Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-22 / 145. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxv. évi. 145. szám Ára: 1,20 Ft 1980. június ZZ. vasárnap Németh Károly fogadta a Holland Munkapárt küldöttségét Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szombaton a Központi Bizottság székházában fogadta a Holland Munkapárt delegációját, amely dr. S. Joop M. den Uyl, a munkapárt parlamenti csoportja vezetőjével az élen az MSZMP meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű megbeszélésen véleményt cseréltek a nemzetközi élet kérdéseiről. Ä találkozón részt vett Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes- vezetője. (MTI) Megyei küldöttközgyűlés a helyiipari és a mezőgazdasági szakszervezeteknél A szakszervezetek év végén. tartandó XXIV. kongresszusára készülve sorra újítják meg az iparági, ágazati középszerveket, a megyei bizottságokat. Tegnap délelőtt Kecskeméten ennek jegyében ült össze a HVDSZ és a MEDOSZ küldöttértekezlete. A Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének tegnapi gyűlésén kilencven küldött vett részt. A megjelenteket — köztük Borsodi Györgyöt, az SZMT vezető titkárát, Paczona Miklóst, a HVDSZ Központi Vezetősége közgazdasági osztályának vezetőjét, ,a megyei pártbizottság és a megyei tanács Szak- igazgatási szervéinek illetékeseit — Szarvas László, a HVDSZ megyei bizottságának elnöke köszöntötte. Palsovics József, a HVDSZ megyei bizottságának titkára beszámolójában , előzetesen kitért a küldöttértekezletet megelőző 'helyi szakszervezeti összejövetelekre, amelyeken 345 bizalmit és 30 főbizalmit választottak meg. Osz- szesen tehát 28 szakszervezeti bizottság 1622 tisztségviselője szervezi, irányítja a tagság érdekében végzendő munkát a következő öt évben. A HVDSZ nem tartozik a megye legnagyobb szakszervezetei közé — derült ki a továbbiakban. A beszámolási időszakban néhány üzerp más ágazathoz került, így jelenleg nyolc vállalat és tizenhét költségvetési üzem 6083 dolgozója szerve.zett HVDSZ- tag. Legfontosabb feladataik között tartották számon a munkaverseny szélesítését, ezért rövid idő alatt megháromszorozták a brigádok számát s létszámát. Ugyanakkor azonban a korábban jelentős eredményeket felmutató újító mozgalom visszaesett, ami részint annak a jele, hogy a gazdasági és társadalmi vezetők nem számolnak eléggé a dolgozók felhalmozott tapasztalataival, részint pedig azé, hogy nem ösztönzőek az újításra ''vonatkozó szabályok. A szakszervezeti munka fő célja a dolgozók elet- és munkakörülményeinek javítása volt, de ami az eredményeket illeti, kijelenthető, hogy nem mindenütt sikerült a mégoly szűkös lehetőségeket is . kihasználni. Akadt olyan üzem például, ahöl nemhogy folyó víz, de lavór sem volt kézmosásra... A következő évek tennivalói között szerepel tehát az üzemék ellátási színvonalának 0 Palsovics József beszámolót tart. a megyei vállalatokéhoz történő emelése. . Az érdekvédelem témakörébe vág a tanulási lehetőség megteremtése is; több vállalatnál szakmai tanfolyamokat szerveztek. Ezek eredményességét azonban csökkenti, hogy azok, akik darabbérben dolgoznak, hiába szereznek szakmunkás-bizonyítványt, fizetésük alapja nem a tudásuk, hanem a norma. A vállalatok többsége figyelembe veszi a bizalmiak jog- és hatáskörét, ám még mindig előfordul, hogy bevonásuk egy-egy döntésibe formális — fő, hogy aláírásuk papíron legyen. A beszámolót hozzászólások követték, majd a küldöttek megvár lasztották a HVDSZ tizenegy tagú megyei bizottságát, melynek titkára Palsovics József, elnöke Szarvas László lett. Tízen az SZMT küldöttgyűlésén, tízen pedig a HVDSZ VIII. kongresszusán képviselik majd választóikat. Szombaton a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában, Kecskeméten tartotta a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága kilencedik küldöttértekezletét. A tanácskozáson 122 alapszervezet több mint 140 küldötte vett részt, akik csaknem 30 ezer tagot képviséltek. Most először jelentek meg a tisztújító értekezleten a mezőgazdasági szövetkezetek alapszervezeteinek képviselői. A közös gazdaságokban ugyanis az utóbbi években alakultak csak meg a szakszervezetek. A küldöttgyűlés levezető elnöke, Biros Mihály, üdvözölte a megjelenteket, köztük az elnökség tagjait, dr. Dobi Ferencet, a MEDOSZ főtitkárát, Hegedűs Istvánt, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Némedi Sándort, az SZMT megyei titkárát, Zsibók Andrást, az Állami Gazdaságok Országos Központja Területi Főosztályának vezetőjét. A MEDOSZ megyei bizottságának beszámolóját Szabó Ferenc titkár ismertette. Elmondta, hogy a központi vezetőség határozatának megfelelően, befejeződtek a bizalmi- - és főbizalmi-választások az alapszervezetekben, megalakultak a bizalmi testületek, és.annak végrehajtó irrtézményei, a vállalati szakszervezeti bizottságok. A választásokat az aktivitás (Folytatás a 2. óldalon.) • A küldöttgyűlés elfogadta a napirendet. (Straszer András felvételei) S' Az élső szovjet—magyar űrpáros és kísérete szombati napját Szolnok megyében töltötte. A vendégeket: Valerij Kubászovot, a Szojuz—36 parancsnokát és Farkas Bertalan kutató űr ha jóst, Alekszej Jeliszejevet, a közös űrrepülés földi repülésirányító parancsnokát, valamint az általa vezetett küldöttséget és Magyari Béla kiképzett űrhajóst elkísérte Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter és Karakas László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, az MSZMP KB tagjai. Az érkezőket Szolnok város határánál, az 1919- es Tanácsköztársasági Emlékműnél Andrikó Miklóssal, a Szolnok megyei pártbizottság első .titkárával az élen a megye és a város párt- és állami vezetői köszöntötték. (Tóth Sándor felvételei) Az űrhajósok a városi tanács dísztermében tájékoztatót hallgattak meg a megye életéről, a Tisza menti Vegyiművekbe látogattak, ahol röpgyűlésen találkoztak a vegyiművek munkáskollektívájának képviselőivel. Ezt követően az űrpáros és kísérete a Kilián György repülő műszaki főiskolára látogatott. NÖVELTÉK A VETÉSTERÜLETET f- KELENDŐ A VILÁGPIACON Több cukorrépát termeszt a Kiskunság néhány gazdasága Ügy tűnik, hogy rövidesen mégis csak megérkezik az igazi nyár, a verőfényes meleg. Hosszú ideje vár erre az egész természet, amelyet eléggé megsanyargatott a szeles, fagyos tavasz. Nemcsak nálunk, de Európá-szerte szeszélyes volt az időjárás, amelyet elég nehezen viselt el a mező- gazdaság, a szántóföldi növény- termesztés és a kertészet. Bács-Kiskun megyében is elhúzódott több tavaszi növény vetése. A magvak csírázása is később indult meg a sokáig igen alacsony hőmérsékletű talajban. Ha javul az idő, a növényzet fejlődése még utolérheti a naptár szerinti időszaknak megfelelő fokot. Egyelőre azonban a mező- gazdasági termékek, különösképpen a kerti vetemények kínálata igen szerény, fogyasztói áruk magas. A világkereskedelem is érzékelte mindezt. A cukor világpiaci ára február óta 300 dollárral emelkedett tonnánként, s a közelmúltban már 900 dollár volt egy tonna cukor ára. Bizonyos, hogy nem fog ennél az árnál megmaradni. Bács-Kiskun több mezőgaz- sági nagyüzeme a saját és az ország egyetemes érdekeit figyelembe véve, növelte cukorrérpa vetésterületét. A tiszakécskei Béke és Szabadság Tsz, amely a megalakulása óta, több, mint negyedszázad alatt minden termesztett cukorrépát — és a legutóbbi másfél évtizedben — megyei átlagon felüli eredménnyel, az eredetileg tervezett 100 hektár helyett 152 hektárt művel napjainkban igen szakszerűen. Kiválóan gondozott és erőteljesen fejlődött a növényállomány a kiskunfélegyházi Petőfi Tsz cu- korrépaföldjén, amely nemcsak a répatermés értékesítéséből pénzel évek óta, hanem a feldolgozás ip>a- ri melléktermékeit is hasznosíthatja állattenyésztésében. A Kiskunság legnagyobb cukor- rép»atermesztője a félegyházi Vörös Csillag Tsz. Az idén félezer hektáron vetett répát a Szolnoki Cukorgyárral kötött szerződése alapján. A közös gazdaság a cukorrépa termesztését teljesen gépesítette, a gyomok ellen vegyszeres kezeléssel védekezik, a növény kártevőit szakszerűen irtja, s minden évben magas cukortartalmú répát szállít a feldolgozó üzemnek. Az idén a mostoha időjárás miatt a vegyszeres kezelés nem volt olyan hatásos, mint más esztendőben. A gyomnövények ellen az egész tagság oszefogott. Ahol a vegyszer nem végzett megfelelő pusztítást, ott kézzel szedték ki, vagy kapálással irtották a' gyomot a szövetkezet dolgozói a cukorrépaföldön. Nagy lépést tettek ezzel előre a jó termés érdekében. A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz-ben évek óta jövedelmező a cukorrépa-ágazat Itt is a teljes növényállomány értékét veszik figyelembe, hiszen a leveles répafejet s a gyári feldolgozás melléktermékeit felhasználják a szarvasmarha-tenyésztésben. A tiszakécskei Béke és Szabadság Termelőszövetkezettel együtt a félegyházi Vörös Csillag részt vesz a szolnoki gyár urebetin és neobetin programjának végrehajtásában. Ä társulás célja az, hogy I a répafeldolgozás melléktermékéből fehérjepótló takarmányt állítsanak elő a szarvasmarhatartó mezőgazdasági üzemeknek. Évtizedek óta szerződéses piart- nere a uckoriparnak az Izsáki Állami Gazdaság. Rép>avetés-területe 140 hektár, amelyet képzett, gyakorlott szakmunkások művelnek. A nagyüzem mostoha talajadottsága ellenére a répa termesztés gazdaságos Izsákon. A szőlő- telepítésben, kertészeti termelésben, borászatban jeleskedő álla- ' mi gazdaság hosszú idő óta sokkal több cukoralapanyagot termel szántóföldjén, mint amennyit a tankp>ezsgőgyártásban a technológiai folyamatokhoz felhasznál. Bács-Kiskun állami gazdaságainak sorában az izsákin kívül egyedül az Állampmsztai Célgazdaság termeszt még cukorrépát, de sokkal több borászkodó, pezsgőgyártó állami gazdaság van a megyében, amelyeknek talajadottsága összehasonlíthatatlanul kedvezőbb az izsákinál. Minden bizonnyal képes volna több fejlett mezőgazdasági nagyüzem is, hogy kövesse az Izsákiak példáját a cukoralapanyag-termelés ben. A nemzetközi borpiac keresletének, kínálatának gyakori ingadozása időnként úgyis nehéz helyzet elé állítja őket. Lám, itt az alkalom! Nagy szolgálatot tehetnének a népgazdaságnak a kedvező áron értékesíthető mezőgazdasági termék, a répacukor előállításában, kínálatának növelésében, a ■külkereskedelmi mérleg javításában. Az 1981-es üzemi tervek megfogalmazásánál érdemes ezt is figyelembe venni. Kiss Antal I
