Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-11 / 85. szám

• PETÖFJ NÉPE • 1981. április 1L 3 MONDJA MEG ŐSZINTÉN: Milyen a jó beosztott? Két hete — talán még emlékeznek rá — azt tudakoltuk, milyen a jó főnök. Most, hogy igazság­érzetünkön csorba ne essék, a jó beosztott ismérveit keres­tük. Ezúttal vezetőket kérdeztünk meg; igazgatót, fiókveze­tőt, vb-titkárt. Benkó Zol­tán, az Észak­Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat igaz­gatója: — Az én ér­telmezéseim sze­rint nincs kü­lön „beosztott” — valamilyen mértékben mindenki „vezető” is — akit ak­kor becsülök igazán, ha nyílt, őszinte; a társadalmi vívmányo­kért aggódó ember. Egészséges önbecsülése, kritikai érzéke és önérzete van, mindenkor olyan munkát vállal, amivel általános társadalmi mércével mért értéket tud produkálni. Ha az emberek józan önér. zete arányban állna a produk­tummal, szaporodnának a jó fő­nökök is. Azért tud ugyanis egy- egy szájhős főnök lenni, mert akad olyan beosztott, aki — mert vagy nem ért semmihez, vagy ta­kargatni és félnivalója van — meghunyászkodik, öntudat, haté­konyság, dicsőségre vágyás, a munka becsülete — valahol in­nen indulnak el a dolgok. Az én mércém szerint egy 12 millió fo­rintos KATO-daru kezelője töb­bet ér, mint egy párnázott ajtó mögött csücsülő fél-főnök-féle ember, noha ennek ellenére egy 120 ezer forintos Polski Fiat igaz­gatói sofőrje egy hamis társadal­mi értéktudat következtében na­gyobb presztízsű, mint a KATÓ kezelője... Egyezzünk meg abban: a fő­nök akkor tud jó főnök lenni, ha egyben jó beosztott is. Hülye főnöknek nincs jó beosztottja, és fordítva: sok okos beosztottnak nincs, nem lehet hülye főnöke... Az a beosztott tetszik, aki azt mondja: ragaszkodj hozzám, mert nélkülem nem tudsz meglenni. Aki mindent gondolkodás nélkül végrehajt, az félelmetes beosztott, isten óvjon a Bólogató Jánosok­tól! A jó beosztott, az, aki saját szakmája magaslatán áll, tud és mer a megfelelő időben, hang- 'hemben és érvekkel ellentmonda­ni, s megmenti főnökét egy rossz döntéstől; ha nincs ott ez a be­osztott, akkor a főnöknek hiány­érzete van, úgy érzi magát, mint a sánta ember mankó nélkül. Is­métlem : életveszélyes Bólogató Jánosokat tartani, akik, mert iro­dájuk, íróasztaluk, ilyen-olyan cí­mük és rangúk van, saját egzisz­tenciájukat féltik, és a végén már saját gondolataikról — ha van­nak egyáltalán — sincs vélemé­nyük ... Kádár Antal, a kiskőrösi OTP-fiók veze­tője: — Az a jó beosztott, aki komolyan veszi a megbízatását, sz.ereti a szak­máját, és akar is dolgozni. Mi ügyfelek tu­catjaival foglalkozunk, elenged­hetetlen tehát— rossz kifejezés­sel élve — az ügyfélcentrikusság. A jó beosztott nálunk nem azt nézi, hogyan ‘és niíert nem lehet valamit megoldani, hanem arra ügyel, hogyan tud valamit mégis megoldani. Az, aki nem akar örökösen töb­bet tudni, az nem jó beosztott. A szakmaszeretet és a tanulás ösz- szefüggő fogalmak, egyik nélkül nincs a másik. Hozzá kell ten­nem: nemcsak a szakmával össze­függő ismeretek a fontosak, a na­pi politikai hírek is — minden, ami érdekli az embereket, mert hát ne felejtsük el, a, főnök is, a beosztott is. az ügyiéi isi ember. Nem szeretem azokat a beosz­tottakat — szerencsére nincs is ilyen — aki, ha valami baja van, mást bújt fel, hogy kikaparja ne­ki a gesztenyét. Nem. Ha akar valamit, akkor ne mással üzenje meg, mondja el ő — ne feltétle­nül a legmagasabb főnökének, hanem annak, aki azt meg tudja oldani, mert elveim szerint a problémákat ott kell megoldani, ahol azok keletkeznek. Ha a beosztott mestere a szak­májának, az egyaránt ad számára létbiztonságot — átszervezéskor például föl sem merülhet az ő neve — és jó munkahelyi légkört, ami szintén megfizethetetlen: így tudja megvalósítani önmagát, a legjobbját adni. Természetesen ahhoz, hogy valaki jó beosztott lehessen, bizalomra van szüksége, olyan légkörre, amelyben érzi sa­ját maga fontosságát, sikerei van­nak. Ez viszont már a főnökön múlik... Buti László- né, a hetény- egyházi Közsé­gi Tanáéi vég­rehajtó bizott­ságának meg­bízott titkára: — * Nem is olyan könnyű a válasz, bár annak tűnik: ugyebár a be­osztott értsen a munkájához, pél­dás legyen a magánélete is. Nem ilyen egyszerű, végtére is nem be­szabályozható gépekről van szó, amelyek hibátlanul működnek, ha van elég üzemanyag, hanem min­denre érzékeny emberekről. Ügy gondolom, hogy a tanács­nál első számú szempont az em­berség, a segítőkészség, ami per­sze a szaktudást fejeli meg. Érez­nie kell annak, aki hozzánk for­dul, hogy érte vagyunk, segíteni akarunk... Ez az egyik oldal, az ügyfelek­kel való foglalkozás, amit általá­ban látnak az emberek. Ami lát­hatatlan, de legalább ennyire fon­tos, az az a munka, amit akkor végeznek, amikor egyedül vannak. Ilyenkor is megcsillogtathatja ké­pességeit a beosztott. Elsősorban azzal, hogy kezdeményez. Rossz dolgozó az, aki, ha elvégezte, amit rábíztak, ül a babérjain. Nem, kérdezze meg a főnökét, van-e el­intéznivaló ügy, megválaszolandó levél. Igaz, hogy a szabályok 30 napos ügyintézési határidőt írnak elő. de azt nem mondják, hogy csak ennyi lehet — ha olyan az ügy, akár azonnal is döntsön. Igen. ez is nagyon fontos: a dön­téskészség. aminek természetesen a felelősség vállalása és a szak­ismeret az alapja. Szerintem végül nem árt, ha sűrűn eszébe jut:f'ő is lehet fő­nök, mert hiszen senki sem kezd­te főnökként. Aki jó beosztott, az jó főnök is lehet. Legtöbbször rajta múlik... Lejegyezte: Ballai József MHSZ — KISKŐRÖS Segített a párt és a tanács Köztudomású, hogy néhány évvel ezelőtt a Magyar Hon­védelmi Szövetség 1978 augusztusában összevonta a városi és a járási vezetőségeket, s kialakította az úgynevezett te­rületi irányító apparátust. Zöld Józseffel, a kiskőrösi terü­leti vezetőség titkárával arról beszélgettünk, hogy milyen módon valósult meg e két esztendő alatt az MHSZ területi vezetőségének pártirányítása, tanácsi segítése. — Amíg közös felügyelet volt, a pártbizottságok közvetlenül irá­nyították az MHSZ vezetőségét, s a gondokkal, nehézségekkel a vá­rosi és a járási vezetőség tagjai felkereshették a pártbizottságon dolgozókat. Az összevonást kö­vetően az irányítás a járási párt- bizottsághoz került, s bizony ettől kezdődően, nem sok segítséget kaptunk a városi pártbizottság­tól. Sem a tanácsadó, sem a szak- bizottsági ülésekre nem jötcex el, de nem voltak a közgyűlése­ken, sőt még a rendezvényeinken sem. Én ennek okát abban .lá­tom, hogy kevesen vannak, ugyan­is ez a közelmúltban megválto­zott. Ma már a titkári értekezle­tekre is meghívnak, ahol el­mondhatom a szervezettel kap­csolatos kívánságaimat, s mond­hatom, a honvédelmi klubok megszervezésénél igen sok segít­séget kaptam. A járási pártbizottság — mi­után az irányítás feladata teljes egészében reá hárult — minden alkalmat megragadott arra, hogy segítse a Magyar Honvédelmi Szövetség területi vezetőségének munkáját. A kapcsolat folyama­tossá, mindennapossá vált. Részt vettek és ma is megjelennek a testületi üléseken, a területi ve­zetőség titkárát meghívják a pártbizottsági ülésekre, segítséget nyújtottak a honvédelmi klubok megszervezésében. Sőt, a vezetők kiválasztásában is közreműköd­tek. — Egyetlen példát szeretnék ezzel kapcsolatban elmondani. Akasztón négy éve nem tudtuk használni a lőteret, és ezt el­mondtuk a járási pártbizottsá­gon is. Közbejárásukra ebben az évben már versenyeket is ren­dezhetünk a lőtéren. A honvédel­mi kubok létrehozásában nem­csak a járási, de a helyi párt­szervektől is megérkezett a se­gítség. így sikerült létrehozni Tabdin és Bócsán is a klubot. Az MHSZ széles körű, az ifjú­ság hazafias honvédelmi nevelé­sében tevékenységet fejt ki, s ez anyagiak nélkül szinte lehetetlen. Az ehhez szükséges támogatást nem egyszer a tanácsoktól kapják meg. — Helyzetünk érdekesen ala­kult, ugyanis 1976-tól nem kap­tunk anyagi támogatást a városi tanácstól. Az elmúlt év decem­berében a városi tanács elnöke biztosított a területi vezetőség részére 30 ezer forintot, olyan módon, hogy a felét a klubok tá­mogatására, felét pedig az épület felújítására fordíthatjuk. Ígéretet kaptunk, hogy évente ugyaneny- nyi pénz áll hasonló feladatok megoldására. A megyei tanács járási hivatala anyagi támogatást nem tud biztosítani, s nincs erre pénze a helyi tanácsoknak sem. Ettől függetlenül más módon se­gítenek. Helyiséget biztosítottak Kecelen és Soltvadkerten, ahol lebonyolíthatjuk a foglalkozáso­kat, megtarthatjuk a rendezvé­nyeket. A helyi tanácsok, ha nem is ilyen módon, de helyi­séget mindig biztosítanak. Más módon is segítségükre sie­tett az MHSZ területi vezetőségé­nek a tanács. Az általános hon­védelmi előképzés szervezésében jól hatnak a fiatalokra, s így a megjelenési arány 91 .százalékos. Ez azok számára kötelező, akik a 8 általános iskola elvégzése után nem tanulnak tovább. — Ez az évünk jól indul — mondta Zöld József —, ugyanis tevékenységünkben bírjuk a vá­rosi és járási pártbizottságok, a város és a községek tanácsainak, illetve a megyei tanács járási hivatalának bizalmát és segítő­készségét. Gémes Gábor Díjazott politikai kiadványok Kilencedik alkalommal hir­dettek eredményt pénteken aa MSZMP budapesti BixoHadfi­nak Oktatási Ifasgatósáfán a politikai könyveit előállításá­ban résst vevő nyomdák 1M0. évi versenyében. Hét nyomda — az Athenaeum, a Zrínyi, a Franklin, a Kossuth, a Béval és a Szekszárdi Nyomda, va­lamint a Szikra Lapnyomda — teljesítette a Kossuth Kiadd versenyfeltételeit. Időben és szép kivitelben szállította le a megrendelt kiadványokat. A dijakat Bagota Béla, aa MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezető- helyettese adta át. A politikai témájú könyvek versenyét politikai kiadványok versenyévé szélesítették. Eb­ből adódóan olyan nyomdák la bekapcsolódtak a versenybe, amelyek főleg propaganda- és szemléltető anyagokat, plaká­tokat, valamint prospektusokat é gyártanak. A díjnyertes nyomdák 1 Má­ban 234-féle könyvet készítet­tek a Kossuth Kiadd részére, több mint gjs mliliá példány­ban. (MTI) Felhívás A DÉLÉP SZÁMÍTÓ- KÖZPONTJA, SZEGED SZABAD KAPACITÁSA TERHÉRE — mágnesszalagos adat. rögzítést (800 bpi; 1/2”) vállal; — ESZ 1020 B számítógé­pen kedvező árfeltételek mellett feldolgozást vál­lal, illetve gépidőt biz­tosít. Műszaki jellemzők: 128 Kbyte-os memória, input-lehetőségek: lyukkártya, mágnesszalag. Bővebb felvilágosítást Veress Iván számítógépvezető ad a 13-844 371-es telefon­számon. 473 . \ Négymilliárd emberért • AMIÓTA tudomány van a világon, a legnagyobb elírnék! (minidig az emberiség javát kívánták szolgál­ni találmányaikkal. Sőt, még korábban is: a gon­dolkodó ősember azért alkalmazta először a tüzet, hogy a többiekkel együtt melegedhessen mellette és főve-sülve fogyaszthassák élelmeiket, a kereket azért találták ki, hogy gyorsabban jussainak él egyik helyről a másikra. Ám a legnagyszerűbb találmányokat is felhasz­nálta az ember — a többi ember legyilkolására. A tüzet arra, hogy felgyújtsa mások házát, a kereket hiaidis zekéihez — és Így tovább, egészen az atomerő- ig,' amelynek az emberiség szoűgálatálha állításán évtizedekig kísérleteztek a huszadik század legna­gyobb tudósai. Aztán létre jött az első atombomba, amely sok ezer ember életét oltotta ki. És ez vezette el a legmélyebben gondolkodó el­méket, korunk legnagyobb tudósait annak felisme­réséhez, hogy a tudomány elsőrendű és minaenek- felett álló feladata: az emberiség megöltalmazása a háborútól. Ezért alakult meg alig néhány hónap­pal' Hirosima után a Tudományos Munkások Világ- szövetsége. HÁROM ÉS FÉL ÉVTIZED telt el azóta. Az ala­pítók közül számosán — így a Nobel-díjas Joliot- Curie, Bernal professzor és mások, akik a vilák bé­kemozgalmának is jelentős személyiségei voltak — eltávoztak az élők sorából. A Tudományos Munká­sok Világszövetségében mások álltak a helyükre és vitték, viszik tovább az általuk kitűzött vezérelvet: békét kell teremteni a földkerekségen, meg kell vé­deni az emberiséget a minden korábbinál nagyobb, fenyegető veszélytől, a nukleáris háború borzalmai­tól, a végpusztulástól. A tudósok — fizikusok, kémikusok, matematiku­sok és sok más tudományág kiemelkedő képviselői — teljes nagyságában ismerik azt a veszélyt, ame­lyet az atomenergia felszabadítása hozott az embe­riségre, s éppen ezért követnek el mindent azért, hogy ez a félelmetes fegyver soha többé ne kerül­jön bevetésre. De túl ezen: tudatában vannak an­nak is, hogy mi mindent alkothat ma az Ember, ha a technika és a tudomány új, korszerű eredményeit az építés, az életszínvonal emelése, az elmaradott országok fejlesztése érdekében használná fel. A Tudományos Munkások Világszövetsége több közgyűlésén, végrehajtó tanácsi ülésén és minden adandó alkalommal felhívta a tudomány eredmé­nyednek birtokában levő országokat arra, hogy fegy­verkezési hajsza, atombomba-felhalmozási ver­seny és háborús fenyegetések helyett fordítsák eze­ket az alig mérhetően óriási anyagi erőket az embe­riség szükséget szenvedő százmillióinak megsegíté­sére. Felhívásaik mind több támogatóra találnék. Egyetért velük a szocialista országok közössége, s a fejlett tőkés országoknak mind több tudósa is. SZOROS EGYÜTTMŰKÖDÉS alakult ki az ENSZ. Illetve szakosított szervezetei és a TMV között — s ennek keretében is hallatják szavukat az emberi­ség sorsáért felelősséget érző és vállaló tudósok. Er­ről számoltak be többek között tavaly, Berlinben tartott XII. közgyűlésükön. Hallatják szavukat nnindenhol, ahol a 'békéért, a leszerelésért, a világon meglevő nagy szociális ellentétek megszüntetéséért tartanak tanácskozásokat. MOST BUDAPEST LESZ a színhelye a Tudomá­nyos Munkások Világszövetsége Végrehajtó Tana-* icsa ülésének, április 13—15. között. Olyan időpont­ban gyűlnek össze fővárosunkban 36 ország rfiintegy 400 ezer tudományos dolgozójának képviseletében a Végrehajtó Tanács tagjai, amikor talán minden ko­rábbinál súlyosabb veszélyek fenyegetik a Föld la­kóit. Mintegy negyven tudós tanácskozik arról: ho­gyan kapcsolódhatnak be még többen a világmére­tekben folyó munkába. Előreláthatóan nagy figyel­met szentel majd a tanácskozás Leonyid Brezsnyev az SZKP XXVI. kongresszusán elhangzott javasla­tának: a világ legnevesebb tudósai hívják fel az em­beriség figyelmét a fenyegető világkatasztrófa lehe­tőségére és megelőzésének mindennél nagyobb je­lentőségre. A tudósok, akik majd Budapesten tanácskoznak, tudatában vannak szavaik és tetteik jelentőségének, mély érdeklődéssel figyel rájuk a nemzetközi hely­zet enyhülését váró és abban bízó emberiség. A ven­déglátó házigazda, a magyar nép pedig sok sikert kíván munkájukhoz, negyven ember fáradozásaihoz — négymilliárd ember érdekében. V. E. DOKUMENTUMFILM KÉSZÜL Rács-Kiskunban hallották, a Krímben látják Egy hét gazdag eseménysoroza­ta után vett búcsút Bács-Kiskun- tól az a küldöttség, amely a test­vérmegye képviseletében bekap­csolódott a Duna—Tisza közén megrendezett Szovjet—Krím nap­jaiba. A delegációhoz tartozott két újságíró is, akiknek a munkája hazatérésük után, most kezdődik igazán. Már hosszú, két nap és két éjszaka tartó vonatúton is rend­szerezték a benyomásaikat, de a feldolgozás és nyilvánosságra ho­zás az elkövetkező hetek feladata. Van miiből dolgozniuk. V. D. Sztyepanov, a Krimszkaja Pravda rovatvezetője és V. M. Kuzminko, a krími televízió operatőre anya­got gyűjtött Szimferopol kecske­méti testvérvárosa, a Megyei Mű­velődési Központ, az Alföldi Ci­pőgyár, a Kecskemét-Szükrai Ál­lami Gazdaság, a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalat, a szalk- szentmártoni Petőfi-emlékmúze- um, a Kodály Zoltán nevét viselő ének-zenei iskola, a kiskunfélegy­házi Lenin Tsz, Bugac, a Hosszú­helyi Állami Gazdaság, a Ganz Villamossági művek bajai készü­lékgyára, a Kismotor és Gépgyár bajai gyára és egyáltalán a Sugo- vdca-parti város életéből. Talál­koztak párt-, állami, szakszerve­zeti-, ifjúsági, vállalati és intéz­ményi vezetőkkel. Megfigyelhették az éppen két évtizedes testvérme­gyei kapcsolatok eredményeit. A Kismotor és Gépgyár bajai gyára a látogatás idején kapta meg azt az oklevelet, amely tanú­sítja, hogy a városban harmadik­nak megalakult, ezerkétszázas lét­számú tagcsoportot fölvették a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ságba. Az elismerés alapjául a krími terület dzsankoji gépgyá­rával kialakított jó kapcsolat szol­gált Ennek kézzelfogható, gyakor­lati eredménye is van: a bajaiak a szovjet testvérüzemben szer­zett tapasztalatok alapján rendel­tek meg és állítottak termelékeny munkába automata berendezése­ket,' a dzsankojaiak pedig itt ta­nulmányozták a kevesebb anyag- mozgatást igénylő, zárt ciklusú termelést. • Krími újságíróknak nyilatkozik Terbe De**-:. (Tóth Sándor felvétele) A tapasztalatok értékelése és az átfogó tájékozódásra adott al­kalmat, hogy Terbe Dezső, az MSZMP Bács-Kiskun megyei bi­zottságának titkára is fogadta a vendégeket. A Krimszkaja Pravda és a Petőfi Népe közötti megálla- ' podás értelmében egyidőben kö­zöljük azt a nyilatkozatot, ame­lyet Terbe Dezső adott testvérla­punknak, a krími televíziónak és rádiónak: Immár két évtized szoros ba­rátsága fűzi össze megyénket a napfényes félszigettel. Ez á törté­nelem folyamában csupán egy pillanat, de az ember életében nem lebecsülhető szakasz. A kap­csolataink eddig is figyelemremél­tó eredményekkel jártak: köze­lebb kerültek egymáshoz a test­vérmegyék lakói, kölcsönök lehe­tőséget kaptak arra, hogy jobban megismerjék a másik munkáját, tapasztalatait... A jövőt tervez­ve úgy látjuk, hogy tovább kell mélyítenünk a meglevő kapcsola­tokat Kialakultak azok a formák, amelyeket az eddigieknél is job­ban kell hasznosítanunk a külön­böző gazdasági, állami, társadal­mi, kulturális és ifjúsági szerveze­tek, intézmények életének a köl­csönös tanulmányozásával, a hasz­nos tapasztalatok átadásával-átvé- telével... A testvérmegyében látottak-bal- lottak milliókhoz jutnak el az írott sajtó, a helyi rádió és televízió­stúdió közreműködésével a nagy vendégforgalmú fekete-tengeri félszigeten. A krími tv emellett az országos televízLohálózat kijevi és moszkvai központjainak is dolgo­zik. V. M. Kuzminko további el­képzelései közé tartozik, hogy oda­haza fölkeresi kamerájával és magnetofonjával a Bács-Kiskun- ban meglátogatott gazdaságok, üzemek és intézmények partne­reit, s a testvéri kapcsolatok mind­két oldalát ábrázolva készít do- kumen tum filmet. Halász Ferenc WiV.VAWAVAVW.« Tv-sorozat a nagy folyókról n részben Nagy folyók a történelem vissz­fényében címmel 13 részes ma­gyar—francia koprodukciós so­rozat sugárzását kezdi meg a kö­zeljövőben a Magyar Televízió. A hetenként jelentkező, egyenként 50 perces adások a Szent Lőrinc folyóról készült alkotással kez­dődnek. A következő epizódok a 3779 kilométer hosszú Mississip­pit, az Európánál is nagyobb víz­gyűjtő területtel rendelkező Ama- zonast, a földkerekség leghosz­szabb folyóját, a Nílust, az India területének egynegyedét öntöző Gangeszi mutatják be, érzékeltet­ve a körülöttük élő emberek éle­tét, kultúráját. Az Európa legnagyobb folyójá­rói, a 3531 kilométeres Volgáról szóló rész felidézi a történelmi eseményekben játszott szerepét is. A továbbiakban „bemutatko­zik" a földrészünk legjelentősebb fólyói közé tartozó Visztula, az országok sorát összekötő Rajna, majd az angliai Temze, a fran­ciaországi Loire, a spanyolorszá­gi Tajo, az olaszországi Pó. A sorozat befejezéseként a Du­náról készített filmet sugározza a televízió. Ez a részlet a fekete- erdei forrástól a Fekete-tengerig elkalauzol a Duna legszebb tájai­ra, megismertet a folyó mentén élő népek történelmével, életévál (MTI) i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom