Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-09 / 211. szám

1982. szeptember 9 • PETŐFI NÉPE • 7 SPORT - SPORT • SPORT A jubileumhoz méltóan Negyedszer rendezték meg az idén a Kecskeméti Judo Kupa nem. zetközi cselgáncsversenyt, tehát a versenynek nemcsak jelenje, ha­nem már múltja is van. Amikor négy évvel ezelőtt — még csak né­hány külföldi résztvevővel megtűzdelt szerény hazai rangsorverseny­ként — először küzdöttek a szép díjakért, a verseny szervezői, Kecs­kemét város párt-, állami és sportvezetése nem is titkolták, hogy céljuk elsősorban a hagyományteremtés. A kecskeméti judósok mun­kájukkal és eredményeikkel kivívták a jogot a nemzetközi porondo­kon való szereplésre, s szükségesnek és jogosnak látszott az igény arra, hogy Bács-Kiskun megye székhelyén, a hazai cselgáncs egyik legnagyobb fellegvárában is rendezzenek rangos vetélkedőket. Nos, azóta is folyik a harc a Kecskeméti Judo Kupa hivatalos nemzetközi elismeréséért, s hogy nem hiába, azt jelzi, hogy az idei negyedik al­kalommal kiírt versenyen már hat európai országból kilenc csapat­ban 55 külföldi versenyző vette fel a küzdelmet a legjobb magyar cselgáncsozókkal, s a 168-as induló létszám alaposan túlszárnyalta az eddigi csúcsot. Hazai viszonylatban ennél nagyobb nemzetközi ver­senyt csak a Hungária Kupa keretében rendeztek. A Kecskeméti Judo Kupa méltó volt a szakosztály 25 éves jubileumához. Izzó hangulatban Azon nyilván senki sem vitat­kozik, hogy a cselgáncs rendkívül kemény sportág. Az ötperces, vagy az érmekért folyó hétperces mér­kőzések sorozata rendkívüli erő­feszítéseket követel. Itt nincs szü­net, nem lehet — vagy legalábbis nehéz — időt húzni, s egyetlen ki­hagyás, pillanatnyi figyelmetlen­ség elég ahhoz, hogy a magát már győztesnek érző versenyző remé­nyei elszánjanak. Az ilyen maratoni, több mint 8 órás küzdelem még a legjobb fel­tételek mellett is alaposan próbá­ra teszi a versenyzőket, verseny­bírókat, közreműködőket egy­aránt. Nos, a vasárnapi verseny ebben a tekintetben is többet nyújtott a vártnál, s ez a plusz már senkinek sem hiányzott. A hét végén beköszöntött „pótnyár” a szó legszorosabb értelmében iz­zó légkört teremtett a Városi Sportcsarnokban. — Tisztára szauna, legalább 3 kilót fogytam — jegyezte meg Nagysolymosi, a KSC EB-ezüstér- mes versenyzője. Pedig — a hét közben végigkínlódott vírusos inf­luenza miatt — csak nézőként fi­gyelhette a 78 kg-os súlycsoport döntőjét. Valóban, egy szál rövid trikóban is elviselhetetlennek tűnt a nyelvtapasztó hőség. Nehéz volt elképzelni, hogy ilyen körülmé­nyek közt, vastag cselgóncsruhá­ban ellenfelekkel csatázni kell, s győzni is lehet. A szurkolók di­csérete, no meg a sportág növek­vő népszerűségét jelzi, hogy dél­előtt, amikor még a kecskemétie­ké volt a főszerep, végig kitartot­tak, s nem is csalódtak. Délután, az alsóbb súlycsoportokban már kevesebb babér termett a hazaiak­nak. Igaz, Tóth Laci éppen külföl­dön csatázott egy junior ezüst­éremért, Kincses pedig katonásan rövid hajával csak időmérőként volt jelen. Pedig a 25 éves jubi­leumát ünneplő szakosztály haj­dan éppen az alsó súlycsoportok­ban mutogatta először erejét. Nagy Lajos, Pulai, Kerekes. Deli utódait csak most nevelik. Igaz, ők maguk teszik ezt, s ez biztató. Arany- és ezüstérem Még jó, hogy az E. Kovács test­vérek közt megszűnt a háziver­seny. Károly a nehézsúlyban, Já­nos a 95 kg-ban hozta biztosan az aranyat. Az utóbbinak a döntőben valamivel nehezebben ment, de a végén a bírók egyhangúlag mel­lette szavaztak. Károly viszopt a +95 kg-ban nem bízott semmit a véletlenre, s alig három perc után ippont dobott az újpesti Pomi- kálszkin. Milyen a sors! A Szabó Miklós szegedi 86 kg-os válogatott Kiss Endre örök ellenfele még örült is, hogy a nyolc között az olasz Fezi lett az ellenfele, örült a modenai fiú is, ámbár ő jóval később, ami­kor a mérkőzést már megnyerte. A 86 kg-ban jött össze egyébként a legnemzetközibb döntő, s a leg­jobb hat közt a magyar színeket egyedül a már veterán harcos, Kiss Endre képviselte, s nem is akárhogyan. Neki a sorsolás sze­szélye folytán nem jutott magyar ellenfél. A jugoszláv Baletovics, Mansev, majd az NDK-s Schulze legyőzésével jutott el a döntőig. Ott az NDK-s Dameske volt az el­lenfél. Ugyanaz, akitől nemrég a Balaton-bajnokságon ipponnal ka­pott ki. Kissnek —, aki az idén inkább a válogatottnál edzőskö- dött — ez volt a második verse­nye. A döntőre alaposan elfáradt, s bár ellenfele csak jukót tudott elérni, a kecskeméti fiút pedig passzív harcmodorért intették, az ezüstérem így is remek teljesít­mény, hiszen a nála 12 évvel fia­talabb, s nemzetközileg is kiemel­kedő tudású ellenféllel szemben is helytállt. Nyitva az út... Megszokott már, hogy Moravetz Ferenc, a cselgáncsválogatott ed­zője mindenütt jelen van, ahol bármilyen szinten vagy korosz­tályban versenyt rendeznek. Nem hiányzott persze most sem, bár — ami a válogatottak szereplését il­leti — nem lehetett túlságosan elégedett. Igaz — különböző okok miatt — sokan hiányoztak, s akik itt voltak sem mind nyújtották azt, amit várt tőlük, de azért lát­ni — feljegyeznivaló így is akadt bőven. Az edző szemében sokan vizsgáztak. Sokszor talán olyanok is, akik nem is sejtették a küzde­lem hevében, hogy most rajtuk a sor. A válogatott csapat legutóbb nem a legjobban szerepelt, s az edző nyilván keresi a régiek. Var­ga, Kiss E., Molnár vagy a töb­biek utódait. Ebben a sportágban nemcsak Budapesten, hanem több vidéki bázison, így Kecskeméten is megvannak a nemzetközi szin­tű munka feltételei, s mindenki előtt nyitva az út a válogatottsá­gig. Szabó Zoltán Az egészségügyi dolgozók megyei sporttalálkozója Az idén kilencedik alkalommal rendezték meg az egészségügyi dolgozók megyei kispályás labda­rúgó-bajnokságát. A házigazda a IX. sporttalálkozón Kecskemét volt, s a tornán 8 férfi és 7 női csapat vett részt. A versenysorozat ünnepélyes megnyitóján dr. Losoncz Mihály, a Megyei Kórház főigazgató főor­vosa köszöntötte a felsorakozott csapatokat, majd megkezdődött, s mindvégig kitűnő rendezésben folyt le a sportszerű küzdelem, amelyben a férfiaknál a bajaiak, nőknél a kiskőrösiek bizonyultak a legjobbnak. A kispályás labdarúgótorna vég­eredménye: Férfiak: 1. Baja városi kórház, 2. Kecskeméti gyógyszertári köz­pont, 3. Kecskeméti megyei kór­ház. 4. Kiskunhalas városi kór­ház. Nők: 1. Kiskőrös rendelőinté­zete, 2. Baja városi kórház, 3. Kis­kunfélegyháza városi kórház, 4. Kiskunhalas városi kórház. A verseny végén a vándorserle­get és a díjakat dr. Sahin Tóth István, az EDSZ megyei sportbi­zottságának vezetője adta át. K. T. SOROKBAN KOSÁRLABDA Előkészületi mérkőzés: Bajai TK—Kkfházi Vasas 53—37 (29— IS). A mérkőzés előtt bensőséges ünnepség keretében Juhász Ká- loly főigazgató-helyettes, a sport­kör elnöke köszöntötte az 1981— 82-es bajnoki idényben második helyezést elért bajai együttest, majd átnyújtotta a játékosoknak íaz érmeket. Az 1982—83-as bajnoki nyitá­nyon a bajaiak szeptember 10-én a Szarvas együttesét fogadják. A •találkozóra 16.30-kor kerül sor a Posta Sándor tornacsarnokban. LABDARÚGÁS Országos ifjúsági bajnokság: II. Kun Béla SE—Orosháza 3—1 (1— 0), góllövök: Darányi, Ajtai, Do­rogi. KSC—Csepel II. 2—0 (1—0), góllövők: Soós (2). Országos serdülő bajnokság: Orosháza—HKBSE 4—2 (3—1), a félegyházi gólokat Fórizs és Kür- thy lőtte. Csepel—KSC 7—2 (3—0), a kecskeméti gólokat Czéh szerezte. 4 4------11—2 s 4 3—1 9—3 s 4 3—1 9—5 6 Megyei II. o. labdarúgó-bajnoksá g ÉSZAKI CSOPORT Felnőttek: Kkfházi Húsos—K Spar­tacus l—l, Solt—Hetényegyháza 1—0, Csengőd—Kerekegyháza 0—1, Kiskun- majsa—Kunszentmiklós 1—2, Harkakö- töny—H. MEDOSZ 1—1, H. Radnóti SE —K. MÁV 3—0, Tiszaalpár—K. Vasutas 3—1. 1. Kerekegyháza 4 4-------12—7 8 2. T iszaalpár 4 2 2 — 8—4 6 3. Kunszentmiklós 4 3—1 6—3 6 4. K. Spartacus 4 13 — 10—6 5 5. Hetényegyháza 4 2 11 9—6 5 Ifjúságiak: K Húsos—K. Spartacus 6—1. Solt—Hetényegyháza 3—1, Csen­gőd—Kerekegyháza 3—1, Kiskunmajsa —Kunszentmiklós 2—0, Harkakötöny— H. MEDOSZ 4—2, Tiszaalpár—K. Vas­utas 9—2. 1. Csengőd 2. Kiskunmajsa 3 Harkakötöny DÉ1LI CSOPORT Felnőttek: Vaskút—Kinizsi SE 1—1. Katymár—'Bácsalmás 1—1. Fájsz—Kis­szállás 2—3, Tataháza—H. Gábor A. SE 2—4, Tompa—Madaras 1—5. Hajós —Hercegszántó 3—1, Bácsborsód—Csá­szártöltés 1—2. I. Katymár 4 4----------9—2 8 2. H ajós 4 3—1 13—6 6 3 Gábor A. SE 4 3—1 11—6 6 4. Császártöltés 4 2 2 — 6—4 6 5. Kisszállás 4 3—1 7—6 6 Ifjúságiak: Vaskút—Kinizsi SE 4—0. Katymár—Bácsalmás 3—0. Fájsz—Kis­szállás 4—1, Tompa-Madaras 4—1, Ha­jós—Hercegszántó 7—1, Bácsborsód— Császártöltés 3—6. 1. Császártöltés 4 4---------21—9 8 2. F ájsz 4 3 1 — 11—6 7 3 Vaskút 4 3—1 19—2 6 JÁRÁSI BAJNOKSÁG tárás • Gara—Bácsbokod 3—2, Nemesnádudvar —Csátalja 3—1, Szeremle—Csávoly 2—0. Érsskcsanád—Bátmonostor 10—0. Dá- vod—Nagybaracska 3—1. 1. Gara 2 2----------6—3 4 2. N emesnádudvar 2 2 — 2 6—3 4 3. prsekosanád 2 1 1 — 12—2 3 Ifjúságiak: Gara—Bácsbokod 12—0. Nemesnádudvar—Csátalja 3—1. Sze­remle—Csávoly 3—2. Érsskcsanád—Bát­monostor 10—0. Dávod—Nagybaracska 0—10. csatád- otthon • szabad idd A nevelési segélyekről Az állami gondoskodásnak ez a formája az új családjogi tör­vénnyel egyidőben, 1974-ben lé­pett életbe. „Ha valamelyik kis­korúról szociális körülményeik miatt a szülők nem tudnak gon­doskodni, mivel mind ők, mind a tartásra kötelezett egyéb hoz­zátartozók önhibájukon kívül olyan alacsony keresettel, illetve egyéb jövedelemmel rendelkez­nek, mely havonta nem éri el a kiskorú családjában az egy főre jutó mindenkori sajátjogú (ipar­ban szerzett) nyugdíjminimumot, és ezért a kiskorú intézeti elhe­lyezéséről kellene gondoskodni, de a szülő, vagy a tartásra köte­les hozzátartozó környezete al­kalmas arra, hogy a kiskorú ne­velését, gondozását biztosítsa, a gyámhatóság — hivatalból, vagy kérelemre — az intézeti elhelye­zés mellőzésével nevelési segély folyósítását rendelheti el. A ne­velési segély célja, hogy elősegít­se a kiskorú saját családjában való nevelését”. Így rendelkezik az alapjogszabály. Ebből a szó szerint idézett kör­mondatból alá kell húznunk azt, hogy csak akkor érdemes neve­lési segélyt kérni, ha a szülő ön­hibáján kívül került rossz anya­gi körülmények közé. Nem érdemes tehát a gyámha­tóságon ezért a segítségért je­lentkezniük azoknak, akik saját. maguk nem tesznek meg mindent helyzetük javításáért. Például: ha egy gyermek mellett az anya nem vállal munkát, bár ezt meg­tehetné. A vidéken élőknél a jö­vedelemhez a háztáji lehetséges hasznát is hozzászámítják. A rendszeres nevelési segély folyósításának alapja az egy fő­re jutó jövedelem megállapítá­sánál a szülők, vagy a tartásra köteles hozzátartozók összes, rendszeres pénzbeli bevétele — ideértve a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt, az árvajáradékot, a nyugdíjszerű el­látásokat, a rendszeres szociális segély összegét. A Kecskemét városi Tanács igazgatási osztálya gyámhatósá­gának csoportvezetője. Dókáné dr. Neményi Júlia tájékoztatása szerint a nevelési segélyek irán­ti kérelem minden évben több és több. Az idén például a me­gyeszékhelyen hatvanhárom csa­lád beadványát fogadták el, ez százhatvannégy gyermek se­gélyezését jelenti. Többen panaszkodnak, hogy a környezettanulmány után ké­résük teljesítését megtagadták. Micsoda kifogás — méltatlankod­nak a panaszosok —, hogy ők azért nem kaphatják a rendsze­res segélyt (a rendkívülit igen, évente háromszor—négyszer is), mert nem megfelelő lakáskörül­mények között élnek. Felháborí­tónak tartják, hogy a gyámügyi előadók azt ajánlják fel, hogy á gyerekeket állami gondozásba veszik. Szó sincs az intézkedésre hivatottak közönyéről, legfel­jebb a jogszabály korrigálására lenne némiképp szükség! Ugyan­is az idevonatkozó paragrafusok eleve úgy rendelkeznek, hogy az alábbi feltételek együttes fenn­állása esetén ítélhető meg a ne­velési segély: — egészséges lakáskörülmé­nyek; — a szülőknek és a családban együtt élő személyeknek alkal­masaknak kell lenniük a gyermek személyiségfejlődésének helyes irányú biztosítására; — meg kell lennie a szülő és gyermek között a kívánatos ér­zelmi kapcsolatnak. Nem rendelhető el a nevelési segély folyósítása, ha: „a szülő vagy a vele egy háztartásban élő valamely személy a kiskorú ne­velését veszélyezteti; gyermeke értelmi, testi, erkölcsi fejlődé­sét, nevelését korábban nem biz­tosította megfelelően; a gyermek gyógykezelését elhanyagolta: a család kedvezőtlen anyagi, szo­ciális helyzetének kialakulását felelőtlen magatartásával, a jöve­delem helytelen beosztásával, in­dokolatlan munkahely változta­tásával idézte elő; háztartásában elmebeteg, vagy más egyéb — a gyermek nevelését akadályozó — beteg, vagy erkölcsi magatar­tását illetően kifogásolható sze­mély él”. (Az alkoholista család­tagokat feltétlenül idesorolják). Érdekes szempont az is. hogy az sem kaphat segélyt, aki gye­reke kifogásolható magatartását nem tudja megváltoztatni. A segélyben részesülő szülők­nek nem szabad megsértődni azért, ha időnként elszámoltatják őket. Sőt, kötelesek a nevelőszü­lői felügyelő tanácsait megfogad­ni és megvalósítani. A segély pénz- és természetbeni juttatá­sokból áll. Azt hogy, kik és melyi­ket kapják és milyen arányban, a gyámhatóság állapítja meg, s a Gyermek- és Ifjúságvédő In­tézet folyósítja. E két szerv kép­viselői együtt végzik a környezet- tanulmányt. Az elmúlt évben pél­dául — mint Fodor Jánosné, az intézet helyettes vezetője elmond­ta — több mint négymillió forin­tot utaltak ki 628 gyermek részé­re. Ebben az évben 5 millió 184 ezer forintot és több mint félmil­lió értékű textíliát adhatnak se­gélyként a rászorulóknak. Ne csak bort a szőlőből! A magyar konyhákban még nincs hagyománya a szőlőből el­tett készítményeknek, finomsá­goknak. Érdemes kipróbálni az alábbi receptekből néhányat, amellyel a téli étrendet változa­tosabbá tehetjük. SZŐLÖ1Z. A leszemelt bogyó­kat lábasba tesszük, folytonos ke­verés és nyomkodás után tíz per­cig főzzük, majd szitán áttörjük. Egy kg szőlőhöz 50 dkg cukrot adunk és sűrűre főzzük. Üvegek­be rakjuk, forrón lezárjuk és szá­razon kigőzöljük. SZÖLÖKOCSONYA. Az egészen érett, édes szőlőszemeket kiprésel­jük, a kapott levet vászonzacskón átszűrjük. Egy liter léhez 40—45 dkg cukrot teszünk. Folytonos ke­verés mellett megfelelő sűrűségű­re főzzük, majd langyosan töltjük az üvegekbe, lekötjük és kigőzöl­jük. SZÖLÖLEKVÁR. Érett, jóféle fekete szőlőt leszemezünk, majd lábasban rétegesen lecukrozzuk: 1 kg szőlőre 30 dkg cukrot te­szünk. Lassan főzzük, miközben a habot és a kifővő magokat gondo­san szedjük le. Kevés fahéjjal és reszelt citromhéjjal fűszerezzük. Melegen töltjük üvegbe, de csak akkor kötözzük le, amikor kihűlt és meghártyásodott. SZÖLÖBEFÖTT. Befőzésre csak a nagyszemű, húsos szőlő való, aminek kemény a héja. A szeme­ket üvegbe rakjuk és felöntjük forró cukorsziruppal. Egy kiló cu­korhoz fél liter vizet számítunk, majd az üvegeket lezárjuk és ki­gőzöljük úgy, hogy csak 90—95 fokig melegítjük a vizet (tehát ne forrjon), s hagyjuk benne kihűl­ni a befőttet. Leve szódával hígít­va a Márka üdítőkre emlékeztető frissítő ital. OTTELÖ SZŐLŐBŐL KÉSZÜLT MÁLNA. 3 kg leszemezett szőlőt kipréselünk és hozzáadunk 6 liter vizet, 3 dkg borkősavat. Három napig állni hagyjuk, közben néha megkeverjük. Ütána átszűrjük és hozzáadunk két kg cukrot, 2 mál­naaromát majd üvegekbe rakjuk. Főzni, gőzölni nem kell, nagyon kiadós és finom. SZŐLŐT FRISSEN is eltehe­tünk, úgy, hogy az egészséges szép fürtök szárait krumpliba nyomjuk és egyenletes hőmérsék­letű, fagymentes pincében, padlá­son felakasztjuk. Falradírozás Számos olyan lakás van, ahol még nem időszerű a teljes újra­festés, tapétázás, de a fal a ké­ménylyukak, a képek, a fűtőtes­tek környékén poros, foltos, feke- tedik. Az ilyen esetekben jó meg­oldás a falak tisztítására a radí­rozás. Ezt magunk is elvégezhet­jük, mivel nem kell hozzá sem különösebb anyag, sem szakkép­zettség. Falradírozó anyagot többféleképpen készíthetünk A legegyszerűbb, ha friss rozskenyérböl teniszlabda nagy­ságú gömböket formálunk. Rozskenyér híján pedig az alábbi recept szerint Készíthetünk radirozó masszát: egy li­ter meleg vízben oldjunk fel 4 dkg rézgálicot és egy dkg timsót, majd az oldatba keverjünk egy kg rozslisztet. A tésztaszerű anyagot jól átgyúrjuk, és a masszából kisebb labdányi göm­böket formálunk. Más recept szerint: 1000 rész vízben feloldunk 40 rész réz­gálicot, 5 rész aluminiumszulfátot és 5 rész vasgálicot, majd 1000 rész rozs­liszt hozzáadása után az egészet jól átgyúrjuk. Radirozás előtt a falat töröljük le puha flanellal vagy poroljuk le tollseprővel. Fogjunk kezünkbe egy radírozógolyót és körkörös mozdula­tokkal dörzsöljük vele a falat. A por­ral, szennyeződéssel telített részek a labdáról lemorzsolódnak, miközben a fal szinte teljesen visszanyeri eredeti színét. Amikor a massza már telje­sen elmorzsolódott, a munkát új lab­dával folytassuk Ha a foltos falré­szeket végig leradfroztuk, akkor puha flanellal ismét töröljük le. Egy idő után a tapéta is bepiszkoló­dik. A lerakódott port, füstöt, kormot és egyéb szennyeződést a papírtapé­táról radírozással, a műanyagról le­mosással távolíthatjuk el. A radírozás ugyanúgy, ugyanazzal a masszával történik, mint a festett falnál. A műanyag tapétáról a zsírt, olajat és egyéb piszkot lemosással tüntetjük el. Ehhez a művelethez ultrás vizet használhatunk. Arra ügyeljünk, hogy csak a szükséges mértékben nedvesít­sünk, mert a bö viz leáztathatja a ra­gasztást. Tisztítás után a tapéta felü­letét azonnal töröljük szárazra. Ha oldószerre van szükség, abból csak éppen annyit használjunk, amennyi okvetlenül szükséges a makacs folt eltávolításához. Összeállította: Pulai Sára MAI MŰSOR TV I. MŰSOR: 8.25: Idősebbek is elkezdhetik — Té­vétorna (ism.) SZ 8.30: Iskolatévé — Angol nyelv (kö­zéphaladóknak). Follow me! Going away. SZ 8.45: Az Iskolatelevízió új sorozatai­nak bemutatása pedagógusok részé­re. — Magyar irodalom (ált. isk. al­só tagozat). Állatmesék. Ugorjunk árkot. SZ 9.10: Magyar nyelv (ált. isk. 4. oszt.) Szó-ra-ka-té-nusz. SZ. — Két nyelv­tani lókötő. — A szélmolnárok fu­rulyáinak. — Eszem a gesztenyét. SZ 15.35: Az Iskolatelevízió új sorozatá­nak bemutatása pedagógusok részé­re. Technika (ált. isk. 1. oszt.) — A gyúrható anyag. — A szálkától az erdőig. SZ 16.30: Hírek 16.35: A rövidfilmstúdiók műhelyéből. 1. A puszta emeletei. SZ. 2. A kel­ták művészete. SZ. 3. A királyok hangszere. SZ 17.20: Tévébörze 17.30: A Bolgár Népköztársaság nem­zeti ünnepe. SZ 17.50: Telesport 18.15: „Legyen a zene mindenkié” VI I. rész: A kodályi zenei nevelés alfá­ja. SZ 19.00: Reklám 19.10: Idősebbek is elkezdhetik. — Té­vétorna. SZ 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó. SZ 20.00: Fehér Klára: A tenger — tévé­filmsorozat VI 6. rész. SZ 21.05: Hírháttér — Nézetek, vélemé­nyek közérdekű kérdésekről. SZ 21.55: Atlétikai Európa-bajnokság. Közvetítés Athénből. SZ 23.10: Tv-híradó 3. SZ. TV II. MŰSOR: 20.00: Gólyavári esték. Vilii, rész: Etnikum és politika. SZ 20.45: Tv-híradó 2. SZ 21.05: Bereményi Géza: Imre — Tévé­film (ism.) ÚJVIDÉKI TV: 18.35: Műsorismertetés (m) 18.40: Tv-hiradó (m) 18.55: Műsorismertetés (TV Bgd) 19.00: Tv-hiradó (sz-h) 19.15: Sorozatfilm gyermekeknek (m) 19.45: Vajdaság humora — szórakoz­tató műsor 20.15: Rajzfilm 20.30: Tv-híradó <m) 21.00: Panoráma (politikai magazin) 22.00: Gondolkodni annyi, mint az ördögöt kérni — NSZK-film szerb- horvát nyelvű felirattal. 23.35: Műsorzárás (SZ—h) KOSSUTH: 8.25: Nagy siker volt! A Magyar Ál­lami Hangversenyzenekar Haydn- hangversenye 9.44: Ibert-zongoradarabok 10.05: A csudálatos Mary. P. L. Tra­vers regénye folytatásokban 10.28: Britten: Noé bárkája. Opera két részben 11.20: Válaszolunk hallgatóinknak kü­lönkiadása 11.40: Wilhelm Meister tanulóévei. Goethe regénye 12.45: Bevallom magának ... 13.52: Nótacsokor 14.49: Könyvszemle 15.05: Zenés játékokból 15.31: Testvérekről testvéreknek 16.03: Plpkov műveiből 16.20: A Bolgár Népköztársaság Nem­zeti ünnepén 17.05: Nem a világvége. Riport 17.30: Operaáriák 19.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 20.17: Skandináv Hangjátékok Szem­léje. Nővérek. Björg Vik hangjátéka 21.08: Népdalok, néptáncok 21.40: A Dunánál. Történelmi figyelő 22.30: Operarészletek 23.12: A Magyar Fúvósötös játszik 0.10: Nádas Gábor táncdalaiból. PETŐFI: 8.05: Operettrészletek 8.35: Napközben 10.00— 12.30: Zenedélelőtt 12.35: Szlovák dallamok Komárom megyéből 13.00: Délalföld ékszerdoboza: Gyula 13.30: Színes szőttes 14.00— 15.00: Az én rádióm. A mikrofonnál: Ipper Pál 15.00: Hogy tetszik lenni? 16.00: Látogatóban 16.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Segíthetünk? Az Ifjúsági Rádió műsora 18.35: Népzenekedvelőknek 19.05: Fjodor Saljapin énekel 19.17: Slágerlista 20.10: Külpolitikai arcképcsarnok 20.35: Szociológiai figyelő 21.10: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. Umbulda 23.20: Porter zenés játékaiból 3. MŰSOR: 9.00: Egy óra dzsessz 10.00: Széli György vezényel 11.38: Kiss Krisztina zongorahangver­senye 13.07: A zene nem Ismer határokat 13.57: A Föld megőszült. XII 4. rész. A Bach-korszak emlékiratai 14.17: Tenoráriák 15.00: Thomas Mann. Jávor Ottó elő­adása 15.30: Händel-müvek 16.00: Zenei Lexikon 16.20: Régi kórusmuzsika 16.50: Popzene sztereóban 18.00: Zenekari muzsika 19.05: Operarészletek 20.00: Pink Floyd-nagylemezek 20.44: Faragó Laura balladákat énekel 21.08: A kamarazene kedvelőinek 22.17: Napjaink zenéje

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom