Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-23 / 19. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: változóan felhős idő, legfeljebb néhány helyen kisebb havazással. Kissé mérséklődő északi szél. Helyenként hófúvások. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: mínusz S—mínusz 11, a legmagasabb nappali hőmérséklet: mínusz 1—plusz 1 fok között. VILÁG PRÖLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. 19. szám Ára: 1,40 Ft 1981- Január 23. péntek Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Jóváhagyólag tudomásul vette Marjai József miniszterelnök-helyettes beszámolóját a KGST Végrehajtó Bizottságának 98. üléséről, és megbízta a Gazdasági Bizottságot, hogy tegye meg a Szükséges intézkedéseket az ülésen elfogadott ajánlások végrehajtására. A kormány rendeletet alkotott a közúti áruszállítási szerződésekről. Az árufuvarozásra, az ehhez kapcsolódó szállítmányozásokra és a gépjárműbérletre vonatkozó, 1982. január 1-én életbe lépő szabályok a korábbinál nagyobb önállóságot biztosítanak a fuvarozóknak és a fuvaroztatóknak együttműködési szerződéseik megkötéséhez. (MTI) Űj időszak kezdődik 4. oldal Petőfi a képernyőn 3. oldal Villamos energia a Szovjetunióból Aláírták az idei szállítási szerződést Magyarország villamosenergiaigényeinek mintegy 25 százalékát fedezi az idén a Szovjetunióból érkező villamos áram. Az erről szóló szerződést Schiller János, a Magyar Villamos Művek Tröszt és Vlagyimir PavloVics Pavlov, a szovjet ENERGOMASEXPORT külkereskedelmi vállalat vezér- igazgatója írta alá csütörtökön a Magyar Sajtó Házában. Az aláíráson megjelent Kapolyi László ipari minisztériumi államtitkár, s ott volt Leonyid Jagodovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa. A megállapodás szerint a KGST- tagországok energetikai együttműködésének keretében ebben az évben 8 milliárd kilowattóra villamos energiát szállít hazánknak a Szovjetunió, 50Ö millió kilowattórával többet a tavalyinál. A szovjet fél vállalta azt is, hogy a magyar villamosenergiafogyasztás csúcsidejében a tavalyinál 100 megawattal nagyobb, ösz- szesen 1450 megawatt villamosenergia-termelő teljesítménnyel segíti a magyar energiahálózatban bekövetkező nagy terhelés kielégítését. * A Szovjetunió 1962 közepétől szállít tervszerűen villamos energiát a magyar energiarendszernek. A két ország között kiépített több nagy távvezeték — két 220 kilovoltos, egy 400 kilovoltos, s legutóbb a vinnyica—albertirsai • 750 kilovoltos — lehetővé tette a szovjet energiaimport folyamatos bővítését. Így az idén már csaknem két- szerannyi szovjet villamos' energiát kapunk, mint a 750 kilovoltos távvezeték megépítése előtt, 1975- ben. (MTI) A népek barátságáért Péter Jánosnak, az országgyűlés alelnökének, az MSZMP KB tagiának csütörtökön Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete a nagykövetség épületében átnyújtotta á Népek Barátsága Érdemrendet. A kitüntetést a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége — 1980. október 28-i rendeletével — a magyar—szovjet barátság és együttműködés elmélyítése érdekében kifejtett több évtizedes tevékenységének elismeréséül, 70. születésnapja alkalmából adományozta Péter Jánosnak. A kitüntetés átadásánál jelen veit Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter és Berecz János, a Központi Bizottság osztályvezetője, a KB tagjai, valamint a szovjet nagykövetség vezető beosztású diplomatái. (MTI) Egészségünk védelmében Valamennyi munkahely, főként az élelmiszer-készítő és árusító; a vendéglátó helyek, kórházak, iskolák, óvodák, bölcsődék, kutak szennyvíztisztító telepek, rendszeres ellenőrzése feladata a Bács-Kiskun megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomásnak, amely a városi-járási KÖJÁL- okkal együtt végzi ezt a fontos tevékenységet. Dr. Tempfli Ágnes igazgató főorvost arra kértük, hogy a megye elmúlt évi. , közegészség-jár- ványügyi helyzetéről adjon tájékoztatást. — A végzett munka arányainak ismeretéhez csupán annyit, hogy Bács-Kiskun megyében több, mint ezer a kötelezően ellenőrizendő egységek száma. Évente átlagosan a vizsgálandó egységek 68 százalékában végzünk ellenőrzést, természetesen ott, ahol a munka jellege megkívánja — például az. élelmiszergyártó, -árusító helyeken — évente többször is megfordulnak ellenőreink. A járványügyi munkánk elsődleges célja a fertőző betegségek megelőzése,, az esetlegesen kialakult fertőzések terjedésének megakadályozása. A rendszeres és kötelező védőoltásoknak köszönhetően például gyermekbénulás, diftéria, szamárköhögés tavaly sem fordult’ elő a megyében. Maradjunk még a gyermekeknél: a többi légúti és inás betegség, amelyek ellen nincs specifikus védőoltás, a járvány periodikusan előfordulhat. A tavalyi esztendő például szerencsés volt, hiszen míg 1979-ben 8 ezren betegedtek meg rubeolában, tavaly csak 600 megbetegedést jeleztek. Csökkent a skarlátos és mumpszos gyerekek száma is. Az év utplsó két hónapjában kisebb méretű influenzajárvány ugyan völt a megyében, melynek megszűnése után ma ipár a kórházi látogatási tilalmakat is feloldották. Tavaly kiemelten foglalkoztunk a fertőző májgyulladás terjedésének, átvitelének megakadályozásával, mert az egészségügyben dolgozók közül igen sokan megkapják ezt a betegséget. Érdemes megemlíteni azt, hogy tavaly lé- nyegében kevesebb bejelentés érkezett veszett állatokról. Ugyanakkor oltatlan és kóbor kutya harapása következtében több sérültet kellett veszettség elleni védőoltásban részesíteni. Ez a tény fölhívja á figyelmet arra, hogy nagyabb szigorúsággal kell megkövetelni a kutyák veszettség elleni oltását. A főorvosnő ezután a település- egészségügy keretében tavaly megkezdett, a játszóterek higiénés állapotát felmérő vizsgálatról szólt. A megállapítás: gyermekeink egészségének védelme érdekében a homokozók homokját legalább évente .egyszer cserélni kell. Nagy veszélyforrás a permetezőszerek beszivárgása a talajvízbe. Számtalan vizsgálat bizonyította, hogy még a leggondosabb permetezés mellett is bejutnak a vegyszerek a kutakba. — Minden esetben figyelmeztetjük a lakosságot, hogy az ásott kutak fertőzött vizét ne fogyasz- szák, bár ez az intelem gyakran hatástalan — folytatta dr. Tempfli Ágnes. Rendszeresen méréseket végzünk a levegő szennyezettségének megállapítására. Kecskeméten például nem növekedik lényegesen a levegő kéndioxid-tartalma. S miután a Baromfifeldolgozó Vállalat az elmúlt év második felében beszüntette a húslisztüzem működését, a panaszok áradata is megszűnt. A munkaegészségüggyel foglalkozó csoportunk tavaly a vibrációs ártalmak felmérésével és kivédésének lehetőségével foglalkozott kiemelten. Rendszeres feladatunk egyebek között az ipari és orvosi röntgenkészülékekkel dolgozók sugárártalmának mérése, elhárítása. Az ipari üzemekben az egészségre ártalmas vegyszerek alkalmazása csak a megfelelő védőberendezések zavartalan mű-- ködtetése mellett lehetséges. Az elkövetkező időszakban az üzemegészségügy — ezen belül a • dolgozók , munkakörülményeinek vizsgálata — kiemelt fontossággal szerepel munkatervünkben. Ennek a feladatnak a végrehajtásában szorosan együttműködünk az új megyei üzemegészségügyi szakrendelő orvosaival. Végül, de fontossága szerint nem utolsósorban, az élelmezésegészségügyi szakágazat gyermek- élelmezési munkájáról elmondom, hogy • tavaly kiterjesztettük vizsgálódásainkat a higiénés körülmények ellenőrzésén túl az ételek biológiai és kalóriaértékének kontrolljára. Vizsgálatainkat a népi ellenőrzéssel közösen végeztük. A Dunavidéki Vendéglátó Vállalat mint a megye egyik legnagyobb „gyermekélelmezője” például dicséretesen foglalkozik a szakszerű főzéssel, a szakácsok tanfolyamos felkészítésével, sőt még a „fogyasztók” véleményét is kikéri. Sajnos a napközi otthonok ebédlőinek szűkössége, a tanulólétszám nagysága nem nyújt lehetőséget a kényelmes étkezésre. Sokszor hidegen kerül a gyerekek tányérjába az étel. Felmerült az a probléma is, hogy a cukorbeteg napközis gyerekeknek diétás étrendet kellene biztosítani. Az az általános tapasztalat, hogy a vidéki iskolákba járó napközis gyerekek sokkal kedvezőbb körülmények között étkezhetnek, mint a megyeszékhely túltelített iskoláiba járók. Ételmérgezés tavaly alig fordult elő. Csupán a tabdi KISZ- tábor negyven lakója kapott fertőzést, a sütnivaló kolbász szabálytalan elkészítése következtéd ben. Itt jegyzem meg, hogy az építőtáborok higiénés körülményeiben mind kevesebb a kifogásolnivaló. — A sokrétű felelősségteljes munka elvégzésére 16 orvost alkalmazhatnánk. Sajnos, hét állás most is üres. Országszerte hiányszakma a miénk, pedig a KÖJÁL- osok fontos összekötő szerepet játszanak az orvosi szolgálat betegségeket megelőző tevékenységében, ugyanakkor közvetlen kapcsolatban állnak a termelő- egységekkel ugyanezzel a céllal. A rendszeres vizsgálatok lefolytatásában — különösen a járásivárosi KÖJÁL-ok dolgozói számára — komoly gondot jelent a közlekedés. Míg a megyei állomásnak hat gépjárműve van, addig a tanácsok — a takarékossági intézkedések következtében — csökkentett számú gépkocsijai mind ritkábban szolgálhatják a közegészségügyi és járványügyi feladatokat — fejezte be a.tájékoztatót dr. Tempfli Ágnes. N. M. Folyamatban van a múlt év mérlegének elkészítése az ipari szövetkezetekben, és mint ilyenkor siokás, értékelik a szocialista brigádok tevékenységét, munkaversenyben elért eredményeit. Az értékelő bizottságok (többségében) szigorúan birálják el az önkéntes kollektívák vállalásainak teljesítését, s nem utolsósorban azt veszik figyelembe, hogy ezek mennyire segítették a termelést. Az alábbiakban három ipari szövetkezetből adunk — a teljesség igénye nélkül — beszámolót a brigádok múlt évi munkájáról. Kövesvári Zsolt, a kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezet elnöke a legnagyobb elismerés hangján emlékezik a kollektívák tavalyi eredményeiről, a szövetkezet fejlesztésében végzett munkájáról. — Az 1980-as esztendő, minden nehézsége ellenére igen jelentős volt szövetkezetünk életében — mondta az elnök. — Korábban több év alatt nem fejlődtünk any- nyit mint tavaly. Néhány adattal érzékeltetni is tudom ezt. A tervezett árbevételünk 60 millió forint volt, elértük a 76,6 milliót. Tőkés exportunk az előző évi 3,5 millióval szemben 11,5 millióra növekedett. Az egy főre eső árbevétel 1979-ben 412 ezer forint volt, 1980-ban pedig már elérte a 490 ezer forintot. Az sem mellékes adat, hogy a tervezett 7,9 millió helyett elérjük a 10 millió forintos nyereséget. A múlt év első felében megkezdődött erőteljes fejlődés lehetővé tette azt is, hogy dolgozóink bérszínvonalát 9 százalékkal növeljük. Termelési eredményeink elérésében jelentős szerepe van a szocialista brigádoknak. Hagyományos termékeink a múlt év első negyedében már nem voltak gazdaságosak. A szocialista brigádok tagjaiból alakult újító közösség nekilátott új típusú vegyifülkék tervezéséhez. E termékcsalád öt új típusából a megfelelő piackutatás után már 800-ra kaptunk megrendelést, jórészt tőkés államokból. A sikerük várhatóan növekszik, mert az idén bemutatjuk őket Lipcsében, Bagdadban és még több más nemzetközi kiállításon. Termelékenységünk további növeléséhez jelentősen hozzájárul az is, hogy tavaly mintegy 3 millió forintot költöttünk új gépek beszerzésére. Megkezdtük az új, korszerű festősor létrehozását. A termelést segítő vállalások teljesítésén túl igén sok társadalmi munkát végeztek az óvodák, iskolák segítésében is. A közelmúltban átadott Munkácsy utcai óvoda elektromos szerelésében például a Béke brigád mintegy 100 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. Részt vállaltak a kollektívák a telep rendezésében, végső képének kialakításában, a parkosításban is. Reméljük, — mondta az elnök tájékoztatója végén — tavaly megkezdődött fejlődésünk a brigádok segítségével az idén tovább folytatódik. — Szövetkezetünkben nyolc brigád 125 tagja — dolgozóinknak mintegy a fele — munkálkodott sikerrel a termelésben és a társadalmi munkában — mondta Ochm Jánosné, a Kiskunmajsai Cipőipari Szövetkezet versenyfelelőse. — Szövetkezetünk múlt évi tervét 105 százalékra teljesítette, 115 ezer pár női szandál és csizma helyett 118 ezer 800 pár hagyta el a műhelyeket. Sok gondunk volt tavaly, az alapanyagok általában későn érkeztek. Ennek ellenére a szocialista brigádoknak sikerült tartani a gyártási határidőket, és a minőséget. Az idei esztendő igen jelentős lesz szövetkezetünk életében. Várhatóan az év közepére elkészül az új telepünk, ahol a két — egyenként 600 négyzetméteres alapterületű — műhelycsarnokban a jelenleginél sokkal jobb körülmények között folytathatjuk a termelést. Az önkéntes kollektívák már tavaly is segítettek a tereprendezésnél és egyéb munkákat is végeztek, most pedig a Radnóti brigád felhívására vállalták, hogy termeléskiesés nélkül elvégzik az áttelepítést. Még a költözködés előtt hozzálátnak a.parkosításhoz, hogy mire a szövetkezet áttelepül minél szebb környezetben kezdhessünk dolgozni. A Soltvadkerti Vegyes- és Építőipari Szövetkezetben Ocsfcó Zoltán, a szövetkezeti bizottság elnöke mondta: — Az értékelő bizottság már megkezdte a brigádok tevékenységének felmérését. A négy kollektíva vállalásainak teljesítéséről majd a mérlegzáró közgyűlésen lesz szó részletesen. A termelési feladatok becsületes elvégzésén túl a kollektívák tavaly igen sok társadalmi munkát végeztek. Rendszeresen látogatták az öregek napközi otthonát, a bölcsődét és az óvodát és elvégezték a különböző javításokat. A szövetkezeti kongresszus tiszteletére az idén átszervezzük a brigádokat, s bízunk abban, hogy új kollektívákat is sikerül bevonni az önkéntes munkába. Külön versenyt szervezünk az asztalosbrigádok között és szeretnénk elérni, hogy a vízvezeték-szerelők is brigádba tömörülve, vállalásai• Vágó Ferenc villanyszerelő, a kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezet Béke brigádjának tagja a hamarosan elkészülő új festősor vezérlőberendezését szereli. • A Soltvadkerti Vegyes- és Építőipari Szövetkezet Március 15. nevű lakatosbrigádja nemcsak a termelőmunkában jeleskedik, hanem igen sok társadalmi munkát is végez a nagyközség gyermekintézményeiben. Felvételünkön Tritt- man Imre brigádvezető munka közben. kát teljesítve a mostaninál is jobb munkát végezzenek. Részt vállalunk a nagyközség szabadidő-parkjának kialakításában. A tervek már elkészültek, s tavasszal már brigádjaink is, Solt- vadkert többi társadalmi munkásával együtt megkezdhetik a község szépítését. O. L. Faluvégi Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, az országgyűlés téli ülésszakán tartott expozéjában mondta, hogy a VI. ötéves tervjavaslat — a realitásokból kiindulva irányozza elő az elért életszínvonal megőrzését, és az életkörülmények differenciált javítását. A következő években a lakosság jövedelmében tovább emelkedik a társadalmi juttatások aránya. A tervjavaslat előirányozza például, hogy a jelenleg átlag alatt lévő nyugdíjak reálértékét fenntartjuk, sőt a legkisebb nyugdíjak reálértékét emeljük. Szociálpolitikánkban változatlanul nagy figyelmet fordítunk — a rászoruló időseken kívül — a nagycsaládosokra. Megőrizzük a három- és többgyermekesek családi pótlékának vásár lóértékét, s kisebb mértékben növeljük a kétgyermekesek családi pótlékát és a gyermekgondozási segély forintösszegét. A VI. ötéves terv előkészítésében a szakszervezetek is részt vettek. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára elmondotta a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusán, hogy a tervben megjelölt életszínvonal-intézkedések reálisak és igazságosak. Reálisak, mert nem tűznek ki célul többet, mint amennyire megvan a lehetőség. Igazságosak, mert oda juttatják a rendelkezésre álló ,anyagi eszközöket, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Ez bizony rendkívül lényeges szempont. Mert gondoljunk csak a nyugdíjasok széles rétegére. A lakosság számához képest — vidéki viszonylatban — Bács-Kiskun megyében legmagasabb a nyugdíjasok aránya. 1979-ben 22,1 százalék volt, a múlt évben már 23 százalék. Ugyanakkor a megállapított és folyósított nyugdíjak összege alacsonyabb az országos átlagnál. Munkavállalók esetében körülbelül 150 forinttal, a termelőszövetkezeti nyugdijakat tekintve közel 900 forinttal. Ez utóbbi eltérést a szövetkezeti járadékosok nagy száma okozza. (Az összkép mögött pedig az van, hogy az ipari fejlődés az utóbbi évtizedekben vált erőteljessé.) A rokkantságon alapuló nyugellátások a nyugdíjasok mintegy 25 százalékát teszik ki. Nagy jelentősége van annak, hogy mind ■Kecskeméten, mind Baján 1980-ban végbemerít a főfoglalkozású orvosokból álló elsőfokú orvosszakértői bizottságok ■ megszervezése, igy az ügyeket — a korábbi időszakhoz képest — optimális időben intézik el. Visszatérve pénzbeli társadalmi juttatásukra: ki vonná kétségbe, hogy a nyugdíjasok közül is legnehezebben az gzeregynéhányszáz forinttal részesülők várják havonta a postás csöngetését. Mert hiszen látjuk, hogy nyugdíjas és nyugdíjas között is nem csekély különbségek vannak. Ezért is igen fontos népgazdasági célkitűzés 1981-re, hogy a pénzbeli társadalmi juttatások közül meg kell őrizni az alacsony nyugdijak reálértékét. Ezt szolgálta például, hogy a mostani árintézkedések előtt az állami szervek sok szempontból mérlegelték ennek indokoltságát, szükségességét és hatását. Ügymond — százszor mérlegeltek, míg egyszer döntöttek. Szélességében és mélységében nagy gonddal elemezték, hogy a dolgozó emberek jövedelmét milyen kiadások milyen arányban terhelik. Velük együtt természetesen a nyugdíjasokét. Rendkívüli jelentősége van tehát annak, hogy ahol nyug- ' díjügyekkel foglalkoznak, nagy i felelősséggel és lelkiismeretességgel lássák el kötelességüket. A társadalombiztosítási apparátus dolgozói éppúgy, mint a szakszervezetek tisztségviselői, aktivistái érezzék át, hogy egy-egy kis mulasztás, felületes, késedelmes elintézés a nyugdíjas létbiztonságát tekintve fájó következményekkel, sérelmekkel jár. „A szak- szervezeti bizottságok 169 nyugdíj-előkészítő albizottságot szerveztek (a megyében). Általában eredményesen végzik tevékenységüket — olvassuk egy jelentésben —, amit bizonyít, hogy az előkészített igények elintézési ideje 3—5 nappal rövidebb.” Ha csupán róluk beszélünk, ugye, az előbbi megállapításból is kiolvashatjuk, hogy lehet még javítani munkájuk színvonalán. Hogy ne csak „általában” legyenek eredményesek, hanem „valamennyien”. Ilyen „árnyalatnyi” javulás az ügyintézési idők rövidítésében, az elesettebb kisnyugdíjasok felderítésében, a rokkantságon alapuló nyugellátás intézésében, de még olyan „hétköznapi” magatartás-változtatásban is, hogy a kereskedő a csúcsforgalmi idegességben se éreztesse lebecsülését a „fillé- reskedő” nyugdíjas iránt — szóval ezek mindösszesen jelentős forinttöbbletet hoznak öregeinknek. T. I.
