Petőfi Népe, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-18 / 91. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! V^> AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvi. évf. 9i. szám Ára: 1,40 Ft 1981. április 18. szombat A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Pénteken ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Tanácsa, amely első napirendi pontként az idei népgazdasági terv végrehaj­tásának első negyedévi tapaszta­latairól tárgyalt. Gál László, a SZOT főtitkárhe­lyettese beszámolójában megálla­pította, hogy az előző év fonto­sabb gazdasági irányzatai folyta­tódnak. A fizetési mérleg javulá­sa szempontjából különösen je­lentős, hogy a tőkés export fede­zi az importot. A terv teljesítésé­nek külső és belső feltételei azon­ban mind nehezebbekké válnak. Éleződik a verseny a tőkés piaco­kon, ezért még jobb minőségben, még korszerűbb, versenyképesebb termékeket kell előállítaniok a vállalatoknak. Ebhez nagy segítsé­get jelent a szocialista munkaver- seny, amelynek még inkább az új követelményhez kell alkalmaz­kodnia. A főtitkárhelyettes szólt a Mi­nisztertanács és a SZOT vezetői­nek a közelmúltban megtartott tanácskozásáról is. Elmondta, hogy ezen a megbeszélésen felmerültek az ágazati -Iparág i szakszerveze­tek kongresszusán elhangzott kü­lönféle javaslatok, ajánlások, igé­nyek, amelyek kiterjednek a gaz­dasági munka, a demokratizmus, a szocialista munkaverseny, az életszínvonal, a bérpolitika, a szociálpolitikai munka különféle kérdéseire, a nyugdíjasokat, a nagycsaládosokat érintő problé­mákra. A szakszervezetek java­solták a Minisztertanács vezetői­nek, hogy közösen elfogadott prog­ram alapján megfelelő sorrend­ben és ütemben vizsgálják meg az említett kérdéseket. A javas­latot a kormány vezetői elfogad­ták. Kedvező, hogy néhány témá­ban rövidesen megfelelő intézke­dés születik. Felemelik például a gazdálkodó szerveknél a törzsgár- da-fokozatok elérésekor adható egyszeri pénzjutalom felső' hatá­rát, amely a jövőben 2—3 ezer forintig terjedhet. A költségvetési szerveknél ez az összeg 1000—4000 forintig terjed, szükséges, hogy a vállalatoknál ennek megfelelően kezdjenek hozzá a törzsgárda-sza- bályzat módosításához, hogy 1982. január 1-től az életbe léphessen. (Folytatás a 2. oldalon.) Ügy tartják a- Bács megyeiek, hogy a homokon korábban jön a tavasz. Hamarabb és gyorsabban melegszik a föld, előbb bújik elő a gyümölcsfa virága is. Két szak- és egy termelőszövetkezetben arra kerestünk és kaptunk választ, hogy melyek azok a feladatok, amelyek leginkább foglalkoztatják az ott dolgozókat. A JAKABSZÁLLÁSI Népfront Szakszövetkezetben a gazdaság­ban viszonylag kis területen, ösz- szesen 117 hektáron termelnek kukoricát. A vetéságyat már elő­készítették, jövő hét élején kez­dik meg a magok földbe juttatá­sát. Elsősorban Szegedi DC 384- es és középtenyészidejű Marton- vásári fajtákat részesítik előny­ben. Befejezték már a 10 hektár lu­cerna és a 200 hektár somkóró Vetését is. Száz hektáron magot fognak, a másik 100 hektáron zöl­dellő növényből pedig trágya lesz. majd. Nagyon jó előveteményként a rozsnak és az őszi árpának. Szük­ség van erre a „technológiai" mű­veletre, mert a föld aranykorona­értéke alig haladja meg a négyet. Befejezték a gabona gyomirtá­sát 200 hektáron. A Dikotex 40 EC mellett Wuxál lombtrágyát is kap a kalászos. Virágzik és jó közepes termést ígér a 101 hektár őszibarackos. Tavaly kísérletképpen néhány hektáron virágzás után metszet­ték a fákat. Az eredmény kiváló volt, 30—40 mázsával fizetett töb­bet a gyümölcsös hektáronként. Ezen felbuzdulva, a gazdaság ve* zetői elhatározták, hogy az idén 12 hektáron jóval a virágzás után metszik meg a fákat. AZ ORGOVÄNYI Egyetértés Szakszövetkezet meglehetősen nagy — több mint 3 ezres — anya- juhállománnyal rendelkezik. Az elnök tájékoztatása szerint min­den talpalatnyi földet — rétet és legelőt — hasznosítanak. Amikor az időjárás lehetővé tette, egész télen át legeltették az állatokat. Az anyaállomány 1600-as szapo­rulata már vágásra érett. Az or- goványi bárányból kerül az ola­szok és a franciák asztalára is, hisz két hét ótá folyamatosan szállítják az élő bárányokat. Az ezer hektáros közös és tagi művelésű szőlő jól telelt. A tőke- fejművelés eredményeként azon kevés gazdaságok közé tartoznak, ahol fagykárt nem szenvedett a kultúra. Látszanak már a 15 hektár sár­gabarackos termésének kontúrjai is. Ha a májusi fagyok nem tesz­nek kárt a gyümölcsösben, jó kö­zepes termésre számítanak. A szakszövetkezet szerves ré­sze a húsüzem. Napjában harminc disznót vágnak. A kiegészítő üzemág termelési értéke évenként meghaladja a 22 millió forintot. Dicsekednek az ottani mesterek azzal, hogy húsvétra hagyományos , Ízesítésű, házi készítésű füstölt sonka százaival rukkoltak elő. AZ IZSÁKI Sárfehér Tsz 700 hektáros közös szőlőjében túl vannak az egyik legfontosabb té­li, kora tavaszi munkán, a szőlő metszésén. A kedvező időjárás nyomán bizakodóak a vezetők, mert kevesebb termőrügy fagyott le, mint amennyire a hideg tél vé­gett számítani lehetett. A közös gazdaság a burgonya- termesztésben már hagyományok­kal rendelkezik. Az idén is 105 hektáron termelik ezt a * fontos, népélelmezési cikket. Ügy fogal­mazott az elnök: egyfajta bizton­ság kedvéért beléptek a burgo­nyatársulásba is. Nagy munka folyik a 660 hek­tár háztájiban. Itt is a burgonya a sláger, de emellett kukoricát termelnek, sőt nevelik az 55 hek­tár paprika és 30 hektár paradi­csom palántáját is. Zöldségfélék­ből összesen 126 hektáron szedik majd a termést a nyár közepétől. A 409 hektár alma jó termést ígér. A gazdaság vezetői ügy ter­vezték, hogy a korszerűnek szá­mító csöpögtetŐ öntözéssel a ter­més mennyiségét 30—40 százalék­kal növelik. Sajnos, állami támo­gatás híján erről le kell monda­ndók« Pedig a sívóhomok az, ame­lyik meghálálja a legkisebb be­ruházást is, A fóliasátrak alatt többek kö­zött zöldell már a 6 hektárra szánt dinnyepalánta is. Ügy ter­vezik, hogy minél előbb végső he­lyére teszik a növényeket. Első­sorban azért, hogy a meleg ho­mok adta lehetőséget kihasználva, legkorábban az Izsáki dinnye je­lenjék meg a piacon. Sí. P. ft|. Kecskemétre látogatott a magyar és a líbiai építésügyi miniszter Hazaérkezett a magyar pártküldöttség Berlinből Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter meghí­vására nyolctagú küldöttség élén hazánkban tartózkodik Mohamed Al Mangoush líbiai építésügyi mi­niszter, s tárgyalásokat folytat a két ország építésügyi együttmű­ködésének továbbfejlesztéséről. Szóba kerül a többi között, hogy a magyar építőipar hogyan kap­csolódhatna be Líbia komplex ok­tatási, egészségügyi és ipari léte­sítményeinek építésébe, a városok1 infrastrukturális ellátásának fej­lesztésébe. A magyar építésügyi és város- fejlesztési miniszter líbiai kollé­gájával tegnap Kecskeméten járt. 'Itt dr. Mező Mihály tanácselnök fogadta a vendégeket, s adott részletes tájékoztatót a városfej­lesztés eredményeiről és a to­vábbi elképzelésekről. Ezt köve­tően Dörner Henrik a Bács me­gyei Állami Építőipari Vállalat vezérigazgatója ismertette a BÁCSÉP tevékenységét és a város lakótelepeinek, valamint intéz­ményeinek építésében szerzett ta­pasztalatait. Vállalkozásaikat egyébként kiterjesztették külföld­re — a nyugati, közel-keleti és afrikai országokra — is. Ábráhám Kálmán munkatár­sunk kérdésére elmondta, hogy a tárgyalások a líbiai küldöttséggel kedvező mederben folynak. A vendégek végül megtekintették Kecskemét új létesítményeit, la­kótelepeit. N. O. Dr. Mező Mihály köszönti a vendégeket. (Tóth Sándor (elvétele.) Pénteken este visszaérkezett Budapestre az MSZMP küldött­sége, amely Németh Károlynak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának ve­zetésével részt vett a Német Szo­cialista Égységpárt X. kongresz- szusán. (MTI) Kitüntették a szovjet—mongol űrexpedíció résztvevőit Lecnyid Brezsnyev nyújtotta át pénteken a Kremlben a szovjet- mongol közös űrrepülés két részt­vevőjének, Vlagyimir Dzsanibe- kevnak és Zsugderdemidijn Gur- ragcsaanak a magas kitüntetése­ket, amelyeket a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksé­ge adományozott nekik. Dzsani- bekov Lenin-rendet és „a Szov­jetunió Hősének” második arany­csillagát kapta meg, Gurragcsaat Lenin-renddel, a Szovjetunió Hő­se címmel, és Aranycsillag Ér­deméremmel tüntették ki. Brezsnyev méltatta a két űr­hajós munkáját, hangsúlyozva: a közös űrrepülés szép ajándék a szocialista Mongóliának, a Szov­jetunió régi és hű barátjának. Leonyid Brezsnyev hangsúlyoz­ta: a szovjet—mongol közös űrre­pülés már a nyolcadik volt a nemzetközi űrexpedíciók sorá­ban. Szezon előtt a Kecskeméti Konzervgyárban • Kurucz Sándor villanyszerelő az egyik töltő-záró gép elektromos kapcsolóját szereli. Ugyancsak a Il-es telepen fo­lyamatban van a dzsemvonal korszerűsítése, amelyben jelentős részt vállaltak a tmk dolgozói is. Mint beszélgetésünk elején em­lítettem, sokat köszönhetünk a szezonra való felkészülésben a szocialista brigádoknak. Munká­juk elismeréseként május 1-én két .kollektíva kapja meg a Vál­lalat kiváló brigádja címet, hat brigád az arany fokozatot, míg 2 brigád az ezüstjelvényt nyeri el. O. L. adatunk. A terv szerint május 25-re kell elkészülnünk, s a mun­kák 65 százalékát már elvégez­tük. A legfontosabb feladatunk a sterilező berendezések felújítása, ez is biztató ütemben halad. Ko­rábban két borsóelőfőző berende­zést üzemeltettünk, 4—4 tonna volt a kapacitásuk óránként. Most egy újat szerelünk be — a kecs­keméti MEZŐGÉP gyártmánya — amelynek egyedül annyi lesz a teljesítménye, mint a régi kettő­nek. A tervszerű munkát figyelem­be véve, a megadott határidőre, július 30-ra végzünk az uborka-, valamint a zöldbabfeldolgozó be­rendezések javításával. A paradi­csomvonalat július 20-ra, a cse­megeuborka-feldolgozó berende­zéseket pedig július 25-re adjuk át rendeltetésének. Gyárunk U-es telepén befeje­zés felé halad a folyékony cukor felhasználását lehetővé tevő be­rendezés szerelése. All már a két — egyenként 75 köbméteres tar­tály — üzemkész a csővezeték, a szivattyúk, melegítők és minden, ami az új eljáráshoz szükséges. Villanyszerelőinknek van még itt munkája és május elején meg­kezdődhet az üzempróba. A folyé­kony cukor használatára való át­térés létszám-megtakarítást is ^eredményez, ezenkívül sok fizi­kai munka kiküszöbölésére nyí­lik lehetőség. A Kecskeméti Konzervgyár hat szakmát képviselő tmk-üzemének 170 dolgozója a részletekre kiter­jedő műszaki intézkedési terv alapján az év _ első napjaiban megkezdte a nagy értékű gépek, berendezések karbantartását, il­letve javítását. Messze ugyan még az idei első termés feldolgozásá­nak kezdete, de a felkészülés igen jó ütemben halad. Erről beszél­gettünk Szakái Benővel, a gyár üzemfenntartási osztályának ve­zetőjével. — A tmk dolgozói, a két tele­pünkön munkálkodó 14 szocialis­ta brigád minden elismerést meg­érdemel szorgalmas és jó minő­ségű munkájáért — mondta a többi között az osztályvezető. — Feldolgozó-berendezéseink javí­tása — annak ellenére, hogy sok esetben alkatrészhiányt is le kell küzdenünk — igen jó ütemben ha­lad. Elsőként a zöldborsó érkezik s magától értetődő, hogy a fél­dolgozógépsor előkészítése a leg­fontosabb, illetve a legelső fel­9 A tmk dolgozóinak egyik csoportja a sterilező berendezést javítja. (Méhes! Éva felvételei.) ii kell Az ember már-már ódzkodik leírni a szót: egészségnevelés. Az utóbbi évéhben ugyanis annyit emlegettük, hogy félő, visszájára fordul a jó szándék és törekvés. Pedig tiszteletre­méltó a cél — és folyton idő­szerű is —: ráébreszteni, akit csak lehet, milyen felelőtlenül sáfárkodunk saját energiánk­kal, mennyire el tudjuk ha­nyagolni szűke bb és tágabb közösségünk testi-lelki erőn­létét. Ismerősöm meséli bosszú­san: valahányszor az. esti órákban melegítőben, torna­cipőben kilopakodik az igazán üde levegőjű, gyér forgalmú, ligetes félegyházi főutcára, az ügyeletes „jópofák" gúnyos buzdításai, heccelődő megjegy­zései kisérik. És bámulja öreg s fiatal, mint egy hibbant cso­dabogarat. Felesége éppen ezért ki se meri tenni a lábát a 'lakásból, pedig sokszor ki­fejezetten jól esne neki is a szabadban „egy kicsi mozgás", mely ugyebár „mindenkinek kell”... Diákoktól hallani gyakor­ta: innen is, onnan is rendőr­rel fenyegetőzve kergetik el, vagy tiltják ki őket, amikor labdájukkal úgymond éppen „veszélyeztetni” ■ próbálják az utca, a kerület rendjét, lakói­nak nyugalmát. Hogy a torna­órákon kívüli minimális test­edzés hiányában mi forog va­lójában veszélyben a fejlődés- - ben levő gyerekeknél — - azt csak nagyon kevesen gondolják végig. A leg elkeserítőbb, hogy még azok sem, akiken legin­kább múlik a régi grundókat pótló zöldterületek, salakos vagy füves kispályák kijelölé­se, kialakítása. Kell-e bizonygatni, mily rit­ka manapság a csak úgy, ön­ként választott kedvtelésből sportőlgató magyar állampol­gár? Az érem másik oldala ugyanakkor, hogy bizony jó­kora felfordulás, semmihez sem hasonlítható káosz kere­kedne abból, ha minden moz­gásképes felnőtt egyszeriben sportolni — úgy értem: tö­megsportolni — kezdene. Hogy miért? Mert nincs elegendő hely, lehetőség. Olyannyira, hogy még azoknak az úttörők­nek se jut kívánság szerint, akik már túl vannak a nehe­zén, vagyis elhatározták: sza­bad idejükben rendszeresen úsznak, futnak, teniszeznek stb. ■ Olvasom, hogy a költségve­tés az idén 4 és fél millió fo­rintot szán az össznépi kondi- ‘ dó-karbantartásra. Sok ez az összeg, vagy nagyon is szű­kös? Ha azt vesszük, hogy egyetlen valamirevaló kis sporttelep létrehozása tízmil­liókba kerül, akkor bagatell, ám ha úgy számolunk — és ebből kell kiindulni —, hogy községekben, városi lakótele­peken pár ezer forintból az ilyen kérésre mindenkor kész­séggel kapható lakosság mun­kafelajánlásával labda- és más játékokra kiválóan alkalmas parkosított terület szakítható ki, s „rendezhető be", mind­járt biztatóbbak a kilátások. Évtizedek lemaradását vi­szont e téren sem lehet máról holnapra behozni. Annál is ke­vésbé, mert — miként ország­szerte — Bács-Kiskun megye településein is lassacskán be­építenek, fölszámolnak min­den telket, nagyságától függet­lenül. Ezért is örömteli és üdvöz­lendő a SZOT ez évben ismét meghirdetett sportpálya-építé­si mozgalma, miszerint a spor­tolási .kereteket" önmaguk­nak megteremtő munkahelyi kollektívák között három kate­góriában összesen csaknem 1 millió forintot osztanak szét. Egyfajta, kellemest a hasz- nossal összekötő pályázatról van tehát szó, amelyben gya­korlatilag — s csakis úgy — minden üzem, intézmény nyer. Milyen kár, hogy lakóközössé­gek nem nevelhetnek be, jól­lehet munkaidő után, meg hét­végeken az ember szívesebben marad az otthona közelében, már csak a könnyebb és gyor­sabb átöltözés, tisztálkodás miatt is. Igazságtalanok lennénk per­sze, ha kizárólag a kedvezőt­len körülményeket hibáztat­nánk általános tunyaságunkért. Hisz egy kis kocogáshoz, ke­rékpározáshoz, vagy akár gya­logtúrához nem szükséges sta­dion, sportcsarnok, különösebb felszerelés, tömött pénztárca. Berniünk kell inkább meglen­ni a hajlamnak, a hozzáállás­nak, egészségünk, jó közérze­tünk, fizikai és szellemi teher­bírásunk iránt érzett felelős­ségnek. Hogy hosszú legyen életünk aktív, produktív sza­kasza, s ne távozzunk a mun­kából idejekorán összetörve, megrokkanva, miként „öreg" barátom, akiről —, mikor hi­vatalon kívüli időtöltése felől érdeklődtem — kiderült: a sok más idegőrlő elfoglaltság, társadalmi megbízatás szinte egyetlen önfeledt pillanatot sem hagyott számára. Csoda-e, ha aránylag fiatalon, egyálta­lán nem elkerülhetetlen be­tegségek következeiében kel­lett munkatársainak megvál­niuk tőle. A rendszeres lazítómozgás — ennek bármely formája — meg nem irt, de kőtelezőm ki­váltandó receptnek tekinthe­tő tehát. Nem kisebb ugyanis a tét, mint hogy még sokkal nagyobb számú kiegyensúlyo­zott életvitelű, művelt ember éljen minél hosszabb ideig csa­ládja és társadalmunk javára. Zaklatott korunkban ez alig­ha elhanyagolható kivánalom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom