Petőfi Népe, 1981. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-19 / 66. szám

1981. március 19. • PETŐFI NEPE • 5

EGYMÁSRA TALÁLTAK

Bartók időszerűsége

Művelődési házak a Duna mentén

A gazdasági életben már régóta nem jelent semmiféle újdonságot az, hogy a vállalatok kooperálnak egymással. A szerződéses fegyelem hiányai ugyan arra késztetnek néhány üzemet, hogy lehetőleg minden részműveletet ők végezzenek el, de az árut végül is tovább kell adni a szállító, raktározó, kereskedelmi szervezeteknek, hogy széles körben eljusson a, fogyasztóhoz. Sőt, a munka- megosztás egy ideje mind kevésbé marad meg a nemzeti határokon beliül.

Szintről szintre

•Miért kapnánk hát fel a fejünket a kulturális intézmények együttműködése láttán?

Ennek a munkamegosztásnak is több szintje van. Az iskolák, könyvtárak, művelődési házak, sportlétesítmények egymáshoz szervezettsége lehet egészen szoros, amikor a működési keretük is ugyanabban az épületben alakul ki. Ahol hiányzik ennék a feltétele, a kölcsönös egymásrautaltság ott is közeledéshez vezet előbb-utóbb.

Ami a múzeumokat, könyvtárakat, művelődési házakat — tehát nem kimondottan az oktatási létesítményeket —' illeti, számukra a XII. kongresszus határozata mondja ki: „A különféle közművelődési intézmények tevékenységét körültekintőbben egyeztessék, rugalmasabban és ésszerűbben hasznosítsák a meglevő erőket, eszközöket”.

ötlet Vecséről

Hogyan nélkülözhetnék az ösZ- szetartást az ugyanabba a típusba tartozó közművelődési intézmények? Az igazgatók és munkatársak aligha lehetnek meg anélkül, hogy kollegiálisán választ kapjanak a kérdésükre: — Mit szólsz ehhez a műsorhoz?

A felelet néha így hangzik — Nehogy megvegyétek!

Máskor viszont épp a külön- külön meglevő eszközöket kell összefogottan használni, egymást kisegítve cselekedni, hogy létrejöhessen a produkció. Hiszen öt művelődési háznak ötször annyi a tapasztalat és bizonyos fokig a lehetősége is.

Ebből a felismerésből születhetett Farkas József, a dunavecsei művelődésiház-igazgató elképzelése, amellyel 1979-,ben megkapta a Bács-Kiskun megyei Tanács ötletdíját. A következő esztendő már a megvalósítási kísérletek jegyében telt el. A járási hivatal értékelése és támogatása zöld utat adott a kezdeményezésnek.

A pályadíjas ötlet kidolgozott formában a Megyei Művelődési Központ „Hálózat” elnevezésű módszertani kiadványában jelent meg tavaly a Duna meUéki községek közművelődési együttmükö0 Épülőben a közművelődés új dunavecsei háza.

*

• Az előadóest alkalmával úttörők is találkoztak Farkas Bertalannal (Fotó: Méhes! Éva, Mallnák Árpád)

w #0 Több község lakóinak készülnek a plakátok, hirdetmények a dunavecsei áfész dekoratőrrészlegében.

dése címmel. S egyáltalán nem hatás nélkül, mivel más járásokban foglalkoznak a gondolattal.

Száz színházbusz *

Szigorúan vett mellérendeltségi viszqny fűzi össze a szóban forgó öt település művelődési házait Az együttműködés a különböző programok előkészítésében és szervezésében nyilvánul meg — mint Farkas József, az egész ügy mozgatója elmondja.

‘Eddigi legsikeresebb vállalkozásunk a színházbuszakció. A jármű Dunaegyházáról indul, majd A posta gon, Dunavecsén Szalkszentmártonban és Tasson veszi fel a közönséget. S másfél órán belül bármelyik budapesti színház nézőterén ott ülhetnek a szolgáltatás részesei. Az érdeklődésre — és az igények kielégítésére — jellemző, hogy a százat is elérte ezeknek a járatoknak a

száma. A fővárosi és vidéki színházak csoportos látogatása mellett egyéni jegyrendelésekkel is foglalkozik a dunavecsei művelődési ház.

Sokan jöttek él Farkas Bertalan estjére is. S természetes, hogy a magyar űrhajós beszámolójának az élményéből a környékbeliek sem rekedtek ki.

Legújabb tervük: együttesen hirdetik, népszerűsítik a programokat. Hívogató címen rövidesen megjelenik az új műsorfüzet. A közművelődési baráti kör tagjai az évenkénti harminc forintos tagdíj fejében ezt is idejében, pontosan kézhez kapják.

Nyáron Skála-Coop

Ideje, hogy a működési feltételek javulása se várasson, sokáig magára. Szalkszentmártonban és Dunavecsén előreláthatóan egyszerre adják át az új művelődési házakat.

A Petőfi Sándor nevét viselő vecsei intézmény színházterme háromszáz személy befogadására lesz alkalmas, ahol színházi előadások, filmvetítések, hangversenyek, gyermekdarabok, községi rendezvények és különböző bemutatók várják majd az érdeklődőket. Kiscsoportos foglalkozásokra rendeznek be további öt termet, amelyekből három nagyobb is kialakítható az igények szerint S a leleményesség legfrissebb példájaként tárgyalásokat folytatnak arról, hogy a jövő évtől kezdődően nyaranként egy hónapra — amelybe a közművelődési dolgozók szabadsága is beleesik — átveszi a Skála-Coop az épületet raktáráruházi kiárusító célra. A bérleti díj hasznosan egészítené ki azt az összeget, amellyel a nagyközségi tanács tudja támogatni a helyi közművelődést.

Az idei őszi idényt már itt kezdhetik a közművelődés ötletgazdag szervezői.

Kevés alakja volt — és van — a szellemi életünknek olyan, ki-! nek tekintélye, népszerűsége, rangja és hatása olyannyira az egész földkerekségre kiterjedő, mint Bartók Béla. A zeneszerzőt te zongoraművészt éppen úgy dicsőítették benne, mint a kivételes képességű pedagógust, a folklóristát te a nagyszerű gondolkodót. Es dicsőítik ma is — tea jelek szerint eztán is még sokáig, talán mindenkor majd.

A huszadik század egyik kimagasló személyisége volt ő, világ- viszonylatban. A neve sokak számára fogalommá vált a múló időben. Egyszerre volt magyar te európai, népi te modem, hagyományőrző és hagyományteremtő. A „bartóki modell” költészetben te képzőművészetben épp úgy helytálló alapállás te törekvés, mint a zenében vagy a művészetek bármely más ágában. Ami azt jelenti, hogy gyökereinkkel a népi életben, népi, nemzeti hagyományban élni, s ágainkkal a világmindenséget átölelni. Vagy így: európaivá, sőt emberiségközpontúvá lenni, alakulni.

1981-ben világszerte ünnepük a nagy zeneszerző születésének századik évfordulóját. Nincsen ország, ahol ezekben a hónapokban valamilyen formában ne foglalkoznának vele, életével, roppant életművével. Az eddigi híradások ‘ arról győznek meg, hogy soha ennyire nem fordult feléje a figyelem, mint e jelentős Bar- tók-centenárium idején.

A magyar irodalmi folyóiratok többsége tág teret szentel az évfordulónak. Cikkeket találunk a zeneszerzőről az Alföldben; külön rovattal tiszteleg a halhatatlan művész emlékének a Kortárs, a Tiszatáj és a Jelenkor. S ami számunkra külön örvendetes: a kecskeméti Forrás az idei márciusi számát teljes egészében a Bartók-életmű méltatásának szented.

Költők, írók, zeneszerzők, esztéták, művelődéstörténészek te tudósok szólalnak meg a lapok hasábjain, vallanak Bartókról, a vele kapcsolatos élményekről, véleményükről. A műfaji változatosság a vallomásokat nézve szembetűnő. Alapos és mérlegelő tanulmány, dokumentumközlés, lírai hangvételű vallomás, emlékezte egyaránt megtalálható a folyóiratokban. Néhány példa:

Fried István az Alföldben azt hangsúlyozta, hogy a nagy zeneszerző úttörője volt az összehasonlító folklórnak. Kun András

— ugyancsak ott —, Bartók te Kodály kapcsolatát, s rokonságát emeü ki. Breuer János (kortárs) Bartók és a népi írók pere összefüggéseire hívja fel a figyelmet. Pcthő Bertalan a Forrásban kö-_ zölt igényes tanulmányában közelebb visz az alkotó tökéletesebb megértéséhez stb. S ezek mellett elsősorban Tüskés Tibor (Forrás), Viljo Tervonen (Koftárs) és Itízes Mihály elemző tanulmánya érdemel szerintünk figyelmet.

Felmerül a kérdés: milyen is volt hát a huszadik század e legendás, nagy alakja? Milyennek mutatkozik meg a vallomások te a vele foglalkozó írások tükrében? Hamar összeáll a kép az olvasó előtt, eléggé világosan és egyértelműen.

Egyesek a bátorságát hangsúlyozzák; mások azt, hogy menynyire újító, forradalmi alkotó volt. Aki értette s becsülte Ady Endrét, s aki a rajongásig szerette a forradalmak városát, Párizst, az érthetően a teljesség igényével élte életét, a tökéletességre tartott igényt. Mint magánember, mint művész és mint pedagógus is. Művészete máig hat a mai nemzedékre, az ő példáján felnövekvő alkotókra. S nemcsak a muzsikusokra, de az írókra, tudósokra, képzőművészekre is. Emberi tisztaságát, tiszta jellemét és félreérthetetlen magyarságát is sokan kiemeük, ugyanúgy, mint humanizmusát és békevágyát.

Talán a fentiek is mutatják,

— az említett folyóiratok bizonyítják többek között—, hogy Bartók Béla hatása, jelentősége felbecsülhetetlenül nagy; s azt is, hogy napjainkban változatlan erősséggel hat szellemi életünkre, alkotóink munkásságára.

Varga Mihály

Népművészeti pályázat

Ezen a nyáron Nyíregyházán rendezik meg az V. Országos Népművészeti Kiállítást. Ezt megelőzően a megyei pályázatra beküldött legjobb munkákból kívánnak egy bemutató kiállítást rendezni, Izsákon.

Á megyei pályázat feltételei:

— Szövés, hímzés,'fafaragás, csontfaragás, bőrművesség, fazekasság, fémművesség, gyermekjáték, kékfestés, hímestojás-pingálás, lószőr, szalma, gyékény, népihangszer-készítés kategóriákban várják az egyéni alkotók, szakkörök te szakkörvezetők munkáit.

— A textilanyaggal pályázók tüntessék fel, hogy milyen tájegység népművészeti motívumaival dolgoznak; vagyis milyen alapanyaggal, fonallal.

A beküldési határidő: 1981. ápriüs 11. Cím: Megyei Művelődési Köz. pont, 6000 Kecskemét, Május 1. tér 1.

A könnyektől az emberevő medvéig

Amikor tavaly a hagyományos szovjet filmbemutató-sorozat alkalmából nálunk járt a moszkvai filmes delegáció, szinte minden tagja egy filmet, a közönség körében is rendkívül népszerű Vlagyimir ! Menysov alkotását, a Moszkva nem hisz a könnyeknek című filmet dicsérte. Nos, ezt a mai szovjet emberek hétköznapjait rendkívül őszintén, minden hamis pátosztól mentesen, a problémáknak bátran tükröt tartó alkotást a magyar nézők is nemsokára megismerhetik, igaz más, „magyarított” címmel, Menysov műve ugyanis ezúttal Könnyekre lett átkeresztelve. A munkáslányból magát gyárigazgatóvá felküzdött asszony életútja kicsit azt is példázza, hogy a mai szovjet filmművészetben egyre inkább teret nyernek a hétköznapi emberek magánéletének ügyes-bajos dolgai is, a korábbi látványos, nagy • ívű történelmi tablók korunk követelményeihez igazodva kamaradrámákká hangolódtak, te in- , kább az egyén világában igyekeznek feltárni ma már a moszkvai, leningrádi alkotók századunk gyötrő kételyeit, dilemmáit.

Ugyancsak ebbe a kategóriába sorolható Lena Gogoberidze Néhány interjú magánügyben című filmje is, amely egy tipikusan mai házasság felbomlásának körülményeit, okait kutatja, árnyaltan, finom pszichológiai érzékkel. Nem. zetközileg a legismertebb Nyiki- ta Mihalkov öt este című filmje, amelyet legutóbb Párizsban mutattak be nagy sikerrel. Mihalkov ebben, a Vologyin hasonló •című drámája nyomán készített ddaptációjában ugyancsak a sors cibálta, zilált emberi kapcsolatokról mondja el véleményét, nagyszerű szintezek: Sztanyiszlav

Oj szovjet filmbemutatók

Ljubsin, Ljudmila Gurcsenko, Va- lentyina Tyelecskina te mások közreműködésével.

Most is láthatunk majd néhány olyan nagy hatású művet, amelyik a szovjet film te irodalom hagyományosan meghatározó kapcsolatából született Vetítik a hazai mozik az előbb említett Mihalkov egy másik, nem kevésbé jelentős filmjét is,. amely Gon- csarov klasszikus regénye alapján készült címe: Oblomov néhány napja, Oleg Tabakovval a főszerepben. Csingiz Ajtmatov műve nyomán vették fel a Korai dar- vak című filmet amelyet Bolot Samsijev rendezett. A második világháború éveiben játszódó lírai történet egy kisfiú drámája, aki a maga módján igyekszik helytállni a nehéz napokban. Szintén a front háta mögött játszódik a tévéfeldolgozásból nálunk is jól ismert Húsz nap há-! ború nélkül. Konsztantyin .Szimono v könyvét az elsőfilmes Alek- szej German forgatta. M. Lassila magyarul Kölcsönkért gyufa cím. mel megjelent kedves regénye is új életre kelt a filmszalagon Gyufáért címmel, finn-szovjet koprodukcióban. A rendezők: Gajdaj és Orko. A főszereplő pedig a nemrég Magyarországon vendégeskedett Jevgenylj Leonov.

A szovjet filmesek nagy nemzedékéből Grigorij Csuhraj olasz- Szovjet közös vállalkozásban gyártott Az élet szép című alkotásával jelentkezik, két olyan világsztár szereplésével,, mint a gyönyörű Omella Muti és Giancar- lo Giannini.

Egyre több divatos filmirányzat követésére vállalkoznak a szovjet alkotók is, húszén ott sem könnyű a, közönség érdeklődésének ébren tartása. fígy például a Katasztrófa égen-földön című Alekszandr Mitta-produkció már magyar címében is, utal jellegére. .. Egy hatalmas TU—154-es repülőgép kerül nem mindennapi nehéz helyzetbe, hiszen az utasok életét nemcsak technikai meghibásodások, hanem ráadásul láva- zuhatag, robbanás, sót, szökőár is fenyegeti.. A Hally című film három országon át követi a versenyzők útját, amelyet számos, előre nem tervezett fordulat keresztez. A XX. század kalózai ugyancsak a mozgalmas históriák számát gyararktja, amikor ' egy kábítószer-szállítmány kalandos sorsát dolgozza fel. Az emberevő medve című film egy geodéziai kutatócsoport vérszomjas ellenféléről szól, s hogy egy másik, ugyancsak négylábú sztárokat felvonultató filmet se hagyjunk ki a sorból, feltétlenül meg kell említenünk a. Tigriscsapáson című produkciói:.

Krimiben sem lesz hiány. Láthatjuk e:zek közül a Hotel a halott alpinistához, a Petrovka 38., A kis rendőr nagy napja című filmeket si a népszerű háborús ka- landfilrnek közül a Hét különleges megbízott, Az összekötő jönni fog című produkciókat A gyerekek pedig A nagymama unokája és A cárlány és a hét dalia vetítését követhetik figyelemmel.

N. Gy;

BÁCS-KISKUN MEGYEI MŰEMLÉKEK

A piarista templom

Gráf Kdháry István országbíró, hadvezér, költő, Kecskemét földesura nagyobb alapítvánnyal telepítette le — feltehetően a protestáns térhódítás visszaszorítására — a piaristákat 1712-ben. 30 000 rénusi forintot adott részükre azzal a kikötéssel, hogy az általa juttatott telken templomot, iskolát és rend- házat építtessenek. 1715 januárjában érkezett az első piarista rektor, Majthényi László két társával Kecskemétre. Először a társasházuk készült el, 1725-ben. Hamarosan elhelyezték templomuk alapkövét is. Az épülettömb helyének megválasztása szerencsés, előremutató városfejlesztési döntésnek minősíthető. A mocsaras Délló-tó keleti oldalán új központ bontakozott ki, amely szervesen kapcsolódott a piacterekhez.

Valószínűleg Mayerhoffer András tervezte a talán legszebb kecskeméti műemléket. Homlokzata kétemeletes ión lizénarend, vagyis a görög építészet egyik jellegzetes, csigavonalas stílusában készült; a felületből alig kiemelkedő fejezet és lábazat nélküli falpillérek tagolják. A háromtengelyes épület középső része kicsit mélyített. Főpárkánya felett erőteljes körszeletíves — a váÜvonal alatti középpontból szerkesztett lapos ívforma — oromzat fogja össze a torony alatti részt A homlokzat szélein Szt. István és Szt. László szobra, középütt a rendalapítóé. Feltehetően a Szentháromság-emlékmű készítőjét Conti Lipót Antalt dicsérik ezek az alkotások is. A fülkékben látható plasztikák közül a Szt. Erzsébet a legszebb magyar barokk szobrok egyike. Kétemeletes, órapárkányos tornyát áz a Peithmüller József építette, aki a régi városháza nagytemplom felőli szárnyára emeletet húzott

(Pisstor Zoltán felvétele)

A négyboltszakaszos hajóban és a szentélyben látható barokk oltárok közül az a legértékesebb, amit kiskunsági pásztorok adományából készítettek. Táji hatásokra utalnak a szentélykorlátot díszítő dohány- és kukoricalevelek. Heltai Nándor