Petőfi Népe, 1981. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-04 / 29. szám

2 9 PETŐFI NÉPE • 1981. február 4. ' „A BIZALOM HELYREÁLLÍTÁSA AZ ENYHÜLÉS FELTÉTELE” Magyar felszólalás Madridban MADRID A madridi találkozón kedden ismét munkabizottságokban foly­tatódott a vita a résit vevó or­szágok javaslatairól. Az államközi kapcsolatokat sza­bályozó elvekkel és a katonai biztonság kérdéseivel, foglalkozó munkacsoportban felszólalt dr. Földesi István, a magyar kül­döttség tagja.. Ez a bizottság je­lenleg az európai katonai eny­hülési és leszerelési konferencia tárgyában . Benyújtott lengyel, francia, jugoszláv, román és svéd javaslatokat vitatja meg. A magyar küldött felszólalásá­ban támogatta a lengyel küldött­Vihar a japán ségnek az európai katonai enyhü­lési és leszerelési konferencia ösz- szehivására vonatkozó javaslatát. Rámutatott, hogy a javaslat de­mokratikus alapon, minden részt­vevő biztonságát figyelembe véve tenné lehetővé a katonai enyhü­lés kibontakozását Európában. Földesi István szólt a többi ja­vaslat pozitív elemeiről is. A konferencia összehívásával kap­csolatosan több előfeltételt tá­masztó francia javaslatról elmon­dotta, hogy a bizalomerősítő in­tézkedések (hadgyakorlatok elő­rejelzése) továbbfejlesztésének alapja kizárólag a helsinki euró­pai biztonsági és együttműködési parlamentben értekezleten elfogadott záróok­mány lehet, és minden további leszerelési kérdés megtárgyalásá­ra a javasolt konférencián nyíl­hat lehetőség. A magyar delegátus hangsú­lyozta, hogy az enyhülésben be­következett megtorpanás különö­sen időszerűvé és szükségessé te­szi, hogy a madridi találkozó köl­csönösen elfogadható lépéseket tegyen a katonai enyhülés érde­kében, és ezzel elősegítheti a bi­zalom helyreállítását. A találkozó résztvevői szerdán délelőtt ismét zárt teljes ülésen folytatják a javaslatok megvita­tását. (MTI) LENGYELORSZÁG A kongresszusi Megnyílt a genfi leszerelési bizottság tavaszi ülésszaka Francois de La Gorce francia nagykövet elnökletével, kedden megnyílt a genfi leszerelési bi­zottság tavaszi ülésszaka. A bi­zottság munkájában 40 ország képviselői vesznek részt. Az ülésszak napirendjén a nuk­leáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltásával, továbbá az új tömegpusztító fegyverek, a vegyi és a radiológiai fegyverek betiltásával összefüggő kérdések szerepelnek. A bizottság tagjai foglalkoznak majd a leszerelés legfontosabb kérdéseivel, így a nukleáris leszerelés problémáival, az atomfegyverrel nem rendelke­ző országok biztonsága garanciá­inak megerősítésével. események sorokban MOSZKVA Utolsó szakaszába lépett a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XXVI. kongresszusának elő­készítése. Az OSZSZSZK egész területén megtartották már a kül­döttválasztó pártkonferenciákat, a többi 14 köztársaság közül pe­dig immár 11-ben került sor a köztársaság kommunista pártjá­nak kongresszusára. Kedden Taskentben összeült az Üzbég KP kongresszusa is. HANOI A kínai katonai alakulatok folytatják fegyveres provokációi­kat a Vietnami Szocialista Köz­társaság határkörzeteiben, jelen­tette a VNA vietnami hírügynök­ség. Január 21—27. között kínai csapatok több mint 10 támadást hajtottak végre a vietnami határ- átkelőhelyek, a határ mentén élő békés lakosság ellen. WASHINGTON Hétfőn leváltották az Egyesült Államok salvadori nagykövetét. Ez az első nagykövetcsere a Rea- gan-kormányzat beiktatása óta. A külügyminisztérium szóvivője tagadta, hogy a személyi válto­zást az amerikai politika válto­zása követi Salvador irányában, sőt — mint hozzáfűzte — a junta még az eddiginél is nagyobb se­gélyekre számíthat. OSLO Gro Harlem Brundtland 42 éves orvosnő lép a múlt héten le­mondott Odvar Nordli norvég miniszterelnök helyére. A szo­ciáldemokrata norvég munkás­párt végrehajtó bizottsága keddi ülésén őt jelölte a megüresedett kormányfői posztra. (MTI) TOKIÓ Egy tábornok kardcsörtető nyi­latkozata heves vihart kavart a japán parlamentben, s az ellenzé­ki képviselők felháborodott in­terpellációi nyomán botrányba fulladt az alsóház költségvetési bi­zottságának ülése. A botrányhős Takeda Goro, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke volt, aki néhány héttel nyug­díjba vonulása előtt, de had- ügyminisztériumi feletteseinek ál­dásával egy folyóiratban lándzsát tört a Japánban érvényes katona­politikai alapelvek felülvizsgálata mellett. Olvasóit váratlan külső táma­dásnak és országrészek ellenséges megszállásának rémével ijeszt­gette, s ilyen példákra hivatkozva sürgette a háború után megszün­tetett kötelező katonai sorozás bevezetését, a hivatalosan önvéde­lemre berendezkedett szigetorszá­gi hadsereg támadó képességének növelését. Ajánlatosnak vélte „az első csapás képességének" meg­szerzését is. A szocialisták, a kommunisták és a buddhisták törvényhozói eré­lyesen követelték Takeda fegyel­mi úton történő leváltását, még mielőtt „tisztességben” nyugál­lományba vonulhatna február 17-én. A baloldal szónokai a „mi- litarizmus szálláscsinálójának” bélyegezték Takedát. programtervezet előkészítése A Lengyel Egyesült Munkás­párt IX., rendkívüli kongresszusa elé olyan programot kell terjesz­teni, amely felvázolja Lengyelor­szág szocialista fejlődését a kö­vetkező évekre, és garanciákat tartalmaz arra, hogy ne ismétlőd­hessenek meg a múlt hibái. Ezt hangsúlyozta a többi között Sta­nislaw Kania, a LEMP Központi Bizottságának első titkára a kong­resszusi előkészítő bizottság hét­fői, a késő esti órákig tartott ülé­sén mondott zárszavában. A tanácskozáson Stefan Ol- szowski, a politikai bizottság tag­ja, a KB titkára, az előkészítő bizottság titkárságának vezetője mondott bevezetőt, majd az ezt követő vitában több mint húsz felszólalás hangzott el. Sok kér­désről esett szó, az egyes párt- alapszervezetek konkrét helyze­téről az ország gazdasági gond­jain át egészen a programterve­zet megfogalmazásának módjá­ig­Zárszavában Stanislaw Kania igen nehéz feladatnak mondta az ország gazdasági életének helyre- állítását, „hiszen a gazdasági helyzet ma rosszabb, mint fél év­vel ezelőtt volt”. Ez egyaránt származik a korábbi hibákból, a mezőgazdaság rendkívül rossz tavalyi esztendejéből és abból, hogy a népgazdaság,, destabilizá- lódott. Ez utóbbihoz nagyban hozzájárulnak-a sztrájkok, ame­lyek „nap mint nap száz és száz­millió zloty értékű veszteséget okoznak”. Éppen ezért — mon­dotta Kania — a kongresszus elé kerülő irányelveknek feltétlenül tartalmazniok kell — mégpedig konkrét formában — a követke­ző három évre szóló stabalizációs program intézkedéseit, amelyek­nek fő célja a népgazdaság egyen­súlyának helyreállítása. Nehéz feladat az életszínvonal megőrzé­se is, mivel a termelékenység to­vábbra sem nő, a szénkitermelés pedig kifejezetten csökken, és ez kihat az egész népgazdaság hely­zetére — hangsúlyozta a LEMP KB első titkára. (MTI) Tüntetések a salvadori' terror ellen 9 Sorozatos tüntetésekre került sor a hét végén az NSZK-bell Majna- Frankfurt belvárosában a salvadori junta terrorja ellen. Képünkön: rendőrkordon zárja el a tüntetők elől az egyik előkelő üzletutcát. (Telefotó — MTI) AZ SZKP XXVI. KONGRESSZUSA - T. Űj körülmények között 9 Az SZKP legutóbbi, XXV. kongresszusa. (Fotó: APN—KS) Ősszel építőmunkások költöztek .a Kreml kongresszusi palotájába. A hatezer személyes csarnokot kí­vülről, belülről megtisztították, ki­cserélték az ülések huzatát, fel­csiszolták a mozaikpadlót, felújí­tották a díszítéseket. Űj világítást szereltek a színpadra. Az SZKP soron következő, XXVI. kongresz- szusát készítették elő. Előzetes vita A tanácskozás február 23-án kezdődik. Napirendjének két leg­fontosabb pontja a Központi Bi­zottság beszámolója és a Szovjet­unió új ötéves tervének tervezete. A december elején nyilvános vi­tára bocsátott tervet a Központi Bizottság és a különböző intézmé­nyek rendkívül alapos munkával dolgozták ki. Az ősszel kezdődtek meg a kommunisták tanácskozá­sai. Az alapszervezetektől kezdve újraválasztották a vezető testüle­teket. Ez a munkaszakasz január végére fejeződött be. Mindenütt megtartották a területi pártkonfe-’ renciát, a köztársasági pártkong­resszust, s megválasztották azokat, akik majd a kongresszusi palotá­ban tanácskoznak a több mint 17 milliós párttagság képviseletében. Február közepe táján zárják le a tervjavaslat országos vitáját. Az ország szinte egész lakosságát megmozgató nagy népi tanácsko­zás volt ez. A sajtó, a rádió, a te­levízió tízezrével közölte a hozzá­szólásokat, a javaslatokat, a kiegé­szítéseket, de ennél sokka’ több vélemény hangzott el a pártta­nácskozásokon, az üzemi gyűlése­ken. Egyetlen javaslat, vélemény sem hangzott el hiába, hiszen a kongresszusnak ezek ismeretében kell meghoznia felelősségteljes döntéseit, meghatároznia öt évre, sőt bizonyos területeken ennél hosszabb időre az ország gazda­ságpolitikáját, gazdasági stratégiá­ját. A fő irány A kongresszus iránti- figyelem rendkívül nagy, hiszen a megelő­ző kongresszusok mindegyike fontos mérföldkő volt a szocialis­ta forradalom, a szocialista társa­dalmi rend megvalósítása, az egész világméretű forradalmi fo­lyamat útján. Hosszú utat tett meg a Szovjetunió Kommunista Pártja azóta, amióta 1898 már­ciusában egy kis minszki házban kilenc küldött összegyűlt, hogy megalakítsa a munkásosztály for­radalmi pártját... Az illegális harc, a győztes forradalom, a pol­gárháború, az iparosítás, a kollek­tivizálás, a szocialista építés első gyümölcsei, majd a háború meg­próbáltatásai és a győzelem — ez az az út, ámelynek fő irányát mindenkor a pártkongresszusok jelölték ki. A Nagy Honvédő Háború után csak néhány év kellett ahhoz, hogy az ország újjáépítésének be­fejeztével a kommunisták újabb, hatalmas feladatok megvalósításá­ra hívhassák munkára kongrész- szusukon a szovjet népet, új, nagy célokat tűzhessenek az ország elé. A XX. kongresszus helyreállította a párt életében a lenini normákat. A XXI. elfogadta a párt új prog­ramját; ez a program már a kom­munista társadalom felépítését jelölhette meg a párt legfőbb cél­jául. Napjaink történelme Ami azóta történt a kongresz- szusokon, tulajdonképpen már napjaink történelme. A legutóbbi kongresszusok a kommunista tár­sadalom építésének konkrét fel­adatait szabták meg. A legutóbbi két pártkongresszus különös je­lentőségűvé vált: a 'XXIV. kong­resszuson dolgozták ki, fogalmaz­ták meg a XXV-iken pedig megerő­sítették, bővítették a szovjet kom­munisták békeprogramját, amely a hetvenes években a világ sok százmillió emberének programja lett, s amely minden nehézség el­lenére nagy eredményeket hozott az enyhülés folyamatának megin­dításában, megszilárdításában. S ha napjainkban némelyek dühöd- ten támadják is az enyhülést — a program hatalmas erejét éppen az mutatja, hogy az enyhülés gondo­lata minden ellenállással szemben meggyökerezett, s meghozta az el­ső, bár egyelőre szerény eredmé­nyeket. Az új kongresszus most új/ kö­rülmények között vizsgálja meg a program folytatásának útját. A szovjet kommunisták pártja előbb­re akar lépni, tovább akar halad­ni a kipróbált és eredményes úton. Kis Csaba (Következik: 2. Az extenzív fejlődés a múlté.) Elutazott hazánkból a kongói parlamenti küldöttség Kedden elutazott Budapestről a Kongói Népi Köztársaság .népi nemzetgyűlésének küldöttsége, amely — Jean Ganga-Zandzou- nak, a Kongói Munkapárt Poli­tikai Bizottsága tagjának, a népi nemzetgyűlés elnökének vezeté­sével — az országgyűlés meghí­vására hivatalos, baráti látogatá­son tartózkodott Magyarországon. Az Országházban lezajlott hi­vatalos parlamenti megbeszélésen a tárgyaló küldöttségek tájékoz­tatták egymást országaik gazda­sági, politikai helyzetéről, tör­vényhozó testületük munkájáról, továbbá az időszerű feladatokról. A vendégek kiemelték, hogy a Kongói Népi Köztársaságban je­lenleg a népgazdaság előtt álló egyik fő feladat a mezőgazdasági termelés fellendítése, s ennek tő. biztosítékát a szövetkezeti moz­galom kibontakoztatásában lát-' ják. Látogatásukkor ezért is he-, lyeztek nagy súlyt a magyar szö­vetkezeti mozgalom tapasztalatai­nak megismerésére. A tárgyalócsoportok kicseréli ték nézeteiket az időszerű nem­zetközi kérdésekről is, hangsú­lyozva a haladó társadalmi erők összefogásának fontosságát a bé­kéért. és a társadalmi felemelke­désért vívott küzdelemben. Kife­jezték készségüket a kétoldalú kapcsolatak sokoldalú fejleszté­sére. A magyar országgyűlés küldött-/ ségét hivatalos viszontlátogatásra1 hívták meg a Kongói Népi Köz­társaságba, amelyet köszönettel I elfogadtak. (MTI) Kölcsönös vádaskodás az AÁSZ-ülésen Washingtonban hétfőn három­órás vita után felfüggesztette a tanácskozást az Amerikai Álla­mok Szervezetének külügyminisz­teri értekezlete. Az Ecuador ké­résére összehívott ülés a két or­szág külügyminisztereinek időn­ként személyeskedésbe is átcsapó kölcsönös vádaskodásával telt el. A tűzszünet megkötése ellené­re sem hihető, hogy a viszály vé­get ért — jelentette ki Quitóban Roldos elnök egy nagygyűlésen, Ecuador nem mond le a vitatott térségre vonatkozó követeléseiről, és továbbra sem ismeri el a Rio De Janeiró-i egyezményt, amely 1942-ben az ecuadori érdekkel el­lentétesen zárta le az akkori ha- tárháborút a két ország között — hangoztatta az elnök. Peru a maga részéről befejezett­nek nyilvánította a háborút, amely szerinte a „betolakodó ecuadori erők kiverésével végző­dött!’. Képünkön: Belaunde Terry pe­rui elnök (középen) — katonák körében — látogatóban azon a határszakaszon; ahol a fegyveres összecsapások történtek. (Telefo­tó, AP — MTI — KS.) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • A magyar UNESCO-bizottság közgyűlése Az ENSZ nemzetközi szervezete, az UNESCO közgyűlésének 21., ta­valy Belgrádban megtartott közgyűléséről szóló tájékoztatót, valamint az 1979—80. évi hazai tevékenységét vitatta meg kedden megtartott évi közgyűlésén a magyar UNESCO-bizottság. A TIT Kossuth-klubjában megrendezett tanácskozáson Jóboru Mag­da, a magyar bizottság elnöke tájékoztatta a résztvevőket a belgrádi fórum munkájáról, az általános vitáról. Ezt követően a közgyűlésen részt vett magyar delegáció tagjai ismertették az ülésszak nevelésügyi, társadalom-' és természettudományi, kulturális, valamint tájékoztatási programbizottságainak munkáját. A beszámolók után a bizottság elfogadta az 1979—80. évi tervének és akcióprogramjának teljesítéséről szóló írásos tájékoztatót. Megálla­pították: a magyar UNESCO-bizottság és szakmai albizottságai — az érdekelt hazai intézményekkel karöltve — az elmúlt két esztendőben’ eredményesen és sokrétűen vettek részt az ENSZ nemzetközi szerve­zete programjának megvalósításában. • Tárgyalások Bielsko-Bialában Lengyelország déli részén, a bielsko-bialai vajdaságban nyolcadik napja tart a regionális „Szolidaritás” szervezet által meghirdetett „ál­talános sztrájk”, amely mintegy 120 üzemet érint. A vajdaság városai­ban továbbra is áll a tömegközlekedés, az élelmiszerüzletek azonban nyitva vannak. Keddre^ virradó éjjel kormánybizottság, kedden délelőtt pedig Lech Walesa érkezett Bielsko-Bialába. Délelőtt megkezdődtek a tárgyalások a kormánybizottság és a „Szolidaritás” üzemközi sztrájk- bizottsága között. Száz éve született Vorosilov marsall Egy váltóőr családjában szüle­tett, lakatosinas volt — sztrájkok harcosa, forradalmár, börtönök rabja, katona, hadvezér, s még életében dalok, legendák hőse heti. Százezrek mondhatják: ta­lálkoztam vele, látásból ismer­tem, és nemcsak szülőhazájában hanem nálunk Magyarországon is. A mai ifjú nemzedéknek: lap a történelemkönyvből. A deres- hajúaknak személyes emlék, ők még jól emlékeznek a találkozá­sokra vele, az emlékezetes And- rássy úti villánál. Gondjukban kéréssel, örömükben köszönettel vonultak oda a háború utáni években. S ő, a marsall, az ala­csony teraszról mindig szót ér­tett velük. A pestiek szava nem maradt pusztába kiáltott szó. Tíz­ezrek emlékeznek rá, hogy pa­rancsára a legsúlyosabb órákban, megérkezett Budapestre tizen­nyolcezer tonna gabona, ezer­négyszáz tonna hús, temérdek só, cukor, megrakott teherautók százai... Ha élne, ma ' lenne százéves Vorosilov marsall, a magyar nép igaz barátja. Életútja a forradalrhi magatar­tás példája. Tizenöt évesen sztráj­kot szervez, huszonnégy évesen — 1905-ben — a párt tagja és fegyveres forradalmár, nem sok­kal később Stockholmban és UonL'i donban Lenin tanácskozó part­nere, majd évtizedes illegális pártmukát végez a forradalom győzelméig. Azután Dzserzsinsz-* kijjel együtt a pétervári cseka egyik vezetője, Bugyonijjal az eV ső lovas hadsereg megalapítója, hadseregparancsnok, aki három­százezres német sereget futamít meg. Tizenöt éven át honvédelmi népbiztos, a szovjet hadsereg új szervezeti rendjének megterem­tője, nem sokkal később — mar­sall, főparancsnoka az észak-nyu­gati hadseregcsoportnak, s a meg­szállt területen levő partizánhad­seregnek. A háború után pedig a porig sújtott Budapesten jó ba­rát, a szövetséges ellenőrző bi­zottság elnöke. 1948-ban már hazájából, Moszk­vából jött vissza hozzánk, hogy együtt ünnepelje velünk a cen­tenárium szép napjait. Szívből megszerettük őt és ő is megsze­rette a magyar népet. t. a.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom