Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-13 / 61. szám

mmaÉmmmamÉm IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: eleinte felhőátvonulásokból szórványosan zá­por, később átmenetileg borult Idő, sokfelé esővel, záporral, délen egy-két helyen esetleg zivatarral. Erős, időnként viharos nyugati, majd északnyugati, északi szél. Gyengül a nappali fölmelegedés. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 4, 9. Legmagasabb nappali hőmérséklet általában 7, 12 fok között, délkele- ten még 15 fok közelében. (MTI) ______ VI LÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 61. szám Ára: 1,40 Ft 1981. március 13. péntek A SZÁZADIK KOZMONAUTA A VILÁGŰRBEN Újabb szovjet űrhajó indult a Szaljut-6 űrállomásra Kéttagú személyzet a Szojuz—T—4 fedélzetén MOSZKVA, (TA53SZ) , A kozmikus térség kutatási programjának megfelelően csütörtökön este, moszkvai idő szerint 23 órakor, a Szovjetunióban felbocsátották a Szojuz—T—4 űrhajót, fedélzetén Vlagyimir Kovaljonok ezredessel, az űrhajó parancsnokával, űrhajós-pilótával, a Szovjetunió Hősével és Viktor Szavinih fedélzeti mérnökkel. A Szojuz—T—4 űrhajót a terv szerint összekapcsolják a Föld körül keringő Szaljut—6—Progressz—12 űrállomással. Kis Csaba és Fazekas Judit, az MTI tudósítói jelentik: MOSZKVA A világűr egyik veteránjával, s Földünk századik, a Szovjetunió ötvenedik űrhajósával fedélze­tén, csütörtökön újaibb szovjet űrhajó iqdult a Szaljut—6 űrál­lomáshoz. A Szojuz—T—4 űrha­jó, amelynek parancsnoka Vla­gyimir Kovaljonok, fedélzeti mér­nöke pedig Viktor Szavinih, a ké­ső esti órákban rajtolt a bajko- nuri űrrepülőtérről. Az első jelen­tések szerint az űrhajó rátért a Föld körüli pályára, ahonnan majd pályamódosításokkal kö­zelíti meg a csaknem három és fél éve működő űrállomást. Mint is­meretes, a Szaljut-hoz már ko­rábban eljuttatták egy Progressz- típusú szállítóűrhajóval az új expedíció számára szükséges fel­szerelést. Az űrhajó parancsnoka, Vlagyi­mir Kovaljonok, ezúttal már har­madszor indult a világűrbe. A Szaljut-űrállomáson a második tartós űrexpedíció parancsnoka volt, és Alekszandr “Ivancsenkov- val 140 napot töltött munkával a világűrben. Korábban ő volt a parancsnoka a Szojuz—25 űrha­jónak is; partnere ekkor Valerij Rj'Umin volt, de'az 1977 októberi úton űrhajójukat nem sikerült összekapcsolni a Szaljut-tal. A belorusz származású Kovaljonok 39 éves, korábban a szovjet légi­erőnél teljesített szolgálatot, és 1967 óta tagja az űrhajós egység­nek. Ä világűrben végzett kima­gasló jelentőségű munkájáért a Szovjetunió Hőse címét kapta meg, számos szovjet és külföldi kitüntetés birtokosa. Viktor Szavihin, aki a szovjet űrhajósok sorában az ötvenedik, és a Föld kozmonautái között a századikként indult útnak a vi­lágűrbe, maga is az űrkutatás ve­teránjai közé tartozik, noha ez első útja. Hosszú évek óta fog­lalkozik azonban űrhajók terve­zésével, és egyik legjobb ismerő­je a Szojuz—T típusnak, amely­nek szerkesztésében kezdettől fogva részt vett. Szavinih 1940-ben született a ki. rovi területen levő Berjozkini köz­ségben, parasztcsalád gyermeke, ként Vasúti technikumot végzett Ezt követően Szverdlovszkban dol­gozott brigádvezetőként, majd ka. tonai szolgálata leteltével beirat­kozott Moszkvában a geodéziai és kartográfiai főiskolára, ahol első. sorban a légifényképezéssel foglal. kozott. Kiváló tanulmányi ered­ményei ismeretében a szovjet űr­hajózás egyik megteremtője, Ko- roljov akadémikus hívta meg tervezőintézetébe, ahol tehetsé­ges tervezőnek bizonyult, s a többi között az űrhajók és űrál­lomások optikai berendezéseinek szerkesztésében vett részt. Már ekkor is foglalkoztatta az a gon­dolat, hogy az általa tervezett műszereket, berendezéseket a gyakorlatban próbálja ki. 1978- ban lett az űrhajós egység tagja, megszerezte az űrhajók és űrál­lomások irányításához szükséges ismereteket. Szavinih nős, 12 éves leánygyermeke van. Kedvenc szó­rakozásai közé tartozik a sport, rendszeresen sízik és úszik. Az új űrexpedíció első felada­ta, hogy megközelítsék a Szaljut— 6 űrállomást, kapcsolják össze azzal űrhajójukat, és vizsgálják át az űrállomás műszereit, be­rendezéseit, végezzék el a szüksé­ges javításokat. A Szaljut 1977. szeptember 29. óta kering már a Föld körül, bár tervezői eredeti­leg sokkal rövidebb időszakra ter­vezték hasznosítását. A cserélhe­tő berendezések, a szállító űrha­jókkal eljuttatott rendszeres utánpótlás azonban lehetővé tet­te, hogy az űrállomást folyama­tosan hasznosítsák. Mint ismere­tes, a Szaljuton eddig már négy tartós expedíció dolgozott, több szovjet űrpáros, és az Interkoz- mosz-prógram hat nemzetközi ex­pedíciója, köztük a szovjet—ma­gyar közös űrrepülés két részt­vevője, Valerij Kubászov és Far­kas Bertalan. Legutoljára, rövi­debb ideig, a Szojuz—T—3 űrha­jóval látogatott el az űrállomás­ra három szovjet űrhajós. Vissza­tértük, 1980. december 10. óta a Szaljut—6 automatikus üzem­módban műköclik, berendezései számos megfigyelési adatot to­vábbítottak a Földre. A Szojuz—T típusú űrhajó a szovjet űrkutatás új eszköze, az űrhajósok szállítására szolgál. Külsőre alig tér el a korábbi Szo- juz-űrhajóktól, belsejében azon­ban sok a módosítás, az újdonság. Az expedíció számára az űrál­lomás felülvizsgálatán kívül szé­les körű tudományos programot is előirányoztak. Ötjük egyben jelzi azt is, hogy yárhatdan foly­tatódik az Interkozmo&z-program végrehajtása, amelynek keretében mongol és román űrhajós készül a világűrbe. (MTI) Ülést tartott a szervezési tárcaközi bizottság Csütörtökön Trethon Ferenc munkaügyi miniszter elnökleté­vel ülést tartott a szervezési tár­caközi bizottság. A testület meg­tárgyalta a Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok elmúlt öt­évi szervező munkájáról készített értékelést. Megállapították, hogy az adott időszakban az ágazat te­rületén koncentráltabbá vált a szervezési tevékenység. Előtérbe kerültek az átfogó megoldásokat célzó, a szállítás racionalizálásá­ra, az üzemi folyamatok korsze­rűsítésére, a. munkaerő hatékony foglalkoztatására irányuló szer­vezések. A bizottság megvitatta a mű­szaki színvonal és a szervezett­ség főbb összefüggéseit is. Meg­állapította, hogy az új létesítmé­nyek, rekonstrukciók későhbi ha­tékony működése az eddiginél ala­posabb előkészítő-szervező mun­kát igényel. Ehhez az építészeti és technológiai tervezők, vala­mint a' szervező szakemberek jobb együttműködése szükséges. A testület ajánlásokat fogadott el a szükséges teendők kijelölé­séhez. (MTI) A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI: Az V. ötéves tervidőszak társadalmi, gazdasági folyamatai Bács-Kiskun megyében Magyarországon a világgazdaság 1973-ban bekövetkezett válsága és azóta is tartó súlyos zavarai miatt igen kedvezőt­lenül alakultak a külkereskedelmi cserearányok, s' ez a fo­lyamat több éven át a külkereskedelmi mérleg jelentős hiá­nyát okozta. Ennek ellensúlyozására a népgazdaság V. ötéves terve a gazdaságpolitika fő irányvonalát a társadalmi terme­lés hatékonyságának erőteljes növelésében határozta meg. Emiatt vált szükségessé a termelés szerkezetének javítása, az exportképesség fokozása, az állami gazdaságirányítás módszereinek korszerűsítése, a vezetés és szervezés színvo­nalának emelése. A terv fő célként a népgazdaság belső és külső egyensúlyának javítását jelölte meg, aminek eszköze a nemzeti jövedelem növeléséhez képest visszafogott belső fel- használás, a behozatalnál sokkal gyorsabban növekvő kivitel. 9 Az idén ismét növeli a burgonya vetésterületét a kecskeméti Törek­vés Tsz. A több mint kétszáz hektáron a héten befejezik a szerves­trágya beszántását és a hó végén megkezdik a burgonya vetését. (Pásztor Zoltán felvétele) A tervidőszak első három évé­ben a termelés és a felhasználás — ezen belül különösen a felhal­mozás — viszonylag gyors ütem­ben emelkedett, azonban a kül­ső és belső egyensúlyi helyzet nemhogy javult volna, hanem jelentősen. tovább romlott. Az MSZMP Központi Bizottságának 197® decemberében hozott dönté­se új irányvonalat határozott meg a gazdasági fejlődés, a gazdaság­politika és a gazdaságirányítás számára. Az 1979-es év eredmé­nyei már alátámasztották az új irányvonal helyességét. Ilyen előzmények ismeretében értékelhető az V. ötéves terv tel­jesítése, amelynek eredeti elő­irányzatairól a kedvezőtlen fo­lyamatok hatására egyes terüle­teken el kellett térni. Ennek el­lenére a népgazdaság, fejlődött, a termelés növekedett, szerény mértékben, de emelkedett a la­kosság életszínvonala, javultak életkörülményei. 1979-ben és 1980- ban a tervekben meghatározott fő gazdaságpolitikai célok meg­valósultak, a külkereskedelmi mérleg mindkét évben a terve­zettnél kedvezőbben alakul! Bács-Kiskun megye gazdasági és .társadalmi helyzete a főbb nép- gazdasági folyamatok keretein belül fejlődött az V. ötéves terv­időszakban, ami azonban az em­lített okok miatt nem mindenütt volt egyenletes. A mérsékelt fej­lődés üteme a megyében több területen meghaladta az országos átlagot. A beruházások alakulása Bács-Kiskun megyében a szo­cialista gazdálkodó szervek be­ruházásainak volumene a .terv­időszak első három évében dina­mikusan növekedett. A beruházá­sok korlátozása csak 1979-től ér­vényesült. 1976. és 1979. között a szocialista szervek — folyó áron — 24,9 milliárd forint értékű be­ruházást helyeztek üzembe. Eköz­ben a fejlesztések értéke évről évire emelkedett, az 1979. évi pél­dául 37 százalékkal haladta meg az 1975. évit. Az állami beruházá­sok üzembe helyezési értéke több mint kétszeresére, a vállalati és szövetkezeti beruházásoké 22 százalékkal emelkedett ugyanezen idő alatt. A célcsoportos állami beruházások .több mint három és félszeres emelkedést. mutatnak. 1976—1979. években az építés 48 százalékos és a gép 45 százalékos aránya volt jellemző. Az Állami Fejlesztési Bank ada­tai alapján — csak a megyei pénzintézetek által folyósított körben — 1980. évben a szocia­lista szervek által beruházásokra fordított összeg mérsékelten emel­kedett. A fejlesztésekre 6660 millió foirintot használtak fel, 0,8 százalékkal többet, mint 1979. évben. A beruházási kifizetések az állami beruházásoknál 4,4 százalékkal csökkentek, a szövet­kezeti beruházásoknál 6,1 száza­lékkal, a vállalati beruházások­nál 2,2 százalékkal növekedtek. A beruházások anyagi-műszaki ösz- szetételében az építés aránya csökken! a gépberuházásoké va­lamelyest emelkedett. A gépi be­ruházáson belül a belföldi gépek aránya jelentősen nőtt, az im­portból származó gépeké mérsék­lődött. Az 1979. évi 23 — egyenként 25 millió forint értéket meghaladó — .beruházással szemben, 1960- ban 57 beruházás üzembe helye­zésére került sor. Ugyanakkor kevesebb fejlesztés kezdődött meg az egy évvel korábbinál. Míg 1979-ben 21, 1980-ban csupán 8 induló beruházás volt a megyé­ben. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteknél 1980-ban 1431,1 millió forintot fordítottak fejlesz­tésre, valamivel kevesebbet, mint 1979-ben. Az üzembe helyezett beruházások értéke 1213,3 millió forint volt, az 1979. évinél 16,7 százalékkal kevesebb. A kiadások 28,2 százalékát építésre, 50,4 százalékát gépre, és 21,4 százalé­kát egyéb beruházásra — például ültetvénytelepítésre — használ­ták fel. A tanácsi beruházásokra 1980- ban 1471,3 millió forintot fordí­tottak, az előző évinél 8,9 száza­lékkal kevesebbe! Ezen belül a kommunális beruházások 18,4 — százalékkal csökkentek. Az ösz- szes tanácsi beruházás üzembe helyezési értéke több mint két­szeresére, ezen belül a kommu­nális létesítményeké közel négy­szeresére emelkedett az 1979. évihez képes! Ipar A szocialista iparban a terme­lés volumene az 1977-ig tartó di­namikus bővülés után 1978-tól — a megváltozott gazdasági körül­mények miatt — az országos ten­denciához hasonlóan lelassult, de minden évben meghaladta az elő­zőt. Az V. ötéves tervidőszak utolsó évében a megye szocialista ipa­rának termelési volumene közel 3 százalékos növekedést mutat az előző év azonos időszakához vi­szonyítva. Ezen belül a miniszté­riumi ipar a megyei átlagnál jobban fokozta termelésé! Ki­emelendő az élelmiszeripar 7,6 százalékos termelési növekedése a korábbi évhez képes! A taná­csi ipar az elmúlt két év stagná­lása után 2 százalékkal bővítette termelését az 1979. évihez képest. A szövetkezeti ipar az V. ötéves tervidőszak előző éveiben a me­gye szocialista iparát meghaladó termelésnövekedés után tavaly 2,5 százalékkal maradt el az elő­ző évitől. Az iparban termeli fontosabb cikkek közül a kőolaj -kitermelés az V. ötéves tervidőszakban a kezdeti visszaesés után ' növeke­dett, az 1980. évi mennyiség az előző évinél egynegyeddel több. Ezzel ellentétesen alakult a föld­gáz-kitermelés, amely 1980-ban az 1979. évi 76 százaléka, míg az 1975. évinek mindössze kéthar­mada volt. Az elmúlt öt év folya­mán nagy előrelépés következett be a magnetofongyártás területén, az 1980. évi mennyiség meghalad­ja az 1975. évi ötszörösét. Szá­mottevő változás történt a cson­tos nyershústermelés területén a tervciklus utolsó évében, az előállított mennyiség meghaladja az előző évi kétszeresé! Az 1980- ban termelt hordós bor a korábbi évinél 30 százalékkal volt több. A palackozott bor átmeneti ter­melési csökkenése után 1980-ban már 21,3 százalékkal meghaladta az 1975. évit. Az ipari termékek értékesítése a megyei székhelyű vállalatoknál és szövetkezeteknél — összeha­sonlítható áron — 1980-ban 4,7 százalékkal növekedett az előző évhez képest. A nagy- és kis­kereskedelmi eladás volumene 5,4 százalékkal, a külkereskedelmi célú értékesítés pedig 13,1 száza­lékkal emelkedett. (Folytatása a 3. oldalon.) • A tervidőszakban épült fel a BÁCSfiF házgyárának komplettációs üzeme. Jobbra: négy évvel ezelőtt kezdte meg működését a Számítás, technikai és Ügyvitelszervező Vállalat Kecskeméti Számítóközpontja. (Archív képek) A fejlődés segítője a társadalmi ellenőrzés Tegnap Kecskeméten értekez­letet tartottak a megyében dolgo­zó népi ellenőrök. A megyei NEB által rendezett eseményen a né­pi ellenőröknek a párt XII. kong­resszusa és a megyei pártértekez­let határozatai végrehajtásából adódó feladatairól tanácskoztak. Az értekezleten részt vett dr. Molnár Imre, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyet­tese. Előadásában Miklós Zoltán a megyei NEB elnöke részletesen elemezte a népi ellenőrzési bi­zottságoknak a pártbizottságok­kal, a tanácsokkal, az ügyészség­gel, a rendőrséggel, a társadalmi szervekkel és mozgalmakkal való jó munkakapcsolatuk jelentősé­gét, majd a népi ellenőrök mun­kájának eredményeiről, a még meglevő hibákról, hiányosságok­ról, illetve a további feladatok­ról beszélt. Mint azt egyebek között mond­ta, a népi ellenőrzési bizottságok az utóbbi években elsősorban a népgazdasági egyensúly, a haté­konyság, a minőség javítását szol­gáló vizsgálatokat tartottak. Fog­lalkoztak például a mezőgazdasá­gi termelési rendszerekkel, a kész­letgazdálkodással, az oktatás—ne­velés kérdéseivel és a lakossági szolgáltatásokkal. Vizsgálataik során összességé­ben fejlődést tapasztaltak. De nem egyszer előfordul, hogy fon­tos kormányhatározatok végre­hajtása vontatottan halad. A lakosság életfeltételeit érintő vizsgálatoknak rendszerint nagy a társadalmi visszhangja. Ilyen vizsgálat volt például a lakosság tömegétkeztetésének helyzete és a megnövekedett létszámú általános iskolai tanulók nevelési, oktatási feltételeinek alakulása. Ennek az érdeklődésnek áltálában az a po­zitív következménye, hogy szá­mos problémát sikerül helyileg megoldani. A népi ellenőrzési munka egyik alapvető célja, hogy a vizsgála­tok a lehető legjobban hasznosul­janak. Ebben jelentős változás történt. A vizsgált szervek több­ségében támogatják a népi ellen­őröké! s a megállapításokat ked­vezően fogadják és már a vizs­gálat közben intézkedéseket tesz­nek a hiányosságok pótlására, a hibák kijavítására. Az elmúlt évben a népi ellen­őrzési bizottságok 42 témakörben 628 helyen végeztek vizsgálatot, s ennek alapján 257 szervhez tet­tek törvényességi felhívást, 82 személlyel szemben kezdeményez­tek fegyelmi eljárást, 33 személyt jelentős összegű kártérítés meg­fizetésére kötelezték. Ugyancsak tavaly javasolták a KNEB-nek, hogy öt szervre szabjon ki gaz­dasági bírsága! Emellett hét eset­ben 28 személy ellen büntető fel­jelentést tettek. Igaz ugyan, hogy a vizsgálatok hasznosulásában általában javu­lás történt, de még mindig lehet tapasztalni e téren hiányosságo­kat Az előadó, s az értekezleten felszólaló népi ellenőrök egyebek között ennék a hibának okait ku­tatták, elemezték, s meghatározták legfontosabb feladataikat, az in­tézkedések végrehajtásának még következetesebb figyelemmel kí­sérését, az állampolgárok bejelen­téseinek, panaszainak gyors és pontos kivizsgálását. A hozzászólásokat összefoglal­va a megy« NEB elnöke azt kér­te a népi ellenőröktől, hogy tár­sadalmi munkájukkal segítsék elő a VI. ötéves tervben megha­tározott feladatok eredményes, végrehajtásé! T, L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom