Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-16 / 139. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1082. június 16. ENERGIAGONDOK — KÍNÁLKOZÓ LEHETŐSÉGEK Gázfáklyák alkonya í'uM.'wt». fey A Szánkhoz szürkület után közeledőt már messziről útbaigazítja a magasba törő csővezeték torkolatából fellángoló gázfáklya. A karcsú kürtőn táncoló lángok elpusztítják, megsemmisítik a technológiai és biztonsági okokból a levegőbe engedett gázt. De mennyi értékes fűtőanyag megy végül is veszendőbe? Nincs mód a szabadba szökő, s ott elégetett gáz megmentésére, hasznosítására? Többet a fogyasztóknak! Kiderült: van mód erre. Pontosabban a levegőbe engedett gáz és a saját felihasználás csökkentésére. Mert ne feledjük: a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat szanki üzeme nem csupán termeli az energiát, fölhasználó maga is. Megkérdeztük mennyi földgáz kell a föld mélyében rejlő energiahordozók kitermeléséihez? — Százalékosan kifejezve nem sok —r válaszolta Fehér László termelési üzemegységvezető. — A kitermelt mennyiségnek mindösz- sze 0,9 százaléka. Igen ám, csakhogy a szanki üzem háromszázezer tonna kőolajat és egymilliárd köbméter földgázt hoz a felszínre egy esztendő alatt. Nos, ennek a nem egészen egy százaléka sem éppen elenyésző mennyiség. És tegyük hozzá: ma már az olaj- és gázkutak környékén sem az a szemlélet járja, ihogy oda se neki, van belőle elég!... — A szemléletváltozás az, amit magam is az első helyen említenék — helyesel az üzemegységvezető. — Mert miről is van szó? Arról, hogy minél kisebbek a veszteségek, minél jobban lé- csökkentjük a saját felhasználást, annál több fűtőanyag kerül a vezetékekbe, és jut el a fogyasztókhoz. S ez azon túl, hogy népgazdasági érdek, a vállalatnak sem mindegy, mert a kitermelt meny- nyiség nagyobb hányadát tudjuk értékesíteni. Ha „lusta” a gáz.*. — Jó, jó, de milyen ördöngösség kell ahhoz, hogy a veszteség és a saját felhasználás a termelés állandó növekedése mellett is csökkenjen? — Tudni keli — kezdi a választ Fehér László —, hogy itt elsősorban az olajkísérő gázról van szó. Ennek nagy részét eddig is hasznosítottuk, azonban ... És szakszerű magyarázat következik arról, hogy a régebben fúrt olajkutakból alacsony nyomással fejtették az olajat és a gázt. A szivattyúk ugyanis nem tudtak magasabb nyomással szemben dolgozni. Mit lehetett kezdeni ezzel a „lusta” gázzal? Azt, amiről már szóltunk, s aminek eredményeként itt is, ott is fellobbantak a fáklyák. Az olajkutak jórészt ma is hasonlók, az olajkísérő gáz nyomása többnyire ma is alacsony. Csakhogy már működik két Tho- massen és egy Clark kompresszor, amelyek képesek „bevenni”, s összesűrítve a távvezetékbe préselni az alacsony nyomású gázt. Az elkövetkezendő években további 10 holland és francia gép beállítását tervezik. Fűteni kell! Ahol ezek a kompresszorok megjelennek, ott megritkulnak a fáklyák. (.Teljesen nem tűnnek el soha, mert bizonyos mennyiségű gáz levegőbe engedésére biztonsági okokból szükség van és lesz a jövőben is.) Ám más megoldás is kínálkozik. — Mint mondtam, nem csak termelők, gázfelhasználók is vagyunk — említi az üzemegységvezető. — Melegíteni kell a sűrűn folyós kőolajat, hogy szállítható legyen, s hevíteni szükséges a gázt, hogy nedvesből szárazzá váljék. Télen a nyomáscsökkentőknél fagyveszély lép fel: az ellenszer itt is a fűtés. A szükséges gázt korábban az eladásra szánt mennyiségből vették vissza. Azután ötletek és újítások születtek, melyek eredményeként ma már a hulladékgázból fedezik szükségleteiket. — A tankállomásokon gázszárító egységeket alkalmazunk. Nem távvezetéki finomságú ugyan az így nyert gáz, de saját felhasználásra kiválóan alkalmas. • A tartályokhoz már előmelegítve érkezik a kőolaj. (Straszer András felvétele) És még ezzel sem érték be a szankiak. Igaz, hogy már nem a kész gázt fogyasztják, „hulladékkal” fűtenek, de miért használnának ebből is a kelleténél többet? (Ne feledjük: az új kompresszorokkal a hulladékgáz egy részét is be lehet sűríteni a távvezetékbe.) Felöltöztetett tartályok — Ügy döntöttünk, nem fűtjük a környezetet — mondja az üzemegység-vezető. — Ezért az egyes főgyűjtőállomás 500 köbméteres tartályait hőszigetelő burkolattal látjuk el. A „felöltöztetett” olajtartályokban hamarabb felmelegszik L az olaj és jelentéktelenné zsugorodik a hőveszteség. Egy másik újítás lényege: hőcserélőket építenek a rendszerbe, s az olaj immár előmelegítve érkezik a tartályokba. Ismét csak gyorsul a felfűtés ts csökken a veszteség. Az új kiskunhalasi főgyűjtőállomás berendezéseit már az energiatakarékosság jegyében tervezték. A szanki egyes állomáson ezt utólag pótolták ötletek hasznosításával, újítások alkalmazásával. A villamosenergia-ifelhasználás például sokáig széles határok között váltakozott. Volt úgy, hogy. a fogyasztók egyszerre működtek, s az üzem energiafelvétele jelentősen'meghaladta, a szerződésben megállapított értéket. Az „eredmény”: súlyos pénzbírság. Ezért készítettek egy" áramfogyasztás- határolót, amely a megengedett érték megközélítése esetén- hangjelzéssel figyelmezteti a kezelőket: ha még valami működésbe lép, baj lesz... A szanki üzemben korábban az olajkisérő gázok 14,3 százaléka táplálta a termelést szolgáló kazánokat és a haszontalan gázfáklyákat. Ez a mennyiség most mindössze 6,8 százalék. Ha „örök sötétség” nem is borul a gáz- és olajmezőkre, a fáklyáknak, úgy tűnik, végleg bealkonyult. Sitkéi Béla MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVESPOLC Dohányszárítás és -fermentálás A szerző ebben a kötetében ismerteti a zöld dohány szárításra való alkalmasságát, a hőkezelés alatt végbemenő fizikai és kémiai változásokat, a természetes, és mesterséges dohányszárítást, a levelek fermentálását az 'A szerző a szőlő jellemzése kapcsán részletesen foglalkozik a növény részeivel, éghajlati és talajigényével. Dr. Gazdag László könyvének szemlélete tükrözi a nagyüzemi szőlőültetvényekre és kezelésre való áttérést. Az ültetvények bemutatása után áttér a borok cso' „Esztétikai és szakmai szempontból egyaránt kifogástalan, természethű színes képeken mutatunk be a csonthéjas gyümölcsök közül tizenhárom cseresznye-. 15 meggy-, 15 szilva-, 17 kajszi-, 33 őszibarackfajtát. A héjas gyümölcsök közül 8 mandula-,, 6 dió-, 4 gesztenye- és 4 mogyorófajta képét és rövid leírását gyűjtöttük össze.kis képeskönyvünkben” — írják a szerzők: Fabula Zoltán— előkészítéssel és utókezeléssel együtt, a dohány minősítését, a vágófóliát, a szivargyártás technológiáját. Győriványi Béla könyvét a Mezőgazdasági Könyvkiadó jelentette meg. portosítására és osztályozására. A borkezelési anyagok tárgyalását a tároló- és szállítótartályok ismertetésével folytatja. A különböző ábrák nemcsak jól. szemléltetik az összefüggéseket, hanem1 rá is világítanak a bor, valamint az üdítő italok gyártási folyamatára, illetve az azokban rejlő törvényszerűségekre. Harsányi József—dr. Bödecs Lászlóné—dr. Tomcsányi Pál. Az ismertetések és ' a fajták szedésének, illetve érésének idejét tartalmazó táblázat segítségével bárki könnyen kiválaszthatja az ízlésének, igényének megfelelő faj.tasort. Néhány év múlva szinte egész évben saját kertjéből szedett friss, zamatos gyümölcsöt tehet a család asztalára. Gabonaszeparálás A könyv elsői fő része a szeparálás elméletével foglalkozik. A képletekből álló matematikai levezetéseket gyakorlati számpéldák szakítják meg, a közepesnél magasabb ismeretekét feltételezve. Tárgya a. sikszitálás, a vibrációs és vibroütköztetéses szeparálás, a triőrözés és a frakciós, valamint a pneumatikus szeparálás. A második fő részben a külföldön megvásárolt szeparátorok szerkezetét és működését ismerhetjük meg. Az Állatorvosi kórélettan második kiadása Az állatorvosi kórélettan az élettan és ä biokémia alapjaira építve tárgyalja egyes szervrendszerek, szervek és szövetek kóros elváltozásait, a működészavarok kialakulását és következményeit. A most megjelent második kiadás lényegesen átdolgozott formában kerül az olvasó elé. Ezt a rohamosan fejlődő tudomány újabb igazolt adatainak beépítése tette szükségessé. Teljesen új a Betegség című fejezet, medy kórélettani szempontból tárgyalj^ a betegségek kialakulásának törvényszerűségeit, feltételeit, követelményeit. A bor- és az üdítőital-gyártás alap- és segédanyagai 38 színes oldal a gyümölcsfajtákról sajtOposta Játszótéren - mindenféle... A közelmúltban kétszer is fog- lelkózott rovatunk a kecskeméti gyermekek szabad idejének eltol, tesével kapcsolotos égető gondokkal. Mondandónk lényege volt: kevés a játékra, mozgásra alkalmas terület. Anyukák, apukák figyelmet érdemlő észrevételeit, javaslatait, tettük közzé. Most döbbentünk rá — amikor az Aradi vértanúk tere 3. szám alatt lakó Raucher Istvápné kedvezőtlen tapasztalatait megismertük —, nemcsak a játszótér hiánya okozhat bajt, de a megléte is. Miért? Mert ahol megtalálható az ilyen rendeltetésű környezet, azt sem becsülik, óvják meg az emberek. Olvasónk az egyik júniusi péntek délelőtt kisgyermekével látogatott le a lakásához közeli játszótérre, s ott szinte megborzongott a látványtól: a homokozó és környéke tele völt tégla- és üvegdarabokkal, ’széttöredezett műanyagjátékok tartozékaival, üres dobozokkal, papírgalacsinnal, vöröshagymahéjjal, cigarettacsikkel stb. összetakarítottam a rengeteg szemetet — közli az édesanya —, s elvittem a távolabbi kukába. (Vajon miért nincs a■ helyszínen ilyen gyújtóiddá?) Fogalmam sincs, meddig lesz látszatja e munkámnak. Mint ahogy azt sem tudom, kik és miért okozhatták ezt a csatatérszerű állapotot. Tagadhatatlan, a gyerekek között is vannak pajkoskodó, sőt csínytevő típusok, de félek tőle, hogy a szű- kebb környezetükből sent hiányoznak a hasonló mentalitású felnőttek, akik nem a jó példát adják tovább... Messzemenően egyetértünk e véleménnyel. Egyébkénit hadd mondjuk el, a közterület tisztántartásának a városi kommunális üzem a gazdája, dolgozói igyekeznek is rendet' tartani mindenütt, ám a notórius szemetelőkkel, a környezet bepiszkítóival, semmibevevőivei nem tudnak mit kezdeni. Bár a hatóság részéről kínálkozik a bírságolás lehetősége, de az ilyesféle eljárás csak tüneti kezelés., A.. közfelfogáson kellene változtatni a közösségi érdekek fokozottabb tiszteletben tartása, megóvása érdekében. Ha elérhetnénk egyszer azt, hogy az utcán, parkban, vagy történetesen a játszótéren még a zsebünkből, táskánkból véletlenül kiesett, félig törött gyufaszálat is felvennénk ... Ha a felhasznált és agycmgyűrött buszjegyet is a Iszeméttartályba tennénk'... Ha... Villáminterjú az ivóvízről Nem, is olyan régen — úgy a hetvenes évek közepén — még sajnálkozva gondoltunk ilyenkor, nyáron a miskolciakra,, a fővárosban és másutt lakókra, akik saját bőrükön tapasztalhatták a vízkorlátozás és vízhiány kellemetlenségeit. Az efféle híreket hallván büszkén húztuk ki magunkat: Kecskeméten ismeretlenek a Hasonló esetek. Nos, pár éve változott a helyzeti, úgyannyira, hogy egyszer már a Ludas Matyi is foglalkozott a hírős város vízellátási gondjaival. És úgy tűnik, mostanság sem tudjuk ez utóbbiakat elkerülni. Bizonyítja ezt az Irinyi utcában lakó Farkas Tiborné levele is, mely. bői megtudjuk, hogy a tízemeletes épületben lévő lakásának csapjaiból esténként egy pohárnyi hideg víz sem csorog, ki. A Gőzhajó utcában lakó Windeisen Félné pedig az első emeleten tapasztalt hasonlókat. Nem különb a helyzet a Hunyadiváros Tinódi utcai lakótelepén sem. — Mi az oka az ellátási zavaroknak? — kérdeztük az Észak- Bäcs-Kiskun megyei Vízmű Vál- - lalat főmérnökétől, Szekeres Istvántól. — Nyáron megnő a vízszükséglete növénynek, állatnak, embernek egyaránt. A megyeszékhelyen az utőbtii időben dinamikusan nőtt a lakásállomány, no meg .szaporodtak a kiskertek is. Ez örömteli tény, de óhatatlan velejárója a vízellátási nehézségeknek. Bár igyekszünk termelésünket maximálisan fokozni — június 3-án például rekordmennyiséget, 50 700 köbmétert adtunk a lakosságnak —, de a földek, járdák egyidejű, mértéktelen locsolásával képtelenek vagyunk verse- nyezrti. Meg kellene végre érteniük a fogyasztóknak, hogy ne az esti csúcsidőben működtessék az öptözőszerkezeteket. Most is ez a kérésünk. ÜZENJÜK — Az említett két nagy városrészre ds e problémák a jellemzők? — Mint ismeretes, a Széchenyi- városba víztorony híján vezetéken át jut a víz, ám pár napja újabb hálózat rákapcsolásával is segítjük az ellátást. Más a helyzet a Hunyadiváros említett térségében, ahol a vezetékrendszerek szűkös átmérői a baj fő okozói. Ezeket jórészt 10—15 éve építették a családi házak, vagy az akkor tervezett emeletes épületek számára. Azóta lakótelepek nőttek ki a földből, ki kellene cserélni a vezetékeket a tényleges igényeknek megfelelően. Ha a tanács megrendeli a munkát, a kivitelezésére van kapacitásunk. — Lehetséges, hogy lesz még bőven részünk rekkenő hőségben, amikor megint számolhatunk vízhiánnyal. De vajon korlátozzák-e a fogyasztást? — Tavaly már hozott ilyen rendelkezést a városi tanács. A kényszerhelyzetek megismétlődhetnek ... Kovács Dénesnének, Bajára: Hogy a levelében említett Neptun Borozó pincéré helyesen számlázta-e az önök fogyasztását, azt csak a helyszíni vizsgálat derítheti ki. Egy biztos, minden vendéglátó egységben — függetlenül attól, ki üzemelteti — csak a hivatalos árlap alapján kötelező fizetni a felszolgált ételekért, italokért. Az ott feltüntetett összegnek* már tartalmaznia kell az úgynevezett osztályba- sorolás árait is. Tanácsoljuk,' hogy a városi kereskedelmi felügyelőségtől kérje az eset kivizsgálását, mégpedig a kapott számla alapján. ■ ■ ■ KÉRDEZZEN—FELELÜNK! ■ ■ ■ Ki a vásár gazdája? A kiskunhalasi járásban laknak azok a parasztemberek, akik amiatt keseregnek, hogy nemrégen két távoli helységbe szállították el — nem kis költséggel és fáradsággal — állataikat, s a helyszínen derült ki, hogy elmarad a szokásos vásár. „A hiába való utazás miatt — panaszolják a továbbiakban — szerettünk volna reklamálni, de olyan illetékesre sem akadtunk, aki legalább meghallgatott volna bennünket. Lehetséges, hogy a vásárnak nincs is gazdája?” Általános gyakorlat, hogy a vásár megtartásáról, vagy éppen elmaradásáról tájékoztatja a nyilvánosságot ä helyileg illetékes tanács, mely felelős gazdája e „rendezvénynek”. A tudnivalók egyébként olvashatók a napilapokban, sőt a falragaszokon is. Ha önök még az elindulásuk előtt informálódnak, bizonyára megkímélik magukat a szóvá tett kellemetlenségektől. Elmondjuk még, hogy a csaknem két hónapja hatályban levő új miniszteri rendelet értelmében a vásár (pótvásár) tartását, jellegének, időpontjának megváltoztatását községek esetében a járási hivatal, nagyközségekben a helyi szakigazgatási szerv, a városokban pedig a tanács kereskedelmi csoportja (osztálya) engedélyezi. Mitől függ a táppénz összege? A szabadszállási Nagy János 1979 nyarától idén március 31-ig kisiparosként dolgozott, idén április óta pedig áfész-alkalmazott- ként keresi kenyerét. Nemrégen betegállományba került, majd a szokásos orvosi igazolások leadását követően megkapta az öt napra járó táppénzét, a 355 forintot. „Alighanem valami hiba csúszhatott a számításba — panaszolja a szerkesztőségünkhöz küldött levelében —, ugyanis tudtommal a megelőző esztendő keresetét kell alapul venni táppénz megállapításánál, nekem pedig tavaly igen jelentős volt az átlagjövedelmem, ami után lényegesen nagyobb ösz- szeg járna. Vagy nincs igazam?” Változatlanok a hatályos szabályok, melyek értelmében e társadalombiztosítási összeget a keresőképtelenség első napját megelőző naptári évben elért jövedelem — pontosabban átlagkereset — figyelembevételével kell kiszámítani. Bizonyára így tettek az illetékesek a szóban forgó esetben is. Csakhogy egy régebbi rendelkezés szerint az elmúlt évben még nem voltak jogosultak táppénzre a kisiparosok, következésképpen az ön akkori keresetét sem lehet most alapul venni. Ilyenkor pedig az irányadó időszak a tárgyév első napjától a keresőképtelenséget megelőző hónap végéig, ennek híján pedig a betegállományba kerülés hónapjától a betegség bekövetkezésének napjáig terjedhet. Feltételezésünk szerint ez utóbbi megoldást alkalmazták önnél a táppénzét számfejtők, akik munkájának úgynevezett számszaki pontosságát természetesen mi nem tudjuk megítélni. Ha úgy véli, táppénze kevesebb a kelleténél, kérje az ügy kivizsgálását és orvoslását a megyei társadalombiztosítási igazgatóságtól. Érvényes-e a kézi permetező garancialevele? Jó néhányan tudatták velünk elkeseredve, hogy pórul jártak a Kecskeméten hetekkel ezelőtt vásárolt D—3 típusú 83 567 gyártási számú kézi permetezővel, melyből használat közben szinte mindenhonnan folyt-spriccelt a permetlé, csak a kivezető csövön nem. Az emiatti reklamációkra azt válaszolták a boltban, hogy bármelyik szakmabeli kisiparos kijavítja az 5—10 forintos hibát, nem kell azt felfújni. „Én is elhittem e kereskedői Véleményt — írja levelében B. M. —, s edindultam keresni kisiparost, de azok zöme nem állt velem szóba elfoglaltságára hivatkozva. Aki végül is megszánt, 80 forintot kért a munka ellenében, hiába mutattam neki a garancialevelet. Dehát ez érvényes egyáltalán?*’ A kecskeméti mezőgazdasági kisáruház vezetője, Zsíros József arról tájékoztatott: örvendetesen nagy a kereslet a tiszakécskei VEGYÉPSZER említett terméke iránt, amelyből csak az idén már legalább 1200 darabot adtak el. E mennyiségből szerencsére keveset hoztak vissza a vevők, ám a reklamációs ügyintézésre is zökkenő- mentesen került sor. A kereskedelmi egységben kapott szabályellenes válasszal szemben azt kell tudni, hogy aki a vásárlástól számított 72 órán belül hozza visz- sza a hibás permetezőt, az másikat kap, a később kiderülő műszaki zavart pedig a garanciális kötelezettségnek megfelelően szüntetik meg Kecskeméten, az Aradi vértanúk tere 1. és a Reile Géza u. 22. szám alatti szervizek. Ezek után megjegyezzük: a garancialapot mindig célszerű tüzetesen elolvasni. Ha ezt tették volna olvasóink, bizonyára elkerülik a plúsz költséggel járó kellemetlenséget. Az persze továbbra -is kérdés: ki és miért javasolta a garanciális javítás helyett a kisiparosokat. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111.
