Petőfi Népe, 1982. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-20 / 195. szám

1982. augusztus 20. 0 PETŐFI NÉPE • 7 Tettekkel visszhangzott nagy élet ,,Kiben a kegyes természet minden adományát bő kézzel öntötte ki" Széchenyi-liget gi?jgg Kecskemét legnagyobb, legnépesebb la­kónegyede a Széchenyiváros, ahol évről év- í^e gomba módra nőnek, szaporodnak a ha­talmáé panelépületek. Ám e városrész szí­vében sokáig parlagon hevert egy több, mint két hektár nagyságú terület, melyre — az eredeti elképzelésektől eltérően — végül is nem emeltek lakótömböket, betonpalotákat. Parkosították! • A Széchenyi- liget, néhány nappal a parkosítási munkák befejezése előtt ilyen képet mutatott. A példakép jellemez, minősít. A reformokra, a gazdálkodási újításokra, friss szellemi áram­latokra fogékony, gyakorlatias Kecskeméten már a múlt szá­zadban utcát neveztek el Szé- chennyi 'Istvánról. Gyönyörűen megindokolták, miért tartják szükségesnek, hogy Kecskeméten is — ahol politikust, közéleti személyiséget nehezebben, keve­sebbszer tiszteltek meg utca, tér átkereszteléssel — legyen ilyen emlékezet is a legnagyobb ma­gyarnak. Tér, utca, körút, sétány, város(rész) A furcsa alakú Széchenyi tér is hozzánőtt a vadashoz, mint ahogyan a SzéchenyUkörút is ki­fejezi e település népének és elöljáróinak hálás vonzalmát. Csupán praktikus szempontok miatt kapott néhány évtizede más nevet a Széchenyi fasor. Nem is szóltunk még a köztu­datba csak a két világháború között, méginkább napjainkban iölszivódó Széchenyi városról. Aligha tekinthető véletlennek, vagy egyéni buzgalmak eredmé­nyének a kecskeméti közterüle­tek '„els/échenyiesedése”, Az itt diákoskodó, testi mivoltában jó­val több szállal idekötődő, evirié- ki Petőfi neve — éppen százkét esztendeje — kerüli egyetlen id­ea tábláira. A közelmúltban ha­lói ózták el, hogy egy főként új házakból álló városrész is rá emlékeztessen. Még az. alföldiek által különösen tisztelt Kossuth- apánkat is kevesebb — három — közterületi elnevezés méltatja, mint Széchenyit. A világért sem szeretnék túl­zott következtetéseket levonni az uleanévjegyzékből. még kevésbé hasznossági, népszerűségi rang­sort. felállítani a kialakult ará­nyok alapján. De azt állítom, hogy az or­szágban lettek alig-alig vissz­hangozták olyan rokonerző erő­vel az országépítő politikus esz­méit. kezdeményezéseit, mint éppen i1t. Mintha itt élt volna a gróf „Fáim virágozni fognak, és gyümölcsöt fognak teremni”, ír­ta naplójába 1826. november 16-án. Igaz, áttételesen ezúttal, de számtalanszor a parlagok va­lóságos felvirágoztatását is értve ezalatt. A homoktól veri, pusztí­tott, létében fenyegetett Kiskun­ságban. nevezetesen nagy met­ropolisában, mintha vele tanács­kozva osztogatták, volna szőlő­nek. gyümölcsnek a városado­mánya 'kerteket még a XIX. század közepén is, legfeljebb más címen. A ma is meglevő Epres­kert utca annak az epreskertnek az emlékét őrzi, amely kimon­dottan Széchenyi ösztönzésére létesült. A példánygazdászati egylet is a kísérletezés, a kuta­tás és a gyakorlat, a hídépítő gróf által oly sokszor hangozta­tott elvein alapult. Az 1831-ben, vidéken elsőként megalakított kecskeméti Casino büszkén hirdette: Széchenyi biz­tatására próbálták ily módon is élénkíteni a közéletet, pallérozni az elmét és a szívet. Kada Elek, a — többek között — vasútépítő polgármester is tőle tanulta: ko­pár tájakat felvirágoztat, nyila­dozókat kilomboztat a célirányo­san kiépített vasúthálózat. Ke­vés helyen vállalt városi kö­zösség olyan kezdeményező, szer­vező feladatokat szárnyvonalak létesítéséért, mint az a hírős vá­ros, ahová csak vágyott Széche­nyi, de hosszabban sohasem élt rozsés-palánkos falai között. Naplóját olvasgatva aligha túl­zó az a megállapítás, hogy az áthelyezését váró fiatal katona­tiszt nemcsak jó, központi fek­vése miatt szeretett volna ide­kerülni. Tudnia kellett: az a köz­teherviselés, amelynek legalább példaadó jelképü érvényesíté­séért oly keményen küzdött a Híd építésekor, itt haladó ha­gyomány volt; itt adózott a ne­mes, épp úgy mint a gazdálko­dó, vagy a zsellér. Nevelője, atyai barátja által érzékelhette azt a sajátos kecs­keméti paraszt—polgári demok­ratikus közszellemet, amely a földrajzi és történelmi hátrányok szorításában alakult ki, és ame­lyet a választott, anyagilag füg­getlen elöljáróság sikerrel védett a nemesi megye, a feudális be­rendezkedésű állam ellenében is. A kecskeméti nevelő Most, amikor Széchenyi méltó emlékjelet kap a sajátos hagyo­mányokat ápoló városban, itt lenne az ideje, hogy fényt kap­jon nevelője, Lunkányi János is. Szülei Pestről, vagy még tá­volabbról ’ költöztek Kecskemét­re. Valószínűleg iéltestvére volt az a Szerelemhegyi Liebenber- ger András, kit Bécsben utca hírei muzsikás' tudományáért, ki idehaza a földi Kelemen László­val múlhatatlan érdemeket szer­zett a magyar színház, különös­képpen a zenés színház megte­remtésében. Micsoda .dicsősége lenne ma Kecskemétnek, ha ki­nyomtatta volna Szerelemhegyi ■ Liebenberger javaslatára, es­deklő kérelmére az általa ma­gyarított 18 zenés játékot (ope­rát). Az iparos apa gondosan tanít­tatta az 1775. július 15-én szü­letett Liebenberger Joannest, ki gimnazista diákként hegedűit, rajzolt és a természettudomá­nyokban büszkesége volt iskolá­jának. Már akkor megérdemel­né az utókor számontarló figyel­mét, ha csupán azt tudnánk ró­la : ő volt az első magyar böl­csész-doktor. Fényes jövőjű egyetemi katedra állt előtte. Fényesebbre váltotta. Elfogad­ta a könyvtáralapító gróf javas­latát : legyen István fia nevelő­je. Tizenegy éven át szinte na­ponta találkoztak. Előtte serdült ifjúvá a szerződtetéskor még csak hét esztendős élénkeszű kisfiú. A család bizalmasa Valóban a tanítványában, a neveltjében élte ki tudósi, re- formeri ambícióit. „Lelkesedés­sel és háládattal szorítom ön­nek kezét kezembe” írta egyik levelében a hálás növendék. Lie- benberger egyszerűen nélkülözhe­tetlen volt a Széchenyi család számára. Amikor István kato­náskodott, Széchenyi Ferenc tit­káraként látta el tanácsadói kö­telezettségeit. Lunkányi, aki a Hi­tel, Világ, Stádium szerzőjének javaslatára magyarosította a ne­vét arról a birtokról, melyet a grófi családtól kapott nemes szol­gálataiért — tudta: jól döntött. Lehet, hogy száz fiatal tudóst nevelhetett volna hazájának az egyetemen, de olyan férfi for­málásában vehetett részt, aki száz évre kimozdíthatja honát tespedtségéből. „Én pedig, melly szerentsésnek tartom magamat, hogy kegyelmes Uram utolsó fiá­ra fordíthatott gondját vélem fel­osztani méltóztatja, kiben a ke­gyes természet minden adomá­nyát bő kézzel öntötte ki, és a legnagyobb várakozásokra is bi- zodalmas reménységei nyújt.” A Ferenc grófhoz írt sorok kelte: 1803! Elfutott a papírom, pedig, mennyi lény kívánkozna ide an­nak szemléltetésére, hogy férfi­kora delén és éltesebb éveiben szinte — divatos szóhasználattal — közös szellemi műhelyben vizsgálták a világot, a hont, mert a legjobb utat keresték e táj, e haza népeinek boldogításához. Jó néhány Széchenyi-tanulmányhoz a később jószágigazgatóként odagyökereztetett Lunkányi gyűj­tött adatokat. És azok nélkül a termékeny viták nélkül aligha fogalmazódhattak volna meg olyan 1 plasztikusan Széchenyi gondolatai, tervei. Ezer levelet váltottak. Kapcsolat a néppel Széchenyi egyik életrajzírója szerint István gróf nevelőjét rendkívül szerette, második aty­jának tekintette, feltétlen biza­lommal volt iránta. Sok könyvet olvasott, kivonatolt számára, . adatokat keresett, kimutatásokat készített, okos és elfogulatlan kritikájával, hozzászólásaival — például az Akadémia tervezeté­hez — nagy segítségére volt Szé­chenyinek. Mint H. Boros Vilma megállapította. A termő kecske- métiséget képviselő Lunkányi által ismerkedett meg a köznép­pel, a hazai viszonyokkal. Né­meth László mondta ki legpon­tosabban: „Magyarország őneki Liebenber”. Heltai Nándor — Szívesen vállaltam a Széc- henyi-liget tervezését — mond­ja Kerényi József Ybl-díjas épí­tész —, ugyanis meggyőződésem, hogy környezetben kell gondol­kodnunk, ha építészetről beszé­lünk. Korunk lakótelepeire leg­inkább az egyformaság, a sivár egyhangúság a jellemző. Bizo­nyos vagyok benne, hogy ez a liget nagyszerű színfoltjává ' vá­lik e városrésznek. — A parkosítás gondolata Széchenyi István szobrának fel­állítása kapcsán vetődött fel? — Lényegében igen. A szobor egy vele egyenértékű környezetet igényelt, s e környezet kialakí­tására ez a terület kínálkozott. Egyébként kézenfekvő és logikus volt. hogy Kiss István szobrász- művész alkotása végül is a Szé­chenyiről elnevezett új város­részben kapjon otthont. Ha nincs szobor, beépítik ezt a terüle­tet .. . — Milyen egyéb szempontok figyelembevételével készült a li­get tervrajza? — Eléggé bizonytalan a Szé­chenyiváros gyalogúthálózata, s egy kicsit ezen is segíteni akar­tam. A városrész közepén létesí­tett park sétányai átlós rendsze­rűek, vagyis lényegében minden irányba kiépített úton közleked­hetnek az itt áthaladó gyalogo­sok. A szobor központi terét nyolc kisebb tér veszi körül, s ezeket a lakosok valóságos igé­nyeik szerint használhatják majd. Pihenőpadok, sakkasztalok, gyer­mekjátékok felállítására egyaránt van lehetőség e terecskéken. Ösz- szesen több mint kétszáz facse­metét telepítettek a városi tanács költségvetési üzemének szakem­berei. A íősétány mentén 69 gesztenyefát ültettek el; Széche­nyi életéveit szimbolizálva. A park egyéb' részein hársak zöl­dellnek. A szoborhoz vezető fő- sétányok 'egyikének elején, a li­get bejáratát jelképezve, egy ket- .tős ívű kapu áll, s e kapu két ol­dalún egy-egy emléktábla. — Széchenyi emlékének tiszte­letére? — Igen, az egyik tábla az ő rövid életrajzát örökíti meg, míg a másik az aradi vértanúk leg­fontosabb -adatait tartalmazza — mivel az Aradi vértanúk terén települt a liget. — A fősétányok burkol atdíszei mészkőelemsor- ból készültek, s .SZ. I. monogra­mot ábrázolnak. A költségvetési üzem tavasszal kezdte el a fák telepítését — Erdős László épí­tésvezető irányításúval —. s olyan nagyszerű ütemben dolgoztak, hogy augusztus 18-ra, a szobor avatására, elkészültek a parkosí­tással. — Mennyibe került ez a liget? — Körülbelül hat és félmillió forintba. 7— Van még egy ilyen „ligetes lakótelep” az országban? — Manapság, az új lakótele­pek tervezésekor nem hagynak ekkora nagyságú zöld területet sehol. Ez az emlékpark lényegé­ben egyedülálló jelenség, különö­sen ha azt vesszük figyelembe, hogy egy új városrész szívében született. Pedig sok ilyen kelle­ne. . . Lám-lám, Széchenyi még ebben a tekintetben is, ma is jó értelemben képes hatni, az embe­rekre ... | Koloh Elek ILLYÉS GYULA: Örökös hála A napfény, a tavasz, a nyár beleköltözött a búzába; öltözik át a munka már szabadságba, boldogulásba! Forognak a hű évszakok, bért, hozamot pontosan hoznak: ahogy az aratás nagyobb, úgy emberiesül a holnap; ember .kezében úgy forog nagy kormánykereke a sorsnak. Egy rezzenésnyi hála villant valahol bennem, valahányszor fölgyújthattam a villanyt, megindult velem a vonat, melegen ehettem az ételt, besuhant egy rég-rótt írásból fejembe egy hű gondolat: folytathatom a születésem­HEGEDŰS GÉZA: . István király szelleme összeköt — Itt, Európa legközepén. a Duna—Tisza táján im­már csaknem teljes ezer éve, ha dz érlelő nyár után, a szüretelő ősz előtt augusztus hónapjának máso­dik felénél tart a naptárral számolható idő — a nemzedékek és évszázadok örökítette emlékezetben mindig újra-újra úgy lép elő ,az államalapító a szép emlékezetű, a kérlelhetetlen, meg nem alkuvó Ár- pád-nembéíi Géza fia István, ahogy Shakespeare színpadán olykor-olykor megjelenik egy kísértet, hogy valami nagyon fontosra emlékeztessen. — István szelleme évről évre figyelmezteti azokat, akik itt itthon tudják magukat, hogy legyenek olyan következetesek önmagukhoz, amilyen következetes volt ő, akinek művét rontottuk vagy javítottuk ára­dó évszázadokon át, de akárhogy rontottuk, akár­hogy javítottuk, arról a Műről volt szó, amelyet egy elszánt és felettébb teendőit értő nemzedék élén ő valósított meg. Legegyszerűbb, legáltalánosabb értelmű, de talán legkevesebbet mondó fogalmazásban ezt a művet Magyar Államnak nevezzük. A jogász és a politikus elme nem is nevezheti másképpen. Valójában azon­ban az a Mű, vagy ha tetszik társadalmi-lélektani létforma, amelynek erkölcsi parancsaira vagy még inkább teendőinek ✓ tudatosítására István szelleme figyelmeztet, csupán közjogi formáját tekintve: ál- lam-.Már csak azért is több a közös erkölcsi, feladat, mivel az állam, amelynek intézményes keretén belül ró ránk feladatokat a változó körülményű lét. idő­ről időre igen változó tartalmú. Hiszen már a kései Árpádok ábrándos vagy gyakorlati érzékű intéz­ményformálóinak (II. Endrének, a hazai feudalizmus utópistájának, vagy IV. Bélának, a bűnös hibákon okulni képes mindent újjáépítőnek) magyar állama már nagyon is különbözött István, László, Kálmán, III. Béla még merőben másféle .jogeszményű és jog­rendű földesúri — az én ifjú jogtörténész koromban úgy mondtuk: patrimóniális — királyságától. Megint másféle volt a szolid Anjou-k és a kálan- dor-játékos-humorral bűnöző Zsigmond franciásan nyugati modellű hűbéri állama, s mindezektől me­rőben különbözött Mathias Corvinus, azaz „Má­tyás, az igazságos” polgárosodást, sőt majdani felvi­lágosodást, állampolgári méltóságot előkészítő pom­pás reneszánsz magyar állama. Utána pedig ... Hi­szen Mohácstól kezdve a Magyar Állam ábránd, vagy politikai program, vagy szabadságharcos cél volt: a valóság Habsburg-tartományi lét, török hó­doltság, legjobb esetben a magyar államtól formá­jában is, politikai helyzetében is eltérő erdélyi fe­jedelemség volt. István szelleme azonban augusztusról augusztusra felemelkedett az örökölt emlékezetben és hirdette hol kisebb, hol nagyobb földrajzi területen a Ma­gyar Állam, a magyar alkotmány létét, igényét, korról korra módosuló eszmei-társadalmi tartalmát. Persze, hogy mást ígért Szent István “Pázmány Pé­ter katolikus magyarjának és Bethlen Gábor pro­testáns magyarjának, mást Rákóczi kurucainak és megint más Pálffy János labancainak, Petőfi en­gesztelhetetlen . forradalmiságának és Jókai szelíd egyezkedő hajlandóságának. Nevezték vala bár Szent Istvánnak vagy I- István királynak: ugyanő volt. István forradalmár volt, a szó legszigorúbban marxi értelmében: egy elavult és közösségi létet fe­nyegető társadalmi forma helyére elvi alapon, kí­méletlen következetességgel egy új, akkor legkor­szerűbb társadalmi formába vezette át a népet. Még­hozzá úgy, hogy egész magatartása úgyszólván min­den valamirevaló utódjának vallható és vállalható példakép. A materialista számára cselekvő és győz­ni tudó forradalmár, a politikus elme számára ál­lamalapító, a jogi gondolkodás számára alkotmány­teremtő, a moralista példázatául meg nem alku­vó. István szelleme maga az összetartó erő. Ez a szel­lem magyarázza, hogy nem az tesz magyarrá, kik­nek a leszármazottai vagyunk, hanem az, hogy ki­ket tudunk az elődeinknek. István ma talán időszerűbb, mint valaha. Hiszen ma, századunk szakadatlanul életveszélyes buktatói közt, egy végre valóban emberséges és emberi kul­túrát igénylő — vagyis humanista — szocialista ha­za közös kiformálása folyamán megtanultuk, hogy az anyag' adott keretei közt gondolkozó materia­lista, és egy anyagon túli perspektívában remény­kedő hivő, egy böcseleti kérdésekben tanácstalan agnosztikus, egy cselekvő kommunista közéleti em­• Révész Napsugár grafikája. bér, és egy méltányosságában élő-cselekvő magán- ember végképpen egyetért abban, hogy másodren­dű kérdés mindaz, ami elválaszt, ahhoz képest, ami összeköt. És aki örökségként, életérzésként, érzelme szerint, kultúrája alapján úgy tudja magáról, hogy magyar, és képességei szerint tőle különböző vé­leményűtekkel együtt munkálkodik a humanista- békés-szociálista Magyarország formálásán, annak a nagy közös példaképe ő, István, Géza fia, Árpád nemzetségéből, aki évről évre augusztus második felében elébünk lép. és figyelmeztetve int ama kö­zös cél felé, amelyet oly következetesen ő kezdett el. A mi mostani alkotmányunk István szellemének mai jogi megfogalmazása. Nem véletlen, hogy a mi Alkotmány-ünnepünk naptár szerint azonos I. Ist­ván napjával. Az ő szelleme és a mi alkotmányunk összeköt bennünket és erősít a közös, emberséges célok megvalósításában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom