Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-28 / 279. szám

1980. november 28. • PETŐFI NEPE • 2 Beszámoló taggyűlésekről jelentjük Javult a pártmunka a VOLÁN Vállalatnál NÉPFRONT-KÜLDÖTTGYÜLÉS KISKŐRÖSÖN Az aktív keresőknek csaknem fele munkás A napokban tartották meg a Volán 9. számú Vállalatnál het­ven küldött részvételével a beszá­moló taggyűlést, amelyen részt vett Pa pp János, a VOLÁN- TRÖSZT vezérigazgatójának első helyettese és Bitó István, a városi pártbizottság tagja. Rácz Áron, a pártvezetőség titkára beszámolójá­ban részeletesen elemezte a párt­vezetőség, valamint a pártalap- szervezetek munkáját. Kiemelte, hogy a beszámolási időszakban a feladatok elvégzéséhez nagy segít­séget nyújtott a XII. kongresszus határozatai, valamint az irányí­tó pártszervek döntései. Az új összetételű pártvezetőség és alapszervezetek vezetőségei al­kalmasnak bizonyultak a politikai, a gazdasági kérdések valamint azok gyakorlati végrehajtását szolgáló állásfoglalások kialakítá­sára. Ennek következtében to­vább fejlődött vezető-, irányító és' ellenőrző tevékenységük, erősöd­tek a gazdaságvezetéssel, és a tö­megszervezetekkel való kapcsola­tok. Lényeges kérdésekben hoztak határozatot, mint például a vál­lalati terv teljesítése, a KISZ, a szakszervezet, a tanácsi és az or­szággyűlési képviselőválasztások előkészítése, a közművelődési terv teljesítése és felújítása, a szak­munkásképzés helyzete, a pártépí­tési terv elkészítése, különböző társadalmi szervek és tömegmoz­galmak irányítása, az agitációs és propagandamunka további feladatai. Kedvezőnek ítélte meg az alap- szervezetek mozgósító és irányító munkáját, a párttagság pártmeg- bízalásainak teljesítését. Példa­ként említette, hogy 126 párttag 239 megbízatást végez. Igaz az is. hogy a gazdasági vezetés min­dig nagy figyelmet fordított a pártmunka megbecsülésére. A pártcsoportok munkájáról szólva elmondta, hogy jól végezték te­vékenységüket, ez a fejlődés zálo­ga. Pártépítési kérdésekről szólva kijelentette, teljesítették határoza­tukat s a párt új tagjai többsé­gükben fizikai munkások és 30 év alatti fiatalok. A vállalatnál dol­gozó kommunisták között nincs olyan,' akinek érvényben levő pártbüntetése van és nem kellett kiszabni fegyelmi büntetést sem. Az agitációs és propagandáimmá ka legfontosabb feladatának te­kintették a XII. kongresszus elő­készítését, valamint a kongresszus határozataiból a^ódó feladatok megértetését, időarányos megva­lósítását. Ösztönözték a dolgozó­A városi tanács végrehajtó bi. zottságának 1979. évi munkájáról szólva megállapították: jelentősen fejlődött a szervező, irányító, ko­ordináló tevékenysége. Az elmúlt időszakban felépült 360 lakás, 4200 méternyi vízvezeték-hálózat, 4790 négyzetméter szilárd burkolatú járda és 3760 négyzetméter köz­út, földgázvezeték, szennyvíz- és csapadékcsatorna, lakótelepi park. Százharmincegy tanyára beve­zették a villanyt. A társadalmi munka értéke meghaladja az 51 millió forintot. A végrehajtó bizottság rendsze. résén figyelemmel kísérte a szak- igazgatási szervek tevékenységét — időközönként beszámoltatta azokat —. valamint javaslatait dolgozott ki az államigazgatási munka egyszerűsítése érdekében. 1980—84-re intézkedési tervet ké­szített, amelynek egyik konkrét, kézzelfogható eredménye: idén január 1-től Kiskunfélegyházán a városi tanácsnál megalakították a központi iktatót, március 1-től pe­dig létrehozták a kibővített ügy­félszolgálati irodát. A vb hathatósan segítette a ta­nácsi bizottságok működését is, s ugyancsak a végrehajtó bizottság javaslatára a tanácsüléseken négy tanácsrendeletet alkottak. Az éves — és a tanács által elő­zetesen jóváhagyott — munkaterv alapján 1979-ben 17 végrehajtó bi. zottsági ülésre került sor, amely­nek során 43 fő napirendi pontot kát általános politikai műveltsé­gük fokozására, az áru- és sze­mélyszállítási igények magasabb szinten történő kielégítésére, a termelékenység, a hatékonyság, a munkaidő jobb kihasználásának ösztönzésére. Figyelemmel kísér­ték a szocialista munkaverseny­ben való aktív részvételt, vala­mint a szocialista brigádmozga­lom adta lehetőségek kihasználá­sát. A gazdasági kérdésekről szólva megállapította, hogy a vállalat túlteljesíti éves tervét, amely ab­ból származik, hogy rugalmasan alkalmazottak a megváltozott fu­varpiaci helyzethez, gyümölcsöző együttműködést alakítottak ki a szállíttatókkal. A termelési érték meghaladja a 770 millió forintot. Sikerül ez annak ellenére, hogy hússzal kevesebb gépjárművel ol­dották. meg ebben az évben az áruszállítás feladatait, s a fuva­rozási igényekhez igazították a gépjárműpark összetételét. A sze­mélyszállítást közel azonos nagy­ságrendű autóbusz-számmal va­lósították meg. Az utasok száma meghaladja a 57,5 milliót, amely két és fél millióval több, mint az elmúlt évben. A pártvezetőség határozataiban a gazdasági kér­dések mellett fontos helyet kap­tak a munka- és üzemszervezés és az irányítás szervezeti formái­nak átalakítása. A júliusi taggyű­lésen már megtárgyalták a végre­hajtás gondjait és nehézségeit. Végezetül elmondta, hogy a kong­resszus határozataiból adódóan korszerűbbé kell tenni az áru- és személyszállítás feltételeinek meg­teremtését, a minőségi mutatók további javítását. A taggyűlésen tizenöt hozzászó­lás hangzott el, amelyek közül érdemes idézni Bitó Istvánt, a vá­rosi pártbizottság tagját, aki a pártvezetőség munkáját minősí­tette. A Volán 9. számú Vállalat pártvezetősége és tagsága jól moz­gósította a dolgozókat a határoza­tokból adódó feladatok végrehaj­tására, sokat tettek a tömegköz­lekedés javítása érdekében. Teher­szállítási tevékenységük szilárd­dá, színvonalasabbá vált. Igyekez­tek jól kihasználni a nagy értékű szállító- és rakodógépeket. Tevé­kenyen részt vett a pártvezetőség a vállalat gazdaságpolitikai célki­tűzéseinek kialakításában, a tervek előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében. Kiemelt feladat­nak tekintették és jól fejlesztették az agitációs- és propagandamun­kát, nőtt a párttagok politikai tárgyaltak meg és 84 határozatot hoztak. Második napirendi pontként a tanácstagok a tanács és szerveinek szervezeti és működési szabályza­táról szóló rendelet módosításá­val foglalkoztak. Az 1973-ban al­kotott rendelethez képest az új rendelet egyszerűbb, ugyanakkor alaposabb. A jövőben megváltozik egyebek között az interpelláció rendje; a korábbinál részletesebben taglalja a szabályzat a fanácsi tisztségvi­selők feladatait. További egysze­rűsítés, hogy a tanácsi bizottságok száma kilencről hatra csökken, s a szabályzat rendelkezik az albi­zottságok alakításáról is. Ezt követően a tanács határo. zatot hozott a korábbi „Félegy­házáért” plakett-kitüntetést fel. váltó „Pro Űrbe Kiskunfélegyhá­za” kitüntetés alapításáról és adó. mányozásáról. A megtisztelő cí­met az a személy, közösség kap­hatja meg — évente legfeljebb három, és mindenki csak egy al­kalommal, —, amelyik a város társadalmi, gazdasági, művészeti életében hosszabb időn át kiemel­kedő tevékenységet folytat, s ez. zel hozzájárul Kiskunfélegyháza fejlődéséhez, tekintélyének emelé­séhez. A tanácsülés bejelentésekkel és interpellációkkal ért véget. V. T. képzettsége. Sokat tettek a tömeg­szervezetek munkája javításáért, a szocialista versenymozgalomért. Javult a pártvezetőség és a párt- alapszervezetek szervező, és irá­nyító munkája, a taggyűlések elő­készítése és ezek tartalmi színvo­nala. Megfelelően érvényesült a A kecskeméti Törekvés Terme­lőszövetkezet összevont beszámoló taggyűlésén három alapszervezet kommunistái előtt ismertette Bu­dai Ferenc a pártvezetőség titká. ra a vezetőség beszámolóját, amely összegezte az eddig végzett mun­kát és vázolta a soron levő fel­adatokat. A közös gazdaság ki­emelkedő eredményeket ért el 1975 és 1980 között. Érdemes né­hány számot idézni a referátum­ból. — A központilag előirányzott 15—17 százalékos termelésiérték­növekedés helyett öt esztendő alatt 97 százalékkal emeltük a terme­lés értékét. A tiszta vagyon 67. a forgóalap 46, az állatállomány ér­téke 30 százalékkal nőtt ugyan­csak az említett időszakban. Az egy személyre jutó termelési ér­ték több mint 100 százalékkal ma­gasabb- mint öt esztendővel ' ez­előtt. Az 1980-as évre a párt- és a gazdaságvezetés a termelési érték növelését 8 százalékban határozta meg. Közismert, hogy az időjárás rendkívül kedvezőtlen volt az idén, ennek ellenére 10 százalék eredményt értünk el. A nyeresé­günk 3—4 millió forinttal lett ma­gasabb a tervezettnél. A szövetkezet minden dolgozója hétköznap, vasárnap részt vett a termés betakarításában, különben az említett eredményt nem lehe­tett volna elérni. — állapította meg a beszámoló. Szó esett a taggyűlésén arról, hogy az öt esztendő alatt bizony sokat kellett doLgozni ahhoz, hogy ilyen jelentősen túlteljesítsék fél évtizedes tervüket. Javult a párt­vezetés és az alapszervezetek irá­nyító tevékenysége, változott a munkamódszer és a -stílus. A pártcsoportok vitáiban nyílt, bátor eszmecsere alakul ki. bírálták a hibákat. A gyors ás pontos infor­mációk, az őszinteség, a rendele­tek, határozatok megismertetése, azok helyi kidolgozásában való kollektív részvétel növelte a párt­tagok eszmei, politikai tájékozott­ságát. A demokratikus légkör megteremtésével a pártfórumokon Az élelmiszeripar 1981-ben módosuló pénzügyi szabályozó- rendszere — amely a Magyar Közlönyben jelent meg — arra ösztönöz, hogy a szigorúbb kül­kereskedelmi feltételeket az üze­mek tudatosabban építsék be belső gazdálkodási rendjükbe. A szabályozás ugyanakkor lehetővé teszi egyes iparágak kedvezmé­nyeinek fokozását, összefüggésben korábbi elkötelezettségeikkel, il­letve esetenként — önhibájukon kívül — szorultabb helyzetükkel. A hús- és baromfiiparban, ahol a külpiaci értékesítés lehetőségei szinte évről évre változnak, az üzemek úgynevezett kockázati alapot képezhetnek. Ebben annak a többletnyereségnek egy részét tartalékolhatják a „rosszabb évek­re”, amelyet például az idei év kedvező piaci ' viszonyai hoztak. A rendelkezés ugyanakkor — szi­gorításként — előírja,' hogy az üzemek a fejlesztési alapból az amortizáció 20 százalékát kötele­sek befizetni. Tavaly ilyen köte­N Hazánk legnagyobb összefüggő meggyesének három évvel ezelőtt megkezdett telepítését fejezi be ezekben a napokban a nemesvá­mosi Csopak Tája termelőszövet­kezet. A Veszprém-Felsőőrs kö­zötti 140 hektáros táblán az utolsó 40 hektáron ültetik a «facsemeté­ket. A meggy termesztésben szo­katlanul nagy területen 35 ezer csemete nevelkedik. A fajták ösz- szetételét, a sortávolságot, és a metszési módot, a témát legjob­ban ismerő kutatókból álló mun­kacsoport határozta meg. Terveik­ben garanciát vállalnak a hek­táronként 10 tonnás hozamért. A tervezés díjának éppen ezért most csak felét vették fel, a má­sik felét csak akkor kapják meg. pártvezetőségen belül a kollektív vezetés és a pártvezetőség szemé­lyes felelőssége. A Volán 9. számú Vállalat be­számoló taggyűlésén a küldöttek a beszámolót és a határozati ja. vaslatot elfogadták. G. G. az elvszerű, konstruktív vita ér­vényesül. — A pártdemokrácia meghatá­rozója a szövetkezeti demokráciá­nak. egymástól nem lehet elvá­lasztani. Sajnos, még mindig nem beszélhetünk egységes értelmezés­ről, a jogok és kötelezettségek gyakorlásában. Sok dolgozónk csak a jogokat tartja fontosnak, a kö­telezettségeiről pedig megfeledke­zik. Előfordul igazolatlan hiány­zás, italozás. Néha herdálják a közös vagyont, egyesek felelőtle­nek. Mindezek megszüntetésében nagyobb szerepet kell vállalniok a pártcsoportoknak, a kommunisták­nak, a munkahelyeiken, a ki­sebb közösségekben — hívta fel a figyelmet a hiányosságokra a párt­vezetőség titkára. Még egy megállapítás. — Bár javult a KISZ munkája, a pártvezetőség nincs megeléged­ve az ifjúsági szervezet tevékeny­ségével. Nem vonják be eléggé a fiatal szakembereket a mozgalmi munkába, nem kapnak feladato­kat. A vitában felszólalók egyetér­tettek a vezetőség beszámolójának megállapításaival és hangoztatták, hogy a jó eredmények ellenére sem lehetnek elbizakodottak a szö­vetkezetek vezetői, kommunistái. Sok hiányosságot kell még fel­számolni ahhoz, hogy a követke­ző esztendőben az eddigiekhez ha­sonló eredményeket érjenek el. még többet kell tenni a kommu­nistáknak és a pártonkívülieknek egyaránt. A gazdasági élet egyre bonyolultabbá válik — hangoztat­ták többen is —, a termelési költ­ségek évről évre nőnek, ugyan­akkor a felvásárlási árak nem tartanak lépést ezzel az emelke­déssel. A barackot, az almát évek óta veszteséggel termelik és ezért azt fontolgatják, hogy a gyümöl­csöst felszámolják. Az összevont beszámoló taggyű­lés kritikus és önkritikus volt. az eredmények ismertetése mel­lett őszintén szóvá tették a hibá­kat is. A pártvezetőség beszámolóját a tagság egyhangúan elfogadta. K. S. lezettségük nem volt; a szabályo­zás nyilvánvalóan igyekszik most visszafogni az üzemi beruházáso­kat, amelyek az anyagi lehetősé­geket az elmúlt években alapo­san kimerítették. A növényolajipar, amely igen gazdaságos exportot bonyolít le, a devizaárbevétel egy részét — adóvisszatérítés címén — meg­kapja, ami végső soron még kö­zelebb hozza ezt az iparágat a vi­lágpiachoz, és növeli az üzemek érdekeltségét az export fokozásá­ban. A sör- illetve a szeszipar for­galmi* adóját csökkentik, lehető­séget teremtve a korábban elma­radt és nem megfelelő színvona­lú fejlesztő munka megindításá­hoz. A szikviz- és az üdítőipar pénzügyi szabályozóit ugyanakkor megszigorították, mivel bebizo­nyosodott. hogy az élelmiszeripar­nak ezek az ágazatai az átlagos­nál jóval magasabb nyereségre tettek szert. (MTI) ha a termőrefordulás igazolja őket. A meggy telepítésére és a ter­mesztésre a Csopak Tája termelő- szövetkezet szerződést kötött a Budapesti Likőripari Vállalattal. Az ipari üzem már a telepítéshez 5 millió forintot adott a tsz-nek, s ezt az összeget a termésből egyenlítik majd ki. Ugyanakkor megállapodtak abban is, hogy a termőre fordulástól 20 évig, tehát 2004-ig, (a 140 hektár tgljes ter­mését megvásárolják. Ez az együttműködés a termelőszövetke­zeteknek biztos piacot, a Likőr­ipari vállalatnak pedig választék­bővítést és ezáltal exportlehető­séget jelent. (MTI) Kiskőrösön 45 ezer forintra emelkedett a lakosság átlagkere­sete (a háztájiban végzett külön­munkából származó jövedelem nélkül), az eddigi adatokból meg­állapíthatóan: teljesül az 1974 január elsején várossá nyilvání­tott település első városi ötéves terve. Ebből következően a lakos­ság közérzete jó — összegezte az elmúlt időszak legfontosabb ered­ményeit a Hazafias Népfronl szerda délutáni küldöttértekezle­tén Újhelyi József titkár. Beszá­molója más tényekkel is alátá­masztotta ezt. Folytatódott az át- rétegződés, ami egy történelmi mezőgazdasági vidéken történelmi eredmény: az aktív keresők csak­nem fele munkás, kevesebb, mint egvharmada paraszt, egyötöde ér­telmiségi, és viszonylag jelentős — 5,3 — százaléka kisárutermelö' A Hazafias Népfront Petőfi szülővárosában fontos feladatá­nak tekintette a nemzetiségi ha­gyományok ápolását. Jól műkö­dik a nemzetiségi munkabizott­ság, az általános iskolában há­romszázan tanulnak szlovákul, és 1978-ban harminc felnőtt rész­vételével szlovák nyelvtanfolya­molt indítottak, sikeresen szere­pelnek a nemzetiségi együttesek, sok látogatót vonz a szlovák táj- ház. Figyelemmel kísérték a ta­nyán élők sorsának alakulását is. lényegesen javították a külterüle­ti ellátást, s így ma már a lisz­ten, kenyéren kívül péksütemény is kapható a tanyaközpontok­ban. Ugyanez a gondoskodó fi­gyelem jellemezte a nőkkel és a fiatalokkal való foglalkozást is. E néhány — korántsem a tel­jesség igényével kiragadott — példa bizonyítja a Hazafias Nép­front kiskőrösi működésének eredményeit — ezekről, és a jö­vő tennivalóiról még tizenhár­mán mondták- el véleményüket. Futó Antal a szocialista de­mokrácia továbbfejlesztését szor­galmazta. sajátos pedagógiai lá­tószögből. Utalt arra. hogy ma még nem azonosak a fiatalok bol­dogulási lehetőségei, s ezeket az esélyeket az iskola sem tudja azonos szintre hozni. Azaz — összegezte mondandóját — nagy figyelmet kell fordítani a csalá­di nevelésre is. Lukács Lajosné dr. a városi pártbizottság első titkára elisme­rését fejezte ki a népfrontosok állal végzett munkáért, majd né­hány feladatot — a különböző érdekek feltárását, a társadalmi érdek éry'ényrejuttatását, a gaz­dasági terveknek az összes lakos yéleményének ismeretében tör­ténő közös kidolgozását, majd megismertetését — sorolt fel. Dr. Szabó Gyula, népfrontbizott­ság alelnökének véleménye sze­rint gazdagodott Petőfi szülővá­rosának kulturális élete, és olya­nok is bővítették ismereteiket, akik számára ez nem könnyen megoldható feladat volt. öt év alatt kétszázharminc felnőtt érettségizett a szakközépiskolá­ban. s egyébként is. a felnőttok­tatásban részt vevők 80 száza­léka fizikai munkás. Dr. Oláh Pól, a városi tanács elnöke kifejtette, hogy fontos tár­sadalmi erőként tartják számon a népfrontot, mert mérhetetlen szerepe van a mozgósításban. Az V. ötéves tervben 150 millió fo­rint a fejlesztést szolgáló pénz­ügyi alap, ennek 35 százaléka társadalmi erőforrásból szárma­zik. A lakossági feladatok válto­zatlanok, csak éppen tudatosabb közéleti tevékenységet igényel­nek. Nagybaracskai Vilmos, az evan­gélikus egyházközség vezető lel­késze annak a véleményének adott hangot, hogy Kiskőrösön mindent megtesznek azért, hogy a nép — kommunisták és hívők egyaránt — érdekelt legyen az eredmények megőrzésében. Pet­ras József a béke barátsági mun­kabizottság tevékenységéről be­szélt. Markó György, az erdőtel­kiek járdaépítési kívánságát tol­mácsolta. Szénái Miklós a ME­ZŐGÉP kiskőrösi szerepét ecse­telte, Törköly János a cigányla­kossággal való foglalkozás fon­tosságára hívta fel a figyelmet. Dobos László a HNF Országos Tanácsának képviseletében szó­lalt föl. Péntek Sándor az ipari szövetkezet szolgáltatásáról mon­dott expozét, dr. Pető Jenő a jog- propaganda további szélesítésére telt javaslatot, majd végül Tóth- né Végh Erzsébet az áfész-áru- ház általános és karácsonyi áru­készletét tudatta a jelenlevőkkel. A küldöttértekezlet elfogadta a beszámolót a további tenniva­lókat felsoroló állásfoglalást, majd újraválasztotta a városi bi­zottságot, a tisztségviselőket, il­letőleg küldötteket delegált a me­gyei értekezletre. A HNF kiskő­rösi Városi Bizottságának elnöke ismét Csémák József, titkára új­ból Újhelyi József lett. B. J, • Jó a lakosság közérzete — ál lapította meg újhelyi József. § Dr. Szabó Gyula szerint gaz­dagodott a kulturális élet. • A nép érdekelt legyen az ered­ményekben — mondta Nagyba­racskai Vilmos. A társadalmi munka értéke 51 millió forint Ülést tartott Kiskunfélegyháza város Tanácsa Szerdán dr. Dobos Ferenc tanácselnök elnökletével ülést tartott Kiskunfélegyháza város Tanácsa. A testület meghall­gatta a végrehajtó bizottság 1979. évi tevékenységéről szóló beszámolót, valamint a szervezeti és működési szabályzat módosítását és a „Pro Űrbe Kiskunfélegyháza" kitüntetés alapítását indítványozó előterjesztést. Az ülésen részt vett dr. Árvay Árpád, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára. Hazánk legnagyobb meggyese Túlteljesítette ötéves tervét a kecskeméti Törekvés Tsz 0 Lukács Lajosáé dr. a jövő Paloilulvít mnnilt« al • A népfront fontos társadalmi erő — állította dr. Oláh Pál. A világpiac felé tereli az élelmiszeripart az új pénzügyi szabályozórendszer

Next

/
Oldalképek
Tartalom