Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-09 / 211. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. szeptember 9. Megtérül-e a befektetett negyvenegynéhány millió? AKIK VÁLLALJÁK A KOCKÁZATOT Dávodon máig is sokan emlegetik az alkotmány és az új kenyér ünnepének három hete lezajlott eseményeit. A község fiataljai és idősebb lakói egyaránt, szép számban ott voltak az Augusztus 20. Tsz és a Dunai Vasmű dolgozóinak hagyományos találkozóján. Gyönyörködtek a dunaújvárosi vendégek tánc- együttesének színpompás műsorában. Együtt szurkoltak a helyi és a vendégségbe érkezett ifjú sportolók versenyén, s élvezték a latinamerikaiak basebaümérkőzé- sét, mert ilyet ritkán láthat a dávodi futballpályára ösz- szesereglett közönség. A vasmű dolgozóival együtt, az ott üzemi gyakorlaton levő kubai dolgozók is eljöttek a dávodi munkás—paraszt találkozóra. £> Róka István tsz-elnök. Amióta Róka István agrármérnököt megválasztották a dávodi termelőszövetkezet elnökének, másodízben ünnepeltek együtt a vasmű és az Augusztus 20. Tsz dolgozói. Az ipari és a mezőgazdasági üzem szépen fejlődő kapcsolatát jelképezi a Dunai Vasműtől kapott zászló is a szövetkezeti székház falán. Az utóbbi két esztendő alatt fiatalodott az Augusztus 20. Tsz. Napjainkban harminckilenc esztendő az átlagos életkora annak a félezer szövetkezeti dolgozónak, aki mindennap tisztességgel ellátja feladatát a mező- gazdasági üzem valamelyik munkahelyén. Egy évtized után, tavaly először nyereségrészesedést is tudott fizetni a közös gazdaság« és a vezetőség határozata alapján ezentúl minden esztendőben lesz ilyen nyereségfelosztás. • — A jövő februárban éppen két esztendeje tölti be Róka István az elnöki tisztséget. Miként sikerült a szövetkezetnek ilyen rövid idő alatt a korábbi színvonalról feljebb emelkednie? — Jó közösség alakult ki nálunk, mindig lehet rájuk számítani. Sok a fiatal szakember, szakmunkás, akik hívei az újnak. Közvetlen munkatársaim közül a főmezőgazdász huszonhat, a főállattenyésztő huszonöt esztendős. A két főágazatvezető harminc-, és harminchat éves, a telepvezetők átlagéletkora ugyancsak harminc év. Jómagam a harmincnegyediket töltöm. Felkészült szakemberek, akik tökéletesen ellátják munkakörüket. Az elnöknek aprólékos szakmai kérdésekkel nem kell foglalkoznia. Jó termőföldje van a dávodi határnak, amelyet a vetésszerkezet változtatásával előnyösebben tudunk kihasználni. A 4280 hektár szántóból ezerkétszáz a búza átlagos vetésterülete. Korábban évekig nem sikerült kellő hozamot elérni, mert a vízkormányzást nem tudtuk megoldani. Egyelőre az alkalmas területeket választottuk ki, amelyeket nem öntött el , a belvíz, s altalajlazítőval próbálkoztunk, sikerrel. Az eredmény egyetlen év alatt hektáronként hatszáz kilogramm termésátlagnövekedés. A kukorica, a cukorrépa, valamint a szója a főbb növényünk. A korábbi 800 hektárról 1350 hektárra növeltük az ipari nyersanyag-növények vetésterületét, hogy a kevésbé jövedelmező kukoricatermesztést ellensúlyozzuk. Ha megvalósul a Margitta- szigeti nagytérségi melioráció, akkor valamennyi választott növényünk termesztésére előnyösebb feltételek alakulnak ki. Akkor már nem kell keresgélnünk az egyes táblákat, hogy mikor, melyiken lehet az időszerű munkát elvégeznünk. Most még ez a helyzet, hiszen a melioráció a kezdeténél tart. Sajnos, a kivitelező nem volt eléggé tisztában azzal a sajátos feladattal, hogy termelőüzemben miként lehet talajforgatást, tereprendezést, üzemi földútépítést úgy végezni, hogy az ne zavarja a gazdaság időszerű munkáit. — Részletezné ezeket a gondokat? — Természetesen. Ez év végéig 15 millió forint értékű munkája lenne az Alsó-Dunavölgyi Igazgatóságnak a mi szövetkezetünk területén. Ez ideig mintegy 20 százalékát végezték el. Ott, ahol most dolgoznak száz hektár cukorrépa, háromszáz hektár kukorica termését kell betakarítanunk és a feltúrt területek miatt lehetetlen útviszonyok között elszállítanunk. Ugyanitt a lucerna negyedik nö- vedékét, száz hektár szója termését is biztonságba kellene helyeznünk, de hogyan. Járni alig lehet a területen, nem hogy terménnyel megrakott járműveket vontatni. Ha a jelenlegi munkát már az első félévben befejezte volna a kivitelező, ahogyan ezt az ütemezés szerint kellett volna, a fejünk sem fáj most a betakarítás miatt. Az év első felében mindössze 5 százalékát végezték el -a meliorációnak. Sokkal szerenasésebb helyzetben vannak a Margitta-szige- ten a Baranya megyei szomszédaink. Náluk ugyanis a baranyai vízgazdálkodási társulatok tevékenykednek, dicséretes igyekezettel, s nem hátráltatja őszi terménybetakarításukat a sok befejezetlen útszakasz, úgy mint a miénket. Ha egyetlen évben megbukunk amiatt, mert nem tudunk idejében eljutni az érett terményhez, és a nagy értékű cukorrépát, szóját, takarmányfélét a lehető legkisebb veszteséggel összegyűjteni, akkor az egész közösségünk kárát látja mások súlyos mulasztásának. Ez olyan kockázat, amelyet egyedül nem viselhet el az Augusztus 20 Tsz. — Vajon időtálló lesz-e a nagytérségi meliorációs munka ilyen viszonyok között? — Azzal, hogy elköltjük itt a dávodi határban a 46 millió forintot, aligha. A tervezés, és a kivitelezés nem volt eddig elég körültekintő. A régi csatornák kitisztítása, alakítása közben derült ki, hogy milyen alaposan előkészítették ezt a régiek háromnegyed évszázaddal ezelőtt. Az évtizedek során betemetett csatornák falának még megtaláltuk a vesszőfonatait, amelyet a kedvezőtlen altalaj, a folyóhomok miatt készítettek az egykori ármentesítő társulati dolgozók, nagy szakértelemmel. Most, sajnos ilyen munka nincsen tervezve, pedig a talajviszonyok cseppet sem változtak. Meddig tarthat vajon a frissen kiépített csatorna, ha falazata nincsen rögzítve. A vízkormányzásra az úgynevezett drénezés jó lehetőséget teremt, de ezt a munkát elég korlátozott területen irányozták elő. Hogy mi á megoldás, ezt nem nehéz kitalálni. Felül kell vizsgálni a helyszínen, és nem az íróasztalok mellett az egész munkát. A tervezés és a kivitelezés problémáit. Ahol szükséges, a költség- kereten belül úgy módosítani, hogy időtálló legyen az egész nagytérségi melioráció. Különféle látszatmunkával senki se prédál- hassa el a közösség pénzét. Ahová csatorna kell, oda olyan csatornát húzzunk, amelyik, kibír legalább háromnegyed évszázadot, úgy mint a régiek. Ha földút kevesebb is elég, arra se költsünk feleslegesen. Inkább a sziget 23 ezer hektárjának vízkormányzására, az ehhez szükséges munkákra tegyük félre a másutt megtakarított ösz- szegeket. Kiss Antal A kihívás erősíthet is BRNO, VÁSÁRVÁROS: Magyar gépek bemutatója A magyar—csehszlovák árucsere-forgalomban mindig esemény a Brnói Nemzetközi Gépipari Vásár, amely most szeptember 15-én, 24. alkalommal nyitja meg kapuit. A magyar vállalatok közül a legnagyobb területen a Videoton, a Metrimpex, a Komplex, a Budavox, a Nikex és a Che- mokomplex vonultatja fel újdonságait. A Videoton legújabb számítástechnikai műszereivel, komputereivel, az Elektroimpex és Budavox híradástechnikai berendezésekkel, a Chemokomplex vegyipari gépekkel, az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat irodagépekkel, a Komplex mezőgazdasági felszerelésekkel áll elő. A Metrimpex különböző műszereket, a MOGÜRT autóbuszokat, a Technoimpex szerszámgépeket, kábelgépeket mutat be. Mivel az 1981—85-re aláírt magyar—csehszlovák megállapodás értelmében az árucsere mintegy 58 százalékát a gépipar termékei alkotják, a vásáron mindenekelőtt gépiparunkat igyekszünk bemutatni, hogy javíthassuk a forgalom összetételét.' A HUNGEXPO a két- és a sokoldalú KGST-kooperáció bemutatására is törekszik. Figyelnek arra, hogy az élőszóban, szövegben nyújtott műszaki információ könnyen érthető legyen. A kiállított tárgyak közül minél többet igyekeznek megmutatni működés közben. A HUNGEXPO megkülönböztetett figyelmet szentel a csehszlovák piacnak, amelyen az idei árucsere-forgalom — a terv szerint — mintegy 140 millióval meghaladja az egy- milliárd rubelt. Brnóban viszont már a továbblépésre gondolnak. L. J. ELÖRELÁTHATÓAK VOLTAK-E azok a világgazdasági változások, amelyek népgazdaságunkat 1982-ben különösen érzékenyen érentették, vagy azok sorscsapásként értek-e bennünket? A gazdaságirányítás 1980- ■ ban és 1981-beh már a népgazdasági tervezésben figyelembe vette a világgazdasági bizonytalanságokat. Erre utal, hogy a hatodik ötéves terv lényegében nyitott jellegű, ami azt jelenti, hogy éppen az előre beláthatatlan változásokra számítva csak a legfontosabb arányokra vállal kötelezettséget. Az 1982. évi terv és a szabályozók egyaránt a világ- gazdaság pangását vette figyelembe. Ebből is következik, hogy a gazdaságirányítás bizonyos mértékben már előrejeleete a romlási lehetőségeket. Igen ám, de az előrejelzés alulbecsülte a várható romlást, állapították meg többen. Ez igaz, de egyáltalán lehetett-e pontosabb prognózist adni, s arra stabilabb tervet és szabályozómértékeket kialakítani? Az 1982. évi világgazdasági változások, az egyre mélyülő válság előrejelzésének minőségét szerintem csak úgy szabad értékelni, ha figyelembe vesszük azokat a tényeket, amelyek helyzetünket megnehezítették, és azok előre- becslési lehetőségét értékeljük. A PROGNÓZISOK ALAPJÁT képező különböző nemzetközi információk 1981-ben és 1982 elején már a fejlett tőkés országok igen szerény mértékű gazdasági növekedésével számoltak, és a válság kifulladását valószínűsítették. Tavaly a magyar vállalatokhoz intézett körkérdések is ilyen szellemű válaszokat eredményeztek, a gazdálkodó egységek általában nagyobb növekedésre számítottak, mint amilyenre valóban lehetőségük nyílt 1982 eddig eltelt időszakában. A kiinduló információk alapján az 1982. évi terv és szabályozómértékek nem tartalmaztak túlzottan „optimista” elemeket, de a bekövetkezett változások előnytelen hatásai még a legborúlátóbbak elképzeléseit is túlhaladták. finnek okai elsősorban a nemzetközi politikai légkör változásában keresendők. KÖZISMERT PÉLDÁUL, hogy az amerikai gazdaságpolitika ma már logikailag sem követhető fordulatai is a kiszámíthatatlan tényezők számát bővítik. Gondoljunk itt csak az USA kamatpo- litikai manővereire, vagy a különböző irányú kereskedelempolitikai intézkedéseire. Ezek a változások nemcsak számunkra, hanem az amerikai szándékokról lényegesen jobban informált nyugati országok számára is a meglepetés erejével hatottak. Kétségtelen, hogy az előrejelzés „minősége” hazánkban volt olyan jó, mint a többi országban. Más kérdés az, hogy a kialakult helyzetre való reagálásunk még mindig viszonylag lassú. Az év első két hónapjában' már erőteljesen tapasztalt jelenségekre a szabályozó rendszerben csak az év közepén vontuk le a szükséges, ám a vállalatok szamara gyakran igen fájó követke/.tete- seket. Ráadásul nem egy példa van arra, hogy viszonylag alacsony értékű importtal való „takarékosság” magasabb értékű export elvesztését eredményezi. Mennyire tekinthető tartósnak a jelenlegi, szigorú intézkedéseket is követelő világgazdasági helyzet? Feltehető, hogy az adott, a vállalatoktól nagyobb teljesítményeket követelő, a belföldi fogyasztást szűkítő világgazdasági feltételek nem múlnak el 1982- ben, hosszabb távon azonban a külgazdasági feltételek bizonyos szerény javulásával számolhatunk, mert az sem valószínű, hogy a tőkés világgazdaság ne mozduljon el a jelenlegi holtpontról. MEGGYŐZŐDÉSEM, hogy napjaink kihívása — ha jobban dolgozunk. és levonjuk a szükséges tanulságokat — ellenállóképesebbé teheti gazdaságunkat, s ez normális .viszonyok között a versenyben előnnyé válhat. Népgazdaságunk fejlődését a jövőben úgy kell irányítani, hogy kellő tartalékaink legyenek a nem várt világgazdasági változások következményeinek mérséklésére. VV. I. Nemzetközi alumíniumipari konferencia Hatvan százalékkal növekszik az idén, a magyar alumíniumipar dolláré,lszámolású exportja, és a többlet nagy részét feldolgozott, minőségi termékek teszik ki — jelentették be a Székesfehérváron rendezett nemzetközi alumínium- ipari konferencián. A Magyar Alumíniumipari Tröszt, az ALU- KER Külkereskedelmi Vállalat és a Székesfehérvári Könnyűfémmű által szervezett 3 napos eszmecserén a legjelentősebb nyugati megrendelők és termék- feLhasználók. közöttük amerikai. japán ás NSZK-beli alumínium-nagykereskedelmi vállalatom marketing-szakemberei vettek részt, együttesen ötvenen. A konferencián elmondták, hogy a magyar alumíniumipar javuló exportfeltételeit a nemzetközi alumíniumpiac megélénkülése és az elmúlt öt évben végrehajtott hazai termelés- és gyártmány- korszerűsítés együttesen teremtette meg. Á külföldi felhasználók készleteinek csökkenése az alumíniumtermékek — elsősorban az igényesebb, különlegesen feldolgozott, kikészített cikkek — árának stabilizálódásához vezetett. A magyar alumíniumexportban az értékesebb, minőségi termékek részarányának jelentős növekedése javította a hazai termelés gazdaságosságát is. A háromnapos marketing-konferencia során a külföldi üzletemberek megismerkednek a Székesfehérvári Könnyűfémmű új üzemeivel és termékeivel. Mint ismeretes, Székesfehérváron az idén befejeződő. 6.7 milliárd forintos beruházással az eddigi 110 ezer tonnáról 170 ezer tonnára emelik az alumínium-félgyártmányok évi termelését. Szélesedik a hazai alumíniumfeldolgozók és a nyugati felhasználók közvetlen kooperációja. Az ilyenfajta együttműködés is főleg különböző készáruk — alumínium épületelemek. tetőszerkezetek. nyílászárók, bányatámok — gyártására vonatkozik. Mint a konferencián bejelentették, a közeljövőben a Magyar Alumíniumipari Tröszt külkereskedelmi vállalata. az ALUKER. és az NSZK-beli Alu- team cég közös értékesítő vállalatot hoz létre. (MTI) H Az alföldi pincészetekben még különlegességnek számítanak a henger alakú betontartályok. adta az ötletet. Miért ne tudnánk itthontartani őket? Főleg a nőkre gondoltunk. Hiszen számukra ott a háztartás és a jószágok gondja is. A varroda felépítése a tervek szerint 3 millió forintba került volna. Amikorra — szeptember közepére — befejezzük, benne lesz 6 millióba is. Kezdetben ötven asszony tud itt egy műszakban dolgozni. A jövedelem? Első évben biztosan kevés lesz. Nem is a nyerészkedés a célunk, de szeretnénk, ha jövőre az év végi mérlegnél a Varroda eredmény rubrikájában már néhány százezer forintot találnánk. Időközben megérkezett a FÉ- KON kalocsai gyárának igazgatója. Németh Tibor elmondta hogy a magyar könnyűipar jellegzetes problémái náluk is jelentkeznek. — Kevés a munkaerő. Az utóbbi néhány évben egyre nagyobb az elvándorlás, \—rl százalékos. Nekünk is jól jön a mezőgazda- sági szövetkezetek munkahely- létesítő igénye. Ez. a csengődi lesz a nyolcadik üzem. Kevesen vesznek róla tudomást, hogy a könv- nyűipar elvesztette a „könnyű" jellegét. Példaként hozhatnám az automata esztergagépekkel végzett munkát. Vajon nem ilyen bonyolult egy zsebet egy milliméter pontossággal felvarrni? Éppen ezért a betanítást kell a leggondosabban elvégezni, de ez már talán más téma ... NJielőtt a varrodát megnéznénk. • Már csak néhány nap és a csengődi üzemben is készülnek a Fékon-ingek. az elnök valamit szeretne mutatni. Csengődöt általában a jó — ezerjó, rizling, kadarka, musko- tályos — boráról ismerik. A homoki szőlőtermesztők szaktudását szerte az • országban, tizennyolc csengődi borozóban, valamint a Nógrád és a Somogy megyei vendéglátó vállalat üzleteiben dicsérik. A szakszövetkezet árbevételének több mint a felét a szőlő, illetve a bor adja. Egy szó mint száz. jól dolgozik tizenkétezer hektoliteres pincészetük. Javában készülnek a szüretre. Jól számoltak a közös gazdaság vezetői, amikor ennek az ágazatnak a fejlesztésére szánták el magukat. Az idei must már részben a négy impozáns méretű, a Hőtechnika Vállalat által gyártott betonhordóban érik borrá. Ottjártunkkor már befejezték a falazást, és két hordó már kiállta a nyomáspróbát. A borászati üzemben tett látogatás után csatlakoztunk a varrodaépítők munkáját minősítőkhöz. A szövetkezet a község központjában vásárolt telket és ide építette a kétezer négyzetméter alapterületű, minden kényelemmel felszerelt varrodát. Ahogy Major József építésvezető elmondta: „ne kelljen az asszonyoknak messzire járni, a szomszédban az orvosi rendelő, a bolt. az óvoda, az iskola.. Az átadás—átvétel sikerült. Ha a továbbiak is a terv szerint haladnak, szeptember közepétől már zakatolnak a varrógépek. Czauntfr Péter Varroda és pince • A prések és a fogadógarat tisztításával, karbantartásával készül nek a szüretre. (Straszcr András felvételei) Az unoka tanácstalanul nézte az állami Zsiguli rendszámát. Emelje a sorompót, vagy ne? A „főnöke", a nagyapa előballagva a portásfülkéből útbaigazított. Egyelőre rossz helyen kopogtattunk. Ez a telephely. — A központi iroda bent van, a sorompónál jobbra, utána . .. a miénkkel egyidüben még egy kocsi kanyarodott. Mint később kiderült, az elnöké. — Az átadásra jöttek? — vágott dr. Borbényí Imre a bemutatkozás elé. (Kétszeresen szerencse.) , — Nem, de ha már itt vagyunk ... A falujáró újságíró a megmondhatója. mekkora szerencse kell ahhoz, hogy ilyenkor a szüret és az őszi betakarítás előtt az irodában találkozzon — előzetes bejelentkezés nélkül — a szövetkezet elnökével. Nekünk szerencsénk volt. A csengődi Aranyho- mok Szakszövetkezet irodái felé Amíg a varroda műszaki átadására gyülekeztek a hivatalos személyek, jutott idő beszélgetésre is. — Községünk lélekszáma nem éri el a háromezret sem. ha pedig a munkahelyeket nézzük, naponta kétszázan járnak el dolgozni — mesélte az_ elnök. — Ez
