Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-16 / 243. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: eleinte erősen felhős, borult ég, és többfelé ismétlődő eső. Megélénkülő déli, délnyugati szél. Hajnalban néhány helyen köd. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 4. 9, legmagasabb nappali hőmérséklet: északon 10, 14, máshol 14 és 18 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 843. szám Árai 1,40 Ft 1981. október 16. péntek Tolna megyei pártküldöttség látogatása A Bács-Kiskun ímegyei pártbizottság küldöttségének korábbi látogatását viszonozva tegnap munkamegbeszélésre és tapasztalátcserére megyénkbe érkezett K. Papp József, az MSZiMP Tolna megyei Bizottságának első titkára és társaságában a dunántúli megye pártbizottságának titkárai. A szomszédos ■megye pártdelegációját Baján dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke és a megyei pártbizottság titkárai fogadták. A város vezetőivel való találkozáson Papp György, a városi- járási pártbizottság első titkára és dr. Kincses Ferenc, Baja tanácselnöke adott tájékoztatást a Su* gpvica-parti város gazdasági és politikai helyzetéről, ..majd a vendégek megnézték a Bajáról készült filmet, s ezt követően felkeresték a városi tanácsot, a BÁCSHÜS-t és az új sportcsarnokot. Az út következő állomásán dr. Mátyás Gábor, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság igazgatója mutatta be a megye egyik korszerű mezőgazdasági nagyüzemét. Délután .Kecskeméten, az MSZMP megyei Bizottságának székházában Romány Pálnak, a Bács-Kiskun megyei és K. Papp Józsefnek, a Tolna megyei pártbizottság első titkárának részvételével a két megyét kölcsönösen érintő kérdésekről, és a pártmunka időszerű feladatairól tanács• A művelődési központ könyvtárában. ...... ■ BH Gyökérzöldség fajtabemutató Gyökérzöldség fajtabemutatót tartottak tegnap Kecskeméten a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben. A cél az volt, hogy az érdekelt szakemberek, a termesztők, a feldolgozók és felvásárlók a legújabb kutatási eredményekről tájékozódjanak, megismerjék az új fajtákat. A kutatás hat fajra — sárgarépa. petrezselyem, zeller, paszti- nák, cékla és retek — teljed ki. A kutatómunka két irányban folyik. Egyrészt az új fajták nemesítésére és a már ismert többhasznú fajták fenntartására törekednek.. A résztvevők a helyszínen megismerkedhettek az elmúlt ötéves terv időszaka alatt termesztésbe vont új hazai és külföldi gyökérzöldségekkel. Újdonságnak számít a fertődi korai sárgarépahibrid. A nyári érésűek között nagy termőképességével a keszthelyi hazai nemesítésű fajta jeleskedik. A feldolgozóiparnak, különösen a bébiétel készítéséhez kiNövelik a búza vetésterületét Az idén 32 éves fennállását ünneplő Munkás-Paraszt Tsz gazdái, igen eredményesen vesznek részt a hektáronként 5 tonna kenyérgabonát termesztő szövetkezetek nemes vetélkedésében. A dusnoki téeszben az előző ötéves tervidőszakban háromszor takarítottak be hektáronként 5 tonnánál magasabb átlagtermést. Ha az idén nem sújtja katasztrofális jégverés a közös gazdaságot, akkor 1981-ben sem marad alatta a terméshozam az előző esztendők átlagának. Az ország legnagyobb fűszerpaprika-termesztő szövetkezeteként ismert Munkás—Paraszt Tsz, a paprika iránti kereslet csökkenésével arányosan mérsékelte a fűszernövény vetésterületét, bár ma is a kalocsai körzet legjelentősebb zöldségtermesztőihez sorolható. A kenyér- gabona kedvező értékesítési piacát figyelembe véve, ismét ezer hektáron vet búzát a jó elővete- mények után, gondosan előkészített magágyba. A Bácskában és a Duna mellékén az éghajlati és talajadottságok szerint október 10. és 25-e között ajánlatos a búzavetőmagot földbe tenni, akkor hoz • Műanyag zsákokba gyűjtik a zöldségszáritmányt. legjobb termést. Dusnokon a Munkás—Paraszt Tsz tagsága is éhhez a követelményhez igazítva készítette el az őszi idénytervet. ■Ez .ideig a tervezett vetésterület felén került megfelelő vető- ágyba, október 25-re pedig mind az ezer hektáron befejeződik az őszi kalászos vetése. A dusnoki határban helyenként 100-, általánosságban 60 százalékos jégkár miatt csupán 850 tonna paprikaőrlemény átadására tudott vállalkozni a Munkás- Paraszt Tsz tagsága. A kézzel szedett termés szárítását e hét közepén kezdték meg. A paprika helyén pedig folyamatosan készítik a kenyérnekvaló magágyát, hogy a vetésig még kellően beérjen a talaj. koztak Bács-Kiskun és Tolna megye pártbizottságainak titkárai. Az eszmecserét követően városnézésre került sor, amelynek során megtekintették a Megyei Művelődési Központiban Diószegi Balázs Munkácsy-díjas festőművész kiállítását, megnézték a városházát és a' Kodály Intézetet. A dunántúli vendégek láfogatást tettek Bozsó János festőművésznél, megcsodálták a különleges néprajzi gyűjteményt, majd a kecskeméti séta a Tudomány és Technika Házában fejeződött be. Ezután, a Bács-Kiskun megyei .program zárásaként, felkeresték a megyei pártbizottság tőserdei vendégházát. V. T. Csütörtökön Kalocsán, a városi tanács dísztermében ünnepélyes külsőségek között tartották meg a 21. orvos—gyógyszerész napok megnyitóját, melyen részt vett Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára és dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese is, aki nyitóbeszédében méltatta a tudományos napok témaválasztását. Az idei rendezvénysorozaton ugyanis az előadók a mozgássérültek orvosi és társadalmi rehabilitációjával, illetve a reumatológiai megbetegedések diagnosztikai, kezelési, gondozási módszereivel és a gyógyultak rehabilitációjának kérdéseivel foglalkoztak. — Ez az évente visszatérő eseménysor lehetőség arra, hogy az elméleti és gyakorlati tudományok jobb összehangolására törekedjünk, mert nem a szakmai ritkaságok bemutatása a cél, hanem olyan kérdések megvitatása, amelyekből a körzeti orvos és a szakorvos egyaránt profitálhat — mondotta egyebek között dr. Major Imre. Ezután Kapitány István, a város tanácsának elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket a vendéglátó Kalocsa nevében. Fél tizenegykor a művelődési ház dísztermében megkezdődtek a tudományos előadások. Elsőként az orvosi rehabilitáció hazai helyzetét összegezte Borsay János főigazgató, majd Hári Mária igazgató a mozgássérült gyermekek rehabilitációja érdekében kifejtett konduktív (rávezető) .pedagógiai módszerekről tartott filmfelvételekkel illusztrált előadást. Még a délelőtt folyamán hangzott el dr. Dömötör Endrének, a kecskeméti megyei kórház főorvosának referátuma, amely az orvosi rehabilitáció Bács-Kiskun megyei helyzetét elemezte. A délután folyamán tizenkét előadást hallgatott meg az érdeklődő közönség, melynek tagjai a program végeztével Kalocsa város nevezetességeivel is megismerkedtek. iMa az orvos—gyógyszerész napok folytatásaként 20 előadás hangzik el. Délelőtt kerekasztal- konferenoiát is tartanak Bátory Gábor (Kiskunhalas), Genti György (Budapest. ORiFI), Görög Árpád (Kecskemét), Gyurákovits András (Baja), Lódi Magdolna (Kecskemét) és Morva László (Tataháza) orvosok részvételével. N. M. váló nyersanyagot ad a nagy ka- rotintartalmú fertődi vörös. A feldolgozóipar azokat a fajtákat részesíti előnyben, amelyeknél a belső rész sötétnarancssárga színű, a répa koronája nem zöldül meg. Az ismert répafélék közül több olyan van az intézetben, amely kedvező gyökéralakja és mérete miatt gépi betakarításra is alkalmas. Bemutatták a korszerű zellerfajtákat is. A fűszerező zöldségfélék közül a petrezselymen kívül láthatták a résztvevők a paszti- nákot is. A fertődi félhösszú első hazai, államilag elismert fájta jó gyökérminősége és nagy termőképessége a termesztésnek és a feldolgozóiparnak egyaránt kedvező. A Nyugát-Európában is terjedőben lévő új gyökérzöldségfajt a gumósköményt szintén ismertették. Könnyű szapoh'thatósága következtében a különlegességet kedvelők körében remélhetőleg gyorsan elterjed. Ebben az évben először, és ezután minden év október 16- át földünk szinte valamennyi országa a világélelmezés napjaként tartja számon. Erre a dátumra azért esett a választás, mert 1945. október 16-án hozták létre az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetét, a FAO-t. Olvasom 'a fenti hírt, s az ezt követő felhívást, s , az jut eszembe, hogy az emberiség jobbik fele megint meggyőződéssel vállal magára olyasmit, amit a nemes szándék és törekvés ellenére belátható időn belül igen nehéz lesz elérni, illetve megváltoztatni. És mégis nem lehet hallgatni, hanem tenni kell valamit, hiszen köztudott, hogy földünk lakói közül még ma is milliók éheznek, s évente csupán az ázsiói országokban százezer számra halnák éhen, s egész kontinensnyi területek lakossága tengődik a táplálkozás legalsó szintjén. S ami ebből a legfájdalmasabb, a korlátozás nélküli népszaporulat következtében a gyermekek szenvednek a legtöbbet, őket sújt- ja leginkább az alapvető élelmiszerek hiánya, a rosszultáp- láltságból, a testi fejletlenségből eredő betegségek sokasága és a korai elhalálozás megdöbbentő aránya. A világélelmezési nap jó alkalom lehet arra, hogy a nemzeti és nemzetközi szolidaritást az éhínség, rosszultáp- láltság és a szegénység elleni harcban kiterjessze — buzdít cselekvésre a szervezet magyar bizottsága is, s igyekszik feltárni az összefüggést, amely a megtermelt javak mennyisége és az élelmiszerhiány kialakulása között fennáll. Vitathatatlan, hogy a szegény néprétegek szenvednek először és legközvetlenebbül, ha bármilyen kedvezőtlen gazdasági / időszak, természeti csapás sújt egyes régiókat. Ugyanakkor a nagyméretű és hosszan tartó élelmiszerhiány valamennyiünket érint mind gazdaságilag, mind politikailag. Tehát nem lehetünk közömbösek az élelmiszergondak és problémák iránt. Az említett szervezet és bizottságai azt várják a világélelmezési nap meghirdetésétől, hogy felkelti az érintett kormányok és az egész nemzetközi közösség érdeklődését, és készségét, s tettekre buzdít a súlyos helyzetben levő népék megsegítésére, ösztönzést ad a hosszú távú és közös erőfeszítések kialakítására és megvalósítására, az emberiségnek az éhínség rémétől váló megszabadítására. Minden bizonnyal nem ez az évenkénti „nap" hoz majd változást, hanem az a sok erőfeszítés, melyet a FAO is végez évtizedek óta, s amelynek része hazánk is, nem kis részben a számos közös program révén. Nézetünk ugyan nem egyezik azokkal, akik az elmaradott országok segélyé^ SSÄSm í && a* * • A sokrétűen hasznosítható Binder típusú zöldségszárító. A jégverés okozta hozamkiesés nehéz helyzet elé állította a szövetkezet gazdáit. Más zöldség- és fűszerfélék termesztésével, a féltermék helyett szárított kapor, zeller, petrezselyem", tárkony, majoránna értékesítésével igyekeznek a gazdálkodási mérleg adatait javítani. A különböző szárítmányak például 20 millió forint értékűek. Tavasszal már szállított spenótot a tartósítóiparnak a Munkás—Paraszt Tsz, az őszi termésűből úgyszintén. Mindezekből együttesen 950 tonna parajt kapott a bajai és a győri hűtőház. A zöldségfeldolgozásnál a szövetkezet szakemberei több újítást, ésszerűsítést alkalmaztak. A kereskedelemben nem kapható, vagy igen drágán vásárolható munkaeszközöket, más célra gyártott gépek átalakításával pótolták. Ezzel is megtakarítottak bizonyos összegeket. Mindemellett a jó minőségű késztermék előállítására törekvésnek dicséretes eredményei tapasztalhatók ebben a közös gazdaságban. K. A. Fotóriporterek országos tanácskozása Szerdán Kecskeméten kétnapos tanácskozásra gyűltek össze a megyei lapok fotóriporterei. Az első napon a Petőfi Népe szerkesztőségében dr. Weither Dániel főszerkesztő köszöntője után Katanics Sándor, a megyebizottság titkára adott tájékoztatót a megye életéről, utána a vendégek Kecskeméttel ismerkedtek, majd a Magyar—Szovjet Tsz-ba látogattak. A másnapi tanácskozásukon részt vett Németh Jenő, a párt Központi Bizottságának sajtóalosztály-yezetője, Horácski József, a Hírlapkiadó Vállalat .igazgatóhelyettese, dr. Szellő Tibor, a MUOSZ-szakosztályok titkárságának vezetője. Kovács Sándor, a Papír- és Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezetének- titkára és Balogh P. László, a MUOSZ fotószakosztályának titkára. (Méhesi Éva felvétele) zését tartják elsődleges megoldásnak. Az úgynevezett fejlődő, tehát segítségre szoruló országok népességének növekedése ugyanis tovább gyorsult az utóbbi évtizedekben. Ugyanakkor a fejlettebb országokban, beleértve az európai szocialista országokat is, az élelmiszer-termelés növekedésének mértéke az évi három százalékról 2,3 százalékra esett vissza. A fejlődő országok élelmiszerigényének külső forrásokból történő kielégítése tehát a jelenlegi helyzetben aligha oldható meg. A fejlődő országoknak — ezalatt nem a hirtelen meggazdagodott, de a lakosság zömét tekintve még ma is elmaradott olajexportáló országokat értjük — tálóban szükségük van a segélyekre, de nem a segélyek ürügyén a gazdaságba belopakodó újgyarmatosítókra. Sokkal inkább az egyenrangú partneri segítségre, a korszerű mezőgazdaság megszervezésében jártas agrárszakemberekre, saját szakembereik kinevelését elősegítő megállapodásokra, átgondolt társadalmi és agrárreformokra. Annál is inkább, mivel a népesedési előrejelzések szerint á Föld jelenlegi lakossága 4,3 müliárd fő, az ezredfordulóra eléri a hatmilliárdot, s az emberiség 90 százaléka a fejlődő országokban fog élni. Tehát a segítés módozatainak a megtalálása nem kis feladat és nem is alkalmi teendő. Hazánk sók segítséget tud nyújtani a világ élelmezési helyzetének javításához, ezt minden önteltség nélkül állíthatjuk. őszinte érdeklődés nyilvánul meg a fejlődő világ szakemberei és vezetői részéről a magyar mezőgazdaság eredményei és termelési módszerei iránt. Ide tartoznak a mezőgazdaság szocialista átszervezése során szerzett tapasztalatok, a szövetkezeti mozgalomban, a növénytermesztés és állattenyésztés korszerűsítésében, a nagy hozamú fajták előállításában elért eredmények. Már eddig is számos magyar szakember vett részt a fejlődésben elmaradott országok megsegítésében, érkéznek hozzánk is szakemberek, s tanulnak egyetemeinken kiképzendő fiatalok. Mindez falán csepp a tengerben, de a lehetőségek még igen nagyok, s ezek kiaknázása nem is mindig rajtunk múlik. Le kell küzdeni még a meglevő előítéleteket, a fejlődést akadályozó számtalan helyi nehézséget, az időjárási, természeti tényezőktől a nemzeti, törzsi szétaprózottság, vallási és más szembenállásig. Társadalmi reformok igé- , nyét is felveti tehát ez a nagy kérdés, ami már túlnő a jelzett kereteken. Vagyis úgy fogalmazhatnánk, hogy a fejlődő országoknak maguknak is tenniük kell — sokan közülük tesznek is — nem keveset azért, hogy gondjaikon enyhítsenek, illetve megoldják azt. Amint a világélelmezés napja alkalmával is hangsúlyt kapott: felelős gazdaság- politikával, átgondolt társadalmi és agrárreformokkal, a megtermelt jövedelmek ésszerűbb elosztásával elejét vehetik az egyre romló helyzetnek. Amiben a mi kis országúnk segítségére is mindig számíthatnak. T. P. HHHM
