Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-14 / 38. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ... PETŐFI NE PB AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvii. évi. 38. szám Ára: 1,40 Ft 1982. február 14. vasárnap NŐTT A JUHÁLLOMÁNY A tenyésztő, hizlaló társulások eredményei Kereken százezerrel gyarapodott 1980-ban a megye juhállománya. Az állami gazdaságok is felújították a hosszú éveken át veszteséges ágazatnak kimutatott juhtartást. A kiskunsági és a bácskai szövetkezetek, amelyek többsége a juhászat számára kedvezőtlen közgazda- sági viszonyok között sem számolta fel teljesen a. nagyüzemi juhállományt, társulásokat alakítottak a tenyésztés, báránynevelés, vágó- juh-értékesítés fellendítésére. A megkezdett beruházásokat a nagyüzemek és kisgazdaságok többsége befejezte. Ennek eredménye többek között, hogy az elmúlt évben is nőtt a megye juhállománya. Nemcsak az állami és szövetkezeti nagyüzemek, hanem a kistermelők is kihasználták a vágójuh, a pecsenyebárány, a gyapjú iránti hazai és külpiaci kereslet adta lehetőséget. A künszentmiiklósi Egyetértés Tsz szervezésében két esztendeje alakult meg a megye északi felében működő juh tenyésztő társulat, amely 1981-ben 32 ezres törzsállományt tartott Kerekegyháza, Lajosmizse, Szabadszállás, Kunpeszér, Kunadacs, Kunszent- miklós nagy kiterjedésű legelőin. Az elmúlt évben a mérsékelt számszerű gyarapodás mellett, mindenekelőtt az állomány minőségi fejlesztését szorgalmazták a társulás gazdaságai. Hasznos segítséget nyújtott számukra tagként és szerződéses kötelezettségeiből eredően is a Gyapjú- és Textilnyersanyag-forgalmi Vállalat. Kiváló tulajdonságokat örökítő kosok kihelyezésével támogatta a húsjellegű, de egyben átlagon felüli minőségű gyapjút adó juhállomány megteremtését. A kunszentmiklósi Egyetértés valamint a .többi tagszövetkezet saját erejéből, és építőszervezetének közreműködésével egészítette ki a juhászati telepek épületeit. A társult szövetkezetek a tenyésztő munka javítására szaktanfolyamot is szerveztek, amelyen állatorvosok, állattenyésztő, valamint kereskedelmi szakemberek tartottak előadást. Az értékesítés az elmúlt évben kielégítő eredménnyel zárult. Bács-Kiskun déli felében a rémi Dózsa Tsz az ügyintéző gazdasága, gesztora a másik juhtenyésztő társulásnak. Huszonkét nagyüzem 30 ezer anyajuhot tart. A múlt esztendőben kilónként 66—67 forintos átlagáron értékesítette a termelő közösség a hizó- bárányt a közel-keleti valamint a nyugati piacokon. Ebben a körzetben is a tenyésztő munka színvonalának további emelését tartják a legfőbb teendőnek. Ennek érdekében a mesterséges termékenyítést is kiterjesztik olyan tagszövetkezetekben, ahol a szakmai felkészültség és a műszaki feltétel erre lehetőséget nyújt. A rémi Dózsa Tsz álltai kezdeményezett társulás taggazdaságai a tenyésztő munkában, a vágó- juhtartásban a választékos árukínálatra törekednek. Más hizó- bárányt keres az olasz, a svájci, vagy a francia vásárló, megint mást a közel-keleti. Ezeket a különbségeket a termelőnek illik figyelembe vennie, a forgalmazó vállalatnak, a kereskedőnek pedig ez a kötelessége. Tény, hogy egy-egy nagyobb körzet tenyésztő munkáját kézben tartani nem, könnyű, mindenek előtt nagy felelősséggel jár. A huszonkét tagú rémi juhtenyésztő társulás eredményei az eddigi munkának a sikereit bizonyítják. K. A. y!' ' * _ * * • ' Jsy ‘ Kezdeményezők Reformmegye-e Bács-Kiskun —kérdezte néhány esztendeje az ismert szociográfus tapasztalatszerző körútja végén. Sehol sem látott ennyi bevált kezdeményezést, ennyi önállóságot, ennyi új Vállalkozást, a helyi és országos érdekek egyeztetésére ilyen kiváló példákat; így indokolta tudakozódását. A legfiatalabb megyében kibontakozott községfejlesztési mozgalomra, az itt javasolt és kikísérletezett szakszövetkezeti formára, a Kecskemétről kicsírázott népzenei törekvésekre, az irodalom és képzőművészet támogatására, a bajai KISZ-lakásépítési akcióra, a szőlőtelepítési programra hivatkozott. Elmondta még: szerinte az alkotó értelmiség és a politikai, gazdasági, kulturális vezetők között természetesebb a kapcsolat, mint másutt. A Bács-Kiskun megyeiek fogékonyabbak a realitásokra, nyi- tottabbak az újra: így összegezte véleményét. Csak érveivel érthetünk egyet, sugallt következtetéseivel nem. Tudniillik csupán a párt- és kormányprogram nagyon következetes érvényesítéséről beszélhetünk. Éppen a központi irányelvek szorgalmazzák immár több mint negyedszázada a helyi adottságok messzemenő figyelembe vételét, a kisebb és nagyobb közösségek, termelőszervezetek aktivizálását. Ha van külön érdeme Bács-Kiskunnak, csak az, hogy éltek a kínálkozó lehetőségekkel, vállalták a kockázatot. Körülményei és hagyományai késztették előrelátóbb vezetőit a táji adottságok fokozottabb hasznosítására, népét a más, a szokatlan iránti bizalomra. Mindig is a végletek földje volt a Lajosmizsétől a déli országhatárig, a Dunától a Tiszáig húzódó terület. „Újra és újra megdöbbentő számunkra, a régi és az új, a ma- radiság és a haladás ma is alig oldódó ellentéte” — hangoztatta dr. Gajdócsi István -éppen tíz éve, megyénk fővárosi bemutatkozásán. A települési rendszer sajátosságaira utalt Romány Pál az ebből az alkalomból követített rádiós-kérek- asztal-beszélgetésen és a Nép- szabadságban megjelent cikkében. , Kecskemét neve például egyszerre társította a viruló barackot és a tüdővészben, a rossz táplálkozás miatt ' elhunyt kisgyerekeket. A fény és árnyék kettősségében elrajzolódtak a másutt szokott formák, szokatlan látvány hökkentette a vidékkel ismerkedőket. Gondoljunk csak arra, hogy a felszabadulás utáni nagy orA KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI: Bács-Kiskun megye gazdasági és társadalmi fejlődése 1981-ben Bács-Kiskun megye gazdasága alapvetően a tervezett irányban fejlődött. Ä nehezebb gazdasági körülmények és a szigorúbb feltételek között kevesebbet fordítottak, beruházásokra, az ipar az egy évvel korábbival azonos mértékben bővült. Az átlagkereset erőteljesebben növekedett, mint a termelés és a termelékenység. • Az elmúlt évben adták át rendeltetésének Soltvadkerten az új gyógyszertárai, amely nagymértékben javította a nagyközség egészségügyi ellátását. A beruházások alakulása A beruházások 1981. évi pénzügyi teljesítése — előzetes adatok alapján — 7,3 milliárd forint volt, 11 százalékkal kevesebb az előző évinél. Ebből az állami szektor beruházásaira 5,5 milliárdot folyósítottak, tíz százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A szövetkezeti beruházások pénzügyi teljesítése 1,8 milliárd, 13 százalékkal csökkent a tavalyihoz mérten. Az év folyamán 6,2 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. Az üzembe helyezett beruházások értéke számottevően — 32 százalékkal — elmaradt az 1980. évitől. A megyében 1981. végén a folyamatban levő — 25 millió forint feletti — fontosabb beruházások száma 83 volt. Az éves költség-előirányzat 90,7 százalékát, 3047 millió forintot használtak fel. Ebből többek között építési beruházásokra 1490 millió forintot, gépvásárlásokra 1199 millió forintot folyósítottak. Ipar A szocialista ipar termelése az évkezdeti dinamikus növekedés után a második félévben lelassult. Így az éves szinten elért emelkedés az előző évhez viszonyítva 2,7 százalék volt. Legerőteljesebben — 3 százalékkal — a minisztériumi ipar fokozta termelését, a tanácsi ipar alig 0,7 százalékkal, a szövetkezetié pedig 1,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az egyes ágazatok fejlődési üteme eltérő volt. A nehézipar 3,9 százalékkal, az élelmiszeripar — a kedvezőtlen időjárás miatti alapanyagproblémák következtében — csak 1,6 százalékkal bővítette termelési volumenét. 1981-ben a szocialista iparban 65 857-en dolgoztak, ami 1,4 százalékkal kevesebb az egy, és 3,2 százalékkal a két évvel korábbinál. A létszámcsökkenés a szövetkezeti ipart érintette a legjobban (4,6 százalékkal). A minisztériumi ipar az előző évinél 0,6 százalékkal kevesebb, míg a tanácsi ipar 0,8 százalékkal több dolgozót foglalkoztatott. A fizikai foglalkozásúak száma 1,7 százalékkal csökkent 1980-hoz viszonyítva. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 4,2 százalékkal haladta meg az 1980. évit. A termelés növekedése az élelmiszeripar kivételével, teljes egészében a termelékenység javulásából származott. 1981-ben a vállalatok, szövetkezetek jelentős bérfejlesztést valósítottak meg: a foglalkoztatottak havi átlagbére 7,6, havi átlag- keresete 7,8 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban. 1981-ben a megyei székhelyű szocialista Ipar összes értékesítése meghaladta a 22,4 milliárd forintot, amely — folyó áron — 10 százalékkal volt több az előző évinél. Az összes termék egynegyedét a belkereskedelem vette át, 36 százalékát exportálták. A külkereskedelmi eladás 14,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A népgazdasági szempontból is jelentős nem rubelelszámolású export — folyó áron — 14 százalékkal növekedett az 1980. évihez képest, s csaknem elérte a 4,4 milliárd forintot. A minisztériumi élelmiszeripar összes értékesítése megközelítette a 11 milliárd forintot, ami összehasonlító áron 4,3 százalékkal magasabb a tavalyinál. Ezen belül a nagy- és kiskereskedelem 8,4 százalékkal, a külkereskedelem 17,8 százalékkal több árut vett át. Építőipar A megye szocialista építőiparának termelése meghaladta a 3,9 milliárd forintot, ami — folyó áron — 5,9 százalékkal magasabb, mint az előző évben volt. Építési-szerelési tevékenységének értéke hárommilliárd forint volt, ami — összehasonlító áron — egy százalékkal kevesebb a tavalyinál. Az építőipar 11 739 dolgozót foglalkoztatott. A fizikai létszám 1,2 százalékkal csökkent. A termelékenység — az egy fizikai dolgozóra jutó saját építésiszerelési munkák értéke alapján 1,6 százalékkal javult. Az építőiparban foglalkoztatottak havi átlagbére 6,1 százalékkal, havi átlagkeresete 6 százalékkal volt több az előző évinél. Az igényekhez igazodva 1981- ben számottevően növekedett a szocialista építőipar fenntartási (Folytatás a 3. oldalon.) A FIATALOK AKTÍV CSELEKVÉSÉRE VAN SZÜKSÉG A MEZŐGÉP és a KUNÉP Algériában Mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozók ifjúsági parlamentje A Bács-Kiskun megye mező- gazdasági szövetkezeteiben, tanácsi élelmiszeripari vállalatainál és intézményeiben dolgozó mintegy huszonegyezer fiatal kétszázötven küldötte tanácskozott tegnap Kecskeméten, a kertészeti főiskolai kar előadótermében. A megyei ifjúsági parlament elnökségében köszöntötték a megyei pártbizottság, a MÉM, a TOT, a KISZ Központi Bizottságának és megyei bizottságának, s más szerveknek a képviselőit. Ezt követően Gál Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője tartott beszámolót. Szólt a mező- gazdaság, az élelmiszeripar helyzetéről, feladatairól, a fiatalok szerepéről. Elmondta, hogy — bár az adottságok nem a legkedvezőbbek — a termelési eredményeket tekintve a legstabilabb megyék egyike Bács-Kiskun. Gabonatermesztése, állattenyésztése, szőlő- és gyümölcsültetvénykultúrája rangot ad a megyének. A területen egymillió sertést tartanak, s itt a legnagyobb a (Folytatás a 2. oldalon.) MHBnHHHi szágos föllendülés' éveiben ötvennégyezren költöztek el a megyéből. Ma pedig Kiskőröst és környékét az ország leggazdagabb körzetei között tartják számon. Addig kell és addig lehet az ellentmondásokat csökkenteni, amíg szorongató feszültségük segíti, sürgeti, gyorsítja a változtatási szándékokat, amíg a meglevő radikális meghaladásával még remélhető az elmaradás behozása. A helyi — ha úgy tetszik — „reformerek” arra jöttek rá, hogy csak akkor érhetjük utói a történelmileg, földrajzilag szerencsésebb vidékeket, ha előbbre tekintünk, mint másutt, ha új elemekkel, új energiákat mozgósítva, a tegnapi mulasztásokat és nyomorúságokat szinte mellőzve a holnap és a holnapután igényeire figyelve dolgozunk. A múlt század közepén óriási falu Kecskemét csak a városfejlesztés útjaira lelve válhatott a mezővárosi kibontakozás joggal méltatott mintájává. A megkövesült bürokrata korlátoltságot és kisszerűséget mellőző polgármesterek lódítottak néhány évtized alatt évszázadnyit a mostani megye- székhelyen. Nagyvonalú előrelátás a tervezésben, a célok kialakításában, a merész, akadályokat nem ismerő kitartás a megvalósításban; így jellemezhetők. Okos szóval, meggyőző cikkek sorozatával, szövetségesek toborzásával szálltak szembe, ha kellett a természeténél fogva majdnem mindig a megszokotthoz ragaszkodó közvéleménnyel, a pillanatnyi érdekeket hangoz- tatókkal. Igaz, az új ösvény bizonytalanabb, fárasztóbb, többet követel, kizárja a kényelmes tunyaságot. A Miklóstelepről kiosztott nemes szőlővesszők odaadóbb és hozzáértőbb gondozást kívántak, mint a régibb fajták. Nagy viták közben kristályosodtak ki a szakszövetkezetek tevékenységi keretei. Katona és Kodály életművének beépítése napi kulturális életünkbe sem ment könnyen. Mint ahogyan a valóban haladó hagyományok — a gazdasági és kulturális fejlesztés elválaszt- hatatlanságának fölismerése, az előremutató kezdeményezések pártfogolása, a jövő megragadásának az igénye — érvényesítése is napi feladat. Különösen a szűkösebb években, az elvékonyodó pénzforrások időszakában, hiszen éppen ilyenkor szükséges a bátor, a megfontoltan kezdeményező öntevékenység. Csak akkor válhat a tudományhoz hasonlóan termelő, napjainkat formáló erővé a hagyomány, ha fölfogjuk és megfogadjuk üzeneteit. Azok tanulnak a múltból jövőt, akik az elkövetkező évtizedeket is formálják mai döntéseikkel, munkájukkal, az újjal járó idegeskedések, viták, győzködések, kockázatok vállalásával, akik a mostani „szabálytalanságban” fölfedezik a holnap törvényét. Heltai Nándor Alighanem megmosolyogjuk, ha tíz évvel ezelőtt azt jósolja valaki, hogy most, a nyolcvanas évtized elején exportra dolgoznak majd kivitelező építőipari vállalatok, hiszen a külföldre való termelést akkoriban a feldolgozóipar „reszortjaként” tartottuk számon. Még akkor is meghökkentő volt kissé az ötlet — az V. ötéves terv vége felé —, amikor már komoly formában vetődött föl, úgy, mint reális lehetőség az itthoni beruházások visszafogása miatt szabad, dá váló kapacitások hasznosítására. Tájékozódni kezdtek a Bács-Kiskun megyei vállalatok is, s így jutottak ki elsőként szűkebb hazánkból Algériába a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat dolgozói. Mint Kuminka István, a KUNÉP főmérnöke elmondta, 1979-ben kezdődtek tárgyalásaik a kecskeméti MEZŐGÉP Vállalattal, amely generálkivitelezőként alvállalkozókat keresett egy 16,5 millió dolláros üzlethez. A megrendelés nagy befogadóképességű, acélszerkezetű gabonatároló silók létesítésére szólt. Megegyezett a két megyei cég, s a halasiak 1980 harmadik negyedében a helyszínen megkezdték a beruházás építő- mesteri munkálatait. Azóta 70— 80 emberük tartózkodik a fejlődő országban, s az export-árbevételük tavaly elérte a 35 millió forintot. A tereprendezéssel, alapozással, mérlegház- és útépítéssel 3—5 millió dollár értékben veszi ki részét a KUNÉP a beruházásból. Az export gazdaságos, de a főmérnök szerint a külföldön keresett pénzért keményebben meg kell dolgozni. A MEZŐGÉP-ben korrekt, jó partnerre találtak, munkásaikat megfelelően ellátják odakinn, s így azok eleget tudnak tenni a magasabb mennyiségi és minőségi követelményeknek. A generálkivitelező ösztönző prémiumokkal ismeri el az ütemes munkát. Egyébként a szükséges anyagok közül csak azokat szállítják itthonról, amelyeket a megrendelőknél nem lehet beszerezni. ' Jelenleg Irakban is tevékenykedik néhány embere a KUNÉP Vállalatnak. Oda a Ganz Villamossági Művek exportál transzformátortelepeket. A kis-, kunhalasiak ebben a vállalkozásban szintén építőmesteri feladatot látnak el. Ez az üzlet tavalyi „keltezésű”, és várható, hogy szerényebb indulás után bővül. A halasi tanácsi vállalatnak az a szándéka, hogy a jövőben kismértékben növeli a külföldön végzett gazdaságos munka mennyiségét, az 'exportárbevételt, s elsősorban a MEZŐGÉP Vállalattal tervez — hosszabb távon — együttműködést. Azért, hogy az idén befejeződő algériai beruházás után folytathassa a „kivitelt”, más cégekkel is fö- vette a kapcsolatot, köztük a már említett Ganz Villamossági Művekkel. Azonban elsőnek az itthoni kötelezettségeit tekinti a KUNÉP. A múlt esztendőben nemcsak az export, hanem minden hazai feladatát is határidő- csúszás nélkül megoldotta a vállalat. Rugalmassággal, a teendői ésszerű ütemezésével erre törekszik az idén is. Kulcsszakembereit olyan időbeosztással foglalkoztatja a megyében és a határon túl, ahogyan a szükség kívánja. A. T. S. • A Sidi Aissa-i beruházás tavaly ősszel. (Baghet Iskander felvétele)
