Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-06 / 31. szám

1981. február 6. • PETŐFI NÉPE • 3 Gépjárművezető-képzés a megyében t Gépjárművezetést tanulnak a jelöltek az ATI-tanpályán. A megye, amely az ország . te­rületének 9 százalékát, lakossága pedig 5,4 százalékát teszi ki, el­érte a motorizácios korszak má­sodik állomását. Ez abból is le­mérhető, hogy a magánkézben levő személygépkocsik száma hoz­závetőlegesen. eléri az 50 ezret, a valamilyen fajta vezetői enge­déllyel rendelkezők száma pedig meghaladja a 250 ezret. Ha a csa­ládokat átlagosan három fővel számoljuk, a megyében minden negyedik család rendelkezik sze­mélygépkocsival. A gépi meghaj­tású járművek számát — motor- kerékpárokat, segédmotoros ke­rékpárokat — még becsülni sem lehet, de ha erről valamikor sta­tisztika készülne, bizonyára ki­mutatná, hogy csaknem minden család rendelkezik valamilyen gé­pi meghajtású közlekedési esz­közzel. Bács-Kiskunban két Autóközle­kedési Tanintézeti Iskola, a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség, a Magyar Autóklub két iskolája és egy Gébjárművezető Munkakö­zösség végzi a gépjárművezetők kiképzését. E tanintézetek az el­múlt öt esztendőben 16 500 mo­torkerékpár-, 43 300 személygépko­csi-, 1600 autóbuszvezetőt, és 12 ezer hivatásos gépkocsivezetőt ké­peztek ki. Az oktatás színvonala mindegyik képző szervnél megfe­lelőnek mondható, hiszen összes­ségében a jelentkezők 68—75 szá­zaléka szerzett valamilyen jármű vezetésére jogosító igazolványt. A gépjárműállomány növeke­dése természetszerűen hozza ma­gával a jogosítvány megszerzésé­nek igényét. Évenként folyama­tosan általában 8500 gépkocsive­zető kiképzésére vállálkoztak ezek a képző szervek, csupán az 1079. év volt kimagasló, ugyanis akkor a vizsgára jelentkezők szá­ma valamivel .meghaladta á 9 ez­ret. Érdekes összehasonlítás tehe­tő a nemzetközi, az országos és a megyei átlag között. Amennyi­ben a magánkézben levő sze­mélygépkocsi-állomány növekedé­séhez viszonyítjuk a gépjármű­vezető-képzést, az a következő­képpen alakult: A nemzetközi át­lag — erőteljesen motorizált or­szágokban — 1,53, az országban 1,61, a megyében 2,21. Ez is mu­tatja, hogy megyénkben az elmúlt öt esztendőben igen erőteljes volt a gépkocsik számának növekedé­se, illetve az ehhez kiképzett jár­művezetők száma. A megyében minden tízezer lakosra 825 ma­gánkézben levő személygépkocsi jut, országosan az arány 743. Ez a számadat azt is mutatja, hogy a -megyében élők életszínvonala az elmúlt öt esztendőben jelen­tősen javult, hiszen jutott pénz e tartós fogyasztási cikkek be­szerzésére. A jogosítvánnyal rendelkezők viszonylag magas száma azt is előrevetíti, hogy a következő években a képzés iránti igények mérséklődnek. A felmérések szerint már a VI. ötéves terv elsp évében csupán 2400 motor- kerékpáros képzésére célszerű számítani, s az ötéves átlag is 4 ezetrel csökken. Ennek az oka döntően, hogy a VI. ötéves terv időszakában a 16—18 éves kor­osztály létszáma mintegy 30 szá­zalékkal csökken. A 18 évesnél idősebbek pedig vagy megszerez­ték már a motorkerékpár veze­tésére jogosító engedélyt, vagy nem is élnek ezzel a lehetőséggel. Csökken a személygépkocsi veze­tésére jogosító vezetői engedélyek megszerzése iránti igény is. Eb­ben az esztendőben csupán 8 ezer. s az ötéves terv időszakában is mintegy 35—37 ezer új hallgató­ra számítanak. A gépkocsiállomány a VI. öt­éves tervben feltehetően nem fog erőteljesen növekedni, mivel az új jármüvek beszerzésével jelen­tős részben — hozzávetőlegesen 7C százalékban . — a kiöregedett járműveket pótolják. Itt jegyez­nénk meg — bár erről sem ké­szült felmérés —, hogy nagyon sok az úgynevezett „halott” jogo­sítvány. A családokban a férj mellett a feleség, esetleg a nagy­korú gyermek is szerzett már ve­zetői engedélyt, de járművet nem vezet. Ez jó is, rossz is. Növeke­dett ugyan a népesség közlekedé­si kultúrája, de nagyon sokan vannak, akiknek nincs vezetési rutinjuk. Jogos a kérdés, várható-e csök­kenés a hivatásos gépkocsivezető­képzésben? Csökkenésről nem, de bizonyos átprogramozódásról be­szélhetünk, ugyanis a 7000 új gépkocsivezető kiképzése ebben az ötéves tervben is várható. Nyilvánvaló, hogy a népgazdasá­gi igényeknek megfelelően, egyre inkább a nagy teherbírású jár­műveket alkalmazzák, így az egy gépkocsivezetőre jutó szállítási teljesítmény nő, ez csökkenti a kiképzési igényt. Növelő tényező viszont a szállítási, fuvarigények emelkedése, az úgynevezett terí­tő járatokban közlekedő kisteher­autók alkalmazása. Az autóbusz- vezetők képzésében sem várható csökkenés, ugyanis a párt XII. kongresszusának határozatából adódik, hogy jelentősen kell fej­leszteni a tömegközlekedést. Mi­után ez főként nagy befogadóké­pességű járművek alkalmazásá­val jár együtt, szükség lesz újabb autóbuszvezetők kiképzésére. A tervek szerint évenként három­százhúsz autóbuszvezetőt képez­nek ki az ATI iskoláiban. A motorizácios korszakváltás új igényeket és feladatokat is je­lent. A közlekedési ismeretek megszerzése, a tudatos baleset­megelőző tevékenység mellett a második motorizácios korszakban sürgető feladattá válik az alapok­ra való építés. A továbblépéshez a közlekedési kultúra magasabb színvonalra emeléséhez éppen a képző szerveknek kellene kiala­kítaniuk azokat a továbbképző tanfolyamokat, ismeretszerzési le­hetőségeket, ahol a megyében élő negyedmillió ember, járművezető felfrissíti, továbbgyarapítja köz­lekedési ismereteit. Gémes Gábor Külkereskedelem ­Sajtótájékoztató a minisztériumban Ez év január 1-ével egész sor újabb termékre terjesztet­ték ki a termelők önálló külkereskedelmi jogát, ami ^ a kü­lönböző társulásokban érdekelt üzemeket is számítva — mintegy 40 termelővállalatot érint. A külkereskedelmi jog kiterjesztésének folyamatáról, további bővítésének lehető­ségeiről tájékoztatták csütörtökön az újságírókat a Külke­reskedelmi Minisztérium illetékes főosztályvezetői. Elmondták, hogy az elmúlt 15 évben mind szélesebb körben él­tek a vállalatok azzal a lehetőség­gel, hogy a szakosított külkeres­kedelmi vállalattól átvegyék a maguk készítette termékek egy részének vagy teljes egészének exportjogát, vagy a gyártmánya­ikhoz szükséges egyes importcik­kek behozatalának jogát. Ma már összesen 110 vállalat és szövetke­zet élhet a külkereskedelem lehe­tőségeivel, a magyar gépipari termékeknek például több mint felét maguk a termelők önállóan exportálják. Természetesen a cél­szerűség, az önállósággal járó elő­nyök és hátrányok gondos mérle­gelése dönti el, hogy érdemes-e valamely ipari vagy mezőgazda- sági üzemnek vállalkoznia a kül­piaci munkára, előnyös-e a nép­gazdaságnak egy-egy adott ter­mék vagy termékcsoport önálló termelői exportja vagy importja. A tapasztalatok szerint a válla­latok egyre nagyobb felelősséggel mérlegelik lehetőségeiket, mielőtt hivatalosan kérnék az önálló kül­kereskedelmi jogot.- Eddig többnyire nagyobb ter­melővállalatok, komplett beren­dezések gyártásával foglalkozó üzemek, gazdasági közös vállal­kozások jutottak önálló külkeres­kedelmi joghoz, kívánatos azon­ban, hogy a kis- és középüzemek közül is többen hozzanak létre olyan közös vállalkozást, amely képes a külpiaci munkára. Szakemberek körében is kevés­sé ismert, hogy az önálló külke­reskedelmi jogon kívül egész sor egyéb lehetőség is van kapcsola­tok kiépítésére a külföldi partne­rekkel. Valamennyi hazai terme­lő és felhasználó vállalat meg­kötöttség nélkül tarthat fenn kül­földiekkel kapcsolatot, tájéko­zódhat a partner igényeiről, kíná­latáról, jóllehet a külkereskedel­önállóan •mi jog hiányában nem köthet ve­lük megállapodásokat. Bizonyos alkalmakra1 ''■úgynevezett''' 'Meseti külkereskedelmi jogot igen szé­les körbeif' Ttápfíáfriá'K & * Vállá'Uf- tok, jelenleg több mint 300 vál­lalat veszi igénybe ezt a lehető­séget. Továbbá, ha valamelyik termelővállalat nem elégedett a termékeit exportáló külkereske­delmi vállalat munkájával, vá­laszthat más külkereskedelmi vál­lalatot, amihez 30 napon belül adja meg az elismerést a .minisz­térium. Ezenkívül létesültek olyan külkereskedelmi vállala­tok, mint a GENERALIMPEX, az Intercooperation, a HUNGAGBNT és az INTERAG, amelyeket bár­milyen exportügylettel meg lehet bízni. További lehetőségeket je­lent a termelővállalatok számára társaságok alapítása, amelyek a műszaki fejlesztéstől az importig a gazdasági munka lényegében minden fázisában segítséget nyúj­tanak a hozzájuk tartozó vállala­toknak. Jelenleg már 147 olyan termelővállalat vesz részt ilyen társaságban, amely külkereske­delmi joggal nem rendelkezik. A minisztérium továbbra is ru­galmasan segíti a vállalatokat a legelőnyösebb megoldás kiválasz­tásában, beleértve az önálló kül­kereskedelmi jog engedélyezését is. (MTI) Pályázat tiszthelyettesi iskolára A Honvédelmi Minisztérium * jelentkezésre hívja fel az álta­lános iskolák nyolcadik osztá­lyos fiútanulóit, akik vonzód­nak a katonai életpálya, a tiszt- helyettesi hivatás és a válasz­tott szakma iránt, s vállalják, hogy, tanulmányaik befejezése után a Magyar. Néphadsereg tiszthelyetteseiként , teljesítenek szolgálatot. Az iskola Szabadszállás köz­ségben működik és négyéves időtartamú. A képzés időtarta­ma alatt a hallgatók gépjármű­technikai szerelő (autószerelő) szakmunkásképzésben és ezzel párhuzamosan gépjárműtechni­kai vagy harckocsitechnikai szakos tiszthelyettes képzésben részesülnek. A negyedik év végén szak­munkás, valamint tiszthelyettes — kibocsátó vizsgát tesznek, majd a Magyar Néphadsereg tiszthelyetteseiként kezdik meg csapatszolgálatukat. A képzés során a tanulók térítésmentesen hivatásos gépjárművezetői jo­gosítványt is szerezhetnek. Az iskolán a növendékek teljes és ingyenes ellátásban, továbbá a tanulmányi eredménytől füg­gően ösztöndíjban, a negyedik évben tiszthelyettes-iskolai hall­gatói illetményben részesülnek. A jelentkezés feltételei: ma­gyar állampolgárság, hivatásos katonai szolgálatra való egész­ségi alkalmasság, magyar, tör­ténelem, számtan, fizika és ké­mia tantárgyakból legalább jó (négyes) tanulmányi eredmény. A pályázók .Jelentkezési la- • pof* a megyei hadkiegészítés és területvédelmi (Budapesten a fővárosi hadkiegészítő) parancs­nokságtól, illetve az általános iskola igazgatójától szerezhet­nek be. s ugyanitt kaphatnak részletes tájékoztatót. A nályázati határidő: február 20. (MTI) Új leletek Simontornyán A helyreállított Simontornyai várban az állandó kiállítások mellett rendsze­resen rendeznek új kiállításokat is az ásatások új leletanyagaiból. Az emele­ti kiállítóteremben most az egykor Szekszárd határában épített „Jeni Pa­lánka” nevű török kiserőd feltárása során előkerült díszes kerámiákat, tal­pas tálakat, fegyvereket, perzsa és kí­nai porcelánokat mutatják be. A télen is nyitva tartó kiállítás február végéig tekinthető meg. 0 Az ásatás helyszíne fotókon, előtérben az előkerült főzőedények. • A helyreállított Simontornyai vár. Állandó erőforrás a társadalmi munka ELVETETTÉK egyszer annak a raktári brigádnak a felajánlását, amely vállalta, hogy társadalmi munkaként hajlandó továbbadni a náluk összes elfekvő készleten (raktári fölöslegen), sőt, hogy ugyanilyen alapon kész biztonsá­gosabbá tenni a raktárban az anyagmozgatást. A társadalmi munka rossz, té­ves értelmezéséből következő fo­nákságról helyesen állapította meg ezekután az egyik kecske­méti, népfrontkongresszusi kül­dött: „A raktári dolgozók na­gyon tévednek! Nem társadalmi munka az, amit a napi nyolc órá­ban amúgyis meg kell (meg kel­lene) csinálni.” A követésre cseppet sem való, mondvacsinált felajánlásoktól bi­zony egyhelyben topognánk. Sze­rencsére, a legtöbb ember nem a raktáriak fejével gondolkodik, amit egy szemléletes adattal mindjárt bizonyíthatunk is: me­gyénkben már jóval meghaladta az ezer forintot az egy főre jutó évi társadalmi munka értéke. Sokan, sokféleképpen tették meg a hozzájárulásukat ehhez az összeghez. Visszapillantva az elmúlt terv­időszakra, derekasan dolgoztak annak idején a kissolti iskolaépí­tők. Összefogva: háromszáznyolc­vanöt szülő, a helyi Kossuth és a Rákóczi Tsz, valamint több Sol­ti üzem és nem utolsósorban a település határában működő Kos- suth-adó műszaki dolgozóinak a segítségével több új tantermet épített. Az így kialakított iskolai szárnyépület két oldala fából, két oldala pedig téglából van, és a szó szoros értelmében iskolapél­dája a gazdaságos megoldásnak. Míg ugyanis hagyományos mó­don — azaz teljes, tetemes álla­mi költséggel építve — másfél millió forint egy iskolai tanterem ára, ezt Kis-Sölton 790 ezer fo­rintból fedezni tudták. De .ho­gyan? Ügy, hogy nem új, ám jó állapotban levő téglát és faanya­got egyaránt felhasználtak. S amiről vétek lenne hallgatni: a takarékos megoldás révén lefara­gott összeg nagy hányadát, mint­egy 700 ezer forintot, a lelkes szü­lők és segítőik társadalmi munká­jának az értéke adta. A kunpeszéri tanácsházát és környékét, továbbá a közeli orvo­si rendelőt a község kisiparosai újították fel, szintén jelentős tár­sadalmi munkával. Az óvodások­nak pedig a helybeli Parasztbe­csület Tsz tagjai fa játékokat fa­ragtak. Kömpöcön a fiatalság te­reprendezéssel, alap- és falrakás­sal siettette tavaly az óvodaépí­tést. A szabadtéri sakkpálya és a lengőteke létrehozása ugyancsak a kömpöci fiatalok társadalmi munkájával történt. Ahány kis- és nagyközség, any- nyiféle adottság birtokában, so­kat tehetnek az emberek a helyi feladatok megoldásáért társadal­mi 'munkában. Az a legjobb, ha az értelmes célokért mindenki, nagyobb és kisebb közösség egy­aránt összefog. Érsekcsanádon nemrég még négy helyre jártak tanulni az iskolás gyerekek. Mióta új szárnnyal: egy kémiai és egy fi­zikai előadóteremmel bővítette az egyik iskolát — társadalmi mun­kával — a Búzakalász Tsz építő­brigádja, már nincs úgy szétap­rózva, az oktató- és a nevelő­munka, mint' azelőtt. Tervezik, hogy az idén újabb iskolabővítést végeznek, a szövetkezet és a szü­lők segítségét kérve. Nem a véletlen műve, hogy a népfront már eddig is több érsek- csanádi lakosnak adományozott Érdemes társadalmi munkás ki­tüntetést. Közülük való — példa­ként, s nem rangsorolva említjük most őket — Petrik Ádámné, Sza­bados Ferenc, Szabó László, Pa­lik József és még jó néhány ér- sekcsanádi. Ök azok az állampol­gárok, akiknél a tiszta udvar és a rendes ház az alapállás. Ebből, a belső renden nyugvó alapállás­ból következik, hogy — a köz­ségbeli gyermekeken túl — gon­doskodnak az általuk ismert ál­lami gondozottakról is. Ősszel el­járnak a rémi tsz-be szőlőt szed­ni, s az így összegyűlt pénzből se­gítenek a rászorultakon. Egyikük kijelentése akár jelmondata is le­hetne minden, közhasznú társa­dalmi cselekvésnek: ,yMi olyanok vagyunk, hogy nem kérdezzük, ki adott többet”. Ez is építés. Az építésnek egy sajáébs, előrevivő formája. S hol nem hiányzik még isko­lai tanterem, óvoda, bölcsőde, jár­da, jó út, néhol meg csak egy vizesárok, amely elvezetné az ud­varból folydogáló hólevet? Hely­sége, embere, szükséglete és a kö­vetkező öt esztendőben mégin- kább, mint eddig, egy-egy telepü­lés lakosságának társadalmimun- ka-vállalása is válogatja, hogy végül mi sikerült. Mert amit Kis- Solton, Kunpeszéren, Érsekcsa­nádon meg tudtak és meg tudnak tenni, az követésre érdemes, biz­tos és járható út minden telepü­lés fejlesztésénél. A fejenkénti, több mint ezer forint értékű évi társadalmi mun­ka összegéhez igen sokan hozzá tudnak még adni valamennyit ön­ként vállalt munkájukkal. Azzal a kikötéssel, vagy jogos igénnyel természetesen, hogy ezzel az ál­landó erőforrással a tanácsok a VI. ötéves tervben csakis olyan feladatok megoldására töreked­jenek, amelyek ^valóban elsőren­dű lakossági érdeket szolgálnak. Így a további — jóllehet mérsé­keltebb — gyarapodáshoz vezető társadalmi munka sosem válik „elfekvő, kihasználatlan készlet­té”, hanem megmarad egyik ál­landó erőforrásunknak. K — 1. Kiskerttulajdonosok, figyelem! Benzinmotoros szivattyú 5900 Ft helyett 3000 Ft-ért, 203. szivatyú (380 V) 3720 Ft helyett 3000 Ft-ért kaphatók vasboltjában (Kecskemét, Szabadság tér 3.) amíg a készlet tart Csepptálcás mosogató 421 Ft helyett 241 Ft, Gamat konvektor 3500 Ft helyett 1900 Ft.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom