Petőfi Népe, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-31 / 256. szám

1980. október 31. • PETŐFI NEPE • 3 Kecskemét szabad! A z elmúlt évtizedek során nem maradt ki esztendő, hogy meg ne emlékezzünk a me­gyeszékhely felszabadulásáról. So­kak, a tanúk számára még har­minchat év múltán is rendkívül frissek, és ugyanakkor felejthetet­lenek azok az emlékek, amelyek Kecskemét számára 1944. október 31-hez fűződnek. Kecskemét korábbi évszázado­kon át tartó sorsa ugyanaz volt, mint az egész országé. A finálé­ban elszenvedte iaz 1944. március 19-i német megszállást, szemta­núja, vagy hallója volt a kommu­nisták, a haladó szellemű embe­rek, a fasizmusellenesek letartóz­tatásának. Esténként a rádió mel­lé kuporodva, az éter hullám­hosszait váltogatva próbálta a vi­lág , légköréből kihámozni azokat a magyar hangokat, amelyek a hadihelyzetről, a németek „terv­szerű” elszakadásáról és a szov­jet csapatok előre nyomulásáról adtak érthető hírt. És a vörös csapatok egyre közelebb kerültek hazánk határaihoz, mígnem szep­temberben a 2. ukrán front 18. harckocsihadtestje átlépte azt. Tűnnek utána megerősödött a " szabadulás reménye. Sze­gettet megelőzően egy nappal, ok­tóber 10-én már Kecskeméten kí­gyóztak azok a szovjet csatárlán­cok, amelyeket Kovtun gárdaez­redes egy hadosztály élén pa­rancsnokolt, irányított. Ez azon­ban Kecskemét számára a csa­patok visszavonulása miatt, csu­pán „kóstoló" volt. A /város vég­leges felszabadításáig még meg kellett érni a. nyilas répiuralom kezdeti napjait, és végig kellett szenvedni azt a felejthetetlen drá­mát, amit a város teljes kény­szerkiürítése jelentett. Élettelenné vált a Duna.—Tisza köze metropolisa. Pincékben, óvó­helyeken mindössze háromszáz ember fogadhatta a felszabadító­kat. Nyolcvanezren széledtek szét a város környéki tanyákban, sző­lők kunyhóiban, vagy tántorogtak túl a Dunára, de még messzebb- is. Alig pislákolt az élet ebben a pezsgéséről híres városban, ami­kor a szovjet parancsnok kérésé­re meghúzták a templom nagy­harangját. Erre a messze zengő jelre dobbant meg az emberek szívében a remény, és fordultak vissza toronyiránt. J J gyszólván napok alatt fel- éledt a város, kigyulladt a villany és a hazatértek gyerme­kei számára megnyíltak az isko­lák kapui. A korábban üldözött emberek arról tanakodtak, mit, s hogyan cselekedjenek a város teljes fel- támasztására. Kórházakat szer­veztek a front sebesültjeinek, el­takarították a pusztítás romjait, kommunista pártot teremtettek a negyedszázados aléltság után, hogy megkezdődjék az újjáépítés, és jó kézben legyen az emberek sorsa. Követeket küldtek a deb­receni nemzetgyűlésbe, ahol két napon át tonácskozott és döntött a felszabadult területek százhat­ván delegátusa. Nehéz idők voltak akkor, hi­szen a háború még nem ért vé­get, a frontvonal tovább húzódott nyugatnak és északnak. AT agy nyereség volt nemcsak * ’ Kecskemét, hanem az egész megye számára, hogy öt hónappal hamarabb szabadnak mondhatta magát, mint az ország. Amikor a Dunántúlon még elkeseredett har­cokat vívtak, amikor még Szálast Sopronban országot ült, akkor már 'megszületett a felszabadult országrész első történelmi jelen­tőségű . törvénye: a földreform. Ennek híre eljutott a Dunántúlon még hadban álló parasztkatonák- hoz, akik inkább vágytak a föl­dek birtoklására, mint életük min­den percének bizonytalanságára. Amikor Sopronkőhidán hazafia­kat juttattak bitóra, vagy állítot­tak kivégző osztag sortüze elé, akkor az országnak ezen a ré­szén már a néphatalom első szer­vei. a Nemzeti Bizottságok „ítél­tek” az új élet első lépéseinek megtehető legfontosabb kérdései­ben. Ezt a születést a kommu­nisták kezdeményezték, éppen '\úgy, mint több helyen más pár­tok létrejöttét is, hogy együtt dolgozva közösen vállalják a fe­lelősséget a jövőért. ÍZ övezetien, göröngyös úton kellett akkor járnia annak, aki ígéretes távlatot akart. Ezt az utat a magyar nép elszántan, oly­kor váltakozó sebességgel, néha megtorpanva, de mind a mai na­pig a megyét, a hazát eredmé­nyekkel gazdagítva tette meg. A magyar történelemnek, de Kecskemét város több mint 600 évre visszanyúló múltjának egy­szer sem volt olyan három és fél évtizede, mint amilyet 1944. ok­tóber 31-től magáénak tudhat. Ezért megy tovább előre, hogy még az idősebb nemzedékben is elfeledtesse a múlt sivárságát, és a jelen minden gazdagságát örök­ségként adja át a még ígérete­sebb jövőt formáló utódoknak. 1944 október 31. k»tld T. Ilim Artr 20 8U*r KIADJA AZ ARCVONAL POLITIKAI OSZTÁLYA A MAGYAR LAKOSSÁG SZÁMÁRA Felhívás a Vörös Hadsereg által a német-fasiszta elnyomás alól felszabadított magyar lakossághoz 1 Magyarok! m«j»yat ffttírt léptek. . A 4; p|ijf§ termelte tép, 'fim .« fif­fél vezérli; hogy amik básntáy (mgy rne# | '/ ,A $20vjcti‘«A{»'>afc íimiínilíisíf ítfúktlrli' fcM xiröltg m » kálón# g írni vmíttottyMefM. hfiffyi i- «ajrtípfc és a Xíjnétomágga! í hädävje továbbra »<, <ii«iáí». A Vörttí fÍMhtrtg »«Ijcrtl* f. ejpeísőbb; ott a partnraát, hogy v/. «llwwégcs i.fiipziokaf *mMA-Síw- w# ( v*ref4jj% ki ^yverfetfoétéág W/m». A é* magyai bürenvííii t*tiúlgtiwk\r/nHt:ie< \ k«t a flsdsereg 'tfifiigpiéjfatoít ■ NUgy.« o: ».«»»ta > okotok a íéMiiTttt'.í. ­- A V«r<>> Htéitag new mtot hfitJM }ult ! btfm'rrtn*. >i b«t(.yw néo fehzatatlitóta a rtéuKt-í>iii«l:> iga,*iíí. j A Vó»;A Hart«-r<g»«.k nints «»4? célja, mm át, btÁifi üt. «itecséj;« näm tiMhiffvffel cy rnc£*f**'*n<Mt*e (fitter- NjtxáeVrvfig öntetei állá* k-igsaon ffistfigflkbun. . A Iwlóságuk j»<tn atdrdnfevnak Mngyetfn­uólt m»t tirs.xh’:!;i rend(«ín változtatni tg a rruguk ’rendjét ifiig bwvMm v, (ätsOt* *tiugtaSf iwúkieken A polgjírok magnrttubiji^n» éitntetkn nvttfii &'-■ * 5áro*ft| knfútízi hatóságok vedtína: ifittt áll, A ltolyi hatóságuk és a hrtyi ■\nkormtnyad (nemet 5*«& vtt, m<h-c.k * Vörös Jtbdmqf kCn ntmánok • • ' h -í '■ Polgárok I telíAHtn ifkel. kigy órítréfek raejj nyagalwnakal, urtealok reodei i* íffjésfiséfek- pontOIM^I «xovjct batAsigok éltet a háborús vHtoayok tlgjr<t»wb*vétetével kibocsátott *Vfi- deletekéi Afortdjalok betyeteken és te^rtessátok békás arankátokat. Onndoskodjalok az ipari,, UtitttHtdtlml, k&uigl ét egyéb Qtemtk, valamint » hatáságak zavartalan tnökúdétéröt! FátdmŰvcláii, férfiak H saszonyokt WüM0, nyugod­tan dotgotok oláa! Munkások át Iparotok' Bátran folytaBbaiJítok ptun- fcMokat 4 Kyárakhatt fs műkeiyekbcttr ­Kereskedik H váltelkozák* latézrltek ögyeüeket tnia- den aggodalom nélkfil* Ttui'rittUikf Blitoaitsátok valamennyi hteátaf és igaz pik»I ág zavartalan működését * A lelkészek és hívők akadálytalan«! végezhetik val­lásos szertartásaikat Magyarakt HüiOf'ttámntorazdg nlvnartattte o kóborát A ndnraf-Jbsiäths WMMf halytrtr loménylelo«, az itouomMi oífitt ó!l­Svfffitetek tteadenbwí a Vftiítt itaOsweget! Siettetitek tfttI a német ktásete hadsereg óy&etú/ását Szexi pe<Sg knwtcdik az íí&y am&tv a »Mlmr« magyar fiáddá véget *y ti t német x&> •teáid tóképpen klúZAnk országtokbút. II Vörös Hadootog Pa roHOoaohsöga. Kacskamat. 1044. dacomba» SO. Ars 70 MMr l ««tetfsm, Z. siftm Kecskeméti Hírlap Mf:c7tfi:v/K tít.önL.c4thíMían hetenk/m kíts/cr ltövzö*t& o névtelen bailác&U&z Kös-Zoűt'Kt kell ituvTiJctrumk Nrkwí.-névtelen bajUts, aki ;« építők orahn áillni. nkí ro**l cipőbe«- gvakrarv isre> tv*>Mvt>nai jelent­.4-ztv] munktr3. bójzy íápitial. Alival, fái tijrós/olv«- k-itlidzi M-gédmunka- 'itl. vágy a niéinokt éj. más liivataihan tégy >zol^ilatot Kccvkcttiéi íclcpr- éíébm. Maradt melleltuiik! • * Köszöntünk íéged is megfáradt magyar aw^nr. Akinek «kiig uhg atoll ói éicnői napsugár, A nyomort, mely wztah»é«e«l volt totlatlan^ág- jaJ » tokozuk. hogy* ne láva twrtáu 1-jezd meg. hagy•» nwAtani szenvedéc i megvaliás utjának kezdete. Ez a .tudát acélozzo *ziv«rde* re erőd« az rm- leribb sors kiharcolásában. Miért szenved iák?! Irta: i rt Zoltán a «ageáeiyévá táti novemberében kcná?wn níMidit- en a .S*ovjet«oi<»ba Est meác<<>a<án l^iS tpriiísában JartÁttt ott- A itzt-niisK év vái* hmm eteveo v»en\bc*Z*>kó voit. IWSbcn Szovjetunói népe a háború és a tömd« om utótute»*«. azok párrdan nthtíAczeii .uzdóne ke s rakta le -x szoeiatiAte épitó- nonfca alapjait inf|! i'MO ben mar ró! eott tárom vaku (tót; ötéves terven é\ űri es vtrágz£éb«t volt ax új v*ov>crtárisd:i an» Nwáybbb poodolr és Wjók uá«i «k- xtt már abban a biatm tudatban eltek at nóxres. hogy holnap méit n>bh koz a őrsük Utóswjrszitflvi ióntemkor atonbaa \tmeuk a műit év jelen bánni páratlan cttMtfaoé« Vesltodírtt elém. hanem a HiUari Háborútól szétmarcaRpoh b«Nft ék * teovjetunié békés épttiimunkáia koaotrt eoiónbkéit iv. Mip Eumpában már Hitler- t;órinK”t5öbbck. «Vaj hetyott ágyú"'. Ve- áyéi is vtabadvap hrtyott vér és vas p* nmesurshw fapovta map* alá a népeket, tddit! a Szőrretoaaihzn a hékémk év a bé­kéért éhek De clkövetkcrttt * síorooto 19S1 jún- 22-c Vavámap v<d*. Kaontó nvárt nap- A !teovjc4uidAhan mindenkinek van Hierévev nyárt utabatbág* b nyaralni volt fél Moszkva. íVKtuktoii pompás (úrdói. a cwxttktto* krttttt vtdHt rasvopó bereadeté mí új wanatortámat a Swivjctunió tixeocr- nyi munká.-- és paravrtúdUJútc múloMat* rakd. F^bt sor AatidnMS gyár volt nyári aaabadaáára ecy hónapra be tárva- E ternyi ís eaemyi urov> tfviR és- tábornok iá ÜvoJ agymáa maße« * repülőgépek, mine «Ry pafádés vasárnapon, mert senki nem pon doh a hÁborúra (folyt kúv} Az orvussi szolgálatról az alábbiakban-jjék-Hatjuk hívásúinkat: dr. (Háhdcay Károly tanár, zki a kió'Wir* kiürítés után Nettben vzervexell men >xiAí- otthont, tborito » vámshm f* t tbiiry- '’SMvahVriuntbao vcaeti a kórház szúhiosz- Hív it Kende! déklter h-H <rta körtitt. — 1 SoKsaett é* ty«mieksj-t’igyavzaf» rendriév >t rtranvrendi bsratóknrt détrtóti V - VI. sur­A muftii took HzeiSM Táro'rtáMA fotyník a váí»s v«ct>Ssczc ■és « katjKiai paiaa-ctavirség kCtonsz>rini. ti<v>' z munkátok Őzétévt lufuuik. aktra wnviei- Imtopá, >k.\f a üiajtvar hatiaig rhtiit dotgoznak A tnepabtfe**** létre}"«* rCvite- » eárhaiö. Hirdetmény L MunkákAtetozettség aki i ebbe* k*o­áhúláno» oui'akakotcttrvirM-ä aiapHn | na- |mm botul --- nemre vak', tekintet nr-V j! • a lakóhely xerinl ifktekev kerület« vewrtó- végiOéi. .agy átbwjdó bytoátáv esetében *r«n hvtésinény vwetojene! met.vhev he van ovttvs. aiacnnyihen pedig ianuló. tvkiúa.ia vezetőjénél jelentkczra és vaenjatvaaonov- aáji, lapján -íaaohatnk hogs iolyo cví f»,v l napja óU vegzett-e «» milyen kiirvrskkC vagy e*zcl ilyenértékó egyen (háatartá-ú. »IloU« sík) munkát. A jck»tkeze> ttgyan eaen céllal további intéaUdési* megivmé!- ivódó bdyo évi december ho ti napjától kezdve minden hó i ds i.t napján 2. Keoysnűtes Mindazok, kik vaját JMtjők lelhavaJiá* lásjrtat a pékeknél kenyeret kívánnak súmi, kötetesek a rendrtkeaé*ukrc áibi tHje* Srtxtkéssiétet a íakiibéslyids saerini itíviékcs kerületi veznirMÍpBci Scielcwtvni A kerü­leti vxwtövégek * hertlcntés me«rórténié- rőt irásMI cSxnervény; adnak s a pékek csak esen elismervény leimuuráva etieoé- W vfialhatják a ke*yérmiés» Az íéy ki- sütött knryérmennytehi személyenként és .awpmdHmt-étofeifcbé- jíjá» «iram lehet- Kz ciötrások hvrartávit a pékek a kivut-«tt ké­nyért* alkiteusott hitckdto cédut-ivaS tar “ a iH|—il'artozn-vX. továbbá a pc­0ntnoQU>ik jj,nifpia k«k ax igy kvöKotr kenw K-(*ren»k‘t- ; X FMto .'zagd vaio takarck«>sk>rtL>s ,1 délután 1 óráig minden ia- y Mytwji (konyha) (ülhető. i >Wótóí éjiéii& minden Isti* csSv eí\ keiv ívéit Az Máhbi m­A belterüloti kerületi vezetők beosztása t- kér: forego Eeazíd írté s crtíii F- Mgó tixzhíné h ker ■ vc*eí«< Saíkhetv« i*éf<ifi~zftcti IS­It i ; tár* ht"*» kor Lajos h vwtlíi Sat'khjriye: .W mtdont-uU* 9 jll ker; Szabó Ltuslo kor vezet« Dn! ián«- íi ker vexetó- Jámbor János kel* Saekheiyc: ,-trany iamx-t) Z IV Ur: //«n'ük ővvftte vezejő- Ketekev Üooa bcoszÍMtr. Ptp Sondiar kúi* dönc- SacUu-íy« Sorkéné-« ti V kezű ífr Ko*u fx reft»: ^bsSE? Kzttttnervr László h két 'e/on- ík Nzohö Antal kúidöme- Székhelye ItfMt/j’-« 2 VI. ker. Ktsmehi (íyttrgy o Keimtmo (.fyótfy kit. veret ók Kanxr Lávzh» le ker vezCUV Rimöert István fc«£d«hí Székheiy*- < >.*nirádj-u Vt. M. * Vit ker -Wamon L*a*ft> k«r vezető IV-tmássy Ferenc h ka*, vézető- Stékhelye; Bntlhyányír S3 . Vili bt: Fotrcjí .WfiJiir kw vexeíő- N-vgv .Mihály K. ker veay i. Síihó Koy-áev Fvms kóakze Sxékhdyv: Retidórfálu. TiirnHosor If> IX ker: (tábor Ferenc Let vezető. Saab» János h ker. vezető Székhelye: Hm nynlnáru« I». vz X ker : Tóth Ferenc ker. vcxetö- Sah! Ívteán h ker. vezető- Sxokotai fmrr kub ilnnc iijfv. Szepcvik Sándomé hcoéztoU Szekhtéve. //«njmrtvérn* ö Dárvlaiivicp. Kötöttéi Antel ker. veze­tő Lentivel («yuiáné h- kor vvezctó Síék? halve: tierdaitriep. Itt at fi rt VinsiUrdtép. MiklovieAJekp, - Cíazda- *atí««d«p Kovács ián««ker veziini Kovaee i«n«?n« - Vh. A Antal h- k«r yvsíetók- Hobt- isivan kimlóne Székhelye I Wfcer- Itlep, I V. u L Zz A v-áp.Hj kerületek k»*p har.in (I. cm XI. sj) dr &üi letek ötét wrtndcw idewltet Pefúll: ,jHozo csak ott van, afjol jog la van** litortlHtidul i pUlMTánasal Muvimki urtsa (^.tetesWyjesvík, hogy a. r-átanvátatahaí . vs-".sv: » tvjpjyksvDoeís­MEGJELENIK HETINKÉNT KÉTSZER - ELŐFIZETÉSI AR EGY X^RA 2 RENGŐ Iskolabővítés gyorsan és gazdaságosan Az általános iskolai tanulók száma gyors ütemben nő a követ­kező években, ezért az iskolahá­lózat fejlesztése is gyorsuló ütemet 'kivárni. E mellett az eddiginél gazda­ságosabb megoldásoklkail, jobban kell hasznosítani a rendelkezésre álló erőforrásokat. Ezt segíti az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium tervgyűj­temény és katalógus összeállításá­val. A fejlesztést azokra a korsze­rű technikai gyártóbázisokra ala­pozzák, amelyeknek termékei gyorsan összeszerelhetők. Ilyenek a közintézmények építésénél jól bevált vázpaneles előregyártott szerkezetek, a CLASP könnyű- szerkezet, valamint a cementköté­sű faforgácslapot és a dunaújvá­rosi acélvázat felhasználó Betonyp- szerkezet. összesen hétféle épület- szerkezeti rendszert ajánlanak a különböző oktatási létesítmények bővítésére. A tervezésnél abból indultak ki, hogy a zsúfoltság csökkentésére épülő új tantermekkel az iskolák átmeneti igényét kell kielégíteni, úgy, hogy később ne csak iskolai oktatásra, hanem más célra is hasznosíthassák a tantermek egy részét. Ezért egyszerűsített funk­ciójú oktatási egységeket tervez­nek kiszolgálását átmenetileg álta- gókkal és mellékhelyiségekkel. Figyelembe veszik azt is, hogy elsősorban a meglévő iskolát bő­vítik az új egységekkel, amelyek­nek kiszolgálsát átmenetileg álta­lában a régi létesítmény konyhá­ja, étkezője, s szaktantermei lát­ják el. Ezek a funkcionális egy­szerűsítések lehetővé teszik, hogy ne építsenek feleslegesen olyat, amire később, legalábbis egy ideig nem lesz szükség. Várhatóan no­vember végére készül el mind a hét építési rendszer ajánlott ter­veinek katalógusa. Félidőben A MAGYAR VÖRÖSKERESZT V. kongresszusa óta eltelt két és fél esztendő után — sportnyelven szólva — a félidőhöz érkezett a vörös­keresztes mozgalom a kongresszus határozatainak végrehajtásában. Az eredmények összegzése mellett éppoly fontos a soronlevő feladatok meghatározása, különösen a vöröskeresztes munka azon területein, ahol az eredmények nehezebben érnek be,.s ezért még körültekintőbb, szervezettebb munkálkodásra van szükség. Egyértelműen megállapítható, hogy a vöröskeresztes szervezetek — a közérdekű célokért önzetlenül dolgozó aktivisták munkájának kö­szönhetően — figyelemre méltó eredményeket értek el az egészség- kultúra terjesztésében, a közegészségügyi viszonyokat is javító tiszta­sági mozgalomban, a családi élet szocialista vonásainak erősítésében, az elsősegélynyújtók' képzésében, a polgári védelmi kiképzésben és a véradómozgalomban. A SOKRÉTŰ feladategyüttesből első helyen falán- az idős emberek társadalmi gondozásának helyzetét érdemes elemezni. Nem csupán azért, mert a kongresszus is kiemelten foglalkozott az idős, magukra- maradt emberek sorsának megnyugtató megoldásával, hanem főként annak okári, hogy megyénk népességének összetétele — az országos átlagnál több a nyugdíjas, a járadékos, a tanyán élő ember — szinte követelőén sürgeti a cselekvést. A gondozásra szorulók felkutatása után mind többen vállalkoztak egy-egy idős ember patronálására, gondozására. Különösen örvende­tes, hogy a szociális otthoni elhelyezés helyett mindenképpen humá­nusabb házi gondozásra a városokban és a falvakban egyre több lehe­tőség nyílt, a hivatásos és a társadalmi gondozók révén. Az sem mellé­kes, hogy a vöröskeresztes aktívák nemegyszer jártak közre a tanácsi vezetőkkel karöltve, az idős szülők, s a gyermekek kapcsolatainak helyreállításában. <! KÜLÖNÖSEN dicséretes az a kiskunfélegyházi kezdeményezés, amely az országban is egyedülálló: a vöröskeresztes aktivisták évek óta figyelemmel kísérik az eltartási szerződések teljesítését. Űjszerű és előremutató a Vöröskereszt megyei vezetőségének az a javaslata is, amely a még dolgozó, de hamarosan nyugdíjba menők felkészítését szorgalmazza a megváltozott életrend helyes kialakítására. Tekintettel arra, hogy a jcjvő esztendő a mozgássérültek nemzetközi éve lesz, széles körű társadalmi támogatást élvez az a kiskunhalasi terv, hogy létrehozzanak egy olyan intézményt, amely a mozgássérült gyermekek gondozását, oktatását, rehabilitálását segíti elő. Az egy év- zel ezelőtt megalakult mozgássérültek érdekvédelmi szövetségének lét­rehozásában is jelentős szerepet vállalt a Vöröskereszt, s a továbbiak­ban a rászorulók patronálását is megszervezik. Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni mindazokat az erő­feszítéseket, amelyek az egészséges életmód, a helyes életvitel meg­szervezését segítik elő. Az egészségnevelő munka tervszerűségének ér­dekében a Vöröskereszt megyei vezetősége középtávú programot' dol­gozott ki, melyben igen fontos szerepet kaptak az előadások, az egész­ségügyi rendezvénysorozatok, illetve a tanfolyamok. BÁCS-KISKUN megyében napjainkban 475 vöröskeresztes alap­szervezet működik több mint 45 ezer taggal. Valamennyi közép- és felső fokú tanintézményben van alapszervezet, s növekvő a vöröske­resztes munka népszerűsége az általános iskolákban is. A Vöröske­reszt célkitűzéseinek megvalósítására a szervezett tagságon kívül minden jószándékú ember támogatására számít, hogy mindazokat a feladatokat megvalósíthassa, melyeket a kongresszus határozatai ma­gukban foglalnak. < N. M. HÚSZMILLIÓ PALACK TOKAJ! • A tokaji zárt tájkörzetben több mint hétezer hek­táron termeszte­nek szőlőt. A termésből tizen­három fajta to­kaji bor készül, amit a Tokaj- hegyaljai Állami Gazdasági Bor- kombinát Válla­lat tolcsvai üze­mében palackoz­nak. Az üzemben 0,25; 0,35; 0,5 és 0,7 literes pa­lackokból, össze­sen húszmillió darabot töltenek meg. (MTI-fotó) AZ ORSZÁGBAN ELSŐKÉNT Munkavédelmi mintaműhely Baján A gépjárműjavítás az egyik leginkább 'balesetveszélyes mun­ka. Érthető, Ihoigjy az SZMT mun­kavédelmi osztálya támogatta a Volán 9. számú Vállalatának azt a kezdeményezését, hogy a me­gyében a gépjárműjavítással, kar­bantartással foglalkozó üzemek, vállalatok szakemberei számára rendezzenek munkavédelmi, meg­beszélést, s mutassák ibe Baján a Volán telepén kialakított munka- védelmi minitaműhelyt. Szerdán több mint száz termelőszövetke­zeti, álfami gazdasági, fogyasztá­si szövetkezeti, állami vállalati gépjárműjavító-műhely vezetője, az SZiMT, a Volánitröszt, a SZOT munkavédelemmel foglalkozó ve­zető munkatársa jelent meg, hagy tapasztalatokat gyűjtsön a bizton­ságos gépjárműjavításról és kar­bantartásiról. Nem érdektelen ezzel kapcsolat­ban emlékeztetni arra, hogy a Volán 9. sz. Vállalatánál az el­múlt öt év alatt jelentősen csök­kent az üzemi balesetek és a ki­esett munkanapok száma. Amíg 1076-ban 97, addig 1980 három negyedévében. 56 üzemi baleset történt, s a.z .emiatt kiesett mun­kanapok száma 2034-ről 864 nap­ra csökkent. Nem mindenütt ilyen a helyzet, a gépjárműjavító iparban még mindig sok a baleset. A cél nyilvánvaló volt: átadni szakmai és munkavédelmi tapasz­talatokat. Nemcsak a Volánnál, de más javító- és karbantartó üzem­nél is egyszerre van jelen, a régi és az új technikai, technológia. Ezért ,nem lehet elhanyagolni a régi károsító hatások elleni küz­delmet, de fel 'kell ismerni a nagy­arányú gépesítés, a vegyszerek egészségre ártalmas hatásait. A dolgozók biztonságának, testi épsége megóvásának mindig két oldala van: az egyik a műszaki, szervezési, megelőzést szolgáló esz­közök, a másik az intézkedések és szabályok 'betartása. A Volán 9. számú Vállalatánál már koráb­ban felismerték a dolgozókban, a munkavédelmi aktivistákban és a szocialista 'brigádckibain rejlő le­hetőségeket, s az általuk közölt észrevételeket a balesetet Okozó Körülményeket felszámolták. Ügy ítélik meg, hogy a meglévő gépek, berendezések megfelelő karbantar­tásával' alapvető termelési és munkavédelmi követelményeknek tesznek eleget. A munkavédelmi oktatást is úgy szervezték meg a ■vállalatnál, hogy az ne legyen sablonos', egyhangú. Az oktatásit műszaki képzettségű vezető vég­zi, megfelelő diakép, hanganyag alkalmazásával. A visszakérdezés, az esetleges pófoktatás a műve­zető feladata. A munkavédelem és a környe­zet védelme szorosain összefüggő feladat. A közúti igépjárműközle- ikedés eszközei jelentős környezeti ártalmat okoznak, így a levegő­szennyezést, zajártalmat, és hul­ladékot — gumit, fáradtolajat — eredményeznek. A 'vállalat ezért környezetvédelmi szakbizottságot hozott léitre, hogy ezeket a kár­okozásokat megelőzze, s erre kö­zéptávú intézkedési tervet dolgoz­tak ki. A vállalat által üzemelte­tett gépjárművek évenként több mint 3800 tonna benzint és 9600 tonna gázolajat használtak fel. E hajtóanyag mennyiségének fel­használása során'1870 tonna szeny- nyező anyag ikerül' a levegőbe, (szénimonoxid, széndioxid, szén- hidrogén stb.J. A járművek le­vegőszennyező hatásának csök­kentése érdekében, nagy érzékeny­ségű műszereket szereztek be a füstemisszió mérésére és csökken­tésére. A járművek 5 százaléká­nál nálpcinta mérik a füstgáz tö­ménységét, ilyen módion húszna- ponként valamennyi jármű ellen­őrzésre kerül. A vállalat éves vízfelhasználása meghaladja a 141 ezer köbmétert. Ennek 60 száza­lékát gépjárműmosásra használják fel. Ha nem használnának jó tisz­tító berendezéseket, évente 53 ton­na olaj és zsiradék kerülne a szennyvízbe. A zajártalom kiszű­résére jelentős beruházási költség­gel műszereket szereztek bg, ame­lyek még az olyan munkahelyi zaj­forrásokat is felderítik, amelyek az előírásokat nem haladják meg, de a környezetre zavaróak. A fáradt­olaj regenerálására a vállalat üzeiriet hozott létre Kecskeméten, amelynek során 28 800 liter olajat nyertek ebben az évben.- A javítóműhelyek vezetői elé­gedettségüknek adtak kifejezést a látottak során, megállapítva, hogy ai munka- és 'környezetvédelemhez nem csak a nagy beruházások, hanem az egyszerű eszközök is megfelelők. A tapasztalatcsere feltehetően javítja a megye gép­járműjavító és -karbantartó mű­helyek munkavédelmi helyzetét, amely egyben a környezet védel­mére is jó hatással lesz. Gémes Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom