Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-24 / 70. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 70. szám Ára: 1,40 Ft 4981. március 24. kedd Lázár György fogadta Fred Sinowatzot Lázár György, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Fred Sinowatz osztrák alkancellárt, közoktatási és, művészeti minisztert, aki Pozsgay Imre művelődési miniszter meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű eszmecserén jelen volt Pozsgay Imre, és dr. Johann Josef Dengler, az Osztrák' Köztársaság budapesti nagykövete. Fred Sinowatz a nap folyamán tárgyalásokat folytatott Pozsgay Imrével. Megbeszélésükön áttekintették a két ország kulturális és oktatási kapcsolatainak helyzetét, valamint az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. (MTI) Lehet, hogy szebb lesz az áru? «. oldal A .,Berkes” évtizedei 5. oldal Sport «—7. Oldal Szovjet—mongol űrpáros Kis Csaba, az 'MTI tudósítója jelenti: Vasárnap délután moszkvai idő szerint 17 óra 59 perckor újabb Interkozmosz-űrexpedíció rajtoU a bajkonuri űrrepülőtérről. Egy szovjet és egy mongol űrhajóssal a Szaljut—6 űrállomás felé tart a Szojuz—39 űrhajó. A közös űrrepülés parancsnoka Vlagyimir Dzsanibekov szovjet űrhajós, a kutató űrhajós pedig a mongol néphadsereg repülő századosa, Zsugderdemidiijn Gurragcsaa. A közös expedíció feladata, hogy az űrhajót összekapcsolja az űrállomással és a Szaljuton — az állandó személyzet tagjaival, Vlagyimir Kovaljonokkal és Viktor Szaviniihhel együtt — tudományos kutatómunkát végezzen a szovjet és mongol tudósok által kidolgozott programnak" megfelelően. A szovjet—mongol űrexpedíció immár a nyolcadik közös rajt az Interkozmosz-iprogram során. Hét szocialista ország űrhajósa vett eddig részt űrutazáson, s közülük hatan dolgoztak a Szaljuton, köz-, tűk Farkas Bertalan is. Utoljára, a múlt év szeptemberében kubai űrhajós, Arnaldo Tamayo Mendez járt az űrállomáson, veterán parancsnokával, Jurij Romanyenkó- val. Mint ismeretes, a Szaljuton most új állandó személyzet dolgozik, az ugyancsak „őslakosnak” számító Kovaljonok és az újonc, de kitűnően képzett Szavinih. A Szojuz—39 rajtja az immár megszokott módon ment végbe. A szovjet—mongol űrrepülés két résztvevője már napok óta Baj- konurban tette meg az utolsó előkészületeket az indulásra. A két űrhajós vasárnap kora délután kezdte meg a felkészülés utolsó szakaszát. Felöltötték a méretre készült űrruhát, amelyet a szakértők még egy utolsó ellenőrzésnek vetettek alá, s csak az ő engedélyük után indulhatott el a szovjet—mongol expedíció két részvevője a rajthelyre. Az állami bizottság elnöke kívánt jó munkát, szerencsés visszatérést Czsanibekovnak és Gurragcsaa- nak, akik' mintegy két órával a rajt időpontja előtt foglalták el helyüket az űrhajóban. A szükséges ellenőrzések elvégzése után a két űrhajós rövid nyilatkozatot tett: mindketten köszönetét mondtak a megtisztelő megbízatásért. Gurragcsaa külön is szólt arról, milyen megtiszteltetés számára, hogy a mongol nép közelgő nagy ünnepe, a mongol népi forradalom győzelmének ‘ 60. évfordulója és a Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresszusa előtt indulhat útnak a világűrbe. A hatalmas hordozórakéta pontosan a megadott pillanatban emelkedett a magasba, útját jól lehetett" követni megfigyelőhelyekről. A Szojuz-űrhajó több pályamódosítással, valamivel több mint egy nap alatt jut el az űrállomás közvetlen közelébe. * Tizenegy gyermekes falusi paládból származik az első mongol űrhajós, Gurragcsaa százados, aki vasárnap késő délután, a Szojuz— 39 űrhajóval indult útnak a világűrbe Vlagyimir Dzsanibekov- val, a Magyarországon is jól ismert szovjet űrhajóssal, a szovjet—'mongol közös űrrepülés programjának megvalósítására. A mongol űrhajós repülőmémök és különösen a rádiótechnikai és elektronikai berendezések szakértője, aki a Szovjetunióban szerezte meg képesítését. A szovjet—mongol űrexpedíció rajtjának tanúja volt a Szaljut—6 űrállomáson dolgozó személyzet: Vlagyimir Kovaljonok és Viktor Szavinih is, ők rádió útján kívántak sikeres rajtot társaiknak. Az újabb Interkozmosz-expedicó résztvevői a tervek szerint a többiekhez hasonlóan valamivel több mint egy hetet töltenek a világűrben. A két űrhajósnak mintegy húsz kísérletet kell végrehajtania, köztük van olyan is, amelyet első ízben a magyar űrhajós végzett el: a Balaton műszerrel munkaképesség-vizsgálatot végeznek majd. Vlagyimir Dzsanibekov, aki a magyar— szovjet űrrepülés idején a második személyzet parancsnoka volt, megfelelően felkészült a kísérletre, jól ismeri a műszert. Lapzárta után érkezett jelentés szerint tegnap este moszkvai idő szerint 19 óra 27 perckor a Szojuz-^ űrhajó összekapcsolódott az űrállomással, s nem sokkal később a két kozmonauta átszállt a Száljutra/TASZSZ, MTI/. Pályaválasztási szakkörök az üzemekben A Bács-Kiskun megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet kezdeményezésére évekkel ezelőtt üzemi szakköröket szerveztek a pályaválasztás előtt álló tizenkét-tizennégy éves gyerekek számára. A kezdeményezés életrevalónak bizonyult, s azóta más megyékben is alakultak ilyen szakkörök. A pályaválasztási intézet figyelemmel kíséri e csoportok tevékenységét, s rendszeresen értékeli azt. Az intézetben elmondták, hogy Bács-Kiskuniban e tanévben ösz- szesen ötvenegy szakkör működik, több mint hatszázhatvan taggal. A tanulók önként választják ki a nekik tetsző szakmákat, megismerik az üzemet, a speciális munkaeszközöket, munkafolyamatokat. A szakköröket szakemberek vezetik, szocialista brigádok segítik. A foglalkozások általában pozitív hatással vannak a gyerekek személyiségére, s ott eredményesek igazán, ahoi sokoldalú, összetett feladatokat oldanak meg. A tapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy e munka hozzásegíti a tanulókat alkotóképességeik kibontakozásához, s a szakmaismereték birtokában könnyebben választják ki az egyéniségüknek, képességüknek legjobban megfelelő pályát. Az ismeretek növelése mellett a gyerekek személyiségének a fejlődését is szolgálják a szakköri foglalkozások. Megszokják a kitartó, az olykor kudarcokkal is járó munkát. Az éves tematikát munkahelyenként és szakmánként dolgozták, illetve dolgozzák ki, az üzemi pályaválasztási megbízottakkal együtt. A foglalkozásokon első lépésként megismertetik a tanulókat az üzemmel, a baleseti veszély - lehetőségeivel, a szerszámokkal, nyersanyagokkal. Kezdetben egyszerűbb, később bonyolultabb munkadarabokat készítenek, s ezeket tanulókból álló zsűri' értékeli. Bár a pályaválasztási szakkörök működése túl van a kísérleti szakaszon, mégsem mondható el, hogy már nincsenek hiányosságai a mozgalomnak. Hátráltató tényező egyebek között, hogy az iskolák nem minden esetben tudnak megállapodni a foglalkozások időpontjában. Az üzemek egy részében nincs állandó helyük a szakköröknek. Az sem szerencsés, hogy némely helyen többször változik a szakkörvezető személye. Az iskolai pályaválasztási felelősök és az osztályfőnökök közül igen kevesen látogatják a szakköri foglalkozásokat, pedig ezt igényelnék a tanulók, és a szákkörvezetők is. A pályaválasztási intézet véleménye szerint lehetőségeiben, formájában és hatékonyságában még nem egészen kiforrott a mozgalom. Örvendetes viszont, hogy évről évre szélesedik, tartalmában, módszereiben bővül. A pályaválasztó fiataloknak igen nagy lehetőséget kínál arra, hogy közelről megismerjék a gyakorlati életet, munkát. Épp ezért — a további fejlődés érdekében — a jövőben sokkal jobban együtt kell működniük az iskoláknak és a munkahelyeknek. R. M. Ifjúkommunisták emlékmenete Orgoványon és Lakiteleken — Az orgoványi és a szikrai tanyavilág a Héjjas-különítmény rémtetteinek színhelyévé, Buday Dezső, Hajma András, Berkes Ferenc, Villám István és sok kiemelkedő munkásmozgalmi vezető vesztőhelyévé vált... Abban, hogy ki milyen hagyományt őriz, benne van az is, ki milyennek szeretné látni a világot. Mi e helyen azokra a forradalmárokra emlékezünk, akik testükét lépcsőül vetették óda, hogy közelebb jussunk napjainkhoz, a szocializmust építő Magyarország eszményéhez. Azok útján járunk, akik egy adott kor feltételei -között a legprogresszívebbek voltak, eligazodtak a világ és . a haza dolgaiban. Ezt ápolva, napi munkánk eredményeivel tekintünk a jövő felé — mondotta a KISZ megyei bizottságának titkára. Lakiteleken hasonló ünnepségre került sor vasárnap délelőtt. A szikrai Tanácsköztársaság-em# Koszorúzás az orgoványi emlékdombon. Elöl, egymásba karolva Bertusz Pál és Csajbók Pál veteránok. lékműnél Nétnedi Sándor, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának titkára emlékezett meg az' évfordulóról és a környék mártírjairól. Az ünnepségen részt vettek a meggyilkoltak rokonai, leszármazottai, valamint a párt, a. KISZ, a fegyveres erők képviselői. Az emlékművet több, mink kétszáz fiatal koszorúzta meg. Vasárnap délelőtt csaknem kétezer fiatal gyűlt össze Orgoványon, hogy emlékmenettel s koszorúzással tisztelegjen a Tanácsköztársaság több mint hat évtizede halott mártírjai előtt. Az emlékdombnál Simon Tibor, a KISZ járási bizottságának titkára köszöntötte az ünnepségen részvevőket, közöttük 'Bertusz Pál és Csajbók Pál veteránokat, a párt, a szovjet és magyar fegyveres erők, valamint a KÍSZ-bizottságo'k képviselőit. f A kunszentmik-lósi irodalmi színpad zenés-verses emlékműsort állított össze erre az alkalomra. A bemutatót követően dr. Adorján Mihály, a KISZ Bács- Kiskun megyei Bizottságának titkára emlékezett meg a Tanács- köztársaság kikiáltásának 62. évfordulójáról, s a fehérterror időszaka alatt bestiálisán meggyilkolt mártírokróL 0 Beszédet mond dr. Adorján Mihály. A héten kiállítás nyílt Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában munkavédelmi újításokból. Az SZMT munkavédelmi osztályának jelhívására nyolcvan pályázat érkezett. Itt látszott, milyen gazdag, sokrétű ez a mozgalom, hiszen a munkavédelem csak egy töredéknyi területe az újítási lehetőségeknek. És úgy igaz, hogy ezernyi, végül is sok millió forintot érő — újra, jobbra törekvő — ötlet születik évente Bács-Kiskun megye ipari, mezőgazdasági üzemeiben, szállító és kereskedelmi vállalatainál, illetve intézményeiben. ■ — Miért újít? — kérdeztem egyszer egy munkást. Először csak annyit mondott, hogy szereti a szakmáját, majd hozzátette: valami belső indíték arra ösztönzi, hogy mindig jobb, szebb munkát adjon ki a kezéből. Egy másik azt mondta, hogy valósággal izgalomba jön, ha valami újabb megoldási lehetőséget vesz észre, és addig nem is tud nyugodni, míg azt meg nem valósítja. A tizedik olyasmit mondott, hogy szinte ellenállhatatlan kényszert érez árra, hogy mindenben az újítási lehetőséget keresse. Amikor az anyagiakra tereltem a szót, szinte egyöntetű volt a válaszuk. Eszükbe sem jut az, hogy mennyi ■ pénzt kaphatnak majd, amikor elkezdenek -egy-egy újításon dolgozni. Sokkal inkább ki nem mondotton és olyasfajta becsvágy csendült ki szavukból, hogy ezáltal tSFbek lesznek, vagyis kiemelkednek a környezetükből. Érdekes módon ez nemcsak a fizikai dolgozóknál tapasztalható, hanem a műszaki értelmiség körében is. Talán az a becsvágy fűti őket, hogy vegyéTc észre tudásukat. S vajon van-e olyan ember, aki nem erre törekszik. Ezek olyan egészséges emberi tulajdonságok, amelyekkel jól kell tudni gazdálkodni a vezetőknek. Sajnos, az újítómozgalmat sokáig mostoha- gyermekként kezelték az üzemekben, és még ma sincs minden rendben körülötte. Sok helyen most is eléggé bürokratikuson foglalkoznak az újításokkal, s ezáltal sokat vészit hatékonyságából. Nem egy újítási előadóval beszéltem, aki csak adminisztrálja a benyújtott javaslatokat, s teljesen érzelem nélkül intézi az ügyeket. Pedig, ha csak fele annyi lelkesedéssel foglalkoznának a nagyszerű ötletekkel, mint alkotóik, sokkal eredményesebbé válhatna a termelés. Mindez azonban nemcsak az újítási előadókon múlik, hanem a vezetőkön is. A legtöbb helyen ugyanis az újítási előadót■ nem tekintik partnernek még a vezetők, s így természetesen nem lehet igazi partnere az újítóknak sem, Ezen a téren olyan szemléletváltásra lenne szükség, amely lehetővé tenné, hogy az újitómoz- galom a termelés rejtett tartalékainak kiapadhatatlan tárházává váljék. Napjainkban, amikor termékszerkezet-váltás folyik az üzemekben, harc folyik a termelés hatékonyságának javításáért, a gazdaságosan előállított, piacképesebb áruk gyártásáért, nélkülözhetetlen segítőtárs az újítómozgalom. Érdemes azoknak a vállalatoknak a tapasztalataira felfigyelni — mint a Kecskeméti Konzervgyár, a BÁCSÉP és más üzemek — ahol már újító kollektívák foglalkoznak a technológiák és technikai eszközök továbbfejlesztésével. Az idei esztendő és a VI. ötéves tervidőszak termelési feladatainak végrehajtása nem elsősorban a fizikai erőfeszítéseket igényli, hanem azzal párhuzamosan az alkotó, a gondolkodó munkások és műszakiak szellemi tartalékainak mozgósítását. N. O.
