Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-01 / 127. szám

* • PETŐFI NÉPE • 1980. június 1. HETI VILÁGHÍRADÖ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Felbjucsátják a Szojuz—3ő űrhajót, szovjet—magyar személy­zettel, Valerij Kubászovval és Farkas Bertalannal fedélzetén. — Feszültség Dél-Koreában, harcok Kvangzsu körül. — Lejár a pa­lesztin autonómiatárgyalások célhatárideje, a hármas megbeszé­lések nem vezettek sikerre. KEDD: Az űrhajó öszekapcsolódása a Szaliut—6-tal. átszállás és kö­zös kísérletek az ■ űrállomáson. — A dél-jemeni államfő Moszk­vában, Brezsnyev beszéde a közép-keleti problémákról. — Ho- necker Havannában. SZERDA: Iránban megkezdődik az új parlament első ülésszaka. — Szovjet—svéd külügyminiszteri találkozó. — Előválasztások négy amerikai államban, Reagan megszerzi a köztársasági párt elnök­jelöltségét. CSÜTÖRTÖK: Haderőcsökkentési értekezlet Bécsben. — Hua Kuo- feng tokiói látogatása. — A francia külügyminiszter Washington­ba utazik. — Vernon Jordan amerikai polgárjogi vezetőt súlyo­san megsebesítik egy indiai merénylet során. — Obote volt Ugan­dái elnök hazatérése. — Zsivkov Irakban. PÉNTEK: Átmeneti kompromisszummal rendeződik a Közös Piac mezőgazdasági vitája. — II. János Pál pápa Franciaországba ér­kezik. — Tyihonov szovjet miniszterelnök-helyettes bonni tárgya­lásai. SZOMBAT: Waldheim jelentése a Biztonsági Tanácsnak a ciprusi helyzetről. — Harcok és tűzszünet Libanonban. A hét három kérdése Mi a nemzetközi visszhangja a szovjet—magyar űrkísérletnek? Valóságos űrszakemberek let­tünk a héten, annyi mindent lát­tunk, hallottunk, olvastunk a koz­mikus technikáról, a tudományos kísérletekről, s nem utolsósorban az emberi helytállásról. Ez így természetes, hiszen ha az űrkor­szákban minden fontos mozzanat közérdeklődésre tarthat számot, hozzánk most különösképpen kö­zel áll az első magyar kutatóűr­hajós tevékenysége. A tudós kollektíváknak aligha­nem még jó időre lesz szükségük a kozmoszban végzett munka rész­letes értékelésére, de a nemzetkö­zi visszhangot ás figyelembe vé­ve, néhány „földi” következtetést máris levonhatunk. Az első ezek közül az Interkozmosz-program- ban megtestesülő együttműködés, amely lehetővé tette, hogy a szov­jet kozmonauták oldalán immár az ötödik szocialista ország küldhes- sen fel űrutast. Nem titok, hogy további jelöltek is .gyakorolnak, készülődnek. Az űrben, amelynek atomfegy­ver-mentesítéséről egy fontos ENSZ-határozat döntött, messze­menő lehetőségeik adódnak a bé­kés egymás mellett élés megvaló­sítására is. (Természetesen 'békés egyimás mellett repülésről, sőt a súlytalanság állapotában békés egymás mellett lebegésről van szó ...) Aligha véletlen, hogy az enyhülés felszálló ágában közös, szovjet—amerikai űrkísérlet zaj­lott, s később felvetődött annak gondolata, hogy valamelyik jövő­beni Szojuzon indiai, netán fran­cia űrhajós is helyet foglaljon. Az is elsősorban földi viszonylatok­kal magyarázható, miért e két. ország polgárai jönnek számítás­ba, éppen ebben az időszakban. S az űrhajózásnak mindig van egy vissza-visszatérő, jelképes ele­me. Fényképezik a Földet, fentről a magasból, s nyilván a legszíve­sebben azt mondanák, amit a min­denkori fotográfus: barátságos ar­cot kérek! Az űrből letékintők különösen szépnek látják Földün­ket, a színárnyalatok miatt kék bolygónak is nevezték, s joggal állapították meg: kozmikus ma­dártávlatokiból bizony kicsinek tűnik. Óhatatlanul arra kell gon­dolnunk, milyen jó is lenne, ha ez a csodaszép, nagy és kis bolygónk barátságos arcát mutatna. Mi a jelentősége a megélénkült kelet— nyugati párbeszédnek? A washingtoni feszültségszítás­sal együtt járó, valóságos „diplo­máciai tetszhalál” után május má­sodik fele ismét élénkülést hozott a kelet—nyugati kapcsolatokban. A most záródó héten szovjet— svéd külügyminiszteri találkozó zajlott Moszkvában, Tyihonov, a szovjet kormány elnökhelyettese Bonnban járt, miniszteri szintű párbeszédre került sor Berlinben a két német állam képviselői kö­zött. Tárgyaltak, megbeszéléseket folytattak másutt is: a BNV al­kalmából Budapesten járt például az NSZK gazdaságügyi ép az Egyesült Államok kereskedelem­ügyi minisztere. A szocialista országok, amint azt varsói csúcsértekezletükön is kinyilvánították, változatlanul a békés egymás mellett élést tartják a nemzetközi kapcsolatok egyetlen ésszerű útjának. Nem rajtuk mú­lott a feszültség kiéleződése, s továbbra is mindent megtesznek az enyhülés vívmányainak védel­mére. Ezt fogalmazta meg a szov­jet—svéd dokumentum, s felhívta a figyelmet arra, hogy a nehezebb körülmények között is közös erő­feszítéseket kell tenni a madridi Európa-találkozó eredményességé­ért. Bonnban hosszú távú téma, a huszonöt éves szovjet—nyugat­német gazdasági együttműködés került terítékre, önmagában is bi­zonyítva: a békés kapcsolatokat nem átmeneti, konjunkturális 'té­nyezőnek tekintik. Folynak az elő­készületek a következő progra­mokra is: Schmidt kancellár jú­nius végén utazik Moszkvába (a kilencek, majd pedig a hét ve­zető fejlett tőkés ország velen­cei találkozóit követően) s terv­be vettek egy Schmidt—Honecker találkozót is. A kelet—nyugati ta­lálkozók sűrűsége, főként pedig légköre ugyan nem érte még el az előző időszakét, de valamelyest engedni látszik az év kezdetén el­hatalmasodott fagy. Jó lehetősé­gek vannak arra is, hogy az élén­külő beszélgetések során azok szi- getelődjenek el, akik következete­sen ki akarják vonni magukat a tárgyalásokból. Washington fő érve az afgán problémára való hivatkozás. Több­kevesebb sikerrel hasonló fellé­pést javasol szövetségeseinek is. Ebből a szempontból jogos érdek­lődést keltett a legújabb afgán kormánynyilatkozat, amelyet Leo- nyid Brezsnyev is támogatott a Moszkvában időző dél-jemeni ál­lamfővel folytatott tárgyalásain, az elhangzott fontos pohárköszön­tőben. Az afgán javaslat lényegé­ben három pontban összegezi a rendezés útját és pontos menet­rendet szab. Ezek szerint indul­janak széles körű tárgyalások az összes érdekeltek bevonásával és zárják ki a beavatkozást Afga­nisztán ügyeibe; egy ilyen meg­egyezést nemzetközileg is szava­toljanak, beleértve a Szovjetunió és az Egyesült Államok garanciá­ját; s a politikai rendezés nyomán napirendre kerülhet az országban tartózkodó szovjet csapatkontin­gens kivonása, amely éppen az is­mert körülmények kényszere mi­att állomásozik ott. Mi történt a Távol-Keleten? Dél-Koreából szabályos hadi- jelentések érkeznek: a hadsereg elfoglalta a körülzárt Kvang- zsut, a telefotókon a megtorlás szörnyű képei érkeznek, ám köz­ben Mokpho kikötővárosban lán­golt fel újabb zendülés. Érthető, ha ezek a fejlemények hélyet kér­tek maguknak a tokiói japán— kínai tárgyalásokon is: Hua Kuo- feng személyében különben első ízben látogatott kínai kormányfő a japán fővárosba. (Közben az el­ső számú kínai katonai szakértő, Keng Piao amerikai látogatást tesz'..) Peking nem könnyű dilemmá­val küzd. Nehéz lenne a dél-ko­reai katonai diktatúrát támogat­nia, hiszen figyelembe kell ven­nie, hogy a világközvélehiény, s mindenekelőtt a koreai nép, a KNDK az ország békés egyesí­tését kívánja, amit akadályoz a jelenlegi dél-koreai kormányzás, valamint az amerikai csapatok ot­tani tartózkodása. Csakhogy Kí­na síkraszáll a távol-keleti ame­rikai katonai jelenlét mellett is: így vetődött fel lapjeléntések sze­rint egy esetleges közös japán— kínai lépés terve a dél-koreai hely­zet „csillapítására”. Ami a kétoldalú kapcsolatokat illeti, az eddigi vágányokon ha­ladnak tovább. Kína nagyobb gaz­dasági köweműködést kér Japán­tól a négy modernizálásra, Tokió viszont megbízhatóbb olajszállí­tásokat. R. E. A HÉT ESEMÉNYEI KÉPEKBEN • A Szojuz—36 űrhajó kéttagú legénysége: Valerij Kubászov (balra), és Farkas Bertalan kutatóűrhajós. • A tartalékként kiképzett űrhajóspár: V. Dzsanibekov (balra) és Magyart Béla a repülésirányító központban. Napirenden: az űrkutatás Nemzetközi konferencia és kiállítás a fővárosban Ami izgalmas és új a fiziká­ban, kémiában, biológiában, az mind szóba kerül a Nemzetközi Űrkutatási Bizottság -— COSPAR — hétfőn kezdődő budapesti konferenciáján. A kéthetes ta­nácskozás iránt világszerte óriási az, érdeklődés, eddig 43 ország ezer tudósa - jelezte részvételét. A tudományos ülé­sen csaknem 700 előadás hangzik majd el a Föld belsejének tulaj­donságaitól kezdve • a csillagok világáig: geofizikusok,, meteoroló­gusok éppen úgy ismertetik tudo­mányáguk eredményeit az űr­kutatásban, mint a számítástech­nikusok, vagy a kohászok. A COSPAR voltaképpen a tu­dományos szövetségek nemzet­közi tanácsának keretében mű­ködő szervezet, amely 1958-ban jött létre, hogy az űreszközöket alkalmazó tudományos kutatáso­kat összefogja, és rendszeresen információcserére adjon lehető­séget a tudósoknak. Az idei, im­máron 23. ülésnek különös jelen­tősége van, Ez lesz ugyanis az el­ső olyan szocialista országban rendezett COSPAR-ülés, ahol is­mertetik az Interkozmosz kereté­ben végzett űrrepülések ered­ményeit. Ennek megfelelően a magyar kutatók is számot ad­nak majd munkájúkról, így a szovjet—magyar űmáros kutató­munkájához ' kapcsolódó speciális feladataik végrehajtásáról. Témagazdagságát tekintve is egyedülálló a COSPAR történe­tében az idei rendezvénysorozat. Ezúttal első ízben ugyanis nem­csak az alaptudományok műve­lői és gyakorlati szakemberek kapnak szót, hanem sor kerül olyan témákra is, amelyek egy­szerre több tudományágat érin­tenek. A COSPAR-ban tavaly létrehozott úgynevezett interdisz­ciplináris tudományágak közötti bizottságok is éppen a konferen­cia alatt tartják meg üléseiket. Holdkőzetminták és a szov­jet—magyar űrrepülés magyar műszereinek mintadarabjai is láthatók lesznek az országos mű­szaki könyvtár és dokumentációs központ kiállításán, amit június 5-től 19-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. Azzal, hogy immár honfitár­sunk kozmoszbeli tevékenységét is figyelemmel kísérhetjük, meg­növekedett az érdeklődés a vi­lágűrben végzett tudományos kí­sérletek iránt. A kiállítás arra hívja fel a figyelmet, hogy az űrkutatás sikerei nem egy szűk­körű műszaki elit kísérletezge­tésnek köszönhetők, hanem olyan összehangolt munkának, ami a hétköznapok gyakorlatát is gazdagíthatja. A bemutatóra 800 könyvet, 300 tanulmányt és több mint 30 fo­lyóiratot tartalmazó „űrbibliog­ráfia” készült. Érdekes képek és dokumentumok villantják fel a világűr megismerésének jelentős állomásait és a magyar tudósok, mérnökök szerepét ebben a nem­zetközi munkában. A két hét során filmvetítéseken és szakmai tapasztalatcseréken vehetnek részt az érdeklődők. (MTI) Amerikai-francia külügyminiszteri párbeszéd WASHINGTON Edmund Muskie amerikai és a . magánlátogatáson Washington­ban tartózkodó Jean Francois- Poncet francia külügyminiszter pénteki négyórás megbeszélése sem volf elegendő a két. ország közöt­ti nézetkülönbségek csökkentésé­re. A varsói szovjet—francia ;-]Esú<»;-:a':-SzfK‘}ekiTiíó'eilen -irányú-.- íó lépések, valamint a közel-ke­leti rendezés kérdésében tovább­ra sem értenek egyet az amerikai és a francia vezetők.­Francois-Poncet sajtókonferen­cián elmondotta, hogy az ameri­kai kormányzat aggodalmai elle­nére a Közös Piac rövidesen elő­terjeszti saját közel-keleti rende­zési tervét. A tervezetet a nyuga­ti országok a néhány hét múlva tartandó velencei csúcsértekezlet tén vitatják meg és hagyják jó­vá. Frgncois-Ponchet először ki­tért az elől a kérdés elől, hogy a javaslat Camp David kudarca miatt került volna napirendre, de végül elismerte, hogy a közelmúlt­ban nem sok haladás történt az átfogó közel-keleti rendezés kér­désében. Minden jel arra mutat, hogy a palesztin 'autonómiáról folytatott egyiptomi-izraeli párbeszéd kátyú­ba ragadása és az arab országok­nak az amerikai rendezési formu­lával szemben továbbra is fenn­álló ellenszenve készteti az EGK országait arra, hogy olyan javas­lattal álljanak elő, amely az ame­rikai politika számára kényelmet­len volna. Ebben ugyanis, Fran­cois-Poncet elmondása szerint, Iz­rael biztonságát szem előtt tart­va. a palesztinok önrendelkezése v;.-és,-jtör.yé nyes j ogai .pjeH^U;^?á Itoftk síkra. Á franciá álláspont nem zárja ki egy palesztin állam eset­leges megalakítását, de erről ma­guknak a palesztinoknak kell majd dönteniük — mondotta a fran­cia külügyminiszter. Amerikai be­jelentés szerint az Egyesült Álla­mok a velencei csúcson tiltakoz­ni fog a javaslat előterjesztése el­len. Utalt arra, hogy Muskie a Washington megkérdezése nélkül Varsóban tartott francia—szovjet csúcstalálkozó miatt a nyilvános­ság előtt is hangoztatta bosszúsá­gát, a francia külügyminiszter ki­jelentette, hogy a nézetkülönbség nem a gyengeség, hanem a nyu­gati szövetség erejének a jele. Jean Francios-Poncet Afganisz­tánnal , kapcsolatban elmondta, hogy országa ellenzi a Szovjetunió gazdasági bojkottját, és ehelyett a nyugati álláspont tárgyalások során ("történő érvényre juttatását javasolja. (MTI) Folytatódtak az összetűzések az iraki-iráni határon # Országszerte lelkesedéssel fogadták az első magyar űrhajós kilövő sét. Képünkön: a Kőbányai Textilművek újonnan alakult Szojuz—: brigádja a fellövés híreit olvassa. • Farkas Bertalan szülei a fiukról Csillagvárosban készült képeket nézegetik. TEHERÁN, (AP, UPJ, AFP) Teheráni közlés szerint szomba­ton iraki részről hat ponton indí­tottak erős tüzérségi előkészítéssel támadásokat, helikoptereket és va­dászgépeket is bevetve. Az iráni fegyveres erők visszaverték a tá­madásokat és megsemmisítettek egy iraki harckocsit — közölte a PARS iráni hírügynökség, de nem részletezte bővebben az összecsa­pások méreteit és a két fél veszte­ségeit. Iraki részről semmit sem közöltek. Gotbzadeh külügyminiszter szombaton több órás megbeszélést folytatott Ruhollah Khomeini aja- tollahhal, és beszámolt neki az iraki határon kialakult helyzetről, valamint annak a nemzetközi kon­ferenciának az előkészületeiről, amely hétfőn ül össze Teheránban az Egyesült Államok iráni beavat­kozásainak megvitatására. Irán célja az értekezlettel az, hogy nemzetközi fórumon ítéljék el Wa­shington „Irán ellen elkövetett bűneit”. Kurdisztánban is folytatódtak szombaton az összecsapások az iráni hadsereg és a kurd fegyveres felkelők között: teheráni lapjelen- tések szerint. a hadsereg vissza­foglalta a szanandadzsi televízió- adót és megsemmisített húsz kurd fegyverest. Más sajtójelentések ar­ról számolnak be, hogy a főváros­ban szabadon bocsátották azokat a kurd vezetőket, akik tárgyalások céljából mentek Teheránba és má­jus 24-én letartóztatták őket. Á Khomeinit támogató Iszlám Köztársasági Párt közölte, hogy a miniszterelnöki posztra jelöltje Musza Kalantari, 32 éves közúti és szállításügyi miniszter. Nevét Mohammed Behesti ajatollah, a Forradalmi Tanács tagja, az Iszlám Köztársasági Párt vezetője közölte, egy interjúban. Behesti „igaz hí­vőnek és forradalmárnak” nevez­te Kalantarit és hozzátette, hogy a Forradalmi Tanács hamarosan megvitatja a. miniszterelnök kine­vezését. Kalantari korábban a khuzisztáni tartományi kormány egyik vezető tisztviselője volt. Teheráni lapok a múlt héten Hasszán Habibi oktatásügyi mi­nisztert és kormányszóvivőt vélték a miniszterelnöki poszt váromá­nyosának, de ezeket az értesülése­ket maga Habibi és Baniszadr köztársasági elnök is megcáfolta. (MTI) I Indulás eiőtt az újabb nemzetközi űrexpedíció két résztvevője. .........■ . a aiw «■■■■»«! t * * « s

Next

/
Oldalképek
Tartalom