Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-14 / 38. szám
1982. február 14. • PETŐFI NÉPE • 3 A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI Bács-Kiskun megye gazdasági és társadalmi fejlődése 1981-ben (Folytatás az 1. oldalról.) jellegű tevékenységének értéke — ’folyó áron — elérte a< 366,5 millió forintot, ami 62 százalékkal több, mint egy évvel korábban volt. Legerőteljesebben — 2,4-szeresére — a tanácsi építőipar csaknem másfélszeresére a minisztériumi, s több mint egy- harmaddal a szövetkezeti építőipar felújító, javító-karbantartó munkája emelkedett. A fenntartási jellegű munkák 36 százalékát a szövetkezetek végezték, 32—32 százalékát a tanácsi és minisztériumi vállalatok. Ugyanakkor a megye építőipari Szervezeteinek lakásépítő tevékenysége elmaradt az előző évekétől. Az év folyamán 1543 használatbavételi engedéllyel rendelkező kész lakást adtak át, ami 799-cel kevesebb az 1980. évinél. Változás történt a kész lakások finanszírozásában. Míg 1980- ban az összes kész lakás 61 százaléka valósult meg magánerőből addig 1981-ben ez az arány már elérte a 69 százalékot. Mezőgazdaság A mezőgazdaságban a rendkívül kedvezőtlen időjárási tényezők nagy mértékben befolyásolták a növénytermelés eredményeit. A lemaradás főleg a búza és a szőlő számottevő termés- csökkenése miatt következett be, amit csak részben ellensúlyozhatott néhány növény terméseredményének növekedése. A nagyüzemi gazdaságok 1981- ben — a megfigyelt fontosabb szántóföldi növények közül — kukoricából 2,3 százalékkal, lucernából 19,2 százalékkal, burgonyából 43,9 százalékkal, napraforgóból és cukorrépából több' mint 50 százalékkal növelték termelésüket. A kukorica és a lucernaszéna termelésnövekedése kizárólag a termésátlagok emelkedéséből származott. A nagyüzemi gazdaságok szőlőterülete — a közösen művelt és részesművelésű — 3 százalékkal csökkent egy év alatt. A termésmennyiség az előző évinek még a felét sem érte el. A gyümölcsfélék termése is általában kevesebb, mint 1980-ban volt. Almából azonban 4 százalékkal, meggyből 48 százalékkal többet takarítottak be, mint egy évvel korábban. Az időjárás károsító hatása következtében a legnagyobb terméskiesés.kajsziból volt, a betakarított termés az 1980. évinek csupán 16 százaléka. Szilvából egyharmaddal, őszibarackból 43 százalékkal volt kevesebb a termés. A mezőgazdaság számára kedvezőtlen időjárás az élelmiszer- ipart is érintette. Főzelékkon- zervből 10 százalékkal, gyümödcs- konzervből fél százalékkal gyártottak kevesebbet az egy évvel korábbinál. A külkereskedelmi értékesítés a főzelékkonzerv kivételével emelkedett 1980. évhez mérten. A megyében az állattenyésztés tovább fejlődött. 1981. végén a szarvasmarha-állomány 143 ezer darab volt, 1,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A tehenek és előhasi üszők száma 2,9 százalékkal emelkedett. A sertésállomány elérte a 996 ezer darabot. Kedvező az is, hogy anya- és előhasi kocaállomány 9,4 százalékkal növekedett. Az élelmiszeripar 43 százalékkal több csontos nyershúst és 12 százalékkal több vágott baromfit termelt, mint 1980-ban. Szállítás A közúti személy- és áruszállítás túlnyomó részét a megyei székhelyű Volán Vállalat végzi. A tömegközlekedéshez 1981. végén 323 autóbusz — köztük 35 csuklós — állt rendelkezésre. Az év folyamán 34 új Ikarus autóbusszal gyarapították a járműállományt, miközben 25 használt régit kivontak a forgalomból. A járatokat 67 millió utas vette igénybe, 4,5 százalékkal több mint 1980-ban. A foglalkoztatottság és a keresetek alakulása A megye szbcialista szektorában a foglalkoztatottak számának 1—2 százalékos csökkenése az ipart, az építőipart, a közlekedést, valamint a személyi és gazdasági szolgáltatást érintette. Kismértékű, az előző évhez képest alig egy százalék létszám- növekedés következett be a mezőgazdaságban és a kereskedelemben. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi átlagbére a megfigyelt népgazdasági ágakban 5.6—7.6 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A bérfejlesztési lehetőséget a hatékonyság javulása, a létszám csökkenése és az egyéb források teremtették meg. A lakosság jövedelme és fogyasztása A lakosság készpénzbevétele az MNB Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának adatai szerint — a nyugdíjak nélkül — 7,2 százalékkal volt több, mint az előző évben, de a növekedés mértéke nem érte el a múlt évi szintet. A kifizetett munkabérek összege 5,9 százalékkal volt több, mint 1980- ban. Jóval mérsékeltebben, 3.5 százalékkal emelkedett a termelőszövetkezeti tagok munkadíja az őszi betakarítású növények (fűszerpaprika, szőlő) terméscsökkenése miatt. A termelőszövetkezeti alkalmazottak munkabére a melléküzemági tevékenység bővülése miatt 9,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A lakosság takarékbetét-állománya — az OTP Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának adatai szerint — 9,1 milliárd forint volt, 10,6 százalékkal magasabb, mint év elején. A megye lakosságának hitelállománya 1981. december 31-én 6.5 milliárd forint volt, 11,9 százalékkal magasabb, mint 1981. január 1-én. A kiskereskedelem 19,8 milliárd forintos forgalmat bonyolított le, amely folyó áron 9,2 százalékos növekedést jelent. Ez az áremelkedések hatását kiszűrve (összehasonlító áron 4,0 százalék), ami a vásárilói kedv élénkülését jelzi. A vendéglátóipar bevétele 1981 - ben folyó áron 6,1 százalékkal volt magasabb az 1980. évinél és meghaladta a 2 milliárd forintot. A forgalom — az előző évek csök- t kenése után — volumenében is növekedett mintegy 1,6 százalékkal. A kiskereskedelmi forgalom felét kitevő vegyes iparcikkek eladása összehasonlítható áron 4,4 százalékkal emelkedett. Személy- gépkocsiból 5300 darab került a megyébe. Mosógépből, az automata rendszerűből csaknem másfélszer annyit értékesítettek mint egy évvel korábban. A megye szocialista kiskereskedelmének egységei 1981-ben feladataik ellátásához átlagosan 1,8 milliárd forintos árukészlettel rendelkeztek, ez 12,4 százalékkal magasabb mint 1980-ban volt. Bács-Kiskunba tavaly 120 ezer vendég látogatott, s átlagosan 3,8 éjszakát töltött el a szálláshelyeken (a kempingeket is figyelembe véve). A vendégforgalom alig haladta meg az előző évit. A vendégek 29,7 százaléka külföldről érkezett. A szocialista szektorhoz tartozó vállalatok és szövetkezetek 1981- ben a lakosság részére 428 millió forint értékű szolgáltatást végeztek, ami 16 millió forinttal, 4,0 százalékkal több, mint az 1980. évi. Igen dinamikusan nőtt az utóbbi években a szállítási és hírközlési ágazathoz tartozó szolgáltatások értéke. Lakásépítés 1981-ben 3999 lakás épült a megyében, ami kevesebb az egy évvel korábbinál. A magánerős építkezéseknél minimális a csökkenés. Az új lakásoknak valamivel több mint a fele épült a hat városban. Népmozgalom, egészségügy, közművelődés Csökkent, mintegy 5 százalékkal — a házasságkötések és 2 százalékkal az élveszületések, s mérséklődött a halálozások száma. Csaknem 6 százalékkal kevesebb válás történt. 1981-ben már 800 fölé emelkedett a természetes népességfogyás. A csecsemőhalálozás 16 ezrelék alatti, ami az előző évek országos átlagánál jóval kedvezőbb arány. 1981. végén 1171 orvosa vollt a megyének, harminccal több, mint egy évvel korábban. Az egészség- ügyi hálózatban dolgozó orvosok egynegyede lát el körzeti feladatokat, s egy-egy körzeti orvosra jelenleg 2150 lakos egészségügyi alapellátása hárul. A kórházi kapacitás 1981-ben nem változott: jelenleg is 4190 ágyon tudnak fekvőbetegeket kezelni. A betegforgalom 10 százalékkal növekedett, ami az átlagos ápolási időtartam csökkenését eredményezte. Emelkedett a 3 napon túl gyógyuló üzemi balesetek száma. Csonkulásos balesetet 23-an szenvedtek. 12-en pedig életüket vesztették. A sérüléssel járó balesetek átlagosan 3—5 hét munkaidő-kiesést okoztak. Otthon - magánerőből A tények: 1960 és 1975 között egymillió lakás épült. 1990- ig csaknem ugyanennyi kerül tető alá. Bács-Kiskun? Az utóbbi évtizedben minden harmadik család költözhetett új otthonba. £s mégis: továbbra is a lakáshiány a legfeszítőbb! Ebben a tervciklusban 18—20 000 otthon épül, a zöme magánerőből. A terv teljesítéséhez társadalmi összefogásra van szükség: segíti az építkezőt a tanácstól kezdve a TtlZÉP-en át az OTP is, azért pártolja, mert az otthonteremtés közügy. • Egyetlen jogos hitelkérelmet sem utasítottak el a takarék- pénztári fiókok. A hagyományos családiházépítést 200 ezer forintos, a telepszerű1. társas- házak építését 320 ezer forintos kölcsönnel segítik. • Az otthonteremtés a tervez- getéssel kezdődik: van-e telek, hol, mennyiért; van-e tervrajz ... Az EPSZISZ lakásépítő szolgálatánál tavaly 1619 érdeklő, dőt láttak el tanáccsal, eladtak 260 komplett családiház-tervcso- magot. Az iroda foglalkozik gép. kölcsönzéssel — még az óriás KATO-daru is kibérelhető — és megszervezi NO-FINES technológiával készülő társasházak építését. • Láncházak Kiskecskeméten. A megyeszékhelyen tavaly a tervezettnél sokkal több családi ház épült, s ugyanez mondható a me. gye eredményeire is. Azaz: jól sikerült annak az ötéves tervnek az első esztendeje, amikor a jel. szó: otthon — magánerőből... (Tóth Sándor képriportja) • Üzemek, termelőszövetkezetek is támogatják dolgozóikat. A Magyar—Szovjet Barátság Tsz például ingyen adja a telket annak, aki vállalja, hogy tíz évig a közös gazdaságnál marad; az építőanyagok fuvarozásához pedig „C” menetlevéllel járul hozzá. •t Első ízben 1981-ben fordult elő, hogy végre csökentek a panaszok az építőanyag-ellátásra. Aki a lakásszolgálati iroda „fehér kártyájával” érkezett — akár ide, a TÜZÉP.hez), akár a tanácshoz, akár az OTP-hez — az „zöld utat” kapott... AZ ANYAG NEM VÉSZ EL — DE MIVÉ ALAKUL? Hazaira alapozott az exportáló Bácska Az olcsó nyersanyagok kora véget ért a hetvenes évtizedben. A legfontosabbak ára — az energiahordozókéhoz hasonlóan — magasba szökött a világpiacon. A velük való takarékosság a fejlett tőkés országokban éppúgy „programmá” vált, mint máshol. Hazánkban szintén sarkalatos pontja lett a gazdaságpolitikának. Nyitott gazdaságunkban a hatékonyság javításának azért is kulcskérdése az ésszerű anyaggazdálkodás, mert a főbb nyersanyagokból tetemes behozatalra szorulunk. A külgazdasági egyensúly ellen ható cserearány-romlást a a fajlagos anyagfelhasználás csökkentésével, a behozottnak hazaival való helyettesítésével és az „importtakarékos” technológiák, alkalmazásával lehet mérsékelni. E téren rengeteg a tartalék, a megye üzemeiben' is. A kiaknázás sürgető feladat. • A hulladékhasznosítás egyik módja: tábla iskolásoknak, otthonra. Takarékos technológia A bajai Bácská Bútoripari Vállalat 1981-ben csaknem felerész-' ben nyugati országokban értékesítette rusztikus stílusú bútorait, gazdaságosan. Áz exportgyártás- hoz jelentős fejlesztéssel készültek föl a korábbi években. „Stratégiájukban” hazai anyagra alapoztak, amikor a nagy termelékenységű tőkés technológiát megvásárolták : nemes furnérokkal bevont nyárfából gyártanak tömörfa hatású lakberendezési cikkeket. A nyugati import, vagy az azzal egyenértékű hazai furnér mindössze 0,6 milliméter vastag, az esztétikum és a tartósság tekintetében egyaránt magas színvonalú bútorok elemein. Az export nemcsak a vállalatnak gazdaságos a takarékos technológia révén, hanem a népgazdaságnak is. Tavaly a tervezett 920 ezer helyett 960 ezer dollár' volt a Bácska kivitelének nettó devizahozama, vagyis a felhasznált kevés import értékének levonása után ennyi maradt meg tisztán a „számláján”. Ezzel az eredménnyel a cég eleget tett annak a feltételnek, amelyet a bank szabott meg számára az export- növelő hitel fölvételekor. S mivel ily módon a fejlesztéshez behozott nyugati gépek devizaértékét egy év alatt „visszahozták” a népgazdaságnak, utólagos vám- kedvezményben részesültek. Forgóalaphitel — vissza A jelek Szerint 1981-ben jó munkát végzett a vállalat anyagés áruforgalmi osztálya, élén Sehäffer Antallal. A készletek — az anyagok, a félkész termékek, a befejezetlen gyártmányok, a még ki nem szállított, illetve a vállalat boltjában és a bizományosoknál még el nem adott bútorok — értéke egész évben a tervezett szint alatt maradt. A termelésnöveléshez kért forgóalapbővítő hitel égy részét visszaadhatták a banknak, nem volt rá szükségük. A termelési árnak átlag 67 százalékát tette ki tavaly a bútorok anyagköltsége. A 103 milliós termeléshez havonta 21 millió forint forgóalappal gazdálkodott az osztály. Munkáját rugalmasság jellemezte. A ritkán beszerezhető anyagokból fél évre elegendő készletet is megvásároltak, míg a mijidig kaphatókból csak két-há- rom hétre raktároztak. Exportáló vállalatnál létkérdés az új termékek készítésére való gyors áttérés. Az ilyen foi.lulato- kat nehéz előkészíteni az anyag- gazdálkodóknak, ugyanis hazai nyersanyagszállítóik szintén abban érdekeltek, hogy terméküket ütemesen értékesítsék, s csal: kis készleteket tartanak. Gondot'ekez a stil-veretek, vasalatok szűkös itthoni választéka is. Az ilyen nyugati cikkek beszerzése — ami egyelőre elkerülhetetlen — hosz- szadalmas, mert nehézkesen megy az importengedélyezés, még a kemény devizát hozó exporthoz is! Pedig a gyorsaság, rugalmasság a jó nyereséget hozó ár megszab- hatósáigának fontos feltétele. A Bácska Bútoripari Vállalatnál prémiummal ösztönzik az érintett dolgozókat a készletnormák betartására. Az anyagok takarékos felhasználásában érdekeltté tették a szabászokat. A kárpitosüzemiek például a megspórolt szövet értékének négy százalékát kapják meg. A használt dörzspapír sem megy veszendőbe Az idén okos hulladékhasznosító programmal javítják a gazdálkodást. A hasznos farostlemez- hulladékból otthoni írás- és rajz- gyakorláshoz táblákat készíttet a cég külső, kis rezsijű vállalkozóval, hogy a terméket olcsón értékesíthessék. Áz eddig barkács- áruként eladott forgácslap-hulladékból polcokat állítanak össze, amelyeket részben a komplett termékekben értékesítenek, részben pedig majd „szóló” darabokként jutnak az üzletekbe. Egy év alatt 30—40 köbméter teljes értékű, országosan hiánycikknek számító forgácslapot tud a vállalat ily módon visszanyerni. Ez utóbbi hulladék feldolgozásához szintén gazdaságos vállalkozási formát, s partnert keresnek. A másra nem alkalmas hulladékot az év végétől vegyestüze'é- sű kazánrendszerben fűtésre használják majd. Ehhez állami támogatással 11- mill.ó forintos beruházást hajtanak végre. Fűrészport, forgácsot külső forrásból is beszereznek a sajáthoz, s egy év alatt 2,5 millió forint értékű olajat helyettesítenek a fahulladék tüzelőanyaggal. — Az energiaracionalizálás után a használt dörzspapír sein megy nálunk veszendőbe — mondotta Schäffer Antal osztályvezető. A. Tóth Sándor
