Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-11 / 9. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! W ß J álíl) Dm w 1 «jf fi)efiK ti Wmm . AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 9. szám Ára: 1,40 Ft 1981. január 11. vasárnap Tízéves a Nemzetközi ■ Beruházási Bank Ebben a hónapban ünnepli megalapításának tizedik évfordulóját a KGST-tagországok által létrehozott Nemzetközi Beruházási Bank. Jóllehet a bank csak 1071 januárjában kezdte meg működését, ma már a világ egyik legjelentősebb nemzetközi pénzügyi szervének számit. Az NBB hajtja végre a tagországok tranzakcióit, pénzügyi kölcsönöket folyósít nagyobb tőke- befektetésekhez. A bank alaptőkéje meghaladja az 1 milliárd transzferábilis rubelt, de pénzalapjának 30 százaléka különböző nyugati valutákból tevődik össze. Az NBB tízesztendős tevékenysége során 73 vállalkozáshoz nyújtott pénzügyi segítséget, ezekből 45 vállalkozás azóta sikeresen befejeződött. A tagországokon kívül Jugoszlávia is részesült 3,3 milliárd transzferábilis rubel értékű NBB-kölcsönben. A bank legnagyóbb beruházása az 1979-re elkészült. 2750 kilométer hosszú „Szövetség” gázvezeték volt, amely a KGST európai tagországainak juttatja el a földgázt. KÖMPÖC, CSÓLYOSPÁLOS, ZSANA, HARKAKÖTÖNY Kisközségi tanácsok a lakosságért Az esztendő első tíz napja a kisközségi tanácsoknál sem amolyan „meghosszabbodott” újév. Lazításra az első munkanaptól nincs alkalom. Készülnek idei terveik megvalósítására, ugyanakkor szervezik, ségítik a falvak lakóinak alapellátását. KÖMPÖC, ahol 1060 ember él, két új, villamosított utcával gyarapodott az elmúlt ötéves tervben. Ezekben, a József Attila és az Arany János utcában 26 családi házat építettek öt év alatt. Az építőanyag beszerzése nem ment könnyen. TÜZÉP-telepe nincs a községnek, így Balástyára, Kistelekre, Kiskundorozsmára jártak házhoz való anyagokat vásárolni. A nehézségek ellenére magánerőből mégis meg tudtak építeni évente tíz családi otthont Ennyit szeretnének az idén is. Telekről a tanács gondoskodik. Az idei év első teendője, a vizet bevezetni az Arany János utcába. Ennek a kivitelezője a Dél- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat. A tervezett, 800 méter vízvezeték 320 ezer forintba , kerül, de úgy, hogy ebbe már belekalkulálták a lakosság önként vállalt munkáját. Felajánlották segítségüket a községi KISZ-klub tagjai is, 28-an, akik tavaly, az óvodaépítéskor (tereprendezéssel, alapozással, és falrakással), s a szabadtéri sakkpálya és egy lengőteke létrehozásával már bizonyították életrevalóságukat. Fűtésre olaj-, szén- és fatüzelésű kályhát egyaránt használnak a kisközség lakói. A törpe benzinkútnál fűtőolaj állandóan kapható. Szerdán 290 mázsa brikettet is szállítottak a község további ellátására. Sertést és baromfit házi szükségletre sokan tartanak; töltelékárut: füstölt kolbászt, bácskait és kenőmájast a vegyesboltban vásárolnak. Az alapellátást tekintve — mint azt Csonka Tiborné boltvezető elmondta, s amelyet Beregszászi Istvánná vb-titkár is megerősített —, kenyeret és péksüteményt a karácsony előtti héttől fogva délelőtt 11—12 órakor, sőt délután negyed kettőkor kapnak a kiskunmajsai sütödéből. A 400 kiló kenyér, a 300 kifli, az 50 zsemle, a 80 lekváros táska és a tíz zsúrkenyér késve érkezése azzal is jár, hogy száz kömpöci gyerék az iskolában és az egycsoportos óvodások nem tízóraizhatnak. Ez az áldatlan helyzet, a kömpöciekkel együtt mi is úgy véljük, megérett a-változtatásra! CSÖLYOSPALOSON szántén a községépítés a további feladat — erről tájékoztatott Siska János vb-titkár. Az 50 személyes óvodával, amely lehetőséget ad arra, hogy a 680 tanyás, nagy kiterjedésű községi körzetből az általános'iskola előtt minden kisgyermek legalább egy évig járhat óvodába, az elmúlt ötéves tervben jó alapot teremtettek a köznevelésre. Ezt szolgálja a későbbi-' ekben annak a négy tantermes iskolának a megépítése, amelyre rámegy a község egész VI. ötéves tervbeli fejlesztési alapja, a megyei támogatással együtt 6 és fél millió forint. Nem sajnálják azonban a kiadást, hiszen az újabb — a település második — iskolájával megszűnik a délutáni tanítás. A nyolc kilométer átmérőjű, szétszórt tanyai településen sötétedés előtt érhetnek majd haza az iskolások. Az első dolog 1981-ig, hogy elkészíttessék a második iskola tervét, és megvegyék a hozzá való anyagot. A kivitelező a Kunsági Szakszövetkezet. Az olcsó, közművesítéssel együtt 85 forintos négyszögölenkénti telekár kedvező a magánlakás-építőknek. Kilenevenhárom építési engedélyt adott ki a tanács, s egyelőre még negyven magántulajdonú porta vár beépítésre. A tanács jelenleg 16 házhely kisajátítását intézi. Módos községnek nevezhetjük Csólyospálost, ahol január első tíz napján öten máris 200 ezer forintot helyeztek el betétként a takarékszövetkezetben. A falu bankjának betétállománya ezzel együtt csaknem 15 millió forint. ZSANÁN is észrevehetők a gyarapodás jelei. Abban, hogy az 1176 lakosú kisközségben 1981 elejéig 81 tévét vásároltak, és újságot is szívesebben olvasnak (lapunk 74 családhoz jut el rendszeresen), szerepe van a belterület teljes villamosításának, melyet az V. ötéves terviben fejeztek be. Egyik-másik utca azonban, sajnos, nemegyszer sötét. A negyven, hagyományos körteizzó közül töibb igen hamar kiég. Előfordult, hogy az egyik este a Kossuth utcában világos volt, ugyanakkor az Ady Endre utcában egyetlen lámpa se világított. Mint a zsanai tanácsnál értesültünk, az idén augusztus 20-ra át akarják adni — a meglévő kettő kiegészítéséül — azt a két iskolai tantermet, amelynek az alapját még tavaly lerakták. Ennek eredményeként 110 zsanai iskolás gyerek tanulhat majd jobban, jobb körülmények között. HARKAKÖTÖNY 1050 lakosa, amelynek 40 százaléka tanyán él. az egészségügy fejlődésének köszönhet sokat. Megszervezték, hogy a falutól hét kilométerre levő Kötönypusztáról az Egyesülés Tsz fizetett lovaskocsi-hajtója szállítsa be az orvosi rendelőhöz — onnan pedig haza, a tanyákra — a betegeket. Most már naponta van rendelés, mióta a kezelésre szoruló emberek egészségére, az 1975—1979 közötti hiányos orvosi ellátás után, egy odatelepült orvos vigyáz. Dr. Tettey Kofi — mint azt Csupity Zoltán vb-tit- kár örömest elújságolta —, ha úgy hozza a szükség, nem rest gyalog nekivágni Kötönypusztá- nak, csak hogy idejében érkezzék a betegekhez. Az orvos egy 36 ezer forintért vásárolt hordozható (telepes) EKG-készülékkel kint, a tanyákon, helyben készít elektrokardiogramot. Így az ötperces vizsgálatra a betegeknek nem kell Kiskunhalasra utazni. A kis lélekszámú településen a VI. ötéves tervben nyolc társasházi lakást és 40 családi házat fognak építeni. A tanácstagi beszámolókon többször elhangzik: kevés, illetve olykor hiányzik az építőanyag. HarkakötönyiTek viszont van egy vályogvetője, Huszár Károly, akinek a vályogtégláiból eddig csak fészert, kamrát, és ólakat építettek. Célszerű lenne a vályogot és a téglát, megfelelő arányban, a jövőben lakás- építkezésekre is felhasználni, mivel ez a lehetőség már adott. K—1 Gondozási modell - tanyai öregeknek A Társadalom az idősekért megyei bizottság 1978 márciusában kiadott munkaprogramjában egyebek között' ez a mondat olvasható:'„Különösen fontos a lakott területektől távol, romos tanyákon élő idős emberek felkutatása és ügyükben a gyors intézkedés.” Három év telt el azóta, sok-sok munkával, gondban és örömben. A mozgalom is számvetésre készül, mi pedig arról számolhatunk be, hogy megannyi rokonszenves kezdeményezés, vállalkozás nyomán az Egészségügyi Minisztérium az elmúlt év végén felhívást tett 'közzé a Bács-Kiskun és a Csong- rád megyei tapasztalatok felhasználásával a tanyai öregek területi gondozási modelljének kétéves kísérlet keretében történő kidolgozására. A vizsgálódás színhelye az említett két megye — Bács-Klskun- ban három nagy tanyás körzet: Kiskunhalas, Lajosmizse és Császártöltés —, ahol a külterületi lakosság szociális ellátása érdekében már eddig is összevontak és, szervezetten mozgósítottak minden rendelkezésre álló erkölcsi és anyagi erőt; aminek következtében jelentős eredményeket értek el. Íme néhány a cselekvésre ösztönző, követésre érdemes szép példából : Mindenképp Kiskunhalas kívánkozik az élre. A városban áz Egyesült Szociális Intézmény alkalmazásában három házi gondozónő dolgozik, közülük egyet kifejezetten a 30—35 tanyai öreg is- tápolásával bíztak meg. 1978-ban vásároltak egy UAZ terepjáró gépkocsit, amit társadalmi munkában átalakítottak. Vezetőjének ápolói képesítése van, s a gondozónővel együtt különböző beszerzéseket — élelem, tüzelő stb. — és nehezebb házimunkát is Végez. A halasi határban külterületi gondozói központtá építettek át egy elnéptelenedett iskolát: húsz környékbeli rászorulót fogadnak itt rendszeresen. Speciális módszerük fölfogható az eddig teljes magányban élő öregek közösséghez szoktatásának első fázisaként. Az intézet lakóinak csak egy kisebb társasághoz kell alkalmazkodniok, nem zökkennek ki túlságosan régi életrendjükből, továbbra is gazdálkodhatnak, erejük és igényük szerinti háztartást vezethetnek Ez a környezet és az alapvetően nem új létforma megkönnyíti az esetleges későbbi szociális otthoni elhelyezés elfogadását. Kiskunfélegyházán és Császár- töltésen szintén mikrobusz, illetve más gépjármű jelenti a gondoskodás új minőségét. Szerepük any- nyival bővebb, hogy reggel a napközi otthonba, este pedig hazaszállítják az egészséges, mozogni képes nyugdíjasokat, járadékosokat A Lajosmizse körzetében érdekelt három mezőgazdasági szövetkezet közül kettő a tanyaépület majdani tulajdonjogáért eltartási szerződést kötött hajlott korú volt tagjaival, így a nagyközségi gondozószolgálatnak legfeljebb csak ellenőrizni kell őket. Tiszaikécskén, a Pest megyei Szentmártonkáta után az országban másodikként, január 15-én (Folytatás a 2. oldalon.) Télen valamivel kevesebb a mezőgazdaságban a munka, mint máskor. Január mégsem a pihenés időszaka. Megyeszerte bőven van tennivaló a szántóföldön, a kertekben. Ősszel a sok csapadéktól csak a legszükségesebb talaj- munkát lehetett elvégezni. A tavaszi vetésű növények magágyának előkészítése, a mélyszántás nem fejeződhetett be. Minden eddiginél nagyobb területen vetettek ősszel kenyérnek- valót a megyében. A kikelt, és a zord időjárás miatt lassan fejlődött fiatal növényzet ápolása, megóvása is sok munkával jár. Bács-Kiskun több mint 60 ezer hektár szőlőjében, gyümölcsösében a tavaszi rügyfakadásig készen kell lennie a talajerőpótlásnak. növényápolásnak. Ezekben a hetekben az ültetvények metszése sok ezer állami gazdasági és szövetkezeti dolgozót foglalkoztat. A naptár szerint, december 31- én lezárult ugyan az 1980-as év. • az V. ötéves terv utolsó esztendeje. A mezőgazdasági termelés további eredményeit megalapozó munka azonban korántsem ért véget. Megyeszerte folytatódik az ültetvénytelepítést előkészítő tevékenység. A múlt év második felében a nehéz körülmények miatt a gépek is jobban elhasználódtak, felújításuk, javításuk úgyszintén ezekben a hetekben folyik a mezőgazdasági üzemekben. Ezekből az időszerű munkákból, az állami gazdasági és szövetkezeti dolgozók szorgos tevékenységét bemutató képekből gyűjtöttünk össze néhányat. K. A. t Az Izsáki Sárfehér Tsz-ben a szarvasi állami tangazdaság földgépes brigádja készíti elő a talajt az ültetvénytelepítésre. Átlagosan 40—50 centi földréteget kell legyalulniuk és elegyengetniük. O A dnsnoki Munkás-Paraszt Tsz gazdáinak az állattenyésztő telepeken összegyűlt szerves anyagot kell a szántóföldre kijuttatniuk. Az Izsáki Állam: Gazdaságban gyümölcsfát metszenek maguk szerkesztette géppel. Napjainkban a közös gazdaságok is értékelik az elmúlt esztendő munkáját, készülnek a zárszámadásokra. Az idén 13S mezőgazdasági, két halászati szövetkezet és öt mezőgazdasági jellegű közös vállalat összegzi a tavalyi munkát. Az ilyen számvetés egyúttal a tapasztalatok levonására is alkalmas. Tekintettel arra, hogy 1980 az V. ötéves terv időszakának utolsó esztendeje, az elmúlt fél évtized áttekintésére is lehetőségük van a gazdaságoknak, sőt szükséges is ez ahhoz, hogy újabb középtávú térvüket elkészíthessék. Közismert, hogy az elmúlt esztendő szeszélyes időjárása sok gondot okozott. Különösen az őszi munkák húzódtak el. A korai tél miatt sok helyen a hó alól mentették a termést. Példamutató erőfeszítés kellett ahhoz, hogy a nagy fáradsággal megtermelt értékek ne menjenek veszendőbe. Közös gazdaságaink minden erőt mozgósítottak, segítették egymást, külső támogatást is igénybe vettek, hogy minél kevesebb termés- veszteséggel zárják a betakarítást. A megyében tevékenykedő két területi szövetség nemrég tartotta küldöttközgyűlését. Az összejövetelek hangulata is azt bizonyította, hogy a sok gond, baj ellenére a mezőgazdasági szövetkezetek általában teljesítették terveiket. Az azonban kitűnt a hozzászólásokból, hogy az üzemek erősen differenciálódtak. A gazdaságok egy része bizonytalan pénzügyi helyzetbe került. Adottságaik nem teszik lehetővé a termelés bővítését, az új gépek megvásárlását, a műszaki fejlesztést. Elavult technológiát alkalmaznak, alacsony a termelési színvonaluk, ez inkább viszi a jövedelmet, mint gyarapítja. Különösen néhány szakszövetkezetben vannak ilyen gondok. Ismeretes ugyan, hogy a kiskunsági körzetben 28 szakszövetkezet van. Igaz, hogy ezek között akad olyan, amely elérte a kiválóan gazdálkodó üzemek színvonalát, néhány azonban nem tud előrehaladni. Jobb gazdasági összképet mutatnak a bácskai és a Duna melléki közös gazdaságok. Itt a termelésben gyorsabb a fejlődés, a foglalkoztatottak mérsékelt csökkenése mellett az utóbbi öt esztendőben minden évben átlagosan 9 százalék körül nőtt a termelési érték. A jövedelmezőbb gazdálkodásra való törekvés egyre inkább általánossá válik. Év közben folyamatosan ellenőrzik egyes ágazatok eredmé- • nyeit, figyelik a gazdasági mutatókat. Intézkedéseket hoznak a <tartalékok feltárására, a munka javítására. A Bácskai és a Duna melléki TESZÖV körzetében öt év alatt a búza átlagtermése a hektáronkénti 3,5 tonnáról 5,3 tonnára nőtt. A kukorica hozama 15,1 százalékkal emelkedett. Jelentős eredmények születtek a napraforgónál is. A terület megháromszorozódott. Az új hibridek és a korszerű technológia hatására a termésátlagok 46 százalékkal nőttek. Ez csak néhány jellemző szám, annak bizonyítására, hogy a mezőgazdasági termelésben — ha a szövetkezetek között nagy is a különbség — általában előrelépés tapasztalható. Most, amikor a zárszámadásra készülnek a közös gazdaságok, egyúttal azzal is számolhatnak, hogy az idén a szabályozórendszer változásai még gondosabb odafigyelésre ösztönöznek. Ügyelni kell a takarékosabb termelési módszerek bevezetésére, a tartalékok felkutatására, a gazdaságosabb termelésre. A Kiskunságban a melléküzemágak, az ipari tevékenység fejlesztésével kísérelhetik meg a gazdaságok, hogy a nehéz körülmények ellenére évről évre növeljék nyereségüket. Nemcsak a hozamnövelés a lényeg, hanem ha szükséges — a gazdaságosság érdekében — a termelésszerkezeten is változtatni kell. Az állam egyébként változatlanul segíti a mostoha körülmények között gazdálkodó üzemeket árkiegészítéssel és más módon. A gazdálkodás fejlesztésénél alaposan át kell gondolniok a szövetkezetek vezetőinek a tagsággal együttműködve, hogy melyik ágazatot fejlesztik. K. S. HkShHI
