Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-26 / 278. szám
1982. november 26. • PETŐFI NÉPE • 5 Politikai filmklubok ALBERTO MORAVIA 75 ÉVES A könyörtelen író Alberto Moravia, az olasz regény megújító ja talán a legolvasottabb író hazájában, és a legolvasottabb olasz író külföldön — hazánkban is. Első regényétől kezdve minden művének megjelenése eseményszámba ment, a legkülönbözőbb visszhangot váltva ki. A Vatikán egy időben indexre tette könyveit. Ellentmondásos nyilatkozataival is sokszor felborzolta a kedélyeket. „A művészet antiszociális vagy aszociális” — nyilatkozta egyszer, tanulmányában pedig így vall: ,,az igazi irodalom természetéből következően humanista, A humanizmus mindenfajta védelme egyben az irodalom védelme is.” Egyik nyilatkozatában marxistának vallotta magát, ugyanakkor nemegyszer bírálja a „megvalósult szocializmust”; szemléletére erősen hatott a freudizmus, gondolkodásmódja az egzisztencialistákéval rokon, sőt az ultrabaloldalhoz is fűzték bizonyos szálak. Ellentmondásos megnyilatkozásai ellenére aligha ismerünk egységesebb, következetesebb írói életművet, mint Moraviáét. Az ellentmondást a világban kell keresni, amelyben élt, s amelyet művei témájául, választott. Jómódú polgári családban született, apja Róma egyik legkeresettebb építésze volt. Gyermek- és ifjúkorában a súlyos betegség, a csonttuberkulózis ágyhoz kötötte. Huszonkét éves korában jelent meg —• órási sikert hozva számára — első regénye, a Közönyösök, amelyben ifjúkori élményeit, az őt körülvevő világ, a polgári család válságát ábrázolta. Ezzel a regényével új hang, új szemlélet jelentkezett az olasz irodalomban, ahogy Simo Jenő írja: „Elsőként dokumentálta, hogy a régi polgári eszmék és kötelékek nem átalakulnak, hanem véglegesen felbomlanak. A társadalom atomokra hullott, a közönyben megnyilvánuló önzés robbantotta szét. Az ember elidegenedett a társadalomtól, és véglegesen elvesztette az összefüggések fonalát.” Az ember magáramaradottsá- ga, elidegenedése a társadalomtól Moravia életművének alaptémájává lesz, egyre sorjázó regényeinek már a címei is erről árulkodnak: Elhibázott becsvágyak, A zavar, A boldogtalan szerető. Az engedetlenség. A megalkuvó. A megvetés, Az unalom (talán egyetlen kivétel, szemléletében is az Egy asszony meg a lánya). Moravia hősei azt példázzák, hogy a magány a mai világban feloldhatatlan, az emberi kapcsolatok elvesztették hitelüket, hazuggá, tartalmatlanná váltak. Az írót leginkább a férfi-nő viszony foglalkoztatta, polgári-értelmiségi hősei a szerelemben keresnek feloldódást, magányból való kitörési kísérleteik azonban itt is kudarcba fulladnak, vagy nevetségességbe torkollnak. Moraviát gyakran megvádolták pesszimizmussal, ő azonban tiltakozik ez ellen: „Nem vagyok az. Realista vagyok, esetleg keserű, néha tragikus, de sohasem szkeptikus, vagy pesz- szimista ... A realista talán kö- könyörtelen^, mert szókimondó, és nem eszményíti a valóságot.. . az- én szemléletem azonban nem egyszerű belenyugvás a megváltoztathatatlanba. csupán az élet- nehézségeinek elismerése és ábrázolása.” Bárhogy is ítéljük meg Moravia filozófiájának végső kicsengését az kétségtelen, hogy ma már a XX. századi vllágiro- d-iÉMfitejugyhatású alkotójaként, egyik meghatározó szellemeként tartják számon. A. J. Az országban úttörő kezdeményezés volt, amikor 1977 őszén Kecskeméten létrehozták a politikai filmklubot a Városi moziban. Megnyílt az út a politikai oktatáshoz kapcsolódó filmek sokoldalú felhasználására. A Bács_Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat készített egy filmajánlót, amelyben rövid- és játékfilmeket egyaránt javasolnak a klub összejöveteleihez. A következő témakörökben tudnak segíteni rövidebb és hosszabb celluloid szalagokkal: a szocialista kultúra és ideológia kérdései. társadalom- politikai kérdések, pártirányítás és pártélet, fejezetek a magyar munkásmozgalom történetéből, gazdaságpolitika, neni|- zetközi politika. Tavaly kibővítették a filmajánlót az alkotások adataival, rövid tartalmával. Csak egy-két cím: Asszonyok a gyárban, amely a női egyenjogúságról, a Kinek higgyek? a kettős nevelésről, a Védőpajzsunk pedig a Varsói Szerződésről szól. A játékfilmek közül főképp a történelmi témákat feldolgozó produkciókat ajánljuk bemutatásra, például az Angi Verát, az Ideiglenes paradicsomot. A kecskeméti politikai filmklubot évente tízezren látogatják. A megye legkülönfélébb intézményei, vállalatai, szakszervezetek, párt- és KlSZ-alapszer- vezetek kérnek filmeket a moziüzemi vállalat központjától. Az 1982 '83-as oktatási évben — szeptembertől — a megyében tizenöt helyen indítottak politikai filmklubot: a többi között Baján, Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán, a kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál, a kiskőrösi Vegyesipari Szövetkezetnél. Sikeres a jánoshalmi propagandista klub is, amely 1980- ban alakult. Kunszentmiklóson, Kiskunma.jsán. Szabadszálláson, Szánkon és Lajosmizsén szintén létrehoznak hasonló klubokat. Már elkészült az új filmajánló a káderképzés tanfolyamai számára, amely tíz témakört foglal magába: filozófia, gazdaság és politika, a magyar munkásmozgalom története, nemzetközi politikai kérdések, pártélet, szocialista kultúra és ideológia, a Szovjetunió és az SZKP a II. világháború után, társadalompolitika, a társadalom szellemi élete. A filmeket követő beszélgetések helyesen alakítják az emberek világnézetét, véleményét. B. T. JUBILÁL A KALOCSAI NÉPI EGYÜTTES Kultúránk nagykövetei Nagy sikerrel szerepeltek a kalocsai táncosok az NSZK-ban. Az együttes szerdán este nagy sikerrel szerepelt Kecskeméten, a mai faluról rendezett tudományos tanácskozás résztvevői előtt. Az ember önkéntelenül csendesebbre fogja lépteit a kalocsai művelődési központban. A 'patikatisztaságú, boltíves folyosók, a hófehér falak, a kedves barokk szobrocskák elmúlt idők hangulatát őrzik. Meglehet, kontrasztként hat, mégis valami egybefo- nódást, folyamatosságot sugall, hogy itt, ebben a tiszteletet parancsoló környezetben lelt igazi otthonra élő, színes, változatos és méltán világhírű népművészetünk egyik reprezentánsa, a fennállásának 15. évfordulóját idén ünneplő Kalocsai Népi Együttes. Művészeti vezetőjével, Tóth Ferenccel az együttes klubszobájában beszélgetünk. Itt minden a munkát idézi: a falakat padlótól a mennyezetig oklevelek, zászlók, diplomák borítják, a tárlókban serlegek, plakettek sokasága — megannyi siker tanúi. — Ha kulcsszavakban próbálom összefoglalni az elmúlt 15 évet, a következetesség, a rendszeresség és a folyamatosság jellemzi kétszáznegyven fős együttesünk életét. Az együttes kisgyermekkortól a felnőttkorig képes új és új örömet nyújtani tagjainak. S ez nemcsak általánosságban igaz. Vajon magyarázható-e mással, mint az együttes összetartó erejével az, hogy például az 1963-as I. Duna menti Folklórfesztiválon négyéves korában „Arany Párta” díjas Vörös Gyöngyi ma felnőttként is részt vesz a közös munkában! — Milyen eredményeket hozott az 1982-e% év? — Igen nagy örömünk, hogy ebben az évben már a teljes magyar folklór szerepel jegyütte- sünk repertoárján. A kalocsaiak mellett erdélyi, észak-magyarországi, dél-alföldi és dunántúli táncok, dalok szerepelnek műsorainkon. Gyakorta látogatnak hozzánk vendégkoreogi'áfusok, akiknek új módszereiből igen sokat profitálhatunk. Sikeresek voltak bel- és külföldi vendég- szerepléseink is. Több,, mint száz alkalommal szerepeltünk a Kalocsára látogató külföldi turista- csoportok előtt, nívódíjat kaptunk a siófoki nemzetközi szövetkezeti bemutatón, részt vettünk Budapesten a Haematológiai Világkongresszus megnyitóján, az íjász EB rendezvényein. Az Erdei Ferenc Művelődési Központ meghívására többször is vendégeskedtünk Kecskeméten, s hogy újra visszakanyarodjunk Kalocsára: többször fogadtunk itt külföldi szakmai küldöttséget. Venezuelai, szovjet,' svájci szakemberek tanulmányozták módszereinket. — Alig múlik el év, hogy a Kalocsai Népi Együttes ne kapna tucatnyi meghívást a világ különböző tájairól. Az idén merre jártak az országhatáron túl? — Az elmúlt másfél évtized során rendszeresen szerepeltünk külföldön, Finnországban, Franciaországban, Máltán, hogy csak néhány országot említsek. 1982- ben az NSZK-beli Schenklengs- feldben vettünk részt egy emlékezetesen szép. bensőséges hangulatú baráti találkozón az ottani néptáncegyüttes meghívására. Másik utunk a jugoszláviai Sta- ra Moravicra vezetett. Ez utóbbi különösen emlékezetes, hiszen ide eljöttek velünk együttesünk alapító tagjai is. /— Milyen tervek foglalkoztatják az együttest? — Jövő évi „táncrendünket” illetően még nincsenek kialakult, végleges elképzelések. Annyi viszont bizonyos, hogy teljes gőzzel készülünk új repertoárunk bemutatására Foltyn Jolán és Varga Zoltán koreográfusok közreműködésével. Üj kalocsai kompozíciók — az „Asszonybál” és a „Kalocsai lakodalmas” — kerülnek majd műsorunkba, valamint a „Marosszéki forgatós” és a „Bácskai táncok” színesítik új programunkat. Szeretnénk, ha jövő áprilisban már ezzel az új, gazdag válogatással bizonyíthatnánk, hogy képesek vagyunk megújulni, hogy van erő és tehetség együttesünkben a hagyományőrzésre., a hagyományok továbbfejlesztésére — mondotta befejezésül Tóth Ferenc. Csapai Lajos GYERMEKÉVEK-GYERMEKÉLET Ürhajósvendégek Félegyházán Emlékezetes, nagyszerű esemény színhelye volt az elmúlt napokban a kiskunfélegyházi Bajcsy-Zsilinszky Endre Általános Iskola: Farkas Bertalan űrhajós alezredest és Magyart Béla űrhajós őrnagyot látták vendégül az iskola kisdobosai, úttörői. Izgalommal készültek a nagy napra, hiszen a vendéglátásban valamennyien részt vettek: fogadták, köszöntötték, kísérték, kérdezték, hallgatták őket. Tudták, hogy Magyari Béla a város szülötte, így . érthető, hogy a tornaterem, ahol a találkozót lebonyolították, csaknem szűknek bizonyult ... A vendégek érdekesen számoltak be pályaválasztásukról. A jelenlevők megtudhatták, hogy mindketten az MHSZ-ben, vitorlázórepülőként kezdték, majd a szolnoki Kilián György repülő- tiszti főiskolán fonódott össze életük-sorsuk. Feszült volt a figyelem, amikor az űrhajóskiképzésről szóltak, a gyerekeket különösen a súlytalansági állapotról szóló rész ragadta meg. Együtt mosolyogtak azon, hogy Farkhs Bertalan a Szojuz—36 űrhajó falán (!) aludt, éppen a súlytalansági állapot kínálta lehetőség miatt. Figyelemreméltó volt, amit a két vendég a tanulással kapcsolatban tanácsként mondott a pajtásoknak. Magyari Béla, aki hajdan a félegyházi Petőfi Sándor Általános Iskolába, majd a Móra gimnáziumba járt — most is tanul. Farkas Bertalannal együtt a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója. A tanulás — mint mondották — cseppet sem korhoz kötött, inkább folyamatossá kell tenni mindenkinek, hogy a szakmájukhoz szükséges ismereteik „naprakészek” legyenek! Kérték a kék és vörös nyakkendősöket, hogy mégkülönböztetett figyelmet szenteljenek a nyelvtanulásnak. Amint Farkas Bertalan kimondta : egy idegen nyelv tudása már nem is elég ... (Mindketten anyanyelvi szinten beszélnek • „Aláírást kérünk, csapat-, raj- és őrsinaplóba, nyakkendőre...” ’ (Straszer Andás felvétele) oroszul, most pedig angolul tanulnak!) A vendégek beszámolója után a csapat tagjai tehettek fel kérdéseket vendégeiknek. Éltek is a'lehetőséggel! Mennyi minden érdekelte őket! Kíváncsiak voltak arra, hogy mi volt kedvenc tárgyuk az általános iskolában, a gimnáziumban, mit sportoltak, melyik csapatnak szurkolnak, milyen anyagból készül a szkafander, és hogyan tapasztalhatná meg egy úttörő a súlytalansági állapotot? (Az utolsó kérdésre Magyari Béla adott szellemes választ: autóban ülve, egy nagyobb bukkanó után bárki érzékelheti a másodperc töredékéig.) Az ünnepi csapatgyűlés zárórészében a pajtások a csapat és rajnaplókba kértek aláírásokat, adták át ajándékukat, a Faragó József készítette alkotásod kát. Ök viszonzásként a szovjet—magyar űrrepülés emlékplakettjét kapták. Az igazi meglepetés ezután következett: az'udvaron egy csehszlovák gyártmányú TRÉNER- motorosgép várta őket, az első, amelyet hajdan a vitorlázás után kipróbálhattak . . . Természetesen most is beültek az űrhajósok. A kis mozdony A mozdony, amelyikről szólok, alighogy megszületett, a haitalmas pályaudvarra került. Csodálkozva nézte a szaladgáló embereket, a nagy forgalmat, a széles üvegcsarnokot, a sok társát, aki már mind beletanult a közlekedésibe. — Ej, de jó itthon — nyújtózott el lustán egy nagy dízelmotoros mozdony. — Miért, hol jártál? — kérdezte kíváncsian az újonc. — Zágrábban. — Mi az? Merre van? ■ — érdeklődött tovább. — Zágráb egy nagy város Jugoszláviában. Tizenkét óráig tartott az út, míg visszaértem Budapestre — büszkélkedett a tapasztalt öreg masina. A kis mozdony szeme tágra nyílt. > — Ö, ha egyszer én is elmehetnék Zágrábba! — Te még nagyon kicsi vagy — nézett rá megvetően. A kis mozdonyt először valóban nem vitték messzire. Alig egy órát utaztatták reggel, meg este. Egyszer aztán mosolygós arcú vezető veregette meg az oldalát. Megnézték a kerekeit, megkopogtatták belsejét. — Minden rendben! — jelentették a gépészek. — Hát persze, hogy rendben — húzta ki magái a kis mozdony, örömmel látta a kora délelőtti napfényben, mi- lyen szépen csillog ruhája. A vezető beszállt a mozdonyba. Néhány kapcsolás, és már el is indította. Mentek, mentek. Azazhogy robogtak. A kis mozdony fürgén futotta a kilométereket. Időnként el- elcsodálkozott egy szépen zöldellő kukoricatábla láttán. Érdeklődéssel figyelte az úton sín nélkül futó autókat, motorokat. Megbámulta a hatalmas házakat, a füstölgő gyárkéményeket. Mikor késő éjjel visszaérkezett a pályaudvarra, a kis mozdony semmi fáradtságot nem érzett. A szerelők újból megvizsgálták, aztán elégedetten jegyezték be egy füzetbe: — A próbajárat sikerült. A vezető tekintetével megsimogatta a kis mozdonyt, majd ő is elsietett. — Most már lefekhetek — gondolta magában a kis mozdony, s már 7cézdett is alváshoz készüTődni, mikor arra lett figyelmes, a mozdonyvezető jelentést tesz: — A kis mozdony bevált, semmi baj nem volt vele. Minden rendben. — Akkor holnap indulhattok is Zágrábba — hangzott a válasz. — Én Zágrábba? — Ujjongott fel — azazhogy sípolt a kis mozdony. Hát ez csodálatos! S a többi mozdony kissé irigykedve nézte az örömében rövideket fütyülő kis mozdonyt. K. M. Úttörő-olimpia Kecskeméten REJTVÉNYFEJTOKNEK Az elmúlt héten közölt rejtvény helyes megfejtése: az első és a hetedik sor ábrái voltak egyformák! Sok ügyes, jó megfejtést kaptunk, közülük sorsoltuk ki a nyertesek nevét: az emblémás trikót Kormányos Anikó dunapataji úttörő nyerte. Á könyvjutalmakat a következők kapták: Csenki Anasztázia, Izsák; Tamási Bernadett, Kisszállás; Almási Anikó, Lajosmizse; Kanizsai Péter, Orgovány,'Beretr ka Izabella, Baja; Gáspár Rita, Tass; Romfa János, Tatídi; Ble- szák Éva, Kecel; Törteli Béla, Bocsa; Barna Tamás, Kecskemét. (Az elmúlt hét trikó-nyertesének, a kecskeméti Kovács Katinak küldött csomagot (Reile Géza utca 10.) „Ismeretlen” — jelzéssel kaptuk vissza. Kérjük, jelentkezzen személyesen, vagy küldje el új címét!) ’ Ezen a héten süteményrejtvényt közlünk részetekre. Az itt látható süteményekre az ügyes gyerekek egy üzenetet írtak. Á süteményeket megfelelő sorrendbe rakva magatok is olvashatjátok ezt! Ez persze a megfejtés is, amit a szokásos módon levelezőlapon kérünk beküldeni, december 6-ig, szerkesztőségünk címére (Petőfi Népe Szerkesztősége. Kecskemét, 6001, Pf. 76). A levelezőlap címoldalára most is írjátok rá: Úttörőrejtvény. A helyes megfejtést beküldők között egy emblémás trikót és tíz darab könyvet sorsolunk ki! Százan vettek részt az elmúlt napokban a Buday Dezső Általános Iskola tornacsarnokában a városi asztalitenisz üttörö-olim- pián. Nyolc asztalon pattogott a labda, a továbbjutásért és az érmes helyezésekért. A nagy küzdelem végeredménye a következő lett: á lányok közül első lett Abel Andrea, a III. korcsoportban, illetve Bodor Krisztina a IV. korcsoportban. A fiúk közül Váczi Zoltán, illetve Pápai Attila jutott a dobogó legmagasabb fokára. Érmesek lettek még: Papes Attila, Somodi Zsolt, Király Tünde, Nyúl Réka, Papes Ferenc, a Buday Dezső Általános Iskola úttörői, valamint Sinka Gyula a Jókai iskolából, Tóth Ilona a leninvárosi iskolából és Körmendi Mária a Hoffmann János Általános Iskolából. Valamennyiüknek szívből gratulálunk! /
