Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-27 / 227. szám
4 • PETŐFI NÉPÉ • 1980. szeptember Sí. Bfjnfértés Hm szegedi fajták Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon a szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet két fajtával jelentkezett, és mindkettővel első díjat nyert. A két nyertes, a GK Szeged búza és az MSC 515 jelű kukorica. A fehérjetartalma magas A GK Szeged értékelésénél elsőként vették figyelembe, hogy fehérjetartalma rendkívül magas, több mint 15 százalék. A nálunk termesztett fajták sorában elsők között áll. Sok benne még, ami a fehérjetartalom velejárója, a keményítő is. A fajta korán érik, jól tűri a szárazságot és ellenáll a gombabetegségeknek is. Bár a besorolás szerint, takarmánybúzának számít, de nem árt, ha megvizsgálják átadás előtt a termelők, mert jó minőségű talajon a kenyérgabona értékével is felér. Sok gazdaságban az idén 7—8 tonna felett termett hektáronként a GK Szeged. Apróbb parcéllákon betakarítottak H tonna felett is. Tehát újabb jó tulajdonsága a fajtának, hogy bőven termő. Mellette szól, hogy szára szilárd, tehát a májusi, júniusi szeleknek, viharoknak ellenáll. Emellett tudniok kell a termesztőknek, hogy igényes növény; meghálálja, ha vetés előtt 3,5—4 mázsa műtrágyát kap a föld. Úgy tartják, hogy csak akkor számíthatnak rekorderedményre, ha már októberben elvetik a magot A GK Tiszatáj nem igényli ezt a koraiságot. Éppen ezért kukorica után is vethető. Tíz tonna hektáronként Az MSC 515-ös kukoricafajta az 500-asok sorozatában az egyik legjobban termő, de lényegesen korábban érik, mint ahogy ez a magas számból következne. Nagy előnye, különösen most, amikor elhúzódott az ősz, hogy érés közben rendkívül könnyen megszabadul felesleges nedvességétől. Tehát esetleges szárítása is kevesebb. üzemanyagot kíván majd. Hidegtűrésből jelesre vizsgázott, hisz az idei hűvös nyár nem okozott veszteséget a fajtánál. A szakemberek szerint nagyüzemi méretekben képes 8—10 tonnát teremni hektáronként, de regisztráltak már apróbb parcellákon 12 —14 tonnát is. A fajta közkedveltségét jelzi, hogy az idén 1200 tonna vetőmagot kértek a termelők, amely körülbelül 65 ezer hektárra lesz elegendő. A szegedi kutatók szerint elsősorban genetikai tulajdonságaival tűnik ki, alkalmazkodóképessége jobb, termése biztonságosabb. Az MSC 515-ös fajta igényli, hogy korán vessék, mert a kisebb lehűlések nem tesznek kárt a növénykezdeményben. Meghatározták az egy hektárra eső optimális tőszámot is. Legjobb, ha 50—55 ezer növény zöldell egységnyi területen. Az MSC 515-ös őrzi a mezőhegyesi ős jó tulajdonságait, tehát termesztésre elsősorban Bács, Békés és Csongrád megye gazdaságainak ajánlják. Zsuzsa, az ifjúsági felelős 'T'úlzás nélkül lehet fiatalok -*■ üzemének nevezni a Szökés Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyárát, hiszen a kollektívának több mint kétharmadát harminc éven aluliak alkotják. S találhatók az ifjabb nemzedék soraiban olyan megnyerő föllépésű, a munkában szorgalmas és ügyes emberek, mint amilyen Juhász Sándorné. A szakszervezeti bizottság titkárának, Váczi Lászlónak külön Őröm, hogy a huszonegyéves fiatalasszony nagy kedvvel vesz részt a mozgalomban. — Az idén választottuk meg Zsuzsát szakszervezeti bizottsági tagnak — meséli róla. — Az aranykoszorús Zrínyi Miklós brigádban dolgozik, a székösszeállítóknál, ott bizonyította, hogy jó szervezőkészsége van, az emberi magatartása példás, és ami szintén lényeges: szívesen vállalna feladatokat a szakszervezetben. Ennek alapján lett az szb ifjúsági felelőse. A megválasztása óta nem lanyhuló lelkesedéssel oldja meg a bizottságtól kapott feladatokat. Sőt, saját jó ötletekben sem szűkölködik. Olyan fiatalnak ismertük meg, akire később még komolyabb szerepet is rá lehet bízni a tömegpolitikai munkában. A nyúlánk termetű, faraner- nadrágos ifjúsági felelős ott van minden gyári sportrendezvényen, vetélkedőn, minden összejövetelen, s nemcsak szervezőként, hanem versenyzőként is jeleskedik. Most a munkahelyén serényen illesztgeti össze a fa székalkatrészeket. — Idősebbektől többször hallottam a véleményt, hogy a fiatalokat nehéz bekapcsolni a szak- szervezett tevékenységbe, önt mi vonzotta a mozgalomba? — kérdem tőle, — Szakszervezeti tag vagyok, amióta dolgozok. Ide a gyárba hetvenhatban jöttem át a BRG magnetofongyárból. A Zrínyi brigádban ismertem meg Komáromi Imrénét, a brigád vezetőt, aki szakszervezeti bizottsági tag. Sokszor volt alkalmam látni, amikor mozgalmi ügyeket intézett, az emberek ügyes-(bajos dolgaival foglalkozott. Szimpatikus volt, amit csinált. Bevallom, az ő hatására támadt föl bennem az érdeklődés a szakszervezeti munka iránt. A lászlófalvi tanyavilágban nőtt föl Juhászné, onnan jött munkát keresni a városba. Szakmát nem tanult a nyolc általános elvégzése után, mert gyerekfejjel gondolkodva mindjárt pénzt . akart keresni. Most már bánja, hogy a maga idejében nem tulajdonított jelentőséget a szakmaszerzésnek. Szerencséjére pótolhatja majd a mulasztást gyári felnőtt szakmunkásképző tanfolyamon. Ezt el is várják tőle a szakszervezetben és a barátai is a brigádban. ■ — Mi a teendője egy ifjúsági felelősnek? — Nagyon fontos feladat a munkába lépő fiatal dolgozók, az új szakmunkások megnyerése szakszervezeti tagnak. De ez még nem minden. Figyelemmel kell kísérni a beilleszkedésüket, és ebben segíteni is kell nekik. Törődnöm kell azzal is, hogy a fiatalok hozzájuk méltóan részt vegyenek a munkaversenyben. Megjegyzem, nagy buzdításra ezen a téren nincs szükség. A fiatalok szívesen vállalkoznak nálunk mindenre, csak lássák, hogy annak van értelme. Nemrégiben új ifjúsági brigádot alakítottak a kárpitosüzemben. József Attila néven. Ebben én is közreműködtem. Előfordul, hogy magánjellegű gondjaikat osztják meg az ififelelőssel a gyár fiataljai. Nemrégiben arról panaszkodott neki elkeseredve az egyik munkatársa, hogy hiányzását igazolatlannak minősítették. Zsuzsa meghallgatta az igazságkereső szavakat, de aztán felvilágosította az illetőt, hogy az „ítélet” jogos volt. Mert mi lenne, a fegyelemmel, ha a hiányzásokat elnéznék? Végül, is 'belátta a munkatársa, hogy ' hibázott. Juhász Sándornét nagy megtiszteltetés érte júniusban: részt vehetett az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének megyei küldöttértekezletén, s ott tapasztalatokat gyűjthetett. Meglepetésére a Szakszervezetek Megyei Tanácsának küldöttértekezletére is delegálták. , — Nagy érdeklődéssel várom ezt a fontos eseményt. Ahhoz, hogy ott szót kérjek, még túl fiatalnak, kezdőnek érzem magam. Azt várom az értekezlettől, hogy megszívlelendő, hasznosítható véleményekét hallók majd a szak- szervezetek régi aktivistáitól, vezetőitől. A. T. S. Bácskai húsipari, borászati termékek • A Csepeli Munkás ÁFÉSZ vendéglátó egységében megrendezett termékbemutató résztvevői a BÁCS- HÜS és a Bajai Mezőgazdasági Kombinát vezetőinek tájékoztatóját hallgatják. Csepelen A főváros XXI. kerülete Csepel, néhány évtizede még önálló település. Napjainkban már százhúsz- százharmincezres lélekszámú városrész, a Duna és a folyó ráckevei ága által közrefogott sziget északi csücskében. Központjában a modern, öt-, tízemeletes házakkal teletűzdelt utcasorokon nagyvárosi forgalom. Pár utcával kijjebb a Vas- és Fémmű, ahol negyvenezren dolgoznak. Távolabb kertes családi otthonok, földszintes vagy kétszintes házak ezrei, és Kecskemét külső kerületeihez hasonló környezet. A XXI. kerület lakóinak, a vasmű dolgozóinak a kezdeményezésére 1972-ben alakult meg a Csepeli Munkás Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Kétezerötszáz tagja váltott részjegyeket, hogy anyagilag is hozzájáruljon az üzlethálózat megteremtéséhez, az akkoriban elég szerény bolthálózatú kerületben. Nyolc év alatt a Csepeli Munkás AFÉSZ-nek 40 kereskedelmi egységet sikerült létrehoznia a szigeten, és a főváros VIII; kerületében, a Ganz-MÁVAG gyár előtt, ahol húsboltot nyitott A szövetkezet négy ABC-áruháza közül a legnagyobb a csepeli Deák téri piacon működik, egyéb élelmiszer- és húsboltjai a városrészben szétszórva, ahol az állami kereskedelemnek elég ritka az üzlethálózata. Csepel és Baja kapcsolata régi keletű. A felszabadulás előtt sokan helyezkedtek, el a vas. és fémműben olyan szakmunkások a Bácskából, akiknek otthon nem volt munkalehetőségük. 1945 után pedig a csepeli gyáróriás dolgozói közül jöttek Bács-Kiskun megyébe, hogy falujáróként pártmunkásként téeszszervezőként segítsék a mezőgazdaság szocialista átszervezését A vas- és fémmű pártbizottsága serkentette a Csepeli Munkás ÁFÉSZ-t arra, hogy teremtsen kapcsolatot a kereskedelemben is a fővárosi XXI. kerület és a Bácska között a Duna-parti város pártbizottsága pedig támogatta a kezdeményezést A napokban éppen ezért rendezett közös termék- bemutatót a Csepeli Munkás ÁFÉSZ egyik nagyforgalmú egységében a Bácskai Húsipari Közös Vállalat és a Bajai Mezőgazdasági Kombinát. A BÁCSHÜS 38-féle húsipari készítményét, a kombinát pedig italait mutatta be a csepeli szövetkezet e két szakmában érdekelt kereskedelmi dolgozóinak, üzletvezetőinek. Megtekintették a termékbemutatót a fővárosi XXI. kerületi Tanács és a pártszervek képviselői is. A csepeli élelmiszer- boltok árukínálatának, választékának növelésében, a lakosság színvonalasabb kiszolgálásában részt vállalhatnak Bács-Kiskun megye más élelmiszeripari üzemei, vállalatai is. A húsipari, borászati termékbemutató jó alkalom volt a csepeli kereskedelmi szakembereknek arra, hogy a két vállalat készítményeit megismerjék. Tény, hogy a bemutató után a Csepeli Munkás Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet üzletvezetői jelentős megrendelést adtak fel mindkét vállalatnak, és várják a pontos, folyamatos áruszállítást. K. A. számú ABC-áruházában a Bácskai Hús• A csepeli Deák téri piac mellett az áfész 1. ipari Közös Vállalat 25-féle húsipari készítményét szeretnék forgalmazni a csepeliek. • A XXI. kerületi Karácsony Sándor utcában, a Vas- és Fémmű közelében nyílt meg a BÁCSHÜS, valamint a csepeli áfész közös mintaboltja, ahol a bajai vállalat termékeit árusítják. Németh Attila boltvezető az első vásárlót szolgálja ki. (Tóth Sándor felvételei) iatifflihlos ET6 6611 TITKA-FANTASZTIKUS REGENY(17)— Táncoltak. És engem bámultak. Aztán a fickó elment telefonálni, a nő tovább bámult engem, a parkett kellős közepéről. — Erzsébet? — Igen. — Khm... Khm... bocsánat ... — Foxman, torkát reszelve, József felé fordulva bemutatkozik. — A fiatalurat még nem ismerem. A nevem Emanuel Foxman. — A vőlegényem... látja, professzor úr, milyen kedves fiú? Ugye, József, te igazán kedves fiú vagy? — Igen, igyekszem... A kedvedért. Csakis a kedvedért... — Képzeld, József, a professzor úr a delfinekről beszélt nekem... nagyon érdekes dolgokat mondott ... hogy a delfinek nyelvét miért nem lehet megfejteni... és hogy mennyire okosak, pedig őket nem a munka tette okossá... — Ha nem a munka, akkor ml teszi okossá az embert? A professzor hallgat, Mária, mintha vizsgázna, úgy magyarázza Józsefnek az előbb hallottakat, hogy azzal a professzor tetszését is megnyerje. — Először is, az ember nem delfin, és a delfin nem ember. — Ennyit én is tudok... — József morog, mint egy álmos kisfiú. —De mindezt csak a delfinek tudnák elmondani, ennyi delfinnel kapcsolatos rejtélyt csak a delfinek lennének képesek megmagyarázni. Nahát, de gyönyörűek! — József csak most' veszi észre a medencét, a delfineket... Igazán gyönyörűek. Foxman csöndesen, elégedetten ' mosolyog. Aztán megszólal: — Nézze, fiatalember. Tudom, hogy maga rákkutatással foglalkozik. Válaszoljon nekem egy kérdésre: miért van az, hogy noha minden második ember rákban hal meg, az állatok közt szinte ismeretlen a betegség? — Az állatok többsége nem betegségben pusztul el. A többségnek egyszerűen nincs ideje arra, hogy valamilyen halálos betegséget' szedjen össze magának. Mire megbetegedne — ahogy mi, emberek a betegséget definiáljuk — már meg is ette egy másik állat. — Természetesen. De azért én elgondolkoznék azon, hogy a rák, a sejtburjánzás csak néhány kultúrnövényben és az embernél fordul elő... egyébként nem. — Azt hiszem, professzor úr, hogy az állatok eleve egészségesebben élnek, mint az emberek többsége. — József úgy érzi, hogy a professzor csak udvariasságból beszélteti, ezért le .akarja zárni a beszélgetést. — Tudja, professzor űr, ha a véleményemet kérdezi, ennyit mondhatok mindössze: az állatok többet vannak levegőn ... — Igen! Ez az! Maga nagyon értelmes dolgot mondott, tudja meg, fiatalember! S tudja-e, hogy hol a legtisztább a levegő? ■w- Tudom. A vízben. — Brávó, fiatalember! Maga igazán pompásan gondolkozik! Öröm magával beszélgetni! Most már értem magát, kedves Mária, mindent értek... és gratulálok — Ugyan, professzor úr... ez a szakmám. Ezt tanultam. — És a megoldás? Mi a megoldás? — Ezt nem tudom. Sajnos, fogalmam sincs. — No, egyet ajánlhatok. Hallgasson ide, fiatalember! Az én intézetemben minden dolgozó számára kötelező a vízhez szoktatás néhány gyakorlat- sorozata. Az én dolgozóim életében — én legalábbis ezt szeretném — a víz nem idegen; ellenséges elem, hanem segítő orvos, jólelkű barát. Nyugtatja az idegeket, gyorsítja az agyműködést, fejleszti az izmokat, s pompás levegőhöz Juttatja a tüdőt, az egész szervezetet, — Professzor úr, az úszás valóban n agyon egészséges ... — Ej, fiatalember, nem az úszásról van itt szó: a vízről, mint elemről. Próbált már maga vízben szeretkezni ? — Nem kérem, nem... bár nem hiszem, hogy ez idetartozna .. — Nem baj. Csak a példa kedvéért mondom. A vízben sokkal könnyebb, jólesőbb, lebegőbb a mozgás... — Akkor a madarak miért nem a levegőben szeretkeznek? — Nagyon kedves fiú maga... — Foxman nevet. — Igazán nagyon vicces... Remek, igazán remek .,. Egyébként -azért nem, mert akkor lezuhannának: hiszen a madarak fajsiúlya nem azonos a levegőével. De a halak, az ember fajsúlya hozzávetőleg annyi, mint a víz fajsúlya. — Igaza van, professzor úr, valóban csak szellemeslkedtem. Bocsásson meg. — Semmi baj. Jót nevettem. Igazán jót nevettem*. Szóval, a vízben való szeretkezést csak azért említettem, hogy felhívjam a figyelmét arra a látszólag mellékes körülményre, hogy a vízben mozogni sokkal kényelmesebb, hogy úgy mondjam: lelkesítőbb, mint a földön, vagy akár a levegőiben. — Repülni se lehet rossz... — sóhajt föl Mária, ártatlanul. — A repülés folyamatos munka, leszámítva a siklórepülés rövid . szakaszai t... A madarak a legszabadabbak, de a legbutábbak is. Alig lehet őket valamire megtanítani... — A sólymok nem buták.. — Dehogynem. Jó, rendben: dolgozni azt tudnak, elismerem. De játszani... érti Mária.... az emberrel játszani még a legjobban idomított madár sem tud. De nem erről van szó. A fiatalembert én arról akarom mindösz- sze meggyőzni, hogy az élet számára a víz sokkal megfelelőbb közeg, mint a szárazföld. Vagy a levegő... (Folytatjuk)
