Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-27 / 22. szám
\ IDŐJÁRÁS Várható időjárás: időnként felszakadozó felhőzet. Több helyen kisebb havazás. később havas eső. Megélénkülő délnyugati, déli szél. Főként északkeleten, keleten, éjszaka és reggel helyenként köd. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában —2, —7 fok között, derültebb helyeken —10 fok körül. A legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 3, —2 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 22. szám Áfa: 1,40 Ft 1982. január 27. szerda Szakértői megbeszélésekkel folytatódott a magyar—szovjet kormányközi bizottság ülése Tbilisziben TBILISZI A magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság 28. ülésszaka kedden Tbilisziben szakértői megbeszélésekkel folytatta munkáját. Marjai József miniszterelnökhelyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke és kíséretének több tagja kedden a grúz főváros nevezetességeivel ismerkedett. Elkísérte Marjai Józsefet Nyikolaj Talizin miniszterelnökhelyettes, a bizottság szovjet tagozatának elnöke. Jelen volt Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete is. (MTI) ÜLÉSEZETT A BAJAI VÁROSI-JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG Reális cél idén is az átlagon felüli növekedés Tavaly januárban úgy ítélte meg a bajai városi és járási pártbizottság — akkor még külön-külön —, hogy a megye déli részén lehetőség van 1981-ben az országos és a megyei átlag fölötti gazdasági növekedésre. A városi-járási pártbizottság tegnapi ülésére készített végrehajtó bizottsági jelentés tudtára adta a testület tagjainak, hogy ezt a fontos célt sikerült elérni, s ezáltal a terület dolgozói hozzájárultak a népgazdasági egyensúly javításához, valamint az életszínvonal megőrzéséhez. A tanácskozáson Papp György, a párt- bizottság első titkára elnökölt. A beszámoló megállapította, hogy az ipar és a mezőgazdaság dinamikus fejlődése, a helyi gazdaság szerkezeti változásai összhangban voltak a népgazdasági követelményekkel. A nem rubelelszámolású export kétszeresére nőtt 1981-ben. Lényeges, hogy a korszerűen gazdálkodó, jó minőségű termékeket előállító üzemek, gazdaságok fejlődtek átlagon felüli ölemben. Számos jele mutatkozott annak, hogy a szigorúbb gazdasági szabályozók takarékosabb költség- gazdálkodásra, anyag- és energiafelhasználásra,, (ösztönző bérezési formák bevezetésére, egyszóval hatékonyságot javító lépésekre késztették a termelő üzemeket. A nagyobb követelmények mellett 4—7 százalékkal nőtt a város és a járás ágazatainak nyeresége a múlt esztendőben. A tanácsok gazdálkodásában is .erősödött a tervszerűség, érvényesült a takarékosság szemlélete. Javultak a város és a községek lakóinak életkörülményei, sikerrel jártak az életszínvonal megőrzésére irányuló törekvések. Az ipari ágazatok mintegy 7 milliárd forint értékű árut állítottak elő 1981-ben. A növekedés 12 százalékos volt. A Bácska Húsipari Közös Vállalat belépésével az élelmiszeripar fejlődött legnagyobb mértékben. A mezőgazdasági üzemek ösz- szesített termelési értéke szintén 7 milliárd forint volt tavaly, s 7,4 százalékkal — terven felüli ütemben — növelték termelésüket. Csaknem öt százalékkal nőtt a nyereségük. Természetesen az elért eredmények mindkét népgazdasági ágban szóródást mutatnak. A város és a járás vezető pártszerve — mint a keddi ülésen kitűnt — úgy látja, hogy a térség adottságai 1982-ben is lehetővé teszik az átlagosnál nagyobb ütemű fejlődést. A párt- bizottság az ipari termelés 5—7 százalékos bővítésére lát lehetőséget, a mezőgazdaságtól pedig 5—6 százalékos fejlődés várható el az idén. A hangsúlyt minden ágazatban, minden munkahelyen a gazdálkodás minőségi jegyeinek erősítésére keill helyezni, összhangban a felsőbb pártszervek határozataival. A végrehajtó bizottság által vázolt gazdaságpolitikai elképzelések színvonalas megvitatását Antal Gábornak, a városijárási pártbizottság titkárának szóbeli kiegészítője előzte meg. Szót kért dr. Matos László, a megyei pártbizottság tagja is. Elismerően nyilatkozott a tavalyi eredményekről, s reálisnak mondotta az idei célkitűzéseket. Dr. Kincses Ferenc, Baja város tanácselnöke a terület népesség- megtartó hatásának erősítésére hívta fel a figyelmet. TÄbb hozzászóló a gazdasági szabályozók nem eléggé ösztönző voltára mondott példát saját munkaterületéről. Végül a testület a helyes célokat kitűző jelentést határozattá emelte. A. T, S. A MAGYAR NEMZETI BANK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA* Hitel exportbővítő, energiatakarékos beruházásra A kormány hitelpolitikájáról és a devizagazdálkodásról tájékoztatta kedden az újságírókat Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Devizaihelyzetünk 1981-ben — rubelben és dollárban egyaránt — az 1980. évinél és a tervezettnél is kedvezőbben alakult — mondotta. — Lényegében sikerült elérni, hogy a megelőző évinél kisebb összegű külföldi forrást vegyünk igénybe. Pedig a nemzetközi piaci helyzet továbbra is kedvezőtlen volt számunkra, sőt azt tovább nehezítették a tőkés országok protekcionista intézkedései. Külföldi hiteleket olyan fejlesztésekhez vettünk fel, amelyek ibővítik a korszerű áruk termelését és a növekvő export révén megteremtik a hitelek törlesztésének lehetőségét. Ilyen céllal vettünk fel 150 millió dollárt baíhreini és kuvaiti pénzintézetektől és 400 millió dollárt vezető nyugati bankok csoportjától. Év közben éltünk a KGST-ban- kok hitellehetőségeivel, a Szovjetuniótól pedig hosszú lejárató hitelt kaptunk. Ugyanakkor valamennyi fizetési kötelezettségünknek maradéktalanul és időben eleget tettünk. A múlt esztendőben hazánk felvételét kérte az ENSZ szakosított pénzügyi intézményeibe, a Nemzetközi Valuta Alapba és a Világbankba. Ez a lépés — mondotta — beleillik eddigi pénzpiaci, illetve külső finanszírozási politikánk, gazdasági kapcsolataink vonalvezetésébe. Felvételi kérelmünk kapcsolódik eddig követett gazdaságpolitikánk egészéhez, gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztésének folyamatához. Mint mondotta, a külgazdasági egyensúly javítása az idén is központi feladat. A terv az áruforgalom egyenlegének további javulásával számol. A kivitelt az idén is gyorsabban kell növelni, mint a behozatalt. A sokasodó feladatok megoldásából a bankhálózatra is fontos teendők hárulnak. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a külgazdasági egyensúly javításával tovább szilárdítsuk hazánk jó nemzetközi megítélését, hitelképességét. A tervezett keretek között folytatjuk közép- és hosszú lejáratú hitelek felvételét, amelyek a jövőben is az exportcélú fejlesztéseket szolgálják. A kormány hitel- politikai irányelvei alapján a bank továbbra is támogatja az export-árualapok bővítését szolgáló beruházásokat, egyben ellenőrzi is a fejlesztésekkel kapcsolatban vállalt kötelezettségek teljesítését, szükség esetén szankciókat is alkalmaz. Az exportbővítő beruházásokra a hatodik ötéves terv éveire előirányzott 65 milliárd forintos hitelkeretből 1981. végéig 27,5 milliárdot kötöttek le a vállalatok, az idei lehetőségek szűkösek. hitelt a korábbinál magasabb követelmények teljesítése esetén folyósítanak. Elsősorban olyan fejlesztéseket támogatnak, amelyek még ebben a tervidőszakban tiszta devizabevételt hoznak. A hitelből létrehozott beruházás kivitelezésének és megtérülésének együttes ideje a korábbi hat év helyett legfeljebb négy esztendő lehet, ami érvényes az importpótló beruházásokhoz nyújtott hitelekre is. Egyébként az exportbővítő beruházásokihoz a Magyar Külkereskedelmi Bank és a Közép-Európai Nemzetközi Bank (CIB) is nyújt hitelt, lényegében az MNB-vel azonos elvek alapján. Energiaracionalizálásra tavaly az iparban és az élelmiszer-gazdaságban 68 esetben összesen majdnem 2,8 milliárd forint hitelt adtak. Az ésszerűsítések és korszerűsítések eredményeként évente mintegy 90 000 tonna olajnak megfelelő energiamegtakarítás várható. A háttéripar fejlesztéséhez eddig négy nagyobb beruházást egészítettek ki 887 millió forint ■ hitellel. A hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosítására a hatodik ötéves tervidőszakban 10,2 milliárd forint értékű beruházást irányoztak elő, ezt 5,9 miilliárd forint beruházási bankhitellel és egymilliárd forint állami kölcsönnel támogatják. Ehhez a bank eddig kereken kétmilliárd forint hitelt engedélyezett. A bank a rövidlejárató forgóeszköz-hitelezést is az egyensúly javításának szolgálatában használja fel, támogatva a gazdaságos vállalati akciókat. Ugyanakkor kizárja a hitelezésből a piac hiányában tartósan raktárra termelő, vagy az indokoltnál nagyobb készleteket felhalmozó vállalatokat. Az MNB elnöke elmondta, hogy a hitelképes kisvállalatok és kisszövetkezetek egyszerűsített eljárással juthatnak bankihitelhez. Továbbra is érvényes az a szabály, hogy újonnan alakuló vállalkozások esetén az alapítóknak kell biztosítaniuk az induló vagyont, vagyis az állóeszközöket és egyévi forgóeszköz-szükségletet. Ha meglévő vállalatok hoznak létre leányvállalatot, kisvállalatot, ők adják a szükséges alapító tőkét, s éhhez hitelt is az alapítók kérhetnek. A vállalatokon belül alakuló szakcsoportok számára is az anyavállalat kérhet hitelt. A magánvállalkozók kölcsönügyeit az OTP intézi. (MTI) Szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó Genfben Pirityi Nándor, az MTI {kiküldött tudósítója jelenti:, At. amerikai—szovjet kapcsolatok történetének egyik legfeszültebb légkörű külügyminiszteri találkozója kedden délelőtt 10 órakor kezdődött Genfben, az amerikai képviselet villájában. Gromiko szovjet külügyminiszter, aki hétfőn délután különrepü- lőgépen érkezett a Genfi-tó partján fekvő festői városba, úgy nyilatkozott, hogy „megvitatást igénylő problémákban nincs hiány”, s hogy a maga részéről a megállapodások útját fogja egyengetni, „ahol ilyen megállapodásokra van esély”. Haig ezzel szemben bejelentette, hogy a lengyel és az afgán témára kí- (Folytatás a 2. oldalon.) Ipari beruházások Bács-Kiskun megyében 9 Az ország egyik legkorszerűbb, — automata vezérlésű — malomipari üzeme épül Kecskeméten, a Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat beruházásában. Az új koncentrátum- és keveréktakarmány-gyárban évente 6* ezer tonna táptakarmányt készítenek. Képünkön: a szállítócsigákat szerelik. (Tóth Sándor felvétele) A megye iparának árbevétele 1981-ben, a tavalyelőttihez mérten folyóáron mintegy 9—10 százalékkal emelkedett. A termelés növelésének egy részét az időközben üzembe helyezett beruházások tették lehetővé. Az ipar fejlesztése Bács-Kiskunban — ha mérsékelt ütemben is —, de az elmúlt évben is folytatódott. Pontosabban fogalmazva a vállalatok tekintélyes része nem csupán a termelés szintentartására törekedett. A gazdálkodó szervezetek beruházási kiadása tavaly 4,8 százalékkal volit több, mint 1980-iban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ennyivel többet is fordítottak fejlesztésre. Az összegek egy részét ugyanis a korábban felvett beruházási hitelek törlesztésére fordították. A Halasi Kötöttárugyár például 24 millió forintos fejlesztési forrása terhére 18 millió forint állami kölcsönt törlesztett. A Bácska Bútoripari Vállalat tavalyi fejlesztési alapja ugyancsak jelentős mértékben le volt terhelve hitellel. Emiatt mindkét vállalat csak a legszükségesebb termelési eszközöket pótolhatta. Mint jeleztük, voltak azonban a megye ipari üzemeiben a szin- tentartás mértékét jóval meghaladó beruházások is.' Igaz, hogy ezek egy része nem fejeződött be, üzembe helyezésük áthúzódott erre az évre. A kecskeméti MEZŐGÉP Vállalatnál egyszerre három beruházás volt folyamatban, 286 millió forintos költséggel. Ebből kettő a konzervipari gépgyártás, valamint a kombájnfülke- gyártás, a harmadik a nedves- termény-tároló gyártás bővítését, korszerűsítését szolgálja. Az új, korszerű termelőkapacitások egy részét az első negyedévben, a többit a félév végéig helyezik üzembe. Áthúzódott az idei esztendőre a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár rekonstrukciója is. A csaknem félmilliárd forintos üzemfejlesztés egyébként évi 328 ezer darabra növeli a kádgyártó kapacitást. Ebben az évben fejeződik . be Kiskunfélegyházán az Április 4. Gépipari Művek több mint 300 millió forintos fejlesztési programja, amellyel az atomenergetikai berendezések gyártását bővíti. A vállalat eddig is dinamikusan növelte termelését, tavalyi korrigált tervét pedig 1 százalékkal túlteljesítette, tőkés és szocialista exportjának jövedelmezőségét javította. A megye élelmiszeripara az idén több mint 400 millió forintot költ fejlesztésre. Június végére készül el a Bács megyei Gabonaforgalmi- és Malomipari Vállalat koncentrátum- és keverék- takarmány-gyártó üzeme, 196 millió forintos beruházással. Az új üzem lényegesen javítja majd a megye állattenyésztésének táp- takarmány-ellátását. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat 97 millió forintos költséggel bővíti és korszerűsíti fagyasztóüzemét, ami lényegesen hozzájárul majd nemcsak a belföldi lakossági ellátás, hanem az export lehetőségeinek javításához is. A Bácskai Húsipari Közös Vállalat tavaly két jelentősebb fejlesztést kezdett el. Ezek célja az alapberuházás komplettírozása, vagyis a vágóhídi kapacitás bővítése és az állati hulladékok feldolgozása. Az utóbbi beruházásból — amit közösen' végez a Bajai Mezőgazdasági Kombináttal — a húspépüzem épül fel. Itt a vágóhídi hulladékok takarmányozással történő feldolgozását valósítják meg környezetszennyezés nélkül. A megye ipara tehát — mint az adatokból is kitűnik —, ha lassúbb ütemben is, mint korábban, de tovább fejlődik. N. O. A szejm határozata az időszerű feladatokról VARSÓ A szükségállapot bevezetése elkerülhetetlen volt Lengyelországban, mert a szocialistaellenes anarchista, destruktív erők már a Lengyel Népköztársaság társadalmi rendjének alapjait, szövet- ségesi kapcsolatait veszélyeztették, megbénították a népgazdaságot és a közéletet. Ezt hangsúlyozza a többi között a szejm hétfőn este elfogadott határozata. A határozat rámutat, hogy a tavaly decemberben kialakult helyzetben az államot csak rendkívüli eszközökkel lehetett megmenteni. Ugyanakkor megállapítja, hogy az állampolgári szabadságjogokat korlátozó intézkedéseket fokozatosan enyhíteni kell, és folytatni kell a szocialista megújulást, mégpedig a nemzeti egyetértés alapján. A szejm határozata aláhúzta az egyháznak a lengyel nép életében betöltött szerepét, egyben annak a reménynek ad hangot, hogy az egyház továbbra is a nemzeti egyetértés szellemében cselekszik. A nyugati országok egy része által Lengyelország ellen szervezett gazdasági bojkottra való tekintettel a szejm kötelezi a kormányt, hogy dolgozzon ki programot az ország fokozott önellátására, különösen az élelmiszerek vonatkozásában; A határozat szerint szükséges, hogy amilyen gyorsan csak lehet, újítsák fel független önigazgató tevékenységüket a szakszervezetek, de az 1980. évi társadalmi megállapodások — az alkotmánynak megfelelő alapszabályok és programok alapján. A szakszervezetek tevékenységének összhangban kell lennie a kidolgozás alatt álló szakszervezeti törvénnyel. A szejm közli, hogy meggyorsítják a tanács-törvénnyel, az új választási rendszerrel és más, at önkormányzat különféle formáival foglalkozó törvényalkotói munkákat. A határozat külpolitikai részében a szejm leszögezi, hogy a lengyel külpolitika alapja a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés többi tagállamával való szövetség, barátság. Ez garantálja Lengyel- ország biztonságát, szuverenitását és függetlenségét. A határozat végezetül a lengyel parlament mély aggodalmát fejezi ki az amerikai kormány által tett legutóbbi lépések, a gazdasági korlátozások, a politikai zsarolás és a lengyel bel- ügyekbe való nyílt beavatkozásra irányuló kísérletek miatt. (MTI)
