Petőfi Népe, 1980. július (35. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-10 / 160. szám
1980. július 10. • PETŐFI NÉPE • 3 TÖBB MINT NÉGYZETMÉTERKÉRDÉS! Kereskedés régen és ma Pusztán a négyzetméternyi növekedéstől várni a kereskedelmi ellátás javulását, kevés a vevő boldogságához. Ha leírjuk: a megye- székhely kereskedelme területileg ebben az ötéves tervben, az 'év végéig várhatóan 16 ezer négyzetméteres! nagyobbodik, ezzel a felületi terjedését tudjuk érzékeltetni. Ez azonban még .nem minden, hiszen csak számszerűséggel az eladás, az. ellátás színvonalát aligha lehet hűen érzékeltetni. □ □ □ Idősebbek mesélik, hogy az egykori kecskeméti úri kaszinóban az évente ott megivott húsz. üveg pezsgőn kívül sokkal több nemes Italt az egész város lakossága pem fogyasztott. Az .élelmiszerboltokban palackozott italt nem tartottak. 1949-ben Kecskeméten több száz kocsma adott otthont a bú- félejtőknek. Az ABC-t ekkor még csak az iskoláskönyvek címlapjáról ismerték. Az 50-es évek elején sem érezhette magát a lakosság túlságosan elkényeztetve, örült, ha a hétközepi szűkösebb napok után a hét végén margarinhoz, olajhoz jutott. Zsíros kenyér, szalonna, sóval, paprikával, az járta sok családnál a nehezebb években. Az erősödés a kereskedelemben ma a tegnapi, a tegnapelőtti múlt maradványa — öröksége — talaján, azt fokozatosan felváltva megy végbe. Emlékezhetünk rá, milyen viszolygó érzés volt az azóta már lebontott kecskeméti Nagykőrösi utcai készruhaüzletben vásárolni, mialatt bujkálni kellett a. mennyezetet tartó támasztékok között. Többen láthatták, hogyan futottak szét a patkányok, amint a tőszomszédságában levő romos házakat bontották. Csip-csup boltok is megszűntek, ugyanitt, ugyanebben az időszakban, hogy helyet adjanak a jövőben itt épülő nagy Centrum Áruháznak. Bomlik, omlik a Batthyány utca is.* Tíz boltja szűnt, vagy szűnik meg — mondhatnánk a VI. ötéves terv előestéjén —, hogy a kis alapterületű, 30—40 négyzet- méteres, elavult elárusítóhelyeket a városban négy-öt, 1000—1500 négyzetméteres nagyobbal váltsák föl. □ □ □ A váltás, á változás már napjainkban történik. Minőségi változás ez, hiszen például a kecskeméti UNIVER ÁFÉSZ-nek még az idén elkészül a Május 1. téri 2800 négyzetméteres ABC-je, valamint a Széchenyivárosban, az Akadémia körúton az a korszerű, ezer négyzetméteres' másik ABC- áruháza, amelyhez a „szomszéd”, a' Dunavidéki Vendéglátó Vállalat négyezer adagos konyhát, éttermet és eszpresszót épít. Mindez a széchenyivárosiak jobb ellátását fogja szolgálni, akárcsak a már nemrég átadott Nyíri úti állami gazdasági szaküzlet, az E—5-ös úthoz közel, tavaly ősszel megnyílt ZÖLDÉRT - üzlet, vagy az a legújabb, alig több mint egy hete árusító zöldség-gyümölcs "bolt, amely az Aradi’ vértanúk terén áll. Jelénleg már 17 üzlete van a fejlődő Széchenyiváfosnak, amely négy és fél ezer négyzetméter eladó- és raktárterével, ha nem is minden tekintetben képes felzárkózni a megyeszékhely ősibb belvárosának kereskedelméhez, jó eredménye ez a közelmúltnak és a jelennek. □ □ □ A kereskedelem azonban jóval több, mint négyzetméterek ösz- szességével mérhető bolti, raktári terület. A rendelkezésre álló anyagi és személyi feltételek birtokában a vásárlóknak az is nyereség, ha az ellátásban részt vevők tudatosan törekszenek saját erőforrásaik jobb kihasználására, annak korszerűsítésére, ami már megvan, de nem félnek megválni a régitől sem. Ezt teszi a Széche- • nyivárosban jó egy évtizede első árudájával honfoglalónak számító ZÖLDÉRT is. Volt, műkertvárosi 25-ös számú boltjában — amely ott kevésbé szükséges —gyógyszertárat alakítanak ki, s ezért a 25-öst áttelepítették az ellátatlan széchenyivárosi Aradi vértanúk terére. A nemrég megnyitott, három hűtőpulfos üzletről már fényképet is közöltünk lapunkban. Amint arról is beszámolhatunk, hogy az idejétmúlt, első itteni faárudáját, amely inkább városképrontó, mint hasznos üzlet (havi bevétele már a 20 ezer forintot sem igen éri élj, lebontja a ZÖLDÉRT Vállalat. Ez is része a minőségi változásnak. □ □ □ Minőségében javulhat a kereskedelem azáltal is, hogy ha mindenütt hozzáértő, felkészült, a vevővel külön kérés nélkül is foglalkozó eladókkal lehet dolgunk. Amíg azonban rohamosan nő a szakképzetlen dolgozók aránya, amíg egyeseket naponta oktatnak: ha belép egy idős néni, vagy bácsi az üzletbe, annak illik köszönni (nem mintha a többinek nem kellene!!, amíg a munkaigényes élelmiszer-kereskedelemből szinte menekülnek az eladók, amíg a ZÖLDÉRT Vállalatnál tanulónak felvett hét fiatalból három máris odébbállt, s a kereskedés a zöldség-, gyümölcsforgalmazásban is kénytelen egyre inkább szakképzetlenekkel beérni. — e minőségbeli, szakmai és emberi gondok manapság -nagyobbak a pénzügyi, beruházási gondoknál is. Megoldásuk ezért halaszthatatlan. Kohl Antal HAZAI PERZSA 9 A Békésszentandrási Szőnyeg- szövő Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezet, hat község nődolgozóinak biztosít munkalehetőséget. A perzsa, a torontáli és a vegyes technikával szőtt szőnyegekből, idén már tizenki- lencezer négyzetmétert szállítanak a szövetkezetből hazai és külföldi megrendelőknek. Ez kétezer négyzetméterrel több a tavaly készített mennyiségnél. (MTI-fotó.) Július 18-án nyílik a Szegedi Ipari Vásár A szegedi Marx téren gyors ütemben építik a pavilonokat a július 18-án nyíló ipari vásárra. Ezekben és a szomszédos középületekben kap helyet a hazai ipar 250, a vásáron részt vevő vállala-j ta és szövetkezete, nagy számban jelentették be részvételi szándékukat a finn, jugoszláv, lengyel és szovjet vállalatok is. A legtöbben az egy évtizedes hagyományosán szereplő jugoszláv cé? gek lesznek. Szeged szovjet testvérvárosából, . Odesszából pedig 65 vállalat nevét jegyeztették- be a vásári, katalógusba. Szövetkezeti szakemberek országos találkozója „Pannónia ’80” elnevezéssel az idén tizenegyedik alkalommal rendezik meg a szövetkezeti-szákemberek országos találkozóját augusztus 23. és szeptember 5. között Harkányban. A találkozókon elsősoriban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek feladataival foglalkoznak majd, de napirendre ‘kerülnek a másik két nagy szövetkezeti ágazat — az ipari és a fogyasztási szövetkezetek — időszerű kérdései is. Mit kell vásárolni az első osztályosoknak? A kijvetkező/tanévben csaknem 170 OOO gyermek lesz első osztályos tanuló, az iskolásjelöltek szülei már igyekeznek beszerezni az iskolai felszereléseket, s érdeklődnek: mit, milyen taneszközöket vásároljanak? Tájékoztatásként a Művelődési Minisztérium illetékesei elmondták: a taneszközök beszerzésekor ne vásároljanak felesleges eszközöket. Az első osztályos tanulók számára a tanév kezdetén csak néhány — három vonalas és két kockás — füzet szükséges. Az előkészületek során tehát rie vegyenek nekik ennél több füzetet. Ajánlatos viszont megvásárolni a technika egységcsomagot, a színes papírkészletet, egy csomag írólapot, 8—10 rajzlapot, a megfelelő írószereket, rajzeszközöket! Fontos, hogy az elsős gyermeknek legyen két grafitceruzája, két posta- . ironja, hat színes ironja, 6—8 zsírkrétája, valamint hatszínű víz- festékkészlete, egy vékony és egy vastag ecsetje, rajztáblája, egy tubus ragasztója, egy tubus fehér temperája, egy doboz gyúrmája, és egy egyenes vonalzója. Szükséges lesz az iskolában a számolókorong, a számolópálca, a mérőszalag, a hurkolópálca, úgyszintén a szögletes zsebtükör, és két dobókocka. Golyós- vagy töltőtollat a tanév elején nem használnak az elsősök. A szülők, mielőtt ezeket megvásárolják, tanácskozzanak gyermekük tanítójával. AZ 1979 JÚLIUSI ÁREMELÉSEK TAPASZTALATAI Árdosszié :// ||§g A párt és a tömegek kapcsolatának az utóbbi két évtized legnagyobb erőpróbájára, 1951 ótá a legnagyobb arányú áremelésre 1979. július 23-án kérült sor. A közismerten nehéz gazdasági helyzetben nem volt lehetőség valamennyi főbb' társadalmi réteg teljes körű kártalanítására. Következésképpen a magas jövedelmű, s az átlagosnál többet fogyasztó rétegek reálbére csökkent. A legnagyobb mértékben az energiaárakat — átlagosan 34 százalékkal — emelték. Az élelmiszerárakat átlagosan 20, a személygépkocsik árait átlagosan 'ugyancsak 20, a bútorokét 16, az építőanyagokét 12, a cipőkét 27, a mosó- és öblítőszerek, valamint a szappan árait átlagosan 19 százalékkal emelték. A szolgáltatások közül a mosoda és a vegy- tisztítás díjai 30, a cipőjavítási díjak 45, a színház, a mozi, valamint egyéb rendezvények hely- árai 30 százalékkal nőttek. Az áremelések hatására csökkent, illetve több esetiben megszűnt a fogyasztási cikkek és szolgáltatások dotációja. Vagyis csökkentek a levonások az állami költségvetésből, az össztársadalmi szükségletek kielégítésére szolgáló központi pénzeszközökből. Tehát igazságosabb lett a javak elosztása, az egyén fogyasztásának jelenleg kisebb részét fizeti a közösség egésze. A társadalmi méltányosság meghatározott területeken (például oktatás, egészségügyi, ha a szükségletek kielégítését nem tehetjük a személyes jövedelem nagyságától függővé, indokolhatja az állami támogatást. A lakbéreknél, a személyszállításnál, a városi tömegközlekedésnél, a' kommunális szolgátatásoknál nem cél, hogy a díjak fedezzék a teljes költségeket, de időről-időre ezeknek a díjtételeknek is követniük kell a ráfordítási arányok változásait, mérsékelve az állami támogatásokat. Az 1979 'júliusi áremelés csaknem hasonló mértékben érinti a társadalmi osztályokat és rétegeket. Az átlagnál néhány tized százalékkal kisebb a parasztság és néhány tized százalékkal nagyobb a nyugdíjasak fogyasztását jellemző árindex. A számítások azt .mutatják, hogy a jövedelemkiegészítések országos átlagban csak az élelmiszerek és a háztartási energia áremelkedéséből adódó többletköltségeket fedezik. A nem fizikai (szellemi! foglalkozásúak háztar-, fásainak élelmiszer- és energiatöbblet-kiadásai meghaladják a jövedelemkiegészítések összegét. Ennél is nagyobb arányú a, fedezethiány az önállóak háztartásaiban, mivel az önálló keresők nem kapnak jövedelemkiegészítést. A munkáscsaládoknál a jövedelemkiegészítés valamivel meghaladja a két alapvető kiadáscsoportban bekövetkezett áremelés összegét. Az 1979 júliusi áremelés hatása társadalmi rétegeződés szerint, a júniusi benzináremelést is beleértve: Áremelés egy főre jutó éves hatása« Ft Munkásoszt. Szövetkezeti par. Két* ős jövede lműek Nem fizikai (s zellemi) togl. Nyugdíjasok Lakosság összesen Él elmiszer, fűtés háztartási energia 1734 1365 1497 2198 1876 1813 Egyéb 790 774 839 1173 363 813 Összesen: 2524 2139 2336 3371 2239 2626 Jövedelemkiegészítés eg# főre, Ft 1873 1507 1744 1936 2089 1860 Az intézkedések lakossági fogadtatása — a súlyos gazdasági hatások ellenére — kielégítő volt. A közvélemény jól vizsgázott politikai érettségből, felelősségérzetből. Bebizonyosodott, hogy a szocialista rendszer stabilitását mind kevesebben mérik már kizárólag az árszínvonal alakulásával. De a jelentős áremelések olykor kétségeket szültek amiatt, vajon meg tudjuk-e oldani az előttünk tornyosuló feladatokat. A kétségeket, az aggodalmakat is többnyire felelősségtudat, ten- niakarás hatotta át. Az intézkedések sokakat rádöbbentettek, mások előtt nyilvánvalóbbá tették, hogy az egyén és a társadalom sorsa egymástól elválaszthatatlan. Jobban, máskéht kell dolgozni ahhoz, hogy úrrá lehessünk gondjainkon. Akár akarjuk, akár nem, a világgazdasági kihívás elől nem tudunk kitérni. A fogyasztói áremelések fogadtatása során szerzett tapasztalatok jelzik," hogy a tudatformáló munkában a- rutin nem elégséges. Napjainkban elkerülhetetlen a pályamódosítás, a megújulás. Ezt mind az ármechanizmus, mind á társadalmi-gazdasági feltételek érdemi változása szükségessé teszi. / —cs —f-ATHÉNTŐL MOSZKVÁIG 8. Világcsúcseső Melbourne-ben 9 Hárman a győztes kardcsapatból: Gerevich, Kovács és Kárpáti. Jobbról a második. Pillér, a csapat szakvezetője, az 1932. évi olimpia egyéni kardbajnoka. „A VILÁG joggal ~ van meggyőződve arról, hogy hibáztunk, amikor a XVI. Nyári Olimpiai Játékok rendezési jogát Melbourne városának ítéltük” — jelentette ki Avery Brundage, a NOB elnöke két esztendővel az ünnepélyes megnyitó előtti kényszerű helyszíni szemléje végeztével. Valóban kevés újkori olimpiát előzött meg annyi bonyodalom, mint az Ausztráliában, szervezett játékokat. Az első bomba még 1956-ban, a NOB Mexikóvárosban tartott ülésén robbant, amikor véglegessé vált, hogy az ausztrál kormány egy régi, idejétmúlt rendelkezését az olimpiára való tekintettel sem oldja fel azt az előírásók' hogy a lovas versenyek résztvevőinek négylábú segítőtársai a .beszállítás előtt hat hónapig vesztegzár alatt legyenek az Egyesült Királyság, Írország vagy Űj- Zéland területén. Eze^k után az olimpia teljessége érdekében a NOB-nak kellett engedni szabályaiból!' A Nemzetközi Olimpiai Bizottság kénytelen volt beleegyezni, hogy az olimpiai lovas- versenyeket más országban és más időpontban rendezzék meg. De az előkészületek még ezt követően sem kezdődtek meg Ausztráliában. A kormány állandó jelleggel elnapolta a játékokat anyagilag támogató döntését, és végül Brundage elnök említett, 1954-ben tett látogatása idején is csák tervekkel ismerkedhetett, de a munkálatokból úgyszólván semmit sem látott. Az egykori beszámolók szerint Brundage egyértelmű, erőszakos fellépése és kemény bíráló nyilatkozata ébresztette fel az ausztrál hivatalos köröket, akik ezek után az ország jó hírét, tekintélyét -féltve presztízskérdésnek tekintették az olimpia megrendezését. AZ 1956 QSZÉN Közel-Keleten kirobbant fegyveres . konfliktusok nagymértékben veszélyeztették az olimpiai játékokat. Az emlékezetes szuezi válságot a magyar ellenforradalom követte, s egyes országok, (mint Hollandia, Svájc, Spanyolország, Egyiptom, Libanon, Kínai NKj, a kialakult helyzetre való tekintettel, lemondták sportolóik olimpiai részvételét, így végül csak 67 ország versenyzői — köztük a két német állam közös csapatának sportolói — vonultak fel az átalakított stadion küzdőterén. Nemcsak a részt vevő országok névsora, hanem az egyes sportágak indulógárdája is erősen foghíjas volt. Sokak mindenféle politikai meggondolástól teljesen függetlenül, a magas költségek miatt maradtak távol, s ez elsősorban a csapatsportokat érintette, nagyszerű alkalmat kihagyva. Melbourne ugyanis az akkori idők legjobbjainak valóságos csúcsesővel kísért csodás verse- • nyét hozta. * A TIZENNÉGY számban felállított új világcsúcs, a negyvenöt számiban feljegyzett olimpiai rekord minden szónál többet mond a versenyek színvonaláról. S hadd idézzük e nagyszerű eredménylista mellé néhány kiemelkedő szereplő nevét, teljesítményét. Az első helyre rögtön Vlagyimir Kuc, a szőke, lobogó, hajú leningrádi tengerész kívánkozik. Már az első napon ámulatba ejtette a világot, hiszen a 10 000 méteres versenyben ötezres részideje jobb volt Zatópek négy évvel korábbi győztes teljesítményénél. A brazil Ferreira da Silva és az amerikai Perry O’Brien pedig 'egyaránt sikerrel védte meg hármasugrásban, illetve súlylökésben olimpiai elsőségét. A hatalmas termetű O’Brien egyben forradalmasította a súlylökés technikáját, hiszen a dobás irányának .háttal állva csaknem guggolva • Papp László: a harmadik aranyérem. kezdte lendületét, hogy utána elsőként szálljon a súlygolyó tizen- nyocl méteren túlról kezéből. Az amerikaiak azonlbah már csak a férfiatlétikában tudták megőrizni egykori fölényüket, a huszonnégy versenyszám közül tizenötöt megnyertek. Oszásban például a házigazdák vitték el a pálmát. Ekkor tűnt fel a három olimpián át oly fényesen ragyogó * csillag, Dawn Fraser. A világ eddigi egyetlen úszója, aki három olimpián át egy számban diadalmaskodott. Igaz, hogy közben jp húszéves világcsúcson' több miht hat másodpercet (!!j javított a 100 méteres női gyorsúszásban, s elsőként lépte át jj bűvös egyperces határt. DAWN FRASER Melbourne-ben kezdte, Papp László viszont itt fejezte he csodálatos olimpiai pályafutását. A magyar válogatott jelenlegi népszerű , kapitánya a túlsó féltekén nyerte a világ eddigi egyetlen ökölvívójaként harmadik olimpiai bajnokságát. London és Helsinki után Melbourne- ben sem talált legyőzőre. Pedig áz elődöntőiben az a Pietrzykowski volt az -ellenfele, akivel szemben Varsában két hónappal korábban döntő fölény miatt leléptették. Am kevesen tudtak úgy harcolni, küzdeni, mint Papp László. A népes küldöttségből csupán néhány kivételes tudású sportember akadt, mint a tornász Keleti Ágnes (ta0 Vlagyimir Kuc: már az első napon ámulatba ejtette a világot. lajos gerendán, felemáskorláton nyert, és tagja vojt a győztes kézi- szercsapatnak). Kárpáti Rudolf és a kardcsapat, a Rajki Béla vezette vízilabda-válogatott, és az Urányi, Fábián kajak- kettes, akik a nehéz körülmények között is megálltak helyüket. A MAGYAR SPORT sajnos nem tudta újabb, az 1952 évihez hasonló szerepléssel megerősíteni ragyogó helyét az élvonalban. A Helsinkiben aratott tizenhat bajnokságot pedig jelentős fejlődés követte. Az egyetlen, bár látványos nagy bukás a labdarúgók világbajnoki kudarca volt, mikor 1954-ben a remélt elsőség helyett csak második lett a válogatott. A sport többi ágában remfek fellendülés tanúi lehettünk. Az 1954-ben Bernben, illetve Torinóban rendezett atlétikai, illetve úszó Európa-bajnokság eredményei, a magyar kosárlabdázók Éurópa- bajnoki elsősége, az Iglói futóiskola Iharos, Rózsavölgyi, Tábori trió világrekord-sorozata és megannyi kiváló eredmény után Melbourne-ben tulajdonképpen Helsinki ismétlődhetett volna. De a magyar sport az éremtáblázaton még így is a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Ausztrália után a negyedik helyen állt, kilenc első helyezésével, a pontversenyben a közös német csapat mögé, eggyel hátrább szorult. A zűrzavaros körülmények, tíz napig tartó utazás miatt, majd a kinti felzaklatott légkörben, a kósza hírek hallatán sokan elvesztették nyugalmukat, önuralmukat. A csapat egysége, fegyelme megbomlott. Mindez sajnálatos módon nem csupán a pillanatnyi eredményekre, hanem a-magyar sport jövőjére is kihatott. A magyar küldöttség ugyanis erősen csökkent létszámban tért haza. Számos kiváló versenyző, még több fiatal reménység vett vándorbotot a kezébe. Később jő néhányan hazatértek, de a magyar sport így is rendkívüli, egyes sportágakat hosszú évekre visszavető vérveszteséget szenvedett. Vad Dezső-(Következik: Meglepetések . az örök városban)
