Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-10 / 34. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. február 10 Beérett a fűszer- paprika • A Zöldség­termesztés! Ku­tató Intézet Kalocsai Fű- szerpaprika Ku­tató Állomásán télen sem szü­netelnek a faj­takísérletek. A jól fűtött üveg­házakban éven­te háromszor érik be a ter­més. (MTI-fo- tó: Karáth Im­re felvétele — KS) Hitelpolitika Bács-Kiskunban Gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósításában nagy szerepe van a hitelnek. A VI. ötéves népgazdasági terv azt a fontos követelményt állítja elénk, hogy megőrizzük eddig elért eredményeinket. Ezért a hiteleket olyan fejlesztésekre kell fordítani, amelyek előmozdítják: — a külső és belső egyensúlyi helyzet javítását, — az exportképesség fokozásának megfelelően a termelési szerkezet átalakítását, — a belső ellátás színvonalának emelését, — a nemzetközi kötelezettségek maradéktalan teljesítését. Törekvéseinket a kedvezőtlen politikai és gazdasági légkör fé­kezi, ami részben a politikai és gazdasági diszkriminációban, (hátrányos megkülönböztetésben) részben a gazdasági recesszió (visszaesés) okozta nehézségek­ben nyilvánul meg. Mindezt a gazdasági életben fellelhető tar­talékok — legyenek azok szelle­miek vagy anyagiak — 'mozgósí­tásával ellensúlyozhatjuk, s csak így valósíthatjuk meg a középtá­vú tervben megfogalmazott cél­kitűzéseinket. Gazdasági szabá­lyozórendszerünk a hitelt is a vállalatoknál felhalmozódó pénz­eszközök — ezen belül a beruhá­zási vásárlóerő — szabályozot­tabb működésének szolgálatába kívánja állítani. Számolnunk kell azonban azzal, hogy a nem­zeti jövedelem fogyasztás—felhal­mozási aránya évről évre romló tendenciát mutat. Eljutottunk ugyanakkor ahhoz a határhoz, amelyen túl a gazdaság a továb­bi felhalmozás-csökkenést már nem képes elviselni, mert önma­ga megújításának forrásai is ve­szélybe kerülnének. Ezért kizá­rólag az erőforrások hatékony­ságának javításával képes a nép­gazdaság a külső és belső egyen­súlyának megteremtésére. Célszerű energiaszerkezet A gazdasági életben szigorúb­bak lettek a feltételek, melyek alól a hitel sem kivétel. A pót­lólagos tőkeigény kielégítésénél ugyanis a hitel közvetíti ezeket a feltétfeleket. A népgazdaság energiaszükség­letében jelentkező növekedést, a dráguló energiaárak mellett csak­is maximálisan célszerű energia­szerkezettel szabad kielégíteni. A rejtett tartalékok feltárását, a pazarlás megszüntetését teszi le­hetővé az a kiemelt hitellehető­ség, amely az energia gazdasá­gosabb felhasználásának finan­szírozását támogatja. A gyorsí­tott hitelbírálat, a kedvezményes lejárati lehetőség, valamint a fel­tételek teljesítése után járó 33 százalékos kamat-visszatérítés mind az energiafelhasználás szer­kezetének gyors átalakítását szol­gálják, A másodlagos nyersanya­gok és hulladékok begyűjtését és gazdaságos feldolgozását ha­sonló kedvezménnyel — 25 szá­zalékos kamat-visszatérítéssel — segíti a hitelpolitika. Az exportfejlesztésre nyújtott hitelek tekintetében is szigorúb­bak a feltételek. A népgazdasági terv olyan nem rubel elszámolá­sú export-ütemnövekedést írt elő, amelynek teljesítéséhez a tervidőszak első felében kellene az anyagi-technikai feltételeket megteremteni. A teljes fejlesztés (forgóeszköz is!) nettó devizaho­zamból • való négy éven belüli megtérülése a kivitelezés terve­zett kezdési időpontjától számít. Változatlanul követelmény az állattenyésztési beruházások öt év alatti megtérülése. A fejlesz­tés ágazati keretekből történő fi­nanszírozásának új eleme az a fel­tétel; miszerint a tőkés import­nak. lehetőleg három éven belül meg kell térülnie abból a tőkés exportból, amelyet a beruházás lehetővé tesz. Vagyis a lehetősé­gek határain belül tőkés export­tal gazdálkodjuk k'i a tőkés im­portot. Nagy figyelmet fordít a hitel- politika a hiánycikkek megszün­tetését szolgáló termelés bővíté­sére, a kis- és középvállalatok dinamikus fejlesztésének finan­szírozására. A fejlesztési hitele­zésben előtérbe került a fejlesz­tés megtérülésének autonóm jellege. Autonóm módon az a fej­lesztés térül meg, amelyik sa­ját hozamából — nyereségi és amórtizációs fejlesztési alapból — a hitel végső lejáratáig vissza­fizethető. A visszatérítési idő azonban az értékcsökkenés leírá­si idejét nem haladhatja meg. Saját pénzeszközök felhasználása A nemzetközi pénzpiac drágu­lását érzékelteti a kamatlábai^ egyszázalékos emelése is. A szi­gorodó követelményeket közvetíti a fejlesztéshez kapcsolódó nyere­ség rátájának egy-egy százalékos emelése, természetesen differen­ciáltan a különböző népgazdasá­gi ágak között. Ezektől a köve­telményektől nem lehet eltekin­teni, mert nemzetközi kötelezett­ségeink folyamatos teljesítésének csak így tehetünk eleget. A hitel továbbra is a saját erő kiegészítését szolgálja. Gazdál- .kodó szerveink azonban félreér­telmezik a kedvezményeket és saját pénzüket olyan fejlesztések­re fordítják, amelyet a hitelpoli­tika nem preferál. Ugyanakkor a banktól elvárják, hogy államilag támogatott, illetve kedvezmé­nyezett gazdasági célokat telje­sen hitelből valósíthassanak meg. Ennek a gyakorlatnak már csak azért is véget kell vetni, mert a népgazdaság rendelkezésére álló kölcsöntőkétől éppen úgy elvárha­tó a hatékonyság, mint azoktól a befektetésektől, melyeket a gaz­dálkodó szervek saját erőből va­lósítanak meg. Nem mindegy a népgazdaságnak, hogy a kihelye­zett hitel milyen gyorsan térül vissza, s mikor állítható újra a finanszírozás szolgálatába. Ezért a hitelhez kapcsolódó saját erő növekvő részarányának, a hitel segítségével megvalósuló fejlesz­tések gazdaságosságának, to­vábbá a hitellejáratok rövidítésé­nek kiemelt szerepet szánunk a hitel bírálatánál. Ily módon a szelektivitás mellett a hitel ha­tékonyságának is teret biztosí­tunk. Kedvező lehetőségek kínálkoz­nak az ipar és az építőipar terüle­tén is. Ilyen például a műanyag­hulladékok hasznosítása, amelyek­ből 190 tonna új termék készít­hető. A kötődéi fonalgyártásnál 100 tonna hulladék lenne feldol­gozható. Csaknem 1300 tonna benzin és gázolaj megtakarítását érhetnének el egy bitumenemulziót gyártó telep átalakításával. A fa­ipari hulladékkal — energiara­cionalizálás keretében — a Bács­ka Bútoripari Vállalatnál csak­nem 420 tonna gázolajat takarít­hatnának meg. A példákat még hosszan sorol­hatnám, amelyek mind arra utal­nának, hogy vannak még tartalé­A gazdálkodó szervek célkitű­zéseiket csak jól előkészített éves operatív tervekkel és ezek vég­rehajtásához szükséges feltételek megteremtésével lesznek képesek végrehajtani. Ezért fontos fejlesz­tési programjaikat a végrehaj­tás évét megelőzően, kellő idő­ben és megfelelően előkészítve tárgyalják meg a bankszervek­kel, s kössenek hitelszerződést a szükséges kiegészítő hitelfor­rások biztosítására. Olyan fej­lesztésekre javasoljuk a kölcsön, igénybevételét, amellyel minden piacon jól értékesíthető árukat termelhetünk meg a gazda­ságpolitikánkban megfogalma­zott igényeknek megfelelően. Gazdaságföldrajzi adottságaink Bács-Kiskun megyében közpon­ti helyet foglal el az élelmiszer- gazdaság termelő alapjainak nö­velése. Igen kedvező adottságok­kal rendelkezünk szőlő- és gyü­mölcskultúránk rekonstrukciójá­nak végrehajtásához. A termelés­ben résztvevők szakképzettsége, a meglevő feldolgozási kapacitá­sok összehangolása, az egyre szé­lesedő termelési rendszerek tar­talékainak teljes feltárását tehe­tik lehetővé. Gazdaságföldrajzi adottságaink a halastavak létesítésére, a min­den piacon értékesíthető hal­fajták tenyésztésére adnak mó­dot. Nemcsak a hazai árualapok elégtelensége, de konvertálható devizaszerzési lehetőségeink is indokolják ennek az ágazatnak a bővítését. Ugyancsak kedvezőek a feltételek a juhászat fejleszté­sére. Ezért az ágazatot a húsmar- hatermelés növelésével együtt a homoki legelők rendbe tételével, feljavításával, az intenzív gyepe­sítéssel lehet igazán gazdaságos­sá tenni. Az így megtermelt pe­csenyebárány, hízómarha kedvező devizaszerző lehetőséget kínál. A megyéből évente 200—250 tonna libamájat exportálunk nyers állapotban. Ennek — a külföldi megrendelővel egyeztetett — ha­zai feldolgozása lényegesen javít­hatná a hozzáadott érték konver­tálható devizaszerző lehetőségeit. Helyes lenne például a termelők és a feldolgozók vállalkozását létrehozni. Esetleg egy termelési rendszerben integrált és az expor­tőrrel közös érdekeltségben létre­jött vállalkozással' a termelés nö­velésének feltételei is megteremt­hetők lennének. A megtermelt gyümölcsök tar­tósítása elsősorban mélyhűtött nyersáru formájában ígér kedve­ző piaci lehetőséget. A bajai hű­tőház rövidesen befejeződő fej­lesztése mellett a megye északi térségében látunk kedvező felté­teleket egy szövetkezeti vállalko­zásban és termelési integrációban történő hűtőház létrehozására. Élelmiszer-gazdaságunknak még számtalan területén vannak ha­sonló fejlesztési adottságai. kaink. Fontos szempont azonban az, hogy a piac kínálta lehetősé­geket a meglevő erőforrásokkal kell elsősorban kielégíteni. Lé­nyeges az, hogy a termelési esz­közök pótlása a gazdaság szin- tentartásán belül történjen, s a pótlólagos tőkebefektetés pedig többlet árualappal növelje a jö­vedelmet. Ehhez kíván segítséget nyújtani a bankrendszer, elsősor­ban a hitelajánlatok előzetes konzultációjával, a rendelkezésre álló információk átadásával és nem utolsósorban a gazdálkodás tárgyilagos elbírálásával. Szendrey Sándor az MNB megyei igazgatója A hulladékok hasznosítása a műanyagipartól az útépítésig ^ SAJTOPOSTA 13^1 Veszélyezteti-e a környezetet Jánoshalmán a rakodáskor keletkező műtrágyapor? A jánoshalmi Téglagyár utcá­ban lakunk, s vasútállomás köze­lében, ott, ahol az Agrokémiai Társulás hosszabb ideje végzi a vagonokban érkezett műtrágya kirakodását a természetvédelmi szempontok teljes figyelmen kí­vül hagyásával. ,E munka során keletkezett por olykor vastag le­pelként borítja be házainkat, kertjeinket. Az emiatti panaszunk­kal fordultunk már több helyre, de csak ígéretben volt részünk. Tartunk attól, hogy a környezet- szennyezés tönkreteszi gyümölcs­fáinkat, sőt beláthatatlan követ­kezményekkel jár az élővilág min­den egyedére. Szeretnénk, ha a megyei lap a nyilvánosság elé tárná kérésünket: e tarthatatlan állapot megszüntetése érdekében sürgősen tegyenek valamit az il­letékesek ... Kemizálással a jó termésért Az idézett sorokat Molnár Sán­dor és még tizenöt társa írta alá. A bejelentés közérdekűsége egy pillanatra sem volt vitatható, ezért is fordultunk azonnal a társulást irányító Hosszúhegyi Állami Gaz­dasághoz, melynek igazgatója; dr. Január 27-én megjelent Sajtód posta rovatunkban a kecskeméti István király körút 2—20. szám alatt lakó olvasóink közös sérel­mével foglalkoztunk, nevezetesen, hogy szinte máról holnapra kel­lett véglegesen elhagyniuk a ga­rázsaik mentén lévő területet, melyet régóta műveltek, használ­tak a gondos gazda módjára: egyesek zöldségfélét termesztet­tek, mások állatokat tenyésztet­tek ott. Az ügyben illetékesként szólal­tattuk meg a kecskeméti • Városi Tanács műszaki osztályának fő­előadóját, aki többi között el­mondta, hogy a szóban forgó családok szabálytalanul birtokol­ták esztendőkön át az autótároló­juk mögötti földet, hiszen nem volt a tulajdonukban. Bár társa­dalmi hasznú értéket állítottak elő rajta, de eme sajátos mód­szerükkel akár a városi terek, parkok is igénybe vehetők lenné­nek egyéni célra, ami ugye meg­engedhetetlen. Fontos tudnivaló­ként említettük, hogy a garázssor és a szomszédos házgyár közötti közterület — amely alatt magas- nyomású gázvezeték húzódik — úgynevezett védősáv céljára van szábadon hagyva, áhol erdősíte­nek is. Végezetül közöltük, a ha­tóság ezentúl bérbe adás útján bocsátja az érdeklődő környék­beliek rendelkezésére a kis par­cellákat, ahol kizárólag kerti munka végezhető. írásunk visszhangot váltott ki az érintettek körében, s az egyik lakos — K. J. — tollat is raga­dott, hogy teljesebb képet nyer­hessünk a történtekről. Szer­kesztőségünkhöz érkezett levelé­ben a következőket írta; ' Oka volt annak, amiért birtok­ba vettük az említett területet, Öröm érte a minap az olvasót, mert Kecskemét legnagyobb könyvesboltjában végre rábuk­kant a hosszabb ideje hiába ke­resett világatlaszra. Gyorsan be­lelapozott a ránézésre is csodá­latosan gazdag tartalomról árul­kodó kiadványba, és azonnal ked­vét vesztette, mert egy szót sem értett belőle, a szöveg ugyanis angolul volt írva. Bár elismerte: roppant . tiszteli Shakespeare nyelvét, de azzal is előhozako­dott. hogy tősgyökeres magyar és kivételesen az anyanyelvén sze­retne megismerkedni az atlasz- szal. A kedves eladó — sajnos — nem tudott a segítségére lenni, ezért az olvasó lapunkhoz for­dult, s kérte -=■ mások nevében is — járjunk utána, miért hiány- . cikkek a hazai térképészeti köny­vek. Kérdéseinket a Szabadság téri Katona József könyvesbolt veze­tőjének. Nagyné Tóth Máriának tettük fel: — Valóban gondok vannak az atlaszkínálattal? — Az utóbbi időben rnegnőtt az igény e kiadványok iránt, me­lyeket nemcsak az iskolákba já­rók vásárolnak szép számban, de a külföldre utazni készülők.^ sőt a világ dolgai iránt érdeklődők is. Tény, hogy a felfokozott ke­resletet csak részint elégíthettük ki. Nemrégen fogvott el az utol­só darab kis formátumú atla^ szunk. 1 I Mátyus Gábor készséggel adott részletes választ. Ennek lényegét közöljük az alábbiakban: A Hosszúhegyi Agrokémiai Tár­sulás célja, hogy a hozzátartozó gazdaságok mintegy 17 ezer hek­tárnyi területén intenzív kemizá- lás révén biztosítsa a jó termés­átlagot. Ennek érdekében a részt­vevők összehangolják az agroké­miai munkák elvégzését és közö­sen szerzik be a műtrágyát. Je­lenleg ideiglenes jelleggel a já­noshalmi vasútállomás bérelt te­rületén rakják ki a vagonokból a vegyszert, amit gépkocsik szállí­tanak tovább. Védői ntézke dések Legelőször 1980 őszén emeltek kifogást a környékbeliek a mű­trágyapor miatt. A KÖJÁL akkor tüzetes vizsgálatot tartott és az intézkedése nyomán a társulás burkolattal látta el a kirakodógé­pek szállítószalagjának felületét, s egyéb védőeszköz felszerelésére is sor került. Később kártérítési igénnyel léptek fel a panaszosok, közölvén, hogy a kertjükben ve­getációromlást észleltek, ami csak a portól származhat. A szakszer­vek ismét következetesen eljártak az ügyben, s egyöntetűen állapí­ahol sokáig borzalmas látvány tárult szemünk elé. A gaz 2—3 méter magasságú volt, de még így sem rejthette el az oda hor­dott hatalmas mennyiségű beton­törmeléket, a több mázsányi rozs­dás drótot, a rengeteg üres üve­get, háztartási hulladékot és ud­vari szemetet. Ez utóbbiak óha­tatlanul vonzották a patkányo­kat, a férgeket, a kóbor kutyákat és macskákat. No meg az is elő­fordult, hogy néhányon — per­sze illuminált állapotban — a dolgukat is elvégezték ebben a „dzsungelben”. Ahonnan olyan erős bűz terjengett szerteszét, mintha kimondottan egy rendel­tetése szerinti szennytelepen let­tünk volna. Tennünk kellett te­hát valamit a tarthatatlan álla­pot megszüntetésére. 1977 körül kezdtük meg a tisz­togató műveletet — kiirtottuk a gyomnövényeket, elfuvaroztuk a törmeléket, a szemetet, bár még távolabb akad belőle mutatóban —, a szobányi alapterületű négy­szögöleken pedig próbáltunk ci­vilizációs feltételeket megterem­teni. Az tény, hogy voltak, akik kisebb épületet, meg ilyen-olyan kerítést is emeltek arrafelé, ami vitathatatlanul hibának, önké­nyes cselekedetnek minősül, ám a többség veteményesnek, vagy egyszerűen játszóterületnek hasz­nálta a rendbe tett négyzetmé­tereket. És ők alighanem köszö­netét érdemelnének... Eddig levélírónk sorai, mely­nek ismeretében méginkább he- lvesnek-jogosnak tűnik a korábbi cikkünket befejező ama megjegy­zésünk, miszerint, ha e bérleti rendszerű megoldás nem késik ennyi ideig, elejét lehetett volna venni a szóvá tett kellemetlen­ségeknek. V — Sor kerül-e az úgynevezett utánnyomásukra ? — Mostanában már nem egy­szerű az efféle sokszorosítás. A nemzetközi életben gyakoriak a változások (például a gyarmati függőségből kiválva, új állam ala­kul, vagy a meglévők egyesül­nek, és új nevet vesznek fel), s mindezekkel igyekeznek lépést tartani a kartográfiai szakembe­rek, akik a térképészeti anya­gok egy részét csak átdolgozva használhatják fel. így aztán az utánnyomás lényegében módosí­tott kiadásnak felel meg, ami idő­igényes feladat, a nyomdai átfu­tás idejéről nem is beszélve. — Jelenleg valamiféle kárpót­lásként árusítják az említett an­gol nyelvű atlaszt? — Szó sincs ilyesmiről, hiszen a könyvkereskedői tevékenység­nek részét képezi a külföldi szak- kiadványok forgalmazása is. A csaknem 900 forintba kerülő an­gol atlaszból mi is kaptunk ke­vés mennyiséget, amely már gaz­dára is talált. — Mikor juthatunk hozzá ma­gyar nyelvű világatlaszhoz? — Kiadóvállalatunk központ­jának legfrissebb tájékoztatása szerint még az idén forgalma­zásra kerül az a — külföldinél lényegesen olcsóbb — kiadvány, mely politikai, gazdasági, föld­rajzi stb. adatokat tartalmaz, és természetesen képeket. tották meg, a vegyszer nem oko­zott semmiféle károsodást. Leg­utóbb tavaly novemberben tilta­koztak ismét a Téglagyár utcaiak, ekkor a KÖJÁL vizsgált újra és elrendelte, hogy a rakodás széles­ségének megfelelően védőtextilt alkalmazzon a társulás, mely ele­get is tett ennek az utasításnak. Új telephely A társulás igazgató tanácsának döntése alapján folynak az új ag­rokémiai telep beruházási munká­latai. A' létesítmény műszaki do­kumentációit idén június 30-ig köteles a megrendelőnek leszállí­tani a pécsi AGROBER Vállalat, s ha a terveket jóváhagyják, illetve a szükséges hitelösszeg is rendel­kezésre áll, várhatóan még 1982 második félévében megkezdődik a kivitelezés. És itt szó szerint idézzük az igazgatói levél egyik legfontosabb részét: „Mint nagyüzem, tudatá­ban vagyunk annak, hogy az em­beri környezet védelméről szóló 1976. évi 11. törvény mindenkire nézve szigorú előírásokat tartal­maz. E tevékenységünk során ép­pen ezért a legmaximálisabban óvjuk a környezetet és mások személyi javait...” Végezetül közöljük a legújabb értesülésünket: a megyei KÖJÁL, a Szegedi Vasútigazgatóság egész­ségügyi felügyeletének bevonásá­val további vizsgálatot indít Já­noshalmán a műtrágyapor okoz­ta szennyezések mértékének csök­kentése céljából. Beázik a tető Szinte vigasztalhatatlanul el­keseredett a Kecskemét, Nép­hadsereg u. 18—22. szám alatt lakó Benyovszki László, aki leg­alább másfél éve tapasztalja, hogy a modern otthon is okoz­hat annyi ‘ kellemetlenséget, hogy egy rozoga házikó se nagyon múlhatná felül. Mint a lapunkhoz küldött so­raiból kiderül, csapadék alkal­mával több helyütt rendszeresen beázik negyedik emeleti laká­sénak mennyezete, ennek követ­keztében rongálódik a vakolat, a tapéta, s már a parketta is. De a szoba bútorai, meg a többi tárgyai is ki vannak téve a ká­rosodásnak. Szóltam már többször a lakó­bizottsági elnöknek — írja ol­vasónk —, aki megnézte a hely­színt, majd szakembert is kül­dött oda , de a látogatásuknak semmi eredménye nem volt. Legutóbb meg azt hallottam tő­lük: nem vagyok egyedüli pana­szos, különben is a legfelsőbb emeleti lakásoknál előbb-utóbb számolni kell e problémával, amelynek megszüntetése igen drága. Ez ügyben megkerestük Szu- rovecz Istvánt, a ház közös kép­viselőjét, akitől megtudtuk: évek múltán óhatatlanul bekö­vetkezhetnek a szigetelési hibák. Ez történt a szóban forgó 42 lakásos ház tetőzetével is. A szerkezet egészének kijavításá­ra a megfelelő műszaki előké­szítés után kerül sor, amikor már nem lesz télies idő. A mun­kát a megyei állami építőipar egyik brigádja végzi. A költsé­geket részint a közös alapból, részint a lakók plusz hozzájá­rulásából fedezik. E jó hír bizonyára örömmel tölti el olvasóinkat, meg a töb­bi házbeli lakost is, igaz, jog­gal kérdezhetik: a kivitelezés be­fejezéséig vajon hányszor keli még részesülniük a csorgó meny- nyezet nem éppen irigylésre méltó élményében ? A lakóbi­zottsági elnök fóliaborítást ja­vasol átmeneti megoldásként. Karikaturistánk, Bajusz Pál másképp látja a dolgokat... a megoldás Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: Kecskemét, 6001 Szabadság tér 1/a Telefon: 20-111 VISSZHANG Oka volt a birtokba vételnek... Villáminterjú — a világatlaszról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom