Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-29 / 304. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Eleinte sokfelé kell számítani esőre, csak elszórtan várható hózápor. Az észak- nyugati, északi szél mindenütt megerősödik, és többfelé viharos széllökések lesznek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: —J, plusz 2, a legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és 4 fok között alakul. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évi. 304. szám Áfa: 1,40 Ft 1982. december 29. szerda Gyermekeknek épült Fogadás a szovjet nagykövetségen Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának 60. évfordulója alkalmából kedden Budapesten fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Loson- czi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Benke Valéria, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Méhes Lajos, Németh Károly és Óvári Miklós, az MSZMP Politikai. Bizottságának tagjai; Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, Várkonyi Péter, a KB titkára és Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke. Jexen volt a fogadáson az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány több más tagja, továbbá a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet számos más vezető személyisége. Részt vett a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja is. A fogadás szívélyes, baráti légkörben zajlott le. (MTI) Négy esztendővel ezelőtt fogtak hozzá a 7,5 méter széles és 25 méter hosszú császártöltési úszómedence építéséhez. A következő esztendőben tetőt emeltek az iskola udvarán lévő tanuszoda fölé. Az idén megoldották a fűtését is. Jelenleg 360 kisdobos és úttörő ismerkedik vizével, testnevelési órákon és délutáni foglalkozásokon. A teljes egészében társadalmi összefogással épült mintegy négymillió fo- i'nt értékű uszodában a környék minden iskolájából várják a gyerekeket. (Karáth Imre felvétele) Arafat—Kreisky találkozó PALMA DE MALLORCA Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke szerint Nyugat-Európának ..erőteljes és valódi nyomást kell gyakorolnia az Egyesült Államokra, hogy az tekintetbe vegye a palesztinok igaz ügyét”, és Bruno Kreisky osztrák kancellárnak fontos szerepe lehet ebben a vonatkozásban. A palesztin vezető hétfőn nyilatkozott, miután — szavai szerint — „pozitív és gyümölcsöző” megbeszélést folytatott három órán át a Földközi- tengeri^ üdülőhelyen, Palma de Mallorcán az ott pihenő osztrák kancellárral. Kreiskyvel — akit Arafat „személyes barátjának és a palesztin nép kiváló jófoarátjának” nevezett — elsősorban a fezi arab csúcs határozatát vitatták meg. Sajtóértekezletén Arafat elismerően nyilatkozott a nyugateurópai vezetők közül Olof Palme svéd és Andreasz Papandreu görög miniszterelnök tevékenységéről. Év végi karbantartás az Alföldi Cipőgyárban Bács-Kiskun a rangsor élén Minősítették a megyék egészségügyi ellátását Az Egészségügyi Minisztérium minden esztendőben értékeli a megyei egészségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervek tevékenységét. A megmérettetés szempontjaiként az idén a táppénzes és rokkantsági, az alapellátás, az anya-, gyermek- és ifjúságegészségügyi ellátás, a gyógyszerforgalom és -fogyasztás helyzetét, az általános irányítási feladatok elvégzését, valamint az ötnapos munkahétre való áttérés megszervezését vizsgálták. A statisztikai mutatószámok mellett természetesen figyelembe vették a fejlődés több éves ütemét, s a látogatások során szerzett tapasztalatokat is. Megyénk számos üzemében már november v'égén és decemberben ledolgoztak a két ünnep közötti munkaidőt. Szükség van erre, nemcsak azért, hogy a dolgozók alaposan kipihenve láthassanak hozzá a Jövő évi feladataik megvalósításához, hanem azért is. mert a gépek jó része csak akkor javítható, amikor nincs használatban. Az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi üzemében néztük meg. mit csinálnak a tmk-sok. Szatmári Péter főmérnök szabadságát megszakítva éppen ellenőrző körutat tett a viszonylag csendes műhelycsarnokban. — Az év második felében létrehoztuk az üzemfenntartási osztályt — újságolta. — Azóta sokkal zökkenőmentesebben folyik a karbantartás. A két műszakban 7—7 műszerész végzi a gyorsjavításokat, harmincötén pedig — a nagyjavító csoport — a tényleges megelőző karbantartással foglalkozik. A tmk-ban különben tizenkét szakma képviselői dolgoznak, s gyáron belül képesek minden, a termelést gátló akadályt elhárítani. Ezalatt értem például azt, hogyha kitörik egy ablak, vagy elromlik egy zár, vagy bármi más javítanivaló akad, azt is saját szakemberünk javítja meg. A rövid tájékoztató után Csd• Nagy gondot igényel a vákuumos hőrögzítő átvizsgálása, esetleges apróbb hibáinak felfedezése. Képünkön: Kiss István és Szabó István műszerészek foglalkoznak ezzel a fontos berendezéssel. A Bács-Kiskun megyében végzett tervszerű, kitartó munka elismerését jelenti az anya-, gyermek- és ifjúságegészségügyi ellátást minősítő első helyezés. Élre került Bács-1- Kiskun az ötnapos munkahét megszervezésében is. Mindent egybevetve — a sport nyelvén szólva: öt versenyszámban két aranyérem! Az elismerés, a rangsorban megszerzett előkelő helyezés igen nagy, hivatástudattól áthatott, kitartó munkát méltat. Talán felesleges hangsúlyozni: sokan, sok helyen tettek, cselekedtek a jó ügy érdekében, mindennapi munkájukat becsületesen elvégezve. • Kiss József műszerész csoport- vezető nagy teljesítményű Ipari porszívógéppel tisztítja az egyik futószalag elektromos szerelvényeit. nyi Józseffel, az üzemfenntartási osztály vezetőjével járjuk végig a műhelycsarnokokat. — Számos olyan munkát tudunk most elvégezni* amire akkor nincs lehetőség, amikor a termelésben dolgozók is itt vannak — mondja. — Ilyenkor lehet alaposan átvizsgálni az áramtalaní- tott kapcsolószekrényeket és elektromos hálózatot. Az egyik csarnokban például korszerűsítjük az elszívóberendezést, a másikban pedig a világítást. A csákózó műhelyben új terv szerint átrendezzük a gépeket, jelentősen megrövidítve ezzel az anyag útját. Kicserélünk minden törött, repedt ablakot, festjük- mázoljuk a szociális épületet — összefoglalva: körültekintően elkészített terv szerint dolgozva gondoskodunk arról, hogy január másodikén teljes ütemben megkezdődhessen a termelés. Itt is, ott is kattan a fényképezőgép, villan a vaku, néhány képben meg is örökítettük a szorgalmas szakemberek tevékenységét. O. L. KÉSZÜL A MÉRLEG Gondosan terveznek a szövetkezetek A gazdálkodás adatait összegező mérleg, a következő időszak üzemi tervének készítésével telik el a mezőgazdaságban az ó- és az új esztendő néhány hete. A szocialista brigádok tagjai, a munkahelyi kö. zösségek, a gazdasági, a társadalmi szervek vezetői, szakemberei elemzik az év tanulságait. Az eredmények, az adottságok, a lehetőségek ismeretében Igyekeznek megvalósítható terveket kidolgozni 1983-ra. Ezek közül ismertetünk kettőt. A hatezer hektáron gazdálkodó kiskunmajsai Petőfi Tsz többek között arról nevezetes, hogy a megyében elsőként valósította meg sok esztendővel ezelőtt az iskolatej-akciót a nagyközségben. Nagyüzemi tehenészetéből kezdetben üvegbe zárt, majd po- lipack csomagolású pasztőrözött tejet szállított a gyermekintézményeknek, közületeknek, és szállít ma is naponta az ellátási körzetébe tartozó helységekbe. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezet művelésre alkalmatlan talajait erdőtelepítéssel hasznosítja. Virágh Pál ágazatvezetö tájékoztatása szerint az idén 643, jövőre pedig már 783 hektár üzemtervezett erdője lesz a szövetkezetnek. Ebből 400 hektár a cellulóznyár. Évente kétezer köbméter fát termelnek ki a szövetkezet terve szerint, amelyet a • A naprakész nyilvántartás. A bizonylati fegyelem a pontos számadás egyik feltétele a kiskunmajsai Petőfi Tsz-ben. • Az egész szövetkezetnek javára vált a traktorosok és a szerelők lelkiismeretes munkája. Felvételünk a félegyházi Petőfi Tsz gépműhelyében készült. TSZKER kecskeméti területi központjának a közvetítésével jórészt külföldön értékesítenek. Nemrég alakult meg a kiskunsági fakitermelő és feldolgozó társulás, amelynek a balotaszál- lási Aranyhomok és a Kossuth, a harkakötönyi Egyesülés, a kiskunmajsai Petőfi, a zsanai Egyetértés Tsz a tagja. A társult szövetkezetek egymás között felosztották a munkaköröket. A maj- sai lett az ügyintéző gazdasága, a gesztora a közösségnek, és a talajművelésre, a telepítés előkészítésére szakosodott. A harkakötönyi szövetkezet rendezkedett be a fafeldolgozásra, s december elején nyitotta meg üzemét, ahová a többi gazdaság is szállítja az erre a célra kitermelt faanyagát. Jövőre már folyamatosan termel a harkakötönyi feldolgozó, főként ládaelemeket gyárt exportra és hazai felhasználásra. Mind a kettő hasznára válik a társulásnak, hiszen a külpiaci értékesítés előnyös, emellett az idén annyi bosszúságot okozó gön(Folytatás a 2. oldalon.) BÁCSDOMUS és a bútorgyártók A Kecskeméti és a Kiskunfélegyházi Asztalosipari Szövetkezethez több éves, a Bajai Lakberendezési Szövetkezethez, valamint a BÁCSKA Bútoripari Vállalathoz néhány hónapos szerződéses kapcsolat fűzi a megyeszékhely BÁCSDOMUS áruházát. Ez a szoros viszony azt jelenti, hogy az említett bútorkészítő cégek teljes-termékskálájukra elsődleges értékesítési joggal ruházták fel az üzletet, amely évi összforgalmának 20 százalékát — mintegy negyvenmillió forint értékben — Velük bonyolítja le. Hogy pontosan mik ezek a termékek? Nagyrészt már ismert és megkedvelt, hovatovább tucatszámra keresett-előjegyzett lakberendezési tárgyak Kecskemétről kolóniái darabok, Félegyházáról rusztikus és modern szekrénysorok, Bajáról kárpitosáruk és hiánycikkeknek számító apróságok, mint például virágállvány, cipőszekrény stb., a BÁCSKÁ-tól szekrénysorok, ülőgarnitúrák, a Melódia fantázianevű elemes család és 1983-tól a Katerina elnevezésű új, rusztikus hálószoba, melynek részei, mintapéldányai már meg is tekinthetők. Ezek a bútorok, a koloniálok kivételével, középárfekvésűek, s általában előjegyzéses formában juthat hozzájuk a vevő. Bács-Kis- kunban korlátlanul ki tudják elégíteni az igényeket; még a legkelendőbbekből is 90 napon belül szállít az üzem, megbízhatóan, pontosan — ez az egyik előnye e kereskedelmi megállapodásnak. A másik pedig, hogy a kereslet és a kapacitás függvényében akár naponta konzultálhatnak egymással — erre gyakran szükség is van — gyártók és eladók. További közérdekű haszna az együttműködésnek a rendszeres áruházi termékbemutató, s az az újítás, miszerint az üzemi raktárakból közvetlenül a vevő lakására viszik a kiválasztott árut. A BÁCSDOMUS egyébként saját nagykereskedelmi hálózata és a BŰTORKER közvetítésével valamennyi hazai bútorgyártól rendel és átvesz, amit csak lehet. Ezen felül különlegességek, divatos berendezések, hiánycikkek könnyebb, gyorsabb beszerzésére külön, mindkét fél, s így a lakosság számára is kedvező szerződéseket kötöttek — évente összesen mintegy 30 millió forint értékben — a mátészalkai Szatmár Bútorgyárral, a Ceglédi Stylus Asztalosipari Szövetkezettel, a komlói Carbon Könnyűipari Vállalattal, az Egri Háziipari Szövetkezettel és legutóbb az Egri Agria Bútorgyárral. K. F. Közérzet — IMi járatban? .— kérdezte az OTP-fiók vezetője a nagyközség termelőszövetkezetének elnökét. — Érdeklődni jöttem — telepedett ia karosszékbe a több ezer hektáros gazdaság vezetője. — Szeretnénk házat venni, fi /jó lenne tudni, mennyi pénzt, milyen feltétellel adnak kölcsön. — De hiszen magának van háza! — szólt közbe a fiókvezető. — iDe a traktorosunknak nincs — mondta az elnök — neki segítenénk, ha tudnánk. Véletlenül voltam tanúja e — gyanítom: nem szokatlan ■— párbeszédnek. Nem tudom, mi volt az előzménye, mi lett a következménye. Azt viszont ezek után lállítom: aligha vannak munkaerő-gondjai ennek a közös gazdaságnak, s azt is kijelenthetem: valószínűleg jó a közérzete a tagságnak. Ahol az elnöki tekintély bástyázza körül a traktoros otthonteremtését is,-ott nem lehet gond a munkakedvvel. Túlzó általánosítás, nem megalapozott következtetés? Más a lényeg, azt hiszem. Annak a szemléletnek a térhódítása, amely olyan gyorsan gyökerezett meg, amilyen sokáig volt a háttérben, s amelyet röviden, de annál kifejezőbben az „emberi tényező’’ kifejezéssel illetnek. Szociológiai vizsgálatokból tudjuk, hogy a végtermék előállítása negyven százalékban kizárólag a gyártótól — az embertől — függ. Ez másképp fogalmazva annyit is jelent: hiába is változtatunk .meg majd’ kétharmadnyi részt a termelési folyamaton, ha a több mint egyharmados súlyú emberi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. A jó közérzet tehát termelőerő — aligha kétséges, hogy az állítás (egyelőre) sokhelyütt jobbára óhaj, mintsem valóság, s ezután megvalósítandó feladat. Nehéz? Könnyű? Nevezzük inkább szükségesnek. Azt aligha várhatja felelősen gondolkodó ember, hogy jövőre lényegesen jobban élhetünk, mert elért eredményeink védelme is erőfeszítéseket követel. Az emberi szó azonban épp a nehéz helyzeteket hidalja át. Jobban akkor él az ember, ha jobban is érzi magát. Örökös stresszben nem nyugodt a hangulat. lankad a munkakedv, kisebb az eredmény, rosszabb az élet — ezt pedig mindenképpen el kell kerülni. Sajátos összetevője a jó közérzetnek a munkahelyi demokrácia, annak biztos tudata, hogy az én dolgomról még ilyen nehéz körülmények között is a megkérdezésemmel, véleményem ismeretében döntenek, és másfelől, tájékoztatnak a lehetőségekről is. A nyílt beszéd minden másnál meggyőzőbb: mert, van-e hatásosabb agitátor a valóságnál? Csak a tények fényében érthető, hogy jövőre Bács- Kiskunban kétszázvalahány lakás építhető állami pénzből, jóval kevesebb a megszokottnál. Tegyük hozzá gyorsan a magyarázatot is: az elmúlt nem egészen egy évtized alatt népgazdaságunk nagyobb veszteséget szenvedett, mint amekkora országunk második világháborús kára volt. Ezt kigazdálkodni, ellensúlyozni, miközben az életszínvonal társadalmi méretekben alig változott: fontos eredményként könyvelhető el. Hol tehát a helye a közérzetnek? Az alapok között. Ugyanott, ahol a teljesítmény szerinti bérezés gyakorlatának, a munkahelyi demokráciának, és a többi, mára, jövőre nagyon komoly termelési tényezővé vált, korábban talán olykor el is hanyagolt elvnek- gyakorlatnak. Nem tudom, hogy traktoros- hősünk mikor költözik — költözik-e egyáltalán — a téesz- elnök által kinézett házba. Ha igen, ha nem — magánügye. Az viszont valamennyiünk közös felelőssége, hogy érzi — érezzük — a nehezebb körülmények között sem ritkul a jó szó, a biztatás; hogy az ember nemcsak adhat a társadalomnak (munkáját), de kaphat is. Mert igaz, hogy adni jó, de — kapni se rossz. S ha ez pénzbe nem kerül, haszna mégis forinttal mérhető — s a jó közérzet ilyen — akkor nemcsak kapni érdemes, adni, megteremteni is. Ballai József