Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-09 / 83. szám

2 # PETŐFI NBPE # 1981. április 9. KÖZÖS KÖZLEMÉNY A SZOVJET-MAGYAR TÁRGYALÁSOKRÓL Az enyhülés a népek alapvető érdeke Púja Frigyes hazaérkezett Moszkvából események sorokban WASHINGTON _______________ Ú jabb elnökgyilkos-jelöltet vett őrizetbe kedden az amerikai rend­őrség. Edward Richardson 22 éves fiatalember csőre töltött 32- es kaliberű pisztollyal készült felszállni egy New Yorkba induló buszra, amikor lecsaptak rá. Ri­chardson a vád szerint Reagan elnököt akarta meggyilkolni, de mivel számított rá, hogy a Hinck­ley által elkövetett merénylet után nem tud az elnök közelébe férkőzni, beérte volna „más ki­emelkedő jobboldali személyiség- gel”._________________________ BEJRÜ T_____________________ S zárkisz libanoni elnök szerdán délben újabb tűzszüneti felhívást intézett a Bejrút és Zahle tér­ségében harcban álló felekhez. A délelőtti órákban mindkét had­színtéren folytatódtak a tüzérsé­gi összecsapások, miután a ko­rábbi tűzszüneti felhívásoknak nem volt foganatja. Ami Dél-Libanont illeti, az Iz­raellel együttműködő jobboldali milíciák szerdán délelőtt Naba- íieh városát és a környező tele­püléseket ágyúzták. Egyelőre csu­pán súlyos anyagi károkról érke­zett jelentés. RÍJAD A Rijadban tartózkodó Haig amerikai külügyminiszter és Fahd szaúdi trónörökös keddi megbe­széléseinek középpontjában az amerikai fegyverszállítások, és az ehhez már megszokottan kapcso­lódó magyarázat, az állítólagos szovjet fenyegetés elleni védeke­zés állt. Púja Frigyes, az MSZMP KB tagja, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere a szovjet kor­mány meghívására 1981. április 8—8. között látogatást tett a Szovjetunióban. • Púja Frigyes és Andrej Groml- ko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere tár­gyalásain, amelyek a teljes nézet- azonosság és a kölcsönös megér­tés légkörében zajlottak le, átte­kintették a jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb problémáit, valamint a Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió kétoldalú kapcsolatainak néhány kérdését. A felek a fő figyelmet arra a gyakorlati intézkedéseket elő­irányzó . programra fordították, amelyet Leonyid Brezsnyev ter­jesztett elő az SZKP XXVI. kong­resszusán a nemzetközi helyzet javítására, a béke és biztonság erősítésére. Megelégedéssel álla­pították meg, hogy a program megvalósítása utat nyit a legfon­tosabb nemzetközi problémák megoldásához, a kölcsönös biza­lom légkörének megteremtéséhez, és az államok békés, együttmű­ködéséhez. A magyar fél kifejezésre jut­tatta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nagyra értékelte az SZKP XXVI. kongresszusa határozatait, teljes mértékben támogatja az új szov­jet külpolitikai' kezdeményezése­ket, amelyek megegyeznek a Ma­gyar Népköztársaság törekvései­vel és népének érdekeivel. A véleménycsere megerősítette, hogy a felek egybehangzóan ér­tékelik a jelenlegi nemzetközi helyzetet. Úgy vélik, a bonyolul­tabb nemzetközi helyzet állhata­tos tevékenységet követel azért, hogy valamennyi érdekelt fél részvételével sor kerüljön a szov­jet békekezdeményezések érdemi megvizsgálására és valóra váltá­sára, a nemzetközi kapcsolatok és a párbeszéd aktivizálására min­den szinten. E tekintetben fon­tos lépés Leonyid Brezsnyev sze­mélyes üzenete számos ország ál­lam- és kormányfőjéhez, amely­ben kifejezte a szovjet fél kész­ségét, hogy megkezdjék az SZKP XXVI. kongresszusán előterjesz­tett javaslatok érdemi megtár­gyalását A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió meggyőződése, hogy a béke, a nemzetközi — és ezen belül az európai — biztonság ér­dekében a legfontosabb feladat a nukleáris háború veszélyének elhárítása. A felek aggodalmukat fejezték ki a közép-hatótávolsá­gú amerikai nukleáris rakétafegy­verek nyugat-európai elhelyezésé­ről hozott, a békét súlyosan ve­szélyeztető NATO-döntés miatt. Az ilyen rendszerek mennyiségi és minőségi befagyasztása ebben a térségben, -beleértve az előre­tolt amerikai'eszközöket, biztos útja a tárgyalások sikerének, és az ilyen eszközök szintje közös meghatározásának az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján. A tárgyaló felek hangsúlyozták, hogy az új szovjet kezdeménye­zések kedvező feltételeket te­remtenek az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő államok képviselői madridi találkozójának eredmé­nyes befejezéséhez. A kétoldalú kapcsolatok meg­tárgyalása során a miniszterek mély megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió testvéri barátsága és sokoldalú együtt­működése a marxizmus—leniniz- mus és a szocialista internacio­nalizmus elvei alapján, a barát­sági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerződéssel teljes összhangban töretlenül- fej­lődik. Hangsúlyozták, hogy Ká­dár János és Leonyid Brezsnyev rendszeres találkozói különösen jelentősek a kommunizmus és a szocializmus építését szolgáló magyar—szovjet együttműködés távlatainak és fő irányainak ki­dolgozásában és a két ország szo­ros külpolitikai együttműködésé­nek elmélyítésében. Magyarország és a Szovjetunió a jövőben is minden eszközzel erősíti a Varsói Szerződés tagál­lamainak egységét és összefor- rottságát, tevékenyen elősegíti a .testvéri szocialista országok együttműködése hatékonyságá­nak további növelését, a külpo­litikai stratégia együttes kidol­gozását, összehangolt lépéseik megvalósítását a nemzetközi szín­téren. A Magyar Népköztársaság kor­mánya nevében Púja Frigyes hi­vatalos baráti látogatásra hívta meg Andrej Gromikót, aki a meghívást köszönettel elfogadta. • Púja Frigyes, az MSZMP KB tagja, külügyminiszter, aki a szovjet kormány meghívására a Szovjetunióban tartózkodott, szerdán hazaérkezett. Fogadásá­nál a1 Ferihegyi repülőtéren jelen volt Valerij Muszatov, a Szovjet­unió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. (MTI) A beszámolók vitájával folytatódott a csehszlovák kommunisták kongresszusa Sebestyén Tibor, az MTI tudó­sítója jelenti: Alkotó munkalégkörben foly­tatódott szerdán reggel Prágában a CSKP XVI. kongresszusa. A vita alapjául bőséges anyagot szolgáltattak a tanácskozás első két napjának referátumai: Gus­tav Húsúknak, a CSKP KB főtit­kárának az előző kongresszus óta végzett tevékenységét elemző és a következő évek feladatait fel­vázoló beszámolója és a központi ellenőrző és revíziós bizottság je­lentése, kedden pedig az a be­széd, amelyet Lubomir Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, az ország miniszterelnöke tartott az új ötéves terv irányelveiről. Ugyancsak gyarapították a ta­nácskozás tárgy- és gondolatkö­rét, annak hazai és nemzetközi jelentőségét a kongresszus kül­földi vendégeinek kedden elhang­zott beszédei. Különösen nagy ér­deklődés fogadta Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KB főtitkáró­nak, a szovjet pártküldöttség ve­zetőjének beszédét. Kedden délután szólalt fel a csehszlovák kommunisták kong­Csehszlovákia — szövetségi ál­lam, a csehek, a szlovákok és a nemzetiségek országa. Legfelsőbb szervei Prágában működnek. A Szövetségi Gyűlés, azaz a cseh­szlovák parlament, amely egyben a két háznak, a Népi Kamarának és a Nemzetek Kamarájának a székháza, a Nemzeti Múzeum szomszédságában áll. Itt találko­zom Vladimir Vedrával, a Nem­zetek Kamarájának alelnökével, a Szövetségi Gyűlés Elnökségének tagjával, valamint a Népi Kama­ra alelnökével, dr. Richard Ne- jezchlebbel, aki szintén tagja a Sző. vetségi Gyűlés elnökségének. A nemzetiségek, főként a magyarok helyzete felől érdeklődöm tőlük. Megtudom, hogy az 1979. de­cember 31-i népszámlálási adatok szerint 80 ezer lengyel, 74 ezer német, 51 ezer ukrán, tízezer orosz és 608 ezer magyar nem­zetiségű állampolgára van az or­szágnak, a 47 ezer egyéb nemze­tiségű mellett. A parlamenti képviseletek — Az 1968-as föderációs alkot­mánytörvény elfogadása után mi­ként rendeződtek a nemzetiségek jogai? — kérdezem. — Az 1969/144-es törvény rend­szerezte a jogokat, amelyek a ki­sebbséghez tartozó állampolgáro­kat megilletik, és amelyek révén azok teljesen egyenjogúakká vál­tak a csehekkel és a szlovákokkal — válaszolja Vladimir Vedra. — Ez a törvény kimondja, hogy a nemzetiségek a cseh és a szlovák nemzettel együtt alkotják a cseh­resszusán a magyar delegációt vezető Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, valamint Lengyelor­szág és az NDK küldöttségének vezetője, Stefan Olszowski, a LEMP PB tagja és Horst Sin- dermann, az NSZEP PB tagja is. Mindhárman foglalkoztak a szo­cialista közösség országai közötti kapcsolatok és együttműködés fejlesztésének, a szövetségi köte­lékek erősítésének fontosságá­val. Ugyancsak közös vonás volt beszédükben, hogy kifejezték pártjaik szilárd meggyőződését: Lengyelország megmarad a szo­cialista fejlődés útján. A CSKP-kongresszus fő napi­rendi pontjainak — a párt bel- és nemzetközi politikájának — meg­vitatása már a tanácskozás első napján elkezdődött,' és kedden további küldöttek szólaltak fel a vitában. Jan Kozak, a Csehszlovák író­szövetség elnöke többek között a szlovák és cseh írók együttműkö­dését, a két nemzeti irodalom kö­zeledésének tapasztalatait és ered- nyeit ismertette. Ignác Janák, a szlovák államot. Mindenki szaba­don, hátrány nélkül dönthet nem­zetiségi hovatartozásáról. A Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság e törvény szellemében sokrétű fej­lődést garantál minden állampol­gárnak. Előírja a magyarok és a többiek arányos részvételét a kép­viseleti szervekben. Jelenleg a Szövetségi Gyűlés két kamarájá­ban összesen 19 magyar, négy uk­rán, három lengyel és két német képviselő található. Számukra természetesen nemcsak a szám­arány érdekes, hanem a képvise­lők aktivitása is, a szocialista de­mokrácia gyakorlatában. És ők ebben teljesen egyenértékűek a csehekkel és a szlovákokkal. — A törvény biztosítja egy sor magyar nyelvű lap és folyóirat megjelenését az országban. Ma­gyar nyelvű óvodák, iskolák, kö­zépiskolák működnek. Az anya­nyelvi kultúra ápolásában nagy szerepet játszik Szlovákiában a CSEMADOK, a Magyar Dolgo­zók Kulturális Egyesülete, amely­nek az általunk igen nagyra be­csült Lőrincz Gyula volt az elnöke elhunytáig — mondja R. Nejez- chleb. — Értékes munkát végzett a szövetségi parlament elnökségi tágjaként, és más tisztségeiben is. Hozzátenném az eddigiekhez, hogy a magyarok a parlament mindkét kamarájában a legaktí­vabb képviselők közé tartoznak. Magyar értelmiség — Tíz évvel ezelőtt lényegesen kisebb volt az értelmiségiek és alkalmazottak számaránya a ma­Szlovák KP KB elnökségének tag­ja, a nyugat-szlovák megyei párt- bizottság első titkára a szocialis­ta országok gazdasági együttmű­ködésének és integrációjának kie­melkedő példáiként említette me­gyéje két nagy létesítményét: a szovjet segítséggel épült apát- sz^ntmihályi atomerőművet és a csehszlovák—magyar közös be­ruházással megvalósuló bős- nagymarosi vízlépcsőrendszert. A prágai pártkongresszuson a CSKP tagjait képviselő 1450 kül­dött, valamint több száz.hazai és külföldi vendég figyelme most az ilyen gyakorlati törekvések­kel foglalkozó tömör felszólalá­sokra összpontosul. A tanácsko­zás szerdai munka tervében csak ezeket iktatták be. A külföldi küldöttségek tag­jainak egy része a nap folyamán ellátogatott Prágában és környé­kén levő üzemekbe, intézmények­be, s barátsági gyűléseken talál­kozik a csehszlovák dolgozókkal. Este a tanácskozás, helyén, az új művelődési palotában díszelő­adást rendeztek a CSKP XVI. kongresszusának delegátusai és vendégei tiszteletére. (MTI) gyarok, mint például a szlová­kok között. Változott-e a helyzet azóta? — A magyar anyanyelvű fia­talnak — szól ismét Vladimir Vedra — ahhoz, hogy például or­vos lehessen, tudnia kell szlová­kul is. Ez természetes. Nemcsak az egyetemi tanulmányok miatt. Enélkül hogyan értené meg á szlovák beteg panaszát? A pél­dát azért hozom fel, hogy érzé­keltessem a két nyelven tanulás fontosságát, amitől a mai fiatalok nem idegenkednek már. Mind többen lesznek a magyar fiúk és lányok közül mérnökök, orvosok, jogászok, más értelmiségiek. Jól képzett szakemberekre az ország minden részében, minden nemze­tiség körében szükség van. Nem­csak a fiatalok érdeke ez, hanem az államé is. Sajátjuknak érzik — A magyar és a többi nem­zetiségek szorgalmasak a szocia­lizmus építésében. A mi pártunk nagy politikai győzelme, hogy ők is a sajátjuknak érzik a köztársa­ságot. — Tehát a nemzetiségi kérdés lenini elveken való rendezése után ’ ma semmiféle akadálya nincs annak, hogy a magyar és a többi nemzetiségű állampolgárok tehetségük )' kibontakoztatásával eljussanak akár a a legmagasabb gazdasági, társadalmi, vagy poli­tikai tisztségekbe? — Semmi. Ezt hosszú névsor­NATO-ülés zárt ajtók mögött Zárók özleménnyel és sajtóérte­kezlettel ér véget szerdán Bonn­ban a NATO nukleáris tervező csoportjának kétnapos tanácsko­zása. A titkos konferenciáról ki- szivárgott hírek szerint a hadügy­miniszterek ismét megerősítik az atlanti tömb 1979-es fegyverkezé­si határozatát. Nem sikerült meg­állapodásra jutni a szovjet—ame­rikai tárgyalások újrakezdésének időpontjáról. Csupán az Vált is­meretessé, . hogy a . fegyverzetel­lenőrzés kérdéseivel foglalkozó különleges NATO-csoport júni­us elejére fejezd be munkáját és ezzel elhárujlhat ez az akadály a tárgyalások útjából. Weinberger amerikai hadügymi­niszter, aki első alkalommal vesz részt a tervezőcsoport munkájá­ban, kedden élesen bírálta azokat a nyugat-európai országokat, amelyek tudomásul veszik ugyan az Egyesült Államok növekvő ka­tonai erőfeszítéseit, de nem kö­vetik Washington példáját. Nyu­gatnémet részről ezzel kapcsolat­ban airra utaltak, hogy az NSZK az európai NATO-országok kp- zül a legtöbbet tette az atlanti *ömb katonai erejének növelésé­re, így „Bonn lelkiismerete tisz­ta”. . • A pozsonyi Duna-híd. ral bizonyíthatnánk, amelyen tsz-elnököktől központi bizottsági titkárokig sokféle beosztású em­ber szerepelne — állítja Vladimir Vedra, p' Nemzetek Kamarájá­nak alelnöke. — Az érvényesülés'- nek csak egy akadálya lehet Cseh­szlovákiában, ha valaki a szo­cializmus ellensége. De ez nem­csak' a nemzetiségi állampolgá­rokra vonatkozik. A. Tóth Sándor — Vége. — • [CSEHSZLOVÁKIÁUL Hogyan élnek a nemzetiségiek? A palesztin menekültek napja Több mint egy évtizeddel ez­előtt nyilvánították április 9-ét a palesztin menekültek napjává. Az arab népekkel való szolidari­tás nemzetközi konferenciája így kívánt emlékeztetni arra, hogy 1948-ban ezen a napon több száz embert öltek meg izraeli roham- osztagosok a Jeruzsálem melletti Deir Jászin arab faluban. A palesztinok elűzése otthona­ikból már azután megkezdődött, hogy az ENSZ Palesztinát két önálló államra osztotta fel. Töme­ges menekülésükre azonban csak 1948—49-ben került sor, amikor Izrael bekebelezte a tervezett pa­lesztin állam egy részét. Sok százezren azóta is menekülttá•• borokban várják sorsuk jobbra- fordulását, együtt azokkal, akik 1967-ben, az újabb arab—izraeli háború következtében csatlakoz­tak külföldre kényszerült honfi­társaikhoz. A palesztin menekültek száma — a leszármazottakkal együtt — becslések szerint ma már 3,5—4 millió. Izraeli területeken, illetve arab országokban élnek (a leg­többen Jordániában és Libanon­ban), de harcuk végső célja az önálló állam megteremtése. A térség politikai eseményei, az amerikai indíttatású rendezési • A több tucat palesztin mene­külttábor egyike. (Fotó — KS) tervek megfeneklése újra és újra bebizonyítja, hogy a közel-keleti válság orvoslásának kulcsa: a pa­lesztinok problémája. E kérdés megoldásához pedig a menekül­tek ügye is elválaszthatatlanul hozzátartozik. (KS) NAPI KOMMENTÁR. „Törvényen felül” Nem akármilyen hírt repítettek világgá teheráni keltezéssel a vi­lág hírügynökségei: vádat emel­nek Irán elnöke, kormányfője és hivatalos szóvivője ellen a már­cius 5-i zavargások miatt. Nem túlzás kijelenteni, hogy szinte páratlan fejleményről van szó. Néha ugyan megesik, hogy egy- egy ország legmagasabb rangú vezetői ellen hivatalosan vádat emelnek, de az esetek csaknem száz százalékában akkor — em­lékezzünk ZuHi'kar Ali Bhutto példájára —, amikor már meg­fosztották őket hatalmuktól. A mostani, teheráni vádemelés azonban olyan két csúcs-politi­kust érint, akik ma is hivatalban vannak. A. Jjír mögött konok-keserű tény húzódik meg. Áz, hogy' Irán zak­latott 'belpolitikai porondján Khómeini ajatollah emlékezetes lépéséi után is folytatódik az ál­datlan hatalmi vetélkedés. Az előzmények közismertek. Március 5-én egy, a jelenlegi Iránban nem ritka monstre-gyűlés során fizi­kailag is összecsaptak az országot ma megosztó két tábor, az úgy­nevezett iszlám fundamentalisták és Baniszadr köztársasági elnök hívei. Khomeini e véres fejle­mény láttán úgy érezte, betelt a pohár. Ügy tett intézkedéseket, hogy gyakorlatilag az iszlám tá­madás kereszttüzében álló Bani­szadr mellé állt. Iránban akkor sokan azt remél­ték — ugyanígy kommentálta a fejleményeket a világsajtó jó ré­sze —, hogy az ajatollah még mindig nagy tekintélye végre gá­tat szab a külső háborút megne­hezítő belső harc továbbterjedé­sének. Nem így történt. A küz­delem tovább tart, a vádemelés ennek félreérthetetlen jele. A nagy kérdés „csak” az, vajon mi­lyen motívum áll e vádemelés mögött? Az a tény, hogy nemcsak Bani­szadr, hanem legfőbb ellenfele, Radzsai miniszterelnök, valamint az ő emberének számító Behzad Havabi kormányszóvivő ellen is vádat emelnek — elgondolkozta­tó. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy e fejleménnyel egyidőben tartóztat­ták le Reza Sadr-t, egy Baniszadr elnököt támogató lap főszerkesz­tőjét .az a benyomásunk tornád, ^iogy „kicentilett’' döntésről 'úán szó. ! Vele együtt ugyanis négy személyiség ellen emelnek vádat, és az arány — táborok szerint — kettő-kettő. Musszavi Ardebili főügyész a vádemelést indokolva úgy fogal­mazott, hogy „senki sem állhat a törvény felett”. Csakhogy ugyanez a főügyész, aki nyilván­valóan a Baniszadr-ellenes tábor­hoz tartozik, ugyanezt a megál­lapítást — Irán történetében elő­ször — magára Khomeinire vo-' natkoztatta. És aligha véletlenül éppen akkor, amikor az ajatollah támogatta a köztársasági elnö­köt ... H. E. Gazdag program az űrhajózás napján Április 12-én lesz húsz éve aranak, hogy Jurij Gagarin szov­jet űrhajós végrehajtotta a törté­nelem első űrutazását. Hazánk­ban országszerte megemlékeznek a kiemelkedő jelentőségű ese­mény évfordulójáról. A Magyar Tudományos Akadé­mia Interkozmosz Tanácsa és a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság az évforduló tiszteletére pén­teken az Akadémián ünnepséget rendez, amelyen megemlékeznek Gagarin űrrepülésének jelentősé­géről, az űrhajózás két évtizedé­nek eredményeiről, valamint ha­zánkban az Interkozmosz-prog- ramiban való részvételéről. A jelentősebb események sorá­ba tartozik az a kiállítás, amely ugyancsak április 10-én nyílik a Közlekedési Múzeumban „Ember a világűrben” címmel az MTA Interkozmosz Tanácsa, azMSZBT és a múzeum rendezésében. A ki­állításon érdekes tárgyak és fo­tók, vasárnaponként pedig film­vetítéssel egybekötött előadások segítik majd elő, hogy a látogatók megismerkedhessenek az űrha­józás legjelentősebb eseményei­vel és eredményeivel’. Az évforduló alkalmából szer­dán szovjet küldöttség érkezett hazánkba, élén Valerij Kubászov űrhajóssal, aki a Szojuz—36 fe­délzetén Farkas Bertalannal | együtt végrehajtotta az első szov­jet—magyar közös űrrepülést. Itt- tartózkodása során Valerij Kubá- szoV részt vesz a Gagarin űrre­pülésének évfordulója alkalmá­ból rendezendő ünnepségeken. Ezenkívül a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában találkozik a budapesti vállalatok „képviselői­vel, a Tudományos Akadémiáin pedig az Imterkozmosz-program végrehajtásában részt vevő ma­gyar szakemberekkel- A szovjet űrhajós ellátogat a Csepel Vas- és Fómművekbe, valamint a Győ­ri Közlekedési és Távközlési Fő­iskolára is. (MTI) Életfogytig tartó fegyház gyilkosságért A Debreceni Megyei Bíróság nyereségvágyból és különös ke­gyetlenséggel elkövetett ember­ölés bűntette miatt életfogytig tartó fegyházra ítélte Kiss Fe­renc tiszacsegei lakost, alkalmi munkást. Kiss 1980. szeptember 28-án kocsmai italozás után bics­kájával elvágta1 Kovács Albert helybeli nyugdíjas torkát és jobb csuklójának ereit. Kovács Albert életét nem tudták megmenteni, a múlt év decemberében hosszas kórházi kezelés után meghalt. A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom