Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-25 / 147. szám

2 • PETŐFI NÉPE •. 1980. június 25. események sorokban BUDAPEST _______________. K ádár János, az MSZMP KB el­ső titkára és Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke táviratban üd­vözölte Samora Machelt, a FRE- LIMO-párt és a Mozambiki Népi Köztársaság elnökét, Mozambik nemzeti ünnepe, a függetlenség ki­kiáltásának 5. évfordulója alkal- máből. (MTI) NEW YORK___________________ N ew Yorkban megkezdte mun­káját az ENSZ világűr-bizottsága. Megvitatják a Földnek a világűr­ből műholdak segítségével történő feltérképezését, a nukleáris ener­giaforrások világűrbeli felhaszná­lását, a televíziós műsorokat köz­vetítő műholdak kérdését és a vi­lágűr békés célú felhasználásával foglalkozó második ENSZ-konfe­rencia előkészítést. ____________ P EKING______________________ K ína „nem tartja1 alkalmasnak” a pillanatot arra, hogy felújulja­nak a két ország kapcsolatainak normalizálásával foglalkozó kínai —vietnami tárgyalások — ez a lé­nyege annak a jegyzéknek, ame­lyet a kínai külügyminisztérium juttatott el Vietnam pekingi nagy! követségéhez.__________________ L ONDON______________________ ,01ajlelőhelyet fedeztek fel Íror­szág nyugati partjaitól mintegy 120 kilométerre. Az olajmezőt a többi észak-tengeri lelőhelyhez képest közepes nagyságúra becsü­lik. Szakértők véleménye szerint 200—300 millió hordó kitermelhe­tő nyersolajat tartalmaz, bár a ki­termelés körülményei a nagy mélység és a viharos tenger miatt a megszokottnál rosszabbak. Napi 70 ezer hordós termelés mellett — ami az ország jelenlegi fogyasztá­sának közel kétharmada — a le­lőhely mintegy 10 évig adna ola­jat. (MTI) ________ P ÁRIZS_____________■' S zadegh Ghotbzadeh iráni kül­ügyminiszter hétfőn Párizsban ki­jelentette: a parlament négy-öt héten belül dönt az amerikai tú­szok sorsáról, de szabadon bocsá­tásukhoz még „bizonyos politikai és gazdasági feltételeknek” kell teljesülniük. A miniszter nem részletezte a kívánt feltételeket. • WASHINGTON ~ Az Egyesült Államok hozzákez­dett az amerikai bankokban, levő i^áni követelések szétosztásához, amelyeket Carter elnök utasításá­ra fagyasztottak be. - A szenátus hadügyi bizottsága javasolta, e kö­vetelésekből folyósítsanak 41 mil­lió dollárt a Pentagonnak. A bi­zottság arra hivatkozott, hogy a sah annak idején ebben az ösz- szégben vásárolt levegő-levegő tí­pusú Phoenix-rakétákat az Egye­sült Államoktól. Ezek a Fehér Ház fegyverszállítási tilalma miatt vé­gül is nem kerültek Iránba, s a Pentagon most a 41 millió dollárt az Egyesült Államok haditengeré­szeti erőinek szánja a rakéták megvásárlására. (TASZSZ) TEL AVIV Az izraeli Begin-kabinetnek névlegesen már csak háromszava- zatos többsége' van a parlament­ben (Knesszet), mivel hétfőn a kormánykoalícióban részt vevő Demokratikus Mozgalom, elneve­zésű párt két képviselője bejelen­tettje, hogy új, független szerveze­tet kíván alakítani.' Ezzel a 120 tagú parlamentben Begin mate­matikailag 63 szavazatra számít­tyt _________________ P HNOM PENH__________' A kambodzsai SPK-hírügynök- ség jelentése szerint június 16-án és 17-én Thaiföld területéről ra­kétatűz alá vették a határ közelé­ben fekvő Pursat és Battámbang kambodzsai tartományokat. Ezek­ben a napokban két thaiföldi fegy­veres csoport is behatolt az ország területére. A kambodzsai határ­őrök a behatolókat visszavonulás­ra kényszerítették. ANKARA ~ Edmund Muskie amerikai kül­ügyminiszter kedden megérkezett a török fővárosba, hogy részt ve­gyen a NATO miniszteri tanácsá­nak ma megnyíló kétnapos ülés­szakán. A NATO miniszteri taná­csának kétnapos ülésszakán első­sorban az afganisztáni fejlemé­nyekkel kapcsolatos nyugati rea­gálást, a helsinki biztonsági, és együttműködési értekezleten részt vett országok madridi találkozójá­nak előkészítését és a fegyverzet- ellenőrzés kérdéseit tanulmányoz­zák. /_____________________ LONDON____________________ M argaret ^hatcher brit minisz­terelnök kedden fogadta Husszein Jordániái királyt, aki beszámolt neki Carter elnökkel Washington­ban folytatott tárgyalásairól. Ang­lia Carterhez hasonlóan szeretné, ha Jordánia bekapcsolódna az Iz­raellel való különtárgyalásokba, amire a király nem hajlandó. Anglia e tekintetben Washington hű szövetségese, mégis csatlako­zott az EGK közel-keleti nyilat­kozatához, mert úgy véli, hogy Camp David lendülete kifulladt, és a Közel-Keleten fokozódik a feszültség. „További sikereket az Interkozmosz-program megvalósításához Eseményekben, élményekben gazdag volt az a bő egyhetes program, amellyel Magyarország köszön­tötte az első szovjet—magyar űrrepülés hőseit. Va­leri j Kubászov űrhajós mérnök, a Szojuz—36 pa­rancsnoka és az á küldöttség, amely Alekszej Je- liszejev űrhajós mérnöknek, a közös űrvállalkozás földi repülésirányító parancsnokának vezetésével el­kísérte a kozmonautákat Magyarországra -*■ aihint a vendégeskedés napjaiban többször megfogalmaz­ták — felejthetetlen emlékekkel indultak vissza ha­zájukba. A szovjet Vendégek a világűrben elsőként. járt magyar űrhajós, Farkas Bertalan és a másik kikép­zett űrhajósunk, Magyari Béla -társaságában a fő­városon kívül öt megyében jártak, sok száz ember­rel szőttek személyes barátságot, velük viszont a televíziós közvetítések révén az egész ország meg­ismerkedhetett, szivünkbe zártuk valamennyieket. Budapest, Kossuth Lajos 'tér: ünnepélyesen fo­gadták a kozmonautákat a párt- és állami veze­tők — így kezdődött az eseménysorozat június 16- án. Azután ünnepség következett a § Parlamentben, ahol elsőként adták át a Magyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntetést Farkas Bertalannak, s a Ma­gyar Népköztársaság Hőse kitüntetést' vele együtt Valerij Kubászovnak is. Utána nagygyűlés Csepe­len, ifjúsági találkozó a Kisstadionban — majd országjárás következett a programban. A vidéki kör­úton előbb Nyíregyháza, ezután Gyulaháza — Far­kas Bertalan szülőfaluja — volt az országgal, az emberekkel ismerkedés egy-egy állomása. Borsod megyébe — Miskolcra, a Matyóföldre — is elláto­gattak, majd Heves következett: Gyöngyösvisontán megkoszorúzták a Gagatin-emlékművet. Szolnokon a magyar űrhajósok egykori alma materében, a. Ki­lián György Repülő Műszaki Főiskolán fogadták büszkén és szeretettel a kozmonautákat. Űjabb „vá­ros” a balatoni úttörőváros: Zánkán a kék- és pi- rosnyakkendősök ezreinek fantáziáját villanyozták fel űremlókeikkel a Szojuz—36 utasai. Az országjá­ró út utolsó, Veszprém megyében töltött napján a pápai repülős alakulat pilótáival való találkozás is beíródott a látogatás sokszínű emlékkönyvébe. Mindenütt/ ahol megfordultak az űrhajósok az ünneplők tíz- es tízezrei fogadták-kösröntötték őket forró szeretettel és nagy tisztelettel. Nemcsak a ven­dégekben hagytak mély nyomot az elmúlt napok, hanem felejthetetlenek mindazoknak, akik az él­ménybeszámolók nyomán bepillantást nyerhettek a szovjet és a magyar nép nagyszerű körös vállalko­zásába, láthatták — egy-egy kézfogással kösrönthet- ték, tovább 'buzdíthatták — azokat, akik sikeresen vé­gezték el. a különböző űrkísérieteket. A magyarországi látogatás végén —■ hétfőn este — Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és felesége felkereste szálláshelyükön az űrhajósakat, baráti beszélgetést folytattak velük. Is­mételten elismerését fejezte ki kozmoszhódító nagy­szerű teljesítményükért, amellyel újabb fejezettel gazdagították a szocialista országok összefogásával, újabb és újabb nemzetek fiadnak eredményeivel si­keresen megvalósuló Interkozmosz-programot. To­vábbi sikeres munkálkodást — egyéni életükhöz 'boldogságot, egészséget — kívánva a kozmonauták­nak — Kádár János arra kérte őket, hogy vissza­térve a hétköznapi feladatokhoz, tolmácsolják sze­mélyes jókívánságait, népünk forró, testvéri üdvöz­letét családjuknak, barátaiknak, ■ munkatársaiknak. (MTI) Garter látogatása Jugoszláviában Cam'er ellép a díszszázad előtt. (Telcfoto — AI*) Megkezdődött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka Márkus Gyula, az MTI tudósí­tója jelenti: BELGRAD A Jugoszláv Államelnökség meghívására Jimmy Carter, az Egyesült Államok, elnöke- kedden kétnapos hivatalos látogatás­ra Belgrád'ba érkezett. Az elnököt a repülőtéren Cvi- jetin Mijatovics, az államelnökség elnökei Veszelin Gyuranovics, a szövetségi kormány elnöke és más magasrangú személyiségek fogadták. Belgrádiba érkezésekor adott repülőtéri nyilatkozatában Car­ter elnök megállapította, hogy az Egyesült Államok és Jugoszlávia kapcsolatai a legutóbb három év­ben lényegesen megerősödtek, s állást foglalt további fejlesztésük mellett. Azt mondta, hogy Was­hington „gazdaságilag haladó és politikailag erős Jugoszláviát Óhajt, .'látiay;, B.elgrád el nem kötelezet^, külpolitikáját és konstruktív,., nemzetközi szere­pét”. • Carter „szoros együttműködést” ígért J ugoszlávia fejlesztésében majd felsőfokú jelzőkkel méltatta az el nem kötelezett mozgalmat. Végezetül kijelentette: „Üdvözöljük a madridi európai biztonsági és együttműködési ta­lálkozót, amely véleményünk sze­rint, hozzájárulhat ahhoz, hogy átfogóan és nyíltan megvizsgál­juk a helsinki záróokmány eddi­gi végrehajtását, s minden terüle­ten kiegyensúlyozott lépéseket te­gyünk megvalósítására”. Carter elnök a repülőtérről egyenesen Joszip Broz Tito sírjá­hoz hajtatott, hogy ■— elkésve Ugyan, — lerója kegyeletét... * Az amerikái elnök ViralcSökfót helyezett el a síron, ési-egyperces néma főhajtással adózott a múlt hónapbán elhunyt államfő 'emlé­kének. Üj-Belgródban a föderáció palo­tájában, kedden délelőtt megkez­dődtek Cvijetin Mijatovics, a Ju­goszláv Államelnökség elnöke és Jimmy Caarter, az Egyesült Álla­mok elnöke tárgyalásai a nemzet­közi helyzet és a kétoldalú kap­csolatok időszerű kérdéseiről. A tárgyalásokon jugoszláv rész­ről részt vesz Lazar Kolisevszki, az államelnökség tagja, Veszelin Gyuranovies, a srövetségi kor­mány elnöke és Joszip Vrhovec külügyminiszter, amerikai részről pedig Zbigniew Brzezinski, az el­nök nemzetbiztonsági-., főtanács­adóba ésrrhás :5zémélyiségék. 1 A tárgyalásokról jugoszláv rész­ről az alábbi közleményt adták ki: „A föderáció új-belgrádi palo­tájában kedd délelőtt megkezdő­dött jugoszláv—amerikai tárgya­lásokat a rendkívül szívélyes lég­kör, a nyíltság és építő jelleg jel­lemezte. A legfontosabb nemzet­közi kérdésekről és nagyobb részt a kétoldalú együttműködésről foly­tatott több, mint kétórás véle­ménycserét — attól függetlenül, hogy az érintett problémákban a két fél közelálló, vagy különböző nézetet vall-e — a kölcsönös meg­becsülés, megértés és barátság szellemében folytatták le”. (MTI) Fazekas Judit, az MTI tudósí­tója jelenti: Kedden délelőtt 11 órakor a Kremlben megkezdődött a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. A tanácskozásain jelen van Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára; a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, valamint sok más párt- és állami vezető is. A megnyitó ülésen az ülésszak részvevői jóváhagyták a napiren­det. Eszerint az első napi együt­tes ülésen a tanácsok jogkörét rendező törvényjavaslat ismerte­tését hallgatták meg a küldöttek, majd a tervezetet a két ház kü­lön-külön vitatta meg. A máso­dik plenáris ülésen a tanácsok­kal kapcsolatos törvény elfogadá­sa után két környezetvédelmi tör­vényjavaslat előterjesztésére ke­rül sor: ezék a vadgazdálkodás és a vadvédelem kérdéseivel, illetve a levegőszennyezés elleni intéz­kedésekkel foglalkoznak. Vége­zetül a képviselők jóváhagyják a Legfelsőbb Tanács Elnöksége ál­tal az elmúlt ülésszak óta ho­zott törvényerejű rendeleteket és megválasztják a Legfelsőbb Ta­nács új alelnökeit. A területek, körzetek, autonóm területek és autonóm körzetek tanácsainak jogkörével kapcsolatos törvénytervezetet Vaszilij Kuz- nyecov, az SZKP KB Politikai Harminc éve annak, hogy Ko­reában eldördültek a fegyverek s kezdetét vette á második világ­háború utáni korszak első átfogó, súlyos nemzetközi konfliktusa. Az elmúlt évtizedek történelmi ösz- szefüggései egyértelműen megvá­laszolták azt a mindenképpen fontos kérdést: kinek állt érdeké­ben, . milyen világpolitikai célokat szolgált a háború > kirobbantása Korea földjén? Bebizonyosodott, hogy 1950. június 25-e az akkor már esztendők óta tartó, WaShing- ton-irányította antikommunfsta hidegháború fordulópontja volt. A dullesi diplomácia erőfeszítései a „kommunizmus visszaszorítására” Korea földjén csaptak át első, de nem utolsó ízben a zsarolásból, felforgatásból, lélektani kam­pányból a melegháborúba. Az események azóta sokszoro­san igazolták a kísérlet hiába­valóságát, hogy a világrendszerré formálódott kommunizmust bárki is „visszaszorítsa”, megsemmisít­se. Ám a koreai háború példa­ereje, figyelmeztető mementója napjaink világpolitikai feszültsége közepette, még elevenebben hat, mint korábban .bármikor. A koreai háború kirobbanását felidézve' elkerülhetetlenül szót Bizottságának póttagja, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének el­nökhelyettese terjesztette a kép­viselők elé. A tervezet elsőrendű célja, hogy megnövelje a taná­csok politikai és gazdasági irányí­tó szerepét, jogait, és ezzel együtt felelősségét is. A törvényjavas­latot korábban megvizsgálták a srövetségi tanács és a nemzeti ta­nács illetékes, bizottságai, vala­mint a Legfelsőbb Tanács elnök­sége is. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának nemzetiségi tanácsában kedden délután megkezdődött a tanácsok jogkörét rendező tör­vény tervezetének vitája. A Legfelsőbb Tanács két házá­nak kedd délelőtti együttes ülé­sén előterjesztett törvényjavaslat megnöveli és a korábbinál ponto­sabban határozza meg a Szov­jetunió életében fontos szerepet játszó területi, körzeti, autonóm területi és autonóm körzeti taná­csok jogkörét, fokozza a helyi néphatalmi szervek politikai és gazdasági -irányító szerepét, s le­hetővé teszi az állampolgárok nagyobb mérvű bevonását az ál­lamigazgatási feladatok végrehaj­tásába. Mint az első napi vitá­ban felszólalók közül többen is hangsúlyozták, a javaslat törvény­erőre emelése tovább fogja fej­leszteni és mélyíteni a szovjet de­mokráciát. (MTI) kell ejteni a nemzetközi politiká­ban azóta végbement, idekapcso­lódó lényegi változásokról. Annak idején a végveszélybe került ko­reai népi hatalmat a szocialista országok együttes összefogása, a Szovjetunió anyagi-katonai-erköl- csi támogatása, kínai önkéntesek, a kelet-európai népi demokráciák' cselekvő szolidaritása segítette hozzá az agresszió visszaverésé­hez. Napjainkban, amikor a ko­reai problematika változatlanul létezik s veszélygóc, Kína az Egyesült Államokkal és Japánnal egy csapatba tömörülve szolgálja az imperialista törekvéseket, ami a gyakorlatban nem testesít meg mást, mint a státus quo fenntar­tásának leplezhetetlen és veszé­lyes igényét. A háború évfordulója egyben a megosztottságé is. Koreában nap­jainkra egy nemzedék nőtt fel eb­ben a légkörben. A koreaiak azon­ban nem adták és nem adják fel a reményt, a küzdelmet országuk békés, demokratikus alapokon tör­ténő újraegyesítésére. S ebben ma is éppúgy számíthatnak a Szovjetunió, a szocialista országok támogatására, szolidaritására, mint annak idején, a harminc évvel ezelőtti háború megpróbáltatásai­ban mindvégig. (KS) Egy háború évfordulójára A gabonaembargő csődje Mostanában megint igazolódni látszik, hogy korunk legmoder­nebb gépei, komputerei sem képe­sek helyettesíteni az embert, az emberi gondolkodást. Legfeljebb segítik —, ha jó az alapelképzelés, ha jó a kérdésfeltevés. Röviddel azután, hogy Carter amerikai elnök elrendelte a Szov­jetunió elleni gabonaszállítási em­bargót, az Izvesztyija a követke- ' zőket írta: „A mostani gabonaembargó be­vezetésekor áz USA már nem pa­píron, ceruzával kalkulálta annak előnyeit, hanem komputereken, amelyekre egyébként szintén szál­lítási tilalmat rendeltek el. De at­tól, hogy a könyvelési számlákat a legkorszerűbb elektronikus szá­mítógépekkel váltották fel, számí­tásaik nem lettek sem pontosab­bak, sem erkölcsösebbek. A jövő gépei, ha a múlt emberei progra­mozzák őket; változatlanul csütör­tököt mondanak. Ső^ mi több, egy­szerű bumeráng módjára azokra ütnek vissza; akik felelőtlenül szó­rakoznak velük.” ». Mit mondana a komputer? Ennek kimondásához nem kel­lett különösebb jóstehetség. Ami­kor két héttél a gabonaembargő kimondása után az Izvesztyija cikkírója a fenti sorokat papírra vetette, már elakadtak a gaboná­val megrakott uszályok és vasúti szerelvények, s csak e két szállí­tónak a vesztesége meghaladta a százmillió dollárt. S hol vannak akkor még maguk a termelők? El­készültek a becslések is, már az első hetekben. Ezek szerint a 17' millió' tonna gabona visszatartása 3 milliárd dollár veszteséget is okozhat az Egyesült Államoknak, ha csupán az eladási oldalt néz­zük. Ha viszont a gabonatermesz­tés visszaesését, ‘a konjunktúra megtorpanását tekintjük — ami várható ä következő években—, a vesztes egohet még komputerrel is nehéz lnsaármtani. De rrumdjuk, hogy mégis kiszá­mítható, viszonylag nagy pontos­sággal. Akkor már csak azt kel­lett volna betáplálni a gépbe, hogy megelégszenek-e a farmerek az ál­lam által .nyújtott kártalanítással, akarnak-e a jövőben is gabonater­mesztéssel foglalkozni, ha a tava­lyi rekordtermést nem tudják ér­tékesíteni, 1 hogy mit szólnak az embargóhoz más nagy gabonater­mesztő országok, mint például Ka­nada, vagy Ausztrália, esetleg Bra­zília. Továbbá: mit mond a gép, ha betáplálják Carter 1970-ban mondott kampánybeszédéből a kö­vetkező kijelentést: „Sohasem fo­gom az élelmiszert gazdasági fegy­verként felhasználni, Soha semmi­lyen körülmények körött nem fo­gok az'-éiélíniszer-fegyver beveze­téséhez folyamodni, ha gazdasági nyomást akarunk kifejteni más nemzetekre”— s ha ezután a lyukkártya szembesíti vele a je­lenlegi tényt? Nos, ha a kompu­terbe ezt nem is táplálták be, Amerika kereskedelmi partnerei­nek 1 fejében bizonyára megfor­dult. Mert szerződést szegni: ala­pos presztfesrontás. A hagyomá­nyos szújavásárló japánok például — noha 1 Szovjetunió elleni em­bargót nem. kérdőjelezték meg — egyes hírforrások szerint „erősen remélik, hogy az USA a jövőben nem fogja felhasználni a gabonát, vagy a szóját tárgyalási fegyver­ként” Japán ellen is. A képzelgések és a valóság Ez persze csak a dolgok ameri­kai oldala. Nézzük azonban, mit jelent az embargó a Szovjetunió számára? A Nyugaton megindult élénk vi­tába igyekezett mihamarabb be­kapcsolódni a döntés értelmi szer­zője, Zbigniew Brzezinski. Az el­nök nemzetbiztonsági tanácsadója kijelentette: a gabonaszállítás le­állítása vészes következményekkel jár a szovjet mezőgazdaságra és a, szovjet nép élelmezésére. Ezt a nótát fújta Bergland amerikai me­zőgazdasági miniszter is, aki azt tanácsolta az olimpiai játékokra Moszkvába utazó turistáknak, hogy gondoskodjanak saját éle­lemről, arra célozva, hogy ott bi­zony a pénzükért majd nem tud­nak mit vásárolni. Eltekintve at­tól, hogy az idei gabonaszállítások ebben az évben még aligha érez­tették volna hatásukat, ráadásul csupán takarmánygabonáról volt szó, az Izvesztyija a következő megjegyzést tette: , „Mr. Berglandnak már csak fog­lalkozásából eredően is illene tud­nia, hogy az általa képviselt kor­mány barátságtalan. intézkedései korántsem okoznak kárt a Szov­jetuniónak, mint ahogy azt Wa­shingtonban eltervezték. A cinikus számítások, az ellátási helyzet romlásáról, a Szovjetunió gazda­sági hatalmáról alkotott hamis el­képzelésekre épülnek. Mint Leo­nyid Iljics Brezsnyev elmondta, a szovjet népnek megvan a kellő le­hetősége arra, hogy nyugodtan él­jen és dolgozzék, végrehajtsa ter­veit, növelje jólétét.” Vagyis: nem a mindennapi ke­nyérről van szó. A Szovjetunió kétszer annyi kenyérgabonát ter­mel, mint az Egyesült Államok, s az amerikai gabonát mindenek­előtt az állattenyésztés fejlesztésé­re használták fel. Maga az ame­rikai kormány ajánlotta fel a Szovjetuniónak —, hogy a* farme­rek állandó értékesítési lehetősé­geit biztosítsa — az évenkénti szállítások szerződéses megerősí­tését, amelynek értelmében a szov­jet fél kötelezi magát, hogy öt éven keresztül megvásárolja, az amerikai fél pedig, hogy szállítja a meghatározott mennyiségű ga­bonát, függetlenül a Szovjetunió mindenkori gabonatermésének nagyságától. (Ez persze a szovjet piac hatalmas felvevőképességét is mutatja.) A Szovjetunió a szerző­désnek megfelelően 1978-ban —, amikor rekordtermést takarítottak be az országban és meglettek vol­na behozatal nélkül is — 14 mil­lió tonna gabonát vásárolt az Egyesült Államoktól. Ami a jelen­legi helyzetet illeti, igaz ugyan, hogy a Szovjetunió tavalyi gabo­natermése az 1978-as 237 millió ,tonnával szemben csak 179 millió tonna volt, viszont különös, gon­dot fordítottak a takarmányfel­dolgozásra és a készletezésre. Már az embargó bejelentésének idején is bizonyos volt, hogy az amerikai kormány elszámította magát, a 17 millió tonna gabona kiesése nem okoz alapvető változásokat az or­szág takarmánymérlegében. Azóta persze történt még egy s más. I Ki lőtte keresztül Amerika lábát? Például az, hogy több nagy ga­bonatermelő ország megsokszo­rozta szállításait a Szovjetunióba, s akik eleinte még az embargó mellett szavaztak, most már haj­lanak az üzletkötésre. Nem lehet például tudni, hogy Carter milyen megegyezésre jutott Trudeau ka­nadai miniszterelnökkel, aki nem­régiben komolyan fontolgatta az embargó feloldását. Az is bizo­nyos, hogy az ausztrál kormány sem tudott ellentállni a termesz­tők nyomásának, Brazília és Ar­gentína pedig nem is akart. Car­los Rischbieter brazil pénzügymi­niszter már januárban közölte, hogy a részleges amerikai embar­gó eredményeként olyan helyzet alakult ki, amelyből országa hasz­not húzhat. Brazília az idén vár­hatóan 13—14 millió tonna szója­babot termel, s eddig évente egy­millió tonnát exportált a Szovjet­unióba. Ezek persze csak a nágyobb té­telek. Várható, hogy további ki­sebb vásárlásokkal a Szovjetunió végül is megközelíti a tervezett 34 millió tonnás psszvásárlást, igaz, így komplikáltabb, s valószínűleg a gabona egy részét más, hasonló értékű takarmánnyal kell helyet­tesíteni —, de a dolog lényege, hogy a gabonaembargó csődöt mondott. Amint az várható is volt.- Egy amerikai - mezőgazdasági lap kiadója annak idején így fogalma­zott az embargó hírét hallván: „Amerika most lőtte keresztül sa­ját lábát”. Az Izvesztyija erre a következőket válaszolta: , „Ez túlzás. Nem Amerika, nem a barátai, s végképp nem a far­merek lőttek önmagukra, hanem a szovjetellenességtől elvakult amerikai uralkodó körök. A szov­jetekre céloztak és saját nemzetü­ket találták el. Ez törvényszerű is, hiszen a Szovjetunióval szembeni gyűlölködés politikája nemzetelle­nes politika.” L. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom