Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-15 / 139. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

AZ M$ZMP BÄCS-KISKÜN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxv. évi. 139. szám Ára: 1,20 Ft 1980. június 15. vasárnap

Budapestre

érkezik

Farkas

Bertalan

és Valerij

Kubászov

Hétfőn Budapestre érkeznek az első szovjet—magyar közös űrrepülés résztvevői: Valerij Kubászov űrhajós, a Szojuz—«16 parancsnoka, Farkas Bertalan kutató űrhajós, valamint Magyari Béla kiképzett űrhajós. Az űrhajósokkal küldöttség érkezik hazánkba Alekszej Jeliszejev űrhajósmérnök vezetésével. Alekszej Jeliszejev volt a közös űrrepülés repülésirányító parancsnoka. (MTI)

A BÉKEHÓNAP BEFEJEZŐ ESEMÉNYE

Lidicei emlékünnepség Kalocsán

emlékezés Lidicével csaknem azonos' hangulatát keltik.

A továbbiakban az előadó a 35 évvel ezelőtti, világtörténelmi jelentőségű eseményekről, a Vörös Hadsereg győzelméről, a fel- szabadulásból, az országok újjáépítéséről és fejlődéséről beszélt, majd így folytatta:

— Az MSZMP XII. kongresszusán elfogadott határozat megfogalmazza: külpolitikánk alapvető célja továbbra is az, hogy szövetségeseinkkel szorosan együttműködve biztosítsa építőmunkánk megfelelő külső feltételeit és hozzájáruljon az egyetemes béke, a társadalmi haladás ügyéhez, a szocializmus, térhódításához. Mindannyian tudjuk, hogy menynyire szükség van küzdeni a békéért, s hogy milyen nagy jelentősége van a békehónap akcióinak. a béke melletti szolidaritás kifejezésének. Meghatározó jelentőségű feladatunk, hogy erősítsük szövetségünket, barátságunkat és együttműködésünket a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival — mondta beszédének végén Szvorény János.

Az emlékünnepségen felszólalt Stefan Bodnar kévettanácsos, s a lidicei tragédiáról, a csehszlovák és a magyar nép- barátságáról, szoros együttműködéséről beszélt.

A megemlékezés után az ünnepség résztvevői megkoszorúzták a lidicei emlékművet. T. L.

A békemozgalom hagyományos, májusi eseménysorozatának egyik kiemelkedő, egyben az egyhónapos programot befejező rendezvényére került sor pénteken délután Kalocsán. A város művelődési közpdntjában lidicei emlékünnepséget tartottak, majd megkoszorúzták a cseh falu mártírjainak emlékművét, amelyet 1955- ben Európában elsőként állítottak fel.

Nyirádi Jánosné, a városi népfrontbizottság titkára köszöntötte az emlékünnepség résztvevőit, közöttük Stefan Bodnárt, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének követtanácsosát, Pável Gombost, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Budapesti Kulturális Központjának igazgatóját, Terbe Dezsőt, a megyei pártbizotság titkárát, Farkas Józsefet, a megyei népfrontbizottság titkárát.

Szavalat és a városi vegyeskórus műsora után Szvorény János. a 'városi pártbizottság első titkára mondott beszédet.

— Kalocsa lakossága 1955 óta minden június elején megemlékezik a lidicei mártírokról, az 1942. június 10-i szörnyű tragédiáról' — mondta a városi párt- bizottság első titkára. — Az egyik legemlékezetesebb háborús bűntett a csehszlovákiai falu lerombolása és lakossága nagy részének meggyilkolása volt. Ezzel Csehország és Morvaország helytartójának a partizánok által történt

agyonlövetését akarták a fasiszták megtorolni. Hitler barbár parancsot adott, hogy a cseh hazafiak ezreit tartóztassák le és végezzék ki. A statáriális bíróságok mintegy 1800Jialálos ítéletet hoztak. A község névét törölték a térképről, de a lidicei tragédiát soha nem lehet kitörölni az emberiség tudatából.

— Nem teljesen véletlen az,, hogy Kalocsán emeltek először Európában Lidicét idéző emlékművet — folytatta Szvorény János. — A mágyar nép történelmének, így Kalocsa és környéke történelmének is megvannak a szomorú eseményei, amelyek az

Befejeződött a Nemzetközi Űrkutatási Bizottság budapesti ülésszaka

Barta György akadémikus nyilatkozata

Szombaton, plenáris üléssel véget ért a Nemzetközi Űrkutatási Bizottság (COSPAR) 23. ülésszaka, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem elméleti tömbjében. A kéthetes nemzetközi tanácskozás, amelyen 40 ország csaknem ezer tudósa vett részt, az egyik legnépesebb ülésszak volt a szervezet történetében. A jelentős eseménysorozat tapasztalatairól Barta György akadémikus, a COSPAR magyar nemzeti bizottságának elnöke nyilatkozott az MTI munkatársának:

— A budapesti ülésszak volt az utolsó a COSPAR-konferenciák évenkénti sorában," és egyben az első kétéves ciklusban. 'A COSPAR — amit 1958-ban az első szputnyik fellövését követően alapítottak — rendkívül szerteágazó, számos tudományág képviselőit egyesítő szervezet.

— A mostani ülés résztvevőire nagy felelősség hárult, hiszen a kutatási irányokat — ezúttal először — két esztendőre kellett meghatározniuk. A jövőben nagyobb

hangsúlyt. kapnak a világűrből végzendő nyersanyag-kutatások. Hasonló jelentőségű lesz a bolygók összehasonlító vizsgálata, ami ahhoz segít hozzá bennünket, hogy a Földet jobban megismerjük. A mostani konferencián ismertetett csillagászati következtetésektől a fejlődés új szakasza várható a fizikában. «A tudósoknak ugyanis sikerült megállapítaniuk az' úgynevezett unitró tömegét. Ezek a parányi részecskék döntő szerepet játszanak a világegyelem felépítésében. A nyugvó unitró tömege az elektron tömegének mindössze húszezred része, mégis ez az anyag egyik leggyakoribb megnyilvánulási formája. Ezért a szovjet és amerikai tudósok mostani bejelentése igazi tudományos szenzáció, és meghatározza .a féjlődés irányát.

— A budapesti tanácskozáson 700 előadás hangzott el, ebből több mint harmincat magyarok tartottak. A magnetoszféra, az ionoszféra megismeréséről, vagy az űrbiológiai ismeretekről szóló előadásaik általános elismerést

keltettek. A szovjet—magyar űrutazás eredményei az- esemény közelsége miatt nem .kerülhettek terítékre, a következő konferencián azonban — amit Kanadában rendeznek, 1982-ben — bizonyára az érdeklődés központjában állnak majd, ennek a bennünket jogos büszkeséggel eltöltő űrkísérletnek a tapasztalatai is.

— fii tudományos ülésszak bebizonyította, hogy az űrkutatásnak jelentős gyakorlati jelentőségén túl van egy, talán kevésbbé gyakorlati, de annál fontosabb haszna is. Mi, tudósok, egyre tökéletesebben megismerjük az atomenergia és a rakétatechnika nagyságát. Azt az ^rőt, ami éltetni, de elpusztítani is képes világunkat A COSPAR kezében nincs hatalom. De tagjai, a munkájában részt vevő tudósok egyként azért dolgoznak, hogy az emberi ész felülkerekedjék az önzésen. Ennek jegyében végezte .munkáját a most befejeződött budapesti tanácskozás is.

SZÜNET NÉLKÜL DOLGOZNAK A NÖVÉNYVÉDŐK

Készülnek az aratásra

• A Hosszúhegyi Állami Gazdaság borászati üzemében újabb tartályokat szerelnek fel a tankpezsgő érlelésére, tárolására.

Napok óta meleg, magas páratartalmú a levegő megyeszerte. A növekvő hőmennyiség túlságosan kedvez a gombaspórák kifejlődésének. Emiatt rendkívül sok a munkájuk a kertészeknek és ' a szántóföldi növénytermesztőknek. A szőlősgazdaságok helikopterrel, földi géppel negyedszer, ötödször permeteznek peronoszpóra ellen. Ahol nincs szőlő, ott a kalászos gabonát fenyegeti a lisztharmat- fertőzés, valamint a gyümölcsöst és a kerti veteményt a különféle gombakártevő.

Szinte megállás nélkül dolgoznak a növényvédők Izsákon, Helvécián, Nyárlőrincen, és Bács- Kiskun legnagyobb szőlőtermesztő üzemében a Kunbajai Állami Gazdaságban. Sükösdön, Csátalján, Tisza kécs kén is bőven van tennivaló. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben nemcsak a sző- lőperonoszpóra ellen védekeznek, hanem a kalászos gabonában helyenként kiütközött gyomfoltokat is irtják. A gabona vegyszerezése idején tapasztalt nagy szárazság miatt ugyanis, nem hatott kellő mértékben a gyomirtószer. Az ígéretes gabonatermés megóvása érdekében azonban minden lehetséges eszközt és módszert felhasználnak a kecskeméti téesz szakemberei.

A szomszédos városföldi Dózsa Tsz-ben most állítják össze a terménybetakarítási ütemtervet és a következő napokban tartják a gépszemlét Arra számítanak, hogy a legkorábban érő kalászos gabona aratását Péter—Pál után megkezdhetik, és július fordulóján a kenyérnekvaló kombájnolásához is hozzáfoghatnak a városföldi határban.

Néhány ezer traktor, kombájn, tehergépkocsi és pótkocsis vontató van Bács-Kiskun mezőgazdasági üzemeinek birtokában, amelyeknek gazdaságos felhasználása közérdek. Javításuk, nyári munkára előkészítésük rövidesen befejeződik. Megyeszerte számos gazdaság

tartotta meg a szemlét, amelyen a gabonaaratás műszaki feltételeinek megteremtését vizsgálták meg. Ennél is fontosabb, hogy ezekkel a gépekkel dolgozó szak- és betanított munkások zavartalan tevékenységének egyéb feltételei se hiányozzanak. A városföldi Dózsa Tsz-ben nem sajnálják az időt, a költséget arra, hogy a szakmunkások a legújabb típusú erő- és munkagépek működésével, karbantartásával megismerkedjenek. Ehhez igénybe veszik a bábolnai IKR termelési rendszer által szervezett szakmai és elméleti oktatás lehetőségét is. A legjobban képzett kombájnosok, erő- és munkagép- kezelők dolgoznak évek óta a nyári és őszi termény betakarításakor a gépeken, s azok kiegészítő berendezésein. Ügy vélekednek, hogy hiába a növénytermesztők minden

fáradozása, amelyet a magasabb hozam és. jövedelmezőbb gabonatermesztés érdekében kifejtenek, ha a munka befejező szakaszában műszaki vagy egyéb hiba miatt a termés egy része kárbavész.

A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz a csonthéjas és bo- gyósgyümölcs betakarítására készül. Gerő-majori gyümölcstermő központjában június 22-e után kezdődik a szüret. Az építőtáborozó diákok a hűtőipar és a kereskedelem számára szedik majd a ribizlit, a meggyet, a kajszit. Betakarító géppel is dolgoznak a közös gazdaság gyümölcsültetvényein. Az üdítőital-gyártásra al- kalmas meggyet, ribizlit, sárgabarackot rázó- és szedőgéppel gyűjtik a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben

K. A. I

9 Szinte megállás nélkül dolgoznak a növényvédők a Kunbajai Állami Gazdaság szőlöskertjeiben.

Köszöntjük az építőket

Huszonnyolcadszor köszöntjük az idén június második vasárnapján az építőipar dolgozóit. Miből is ered az a nagymegtiszteltetés, hogy miként a bányászoknak, vasutasoknak, az építőknek is „napjuk van”, amelyről nem felejt el megemlékezni az Qrszág, immár csaknem három évtizede? Azt hiszem, a tisztelet mindenekelőtt azzal hozható összefüggésbe, hogy az építőiparnak kulcsszerepe van a népgazdaságban, életünkben. Gyárra van szükségünk, ahol majd élelmet, ruhát, gépet állítanak elő? Hívjátok az építőket! Kórház . kell a betegek gyógyításához, iskola, ahol okos és igaz emberséget plántálhatunk utódainkba? Hívjátok az építőket! Kösse össze út a várost a faluval — ennek a feladatnak az elvégzése szintén az építőkre hárul.

Pátosza, lelkesítő' ereje van a szónak: építeni. Már-már egyet jelent a teremtéssel, az alkotással. Felszabadulásunk óta bizonyára a leggyakrabban kimondott szavaink egyike. Először is újjá kellett építeni a romokba döntött országot, s azóta is a szocializmust építjük. A béke megőrzéséért végzett cselekvést ugyancsak építésnek mondjuk. Az otthon, ahol élünk, a munkahely, ahol dolgozunk, az út, amelyen járunk — mind az építők keze- munkájának eredménye.' De nemcsak a múltnak és a jelennek szép szava az építés, hanem a jövőnek is, hiszen a

legtömörebben fejezi ki terveink lényegét.

Szűkebb hazánkban, Bács- Kiskun megyében tizennégyezer ember keresi kenyerét azoknál a Páliatoknál, gyárakban, amelyek termelésükkel közvetlenül az építést szolgálják. Közülük mintegy ötezren a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál dolgoznak, amely a házgyárával, ipari üzemeivel hazánk nagy teljesítményekre képes építőipari szervezetei közé sorolható. Tanácsi irányítás alatt tevékenykedik a KUNÉP Vállalat Halason és Kiskunfélegyházán, a Bajai Építő és Építőanyagipari valamint a kecskeméti központú BÁCSÉPSZER Vállalat.

Ha építőkről beszélünk, olykor csak az épületeket emelő kőművesek, szerelők, ácsok, festők, burkolok és társaik jutnak eszünkbe, pedig mfls szakmák dolgozói szintén tagjai a nagy családnak. Például a Fémmunkás Vállalat halasi és kecskeméti gyárának munkásai, akik csarnokszerkezeteket, ajtókat, ablakokat, állvány- rendszereket, acélszerkezeteket és mép sok mindent készítenek, amik nélkül ma már elképzelhetetlenek a korszerű léiesi- mények. Az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat fa alapanyagú kellékeket gyárt az építkezésekhez a halasi, kecskeméti és bajai egységében. Azok szintén építők, akik — mint a Bácska Bútoripari és a Szék- és Kárpitosipari Vállalat dolgozói — az építmények

belső berendezését teszik lehetővé munkájukkal. A Közúti Építő Vállalat és a Közúti Igazgatóság, valamint a Bács- megyei,Tervező és a Beruházó Vállalat alkalmazottai szintén joggal építőknek vallják magukat. Számtalan szép és nehéz feladatot oldottak már meg Bács-Kiskun fejlődéséért.

Az építők napját vidámsággal, játékkal, sporttal teszik emlékezetessé a vállalatok kol-, lektívái minden esztendőben, így ezúttal is. Azonban a végzett munkáról szóló komoly szavak sem hiányoznak, s hagyomány, hogy a legjobbakat e nap alkalmából tüntetik ki. Az I idén Csuvár József, a BÁCS- I TERV osztályvezetője. Rajnai I János, a Bácska Bútoripari I Vállalat munkása, Molnár Ist- I vánné, a Szék- és Kárpitosipa- I ri Vállalat kecskeméti gyárá- I nak kárpitos szakmunkása, I Arany Józsefné, a Közúti Igaz- I gatóság csoportvezetője, Tóth I Ferencné, a BÁCSÉP gépkeze- I lője és Szabó Márton, az ÉP- I SZER Vállalat asztalosa kap- I ta meg munkahelyén a Kivá- I ló Munkáért miniszteri ki- I tüntetést. Ugyanebben az élis- I mérésben részesült Zacskó Jó-. I zsef, az ÉPSZER szb-titkára I és Kuminka István, a KUNÉP I főmérnöke, az építők napjának I központi, fővárosi ünnepségén I az ÉFÉDOSZ-székházban.

A vállalati ünnepségek szó- I nokai bizonyára arról is szót I ejtenek, hogy a többi népgaz- I dasági ág dolgozóihoz hasonló- I an az építőknek javítaniuk kell I munkájuk minőségén és gyor- I saságán. Ezt várja tőlük a párt I i és a fáradságos tevékenységű- I kért * köszönetét mondó egész I ország.

A. T. S.

9