Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-04 / 29. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig; eleinte a keleti, északkeleti megyékben még pá­rás, ködös Idd. Az ország többi részén kevés felbő, száraz idő. Az éjszakai óráktól kezdve nyugat felől erő-, sen megnövekvő felhőzet, tőbbfelé eső, záporeső. A hőmérséklet bál­náiban általában S, keleten a szélvédett helyeken 0 fok körül. Kora dél­után 12 fok között. (MTI) SZÖVETKEZETI TERVEK 1981-BEN VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Teljesíteni a magasabb követelményt Bács-Kiskun megye mezőgazdasági szö­vetkezeteinek 1980. évi termelési eredmé- nyei, gazdálkodási sikerei — hazánk más tájain működő nagyüzemekkel együtt — számottevően hozzájárultak a népgazdaság egyensúlyának a javításához. Részt vállaltak a lakosság élelmiszer-ellátásában többek kö­zött azzal, hogy a megye gazdaságai együtte­sen több mint kétmillió ember számára ter­mesztették meg 1980-ban is a kény érnek va­lót. A szántóföldi növénytermesztés, a kerté­szet, továbbá az állattenyésztési ágazatok termékeivel a hazai szükségleten felül, a mezőgazdasági termékexportot segítették jó minőségű áruval. AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 89. szám Ára: 1,40 Ft 1981. február 4. szerda Pártnapok a megyében Tegnap folytatódtak a pártna­pok a megyében. A délelőtt fo­lyamán Kecskemétre érkezett Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MTA Közgazdaságtudományi Intézeté­nek igazgatója, a város országgyű­lési képviselője. Látogatást tett a városi pártbizottságon, megtekin­tette a konzervgyár bébiételüze­mét, a kerámiastúdiót, a Kerté­szeti Egyetem Főiskolai Karát, majd délután a Tudomány és Technika Házában rendezett párt­napon tartott előadást. A kong­resszusi terem zsúfolásig megtelt, s a hallgatóság nagy érdeklődés­sel kísérte az előadó időszerű gaz­daságpolitikai kérdésekről szóló tájékoztatóját. Nyers Rezső hangsúlyozta, hogy a párt XII. kongresszusa a politi­kai feladatok homlokterébe állí­totta a gazdaságpolitikát. A gazda­sági célkitűzések megvalósításá­tól függ társadalmi, kulturális szociális terveink végrehajtása is. ' Részletesen elemezte a magyar népgazdaság és a nemzetközi gaz­dasági folyamatok összefüggéseit, hatását, további fejlődésünkre. A VI. ötéves terv időszakában mér­sékeltebben fejlődik hazánk gaz­dasági élete, s ehhez is kezdemé­nyezőbb vezetésre, s a dolgozók színvonalasabb, összehangoltabb munkájára lesz szükség. Ugyancsak Kecskeméten, az MMG Automatika Művek gyárá­ban Németh Ferenc, a megyei párt vb tagja, a KISZ megyei bi­zottságának első titkára tartott népes hallgatóság előtt pártnapi tájékoztatót. Pártnap volt még Kalocsán, az Asztalosipari, vala­mint a Jármű Szövetkezetben is. Ezen a héten még hét pártna­pot rendeznek a megye különböző helységeiben. A többi között Kunpeszéren, a Paraszt becsű let Termelőszövetkezetben ' Selyem Z sigmond, a kunszentmikiósi Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke, országgyűlési képviselő; Kiskunfélegyházán, az Április 4. Gépipari Művekben Hoós János, az MSZMP KB tagja, országos tervhivatali államtitkár; Baján, a Bácska Húsipari Közös Vállalatnál Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter lesz a pártnapi előadó. A szövetkezeti nagyüzemek, valamint a kisgazdaságok terme­lési eredményeit, tapasztalatait az ezekben a napokban készülő mérlegükben összegezik a gazda­sági vezetők. A február végéig tartó évzáró közgyűlésen, kül­döttgyűlésen valamennyi gazda­ság dolgozói mégsem tizenkét hó­nap, hanem az ötéves tervidőszak gazdálkodását elemzik. Erre ala­pozva, a tapasztalatokat felhasz­nálva állítják össze az 1981-es, va­lamint a következő néhány esz­tendő termelési feladatait. A VI. ötéves terv ugyanis a korábbinál jóval nagyobb köve­telményt támaszt Bács-Kiskun megye egész mezőgazdaságával, nemkülönben szövetkezeteivel szemben. Még nagyobb a jelen­tősége a helyi adottságok kihasz­nálásának, az energia-, az eszköz- és anyagtakarékos gazdálkodás­nak. a föld termőképessége javí­tásának. A szövetkezetek a most készülő terveikben ezeket a tö­rekvéseket fogalmazzák meg. A kalocsai járás kiváló szövet­kezet címmel többszörösen kitün­tetett gazdasága a hartai Erdei Sajtóposta Mit akar a TIT? 4. oldal A BÁCSKA BÚTORIPARI VÁLLALAT KEZDEMÉNYEZÉSE Stílbútorgyártás nagyüzemi módszerekkel A szabályozók a nem rubel-elszámolású exporttermelésre ösztönzik a vállalatokat, mivel a külgazdasági egyensúly ja­vulásának jelenleg a tőkés országokba irányuló kivitelünk­nek növelése, s ezzel egyidejűleg a behozatal mérséklése a legfőbb feltétele. Azonban nem mindegy, hogy mennyire gazdaságos ez az export. A Bácska Bútoripari Vállalatnál egy olyan kezdeményezéssel találkoztunk, amelynek célja az export stílbútorgyártás nagyüzemi megvalósítása, s ezzel együtt a tevékenység jövedelmezőségének fokozása. A bajai bútoripari vállalat dol­gozói először 1976-ban készítettek tőkés exportra rusztikus bútoro­kat, elavult gépekkel, a szakem­bergárda tudására építve. A pró­bálkozás sikerült, ezért 1978-ban hitelt kértek beruházáshoz, hogy felkészülhessenek az export bőví­tésére. Egy évvel később meg­kezdődött a vállalatnál a fejlesz­tés mégpedig egy időközben lét­rejött előnyös kooperáció kereté­ben. A Bácska egyik partnere az NSZK-beli Steinhoff-cég, a má­sik pedig az ARTEX Külkereske­delmi Vállalat. A nyugati üzlet­fél segített a tőkés gyártmányú gépek kiválasztásában, és előnyös beszerzésében, s négy év időtar­tamra vállalta a bajai stílbútorok értékesítését A hármas kooperá­ció közös pénzalappal indult. Tavaly az év első felében — mint azt Kabdebó Péter, a Bács­ka Bútoripari Vállalat igazgatója ^1 mondta — üzembe helyezték az uj berendezéseket, ötven európai színvonalú famegmunkáló gépet vásároltak. Saját erőből kiépí­tették a sűrítettlevegő-hálózatot, megteremtették a technológiai gőztermelés korszerű feltételeit, egyszóval a magas színvonalú megmunkáló technikához minden tekintetben „fölhozták’’ a válla­latot. A fejlesztésből 1981-re a belső anyagmozgatás korszerűsí­tése és egy festékszóró berende­zés üzembe helyezése maradt hát­ra. A teljes gépi rekonstrukciót ez év közepén fejezik be. A hatékony termelés követel­ményeinek megfelelő eszközökkel már tavaly is dolgoztak. Az 1979-es 10 millió forintos tőkés exportot 25 millióra növelték. Eb­ben az esztendőben pedig már 60 millió forint értékű rusztikus bú­tort készítenek a nyugati vevők­nek, a 103 milliós terven belül, . úgy, hogy a belföldi szállításokat sem csökkentik. A nagyobb fel­adatot a géppark kihasználásával, új üzem- és munkaszervezéssel, valamint az alkatrészeket előállí­tó itthoni kooperációs partnerek­kel fennálló kapcsolat bővítésé­vel akarják megoldani. Tavaly szeptember óta üzemeltetik a nyugatnémet gyártmányú icszóró automatát, ami jól bevált a Bácskánál. (Szabó Ferenc fel­itelei) • Az idén nyolcezer darabot szállítanak tőkés exportra a ké­pen látható Catherina szekrény­ből A Bácska Bútoripari Vállalat a VI. ötéves tervben a rusztikus bútorokra építve korszerűsíti ter­melését, vagyis a belföldi kínálat­ra is a stílbútorok lesznek a jel­lemzőek. A gyártmánykorszerűsí­tésben segítségére van NSZK- beli partnere. Ehhez a tervéhez kapcsolódik a Bútoripari Fejlesz­tési Intézettel való együttműkö­dése a stílbútorgyártás nagyüze­mi módszereinek kidolgozására. Ez a munka 1982 végéig tart, s technológiai és minőségszabályo­zásból, speciális készülékek és szerszámok kifejlesztéséből, üzem­be helyezéséről, s a már említett üzem- és munkaszervezésből áll. A szükséges kutatásokat központi műszaki fejlesztési alapból fede­zik, s az eredményeket az Ipari Minisztérium hasznosításra át­adja majd más bútoripari válla­latoknak is. A bajai vállalat igazgatója ar-. ról tájékoztatott, hogy az idén a tőkés és a hazai piacon egyaránt .új termékekkel jelentkeznek. A rusztikus jellegű Sellő Lux és a Sellő Mini szekrénysorokon kívül a második félévtől Héra névvel kifejezetten rusztikus szekrény­együttest is készítenek a belföldi megrendelőknek. Ehhez az idén kárpitos garnitúrát terveznek és gyártanak. A külföldi üzletfelek­nek ebben az évben Catherina fantázianévvel készítik a «Hl bú­torokat. A. T. S. 9 A hartai Erdei Ferenc Tsz baromfi­telepén teljesí. tik a maga­sabb termelési előirányzatot. Ferenc Tsz. Állattenyésztési ága­zatai közül a baromfitartás hosz- szú ideje a legkiemelkedőbb. Évente 2600 tonna broilercsirkét értékesít. A baromfitenyésztés olyan időszakban is jövedelmező volt ebben a közös gazdaságban, amikor más szövetkezetek nem találták meg a számításukat a broilercsirke nevelésében. A ha­zai és a külpiaci értékesítés fel­tételei elég kedvezőek. A hartai szövetkezet ezt kihasználva, to­vább fejleszti a baromfitartást. Ojabb szakosított telepet épít, hogy növelhesse az ágazat áruter­melését, és minél jobb minőségű vágóbaromfit szállíthasson a fel­dolgozóiparnak. Ágasegyházán a Mathiász Já­nos Szakszövetkezet az utóbbi években gyümölcsöző kapcsola­tot teremtett a szomszédos Izsáki Állami Gazdasággal. A szőlőtele­pítésben, borászatban, gyepterü­letének hasznosításában műkö­dik együtt. Az idén a szövetkezet növénytermesztési ágazatában bi­zonyos szerkezetváltoztatásra ke­rült sor azért, hogy a gazdaság a helyi adottságokat még inkább kihasználhassa. Az alacsony hu­musztartalmú homoktalajon ab­bahagyta a rozstermesztést, he­lyette a jövedelmezőbb lucerna­ágazatot vezeti be, amelyet a csá­szártöltési Kossuth Tsz évek óta eredményesen alkalmaz a tö- megtakarmány-termesztésben, a pillangós mag fogásában. Talaj - szerkezet-javító és nitrogénható- anyag-pótló szerepe is van ennek a módosításnak. A következő években az állami gazdasággal közös ültetvénytelepítés, korsze­rűsítés mindkét nagyüzem szá­mára hasznos törekvés, hiszen a végtermék értékesítésének jöve­delméből megfelelő arányban ré­szesül a szövetkezet is. Az izsáki gazdasággal ugyan­csak szomszédos szabadszállási Aranyhomok Tsz-ben megkez­dődött az ősszel a szőlőtelepítés, ami tavasszal folytatódik. Ebben a munkában nemcsak a tsz gaz­dái, hanem a szövetkezet által szervezett szőlőtermesztő szak­csoport tagjai is részt vesznek. A nagyközségi tanács állami tar­talékterületet adott a szakcsoport kezelésébe, amelyen úgyszintén nagyüzemi módon művelhető ül­tetvény hoz majd termést néhány esztendő múlva A szabadszállási szőlőtermesztés és borászkodás hírnevét ápoló Aranyhomok Tsz a nagyüzemi közös, a háztáji és a szakcsoport-ültetvény telepítő­munkájának segítségével, az erre fordított anyagi eszközökkel igyekszik a kertészeti ágazat ter­melését növelni az új tervidőszak­ban. K. A. Változatlan hevességű az iraki—iráni háború A változatlan hevességgel folyó iraki—iráni - háború elmúlt 24 órájában a szembenálló erők, je­lentések szerint a kurdisztáni Mahbad város közelében, az észa­ki fronton Gilan-E-Gharb-nál, Mehrannál és a déli fronton Diz- ful, Ahwaz valamint Abadan kör­zetében csaptak össze. Az iráni tüzérség és légierő Fao és Basra körzetében lőtt iraki olaj-beren­dezéseket. A bagdadi jelentés sze­rint egy Phantorh típusú iráni repülőgépet lelőttek. Az iraki je­lentések szerint 166 iráni, az irá­ni jelentések szerint 63 iraki ka­tona vesztette életét az össze­csapásokban. Agha Sahi pakisztáni külügy­miniszter hétfőn Iránba érkezett és ugyanaznap Khuzihsztán tar­tományban az iraki—iráni front közelében találkozott Baniszadr, iráni elnökkel. A teheráni rádió jelentése szerint a két politikus az iraki—iráni háborúról, Afga­nisztánról, valamint a nemrégi­ben befejeződött iszlám csúcsta­lálkozóról folytatott eszmecserét. Tárgyalásuk középpontjában a je­lenlegi háború befejezésének kér­dése áll. Agha Sahi iráni tartózkodása során találkozik Radzsai iráni mi­niszterelnökkel is. Irán ENSZ-képviselője hétfőn New Yorkban nyomatékosan kö­vetelte, hogy az’Egyesült Államok tartsa be a túszegyezmény felté­teleit, és szállítsa le Iránnak az általa már kifizetett fegyvereket, valamint tartalék alkatrészeket. Kifizetett, de a háború miatt visszatartott fegyvereket követel* Irán Franciaországtól is. Az Egyesült Államok hétfőn ideiglenesen kivonta a Perzsa- öböl térségéből az „Independen­ce” anyahajót, valamint annak két kísérőhajóját — jelentették be hétfőn Washingtonban. Bár az első jelentések arról szóltak, hogy a hadihajók kivonása a túszügy rendeződésével a fe­szültség csökkenésével magya­rázható, Washingtonban gyorsan bejelentették; „a hajók pihenni viszik a régóta szolgálatban lévő matrózokat Ausztráliába és- ezt követően visszatérnek a térség­be. (MTI) körzeti orvos A következő évek kiemelt feladata az egészségügy fej­lesztése. Ezen - bélül pedig, a fekvőbeteg-ellátás mellett, el­sőbbséget élvez az alapfokú ellátás, tehát a felnőtt- és a gyermekkörzetekben, valamint az üzemi rendelőkben folyó gyógyító, megelőző munka. A gyógyítás személyi felté­teleit igyekeznek a megnöve­kedett követelményekkel ará­nyosan fejleszteni. A VI. öt­éves tervben húszezer fővel növekvő egészségügyi létszám­ból ötezer az orvos. Világvi­szonylatban is jó orvosellá­tottságunk tehát tovább javul. Főképpen olyan céllal, hogy a területenként és szakmánként még mutatkozó hiány enyhül­jön. A szakdolgozók — ápoló­nők, asszisztensek stb. —■' 15 ezer főnyi létszámgyarapodása azonban csak akkor válik iga­zán érezhetővé, ha minden in­tézetben sikerül vonzóbbá ten­ni például a betegágy melletti munkát, és növelni a szakkép­zett dolgozók arányát. Mindehhez persze a mainál megfontoltabb, módszeresebb vezetés, munkaszervezés szük­séges, ami szintén fontos célja ma az egészségügyi kormány­zatnak. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a már rendelkezésre álló feltételek birtokában is lehet­séges jobb ellátás. Fokozottan érvényes ez az alapellátásra. A keretek adottak; jellemző erre az egy körzeti orvosra ju­tó 2500 lakos arány. A statisz­tikai átlag azonban számottevő eltéréseket takar. Helyettesítés, betegség, betöltetlen állás miatt ugyanis a körzetek 25 százalékában — mintegy ezer körzetben — több mint há­romezer lakos jut egy-egy kör­zeti orvosra. Időszerűvé válik tehát fa­lun, városban egyaránt a kör­zeti, illetve a közigazgatási ha­tárok felülvizsgálata. A lakos­ság áramlása, egyes vidékek viszonylagos elnéptelenedése, a városok fokozódó népsűrűsége merőben megváltoztatta a né­pesség megoszlását, nem ke­vésbé korösszetételét. A kis­községek tanácsi összevonása szintén indokolja a körzeti gyógyító-megelőző munka összpontosítását, olyan módon, hogy három-négy kis telepü­lésnek legyen közös rendelője, szükség szerint akár két-há- rom orvossal. Ezáltal egysze­rűbb lesz — jobb is — az ügyelet beosztása, tevékenysé­ge. A jobb munkakörülmé­nyek pedig több reménnyel kecsegtetnek, hogy a lakosság nem marad ismét orvos nél­kül. A sokéves tapasztalat szerint ugyanis általában, visz- szatérően ugyanazok a kis kör­zetek üresednek mea. ahol az orvos egymagában felelős min­denért. munkaideje pedig — gyakorlatilaa — január 1-től december 31-ig tart. A hatékony alapellátás pil­lére, hogy mindenhová jusson orvos. Hogy az ország vala­mennyi lakosát előnyösen érintse a szabályozás terve­zett új módja: az iskolásko­rúak, aktív dolgozók, öregek módszeres gondozása. Ez azzal kezdődik, hogy a körzeti orvos minden 14. életévét betöltő gyereket nyilvántartásba véve, gondoskodjék a rendszeres szű­résről. Ez annál is inkább fon­tos, mert jelenleg éppen a sok szempontból veszélyeztetett serdülőkorúak maradnak ki valahogyan az intézményes egészségügyi gondoskodásból. Az üzemben dolgozók szűrése, gondozása az üzemorvos fel­adata. Az azonban minden­képpen elérendő, hogy a kör­zetenként ezerre tehető aktiv korú emberrel az eddiginél alaposabban törődjenek. Alá­húzza ennek fontosságát a 40 —50 évesek meglehetősen ma­gas betegséggyakorisága és halálozási aránya. A cél elérésének feltétele a körzetben folyó munka minő­ségi változása. Az orvosnak az eddiginél jobban, ténylege­sen kell támaszkodnia munka­társaira: a védőnőre, a házi betegápolónőre és az irnoki állásokat fokozatosan átvevő asszisztense kre. A nagyobb feladathoz szak­mailag is felvértezik az or­vost: a városon kívül műkö­dök szakmai irányítása a te­rületileg illetékes kórházra, rendelőintézetre tartozik. A táppénzfelülvizsgálat a kórházi belgyógyász dolga lesz. ami szintén erősíti a körzeti orvos kapcsolatát a gyógyítás egyéb fokozataival. Így valósítható meg, hogy a körzeti orvos végleges, befe­jezett ellátásban részesítse be­tegeit. L. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom