Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-25 / 147. szám
IDŐJÁRÁS V&rható idOJ&r&s ma estig: felhős és derült időszakok váltogatják egymást. Keleten csökken a felhőzet, majd lassan nyugat felől Ismét megnövekszik. Az északnyugati szél fokozatosan mérséklődik. Szórványos zápor, zivatar. A legalacsonyabb éjsza-. kai hőmérséklet: 11, 16, a legmagasabb nappali bőmérséklet 22—27 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKPN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxv. évi. 147. szám Ára: 1,20 Ft 1980. június 25. szerda Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1980. június 24-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről, az 1980. évi nép- gazdasági terv végrehajtásának helyzetéről, valamint az ország- gyűlési képviselő és tanácstagválasztásokról szóló jelentéseket. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Hazautaztak a szovjet űrhajósok t Farkas Bertalan búcsúztatja Vaierij Kubászovot. Kedden elutazott Budapestről Vaierij Kubászov, a Szojuz—36 parancsnoka, a. világűrben elsőként járt magyar állampolgár, Farkas Bertalan kutató űrhajós utitársa. Vele együtt elutazott az a szovjet küldöttség, amelyet Alek- szej Jeliszejev űrhajós mérnök, a sikeresen végrehajtott szovjet— magyar űrvállalkozás földi repülésirányító parancsnoka vezetett. A Ferihegyi repülőtéren budapestiek ezrei gyűltek össze az ünnepélyes búcsúztatásra. A zászlókkal díszített főépület elé — Farkas Bertalan és Magyari Béla •kiképzett űrhajós társaságában — érkezett- szovjet vendégeket forró szeretettel, lelkes éljenzéssel köszöntötték. A búcsúztatáson ott voltak: Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Méhesi Lajos, a budapesti pártbizottság első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Cziinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Márta Ferenc akadémikus,- az MTA Interkozmosz Tanácsának elnöke, valamint á Külügyminisz- j tórium, a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium több vezetője. Ugyancsak jelen voltak: Vaierij Muszatov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének idfe- iglenes ügyvivője, Nyikolaj Szilcsenkó vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek képviselője, Vlagyimir Szivenok vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka, továbbá a Szovjetunió budapesti nagykövetségének diplomatái. , A búcsúzók és a búcsúztatók baráti kézszorítással köszöntek el egymástól, úttörők virágcsokrokat adtak át nekik. A vendégeket ezután a magyar közéleti vezetők a repülőgéphez kísérték. Az ünnepélyes percekben Farkas Bertalan és Magyari Béla forró öleléssel búcsúzott Vaierij Kubá- szovtól és Alekszej Jeliszejevtől. * Moszkvában, a repülőtéren Halász Antal vezérőrnagy, moszkvai magyar katonai attasé, valamint a nagykövetség több vezető diplomáciai beosztottja köszöntötte a küldöttséget. Ott voltak az Interkozmosz Tanács képviselői is. (MTI) Mintha sohase jártam volna itt a ballószögi határban, pedig biztosan tudom, hogy yolt már dolgom errefelé. Ismerős a távoli két tanya, úgy kanyarog a dűlőút, mint amikor először kerekeztem a hajdani bürgejáráson, mégis más. Emberibb, barátságosabb, mozgalmasabb. A néhány éve nyúltrágyázta parcellákon szamóca zöldell, kukoricafejek tekintgetnek szét az ápolt tájon. Értő emberek művelték a homokot, hasznosították több- kevesebb sikerrel az elhagyottan sorvadó parlagot. Errefelé is kivirult a határ, megállították a gaz, a dudva, a gyom támadását. Boldog a föld, mert újra terem, derűs a szemlélődő, mert kit nem vidít a szorgos emberi munka látványa. A tanácsnál megerősítették személyes tapasztalataimat. Valóban jóval kevesebb az elhagyott, gazdátlan, gondozatlan föld a korábbinál. Néhány év alatt egynegyedére, egyötödére csökkentették a csúfító, kártékony parlagot. A földvédelmi törvény és végrehajtási utasításainak értelmében gondosan számba vették a látszólag gazda nélküli területeket. Kiderült: a hagyatéki eljárások elhanyagolása, visszásságai miatt csak itt 63 esetben tisztázatlan volt a tulajdonjog. Voltak, akik felajánlották tulajdonukat, mert az ország távoli vidékeire költöztek, és emiatt nem dolgozhattak kis birtokukon. Vevőre hiába vártak: a többnyire gyenge, lestrapált, elgazosodott, a jó utóktól távoli parcellák fillérekért se keltek el. A szákszövetkezetek, termelőszövetkezetek is kétszer meggondolták, hogy mire költik pénzüket; a talajerő-utánpótlás drága, a telepítés is viszi a forintot. A ballószögi tanács ügyesen alkalmazta, váltogatta a meggyőzést és a hatósági jogkört. A rendszeres tavaszi határszemlék után előbb szép szavú levélben kérték föl az arra rá- szolgálókat, hogy vegyék elő a kapát, a lapátot, vessenek, ültessenek, palántázzanak, permetezzenek. Amennyiben süket fülekre találtak az intések, állami használatba kerültek a parlagok. A községi tanács, vagy a szakszövetkezet, vagy az állami gazdaság vállalta ilyen esetekben a kezelést. Ott sürgették a köztulajdonba vételt, ahol egy-egy nagy táblába ágyazódó gaztenger' súlyosan károsította a gazdálkodó egységeket. Az értékesítés jól bevált formájának bizonyult a haszonbérbeadás is. A sokirányú buzgalom ellenére még mindig maradtak műveletlen területek, nem úgy mint Mélykúton, ahol jól tudták, hogy a föld iránti közömbösség okainak a megszüntetésétől, közömbösítésétől várható a parlag visszaszorítása, szerencsés esetben kialakulásának megakadályozása. Itt a legkisebb területen is zöldségféléket, dohányt, vagy paprikát termelnek, mert megéri, inert megszólják a hanyag gazdákat, mert tudják: nagyon odafigyel a tanács. A közeli Madarason a lepelhomokon telepített szőlők és gondozóik egy része elöregedett. Tervszerű földrendezéssel, önkéntes cserékkel, a nagyüzemi művelésbe való bevonással igyekeznek felszámolni a parlagokat. Egyelőre csak araszolva haladhatnak, mert alig valamivel többet tudnak különféle eljárásokkal megmenteni, újra hasznosítani, mint amennyit évente öregség és más okok miatt elhagynák. A kis humusztartalmú területen az erdősítés látszik végleges megoldásnak. Gorán másféle gondokat szüntetett meg a tanács. Az elnéptelenedett tanyák telkének táblásitásáwil, gyors megművelésével akadályozták meg az eldudvásodást. A talajvízelvezető csatornák eltömődése miatt értékes területek estek volna ki tartósan a termelésből, ha a vízügyi szervekkel és a közös gazdasággal nem végeztette volna el a tanács a szükséges felújítást. Jakab- szálláson — ahol a tanácselnök szerint „ötévi kemény munkával szorították vissza a parlagot” — az erdősítés és a zárt kertövezet kialakítása egyaránt jó módszernek bizonyult. A termőterület védelméért sokat tesz a megyei földnyil- vántartó hivatal. Rendszeresen és szigorúan számba veszi a gondozatlan területeket. Legfrissebb nyilvántartásaik szerint sikerült ezer hektár alá csökkenteni a szántóföldi parlagot Bács-Kiskunban. 1975- ben még 13 520 hektárt minősítettek megmüveletlennek a tavaszi határszemlék során. A gondozatlan szőlőterület mintegy húsz százalékkal csökkent. Még így is sok, különösen akkor, ha tudjuk: némely rossz minőségű, de hajdan művelgetett terület ma természetvédő gyepként szerepel az összesítésekben. A nehézségek ellenére — a műveletlen területek 70 százaléka VII. és Vili. osztályú, a parlag háromnegyed része ked- vezőtlen termőhelyi adottságú, szövetkezeteknél található — egyre szebben virul a határ. Nemcsak a Földnyilvántartó Hivatal adatai, nemcsak ballószögi, jakabszállási, g arai, mélykúti hivatalos és alkalmi határszemlék biztatnak azzal, hogy a VI. ötéves terv időszakában végleg kiszorul a megyéből a parlag. H. *N. Exporttervek és igényesebb termékek Fennállása óta — vagyis az elmúlt öt év alatt-, igen sok szó esett a Halasi Kötöttárugyárról, úgy a sajtó hasábjain, mint a ■kisebb-nagyobb fórumokon. Az ok közismert: a textilipar egyik legnagyobb beruházásaként indult, de veszteségesen termel. Magyarázkodásként számtalan nehézségre, problémára lehetne hivatkozni — így a kedvezőtlen helyi adottságokra, a munkaerőhiányra, a drága és a késedelmesen szállított, import alapanyagokra, a piacvesztésekre — amelyekkel szembe kellett nézniük a gyár vezetőinek, s megkeresni az utat, amely kivezethet e mélypontról. Ez évi törekvéseik között elsődleges cél, hogy a tömegcikkek gyártása helyett, igényesebb termékek előállításával stabilizálják pozíciókat a bel- és külföldi piacokon. Az előző esztendőktől eltérően,, az idén már olcsóbb, hazai alapanyaggal dolgoznak — ACRYL, gyapjú és ezek keveréke. Dinamikus gyártmányfejlesztéssel bővebb választékot, mintegy nyolc—kilencszáz féle modellt kínálnak megrendelőiknek. Összesén kétmillió 400 ezer termék gyártását irányozták elő erre az évre. Az első félév végéhez közeledve, az eddigi tapasztalatok, s a további kilátások felől érdeklődtünk Krizsán Józsefnél, a Halasi Kötöttárugyár főmérnökénél. # Ellenőrzés alatt, az ACRYL- gyapjú alapanyagból készült, fér- fipulóver. Képünkön: Nagy Katalin átnéző ellenőr. — Munkaerő szempontjából hogy áll jelenleg a gyár? — Talán ez jelenti a legtöbb gondot fennállásunk óta. Lassan növekedik a létszámunk, különösen a szakképzett munkaerő a kevés. A varrodánkban például, még ma is legalább háromszáz fővel kevesebben dolgoznak, mint amennyivel megfelelően ki tudnánk használni meglevő gépi kapacitásunkat. Két műszakban foglalkoztunk, annyi embert, ameny- nyi egy műszakhoz kellene. A szakképzett munkerő biztosítása érdekében évente átlagosan száz ipari tanulót foglalkoztatunk. Viszont ezek a fiatal lányok férjhez mennek, gyermeket szülnek a szakmunkásképző elvégzését követően, vagyis évekig kiesnek a termelésből. De úgy érezzük, hogy idővel meghonosodik ez a szakma is Kiskunhalason, s néhány esztendő múlva, talán nem lesznek már ilyen problémáink sem. Jelenleg a legfontosabb feladatunk, hogy határidőre és jó minőségű kötöttárut szállítsunk megrendelőinknek. • Az NSZK-gyártmányú. csomagoló automatagép működését ellenőr' zi Miskei Mihály művezető. (Méhesi Éva felvételei) — Milyen termékeket gyártanak jelenleg? — NSZK megrendelésre káró- kockás mintájú, férfipulóvereket, és gyöngy kötésű gyermek pulóvereket készítünk, összesen csaknem 40 ezer darabot. Nyújtott szemes, ripni kötéssel - háromezer férfipulóvert francia, s mintegy 4300 darab női, férfi és gyermek kötöttárut norvég exportra gyártunk. Ezen kívül szovjet, csehszlovák és belföldi megrendeléseinknek igyekszünk eleget tenni jelenleg, első féléves tervünk teljesítésének reményében. K. E. • A szovjet exportra készülő, műszőrmével kombinált lányka kardigánokat címkézi Fülöp Antalné. — Ez ideig, évi kapacitásunknak mintegy 90 százaléka van lekötve. A hazai nagykereskedelmi vállalatok megrendelései alapján 894 ezer darab kötöttárut készítünk belföldi forgalmazásra az idén, amelyből 391 ezret kell leszállítanunk az első félévben. Legnagyobb tőkés partnerünk az NSZK, de a közeljövőben várjuk az angliai, kanadai és amerikai kereskedelmi cégek megrendeléseit, amelyekkel az elmúlt hónapokban folytattunk tárgyalásokat az együttműködésről. Tőkés exportra 69 ezer divatholmit szállítunk az első félévben, s további 145 ezret az utolsó hat hónap folyamán, eddigi terveink szerint. Ez a mennyiség azonban lényegesen bővülhet, ha az említett tárgyalásaink sikerrel járnak. — Hogyan alakul az idén a szocialista kivitelük? — A baráti országok közül évek óta a Szovjetunió és Csehszlovákia a legnagyobb megrendelőnk. Ebben az évben több mint egymillió darab kötöttárut készítünk szocialista . exportra, amelyből 642 ezer darabot kell leszállítanunk június végéig. Ha különösebb akadályok népi jön• Tóth Istvánné vasalónő, speciális, olasz gyártmányú géppel tünteti el a késztermékek gyűrődéseit, ráncait. nek közbe, valamennyi kötelezettségünknek eleget tudunk tenni. Sajnos, igen rossz az alapanyag-ellátottságunk, annak ellenére, hogy az idén már teljes mértékben hazai fonalból dolgozunk. A második negyedévre például 192 tonna volt a fonaligényünk, amit öt nagyobb belföldi vállalattól rendeltünk, viszont a mai napig mindössze 79 tonna érkezett gyárunkhoz. A Bajai Finomposztó Vállalaton kívül egyik partnerünk sem tudja határidőre teljesíteni szállítási kötelezettségeit, s így továbbra is fennakadásokat jelent termelésünkben az anyaghiány. ESŐ UTÁN KAPÁLÁS • Tavaszai 460 hektáron vetett fűszerpaprikát a bátyai Piros Paprika Tsz tagsága. Az igényes növény a porhanyos felszínű talajban fejlődik legjobban. Ingért a szövetkezet dolgozói az öntözés, valamint a gya* kori csapadék után rendszeresen knltivátorozzák a fűszerpaprikát. (Pásztor Zoltán felvétele) V r #
