Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-10 / 84. szám

4 0 PETŐFI NÉPE • 1981. április 10. HAZUNK TÁJA A gyümölcsfák tavaszi oltása Több szolgáltató üzlet, színvonalasabb kiszolgálás a megye déli részén 0 Sajnos, a gyorsjavító cipószalonban nem mindig vállalhattak való. ban gyors munkát. (Szabó Ferenc (elvétele) A gyümölcsöskerti választék növelésének legegyszerűbb mód­ja az oltás és a szemzés. Szüksé­ges akkor is, ha a meglévő fajtá­kat nem tartjuk megfelelően, il­letve a telepítéskor nem gondos­kodtunk mi. — vagy már az előt­tünk fákat ültetők — porzófák­ról. Tavasszal végezzük az alma, körte, cseresznye oltását. Ideje általában április eleje, vagyis a nedvkeringés megindulása utáni időszak. Az ivartalan szaporításnak e módjánál egy kis növényi részt ültetünk rá a gyökeres alanynö. vényre, oly módon, hogy az azo­nos rendeltetésű szövetek talál­kozzanak, illetve összenőjenek. Az összenövés következtében a két növényi rész szállítóedényei összekapcsolódnak. A vízben ol­dott tápanyagok működése követ­keztében megindul a nemes rész­ben a sejtosztódás és hajtás kép­ződik. A kialakult nemes növény az anyanövénnyel azonos tulaj­donságokkal rendelkezik. É munkánál nem szabad el­feledkezni arról, hogy csak a származásilag és rendszertani lag egymáshoz közel álló gyümölcs- fajták szövetei forrnak össze. Vannak azután olyan különféle fajták is, melyek között megvan az összenövési hajlam. (A kajszi például oltható, illetve szemezhe­tő vörös-, mirabolán szilvára, tengeri barackra, kökényre is). Az oltásnál nagyon fontos, hogy az alany és a nemes növény megközelítőleg azonos éghajlati és talajigénnyel rendelkezzék. Át­oltani természetesen csak telje­sen egészséges fákat érdemes, idős beteg fákat nem. A fiatal fák vázágaiban 4—5 oltást készítsünk. Az oltás ideje tavasszal van, de az oltóvesszőt szerencsésebb dolog már ősszel megszedni. A kiválasztott anya­fáról szedett vesszőket a tél fo­lyamán fagymentes pincében, nedves homokba ágyazva tartsuk, egészen az oltásig. Leggyakoribb oltási módok: hasítékoltás, kecskelábékezés, héj­aié oltás és oldall&pozás.r ■ A hasítékoltást még nem tertnő/ vagy egészen fiatal termőfák át- oltására használunk. A vissza­metszett ágat hossztengelye irá­nyában behasítjuk. Az oltóvesz- szón két oldalról ék formájú metszlapot készítünk. A hasíték­ba 2 oltóvesszőt helyezünk, úgy —, hogy az azonos szövetek egy­mással találkozzanak. (Jó meg­oldás, ha az ág vége alatt körül­£s tessék mondani, miért pont rólam akarnak írni? Sem­mi olyan nagy dolgot nem vit. tem végbe, hogy érdemes len­ne riportot csinálni rólam. — Majd elválik, ha beszélge­tünk egy sort. — No jó, de tessék majd ke­rülni a nagy szavakat... Mert olyanokért könnyen kimosolyog- ják az embert a többiek. Ekkorra mögöttünk mairadt a műhely döngő, csattogó lármája, s a filigrán termetű, fekete asz- szonykával már le is telepedtünk egy rég használt padfélére, ami lehetett egykor munkaasztalka is. Hátunkat az épület falának vet­hetjük, s még a napsütést is él­vezhetjük a szélvédett helyen. Nagy Imréné segédmunkás a Kéziszerszámgyár Kecskeméti Re­szelőgyárában . 1964 óta dolgozik. — Hogyan kezdte? — Egyengetéssel, amit most is csinálok. Nehéz fizikai munka, két kilogrammos kalapáccsal dol­gozom. Meg is magyarázna, hogy ko­vácsolás, lágyítás közben az anyag elgörbül, hajlik. A köszö­rülés szigorúan méretre történik, tehát az egyenetlenségeket el kell tüntetni. Utólag idéződik fel a kép: mi­kor kísérőm hozzá vezetett, el- merülten végezte munkáját. Kesztyűs bal kezébe sorra-rend- re vette a jó másfél arasznyi, sö­tétszürke fémtesteket, s már e mozdulat közben „latolgattak” ujjai, no és pillantása, hogy hol van görbülés. De ekkorra a kala­pács is megtalálta a helyet. Olyan célszerű, sima, folyamatos volt minden mozzanat, hogy mint laikusnak, eszembe se jutott volna: nehéz munka ez, bár­mennyire is könnyedén végzi a munkásnő. Látszólag, Mert tessék csak elgondolni. Egy műszakra 3 és fél ezer da­belül 10 centiméterrel erős kö­tést készítünk, hogy a behasadás ne legyen mélyebb a szükséges­nél!) Hasítékoltásra kétrügyes ol­tó vesszőt használjunk. Az idősebb ágakat, amelyek héja már fás, kecskelábékeléssel oltjuk át. (Természetesen a fiatal vázágakon jobb eredményire szá­míthatunk.) A hemes ágat visz- szavágjuk és háromszög alakú metszést készítünk a nemes vesz- szőre is, amelyet az alany hasí­tékába illesztünk. Nagyon ügyel­jünk arra, hogy áz alanyon ké­szített vályú mélysége sohase ér­je el a bélszövetet. Az oltóvesz- szőt úgy vágjuk meg, hogy az tel­jesen kitöltse az alanyon készí­tett bemetszést, vagyis az azonos szövetek a metszlap egész felüle­tén érintkezzenek egymással. Fontos, hogy az oltóvesszőn lévő rügy minél alacsonyabban álljon, vagyis ne emelkedjen a metsz­lap magasságáig. Fiatal fák zsenge ágain a héj alá oltást alkalmazzuk. Egyike a legegyszerűbb és legeredménye­sebb oltási módoknak. Akkor vé­gezhető, amikor a nedvkeringés már megindult, tehát az alany héjkérge elválik a fától. A héj­kérget felhasítjuk és az egyik ol­dalról ék alakúan vékonyra vá­gott oltóvesszőt a nyílásba bele­dugjuk. Oldallapozás. 8—10 mm széles és 3—4 centiméter hosszú héj­részt vágjunk le a vékony fa­résszel együtt az alanyról. Azo­nos méretű metszlapot készítünk az oltóvesszőn is, és a kettőt ösz- szeillesztjük. Ennek az oltási módnak az a hátránya,, hogy a szövetek gyakran elcsúsznak egy­máson. Ez az oltás eredményte­lenségéhez . vezet. A nedvveszte­ség csökkentése céljából a sebzé- si felületeket kenjük be oltó­viasszal. Bármely oltásmódot vá­lasztottuk, illetve bármelyik ol­tásmódot. alkalmaztuk, mindegyi­ket gondosan be kell kötözni. Lé­nyege az, hogy az átmenetileg kissé megszikkadó alany és ne­mes rész szöveteit szorosan egy­máshoz rögzítse. Ajánlatos az ol­tás fölé vékony vesszőből védő- á ívé); kötözni. ' - ; Kedvező körülmények között • az oltás 15—20 nap múlva meg­ered. Az oltóvessző rügyei duz­zadni kezdenek, majd rövid idő múltán megjelenik az első nemes hajtás is. A nemes hajtásokat —, amíg tövük nem fásodik meg — célszerű kikötözni. A megvas­tagodó alanyon a kötözőanyagot idejében vágjuk fel. rab köszörű egyengetése a por­ció, s legalább négyet mindegyik­re ütni kell a 2 kilós kalapáccsal. De inkább többet. önkéntelenül a munkásnő csuklójára lesek, nem okozott-e valami deformálódást azokon a vékony csontokon, ízületeken — hány esztendő is? Igen, tizenhét­tizennyolc év — ki tudja meny­nyi műszakjának, ki tudja hány milliónyi kalapácsütése? Észreveszi, mit nézek, szinte büszke mosollyal mutatja, — Nincs ezen semmi elválto­zás ... Fiatal koromban sportol­tam, atlétizáltam, futottam. Jó ,^edzéssel”, alapozással kerültem a fizikai munkára. Biztosan an­nak is része van a későbbi álló- képesség megbízhatóságában. — Azért nem gondolt valami továbbképzésre ? — Volt már az üzemben pél­dául köszörűstanfolyam, de is­ten tudja, a munkának az a ré­sze nem érdekelt... Nem tudom különösebben megmagyarázni, de ezt; az egyengetést szeretem csinálni. Tudja, milyen jó érzés, hogy az embereket el tudom lát­ni anyaggal. Jólesik, hogy szük­ség van rám... Azért nem re­kedtem meg.., Hogy is mond­jam ... Tanulok, ha nem is szak­mailag. De hát nemcsak termelő­erő az ember. — Mit tanul? — Nem volt meg a nyolc ál­talánosom. az ötödik—nyolcadikat már itteni időmben -végeztem el. Aztán kedvet kaptam a folyta­tásra. — Tehát nem valami köamű- velődésí kampány' hatására? — Nem, nem... Ez az igény valahogy belülről jött. Gondolom, a tanárok is ezt érezték meg, mert biztattak, iratkozzak be gimnáziumba, az se lesz nehe­zebb. Először esti tagozaton kezd­ANGÓRANYÚL DABASRÓL 0 A dabasi Fehér Akác Mgtsz- ben az idén kezdték meg százötven nagyszülőpárral az angóranyúl te­nyésztését. A nyulakat az NSZK- ből hozták be, s ha sikerül, ezután a szövetkezetben tenyésztik, azután háztáji gazdaságokhoz ke­rülnek. A tervidőszak első felére a nyulak számát harmincezerre sze­retnék növelni. A képen: nyírják a nyuiat. Űj szőnyeggyár A mongóliai Erdenet városá­ban új szőnyeggyár épül. Terme­lése kétszerese lesz az ulánbátori szőnyeggyárénak. Az üzem első gyártósora, amelynek évi terme­lése több mint 650 ezer négyzet- méter szőnyeg lesz, az év végén lép üzembe. A vállalat teljes ka.- pacitása évente 1,3 millió négy­zetméter. A Szovjetunióból és más szocialista országokból már megérkeztek az első gépek és be­rendezések, szerelésük sikeresen halad. A KGST-országok műsza­ki-gazdasági segítségével a Mongol Népköztársaságban 20 nagyköny- nvűipari létesítmény felépítését tervezik. Hagyományos koréái gyógymó­dot alkalmazó új egészségügyi in­tézmény építését kezdték meg a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság fővárosában. A Phenjan keleti részének egyik festői pont­ján épülő gyógyközpont teljes alapterülete 50 000 négyzetméter lesz. Külsejében a régi hagyo­mányokat, az ősi koreai stílust idézi majd. tem, de két gyerek mellett, he­tenként háromszor nem bírtam. Átnyergeltem hát levelezőre. Most már harmadikos vagyok. Nem mondom, ez egy kicsit ne­hezebb, de megbirkózom vele. — A gyerekek mellett? • — Most már nagyok. Kislányom a BRG-ben dolgozik. Fiam a Helvéciái Állami Gazdaságban esztergályos, nős. Házhelyet ka­pott a gazdaságtól, kölcsönnel építkeznek. Huszonhárom éyes korára > szépen halad. Nyolchó­napos unokám van. Látná, hogy fürdeti, pelenkázza az apja. Nem gondoltam volna soha, hogy ilyen házias lesz, A lányom, akárcsak én annakidején, sportol, versenyez, csuda mozgékony. Bár tanulni jobban szeretett volna. Most a nagymamájánál van, se­gít neki, mert beteges. Az életkörülmények javulásá­nak fontos tényezője a szolgálta­tások körének bővítése és színvo­nalának emelése. Az V. ötéves tervidőszakot befejezve, s az ered­ményeket áttekintve megállapít­ható, hogy a Bács-Kiskun déli részén tevékenykedő Duna menti Szolgáltatóipari Szövetkezet tag­sága sikeresen vett yészt a kong­resszusi határozatból adódó me­gyei feladatok megoldásában. 1980-ban már 31 szakmában állt a lakosság és a közületek rendelkezésére a bajai központú szövetkezet, a déli országhatártól egészen Dunavecséig húzódó mű­ködési területén. Vezetői úgy íté­lik meg, hogy az elmúlt öt évben optimálissá vált a szolgáltatás és az árutermelés aránya a jöve­delmező gazdálkodós szempontjá­ból. A számok nagy ütemű fejlődés­ről tanúskodnak. A szolgáltató­ipari szövetkezet tavalyi termelé­si értéke csaknem két és félsze­rese volt az 1976. évinek. Egyéb­ként — mint azt Orsós Antal el­nök elmondta — 1980-ban érték el a tervidőszak legjobb eredmé­nyeit. Az előző évihez képest a termelési értékük 36 százalékkal nőtt, s ezzel a tervüket is túltel­jesítették 18 százalékkal. A szol­gáltatásokat 97 százalékkal növel, ték öt év alatt. A tavalyi 43 mil­lió forint árbevételből 4 millió nyeresége lett a szövetkezetnek, s ez öt és félszer több az 1976-os ‘ haszonnál. Az ipari termelést és szolgáltatást is többszörösére nö­velték az elmúlt időszakban. A kimagasló •eredményt . hozó 1980-as évet az jellemezte, hogv a személvi szoláltatások közül a fényképészet, és a fodrászat együttes bevétele csak mérsékel­ten növekedett. Az igényekhez való rugalmas ék eyors alkalmaz­kodás példája volt a bálái gáz­program szerelési-kivitelezési munkálataiba való bekapcsolódás. A gyorsjavító cipőszalon olyan Az új -egészségügyi, létesítményt korszerű kutató- és gyógynövény­kísérleti laboratóriumokkal sze­relik fel. A kórtermekben egy­idejűleg 800 beteg ellátásáról tud­nak gondoskodni. A kórház egy­ben továbbképző központ is lesz, ahol lehetőség nyílik különböző nemzetközi orvostanácskozások, szimpozionok megrendezésére is. — így jelenleg egyedül lakom. A férjem?... Ezerkilencszázhat- vannyolc óta egyedül neveltem a gyerekeket, özvegy vagyok ... — Ügy tudom, szakszervezeti bizalmihelyettes? — A tavalyi választások óta. Részrehajló nem vagyok, az igaz­ságot szeretem. Lehet, ez ütkö. zéssel is jár néha, de ha az em­ber vállalja... — Mi a napi programja? Nem egyhangú az élete? — Egyhangú? — jót mosolyog. — Mikor innen hazamegyek, ki­csit le kell pihenni. Akkorra ki­jön, hogy csak nehéz munka ez, kifárad az ember. A lazítás után tanulás, tanulás. Nincs ám tévé­nézés sem, vagy egyéb szórako­zás. A vizsgákon nem nézik, hogy negyvenöt éves vagyok; tudni kell. — Miért tanul? — Arra is gondoltam, hogy ta­lán nyugdíjamig nem bírom vé­gig emelni a kalapácsot. Aztán ha többet tudok, talán nem kell seprűt fogva keresni a kenye­rem ... De meg az az igazság, hogy mióta tanulok, egész más­hogy látom a világot... Jaj, nem akarok én nagy szavakat... De higgye el, azelőtt mit tudtam én;v hol van Venezuela, s hol — mi — miért történik a világban?.., Mióta biológiát tanulok, máshogy gyönyörködöm a fűszálban, a vi­rágban .., S milyen érdekes volt megtudni, hogy annak az élette­len anyagnak, amivei dolgozom, szintép van szerkezete ... Meg higgye el, az emberek közt is másképp mozog, aki könnyebben' tud közös témát találni. Akinek nem kell szoirongani, hogy ehhez se tud hozzászólni, ahhoz se... Szeretném ezt szebben, pontosab­ban kifejezni, de valahogy fel- szabadultabb, biztosabb az em­ber, ha tanul, művelődik. Még azt megkérdezem Nagy Imrénétől, hogy érettségi utánra mi a terve? — Annyi biztos, hogy a vastő­két, a kalapácsot azután se ha­gyom el. Tóth István sok megrendelést kapott, hogy esetenként valóban gyors javítást nem is vállalhattak dolgozói. A szolgáltatásokkal kapcsolatos kis számú panaszt orvosolták a szö­vetkezeti tagok. Az árutermeíő részleg cipőket, bőrdíszműcikkeket készített ta­valy, s érdekességszámba megy, hogy Finnországba tőrtokokat szállítottak. A szövetkezet készletgazdálko­dása még kívánnivalókat hagy maga' után. Az eszközforgási se­besség 18 nap volt 1980-ban, meg­egyezett az előző évivel. A fapa­pucstalpak rendszertelen beérke­zése a külső szállítótól rontotta a késztermék-kibocsátás ütemét, s ez az első negyedévben zavart okozott a pénzgazdálkodásban is. A Duna menti Szolgáltatóipari Szövetkezet dolgozói a múlt év­ben arra törekedtek, hogy a szol­Hírt adtunk arról, hogy a fővá­rosiban a BNV területén április 7-én négy nagyszabású nemzetkö­zi szakkiállítás nyílik a HUNG- EXPÓ rendezésében. A rendezők, tői kapott tájékoztatás alapján beszámolunk olvasóinknak arról, hogy a legnagyobb érdeklődésre számottairtó kiállítás az AGRO- MASEXPÖ, a Nemzetközi Mező- gazdasági, Élelmiszeripari Gép- és Műszerkiállítás lesz. Végleges ádatok szerint az igen .rangosnak ígérkező bemutatón tizenhárom ország vesz részt. Ezek: Ausztria, Belgium, Csehszlovákia,* Dánia, Franciaország, Hollandia, Jugosz­lávia, NSZK, az NDK, Svájc, Svédország, a Szovjetunió és ter­mészetesen' Magyarország. A jelentkezésiből kitűnik, hogy a fenti tizenhárom nemzet 113 kiállítója hozza el a legkorszerűbb ipari témákéit abban a 'remény­iben, hogy ezekre megrendelőket, vásárlókat találnak. A hatvan­nyolc hazai kiállító mellett kilenc szocialista országbeli és harminc­hat tőkés országbeli cég népsze­rűsíti gyártmányait. A magVar vállalatok közül a Mezőgép Tröszt mintegy száz gé­pet és műszaki berendezést mu­tat be az AGROMASEXPO-n. A kiállítás látogatói, a szakembe­rek körében minden bizonnyal nagy tetszést, arat majd a Ganz- MÁVAG vízgépe, a Rába-vontató különböző típusai a hozzájuk tartozó munkagépekkel. Sok új géptípussal jelentkezik még az ÉLGÉP, amely az élelmiszeripari újdonságokkal lepi meg a szak­gáltatások körének bővítése mel­lett javítsák a minőséget, s a munka hatékonyságát is. Ennek eredményeképp a szolgáltatásban mintegy 14 ezer, az árutermelés­ben pedig 210 ezer forinttal na­gyobb volt az egy főre jutó ter­melési érték, mint az előző esz­tendőben. Az előző tervidőszakban mi­niszteri kitüntetést is kiérdemelt kollektíva tagjainak kéresete a jó munkával összhangban alakult. A bérszínvonal 1976 óta 25 ezer 700 forintról 34 ezer 300-ra emelke­dett. Az idén 45 millió forintos árbe­vételi és 2,6 milliós nyereségterv megvalósításán dolgozik a tag­ság. Változatlanul feladat a szol­gáltatások színvonalának emelé­se, a minőség javítása!' Kalocsán és Dunavecsén új szolgáltatóhá­zat építenek. A. T. S. terület iránt érdeklődő hazai és külföldi látogatókat. A külföldi kiállítók közül a szovjet Traktor Export új meg­oldású traktorokat hoz a kiállí­tásra, és változatos lesz az NDK vállalatainak gépkiállítása is. A csehszlovákok ezúttal többféle élelmiszeripari gépet mutatnak be, a jugoszlávok pedig' trakto­rokat és más mezőgazdasági fel­szereléseket. ■A tőkés országok közül Auszt­ria cégei kertészeti és ipari gépe­ket, a belgák fakitermelő, a dá­nok a hagyományos öntözőberen­dezéseket, a franciák új típusú aratógépeket, sertéstartási eszkö­zöket, a hollandok láncfűrészeket és generátorokat, míg az .NSZK- belíek különféle vontatókat, be­takarító gépeket és élelmiszer- ipari gépeket, berendezéseket hoznak a budapesti kiállításra. Az AGROMASEXPO tájékoz­tatójából azt is megtudtuk, hogy az idei rendezvény a szakmai ta­pasztalatok cseréjével is segítsé­get kíván ’ adni a nemzetközi együttműködés fókozásához. A korábbi tapasztalatok alapján a kiállításon most több lesz a szemléltetőanyag, szélesebb körű lesz az ismeretterjesztés. Az AGROMASEXPO információs szolgálata révén a szakemberek az új műszaki megoldások rész­leteihez könnyen hozzájuthatnak.' A nemzetközi tapasztalatcseré­ket a kiállítás tartama alatt elő­segítik a konferenciák, a szak­előadások és a megbeszélések. M. I. FELKÉSZÜLÉS AZ IDEGENFORGALOMRA 0 Bugac-pusztán az idén mintegy húszezer vendéget várnak különböző utazási Irodák szervezésében. Képünkön: egyengetik a pusztára vezető utat, előtérben akadályugratás. Az egyengető Űj kórház, hagyományos gyógymód Külföldi kiállítók az AGROMASEXPÓ-n

Next

/
Oldalképek
Tartalom