Petőfi Népe, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-23 / 145. szám

t 2 • PETŐFI NÉPE • 1981. június 23. események sorokban MOSZKVA ___________________ A szovjet kormány meghívására héttőn rövid munkalátogatásra moszkvába érkezett Hie Verdet, a Román Kommunista Párt KB Po­litikai Végrehajtó Bizottságának tagja, miniszterelnök. A repülőté­ren Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a szovjet kormány elnöke, és más hivatalos személyiségek fogadták. (MTI) ATLANTA ~ A rendőrség vasárnap letartóz­tatta Wayne Williams 23 éves néger fényképészt azzal a váddal, hogy ő ölte meg a titokzatos at­lantai gyilkosságsorozat legutóbbi, 28. áldozatát. Wayne Wiiliamst a gyilkosság ügyében folytatott nyomozás során június elején már háromszor kihallgatták, de letar- t ózta tás i parancsot nem adtak ki ellene. A rendőrség szóvivője sze­rint — egyelőre — nem hoznak fel újabb vádakat ellene, mert fogvatartásához ez az egy vád­pont is elég. (REUTER) TUNISZ_____________________ I rak az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli ülésének összehívását szán­dékozik kérni a Bagdad melletti atomreaktor ellen intézett izraeli támadás megvitatására — közöl­te szombaton Tuniszban Taha Mo- hieddin Maaruf iraki alelnök. A Biztonsági Tanács által pénteken egyhangúlag elfogadott, Izraelt el­ítélő, de kötelező erejű szankciók­ról nem rendelkező határozatot kommentálva Maaruf hangsúlyoz­ta, hogy nem elég egyszerűen csak elítélni az Irak és az arab nemzet ellen elkövetett brutális agressziót. „A nemzetközi közös­ségnek szankciókkal kell sújtania, el kell szigetelnie Izraelt” — mondta. * II. DZSIDDA____________________ Philip Habib, az amerikai elnök különmegbízottja Dzsiddában folytatja „közvetítési” kísérleteit a L ibanonban kialakult szíriai— izraeli „rakétaválság” megoldása érdekében. Vasárnap erről tár­gyalt Szaúd A1 Fejszal herceg szaúd-arábiai külügyminiszterrel. Hivatalos szaúdi források a meg­beszélésekről részleteket nem kö­zöltek. ROMA ~ II. János Pál pápán nem szük­séges rendkívüli műtétet végre­hajtani — közölték a Gemelli kli­nika orvosai. A pápát szombaton váratlanul beszállították a klini­kára, 'és általános kivizsgálásnak vetik alá, mert napok óta láza van, és fizikai állapota megingott. Orvosai nem aggódnak egészségi állapota miatt, de alig leplezik, jobb szerették volna, ha annak idején kivárta volna a gyógyke­zelésre szánt időt, s nem hagyta volna el oly sietősen a betegágyat. A pápán még egy műtétet végre kell majd hajtani, hiszen golyó által szétroncsolt végbelét — a teljes gyógyulás bekövetkeztével — vissza kell helyezni eredeti he­lyére. A PARLAMENT ALKALMATLANNAK ÍTÉLTE AZ ÁLLAMFŐT Letartóztatási parancs Baniszadr ellen Kivégzések sorozata Iránban Khomeini ajatollah, Irán leg­főbb vezetője hétfőn leváltotta államelnöki tisztségéből Abol Hosszan Baniszadrt — jelentette a Pars iráni hírügynökség. Khomeini ugyanakkor jóvá­hagyta az iráni parlament va­sárnapi döntését, amely „politi­kailag alkalmatlannak” minősí­tette Baniszadrt az elnöki tiszt­ség betöltésére és elítélte az ed­digi államfő politikáját. Dönté­séről a főpap levélben értesítet­te Hasemi Rafszandzsanit, a medzslisz elnökét. Az iráni alkotmány előírásai­nak megfelelően az elnök helyé­ibe most egy „ideiglenes elnöki tanácsnak” kell lépnie, amely a miniszterelnökből, a parlament elnökéből és a legfelsőbb bíróság elnökéből áll. Jelenleg mindhá­rom tisztséget a volt elnök ellen­felei töltik be. Az új elnök meg­választására ötven napon belül kell sort keríteni. Újabb részletek váltak ismere­tessé a hétvégi iráni kivégzések­ről. Ezek szerint vasárnap dél­előtt a vallási párt 15 ellenfelét végezték ki, köztük négy nőt. Ardebili, az Iráni Köztársaság legfőbb ügyésze letartóztatása pa­rancsot adott ki Baniszadr köz- társasági elnök ellen, néhány órával azután, hogy a parlament, a medzslisz elsöprő többséggel „politikailag alkalmatlannak” nyilvánította őt az államfői tiszt­ség betöltésére — jelentette a teheráni rádió. Az erről szőlő közlemény szerint Baniszadr „el­lenállásra szított bizonyos cso­portokat” és „elítélteket éhség- sztrájkra bújtogatott”. A legfőbb ügyészség egyidejű­leg bírósági eljárást helyez kilá­tásba mindazokkal szemben, akik „menedéket nyújtanak Bani- szadmak” vagy „elősegítik szöké­sét szárazföldi, légi vagy tengeri úton”. A közlemény cáfolja „a külföldi sajtóban megjelent érte­süléseket, amelyek szerint Bani­szadr elhagyta az országot, s azt állítja, hogy „Baniszadr még min­dig az országban rejtőzködik”. Jóllehet már nyilvánvalóan csak formaság, Khomeini aja- tollahnak, az ország vallási veze­tőjének még döntenie kell Bani­szadr elmozdításáról, amint érte­sült a parlamenti szavazás ered­ményéről. Ha ez megtörtént, az alkotmány értelmében háromta­gú testület — Radzsai miniszter- elnök, Rafszandzsani, a parlament elnöke és Behesti ajatollah, a legfelsőbb bíróság elnöke — ve­szi át ideiglenesen az elnöki teen­dők intézését az, ötven napnál nem rövidebb időn belül meg­tartandó elnökválasztásig. A medzslisz vasárnapi dönté­sével minden bizonnyal véget ért a hosszúra nyúlt hatalmi harc a nyugati hírügynökségek által elő­szeretettel mérsékeltnek mondott Baniszadr elnök és az Iszlám Forradalmi Párt széles tömegek által támogatott vezetői között. Baniszadr a sah megdöntése után 1979-ben Khomeini ajatollahhal együtt tért haza a száműzetésből. 1980. január 26-án «a szavazatok 75,7 százalékával köztársasági el­nökké választották, s már más­nap sietve kijelentette, hogy „nem tűr meg több hatalmat Iránban”. Tavaly fehruárban Khomeini aja- tollah a hadsereg főparancsnoká­vá nevezte ki, s ezt a tisztséget ez év június 10-ig töltötte be, amikor is Khomeini leváltotta őt. Tavaly március óta mind ellen­ségesebbé vált a viszony közte és a parlament között, amelyben az Iszlám Forradalmi Párt került többségbe. Vasárnap további nyolc sze­mélyt végeztek ki részben azok közül, akiket a hét végi össze­csapások során vettek őrizetbe. A teheráni forradalmi bíróság ítéletét azonnal végrehajtották az Évin börtönben. A kivégzettek 0 Képünkön: Baniszadr. Hollé­téről nap, mint nap ellentmondó hírek érkeznek. (Telefotó — MTI.) között van Szaid Szultanpur író és költő is, aki már a sah idejé­ben is börtönben volt. (MTI) TÖBB MINT KILENCEZER ÁLDOZAT A salvadori junta terrorja Szolidaritási konferencia HAVANNA Marton László, az MTI tudósítója jelenti: A salvadori érsekség vasárnap hivatalosan bejelentette, hogy az idei év eddig eltelt időszakában a junta hadserege és a kormányzat parancsait követő félkatonai cso­portok több mint kilencezer pol­gári személyt gyilkoltak meg. Az érsekség szóvivője a sajtó képviselőinek azt is elmondotta, hogy június hónap első 12 napjá­ban a meggyilkoltak száma meg­haladta a 463-at. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a kilencezres szám nem foglalja magában a harc közben elesett kormánykato­nákat, és partizánokat. Salvadpri sajtó-, humanitárius és vallási körökben a legutóbbi 19 hónap során megöltek számát 18 000-re teszik)"' és hozzáfűzik/' hogy' a háború e polgári áldoza­tainak- 90 -százalékátf fény esnapi- pal gyilkolták meg. Péntek óta egyébként heves összecsapások folynak a hadsereg egységei és a népi fegyveres erők között a Titihuapa folyó térségé­ben, a fővárostól 80 kilométerrel északkeletre. Katonai források va­sárpap elismerték, hogy a harcok során a hadsereg sok katonája esett el, de részletekkel nem szol­gáltak. A fővárosban vasárnap nyil­vánosságra hozott közlemények­ből az is kitűnik, hogy partizán- egységek zaklatják a „November 4.” vízi erőműhöz vezető utakon közlekedő katonai alakulatokat, és szállítmányokat. (MTI) Hafez Asszad szíriai elnök be­szédével Damaszkuszban hétfő es­te : ünnepélyesen megnyílt a Szí­riával1 öS1-® Palesztinái' Felszabadí- tási Szervezettel való szolidaritás nemzetközi konferenciája. A ven­déglátó ország államfője nagyra értékelte a Seke-világtanács kez­deményezését és köszönetét fejez­te ki azért a következetes támo­gatásért, amelyet a nemzetközi békemozgalom erői nyújtanak az izraeli agresszió ellen, az igazsá­gos és tartós közel-keleti békéért küzdő szíriai népnek és a palesz­tin ellenállási mozgalomnak. Ro- mesh Chandra, a Béke-vlágtanács elnöke a békéért vívott harcban szerzett kimagasló érdemeinek el­ismeréséül átnyújtotta Hafez Asz- szadnak a nemzetközi békemoz­galom legmagasabb kitüntetését, a Joliét Curie-érmet. BARÁTAINK ÉLETÉBŐL - KUBA Nagyobb sebességen Roberto Martinezzel a Kubai Kommunista Párt legutóbbi, II. kongresszusán ismerkedtem meg. A tanácskozás szünetében egy sa­rokba húzódva leltem rá, elgon­dolkodva szívta szivarját. — Nem szégyellem, elég keve­set értek az egészből, ami itt el­hangzott — mondta minden ker­telés nélkül. — Egy cipőgyár igazgatója vagyok. Nálunk mind­ezidáig olajozottan ment minden, bár kétségkívül a oipők minősége miatt időnként zsörtölődtek a partnerek. Most azonban valósá­gos ciklon söpört végig a vállala­tunkon. Autonom egységgé vál­tunk — ahogy a nemrégiben meg­kapott körlevél fogalmaz —, gaz­dasági számításokat kell végez­nünk, új irányítási, tervezési pre­mizálási rendszert követelnek tő­lünk. Nem is tagadom, ezek a bo­nyolult kifejezések kezdetben nem kis fejtörést, okoztak nekem. El­végre a forradalom jóvoltából csak 18 évvel ezelőtt tanultam meg írni, olvasni. Érzem a csont­jaimon, hogy megöregedtem. Lassan át kell adnom a helye­met a fiataloknak. Roberto Martinez szavai tük­rözik azt a változást, amely a ku­bai gazdaságirányításban tavaly óta végbemegy. Carlos Rafael Rodriguez, az Államtanács és a Minisztertanács elnökhelyettése így fogalmazott: „átmeneti idő­szak a mostani, a problémák megoldásának ideiglenes megol­dása és egy új rendszer között”. Nem sokkal később Fidel Castro is érintette az ország életének ® fontos állomását: „Egyáltalán nem arról van szó, hogy új kul­turális forradalmát akarunk ki­bontakoztatni. De változásokra van szükség. Még abban az eset­ben is, ha súlyos árat kell érte fizetnünk...” Azóta már tudjuk, milyen vál­tozásokra célzott Fidel Castro. Politikai síkon az intézményesítési folyamat során megszülettek a népi hatalom szervei, új politi­kai-közigazgatási felosztás jött létre, újjászervezték a központi hatalmat és megszilárdították az államhatalmat. Castro elismerte, hogy a korábbiakban a forrada­lom nem dolgozott ki megfelelő gazdasági programot. Feltárva a gazdasági életben tapasztalható fegyelmezetlenséget, a pénzügyi zűrzavart, a lakosság, gondjai irán­ti közömbösséget, a munkafegye­lem jianyatlását, az erőforrások ésszerűtlen elosztását, a forradal­mi vezetés minden szinten el­kezdte a hibák kijavítását. Kuba tehát nagyobb sebességre kapcsolt a gazdasági irányítás és tervezés új módszereinek fokoza­tos bevezetése révén, a hitelfolyó­sítás, a statisztika, a bank- és pénzügyi rendszer módosítása, a vállalatok szerepének és koncep­ciójának megújítása révén. Mér­leget készíteni persze még korai lenne. Annyi azonban máris meg­állapítható: a gazdasági reform megindítása óta most első ízben új módon megszervezett cukor­nádaratás az ország történetében még sjShá ilyen eredményes nem volt. Seres Attila 9 A „Republica Dominica” cukorgyár gépterme. m m m m m Szovjet űrhajósküldöttség érkezett hazánkba \ A kozmonauták kitüntetése a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról.) A repülőgépből kilépő szovjet űrhajósvendégeket Korom Mi­hály, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára üdvözölte első­ként. Az űrhajósok fogadtatására megjelent Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Ka­tona Imre, az Elnöki Tanács tit­kára, Csórni Károly vezérezredes, honvédelmi államtitkár, Pál Lé- nárd akadémikus, az MTA In- terkozmosz-tanácsának elnöke, Farkas Bertalan űrhajós és Ma- gyari Béla kiképzett űrhajós, to­vábbá ott volt politikai, társa­dalmi életünk számos más veze­tő személyisége. Jelen volt Vla­gyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Ezt követően a Parlament Nán­dorfehérvári termében kitünteté­sek átadásával folytatódtak az események. Losonczi Pál, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Ma­gyar Népköztársaság ^Elnöki Ta­nácsának elnöke köszöntötte a szovjet kozmonautákat. — Az űrhajózás eredményeit, fejlődését rendkívüli figyelemmel kíséri a magyar nép, és a sikerek tudós alkotóival, bátor végre­hajtóival együtt ünnepli a meg­annyi új eredményt. A szovjet földről felbocsátott űrhajók kül­detése az egyetemes emberi ha­ladást szolgálja, segítségével az egyetemes tudomány korábban nem ismert magaslatokat ér el. Népünk szemében ez a küldetés a béke, a testvériség, az egész vi­lág érdekeit szem előtt tartó nem- zetköziségi jelképe. Ezután külön szólt arról, hogy a hétfőn Budapestre érkezett szovjet vendégeknek, nemcsak a magyar űrhajósok felkészítésében volt közvetlenül részük, Iranern elvtársak és barátok módján egyengették az első magyar űr- pilóta világűrben útjának sike­rét is. — Meggyőződésünk, hogy ez a példás . együttérzés, segítőkész­ség és együttműködés nem csu­pán az űrhaj óstársnak, hanem az egész népünknek szólt, ame­lyet a barátság meleg, megbont­hatatlan szálai fűznek .a szovjet néphez — mondotta Losonczi Pál, majd így folytatta: — A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a világűr meghó­dításában tanúsított hősi helytál­lásuk, az első szovjet—magyar űrrepülés során nyújtott kima­gasló tevékenységük elismerése­ként Leonyid Popovnak, és Va- lerij Rjuminnak, a Szovjetunió űrpilótáinak a Magyar Népköz- társaság Hőse kitüntetést és ki­tüntető címet, továbbá a világűr meghódításában az Interkozmosz- program megvalósításában, az első szovjet—magyar közös űr­repülés előkészítésében és vég­rehajtásában szerzett kimagasló érdemei elismeréseként Vlagyi­mir Satalov altábornagynak, a Magyar Népköztársaság gyé­mántokkal ékesített Zászlórend­je kitüntetést adományozta — mondotta Losonczi Pál, majd az ünnepeltek mellére tűzte a kitün­tetéseket. A kitüntetettek nevében Leo­nyid Popov meleg szavakkal mondott köszönetét az elismeré­sekért. Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára a Központi Bizottság székházában fogadta Leonyid Popov és Vale- rij Rjumin űrhajósokat, valamint Vlagyimir Satalov altábornagyot. A szívélyes, baráti légkörű ta­lálkozón részt vett Korom Mi­hály, Borbándi János, Pál Lé- nárd, Farkas Bertalan. Jelen volt Vlagyimir Pavlov. NAPI KOMMENTÁR Teljes az őrségváltás •P.o JsíTsvl l\j r;in. .iOThti seri- ,i,Firanciaörszág<'sZooialistá pártig’ csak még nem tudja”—: fél évvel’ ezelőtt Mitterrand-nak ezt a mon­dását még legodaadóbb hívei is tamáskodva fogadták. Azóta az események Mitterrand-t igazolták. Azt a bonyolult akadályversenyt, amelyet a fordulókban bővelkedő francia választások jelentenek, a Szocialista Párt kitűnő irammal hajrázta végig. Az Elysée-palota után most már övék a francia nemzetgyűlés is. mégpedig nem is akárhogyan: a Szocialista Párt egyedül abszolút többséget élvez a Bourbon-palotában. A jobboldal az egyes választási menetek között képtelen volt meg­állítani a rózsaszínű lavinát. A chiracisták és giscard-isták végül ahhoz fűzték vak reményüket, hogy esetleg a harmadik menet mintegy tízmillió tartózkodója majd meggondolja magát és a jobboldalra voksol. A számítás nem vált be: a tartózkodók és nem tartózkodók végképp meg­buktatták a konzervatív jobbol­dalt, így fizettek meg az egymil­lió 700 ezer munkanélküliért, a kétjegyű inflációért, a népet el­hanyagolható tényezőnek tekintő arisztokratikus vezetési stílusért. A választók ugyanakkor a jövőt is szem előtt tartották: nem akar­tak az elnöki palota kezdeménye­zéseit megbénító parlamenti erő­viszonyokat, nem akartak belvi- szályt, politikai bizonytalanságot, minden ütőlapot odaadtak Mitter­rand kezébe. Nem túlzás azt állítani, hogy a francia baloldal történelmi és — bizonyos értelemben — kivételes diadalt aratott. Volt már példa a baloldal győzelmére , Franciaor­szágban 1924-ben és 1936-ban is. De bármjly hervadhatatlan is a 36-os népfront máig ható jelentő­sége, akkor — a náci vihar köze­ledte miatt — nem volt a hajda­ni népfrontkormánynak „időbeli kifutása”, a mostani kormánynak van. A Szocialista Párt, a francia baloldal öt, illetve hét évre ka­pott fölhatalmazást az ország irányítására. Mindez különleges felelősséget ró a francia baloldalra, a Szocia­lista Pártra. A franciák tudják, . , óá i>r»0 fi ^ihnxf hogy évtizedek felhalmozott iga?4: ságtalanságait aligha lehet egyik napról a másikra felszámolni. Bizonyos reményt keltő kezdemé­nyezésekre már sor került. Fel­emelték a minimális munkabért, megadóztatták a nagy vagyono­kat, növelték a családi pótlékot stb.. ez azonban csupán a felszínt érinti. Az elnöknek, a kormány­nak és a parlamentnek szembe kell nézniük a giscard-i örökség súlyos tényei vei. Ezek közül is mindenekelőtt a ' munkanélküli­séggel, az inflációval, valamint a frank elleni támadásokkal. A munkanélküliség riasztó szám­arányának lényeges csökkentését rendkívül megnehezíti a válságos világgazdasági helyzet. Ami pedig a pénzromlás elleni harcot illeti, itt az Egyesült Államokban beve­zetett hallatlanul magas dollár- banlkkamatláb akadályozza a haté­kony harcot a frank (de a nyugat­német márka és az olasz lira) inflálódásának megzabolázására. Nem kétséges, hogy bukott jobb­oldal arra spekulál, hogy a győz­tes baloldal elvérzik a gazdasági nehézségeken, képtelennek bizo­nyul teljesíteni szociális program­ját és a ma lelkes tömegek hol­napra kiábrándulnak, az újból kí­vánatosnak tűnő jobboldal kar­jaiba vetik magukat. A jobbról jövő fenyegetések ki­védése nélkülözhetetlenné teszi a baloldal, a kommunisták és a szocialisták összefogását. A kom­munisták a választások vesztesei és nyertesei. Vesztesek, fnivel a kommunista honatyák száma a felére csökkent. Nyertesek, mivel évtizedek ellenzékisége után az FKP része az elnöki többségnek. Elképzelhető, hogy egyes szocia­lista politikusok úgy vélhetik: az abszolút parlamenti többség bir­tokában hanyagolhatják a ■ kom­munista partnereket. Ez azonban végzetes hibának bizonyulna. A jobboldalnak a változás elleni ro­hamait csak egy egységes balol­dal tudja visszaverni. A baloldal egységét igazán az pecsételné meg, ha a kommunisták választási sú­lyuknak megfelelő helyet kapná­nak a balra tartó Franciaország kormányában. H. J. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Czinege Lajos Relgrádban Nikola Ljubicsics hadseregtábornok, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság nemzetvédelmi minisztere meghívására Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter vezetésével, hétfőn magyar ka­tonai küldöttség érkezett hivatalos baráti látogatásra Belgrádba. A kül­döttség fogadásán a repülőtéren megjelent Nikola Ljubicsics nem­zetvédelmi miniszter, és a tábornoki kar több tagja. Ott volt Simon Pál, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete és Lukács György ezredes, katonai és légügyi attasé. j; 1 í Á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom