Petőfi Népe, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-11 / 161. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évi 161. szám Ára: 1,40 Ft 1982. július 11. vasárnap Lázár György Romániába látogat Lázár György, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke Constantin Dascalescunak, a Román Szocialista Köztársaság kormányelnökének meghívására a közeli napokban hivatalos, ba­ráti látogatást tesz Romániában. Üdvözlő távirat A mongol népi forradalom győ­zelmének 61. évfordulója alkal­mából Kádár János, Losonczi Pál és Lázár György táviratban kö­szöntötte Jumzsagijn Cedenbalt, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtitkárát, a Mongol Népköztár­saság Nagy Népi Hurálja Elnök­ségének elnökét és Zsambin Bat- mönh miniszterelnököt. A ma­gyar vezetők kifejezték jókíván­ságaikat a testvéri mongol nép­nek, és az ünnep alkalmából újabb kimagasló sikereket kíván­tak a szocializmus építésében, a Mongol Népi Forradalmi Párt XVIII. kongresszusa határozatai­nak megvalósításában, a népek békéje és biztonsága nemes ügyé­nek szolgálatában. SZOLNOK MEGYEI HÚSIPAR — HELVÉCIÁI ÁLLAMI GAZDASÁG Együttműködés az export bővítéséért 0 Keresett termékek az állami gazdaság húsipari készítményei. So- tnodi Sándor a megyeszékhely Rákóczi úti üzletében szolgálja ki a vásárlókat. A kecskeméti májas-, a vadker­ti húsoshurka, a helvéciai sonka, a városföldi porc és paprikás sza­lonna, a borotai, a hartai. a kis- szállási kolbász, a hosszúhegyi töltelékáru, a halasi különleges húskészítmény megannyi kisvágó- híd terméke. Magyarországon az állami húsipar üzemein kívül, né­hány száz, úgynevezett regionális húsfeldolgozó működik az állami gazdaságok, a mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezetek kezelé­sében. A lakosságellátó és termékvá­laszték-bővítő szerepük számotte­vő. Egyik-másik üzem kereske­delmi vállalatokkal együttműköd­ve, külföldre is szállít. A vágóál­latot túlnyomórészt a háztáji és kisgazdaságoktól szerzik be több évre szóló szerződéses kapcsola­tuk alapján. Az évente ezer ton­nás. vagy annál magasabb telje­sítményű kisvágóhidak közé tar­tozik a Helvéciai Állami Gazda­ságé, amelynek készítményeit a megyeszékhelyen és környékén több élelmiszerüzletben árusítják, közöttük a gazdaság Kecskemét- szédhenyivárosi, piaccsarnoki és Rákóczi úti boltjában. Az elmúlt esztendőben a helvé­ciai üzem ezerszáz tonna sertést vágott le. Ezeket az állami gazda­ság székhelyközségében, továbbá Ballószögön, Ágasegyházán, Ja- kabszálláson, Hetényegyházán kis­termelők hizlalták. A kölcsönös érdeken alapuló kapcsolat ered­ménye, hogy egyre több kister­melő vállalkozik erre. A háztáji és a kisgazdaságok ez idén 9 ezer, más gazdaságok 3 ezer hízott ser­tést adnak át a helvéciai vágó­hídnak. amely így egész éven át folyamatosan dolgozhat. Vágási teljesítménye számottevő, de en­nél egyelőre kisebb a feldolgozó­képessége. Ennek az akadálynak az elhá­rítására kötött megállapodást a napokban a Helvéciai Állami Gazdaság a Szolnok megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Vállalat­tal. Az együttműködés célja, hogy a helvéciai vágó-, a szolnoki fel­dolgozókapacitást jobban kihasz­nálják. Ezzel mind a két üzem működési körzetében bővíthetik a termékkínálatot, gyarapítják az exportárualapot. Helvéciáról pél­dául szükség szerint hasított fél­sertéseket, darabolt húsrészeket, vagy éppen élő sertést szállítanak Szolnokra, úgy ahogyan azt a kül­piaci értékesítés kívánja. A megállapodás teljesítése nagy felelősséggel jár. A helvéciai üzem dolgozói azonban felkészül­tek erre szervezetileg és szakmai­lag. Az állami gazdaság vala- mennyiüket anyagilag érdekeltté tette az igényesebb munka elvég­zésére. Romsics Ferenc vágóhíd­vezető és társai nap nap után en­nek érdekében fáradoznak a mun­kahelyükön. K. A. Bolgár diákok szedik a ribizlit Ezen a nyáron huszonötö­dik alkalommal népesülnek be az ország különböző tá­jain az ifjúsági építőtáborok. Sokan emlékeznek rá, hogy 1958-ban a Hanságban nyi­tották meg az elsőt, az akko­ri feladat a mocsaras terület lecsapolása, gátak, csatornák építése volt. Azóta — külö­nösen az elhelyezési körül­ményeket illetően — sokat változtak, fejlődtek az építő­táborok, amelyek egyre in­kább nemzetközi jellegűek is. Ebben az évben, pontosabban a nyár folyamán például Bulgá­riából négyszázan, Csehszlovákiá­ból kétszázötvenen, az NDK-ból ötszázan dolgoznak nálunk, s ugyanennyi magyar fiatal vesz részt az említett országok tábo­rainak munkájában. Lengyelor­szágból 1300 diák érkezik hoz­zánk. A hagyományoknak meg­felelően részesei lesznek az épí­tőtáborozásnak a hazánkban ta­nuló kubai, vietnami, laoszi és kambodzsai diákok is. Köztudott, hogy Bács-Kiskun megyében működik a legtöbb épí­tőtábor. Kecskeméten, a Ma­gyar—Szovjet Barátság Termelő­szövetkezetben például bolgár középiskolások segítenek a ribiz­li szedésében. Naponta mintegy száz mázsa ribizlit szed le a száz- nyolcvan diák a szövetkezet negyven hektáros ültetvényéről. A háromhetes munka balatoni jutalomüdüléssel fejeződik be. A mostani csoportot újabb kétszáz bolgár diák váltja majd fel. KÖSZÖNTJÜK A VASUTASOKAT! — ----------- ■ jtgft BSBbHR B ■ Ké pösszeállítás a 3. oldalon Az idei vasutasnapon immár 32. alkalommal kö­szöntjük országunk legna­gyobb vállalatának, a MÁV-nak dolgozóit. A személy- és áruszállítási feladatokat ellátó vasuta­soknak nem könnyű a munkájuk, de mindent el­követnek az ország „vér­keringésének” zavartalan­ságáért. Fotóriportereink a 3. oldalon ízelítőt adnak munkájukból. Tudományos kísérletek a Szaljut—7 űrállomáson Miközben Moszkvában a pénteki nap a szovjet—francia űrtrió kitüntetéseinek jegyében zajlott le, a kozmoszban, a Szaljut—7 űrállomáson a prog­ram szerint folytatódik a mun­ka. Anatolij Berezovoj és Va- lentyin Lebegyev 9. hetét kezd­te meg az űrállomáson, még­pedig „hétköznapinak” mond­ható tevékenységgel: elsősor­ban műszaki kísérleteket foly­tattak, a Szaljut—7—Szojuz T—5 űrkomplexum orientáció­jának és stabilizációjának módszereit dolgozzák ki. Az űrhajósok az állomást körülvevő atmoszféra adatait mérték és az űrállomáson ter­mesztett növényi kultúrákat gondozták, figyelték meg. Ezek a növények nem csupán tudo­mányos kísérletek céljait szol­gálják, hanem fontos összete­vői a Szaljut—7 mikroklímá­jának is. A szokásosnál alapo­sabb orvosi vizsgálatnak vetet­ték alá a szakemberek a két űrhajóst: elsősorban a szívmű­ködést és a vérkeringést ellen­őrizték. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy Berezovoj és Lebegyev kitűnő egészségi állapotban van. Jó hangulatukról a televízió nézői egy közvetítés jóvoltából győződhettek meg: a földi irá­nyítóközpontból azokat a per­ceket rögzítették, amikor a szovjet—francia személyzet folytatott beszélgetést az űrál­lomáson maradt társaikkal. Berezovoj és Lebegyev nagy örömmel fogadták a földi híre­ket Dzsanibekov, Ivancsenkov és Chrétien moszkvai fogadta­tásáról, és arról, hogy az űr­trióval egyetemben mindenütt elismeréssel szólnak az állandó személyzet munkájáról is. Be­rezovoj és Lebegyev az űrtrió­val és a tartalék-űrhajósokkal együtt magas francia kitünte­tésben részesült, amelyet — amint Claude Arnaud nagykö­vet a pénteki ünnepségen mon­dotta — később nyújtanak át nekik. HÉTFŐN KEZDŐDIK X. Nemzetközi Kodály-szeminárium • Húsz Mária művészettörténész avatta fel a Ko­dály-művet idéző faliképet. Százhúsz külföldi és het­ven magyar ének-zene pe­dagógust vár­nak Kecske­métre, a Ko­dály Zoltán Ze­nepedagógiai Intézetbe a jú­lius 12-től 31- ig tartó X. Nemzetközi Kodály-szemi- náriumra. A résztvevők a zeneszerző életművével ismerkednek, előadásokat hallgatnak munkásságá­ról, bemutató tanításokon ta­nulmányoz­zák a nevéhez fűződő zenei nevelési koncepció és rendszer alapelveit. A szeminárium ünnepélyes megnyitóját hétfőn este nyolc órakor tartják az Erdei Ferenc Művelődési Központ színházter- imében. A Kodály-centenárium országos rendezvényeinek sorába tartozó eseményt hangverseny te­szi emlékezetessé. Az est műso­rában reprezentáns Kodály-mű­vek hangzanak el, Szenthelyi Miklós (hegedű), Botvay Károly (gordonka), valamint a Győri Le­ánykórus előadásában. A három héten át tartó ének­zenei továbbképző tanfolyamhoz fesztiváljellegű és -színvonalú koncertprogram kapcsolódik. Va­lamennyi nyilvános hangversenyt az Erdei Ferenc Művelődési Központban .tartják. Jövő csütör­tökön, július 15-én Péczely Sa­rolta dalestjén vehetnek részt az érdeklődők. Tizennyolcadikén es­te Körmendi Klára zongoramű­vész és Matuz István fuvolamű­vész ad hangversenyt. A július 19-én sorra kerülő koncert mű­sorában a száz éve született nagy zeneszerzők művei hangzanak el. Malipiero-, Kodály-, Szyima- nowszki- és Stravinsky-művek csendülnek fel az olasz Gioventu Musicale Vonósnégyes, Mocsári Károly zongoraművész, a len­gyel Aureli Blaszczok hegedűmű­vész és Maria Szwajger-Kuia- kowska zongoraművész, valamint a szovjet Nyikolaj Gyemigyenko zongoraművész előadásában. A további ' hangversenyprogramból megemlítjük a Jeunesses Musi- cales Világzenekar és a kecske­méti nemzetközi kórustábor résztvevőinek .közös műsorát, amelyre július 22-én, a fiatal muzsikusok koncertjét, amelyre 28-án kerül majd sor. Kecskeméten tartja hatnapos közgyűlését az Ifjú Zenebarátok Nemzetközi Szervezete. A július 17-én kezdődő közgyűléshez to­vábbi hangversenyek kapcsolód­nak. A Kodály-szeminárium előze­tes rendezvényeként nyitották meg a napokban a nemzetközi kó­rustábort á zenepedagógiai inté­zetben. Ugyanitt felavatták a zeneszerző Psalmus Hungaricus című művét idéző nagyméretű gobelin faliképet, Fürtös Ilona pécsi iparművész alkotását. R. M. Hiába akarnánk erkölcsi prédikációt tartani arról, hogy milyen csúnya jellemvonás a pénz utáni hajsza, csak le-, gyintés lenne a reagálás. A tu­datformálásnak természete­sen fontos szerepe lehet az életmód kialakításában, de csak akkor, ha a bölcsesség számol az életszínvonal fejlesz­tésének objektív meghatáro­zóival. Az MSZMP a realitá­sokból kiindulva elismerte, hogy a társadalom gazdasági viszonyai ma mindenkit rá- kényszerítenek egyfajta „pri­vát” gazdálkodásra, összhang­ban a közös célokkal. Sokféle módszert kipróbál­tunk már, s közülük a jelen­legi látszik az egész nép meg­élhetése, boldogulása, jó köz­érzete szempontjából elfogad­hatónak anélkül, hogy a múlt­ba hőkölés veszélyétől kellene tartanunk. Nem képzeljük, hogy amit csinálunk, az fölül- múlhatatlanul tökéletes és egyedül üdvözítő modell. Gaz­dálkodásunk kitapasztalt útja. módja valószínűleg csak Ma­gyarországon használható tel­jes mértékben így, s itt is csak addig, amíg az élet nem kí­vánja, hogy jobbat hozzunk létre. Egyelőre az a legfontosabb, hogy változatlanul teljes a foglalkoztatottság, a kerese­tekből meg tudjuk vásárolni, amire szükségünk van, tartani tudjuk az életszínvonalat, megalapozni a magasabb meg­élhetést. Ehhez általában meg kell értetni, hogy csak az ol­csóbb és kelendőbb cikkek gyártásával tudjuk tartani a mai világpiaci helyzetben, amit elértünk. Következetesen érvényesí­teni akarjuk a munka sze­rinti elosztás elvét, de ez csak úgy lehetséges, ha ki-ki töb­bet dolgozik, tanul, kezdemé­nyez, töri a fejét a maga hasz­nára, s a társadalom boldogu­lásáért. Amikor azt mondjuk, hogy kiemelkedő újítók és al­kotók keressenek akár millió­kat, ezt nagyon komolyan gondoljuk, sőt köszönetét mondunk nekik. Biztosaik va­gyunk benne, hogy ezektől a nagy jövedelmektől nem áll elő a „burzsoá restauráció ve- ' szélye”. A szocialista ipar és mezőgazdaság sokkal szilár­dabb annál,, semhogy megren­düljön a személyi tulajdon jobb hasznosításától. De ak­kor sem viccelődünk, amikor azt mondjuk, hogy szellemi vagy fizikai munka nélkül egyetlen fillért se vághasson zsebre senki. Sajnos, mégsem tartunk még ott, hogy érvé­nyesíteni lehetne az „aki nem dolgozik, ne is egyék” köz­mondást, gyakori még az a fajta huncutság, amelynek si­kerül kijátszania — ideig-órá- ig — a társadalom tételes és erkölcsi törvényeit. Kinek mi fáj, azt emlegeti. Amíg némelyek a gyarapodás láttán esetleg bizonyos kis- polgáriság fölébredésétől tar­tanak, eközben a vállalkozó szellemű emberek az ösztön­zést keveslik. A mezőgazdasá­gi kistermelők, a háztáji ker­tekben munkálkodók közül az alacsony fölvásárlási árra és a lassú átvételre panaszkodnak. ' ; iS bizony jogos az olyan észre- vétel, hogy állami, társadalmi 1 funkcióban is lehet ártani a közösség ügyének. Még az úgynevezett közéleti tevékeny- 1 ség is privatizálódhat, aláren. delődhet szűkkörű érdekek- ; ~ nek. Mihelyt valaki kiskirály- $;■) kodik, s a pozíciójával járó, hatalmat nem a köz szolgála-SS iában használja föl, aktivitása m rögtön érdektelenné válik, il.fl letve csak árt a társadalom- I nak. Ellentmondásoktól is terhes,* alakuló társadalmunk szinteJ naponta vethet föl effajta I kérdéseket. A fontos csak az,| hogy mindig kellő időben fi-1 gyeljünk rájuk, s a „hozzáál­lásnak” a helytállás legyen az alapja. F. N. • Gyorsan telnek a ládák. • Pihenő a sor végén, tízóraival.

Next

/
Oldalképek
Tartalom