Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-16 / 139. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1082. június 16. ENERGIAGONDOK — KÍNÁLKOZÓ LEHETŐSÉGEK Gázfáklyák alkonya í'uM.'wt». fey A Szánkhoz szürkület után közeledőt már messziről útbaigazítja a magasba törő csővezeték torkolatából fellángoló gázfáklya. A kar­csú kürtőn táncoló lángok elpusztítják, megsemmisítik a technoló­giai és biztonsági okokból a levegőbe engedett gázt. De mennyi ér­tékes fűtőanyag megy végül is veszendőbe? Nincs mód a szabadba szökő, s ott elégetett gáz megmentésére, hasznosítására? Többet a fogyasztóknak! Kiderült: van mód erre. Ponto­sabban a levegőbe engedett gáz és a saját felihasználás csökken­tésére. Mert ne feledjük: a Kő­olaj- és Földgázbányászati Válla­lat szanki üzeme nem csupán ter­meli az energiát, fölhasználó ma­ga is. Megkérdeztük mennyi földgáz kell a föld mélyében rej­lő energiahordozók kitermelésé­ihez? — Százalékosan kifejezve nem sok —r válaszolta Fehér László termelési üzemegységvezető. — A kitermelt mennyiségnek mindösz- sze 0,9 százaléka. Igen ám, csakhogy a szanki üzem háromszázezer tonna kőola­jat és egymilliárd köbméter föld­gázt hoz a felszínre egy esztendő alatt. Nos, ennek a nem egészen egy százaléka sem éppen elenyé­sző mennyiség. És tegyük hozzá: ma már az olaj- és gázkutak kör­nyékén sem az a szemlélet járja, ihogy oda se neki, van belőle elég!... — A szemléletváltozás az, amit magam is az első helyen említe­nék — helyesel az üzemegység­vezető. — Mert miről is van szó? Arról, hogy minél kisebbek a veszteségek, minél jobban lé- csökkentjük a saját felhasználást, annál több fűtőanyag kerül a ve­zetékekbe, és jut el a fogyasztók­hoz. S ez azon túl, hogy népgaz­dasági érdek, a vállalatnak sem mindegy, mert a kitermelt meny- nyiség nagyobb hányadát tudjuk értékesíteni. Ha „lusta” a gáz.*. — Jó, jó, de milyen ördöngös­ség kell ahhoz, hogy a veszteség és a saját felhasználás a termelés állandó növekedése mellett is csökkenjen? — Tudni keli — kezdi a választ Fehér László —, hogy itt első­sorban az olajkísérő gázról van szó. Ennek nagy részét eddig is hasznosítottuk, azonban ... És szakszerű magyarázat követ­kezik arról, hogy a régebben fúrt olajkutakból alacsony nyomás­sal fejtették az olajat és a gázt. A szivattyúk ugyanis nem tudtak magasabb nyomással szemben dolgozni. Mit lehetett kezdeni ez­zel a „lusta” gázzal? Azt, amiről már szóltunk, s aminek eredmé­nyeként itt is, ott is fellobbantak a fáklyák. Az olajkutak jórészt ma is ha­sonlók, az olajkísérő gáz nyomá­sa többnyire ma is alacsony. Csakhogy már működik két Tho- massen és egy Clark kompresszor, amelyek képesek „bevenni”, s összesűrítve a távvezetékbe pré­selni az alacsony nyomású gázt. Az elkövetkezendő években to­vábbi 10 holland és francia gép beállítását tervezik. Fűteni kell! Ahol ezek a kompresszorok megjelennek, ott megritkulnak a fáklyák. (.Teljesen nem tűnnek el soha, mert bizonyos mennyi­ségű gáz levegőbe engedésére biz­tonsági okokból szükség van és lesz a jövőben is.) Ám más meg­oldás is kínálkozik. — Mint mondtam, nem csak termelők, gázfelhasználók is va­gyunk — említi az üzemegység­vezető. — Melegíteni kell a sűrűn folyós kőolajat, hogy szállítható legyen, s hevíteni szükséges a gázt, hogy nedvesből szárazzá váljék. Télen a nyomáscsökken­tőknél fagyveszély lép fel: az el­lenszer itt is a fűtés. A szükséges gázt korábban az eladásra szánt mennyiségből vet­ték vissza. Azután ötletek és újí­tások születtek, melyek eredmé­nyeként ma már a hulladékgáz­ból fedezik szükségleteiket. — A tankállomásokon gázszá­rító egységeket alkalmazunk. Nem távvezetéki finomságú ugyan az így nyert gáz, de saját felhasználásra kiválóan alkal­mas. • A tartályokhoz már előmele­gítve érkezik a kőolaj. (Straszer András felvétele) És még ezzel sem érték be a szankiak. Igaz, hogy már nem a kész gázt fogyasztják, „hulladék­kal” fűtenek, de miért használná­nak ebből is a kelleténél többet? (Ne feledjük: az új kompresszo­rokkal a hulladékgáz egy részét is be lehet sűríteni a távvezeték­be.) Felöltöztetett tartályok — Ügy döntöttünk, nem fűtjük a környezetet — mondja az üzem­egység-vezető. — Ezért az egyes főgyűjtőállomás 500 köbméteres tartályait hőszigetelő burkolattal látjuk el. A „felöltöztetett” olajtartályok­ban hamarabb felmelegszik L az olaj és jelentéktelenné zsugoro­dik a hőveszteség. Egy másik újí­tás lényege: hőcserélőket építenek a rendszerbe, s az olaj immár elő­melegítve érkezik a tartályokba. Ismét csak gyorsul a felfűtés ts csökken a veszteség. Az új kiskunhalasi főgyűjtőál­lomás berendezéseit már az ener­giatakarékosság jegyében tervez­ték. A szanki egyes állomáson ezt utólag pótolták ötletek hasznosí­tásával, újítások alkalmazásával. A villamosenergia-ifelhasználás például sokáig széles határok kö­zött váltakozott. Volt úgy, hogy. a fogyasztók egyszerre működtek, s az üzem energiafelvétele jelen­tősen'meghaladta, a szerződésben megállapított értéket. Az „ered­mény”: súlyos pénzbírság. Ezért készítettek egy" áramfogyasztás- határolót, amely a megengedett ér­ték megközélítése esetén- hang­jelzéssel figyelmezteti a kezelő­ket: ha még valami működésbe lép, baj lesz... A szanki üzemben korábban az olajkisérő gázok 14,3 százaléka táplálta a termelést szolgáló ka­zánokat és a haszontalan gázfák­lyákat. Ez a mennyiség most mindössze 6,8 százalék. Ha „örök sötétség” nem is borul a gáz- és olajmezőkre, a fáklyáknak, úgy tűnik, végleg bealkonyult. Sitkéi Béla MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVESPOLC Dohányszárítás és -fermentálás A szerző ebben a kötetében is­merteti a zöld dohány szárítás­ra való alkalmasságát, a hőkeze­lés alatt végbemenő fizikai és kémiai változásokat, a természe­tes, és mesterséges dohányszárí­tást, a levelek fermentálását az 'A szerző a szőlő jellemzése kap­csán részletesen foglalkozik a nö­vény részeivel, éghajlati és talaj­igényével. Dr. Gazdag László könyvének szemlélete tükrözi a nagyüzemi szőlőültetvényekre és kezelésre való áttérést. Az ültetvények be­mutatása után áttér a borok cso­' „Esztétikai és szakmai szem­pontból egyaránt kifogástalan, ter­mészethű színes képeken muta­tunk be a csonthéjas gyümölcsök közül tizenhárom cseresznye-. 15 meggy-, 15 szilva-, 17 kajszi-, 33 őszibarackfajtát. A héjas gyümöl­csök közül 8 mandula-,, 6 dió-, 4 gesztenye- és 4 mogyorófajta ké­pét és rövid leírását gyűjtöttük össze.kis képeskönyvünkben” — írják a szerzők: Fabula Zoltán— előkészítéssel és utókezeléssel együtt, a dohány minősítését, a vágófóliát, a szivargyártás techno­lógiáját. Győriványi Béla köny­vét a Mezőgazdasági Könyvkiadó jelentette meg. portosítására és osztályozására. A borkezelési anyagok tárgyalását a tároló- és szállítótartályok ismer­tetésével folytatja. A különböző ábrák nemcsak jól. szemléltetik az összefüggéseket, hanem1 rá is vi­lágítanak a bor, valamint az üdí­tő italok gyártási folyamatára, il­letve az azokban rejlő törvénysze­rűségekre. Harsányi József—dr. Bödecs Lászlóné—dr. Tomcsányi Pál. Az ismertetések és ' a fajták szedésének, illetve érésének ide­jét tartalmazó táblázat segítségé­vel bárki könnyen kiválaszthatja az ízlésének, igényének megfele­lő faj.tasort. Néhány év múlva szinte egész évben saját kertjéből szedett friss, zamatos gyümölcsöt tehet a család asztalára. Gabona­szeparálás A könyv elsői fő része a szepa­rálás elméletével foglalkozik. A képletekből álló matematikai levezetéseket gyakorlati számpél­dák szakítják meg, a közepesnél magasabb ismeretekét feltételez­ve. Tárgya a. sikszitálás, a vibrá­ciós és vibroütköztetéses szepará­lás, a triőrözés és a frakciós, va­lamint a pneumatikus szeparálás. A második fő részben a külföl­dön megvásárolt szeparátorok szerkezetét és működését ismer­hetjük meg. Az Állatorvosi kórélettan második kiadása Az állatorvosi kórélettan az élettan és ä biokémia alapjaira építve tárgyalja egyes szervrend­szerek, szervek és szövetek kóros elváltozásait, a működészavarok kialakulását és következményeit. A most megjelent második ki­adás lényegesen átdolgozott for­mában kerül az olvasó elé. Ezt a rohamosan fejlődő tudomány újabb igazolt adatainak beépíté­se tette szükségessé. Teljesen új a Betegség című fejezet, medy kór­élettani szempontból tárgyalj^ a betegségek kialakulásának tör­vényszerűségeit, feltételeit, köve­telményeit. A bor- és az üdítőital-gyártás alap- és segédanyagai 38 színes oldal a gyümölcsfajtákról sajtOposta Játszótéren - mindenféle... A közelmúltban kétszer is fog- lelkózott rovatunk a kecskeméti gyermekek szabad idejének eltol, tesével kapcsolotos égető gondok­kal. Mondandónk lényege volt: kevés a játékra, mozgásra alkal­mas terület. Anyukák, apukák fi­gyelmet érdemlő észrevételeit, javaslatait, tettük közzé. Most döbbentünk rá — amikor az Aradi vértanúk tere 3. szám alatt lakó Raucher Istvápné ked­vezőtlen tapasztalatait megismer­tük —, nemcsak a játszótér hiá­nya okozhat bajt, de a megléte is. Miért? Mert ahol megtalálható az ilyen rendeltetésű környezet, azt sem becsülik, óvják meg az em­berek. Olvasónk az egyik júniusi pén­tek délelőtt kisgyermekével láto­gatott le a lakásához közeli ját­szótérre, s ott szinte megborzon­gott a látványtól: a homokozó és környéke tele völt tégla- és üveg­darabokkal, ’széttöredezett mű­anyagjátékok tartozékaival, üres dobozokkal, papírgalacsinnal, vö­röshagymahéjjal, cigarettacsikkel stb. összetakarítottam a rengeteg szemetet — közli az édesanya —, s elvittem a távolabbi kukába. (Vajon miért nincs a■ helyszínen ilyen gyújtóiddá?) Fogalmam sincs, meddig lesz látszatja e munkámnak. Mint ahogy azt sem tudom, kik és miért okozhatták ezt a csatatérszerű állapotot. Ta­gadhatatlan, a gyerekek között is vannak pajkoskodó, sőt csínytevő típusok, de félek tőle, hogy a szű- kebb környezetükből sent hiányoz­nak a hasonló mentalitású felnőt­tek, akik nem a jó példát adják tovább... Messzemenően egyetértünk e véleménnyel. Egyébkénit hadd mondjuk el, a közterület tisztán­tartásának a városi kommunális üzem a gazdája, dolgozói igyekez­nek is rendet' tartani mindenütt, ám a notórius szemetelőkkel, a környezet bepiszkítóival, semmi­bevevőivei nem tudnak mit kez­deni. Bár a hatóság részéről kí­nálkozik a bírságolás lehetősége, de az ilyesféle eljárás csak tüneti kezelés., A.. közfelfogáson kellene változtatni a közösségi érdekek fokozottabb tiszteletben tartása, megóvása érdekében. Ha elér­hetnénk egyszer azt, hogy az ut­cán, parkban, vagy történetesen a játszótéren még a zsebünkből, táskánkból véletlenül kiesett, fé­lig törött gyufaszálat is felven­nénk ... Ha a felhasznált és agycmgyűrött buszjegyet is a Iszeméttartályba tennénk'... Ha... Villáminterjú az ivóvízről Nem, is olyan régen — úgy a hetvenes évek közepén — még sajnálkozva gondoltunk ilyenkor, nyáron a miskolciakra,, a főváros­ban és másutt lakókra, akik sa­ját bőrükön tapasztalhatták a víz­korlátozás és vízhiány kellemet­lenségeit. Az efféle híreket hall­ván büszkén húztuk ki magun­kat: Kecskeméten ismeretlenek a Hasonló esetek. Nos, pár éve változott a helyzeti, úgyannyira, hogy egyszer már a Ludas Matyi is foglalkozott a hí­rős város vízellátási gondjaival. És úgy tűnik, mostanság sem tud­juk ez utóbbiakat elkerülni. Bi­zonyítja ezt az Irinyi utcában la­kó Farkas Tiborné levele is, mely. bői megtudjuk, hogy a tízemele­tes épületben lévő lakásának csapjaiból esténként egy pohárnyi hideg víz sem csorog, ki. A Gőz­hajó utcában lakó Windeisen Fél­né pedig az első emeleten tapasz­talt hasonlókat. Nem különb a helyzet a Hunyadiváros Tinódi utcai lakótelepén sem. — Mi az oka az ellátási zava­roknak? — kérdeztük az Észak- Bäcs-Kiskun megyei Vízmű Vál- - lalat főmérnökétől, Szekeres Ist­vántól. — Nyáron megnő a vízszükség­lete növénynek, állatnak, ember­nek egyaránt. A megyeszékhe­lyen az utőbtii időben dinamiku­san nőtt a lakásállomány, no meg .szaporodtak a kiskertek is. Ez örömteli tény, de óhatatlan vele­járója a vízellátási nehézségek­nek. Bár igyekszünk termelésün­ket maximálisan fokozni — júni­us 3-án például rekordmennyisé­get, 50 700 köbmétert adtunk a la­kosságnak —, de a földek, járdák egyidejű, mértéktelen locsolásá­val képtelenek vagyunk verse- nyezrti. Meg kellene végre érteni­ük a fogyasztóknak, hogy ne az esti csúcsidőben működtessék az öptözőszerkezeteket. Most is ez a kérésünk. ÜZENJÜK — Az említett két nagy város­részre ds e problémák a jellem­zők? — Mint ismeretes, a Széchenyi- városba víztorony híján vezeté­ken át jut a víz, ám pár napja újabb hálózat rákapcsolásával is segítjük az ellátást. Más a helyzet a Hunyadiváros említett térségé­ben, ahol a vezetékrendszerek szűkös átmérői a baj fő okozói. Ezeket jórészt 10—15 éve építet­ték a családi házak, vagy az ak­kor tervezett emeletes épüle­tek számára. Azóta lakótelepek nőttek ki a földből, ki kellene cse­rélni a vezetékeket a tényleges igényeknek megfelelően. Ha a ta­nács megrendeli a munkát, a ki­vitelezésére van kapacitásunk. — Lehetséges, hogy lesz még bőven részünk rekkenő hőségben, amikor megint számolhatunk víz­hiánnyal. De vajon korlátozzák-e a fogyasztást? — Tavaly már hozott ilyen ren­delkezést a városi tanács. A kényszerhelyzetek megismétlőd­hetnek ... Kovács Dénesnének, Bajára: Hogy a levelében említett Neptun Borozó pincéré helyesen számlázta-e az önök fo­gyasztását, azt csak a helyszíni vizsgálat derítheti ki. Egy biztos, minden vendéglátó egységben — függetlenül attól, ki üzemelteti — csak a hivatalos árlap alapján kötelező fi­zetni a felszolgált ételekért, italokért. Az ott feltüntetett összegnek* már tartalmaznia kell az úgynevezett osztályba- sorolás árait is. Tanácsoljuk,' hogy a városi kereskedelmi felügyelőségtől kérje az eset kivizsgálását, mégpedig a ka­pott számla alapján. ■ ■ ■ KÉRDEZZEN—FELELÜNK! ■ ■ ■ Ki a vásár gazdája? A kiskunhalasi járásban laknak azok a parasztemberek, akik amiatt keseregnek, hogy nemrégen két távoli helységbe szállították el — nem kis költséggel és fáradság­gal — állataikat, s a helyszínen derült ki, hogy elmarad a szoká­sos vásár. „A hiába való utazás miatt — panaszolják a továbbiak­ban — szerettünk volna reklamál­ni, de olyan illetékesre sem akad­tunk, aki legalább meghallgatott volna bennünket. Lehetséges, hogy a vásárnak nincs is gazdája?” Általános gyakorlat, hogy a vá­sár megtartásáról, vagy éppen el­maradásáról tájékoztatja a nyil­vánosságot ä helyileg illetékes ta­nács, mely felelős gazdája e „ren­dezvénynek”. A tudnivalók egyéb­ként olvashatók a napilapokban, sőt a falragaszokon is. Ha önök még az elindulásuk előtt informá­lódnak, bizonyára megkímélik magukat a szóvá tett kellemetlen­ségektől. Elmondjuk még, hogy a csaknem két hónapja hatályban levő új miniszteri rendelet értel­mében a vásár (pótvásár) tartását, jellegének, időpontjának megvál­toztatását községek esetében a já­rási hivatal, nagyközségekben a helyi szakigazgatási szerv, a vá­rosokban pedig a tanács kereske­delmi csoportja (osztálya) engedé­lyezi. Mitől függ a táppénz összege? A szabadszállási Nagy János 1979 nyarától idén március 31-ig kisiparosként dolgozott, idén áp­rilis óta pedig áfész-alkalmazott- ként keresi kenyerét. Nemrégen betegállományba került, majd a szokásos orvosi igazolások leadá­sát követően megkapta az öt nap­ra járó táppénzét, a 355 forintot. „Alighanem valami hiba csúszha­tott a számításba — panaszolja a szerkesztőségünkhöz küldött leve­lében —, ugyanis tudtommal a megelőző esztendő keresetét kell alapul venni táppénz megállapí­tásánál, nekem pedig tavaly igen jelentős volt az átlagjövedelmem, ami után lényegesen nagyobb ösz- szeg járna. Vagy nincs igazam?” Változatlanok a hatályos sza­bályok, melyek értelmében e tár­sadalombiztosítási összeget a ke­resőképtelenség első napját meg­előző naptári évben elért jövede­lem — pontosabban átlagkereset — figyelembevételével kell kiszá­mítani. Bizonyára így tettek az illetékesek a szóban forgó esetben is. Csakhogy egy régebbi rendel­kezés szerint az elmúlt évben még nem voltak jogosultak táppénzre a kisiparosok, következésképpen az ön akkori keresetét sem lehet most alapul venni. Ilyenkor pedig az irányadó időszak a tárgyév el­ső napjától a keresőképtelenséget megelőző hónap végéig, ennek hí­ján pedig a betegállományba ke­rülés hónapjától a betegség bekö­vetkezésének napjáig terjedhet. Feltételezésünk szerint ez utób­bi megoldást alkalmazták önnél a táppénzét számfejtők, akik mun­kájának úgynevezett számszaki pontosságát természetesen mi nem tudjuk megítélni. Ha úgy véli, táppénze kevesebb a kelleténél, kérje az ügy kivizsgálását és or­voslását a megyei társadalombiz­tosítási igazgatóságtól. Érvényes-e a kézi permetező garancialevele? Jó néhányan tudatták velünk elke­seredve, hogy pórul jártak a Kecske­méten hetekkel ezelőtt vásárolt D—3 típusú 83 567 gyártási számú kézi per­metezővel, melyből használat közben szinte mindenhonnan folyt-spriccelt a permetlé, csak a kivezető csövön nem. Az emiatti reklamációkra azt válaszolták a boltban, hogy bárme­lyik szakmabeli kisiparos kijavítja az 5—10 forintos hibát, nem kell azt fel­fújni. „Én is elhittem e kereskedői Véleményt — írja levelében B. M. —, s edindultam keresni kisiparost, de azok zöme nem állt velem szóba el­foglaltságára hivatkozva. Aki végül is megszánt, 80 forintot kért a mun­ka ellenében, hiába mutattam neki a garancialevelet. Dehát ez érvényes egyáltalán?*’ A kecskeméti mezőgazdasági kisáruház vezetője, Zsíros József arról tájékoztatott: örvendetesen nagy a kereslet a tiszakécskei VEGYÉPSZER említett terméke iránt, amelyből csak az idén már legalább 1200 darabot adtak el. E mennyiségből szerencsére keveset hoztak vissza a vevők, ám a rek­lamációs ügyintézésre is zökkenő- mentesen került sor. A kereske­delmi egységben kapott szabály­ellenes válasszal szemben azt kell tudni, hogy aki a vásárlástól szá­mított 72 órán belül hozza visz- sza a hibás permetezőt, az mási­kat kap, a később kiderülő mű­szaki zavart pedig a garanciális kötelezettségnek megfelelően szüntetik meg Kecskeméten, az Aradi vértanúk tere 1. és a Reile Géza u. 22. szám alatti szervizek. Ezek után megjegyezzük: a ga­rancialapot mindig célszerű tüze­tesen elolvasni. Ha ezt tették vol­na olvasóink, bizonyára elkerülik a plúsz költséggel járó kellemet­lenséget. Az persze továbbra -is kérdés: ki és miért javasolta a ga­ranciális javítás helyett a kisipa­rosokat. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111.

Next

/
Oldalképek
Tartalom