Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-14 / 62. szám
1982 március 14. • PETŐFI NF.PE • 3 AZ ÉRDEKEK TALÁLKOZÁSA Eredményes esztendőt zárt a csátaljai áfész X A legkisebb település lakójának is jogos az az igénye, hogy a háztartásában nélkülözhetetlen árukért ne kelljen messzire mennie. Ma már ezek közé tartozik a vasaló, a mosógép, s természetesen a falusi lakosság által keresett élelmiszerek köre is bővült: nemcsak tejet, kenyeret, lisztet, cukrot, hanem töltelékárut, déligyümölcsöt is szeretnének vásárolni. A Csátalja és Vidéke ÁFÉSZ pénteken megtartott küldöttgyűlésén Sírok József, a szövetkezet elnöke beszámolójában arról adott számot a községek párt- és tanácsi vezetőinek, valamint a 3400 fős tagságot képviselő küldötteknek, hogyan teljesítették múlt évi feladataikat. Egyrészt milyen színvonalon gondoskodtak a körzetükhöz tartozó négy község — Csátalja. Dávod, Nagybaracska és Hercegszántó — mintegy tizenkétezer lakosának ellátásáról másrészt milyen eredménnyel? Ez utóbbiról annyit, hogy a kicsi, ám évről évre dinamikusan fejlődő szövetkezet hatékonysági mutatói a megyei átlagnál lényegesen jobbak. Tevékenységében meghatározó a kereskedelem és a vendéglátás, amely a kétszázmillió forintot meghaladó árbevételnek együttesen 95,5 százalékát adja. Közismert, hogy a kisközségekben mindkét tevékenységi kör az alacsony hasznot hozók közé tartozik, így a korábbiakhoz hasonló — hat millió 300 ezer forintos — nyereség gazdálkodásuk színvonalát is jellemzi. Különösen jó eredménynek tekinthető ez akkor, ha tudjuk, a lakossági igényekhez igazodva a szövetkezetnek kifejezetten veszteséges egységeket is fenn kell tartania, sőt bővítenie, mint például a benzinkutat. Az áfész az elmúlt évben a tőle megszokott figyelmességgel és rugalmassággal szolgálta a tagsági és lakossági érdekeket. Az áru mennyisége és választéka megfelelő volt. Amit bizonyít, hogy a választott szövetkezeti bizottságok és az előzetes részközgyűlések hozzászólói csak olyan esetenkénti hiányosságokról panaszkodtak, ami országosan is gond. A szállítások rendszertelensége azonban többször okozott zavart. A fogyasztási szövetkezet és a környék szövetkezetei közötti példamutató együttműködés révén enyhítettek ezeken a problémákon. A többi között a dávodi Augusztus 20. Termelőszövetkezet hentes- és töltelékáruval, a hercegszántói tsz gépkocsik bérbeadásával sietett a karácsonyi és újévi ünnepek előtt az áfész se- gítségé."e. . s A csátaljai áfész fejlesztési forrásainak nagy részét tavaly hűlőszekrények és -ládák vásárlására fordította. így üzleteik többségében ma már kaphatók a mirelit, félkész és konyhakész élelmiszerek. Az iparcikkek és ruházati áruk választékának bővítése a kereskedelmi forgalomban is tükröződik, a közel 15 százalékos növekedés túlnyomó része innen származik. A vendéglátásban bevezetett szolgáltatások kedvező visszhangra találtak a lakosság körében. Az ételforgalom az előző esztendőhöz képest nyolc százalékkal, ezen belül az előfizetéses (elvihető) ételek forgalma kilenc százalékkal emelkedett. Országosan is kiemelkedő a háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységének szervezése. A költséges szaporítóanyag, táp- és növényvédő szerek előlegezésén túl szaktanácsadással, ismeretterjesztő előadások, tapasztalatcserelátogatások szervezésével. Ezt annál is inkább folytatni kívánja a szövetkezet, mivel a kistermelők számtalan, külföldi piacon keresett cikkel bővítik az árualapot. Ezen a vidéken a galamb-, a nyúltenyésztésnek, a különböző gyógynövények gyűjtésének nagy hagyományai vannak az áfész közreműködésével. Beszámolójában Sírok József a tagság és a szövetkezet kapcsolatáról is szólt. A tagsági hozzájárulás növekedett, 1981 végén a 740 ezer forintos részjegyalap mellett több mint két és fél millió forintot tett ki az önkéntesen vállalt célrészjegyek összege. Ez azt mutatja, hogy a tagság a szövetkezet célkitűzéseivel, üzletpolitikájával egyetért. Az idei tervek általánosságban nem különböznek az előző éviektől. Az áfész mérsékelt forgalomnövekedésre számít, a választékot azonban a rétegigényeknek megfelelőbben kívánja bővíteni, az olcsóbb ruházati termékek, illetve a drágább tartós fogyasztási cikkek — automata mosógép, színes televízió — kínálatának növelésével. A küldöttgyűlés a felügyelő bizottság elnökének beszámolójával majd határozathozatallal ért véget. K- K. AZ ANYAG NEM VÉSZ EL — DE MIVÉ ALAKUL? Habselyem-ötletek takarékosságra Magyarország csaknem minden nőnemű lakosának jutna egy- egy darab a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti üzemében egy év alatt elkészített árumennyiségből. Hálóingek, nadrágok1, blúzok, iskolaköpenyek. pulóverek a lányka, a bakfis és a felnőtt korosztály méreteiben — ezek alkotják a választékot. Tavaly csak a termékek felét értékesítették itthon, 38 százalékukat szovjet, a fennmaradó hányadot pedig tőkés exportra szállították. Mint Kubalek Fercncné igazgató elmondta, ezek az arányok évenként változnak ugyan, de többé-kevésbé jellemzőnek tekinthetők. Januártól decemberig körülbelül 170 fazont gyártanak, s ezek 60 százaléka mindig új termék. Követni kell a változó igényeket, a divatot. m ■ ij Hétmilliót „megmentettek” — Háromszázötven—háromszázhatvan tonna kelmét dolgozunk fel egy esztendőben — hallottam Zala Ferenc főmérnöktől. — Nyolcvanegyben 22—23 tonnányit takarítottunk meg ebből, hét millió forint értékben. Hosszú ideje törekszünk már arra, hogy a költségeinket ilyen módon, az anyagkihozatal javításával csökkentsük, és nem eredménytelenül. Az egy termék elkészítéséhez felhasználható alapanyag-meny- n viséget a Habselyem' Kötöttáru- gyár esetében is a vállalati központ, annak gyártmányfejlesztési osztálya határozza meg. cikkméretenként. Az anyagkihozatali követelményeket egy megadott kelmeszélességgel számolva állítják föl. Azonban a feldolgozandó végek közt ettől — például a 150 centiméterestől — eltérő, 170 centi széles anyagok is érkeznek a gyárba. Ezeket különválogatják, s a szabászati technológia előkészítői külön megtervezik a feldolgozásukat annak érdekében, hogy teljes szélességükben hasznosuljanak. Az itt dolgozó művezetők és csoportvezetők közvetlenül érdekeltek a takarékos anyaggazdálkodásban: éves prémiumuk ötven százalékát ettől tették függővé. A szabászok munkájában a hi- bátlanságot, a „szép vágást” ismerik el, minőségi prémiummal, amely havi alapkeresetük 15—20 százalékát érheti el. Az ő pontosságuk kihat a takarékossági esélyekre. Sokat segítenek nekik a matricák, amelyek nem mások, mint a vágási vonalakon kilyuggatott papír szabástervek. Ezeket ráhelyezik a felterített textíliára és színes krétaport hintenek szét rajtuk, ami a lyukakon átjutva kirajzolja, hogy az anyagon hová, milyen idomrész mintáját kell felfektetni szabáskor. Ez a vállalati specialitásnak tekinthető módszer egyszerre szolgálja a szabás pontosságát és a gazdaságos anyagfelhasználást. Koksz helyett nyiradékot Az adott alapanyagból előállított késztermék mennyiségét és értékét azáltal is növelik, hogy a szabási tervek a nagyobb idomrészek közti, különben hulladékba kerülő területekre más, kisméretű termékek alkatrészeit illesztik be a kelmén. Így például a trikók selyméből lánykabugyikat is készítenek. többlettermékként. Az anyaggazdálkodást javító ötletek egyike a már megvarrt, de minőségileg hibás anyagot tartalmazó gyártmányokat menti meg a leértékeléstől. Ezeket a cikkeket egyedileg újra szabják, s kisebb méretű, de elsőosztályú árut készítenek belőlük. A kifogásolt anyagú idomot kicserélik, de a jó részét annak sem dobják hulladékba. Gáncs Sándor, a gyár termelésvezetője arról is tájékoztatott, hogy a múlt év második felétől hulladékválogató brigádot foglalkoztatnak. A pamutkeverékekre a TEMAFORG a vevőjük. Sajátos módja az értékes anyagdarabkák megmentésének, amikor az üzem által patronált iskoláknak, óvodáknak ajándékoznak ezekből játékok készítéséhez, s ezzel az intézmények költségeit csökkentik. A saját tanulóik, a leendő szakmunkások a rongydarabokon tanulnak meg varrni. A textilhulladék, a helyileg másként nem hasznosítható nyi- radék fűtésre is jó. A gyár kerekegyházi üzemében régebben évi 40 tonna kokszot tüzeltek el. Amióta a szemét-jellegű hulladékot odaszállítják Kecskemétről a kazán táplálására, csak 18 tonnára van szükség. Dollár oda-vissza Kerpesics Béláné főkönyvelő nem hagyta említés nélkül az alapanyagok mellett a kellékeket sem. amelyek ára évről évre emelkedik, ezért a felhasználást szigorúan ellenőrzik. Ha a varrónők túllépik a normát, azonnal kivizsgálják, mi az oka, s intézkednek. A fehérneműket és felsőruházati cikkeket döntően a saját vállalat által előállított műselyem, szintetikus és pamutjellegű textíliákból készítik. Ezek hetven százalékban tőkés import vegyi szálakat, összetevőket tartalmaznak. Az alapanyagok átlagára 1975-ben még csak 180 forint volt, viszont jelenleg már megközelíti a 300-at. Igaz, e költség növekedésében az. is közrejátszott, hogy drágább anyagokat igénylő cikkek kerültek a termékösszetételbe, de a döntő a világpiaci árak emelkedése volt. (A műszálak gyártásához kőolajra van szükség.) A hálóingek és egyebek anyaghányada jelenleg 60 százalék körül van. Készen vásárolt nyugati kelmékből is dolgoznak két éve. Kooperációs megállapodás keretében női köntösöket, hálóingeket és gyerekpulóvereket varrnak az angol NOWA KNITT cégnek. Az alapanyagot a partner küldi, de a Habselyem dollárral fizet érte. Viszont a kész gyártmányokért a hazai vállalat teljes árat számít, szintén dollárban. Ezeket a méterben számon tartott textíliákat különösen takarékosan igyekeznek feldolgozni. Az anyagnormák minden évben szigorúbbá válnak. A takarékoskodásban ezért nem könnyű jó eredményeket fölmutatni. Szerencsére — mondotta a főkönyvelőnő — eddig nem fogytak ki az ötletekből. Az igazi módszer Föl-fölrebbentek a színes kelmeszárnyak a varrógépeknél, amint a munkásnők sebes mozdulatokkal forgatták a készülő ruhadarabokat. — Nemcsak a gyorsaság számít — magyarázta Vakulya Lászlóné. — Arra ösztönöz bennünket a gyár, hogy kifogástalan minőségű termékeket ~k«^zit-unk Aki ügyes, egy hónapbanuTrnyi minőségi prémiumot kaphat, mint az alapkeresetének a húsz százaléka. Vagy, mint megtudtam, annál kevesebbet, a javításra „visszavetett” munkadarabjai számától függően. De, akinek húsz darabnál több „visszárúja” van egy hónapban, az elesik a többletjövedelemtől. A munkaverseny egyes időszakaiban, amikor a legjobbakat külön ezen a címen is díjazzák, egy rátermett, gondos munkát végző varrónőnek 1500— 2000 forintja jön össze a darabbérén kívül. Tavaly 97 százalék volt az elsőosztályú áruk aránya, ami arra vall, hogy a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti egységében jól választották meg az ösztönzés formáját. (Az 1975. évi 92,6 százalékról javították fel az arányt.) Ha az alapanyag kötési és festési hibái miatt leértékelt árukat kivonjuk a 3 százalékból, akkor kiderül, hogy még jobb az eredmény: csak 0,5 százalékot tesz ki a gyári kollektíva hibájából osztályossá minősített termékek aránya. S a gazdaságos anyagfelhasználásnak ez az igazi módszere: az exportképes, jól értékesíthető áruvá való feldolgozás. A Habselyem kecskeméti gyárában helyesen párosítják ezzel a tervszerű anyagtakarékosságot. A. Tóth Sándor • A kecskeméti 623-as intézet új épülete. A jövő szakmunkásai Bács-Kiskun megyében több mint tíz iskolában, majdnem kilencezer leány és fiú sajátítja el vagy hetvenféle szakma csín- ját-bínját. Annak ellenére, hogy sok millió forintot költött államunk új iskolákra, kollégiumokra, sajnos, a tanulók száma évről évre csökken. Vannak kedvenc szakmák, mint amilyen évek óta az autószerelő és vannak hiányszakmák, mint a cipész, újabban az esztergályos, vagy a patkolókovács. Az utóbbira mindössze egy fiú vállalkozott. Új szakmák is meghonosodtak megyénkben, például a két legkeresettebb az elektro- és elektrotechnikai műszerész. • A bajai szakmunkásképző Intézet új épülete • Szabadszálláson Kovács Sándor kovács az édesapjától tanulja a szakmát. • Az MM(i Automatika Murik sarában 85 fiatal műszerészt képeznek. • Vörös Irén az egyik legügyesebb kéziszedő az elsőévesek között. • Udvariasság is szükséges ahhoz, hogy valaki jó kereskedő legyen. 0 Mélykúton az ipari szövetkezetben felsőruha-készítést tanulnak a lányok, az elméletet halasi iskolában sajátítják el. • A FÉKÖN kalocsai gyárában tapasztalt szakoktatók segítik a fiatalokat. (Pásztor Zoltán felvételei) • A kecskeméti autójavító szövetkezet diagnosztikai műhelyében a futómű-beállítást gyakorolja Kovács Gábor. 0 A megye legnagyobb szakmunkásképzőjében. a 607-esben 1200-an tanulnak. Az iskola tanműhelyében a vasas szakmákat sajátíthatják cl a gyerekek
