Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-23 / 145. szám

A ma estig várható időjárás: eleinte csupán időnkénti felhősddés és átme­neti, helyi záporok, napközben viszont délnyugat felől erős felhősödés, majd heves zivatarok várhatók, je­lentős mennyiségű csapadékkal. Az addig gyenge, vagy mérsékelt szél délnyugati irányból megerősödik, sőt viharos széllökések is lesznek. ^A legalacsonyabb hőmérséklet hajnalra 13—18, a legmagasabb délután 26 és 3i fok közé várható. (MTI) IDŐJÁRÁS VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának öle­sét június 23-ára összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg az időszerű nemzet­közi kérdésekről, a népgazdaság fejlődésének ez évi tapasztalatai­ról, valamint a külgazdasági kap­csolataink alakulásáról, fejleszté­sének feladatairól szóló előter­jesztéseket. (MTI) Államfői tárgyalások AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 145. szám Ára: 1,40 Ft 1982. június 23. szerda Űrhajós vendégek Kedves vendégeket — Farkas Bertalan alezredest, az első ma­gyar űrhajóst és Magyart Béla őrnagyot, kiképzett űrhajóst — fogadtak kedden délelőtt Kiskun­félegyházán az egyik katonai ala­kulatunknál. Dr. Simon Sándor vezérőrnagy és Csornai Ferenc alezredes mellett ott volt az Április 4. Gépipari Művek vezér- igazgatója. Tóth György, vala­mint Füredi Imre, a pártbizott­ság titkára. A szívélyes fogadtatást köve­tően dr. Simon Sándor vezérőr­nagy adott tájékoztatást az ala-. kulat katonáinak felkészüléséről, munkájáról. Farkas Bertalan al­ezredes válaszként a következő­ket mondta: — Köszönjük a lehetőséget, hogy eljöhettünk 'Kiskunfélegy­házára, bár az utolsó két év ala- posan igénybe vett mindkettőn­ket. Ide azért is szívesen jöttünk, mert Magyari Béla idevaló, s ha jól tudom, édesanyja az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegy­házi gyárában dolgozik. Magunk­ról csak annyit, hogy mindket­ten a Budapesti Műszaki Egye­tem Közlekedésmérnöki Karán tanulunk, s még egy vizsgánk hátravan. A beszélgetés után laktanyalá­togatás következett. Délután a két űrhajós a programnak meg­felelően az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi gyárá­ban találkozott a munkásokkal és a katonafiatalokkal. Magyari Béla — a város szü­lötte és díszpolgára — az űrha­jósok kiválasztásáról, kiképzésé­ről tartott érdekes beszámolót. Farkas Bertalan az űrrepülés tu­dományos hasznáról és a koz­moszban szerzett élményeiről, tapasztalatairól beszélt közvetle­nül és meggyőzően. A két űr­hajósnak rengeteg kérdésre kel­lett válaszolnia. Végül Farkas Bertalan alezre­des egy, az űrhajózást ábrázoló szimbolikus ajándékot nyújtott át vendéglátóinak. Simon Sándor vezérőrnagy a katonafiatalok ké­szítette tárgyakkal, Tótth György vezérigazgató pedig a gyár em­lékplakettjével kedveskedett a vendégeknek. Az űrhajósok este utaztak ha­za Kiskunfélegyházáról. G. G. MANILA A nemzetközi és a világgazda­sági helyzetről, hazánk és a tőle nagy földrajzi távolságban levő Fülöp-szigetek jövendő gazdasági együttműködésének lehetőségéről tanácskozott kedden Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. A ma­gyar államfő, aki ötnapos, baráti hivatalos látogatásának második napját töltötte a Fülöp-szigetek fővárosában, szívélyes, kedvező légkörű eszmecserét folytatott vendéglátójával, Ferdinand E. Marcos elnökkel, a manilai ál­lamfői rezidencián, a Malacanang palotában. A nemzetközi helyzet alapvető kérdéseiben a felek azonos néze­teket vallottak. A két államfő üd­vözölte a legmagasabb szintű szovjet—amerikai érintkezés fel­vételének lehetőségét. Losonczi Pál és Marcos elnök röviden áttekintette a két ország viszonyát is. Arra a következte­tésre jutottak, hogy az 1973-ban létesített diplomáciai kapcsolatok alapján kialakult jó politikai érintkezéssel a gazdasági kapcso­latoknak Is lépést kellene tarta- niok. A Fülöp-szigetek elnökének véleménye szerint hasznos lenne, ha a két ország kibontakoztathat­ná a különböző gazdasági, tudo­mányos és műszaki-tudományos együttműködési formákat. Az utóbbi kérdések rövid vizs­gálatára a magyar államfői láto­gatás keretei máris módot adtak: az elnöki megbeszélés közben, amelyen részt vett Cesar Virata miniszterelnök és Carlos P. Ro- mulo külügyminiszter is, a Lo­sonczi Pál kíséretéhez tartozó kormánytisztviselők kétoldalú megbeszéléseket folytattak a Fü- löp-szigeteki szaktárcák képvise­lőivel. Jelen volt a tanácskozáson Imelda Marcos asszony, környe­zetvédelmi és településpolitikai miniszter is. Helyi idő szerint este Losonczi Pál és felesége tiszteletére Mar­cos elnök és Imelda Marcos dísz­vacsorát adott. A külkereskedelmi minisz­ter egyik sajtótájékoztatóján többször is hangsúlyozta, hogy javítani kell a kivitelre szánt termékek minőségét, növelni a versenyképes, korszerű áruk arányát, és általában az export gazdaságosságát. A múlt hé­ten tartott országgyűlésen is úgy fogalmaztak, hogy a kül­gazdasági feltételek folyama­tos romlását csak a gazdaság teljesítőképességének gyorsabb javításával lehet ellensúlyozni. Ahhoz, hogy hatékonyabban, jövedelmezőbben gazdálkodja­nak a vállalatok, s versenyké­pesebb termékekkel jelentkez­hessenek a külső és a belső piacokon, természetesen jobb feltételeket is kell teremteni. A sok közül ilyen feltétel, hogy korszerűbb termelőesz­közöket szerezhessenek be. Am ami ennél is fontosabb — s ehhez még beruházásra sincs • szükség —, hogy dolgozóik­nak szakmai műveltsége lépést tartson korunk tudományos és technikai fejlődésével. Ez el- elengedhetetlen követelmény ahhoz, hogy helytállhassunk a világpiacon dúló, öldöklő küz­delemben. S hogy ez mennyire így van, azt egy sportból vett példával szeretném alátámasztani. Egyik kiváló sportolónk ötödik lett a római olimpián. Négy évvel később Tokióban jobb időt ért el, mint a római olimpiai baj­nok, de ezzel is már csak ha­todik lett. Sportolónk tagad­hatatlanul sokat fejlődött, de a más nemzetek versenyzői még többet. A gazdasági élet­re visszatérve, a helyzet tehát az, hogy népgazdaságunk kül­ső egyensúlyi helyezetén csak úgy javíthatunk, s vehetjük fel a versenyt a nemzetközi mezőnyben, ha a műszaki színvonal javításán túl, na­gyobb figyelmet fordítunk a szakmai műveltség emelésé­re is. Nemrég a KSH megyei igaz­gatósága elemezte Bács-Kiskun ipari termékeinek versenyké­pességét. A statisztika kimu­tatta, az eladott áru 41 száza­léka volt csak jól értékesíthe­tő. Ezen belül a nehézipar termékeinek 34, a könnyűipa­rénak kb. 50 százaléka volt versenyképes. Azt is megálla­pították, hogy nem túl nagy műszaki ráfordítással, és fő­leg színvonalasabb munkával a jól értékesíthető árucikkek arányát mintegy 20 százalék­kal lehetne növelni. A munka minőségét kiemel­ve, a szakmai műveltség sike­res növelésére számos példát találunk a megye üzemeiben. A gyors cselekvéssel járó gondokkal szembe kellett pél­dául nézni Kiskunfélegyházán is az Április 4. Gépipari Mü­vek Gyárában, amikor atom- erőművi berendezések készíté­sére kaptak megbízást. Az üzem tervező és termelésirá­nyító mérnökei azonban nem ' sajnálták a fáradságot, s ma­gas színvonalon sajátították el az új termék gyártásának tu­dományát. Természetesen ugyanezt tették azok a szak­munkások is, akik különböző tanfolyamokon képezték to­vább magukat, s szigorú vizs­gakövetelményeknek tettek eleget. S hogy milyen siker­rel, azt tanúsíthatja, hogy a KGST-n belül az atomerőmű- vi vízkezelő berendezések elő­állítására szakosították a gyá­rat. Magas szintű szakmai mű­veltséget kellett elsajátítani a Szerszámgépipari Müvek kecs­keméti gyárában azoknak a műszakiaknak és szakmunká­soknak, akik a golyósorsó gyártásában vesznek részt. A kecskeméti MEZŐGÉP tervező mérnökei egy teljesen elavult élelmiszeripari gép­park konstrukcióját korszerű­sítették, s ma már a vállalat jelentős tőkés exportot bonyo­lít élelmiszeripari gépekből. A Petőfi Nyomdában nagy telje­sítményű öntapadócímke-gyár- tósor, másutt NC és CNC ve­zérlésű gépek kezelését sajá­tították el. Jó példák tehát vannak, de még nem általánosak. Ezt iga­zolja az a statisztika is, ami szerint 20 százalékkal növel­hetnénk nem nagy anyagi rá­fordítással | a minden piacon jól értékesíthető, versenyképes termékek gyártását a megyéd ben. Egy fontos dolgot azon­ban nem hagyhatunk figyel-’ men kívül. Azt, hogy az al­kotó gárdát — műszakiakat és a dolgukat magasabb szinten végző szakmunkásokat — er­kölcsileg és anyagilag egy­aránt jobban is meg kell be­csülni. Azokat tehát, akik a versenyképesebb termékek gyártásában vesznek részt — alkalmazva a differenciált bé­rezés elvét — érdekeltebbé tenni a munkában, vagyis job­ban meg kell őket fizetni. Nagy Ottó • A termény nedvességtartalmát műszerrel vizsgálják. SÁRGUL AZ ÁRPA • Felsorakoztak az ősziárpa-tábla szélén a Törekvés Tsz kombájno- sai. Aratnak a kecskeméti határban I Sárgul az árpa a Kiskunságban. Kevesebb esőt kapott májusban és június elején, hamarabb érik, mint szokott. A szakemberek napok óta vizsgálják a szemek nedvességtartalmát, érettségét, hogy mi­kor alkalmas a kombájnolásra. Az árpa elég ké­nyes gabonanövény, ha lehajtott a kalásza, utána már könnyen törik, és aratás közben a tarlóra hull; kész veszteség. • Megtelt a gépkocsi, indulhat a magtárba. (Straszer András felvételei) A Törekvés Tsz legügyesebb kombájnosai nem várták meg, amíg ez bekövetkezik. Molnár László, Gelencsér József, Antal József, Szöllősi György szak­munkások kedden délelőtt meg is kezdték a Kompolti korai fajta őszi árpa aratását a kisfái kerület egyik százhektáros tábláján. Mind a négyen jól képzett nö­vénytermesztő gépészek, szere­lők, akik évek óta maguk javít­ják munkaeszközeiket a kerüle­ti központ gépműhelyében. Ha valami mulasztást eközben elkö­vetnének, maguk látnák a kárát a kombájn csökkent teljesítmé­nyében. Becsületükre válik, hogy ilyen nem fordult elő, sőt a Kis. kunsági TESZÖV körzeti verse­nyein már több alkalommal sze­reztek dicsőséget a kecskeméti termelőszövetkezetnek. E—516-os kombájnjaikkal lepipálták en­nél jóval drágább arató-cséplő gé­pekkel dolgozó társaikat is a ga­bonabetakarításban. Lakatos István kerületvezető tá­jékoztatása szerint Kisfáiban a takarmánynak és vetőmagnak ter­mesztett 202 hektár őszi árpa után, a szövetkezet többi kerületében kombájnolják el a gabonát Mol­nár László és társai, akiket a ter­mény szállításában hat IFA-gép- kocsi kezelőszemélyzete segít. A kombájnosok a harmat fel- száradásától annak esti leszáll­táig nyújtott műszakban dolgoz­nak. Az érett terményt, ha az meg nem ázik, szárítás nélkül gyűjthetik magtárba. A szerény termőképességű homoktalajról betakarítható gabona önköltsége a drága fűtőolajét már aligha vi­selné el. A gyakorlott kombájno­sok és segítőik naponta kétszáz, kétszázhúsz tonna terményt to­vábbítanak a magtárba. Számí­tásuk szerint augusztus elejére mind az 1685 hektár árpát, ro­zsot, búzát learatják. Közöttük azt a külföldi két tavaszi kenyér­gabonafajtát is, amelyet kísérleti célra durumbúzaként termeszt a kecskeméti közös gazdaság. K. A. NEMZETKÖZI TANÁCSKOZÁS BUDAPESTEN ÉS KECSKEMÉTEN Az évszázad műemlékei A jelenkor szép építészeti alkotásai, a holnap műemlékei — ennek a gondolatnak a jegyében kezdődött kedden egyhetes nemzetközi mű. emléki tanácskozás Budapesten, az Építők Székhazában. A műemlé­kek és történeti együttesek nemzetközi tanácsa — ICOMOS — ma­gyar nemzeti bizottsága, az Országos Műemléki Felügyelőség és a Bács-Kiskun megyei Tanács szervezésében csaknem 20 ország szak­emberei vitatják meg az elmúlt 100 évben védetté nyilvánított épí­tészeti értékek megóvásának, építészettörténeti kutatásainak ered­ményeit, gondjait. Magyar kezdeményezésre ez az első nemzetközi tudományos találkozó, amely nem az ókor és középkor, hanem a kö­zelmúlt műemlékeinek szenteli munkáját. Dercsényi Dezső Kossuth-díjas művészettörténész a tanácskozás megnyitásakor utalt arra, hogy a magyar műemlékvédelem nem­zetközi viszonylatban is az elsők között volt, amikor 30 évvel ez­előtt megkezdte a legújabbkori építészeti alkotások módszeres ku­tatásait és műemlékké nyilvání­tását. Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhe­lyettes — a találkozó résztvevőit üdvözölve —■ rámutatott arra az új felismerésre, hogy a műemlék elválaszthatatlan az egész tele­püléstől. Ezért nálunk összhang­ban, egymásra figyelve fejlődik a településfejlesztés és a műemlék- védelem. Épületvagyonunk fel-. újításának előtérbe kerülésével különösen nagy figyelmet kell fordítani az utóbbi 100—120 év­ben épült építészeti értékeink megmentésére, rendszeres gon­dozására, a történeti városré­szek, műemléki jellegű épület- együttesek védelmére. A korai felismerés és az eddigi kezdeményezések, kutatások elle­nére azonban az ország mintegy 8000 műemlék épületének csak el­enyésző része — alig félszáz — kapott műemléki védettséget a múlt század közepe óta épített értékek gazdag anyagából. A vé­(Folytatás a 2. oldalön.) FELLÉP A KFT ÉS A ROLLS Tőserdei ifjúsági találkozó Óvodáskorútól a tegnap volt huszonévesig mindenki kedvére válogathat a hét végén Tőser- dőn a hagyományos ifjúsági ta­lálkozó programjai közül. A két­napos rendezvény 26-án, szom­baton délben a sportversenyek­kel kezdődik. Jelentkezni a hely­színen is lehet- Az izmok meg­mozgatása után a sportbarátok •karate-bemutatót nézhetnek, este 6 órakor pedig szakmai értékelést is hallhatnak a foci-világbajnok­ságról Hidegkúti- Nándortól. Ugyanebben az időiben filmet vetítenek a mozibuszban, majd 8 órától country-zene szól, s be­mutatkozik a Tus és a Magnó együttes. A Konzum RT kon­certje után következik egy má­sik koncert, az Illésékröl készült nosztalgiafilm. Vasárnap ugyancsak a Holt- Tisza melletti nagytisztáson, a „zenefalúban” kezdődik 9 órakor a játékos vetélkedő, a video- műsor, s találkozó lesz a meghí­vott zenekarokkal. A gyerekek rajzverseny, játékkészítés és rajzfilmműsor között választhat­nak. A nagyszínpadon 10 órakor a Kec . :méii Táncegyüttes tart bemutatót, majd a legújabb ru­hakreációkat nézhetik meg a je­lenlévők, délután 3 órakor pedig szabadtéri koncerttel — a KFT és a Rolls fellépésével — zárul a kétnapos rendezvény. A szervezők — a megyei és a kecskeméti járási KlSZ-bizottsá- gok, s más közreműködők — nemcsak a kellemes időtöltésről gondoskodnak, hanem az utazás­ról, szállásról is. A hét végén hosszabb vonatszerelvények in­dulnak Kecskemétről Tőserdőbe, a vízparti kempingben pedig van elegendő hely, a megye más ré­szeiből érkezőknek csak sátrat kell magukkal hozni. Szakmai műveltség

Next

/
Oldalképek
Tartalom