Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-12 / 291. szám

1981. december 12. PETŐFI NEPE Hatszáz milliós hűtőipari beruházás Az egész megye, mindenekelőtt a-bajai, a kalocsai, a kiskunha­lasi járás mezőgazdasági termelé­se számára, a népgazdaság hasz­nára Váló, igen jelentős két bé­rű jiázás van Baján. Az egyik, az Idén februárban felavatott, de egy esztendeje már folyamatosan termelő Bácskai Húsipari Közös Vállalat. A másik az 1966-ban épített hűtőház-, amelynek felújí­tása, bővítése 1982-ben lesz ké­szen. Mind a kettő a hazai élel­miszer-ellátáson kívül, tekintélyes termékexportot bonyolít le. A BÁCSHÜS építése, felszere­lése 699 millióba került. Nem sok­kal lesz olcsóbb a Magyar Hűtő­ipari Vállalat bajai gyárának a rekonstrukciója sem. Ez utóbbi­nak a műszaki fejlesztésénél a rendkívül igényes tőkés piac kö­vetelményeit vették figyelembe, és a hűtőipari gépek, gyártóso­rok, egyéb munkaeszközök 50 százaléka nyugati cégek terméke. Nem véletlenül teszi ki az egész beruházás költségének kéthar­madát a gép és felszerelés, csu­pán egyharmadát az építkezés. A megközelítőleg 600 milliós beruházás építési generálkivite­lezője a BÁCSÉP, amely számos alvállalkozóval működik együtt A megyei vállalat dolgozói, az elmúlt hónapokban igen derekas munkát végeztek. A BÁCSHÜS üzemének építéséhez képest, szo­katlanul rövid idő alatt, annyira előrehaladt az építőmesteri tevé­kenység, hogy ez év októberben megkezdődhetett, és előrelátható­lag még a karácsonyi ünnepek előtt befejeződik az építmények műszaki átadása. Kétségtelen, hogy mindez a beruházás gondo­sabb előkészítésének, az előrelá­tóbb tervezésnek is a következ­ménye. A bajai gyár vezetői elégedet­tek a hűtőtároló kivitelezésének az ütemével. Az építőmesteri munka lényegében 12 hónap alatt készül el, ami tisztes igyekezetnek számít. A BÁCSÉP olyan műsza- . ki megoldást alkalmazott, hogy az épület szerkezeti elemeit, amelyek hazai anyagokból készültek, nem támadja meg a korrózió. Ez az exportra is termelő élelmiszer-"“ ipari gyárnál lényeges követel­mény. A műszaki átadással párhuza­mosan, a tízezer tonnás hűtőtá­roló próbaüzeme folyik. Amint az építők egy-egy hűtőkamrát annak • A szerelők elvégezték a hőszigetelést a hűtő­kamrákban. Az utolsó simítást végzik a hideg levegőt áramoltató berendezésen. • A nagy­teljesítményű alma­feldolgozó vonal egyik részlete. rendje, módja szerint átadnak, a technológiai szerelők ideiglenes vagy végleges helyelf máris fel­állítják a különböző berendezése­ket, és elhelyezik a mélyhűtött termékeket a bajai gyár dolgo­zói. A hűtőkamrák 50 százaléká­ban jelenleg már árut tárolnak. A Dániában vásárolt nagy tel­jesítményű almafeldolgozó-vonal is működik. Szinte emberi be­avatkozás nélkül mossa, kimagoz­za, a héjától elválasztja és szele­teli a gyümölcsöt. A gépsor mel­lett dolgozóknak csupán válogat­niuk kell a gerezdekre vágott al­mát. A hűtőtároló technológiai be­rendezéseinek, gépsorainak jelen­tős része már a helyszínen van. Akad olyan is, ami majd csak jövőre várható. Ennek ellenére az 1982. december 31-i végleges át­adásra' tervezett beruházás — a jó előkészítés eredményeként — minden bizonnyal már előbb üzembe helyezhető. Ezzel lényé­gében megkétszereződik a hűtő­ipari vállalat bajai gyárának a teljesítőképessége. • A gerezdekre vágott almát válogatják a bajai gyár dolgozói. (Pásztor Zoltán felvétele) Műszaki átadás és próbaüzem Baján ♦ A tízezer tonnás hűtő­tároló épületének külső része. MUNKÁSARCOK A műszerész Hogy mikor kerültem ide, az MMG Automatikai Művek kecs­keméti-gyárába? 1973-ban. Azaz­hogy csak ide vettek föl, de az­tán Pestre kellett járnom .egy ideig betanulni a szakmát. Ami­kor aztán a gázkonvektorok al­katrészeinek gyártási műveleteit már kellőképpen elsajátítottuk, vagy harmincán elkezdhettük itt Kecskeméten a munkát. Egy évvel később megalakítot­tuk az Ifjúsági brigádot. Ez volt az első fnunkabrigád a gyárban. Azóta kétszeres Aranykoszorú­sak lettünk. Kezdettől én vagyok a vezetője a közösségnek. Egy­ben a legidősebb is a brigádban: 27 éves. 1975-ben Kiváló dolgozó leltem. Kértem a felvételemet a pártba. Ekkor ismét Budapestre kellett járnunk, hogy az olajállomási szerelvények készítését megta­nuljuk. Egy évvel később a bri­gádunk a KISZ KB elismerő ok­levelét kapta. Sokat dolgoztunk, ha kellett, túlóráztunk, jó volt a hangulat, a közösségi szellem. 1977-ben férjhez mentem. A férjemet már régebb óta ismer­tem, barátkoztunk, eljártunk ide- oda ; komolyabb kapcsolat nem jött létre közöttünk. Aztán egy rendezvényen, már nem emlék­szem mi is volt az, ismét talál­koztunk. Ö a barátaival volt, én a lányokkal. Felkért táncolni, és azután... . Összeházasodtunk. Megszüle­tett a kisfiúnk: Zolika. Három évig otthon maradtam gyesen. Egy ideig albérletben laktunk; majd az anyósomnál. Most már a lakásunk is meg­van hozzá. Kétszobás! Nagyon jó volt gyesen otthon lenni. Jöttek a lányok, fogtam a gyereket, mentünk együtt ide- oda. Nagyon sokát foglalkoztam Zolikával. Amikor beadtam az óvodába nagyon hiányzott. Só­káig minden gondolatom körü­lötte forgott. Mit csinál? Sír-e utánam? Bizony nehezen szokta meg hiányomat: nagyon összenőt­tünk a három esztendő alatt. A fiam most/ négyéves és na­gyon ragaszkodik hozzám. Ha csak lehet ott lábatlankodik kö­rülöttem: Segít. A kolléganőim nem győztek csodálkozni .rajta, de nekünk ez így természetes. Elvégezzük együtt a munkát, az­tán sietünk játszani. A férjemmel megosztjuk egy. másf közt a teendőket. Nekem itt'a gyárban nagyón sok dolgom van. Még gyesen voltam, amikor a gyári pártszervezet küldötté­vé választottak a városi pártér­tekezletre. Mint alapító tagnak, nekem kellett ismertetnem gyá­runk múltját és jelenét, a mun­kánkat, az életünket. A küldött- gyűlés a városi pártbizottság tag­jai sorába választott. A beszámolómat akkor azzal kezdtem,, hogy először csak a Korhánközi útról volt bejárat a gyárba, amely egyetlen műhely­ből állott. Vári. Csaba, igazgató íróasztala ott állt a műhely sar­kában. Azóta — a három év alatt is, amíg gyesen voltam — nagyon sokat fejlődött az üzem. A gyermekgondozási alatt el­végeztem a- szakmunkásiskolát. Mechanikai műszerész, lettem. A férjem vállalata, a KPM Közúti Üzemmérnöksége is segített: a hét három napján, amikor . ne­kem iskolába kellett mennem, a ■férjem, aki autó-, motorszerelő, már 2 órakor hazajöhetett a gye­rekhez. Mindig a termelőmunkában dol­goztam, teljesítménybéres va- gyök. Ezért ha a pártmegbízatá- saim elszólítanak az üzemből, a kiesést igyekszem pótolni, hogy a keresetem ne csökkenjen. Ami- . kor a munka sürgős, mindany- nyian igyekszünk gyorsabban csinálni. De azért néha egy-két éjszakám rámegy a megbízatá. sok teljesítéséről szóló jelentések összeállítására. Egy éve az Árpádvárosban la­kást kaptunk. Ennek kimondha­tatlanul örülök. Á kisfiam szé­pen fejlődik, én marxista közép­iskolába járok,, a munkahelye­met, a munkámat szeretem. Gon­dom, problémám? Nemcsak az enyém, sokunké. Nagyön szeret, nénk, ha' a gyárnak lenne egy sa­ját — a munkaidőhöz Jgazodóan nyitvatartó ■ óvodája. Elmondta; Szabó Zoltánné műszerész Lejegyezte: Sitkéi Béla Kapcsolatok 61 országgal A Csehszlovák Televízió tevé­kenyen részt vesz a nemzetközi kulturális cserében: 92 ország te­levíziójával tart kapcsolatot, ezen belül 31 államéval együttműkö­dési szerződés keretében. A kül­földi programok a csehszlovák televízió adásidejének 30 százalé­kát töltik ki, de a cseh és a szlovák tévéprogramok is jól is­mertek külföldön (1980-ban 46 ország 1103 órában közvetítette a csehszlovák televízió különbö­ző műsorait.) A televízió sok színű műsorán évente körülbelül 850 játékfilm — közülük 520 bemutató — és mintegy 1000 rövidfilm szerepel. A külföldi filmek és programok 30 százaléka a Szovjetunióból, ugyancsak 30 százaléka a többi szocialista országból, 40 százalé­ka tőkés államokból és a féjlő- dő országokból érkezik. A Cseh­szlovák Televízió jelenleg az In- tervízió legnagyobb szállítója. Filmsorozatai igen népszerűek külföldön. „Kórház a város­szélen”, a 1 „Zeman Őrnagy 30 bűnügyi esete”, a „Nő a pult mögött” című sorozatok úgy­szólván valamennyi szocialista ország televízióműsorán szerepel­nek. A „Kórház a városszélen” című sorozat filmjeit az NSZK is megvásárolta, és olyan nagy sikert aratott, hogy megrendelték a folytatást. Népszerűek a csehszlovák szó­rakoztató zenei programok. Szín­vonalukat a montreuxi fesztiválok díjai igazolják. A szocialista or­szágokon kívül az NSZK, Dánia, Hollandia, Finnország, Svédor­szág, Irak és Ciprus veszi át ezeket a műsorokat. A gyermek- és ifjúsági filmeket is szívesen megveszik a külföldi televíziós társaságok. Megnyílt az ajándék Centrum A KECSKEMÉTI PIACCSARNOKBAN, ahol ma az A—Z ■ kozmetikai cikkeket 20% engedménnyel árusítjuk. 7=7 Centrum Áruház 2289 MIT VÁRUNK A: KISVÁLLALKOZÁSOKTÓú?y ^ I Mire szerveződjenek? A sokféle jogszabályt gazdasá­gi szakembereknek is nehéz át­tekinteniük. A . jogalkotók igye­keztek gazdag formaválasztékot, nagy mozgásteret, hatékony szer­vezeti kereteket teremteni, az egyébként sok színű és mozgal­mas kistermeléshez, kiegészítő- tevékenységhez. Az új jogi ke­retekbe beépítették a meglevő szervezetek (szakcsoportok, pol­gári, jogi társaság, szerződéses üzemeltetések stb.) korszerűsített formáit, s számoltak a különbö­ző nagyvállalati igényekkel az alkatrészgyártásban, a háttér­ipar kialakításában, a hatéko­nyabb belső érdekeltségi rend­szer megteremtésében. Bizonyos jogszabályok pedig azért váltak szükségessé, hogy kellő összhan­got teremtsenek az alakuló és a meglevő szervezetek, jogi kere­tek között. Vegyük sorra a teljesség igé­nye nélkül a különféle kisszerve­zeteket kizárólag abból a szem­pontból, hogy milyen feladatok,' tevékenységek elvégzésére alkal­masak. A kisvállalat dolgozói többféle szolgáltató-javító tevékenységet végezhetnek a - megrendelőnél csakúgy, mint a_műhélyben. (Pél­dául az építőipar területén, a gépjárművek, a háztartási gépek és híradástechnikai berendezések javításában.) De szakosodhatnak kissorozatú alkatrészek gyártására speciális exportfeladatokra, vagy import pótlására, , találmányok, újítások hasznosítására, új tech­nológiák elterjesztésére. A mun­kaigényes műszer-, vagy ruházati iparban a kisvállalat létszáma nagyobb lehet az eszközigényes tömegcikk-, vagy háztartási vegy­iparban pedig kisebb. A leányvállalat bővítheti az alapító anyavállalat • termékvá­lasztékát, segítheti kapacitásának kihasználását. De az ipari vál­lalat alapíthat leányvállalatot ön­álló külkereskedelmi tevékenysé­gének megszervezésére és végzé­sére, a kereskedelmi vállalat pe­dig ipari termelésre. Fővállalko­zásra, kutatásfejlesztésre, kiske­reskedelmi márkabolthállózat, il­letve szevizhálózat fenntartására ugyancsak szakosodhat a leány­vállalat. A kisszövetkezet feladatköre hasonló a kisvállalatéhoz, de en­nek létrehozását magánszemé­lyek kezdeményezik, eszközeiket a tagok* Adják össze. Segítheti kisebb körzetek, települések el­látását, a lakossági fuvarozást, az . üzemszervezést, a számítástech­nika alkalmazását stb. A gazdasági munkaközösségek csaknem mindenre vállalkozhat­nak, amire a kisvállalatok' és a kisszövetkezetek, csupán keres­kedelmi tevékenységet nem foly­tathatnak. Mivel a tagok va­gyontárgyaival gazdálkodnak, ezert kezdetben többnyire nem képesek nagyobb eszközigényű ipari termelésre. Így elsősorban a munka-, és főleg szellemi mun­kaigényes feladatokra összponto­sítanak különböző szakemberek, fiatal értelmiségiek — főállásban vagy szabad idejükben. Tevé- í kenykedhetnek: az oktatásban, a fejlesztésben, a műszaki és a ma­gánlakás-tervezésben, az újítások, a találmányok hasznosításában, a lakossági fuvarozásban és sze­mélyszállításban, a számítógépes szolgáltatásban. Nagy jelentőségű humán szolgáltatásokat végezhet­nek, ellátva a gyermekek, az idős korúak felügyeletét, ápolá­sát. p A vállalati gazdasági munka­közösségek a vállalati eszközök felhasználásával már az alkat­részgyártásban és a háttéripar­ban is tevékenykedhetnek, gép­karbantartást, takarítást végez­hetnek. Részt vehetnek a ma­gánlakás-építésben, felújításá­ban is. ' Az ipari és szolgáltató szövet­kezeti szakcsoportot az ipari és mezőgazdasági termelőszövetke­zetek, illetve áfészek saját kebe­lükön beiül hozhatják létre. Fel­adataik .között szerepel a ma­gánlakás-építés, -javítás, -kar­bantartás, a hiánycikkek gyártá­sa, egyes alkatrészek felújítása, a szervezés, az újítások, talál­mányok hasznosítása, az elfekvő készletek, a használaton, kívüli gépek, műhelyek, hulladékok hasznosítása,, az energia racioná­lis felhasználása, ,a környezetvé­delem. E szakcsoportok tulajdon­képpen mindennel foglalkozhat­nak a mezőgazdasági jellegű és a kizárólag állami gazdálkodó szer­vezetek feladatkörébe utailt tevé­kenységek kivételével. A ’mezőgazdasági szakcsoportok mindenekelőtt a zöldség-, a sző­lő- és gyümölcstermesztésben, továbbá a gyógynövény-termesz­tésben, a kisállattenyésztésben, a parlagföldek, az üres épületek, az elfekvő gépek hasznosításában te­vékenykedhetnek. A szerződéses üzemeltetésű, to­vábbá az átalányelszámolásos és a költségtérítéses részlegek a vál­lalat, a szövetkezet integráns ré­szei. mégis viszonylagosan elkü­lönült és önállósult ellátó és hát­térintézményei. A javító-karban­tartó, az' alkatrészgyártó műhe­lyek, illetve a központtól távol eső telephelyek működhetnek ilyen formában. Lehetőség nyílik arra is, hogy a termelési folya­mat viszonylag önálló részeit — a belső elszámolási és érdekelt«" ségi rendszer keretében — egy- egy kollektívára bízzák, ahogyan ezt néhány állami gazdaságban és termelőszövetkezetben már ed­dig is megtették. A sokféle szervezeti forma és tevékenység' szerepe, lehetősége igen eltérő. r Az új gazdasági szervezetek közül kulcsszerepe van a, kisvállalatnak’, a kisszö­vetkezetnek és a gazdasági mun­kaközösségnek. Ami pedig a te­vékenységi köröket illeti, a szol­gáltatások érdemelnek megkü­lönböztetett figyelmet. Kovács József

Next

/
Oldalképek
Tartalom