Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-24 / 250. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: elsősor­ban nyugaton ős északon Időnként erősen megnövekszik a felhőzet, és fő­leg ott szórványosan eső, záporeső valószínű. Többfelé megélénkülő, a Dunántúlon megerősödő déli, délnyugati szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 4,9, legmagasabb nappali hőmérséklet északnyugaton IS fok körűi, délkeleten 17 20 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ‘DÍSZPOLGÁRI CÍM MAGYAR! BÉLÁNAK Ünnepi tanácsülés Kiskunfélegyházán ERŐGÉPEK RAKTÁRON Értékesítési gondok az AGROKER-nél A megyei mezőgazdasági ellátó Vállalat — rövidített nevén az AGROKER — udvarán száz­számra állnak a nagy teljesítmé­nyű mezőgazdasági berendezések. A vállalat gépértékesítési gon­dokkal küzd. Elsősorban erőgé­pekből van sok „raktáron”. Mormer Miklósnak, a vállalat igazgatójának a nagy árukészlet ugyancsak sok gondot okoz. — Évente átlag mintegy 400 erőgépet értékesített a vállalat, az idén eddig ennek a mennyiség­nek felét tudtuk eladni az állami gazdaságoknak és a termelőszö­vetkezeteknek. Még néhány ösz- szehasonlító szám. 1976-ban száz­három traktort vettek az állami gazdaságok, az idén húszat. Pót­kocsiból öt évvel ezelőtt 174-et, az idén 24-et. A gépekből nem azért vásárol­tak kevesebbet, mintha nem len­ne szükségük rá, hanem mert a fejlesztési alapjuk csökkenése miatt kevesebb a pénzük. Meg­jegyzem, az első háromnegyed­évben 2,6 milliárd forint forgal­mat bonyolítottunk le. Az év vé­gét legfeljebb 2,7—2,8 milliárd fo­rint forgalommal zárjuk. Ugyanis a növényvédő szereket, a műtrá­gyát és az egyéb termeléshez szükséges eszközöket, fóliát, pony­vát stb. az üzemek már mind megvásárolták. Mindebből követ­kezik, hogy a hátralevő két hó­napban — amennyiben valami- lyeri könnyítés nem lesz a nagy­üzemek gépbeszerzésében — ak­kor nem számíthatunk különö­sebb keresletre. Arra a kérdésre, hogy milyen megoldást javasol, így válaszol. — Véleményem szerint, hitelbe kellene adni az erőgépeket, és a különböző értékes műszaki eszkö­zöket a mezőgazdasági nagyüze­meknek. Mégpedig úgy, hogy a gazdaságok az amortizációs alap­juk növekedésének arányában részletre egyenlítsék ki tartozásu­kat. Így alkalmuk nyílna arra, hogy elhasználódott gépparkjukat felújítsák. Különösen a kedvezőt­len adottságú termelőszövetkeze­teknek adnánk ezzel számottevő segítséget. A gondok sűrűsödnek az AG­9 Rába-traktorok az AGROKER ROKER-nél, hiszen az. államközi szerződések értelmében a szocia­lista országokból folyamatosan ér­keznek a berendezések, növelik a készletet, amely nem fogy, hi­szen nincs vásárló. A hazai mező­gépipar is hasonlóképpen szállítja a megrendelt eszközöket. Valamilyen megoldást minden­képpen kell találnunk, hiszen az üzemek gépesítettségének javuló színvonala mellett nem hagyhat­juk figyelmen kívül a nullára le­írt, de még használatban levő gé­pek magas arányát. A KSH ada­tai szerint, ezen belül legmaga­sabb az elhasználódott traktorok száma, Az elmúlt év végén a me­gye erőgépeinek több mint egyne­gyede ebbe a csoportba tartozott. A tehergépkocsik 12 százaléka szintén nullára leírt már, mégis kénytelenek két-három évvel to­vább üzemeltetni. A nagyobb tel­jesítményű munkagépeknél ugyan­csak ezt mutatja a statisztika. A sokféle gyártmányú és típusú munkagépéi lomány mintegy 20 százaléka szintén elhasználódott. Elképzelhető, hogy a sok elavult gépnek mekkora az üzemanyag- fogyasztása. Az ilyen berendezéseket a nagy­üzemekben általában kényszerből udvarán. Hitelbe kellene adni? használják. Kevés a fejlesztési le­hetőség, nincs pénzük a felújítás­ra, vásárlásra. Ugyanakkor a fenntartási költségek a gépek el­öregedésével jelentősen növeked­nek. és ezzel drágábbá válik a termelés. Sokkal okosabb lenne tehát, ha az AGROKER udvarán álló, ki­használatlan árukészlet részt ven­ne az őszi munkákban, meggyor­sítaná azt, s ezáltal hatékonyab­bá válna a gazdálkodás. Minden­képpen hasznosnak véljük az AGROKER igazgatójának javas­latát. Mormer Miklós egyébként azt. is elmondta, hogy tudomása szerint a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium illetékesei felismerték ezt a súlyos gondot, és előzetes tárgyalások folynak arról, miképp lehetne segíteni ezen az áldatlan helyzeten. Indokolja a vásárlások meg­könnyítését az is, hogy az ala­csony forgalom miatt a vállalat pz államtól jelentős készlethitelt • kap, ami csökkenthető lenne, ha a gépek iránti kereslet megnöve­kedne. Az a gép válik hasznára az országnak, amely a mezőgaz­dasági termelésben részt vesz. K. S. A bajai népfrontbizottság munkájáról tárgyalt a népfront megyei elnöksége Tegnap délelőtti ülésén Baja város népfrontbizottságának a VI. népfrontkongresszus óta Végzett munkájáról készült tájékoztatót tárgyalta meg a Hazafias Nép­front megyei elnöksége' — dr. Kárpáti Antal városi elnök és Földvári Imre városi titkár elő­terjesztésében. Megjelent és a ta­nácskozás munkájában hozzászó­lásával is részt vett Hegedűs Ist­ván, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője és dr. Kincses Fe­renc, Baja tanácselnöke. A jelentés a népfront-munka­bizottságok tevékenységének be­mutatásával szemléltette a lakos­ság cselekvési egységének ki­bontakozását, aminek révén nö­vekedett a város közéletében részt vevők köre, s megvalósul­tak a helyi célkitűzések. Egy-egy fő feladat teljesítésének ismerte­tése is híven jellemzi a bizottsá­gok eredményes munkáját. A nő­politikái tennivalók sikeres elvég­zésének alapvető feltétele volt a körzeti nőfelelősökkel való rend­szeres kapcsolattartás. A népfront gazdaságpolitikai tevékenységé­ben a közvetlen lakóhelyi problé­mák kerültek előtérbe. Számos új mozgalmat indított a környezet­védelmi munkabizottság a város rendjéért, tisztaságáért. Környe­zetvédelmi őrség alakult, amely­nek igazolvánnyal ellátott lelkes aktivistái azonnal, a helyszínen jelzik az észlelt rendetlenséget, s kérik az érintetteket, üzlet vagy üzem vezetőit, hogy intézkedje­nek. A kertbarát kör munkáját a népfronton kívül a tanács, az ÁFÉSZ s a Kertészeti Szakközép- iskola támogatja. Ezért folyik eleven kiskerti termelés 450 par­cellán, s a hobbikertek terméke­ikkel nagyban hozzájárulnak a város zöldségellátásához. A művelődéspolitikai munkabi­zottság — többek közt — a ma­gyar—német—délszláv anyanyel­vű lakosság jó együttműködését segítette elő azzal, hogy a VIII. és a X. körzetben külön nemze­tiségi rendezvényeket szervezett, és szorgalmazója lassan már elfe­lejtett hagyományok felújításá­nak. Igyekeznek eleven klubéle­tet megteremteni a körzetekben, vonzó programokkal. Az alsóvá­rosi Népfront Kör gyermek- és ifjúsági tánccsoportjának híre- neve már az ország határain is túljutott. A népfront-székházban évek óta életrevaló nyugdíjasnő­klub működik. Tagjai nemcsak az ország szép tájaira rándultak már ki, hanem jártak Jugoszláviában, Csehszlovákiában is. A „Társa­dalom az idősekért” mozgalom nemes céljára az üzemek szocia­lista brigádjai, kisiparosok, kis­kereskedők több mint 100'ezer fo­rintot fizettek be. Ez az összeg csak csekély töredéke annak, amit társadalmi munkában fel­ajánlottak a Teles Ede utcai öre­gek napközi otthona kialakításá­ra. A KISZ-szervezettel . összehan­golt népfrontmunka eredménye­ként alakult meg Baján az Ifjú­sági Baráti Kör, melynek tagjai közép- és főiskolás fiatalok, ipari tanulók, fiatal fizikai dolgozók és KISZ-en kívüliek. Sikerült meg­találni a hangot az ifjúsággal, amiben nem kevés szerepe van annak, hogy őket érdeklő prog­ramról gondoskodnak. Máris meg­mutatkozik növekvő érdeklődé­sük a közéletben való részvétel iránt. A szemelvényekként kiragadott példák tanúsítják, hogy a bajai városi népfrontbizottság, a párt­(Folyta tás a 2. oldalon.) Fanfárok hangja és tucatnyi pirosnyakkendös út­törő köszöntötte Kiskunfélegyháza város Tanácsá­nak' a város felszabadulásának 36. és a tanácsok megalakulásának 30. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepi tanácsülése résztvevőit. A Himnusz — amelyet az ifjúsági Vegyeskar énekelt — és Somlyó György Csak a béke című versének elhangzása után Sztanojev András, a városi pártbizottság első titkára üdvözölte a ta­nácsülés résztvevőit: tanácstagokat, meghívottakat, s köszöntötte az elnökség tagjait: dr. Korom Mi­hályt, a Politikai Bizottság tagját, a Központi Bi­zottság titkárát, . Kiskunfélegyháza országgyűlési képviselőjét, dr. Romány Pált, a megyei pártbi­zottság első titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét, Kácsor Mihályt, az első kiskun­félegyházi tanács elnökét és Agó Józsefet, a város díszpolgárát. Ezt követően dr. Dobos Ferenc, Kiskunfélegyháza város Tanácsá­nak elnöke mondott ünnepi be­szédet. A szónok megemlékezett a ket­tős évforduló előzményeiről, elő­ször az időben is előbb 'következő, 36 évvel ezelőtti harcokról, amely­nek során a Szovjetunió Vörös Hadserege 1944. október 23-án felszabadította Kiskunfélegyházát. 'Idézte az akkori krónikást, aki így írt az eseményről: ,jA cifra városházán a cserepek táncolnak, a németek futva menekülnek. Es­te, egy letűnt kor pusztulását szimbolizálva, kormos lángokkal ég ki a polgármesteri hivatal.” E&skunifélegyházán tehát ,1944. október 23-án véget ért a hábo­rú, a felszabadulással pedig lehe­tőség nyílott a nép érdekeinek megfelelő, demokratikus viszonyok kialakítására. A szocialista építómunka egyik fontos állomása volt 1950. október 22-én — 30 esztendővel ezelőtt — az első tanácsi választás A taná­csok megalakulásával lehetővé vált. hogy a dolgozó tömegek választott képviselőik útján részt vegyenek az ország irányításában, a döntések meghozatalában. Az eltelt három évtized során a ta­nácsok a párt irányításával fontos szerepet játszottak a társadalom életében, a szocializmus építésé­iben. A tanácselnök .beszélt a lakos­ság megváltozott életkörülménye­iről, s számba vette a 30 év alatt • Magyari Bélának dr. Dobos Ferenc nyújtotta át a kitüntetést. (Tóth Sándor felvételei) elért szociális, kulturális eredmé­nyeket. Ma Kiskunfélegyháza üzemeiben nyolcezer ipari mun­kás dolgozik, az általuk létreho­zott termelési érték meghaladja az évi hárammi'liiárd forintot. Meg­változott a paraszti munka jel­lege is. Az elaprózott egyéni gaz­daságok helyett szövetkezetek ter­melnek — magas színvonalon. A városban felépült több mint há­romezer lakás, bővült a gyermek- intézmények hálózata, korsze­rűsödik a szolgáltatás, a kereske­delem. Dr. Dobos Ferenc mindazoknak az egykori és mai tanácstagoknak, társadalmi munkásoknak, aktivis­táknak, akiknek részük van a város fejlődésében, megköszönte áldozatos munkáját. Az ünnepi beszéd után került sor a kitünte­tések átadására. Kiskunfélegyháza város Taná­csa díszpolgári címet adományo­zott Magyari Béla őrnagynak, ki­képzett űrhajósnak, a város szü­löttjének, aki az űrutazásra való felkészülésben és az űrkutatásban végzett kimagasló munkásságával hozzájárult a Magyar Népköztár­saság és Kiskunfélegyháza város tekintélyének emeléséhez, hírne­vének öregbítéséhez. A végrehajtó bizottság döntése alapján Félegyházáért emlék­plakett kitüntetésben részesült Laczkó Gyula, a kiskunfélegyházi Lenin Tsz elnöke, Rózsa László­vá, a Habselyem Kötöttárugyár 5-ös számú gyára szakmunkása, dr. Belényi István nyugalmazott tanácselnök-helyettes, dr. Lux János, a városi kórház szülésze­tének osztályvezető főorvosa éa a VSZM Petőfi Sándor szocialista brigádja. A Minisztertanács a tanácsok megalakulása óta végzett folyama­tos és eredményes tevékenységéért a 30 éves tanácsi munkáért ok­levelet adományozta Endre Sán- dornénak, Kolláth Ferencnek, Nagy Józsefnének, Lénárt Jó- zsefnének, Garami Lászlónénak, Papp Máriának és Csenki Mi­hálynak. Ezután Magyari Béla kért szót. Meghatott szavakkal köszönte meg a megtisztelő címet, valamint azt a sok jókívánságot, amit a felké­szülés, majd az első szovjet—ma­gyar közös űrrepülés során kap­tak. Ezután átadta Kiskunfélegy­háza városnak Farkas Bertalan üdvözletét, valamint az űrhajósok ajándékát. A tanácsülés az énekkar ünnepi műsorával fejeződött be. V. T. Ma, mint minden évben ok­tóber 24-én, megkondulnak a japán békeharangok az ENSZ ' New York-C üvegpalotájának kertjében. Harmincöt évvel ezelőtt, 1945-ben ezen a napon lépett életbe a világszervezet alapokmánya. Ez a nap az Egyesült Nemzetek Napja. Az aláírói, 51 állam arra szövetke­zett, hogy megóvja az emberi­séget egy újabb világégéstől. Az alapokmány a világszerve­zet szerepét így fogalmazta meg: ,,Az Egyesült Nemzetek célja, hogy fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot és evég- böl hathatós intézkedéseket te­gyen a békét fenyegető cselek­mények megelőzésére és meg­szüntetésére, a támadó cselek­ményeknek vagy a béke más módon történő megbontásának elnyomására, valamint békés eszközökkel, az igazságosság és a nemzetközi jog elveinek megfelelő módon rendezze vagy megoldja azokat a 'nem­zetközi viszályokat és helyze­teket, amelyek a béke meg­bontására vezethetnek”. Harmincöt év alatt alaposan megváltozott a világ. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az ENSZ tagjai­nak száma azóta megháromszo­rozódott és jelenleg 154 állam képviselői ülnek a világszer­vezet padsoraiban. Az új tag­államok többsége e három és fél évtized alatt szabadult fel a gyarmati iga alól és nyerte el függetlenségét. S ebben a folyamatban jelentős szerepe volt az ENSZ-nek, ami nem kis eredmény. Mégis felmerül a kérdés: meg tud-e felelni a vállalt fel­adatának a világszervezet? Hi­szen nap mint nap tapasztal­juk, hogy sok probléma meg­oldatlan, hogy veszedelmes tü­zek veszélyeztetik az emberi­ség békéjét és biztonságát. Ezekkel a bennünket, ma­gyarokat 'közvetlenül érintő kérdésekkel foglalkozott az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülés­szakának általános politikai vitájában Púja Frigyes kül­ügyminiszter. Megemlékezett arról, hogy számunkra ez a mostani ülésszak ugyancsak nevezetes: negyedszázada vet­ték fel hazánkat a világszerve­zet tagjai közé. A béke fenntartásának leg­első követelménye manapság a fegyverkezési hajsza megféke­zése. Annak a két éve Was­hingtonban elhatározott és a világra rákényszeritett irány­zatnak a megfordítása, amely az emberi tudást és alkotókész­séget még tökéletesebb pusztí­tó eszközök megalkotására pa­zarolja. Külügyminiszterünk han­goztatta, hogy az új, közép-ha­tótávolságú amerikai rakéták állomásoztatása egyes nyugat­európai országokban közvetle­nül veszélyeztetné a Magyar Népköztársaság biztonságát is. E közvetlen veszélyeztetettség miatt is támogatjuk a kérdés megoldását célzó szovjet javas­latot. Elengedhetetlennek tart­juk a második SALT-megálla- podás hatályba léptetését. Ez az előfeltétele annak, hogy meginduljanak a tárgyalásoka stratégiai fegyverek jelentős csökkentését célzó, harmadik SALT-megállapodásról. Közvetlenül érdekeltek va­gyunk abban, hogy a nemzet­közi gazdasági együttműködés zavartalanul fejlődjék, és ezzel hozzájáruljon a népek jólété­nek emeléséhez, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséhez. Az ENSZ sürgető feladata a nemzetközi gazdasági kapcso­latok demokratikus és igazsá­gos alapokon való átrendezése, a' gazdasági együttműködés fejlesztése előtt álló akadályok megszüntetése. A világ válsággócainak fel­számolásában sokat tehet az ENSZ, amely eddig is jelentős szerepet játszott a világbéke megőrzésében. Különös érde­me, hogy fórumot teremt a vitás kérdések tárgyalásos ren­dezésére és nz államokat arra ösztönzi, hogy a folyamatos párbeszéd éegítségével ápolják és lehetőség szerint bővítsék az eddig kialakult kapcsolatokat. Az alapokmány kiállta az idők próbáját és jó alapul szolgál az ENSZ szerepének, tekintélyének főrabbi erősíté­séhez. Ez pedig minden béke- szerető nép, az egész emberi­ség közös érdeke. G. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom