Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-20 / 143. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1980. június 30. KÖZLEMÉNY 'Vá'/'í a KGST XXXIV. ülésszakáról (Folytatás az 1. oldalról.) Az ülésszakon elnökölt Lubo- ndr Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttségének vezetője, a CSSZSZK kormányának elnöke. A résztvevők meghallgatták Rudolf Rohliceknek, a KGST végrehajtó bizottsága elnökének beszámolóját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a tanács XXXIII. és XXXIV. ülésszaka között végzett tevékenységéről és a KGST-tagállamok közötti sokoldalú együttműködés szervezetének és a tanács tevékenységének továbbfejlesztésére vonatkozó irányelvek gyakorlati ‘megvalósításáról; Nyikolaj Bajbakovnak, a KGST térvezési együttműködési bizottsága elnökének beszámolóját a KGST-tagállamok 1981— 1985. évi népgazdasági tervei koordinálásának, továbbá a hosszú távú együttműködési célprogramok teljesítésének helyzetéről és a terület további feladatairól; Nyikolaj Faggyejevnek, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa titkárának beszámolóját a tanács következő, XXXV. ülésszakának összehívásával kapcsolatos kérdésekről. Az ülésszakon megállapították, hogy a Varsói Szerződés aláírása óta eHelt 25 év során a védelmi szövetség részt vevő országai a többi országgal, minden békeszerető erővel együttműködve határozottan és hatékonyan oldják meg az olyan létfontosságú feladatokat, mint az, hogy ne engedjenek háborút kitörni Európában, sokoldalúan elősegítsék a béke megszilárdítását, a nemzetközi feszültség enyhítését, az államok egyenjogú, békés együttműködése fejlesztését. Az ülésszak hangsúlyozta a Varsói Szerződés tagállamai által 1980. május 15-én elfogadott nyilatkozat és felhívás fontosságát, amelyek széles körű akcióprogramot foglalnak magukban a béke és a népek közötti együttműködés megszilárdítására, az enyhülési politika folytatására és katonai területre való kiterjesztésére, a fegyverkezési verseny megszüntetésére, a leszerelés, elsősorban a nukleáris leszerelés megvalósítására, a vitás kérdések békés úton történő rendezésére és a nemzetközi kapcsolatokból az erőpolitika ■ kiküszöbölésére, a biztonságnak és a népek függetlenségének megerősítésére. A KGST-tagállamok küldöttségei ismét' hangsúlyozták a helsinki záróokmányban foglalt elvekhez való hűségüket, és annak szükségességét, hogy aktívan és gondosan készítsék elő az össz-euró- pai értekezlet részt vevő államainak képviselői által a közeljövőben tartandó madridi találkozó konstruktív lebonyolítását, abból a célból, hogy folytatódjék az enyhülés folyamat és a biztonság elmélyítése az európai kontinensen, hogy valamennyi területen tovább erősödjék az európai országok népei közötti egyenjogú együttműködés. ' A KGST-tagállamokban a munkásosztálynak, a parasztságnak és az értelmiségnek a kommunista- és munkáspártok vezetésével végzett önfeláldozó munkája, valamint a marxizmus—leni- ■nizmus és az internacionalista szolidaritásnak, az egyenjogúságnak, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásának, a belügyekbe Való be nem avatkozásnak, a kölcsönös elő-' nyöknek és elvtársi segítségnyújtásnak elvei alapján történő sokoldalú együttműködés fejlesztése és elmélyítése lehetővé tette, hogy tovább fejlődjék a KGST- tagállamok gazdasági és- tudományos potenciálja, emelkedjék a lakosság anyagi és kulturális élet- színvonala. A KGST-tagállamokban a nemzeti jövedelem 1979- ben 1975-höz viszonyítva 19 százalékkal, az ipari termelés 23 százalékkal nőtt. A KGST-tagállamok nagy részében a műszaki haladást meghatározó és a termelés hatékonyságát biztosító ágazatok fejlődtek a legnagyobb ütemben. A mezőgazdasági termelés évi átlagos volumene az 1976 és 1979 közötti időszakban az 1971—75 évihez viszonyítva a KGST-tagállamokban 9 százalékkal növekedett. Az ülésszak kiemelte a KGST- tagállamok külgazdasági kapcsolatainak eredményes fejlődését. 1979-ben külkereskedelmi áruforgalmuk az előző évihez viszonyítva 12,7 százalékkal nőtt, és elérte a 196 milliárd rubel értéket, egymás közötti áruforgalmuk pedig 7,7 százalékkal emelkedett, és hozzávetőleg 111 milliárd rubelt tett ki. A KGST-tagállamok többségében az egymásnak történő szállítások fedezték a legfontosabb fűtő-, nyers- és alap- anyagfajták, valamint gépek és berendezések iránti importszükséglet alapvető részét. Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottságnak a KGST- szerveket irányító munkáját, és elégedetten állapította meg, hogy a tanács XXXIIi. ülésszaka óta eltelt időszakban végzett gyakorlati tevékenység arra irányult, hogy eredményesen megvalósuljanak a KGST-tagállamok pártvezetőinek találkozóin létrejött megállapodások, az együttműködés elmélyítésének és tökéletesítésének, j valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programja, továbbá a hosszú távú együttműködési célprogramok, és ezek konkrét egyezmények rendszerévé történő . kibontakozása. Kiemelték, hogy ebben az^évben gyakorlatilag befejeződik a KGST-tagállamok sokoldalú integrációs intézkedéseinek 1976—1980. évi egyeztetett tervében szereplő fontosabb intézkedések végrehajtása. Megállapították^ hogy a tervkoordinációs munkák a következő ötéves időszakra — egyes kérdések tekintetében pedig hosz- szabb távra is — a befejezés szakaszában vannak. A koordináció előzetes. eredményei azt ráutalják, hógy e munkák folyamán számos bonyolult gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési probléma alapjában véve megoldódott. Ez megteremti az előfeltételeket ahhoz, hogy a . KGST-tagállamok kidolgozzák a következő ötéves tervidőszakra szóló társadalmi-gazdasági fejlesztési terveiket. Az ülésszakon megállapodás jött létre arról, hogy a nemzeti tervező szervek és a KGST tervezési együttműködési bizottsága sokszorozzák meg erőfeszítéseiket a tervkoordinációs munkák befejezésének meggyorsítására, az országok népgazdasági fűtőanyag-, nyersanyag-, energia-, gép- és berendezésigényeinek teljesebb kielégítésére, valamint az egymás közötti kereskedelem volumenének növelésére, és a nemzetközi szállítási feltételek javítására. Az ülésszak megvitatta a KGST- szervekben végzett, az olyan főbb gép- és berendezésfajták gyártásszakosításának és kooperációjának elmélyítésére irányuló munkát, amelyeknek biztosítaniuk kell a KGST-tagállamokban a műszaki fejlődést, és a termelés növekedését az energetikában és a fűtőanyag—nyersanyag komplexumban, a gépiparban, az elektronikában, a rádióelektronikában, a vegyiparban, a közlekedésben és a mezőgazdaságban. A gyártásszakosítás és a kooperáció területén jelenleg már több mint 120 több Oldalú és mintegy 660 kétoldalú egyezmény van megvalósulóban. A szakosítás csupán a gépipárban több mint 10 ezer termékfajtát ölel fel. A szakosított gépipari termékek exportja a KGST-tagállamok egymás közötti áruszállításaiban kb. kétszer gyorsabban nő, mint az egész gép- és berendezésexport. Az ülésszakon ugyanakkor ‘hangsúlyozták, hogy a társadalmi termelés intenzifikálása, a tudományos-műszaki haladás eredményeinek gyorsabb ütemű bevezetése terén a KGST-tagállamok előtt álló feladatok a nemzetközi gyártásszakosítással és kooperációval kapcsolatos munkák gyökeres javítását igénylik. Abból kiindulva, hogy a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció hosszú távú tervszerű fejlesztését célzó munka a következő 10 évben a KGST-tagállamok közötti további együttműködés hatékonyságának növelésében a legfontosabb irány, az ülésszak intézkedéseket határozott el a munka minőségileg új szintre való emelése végett. Felhívták a figyelmet annak szükségességére, hogy a szakosítási és kooperációs együttműködést a nagy népgazdasági jelentőségű ' problémákra összpontosítsák, erősítsék az együttműködés komplexitását oly módon, hogy összehangolják a kutatást, a fejlesztést, a műszaki eszközök kialakítását, meghonosítását és gyártását, továbbá megszervezik ezek műszaki kiszolgálását, és ugyancsak felhívták a figyelmet arra, hogy bővíteni kell az egységesített részegységek és alkatrészek nemzetközi szakosításának mértékét a végtermékek- gyártásának fokozása céljából. Hangsúlyozták annak szükségességét, hogy fejlesszék tovább a KGST-tagállamok együttműködését a kiváló minőségű anyagok gyártása terén az országok legfontosabb iparágéi szükségleteinek kielégítése céljából. A ülésszak folyamán a KGST- tagállamok küldöttségvezetői egyezményt írtak alá az új számítástechnikai eszközök kifejlesztésének és gyártásának többoldalú nemzetközi szakosításáról és kooperációjáról. A felek kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy az egyezmény alapján a következő ötéves tervidőszakban az 1976— 80. évihez viszonyítva mintegy kétszeresére növelik a korszerű számítástechnikai eszközök kölcsönös szállításának volumeneit Az ülésszak hangsúlyozta, hogy a KGST-tagállamok gazdasági fejlődésére egyre nagyobb hatást gyakorolnak gazdaságuk energiával, fűtő- és nyersanyagokkal való ellátásának problémái, és az új erőforrások közös erőfeszítésekkel történő bekapcsolására irányuló együttműködés fejlesztése mellett kiemelte a fűtőanyagokkal, nyersanyagokkal, energetikai és egyéb anyagi erőforrásokkal való legnagyobb mérvű takarékosság jelentőségét. Ogy döntöttek, hogy nagyobb figyelmet fordítanak az ezek legésszerűbb felhasználásával kapcsolatos együttműködés kérdéseire. Ezzel egyidejűleg döntéseket hoztak arról, hogy bővítik az együttműködést a KGST-tagállamok perspektivikus területein folyó földtani feltáró munkák végzésében, a fűtőanyagok és egyéb fontos ásványi nyersanyagok feltárt készleteinek és kölcsönös szállításainak növelésében, a fűtő- anyag-kitermelő és -felhasználó ágazatok korszerű, gazdaságos és nagy teljesítményű berendezésekkel történő ellátásában, valamint az új és másodlagos energiaforrá- • sok felhasználásában. , A közeli évekre előirányozták a fűtőanyagenergetikai problémák megoldását célzó, 2000-ig szóló • tudományosműszaki prognózis kidolgozásának megszervezését. Az ülésszak idején kormányközi általános egyezményt írtak alá arról, hogy a tanács tagállamai együttműködnek a kőolaj-feldolgozás fokának olyan korszerű technológia bevezetésével való számottevő növelésében, amely a másodlagos feldolgozási folyamatokhoz szükséges gépek és berendezések gyártásszakosítással és kooperációval történő készítésén alapul. Az ülésszak kiemelte a tudományos-műszaki együttműködés területén az új termékfajták meghonosítására és a technológia tökéletesítésére, a kibocsátandó termékek minőségének és műszaki színvonalának emelésére végzett, a komplex programnak és a bosszúi, távú.célprogramoknak megfelelő- jelentős munkát. ‘ A tanécSí-rXXX'MI- és,XXXIV. üíés-s szaka közötti időben az országok 27 többoldalú tudományos-műszaki együttműködési egyezményt kötöttek. A KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottsága keretében kidolgozták a iKGST-tagállamok tudományos- műszaki együttműködésének fő irányait az- 1990-ig terjedő időszakra. 1 Megállapították, hogy a KGST- tagállamok folytatták a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság és a Mongol Nép- köztársaság számára gazdaságuk fejlesztésének meggyorsításához és hatékonyságának- növeléséhez, a műszaki-tudományos haladás meggyorsításához történő segítségnyújtást. Az ülésszak idején általános egyezményt írtak alá a KGST-tagállamok által a Kubai Köztársaság gyorsított tudományos és műszaki fejlesztése tervének megvalósításában kifejtendő együttműködésről. Az ülésszak megállapította, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a nem KGST- tagállamokkal és a nemzetközi szervezetekkel való együttműködése eredményesen folyik. Mélyült és fejlődött a KGST és a JSZSZK közötti együttműködés. Jugoszlávia jelenleg 22 együttműködési. területen vesz részt a KGST-szervek munkájában, több mint 70 többoldalú gyártásszakosítási és kooperációs, valamint műszaki-tudományos együttműködési egyezmény és megállapodás résztvevője. Folytatódott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a Finn. Köztársaság közötti eredményes együttműködés. Együttműködés valósult meg továbbá az Iraki Köztársasággal és a Mexikói Egyesült Államokkal. A KGST-tagállamok az internacionalizmus elveit követve mind két-, mind többoldalú alapon segítséget nyújtanak a szocialista fejlődés útjára lépett fiatal államoknak és más fejlődő országoknak gazdasági fejlődésük meggyorsítása, politikai és gazdasági függetlenségük megerősítése végett. A tanács tagállamai jelenleg Ázsia, Afrika és Latin-Amerika 90 fejlődő országának nyújtanak . gazdasági és műszaki-tudományos segítséget. Az érdekelt KGST-tagállamok 1979-ben 39 fejlődő országgal több mint 100 hosszú távú gazdasági és műszaki- . tudományos együttműködési egyezményt kötöttek. Az ülésszak résztvevőd megerősítették, hogy szolidárisak a fejlődő államoknak azzal a jogos törekvésével, amely arra irányul, hogy elérjék teljes gazdasági függetlenségüket, és megszüntessék az imperialista monopóliumok által történő kizsákmányolást, megszabaduljanak az egyenlőtlenségtől, és egyes államok mások által történő elnyomásától, érvényesítsék minden népnek azt a jogát,, hogy ország^ felvirágoztatása érdekében sajat maga rendelkezzék nemzeti természeti kincseivel. Az ülésszak hangsúlyozta; a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának változatlan törekvése, hogy fejlessze az együttműködési kapcsolatokat 'más országokkal és nemzetközi gazdasági szervezetekkel az igazságos, egyenjogú és kölcsönös előnyökön alapuló, a béke és a haladás javát szolgáló nemzetközi munkamegosztás elmélyítése céljából. Az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormányának kérésével kapcsolatban, az ülésszak határozatot hozott az afganisztáni félnek a KGST munkájában megfigyelőként való részvételéről. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIV. ülésszaka az egyetértés, a teljes kölcsönös megértés és az elvtársi együttműködés légkörében folyt le. (MTI) Szabolcs-Szatmár megyébe látogattak az űrhajósok „Kamionháború” a francia-spanyol határon .Tizenkét kilométeres hosszúságban mintegy kétezer kamion vesztegelt eltorlaszolva az utat, csütörtökön reggel a francia—spanyol határ két oldalán, és a helyzet előreláthatólag nem változik hétfőig, mivel a spanyol kamio- nosok már bejelentették: a hét végére vonaton hazatérnek családjukhoz. A konfliktus hétfőn kezdődött, azt 'követően, hogy Dél-Francia- országban az olcsó spanyol mező- gazdasági cikkek, különösen a paradicsom konku-rrenciája ellep tiltakozó francia parasztok tíz áruszállító spanyol kamiont megállítottak és felgyújtottak. A. spanyol sofőrök most biztosítékokat követelnek a francia hatóságoktól hasonló támadások megelőzésére, de elutasítják azt a megoldást, hogy „védett konvojokba” csoportosítva közlekedjenek a francia területen. Francia részről egyelőre — a határforgalom megnyitására vonatkozó technikai megbeszéléseken kívül — nem hangzott el hivatalos állásfoglalás az ügyben, bár a blokád előreláthatólag komoly anyagi károkat okoz. SzáAz első szovjet—magyar űrpá- ios, valamint az Alekszej Jelisze- jev, a közös űrrepülés földi repülésirányító parancsnoka vezette szovjet küldöttség és Magyari Béla kiképzett űrhajós Farkas Bertalan szűkebb hazájába, szülőföldjére, Szabolcs-Szatmár megyébe látogatott csütörtökön. Útjukra elkísérte őket Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. A nyíregyházi pályaudvaron, a megye és a város párt- és állami vezetői üdvözölték a vendégeket. Ott volt Kraszarm Ivanovics Ivanov, a Szovjetuhió debreceni főkonzulja is. Az érkezőket a helybeliek százai hosszan tartó tapssal köszöntötték. A Szojuz—36 űrhajósai — az ünnepélyes fogadtatás után — nyitott gépkocsin tették meg a megyei pártbizottsághoz vezető utat, amelynek szegélyeit integető nyíregyháziak népesítették be. A székházban Tar Imre, a Szabolcs- Szatmár megyei pártbizottság első titkára tolmácsolta a keleti országrész több mint 600 ezer lakosának forró üdvözletét, majd tájékoztatta őket a megye életéről. tevékenységéről. A baráti hangulatú találkozón Valerij Kubászov és Farkas Bertalan fölelevenítette a nyolcnapos űrutazás legemlékezetesebb epizódjait, majd az első szovjet— magyar űrpáros és kísérete Farkas? Bertalan szülőfalujába, Gyúr láházára indult..' Az ..átutazókat mindenütt nagy szeretettel kör szöntötték. A zászlódíszbe öltözött Gyulaháza apraja-nagyja várta a Szojuz—36 kozmonautáit és kíséretük tagjait. A Petőfi Sándor utcai ' szülőház előtt kenyérrel és sóval fogadták Valerij Kubászo- vot és Farkas Bertalant. A baráti kézszorítások és ölelések után az első magyar űrhajós meghatottan lépte át szüleivel a ház küszöbét. A hazatérés torokszorító percei > után bensőséges ünnepség színhelye volt az egykori általános iskola zsúfolásig megtelt udvara. A vendégek programja Kisvárdán folytatódott. Itt a főtéren találkoztak a helybeliek százaival, közöttük Farkas Bertalan egykori gimnáziumi tanáraival, osztálytársaival, akik melegen gratuláltak a sikeres űrrepüléshez. Innen ismét Nyíregyházára vezetett az út. A Magyar Honvédelmi Szövetség Szabolcs-Szatmár megyei Szervezetének központjában Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára fogadta a látogatókat, akik kötetlen, szívélyes hangulatú eszmecserét folytattak a repülős és ejtőernyős szakemberekkel, a klub tagjaival. Délután Valerij Kubászov és Farkas Bertalan a nyíregyházi stadionban nagygyűlésen találkozott a város lakóival. A magyar és a szovjet himnusz hangjai, valamint a megnyitó után Tar Imre beszédében a többi között hangsúlyozta; a Szabolcs-Szatmárból indult, és űrhajóssá lett fiatalember annak a tájnak a szülötte, ahol a szövetség, a testvériség és a barátság jegyében dolgoznak a nyírségiek. A Kárpáton túli terület lakosságával ugyanis hagyományosan jó, testvéri kapcsolatokat ápolnak. Valerij Kubászov beszédében azt emelte ki,, hogy Farkas Bertalan személye igazi barátot testesít meg, aki példásan helytállt a kozmoszban is. A taps és.'H’lelkes üdvözlés azr első magyar, űrhajós beszéde során sem szakadt meg; Farkas Bertalan őszinte szívből mondott köszönetét maga és űrtársa, valamint a velük érkezett többi vendég nevében a' szülőföldi fogadtatásért, amely — miként az űrben tett utazás — kitörölhetetlen az emlékezetből. A nagygyűlés a zárszót követően' az Internacilonálé hangjaival ért véget. Ezután rövid sport- és kulturális műsor következett, és a szabói cs-szatmári látogatás városnézéssel fejeződött be. (MTI) Fellobbant az olimpiai láng mos megrekedt kamion romlandó árut szállít. Párizsi megfigyelők szerint az új konfliktus voltaképpen mélyebb válságot tükröz a két ország kapcsolataiban. Giscard d’Estaing elnök nyilvánosan jelezte, hogv az ibériai országok felvételére a Közös Piacba csak akkor kerülhet sor, ha ezek rendezik megoldatlan problémáikat. Mivel az EGK válsága szintén mélyreható és elhúzódó, ez voltaképpen a spanyol felvételi kérelem befagyasztásával ért fel. Hasonlóképpen lehűltek a kapcsolatok Portugáliával, a másik érintett országgal, amelynek miniszterelnökét július 1-re várják a francia fővárosiba. Tovább élez! a helyzetet, hogy a kamionblokádot az idegen- forgalmi évad nyitányában rendezik, miközben az ETA, a baszk szeparatista szervezet a külföldiek, azaz elsősorban a franciák elriasztására újabb merényletsorozattal fenyegetőzik. A párizsi Le Monde értékelése szerint a két ország a kétoldali kapcsolatok komoly felülvizsgálatával kénytelen ú'jra szembenézni.- (MTI) Egy hónappal a XXII. Nyári Olimpiai Játékok megnyitása előtt csütörtökön délben ünnepélyes keretek között lobbantották lángra a görögországi Olympiában az olimpiai fáklyát. Pontosan 12 órakor a hagyományok szerint parabola tükör segítségével Mária Moscoliu színésznő, akit 12 fehér tunikába öltözött leány vett körül, Héra templománál meggyújtotta a fáklyát, amelyet a görög, sportolók közül elsőnek Atanasios Kozmo- poulosnak nyújtott át. A 17 éves középiskolás diák iskolatársaitól körülvéve az olimpiai szimbólummal először a Pierre De Coubertin- emlékműhöz futott, majd a láng megkezdte 4980 kilométeres útját Moszkváig. Görögországban 1170, Bulgáriában 933, Romániában 593, a Szovjetunióban pedig 2284 kilométert tesz majd meg közel 5 ezer sportoló egy-egy kilométeres szakaszokban A Szovjetunió fővárosába július 18-án, egy nappal a megnyitó ünnepség előtt érkezik . meg az olimpiai láng. (MTI) Magyar felszólalás az ENSZ apartheid-ellenes bizottságában NEW YORK Ülést tartott az ENSZ apartheid- ellenes különleges bizottsága. Kurt Waldheim főtitkár, valamint a földrajzi csoportok képviselői mondtak beszédet a dél-afrikai népek iránti szolidarttás napja alkalmából. I A bizottságban részt vevő szocialista országok nevében Holla! Imre nagykövét, Magyarország állandó ENSZ-képviselője szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy országaink, népeink rokonszenveznek Dél-Af- rika és Namíbia elnyomott népeivel. Emlékeztetett a pretóriai kormány Angola-ellenes lépéseire, és rámutatott, hogy azok nemcsak Afrika, hanem az egész világ békéjét és biztonságát fenyegetik.' Holla! Imre hangsúlyozta: az ENSZ-nek mielőbb hatékony intézkedéseket kell tennie a dél-afrikai kormány ellen, beleértve az alapokmányban is előírt kötelező gazdasági szankciókat.
