Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-18 / 141. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1980. június 18. Látogatás az Akadémián - Nagygyűlés Csepelen (Folytatás az 1. oldalról.) műszaki-tudományos területen kialakult integráció. A gyár ve­zetői a Csepel Vas- és Fémrriű- vek kollektívája nevében Valerij Kubászovnak, Farkas Bertalan­nak, Alekszej Jeliszejevnek és Magyari Bélának ajándékot — kempingkerékpárt — adtak át,' s új sikereket kívántai: további munkájukhoz. A vendégek a házigazdák tár­saságában üzemlátogatásra indul­tak. Megtekintették a. szerszám- gépgyár nagy pontosságú üzem­egységét, majd utána a célgép- szereidét. Mindenütt zúgó taps­sal, nagy szeretettel köszöntötték a kozmosz hőseit, akik csepeli lá­togatásuk emlékéül a Szojuz—36 kicsinyített mását ajándékozták a gyáróriás kollektívájának. , A nagy múltú üzemből a Cse­peli Sportcsarnokba vezetett a vendégek útja. Itt — az MSZMP Budapesti Bizottságának és a Csepel Vas- és Fémművek párt- bizottságának rendezésében — nagygyűlésen találkoztak a buda­pesti dolgozók képviselőivel, akik hosszan tartó tapssal köszöntötték őket. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után. Ernszt Antal nyitot­ta meg a nagygyűlést, majd Mér hes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára mon­dott beszédet. Méhes Lajos beszéde Az MSZMP Budapesti Bizott­sága nevében köszöntötte a nagy­gyűlés résztvevőit, a nagy múltú munkáskerület, Csepel 'dolgozóit, majd a többi között hangsú­lyozta • — Elsőnek"lenni valamiben, va­lakik között mindig nagyszerű do­log. A világűr meghódításáért folytatott tudományos küzdelem Kolumbusza Jurij Gagarin) volt. Valentyina Tyereskóva a nők kö­zül járt elsőként a kozmoszban. Az első űrsétát Alekszej Leonov tette meg, s ezután — a tudo­mány fejlődésének eredménye­ként — újabb és újabb elsők kö­vetkeztek. Most eljött az a pilla­nat, amikor az első magyar űr­hajóst köszönthetjük. — Azért lehet ilyen rangos he­lyünk az űrkutatásban és sok más területen is a világban, mert je­lenünknek és jövőnknek az em­beriség eddigi legnagyobb vállal­kozását, a szocializmust válasz­tottuk, s azért is, mert olyan szövetségeseink vannak, mint ■ a Szovjetunió, a szocialista orszá­gok népei. Az első magyar űrha­jós a „Szojuzon", tehát a „Szö­vetség” nevű űrhajón tette meg útját a világűrben. Az űrhajó ne­ve arra a szoros barátságra, szö­vetségre is emlékezte? bennünket, amely a magyar népet összeköti a Szovjetunió népeivel. — Köszönjük a Szovjetunió, a szocialista országok tudósainak, szakembereinek mindazt, amivel a magyar űrhajós munkáját se­gítették. Tisztelettel gondolunk azokra a magyar szakemberekre is, akik a tudományos program előkészítésének részesei voltak, és nehéz feladatukat nemzetközileg is elismert színvonalon oldották meg. — 1980. május 26-a piros betűs nap lesz a magyar tudományos élet történetében. Büszkeségünk arra a nemes'alapra épül, amit a szovjet—magyar barátság és test­véri szövetség a szocializmust építő magyar népnek, egész társa­dalmi haladásunk szempontjából jelent. Ugyanakkor az a meggyő­ződés is éltetője, hogy olyan űr­program megvalósításának a ré­szeséi vagyunk, amely a békét, az életet, az egész emberiség érde­keit szolgálja. Ezután Valerij Kubászov lé­pett a mikrofonhoz. Megemléke­zett a vörös Csepel munkásmoz­galmának dicső tetteiről, majd méltatta a csepeli kommunisták kezdeményezésére a Nagy Októ­ber 60. évfordulója tiszteletére ki­bontakozott, nemzetközi méretűvé vált szociailista munkaverseny je­lentőségét, Ez nagy visszhangra' talált a Szovjetunióban és a töb­bi szocialista országban is — mondotta. A csepeliek kezdemé­nyezését az internacionalizmus nagyszerű példájaként fogadták a szovjet emberek. Ugyancsak a magyár és a szovjet nép interna­cionalista összefogása jutott ki­fejezésre a közösen végrehajtott űrrepülésben, amelynek sikeréhez jelentősen hozzájárult a magyar munkások, mérnökök, tudósok, a tudomány különböző területein működő szakemberek segítsége is. „A szovjet és a magyar űrhajós közös repülése nem epizód, ha­nem a Szovjetuniót és Magyaror­szágot eggyé ' kovácsoló mély ék sokoldalú barátság és együttmű­ködés szerves része. Nagyszerű az,' hogy az együttműködés új formája — a kozmikus testvériség — Segíti népeink további közele­dését” — idézte Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP ICB főtitká­rának, a Legfelsőbb Tanács El­nöksége elnökének szavait Kubá­szov, majd köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért, s további sikereket kívánt Budapest dolgo­zóinak. A szovjet kozmonauta felszó­lalása után Farkas Bertalan üd­vözölte a nagygyűlés résztvevőit. Őszinte örömét fejezte ki, hogy a kozmoszból visszatérve a nagy múltú munkáskerületbe, Csepelre látogathatott. Fölelevenítette a csillagvárosi élményeket, szólt az űrutazás során végrehajtott prog­ramokról, majd hangsúlyozta: az együttes munkában tovább mé­lyült az az őszinte, igaz, testvéri barátság, amely a magyar és a szovjet nép kapcsolatait jellemzi. Ezután kiemelte: erőnket meg­sokszorozta annak tudata, hogy A minszki tanácskozás felhívása A Varsói Szerződés tagállamai •parlamenti képviselőinek minszki találkozóján a küldöttségek ked­den felhívással fordultak Európa és a világ valamennyi országá­nak parlamentjéhez. A tanácskozás résztvevői fel­szólítottak minden parlamentet és parlamenti képviselőt, hogy te­gyenek erőfeszítéseket a nemzet­közi helyzet javítására. Hangsú­lyozzák, hogy a konfrontáció po­litikájának a békeszerető orszá­gok és népek közös akciójával kell alternatívát állítani. A felhívás megállapítja, hogy a békével és az enyhüléssel szem­benálló' erők tevékenysége kö­vetkeztében a nemzetközi biz­tonság megszilárdítása terén el­ért kedvező változások veszélybe kerültek. Az enyhülésellenes erők fékevesztett fegyverkezési haj­szára törekednek és gátat akar­nak ' vetni a békés nemzetközi együttműködésnek. Áz európai és világbékére nézve különösen nagy veszélyt jelentenek az új amerikai nukleáris rakétafegyve­rek nyugat-európai elhelyezéséről hozott döntések. A dokumentum a továbbiakban * kifejezi aláíróinak azt a reményét, hogy a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének közel­múltban megtartott ülésén szü­letett, s széles körű nemzetközi amit teszünk, azt az emberiségért tesszük. Horváth Sándor, a Csepel Mű­vek Szerszámgépgyára „Hanoi” Szocialista brigádjának vezetője fel­szólalásában a gyáróriás csaknem 1900 szocialista brigádja nevében köszöntötte a vendégeket. Gratu­lált a sikeres űrrepüléshez, a ma­gas kitüntetésekhez, s további eredményes munkát kívánt fela­dataik megoldásához. A beszédeket sűrűn szakította meg. a lelkes taps, a nagygyűlés — Ernszt Antal zárószavai után — az Intennacionálé hangjaival ért véget. ­A vendégek gépkocsiba ültek, majd a munkáskerület határán megtekintették a csepeli szikra­távíró állomás emlékművét. Ezt követően Valerij Kubászov, Farkas Bertalan, Alekszej Jeli- szejey és Magyari Béla áz ideig­lenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport pa­rancsnokságára látogatott. Elkí­sérte őket Vlagyimir Jakovlevics Pavlov is. Régi orosz hagyomány szerint kenyérrel és sóval köszön­tötték a kedves vendégeket. Tisz­teletükre díszszázad sorakozott fel, s Vlagyimir Szivenok vezérezre­dessel, a hadseregcsoport parancs­nokával az élen a katonai tanács tagjai fogadták őket. Az űrhajósok ünnepi gyűlésen találkoztak a hadseregcsoport tisztikarának és sorkatonai állo­mányának képviselőivel, beszá­moltak ‘az űrkísérlet során szer­zett tapasztalataikról, élményeik­ről. Farkas Bertalant és Valerij Kubászovot az alakulat katonái­nak alkotásával, a Szojuz—Szal- jut űrkomplexum makettjével és az űrutazásról készült dombor­művel ajándékozták meg. Az űrhajósok este’ a magyar néphadsereg Vörös Csillag Ér­demrenddel kitüntetett művész- együttesének ünnepi műsorát te­kintették meg a néphadsereg mű­velődési központjában. Ezután Czinege Lajos hadséregtábornok, honvédelmi miniszter vacsorát adott tiszteletükre. (MTI) visszhangot kiváltott kezdeménye­zésekre Európa és a világ' vala­mennyi állama építő jellegű vá­laszt ad. A tanácskozás résztvevői vége­zetül felszólítják Európa és a vi­lág minden parlamentjét és 'par­lamenti képviselőjét: tevékenyen segítsék elő, hogy a fegyverkezési hajsza megfékezésének valameny- nyi, döntésre megérett kérdésé­ben megállapodások jöjjenek lét­re; mielőbb ratifikálják az e té­ren már megszületett megállapo­dásokat, beleértve a SALT—2 szerződést, s küzdjenek azért, hogy a nemzetközi enyhülés a világ va­lamennyi térségére kiterjedjen. (MTI) ' események sorokban LONDON ANKARA Megkezdődött a KGST XXXIV. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalrólp ugyan, de magabiztos és szorgal­mas építőmunka folyik. Ezt állapí­totta meg a Magyar Szocialista Munkáspárt ez év márciusában megtartott XII. kongresszusa is, amelynek határozatait egész né­pünk helyesléssel fogadta, s ezt a közelmúltban tartott országgyűlé­si és tanácsi választásokon szava­zataival is megerősített. A kongresszus helyzetünk reá­lis mérlegelése alapján úgy' dön­tött, hogy a növekedés ütemét mérsékelve, a hangsúlyt a haté­konyság javítására, a gazdaságo­sabb termelési szerkezet kialakí­tására, meglevő erőforrásaink ész­szerűbb kihasználására helyezzük át. . Pártunk nagyra értékeli’ hogy népünk megértette, elfogadta és kész Cselekvőén' támogatni ezt a programot. — Céljaink elérésében saját erőfeszítéseink mellett a másik legfontosabb - feltételnek a nem­zetközi munkamegosztás — külö- . ' nősen a szocialista gazdasági in­tegráció — további fejlesztését tartjuk. Magyarország kis ország. Gazdasága közepesen fejlett. Már önmagában ez is érthetővé teszi, hogy miért érintenek bennünket ■ olyan érzékenyen a világgazda­ság változásai. Mostani ülésszakunk fő felada­tának is elsősorban azt tartjuk, hogy figyelmét azoknak a tarta­lékoknak feltárására és kihaszná­lására összpontosítsa, • amelyek együttműködésünk továbbfejlesz­tésében rejlenek. — Amikor gazdasági együttmű­ködésünk időszerű és távlati fej­lesztésének- kérdéseit tárgyaljuk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a tőkés országok szélsősége­sen reakciós körei az enyhülési fo­lyamat visszafordítására töreked­ve élezték a nemzetközi helyzetet. Ez, valamint az, hogy egyes tőkés országok a szocialista országokkal szemben a nyílt és burkolt disz­krimináció fokozásának útjára léptek, a gazdasági kapcsolatok te­rén eddig elért eredményeket is veszélyezteti. — 'A Varsói Szerződés tagálla­mainak politikai tanácskozó testü­leté májusi nyilatkozatának szel­lemében ez alkalommal is meg­erősítjük a , Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista ország­gal közös eltökéltségünket a nem­zetközi' enyhülés védelmére. A magunk részéről minden erőnkkel támogatjuk a politikai és katonai enyhülés folytatása érdekében tett erőfeszítéseket, a különböző társa­dalmi rendszerű országok közötti . kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok fenntartását és to­vábbfejlesztését. — A KGST nemzetközi kapcso­latait tekintve véleményünk sze­rint nagyobb súlyt kell helyez­nünk politikai és gazdasági együttműködésünk erősítésére a fejlődő országokkal ezen belül kü­lönös figyelmet fordítva a szocia­lista irányba fejlődő országokkal ,való kapcsolataink szélesítésére. A keddi plenáris tanácskozás to­vábbi ' részében felszólaltak az ülésszakra megfigyelőként meghí- .vott országok képviselői is. (MTI) Pál Lénárdot nevezték ki a Tudományos Akadémia főtitkárává A BÉC „Panorama” című hétfői Iv-műsorában újabb adatokat kö­zölt arról, hogy Pakisztánban fo­lyik az atombomba kifejlesztése. A BBC riportere szerint Pakisztán már megszerezte egy franciá cég plutóniumregeneráló üzemének tervdokumentációját. A BBC sze­rint tizennyolc hónapon belül vár­ható az első pakisztáni nukleáris kísérlet. MÉLYPONTON A TŐKÉS ORSZÁGOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE A hét elején 17 halálos áldozata volt a politikai erőszaknak Török­országban. Az ankarai rendőrség ■szóvivője közölte, hogy az ország hat tartományában hajtottak vég­re terrortámadásokat. A Minisztertanács a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlé­sének javaslatára Pál Lénárd aka­démikust, az MTA főtitkárává, Köpeczi Béla és Láng István aka­démikusokat az MTA főtitkár- helyetteseivé nevezte ki. A Mi­nisztertanács Pál Lénárdot — ér­demeinek elismerése mellett —' felmentette az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöki tiszt­ségéből. Pál Lénárd 1925. november 7- én született^ Gyomán. Középisko­lai tanulmányait Békéscsabán vé­gezte. A Budapesti Tudomány' Egyetem elvégzése után az egye­tem gyakorlati fizikai intézeté­ben tanársegédként dolgozott. 1950-től 1953-ig a moszkvai Lo­monoszov Egyetem fizikai fakul­tásán szilárdtest-fizikai kutatáso­kat végzett, majd 1953-tól —' a fizikai tudományok kandidátusa fokozat elnyerése után — a Köz­ponti Fizikai Kutatóintézet' osz­tályvezetője lett. Itt 1956-tól igaz­gatóhelyettesként, 1970-től igaz­gatóként, 1974-től pedig főigazga­tóként tevékenykedett. Az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Országos Atomenergia Bi­zottság elnöki teendőit 1978-tói látja el. Réaktorelméleti munkásságáért 1959-beh megkapta a fizikai tu­dományok doktora fokozatot. A Magyar Tudományos Akadémia 1961-ben levelező, 1973-ban ren­des tagjává választotta. A szilárd­test-kutatásban. elért eredményei­ért a Szovjetunió Tudományos Akadémiája, 1976-ban külföldi tágjává választotta. Az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem professzoraként 1961 óta tart előadásokat atomfizikából és valószínűségszámításból. Eddig több mint 120 dolgozata jelent meg a szilárdtestek mágnessége és a reaktorfizika kérdéseiről. Nevéhez fűződik az atomreakto­rokban végbemenő neutronsok-, szorozási folyamatok . valószínű­ség-elméleti megalapozása (Pál— Bell egyenlet), új mágneses szer­kezetek , és fázisátalakulások ., föl­ismerése. Számos nemzetközi folyóirat szerkesztő bizottságának tagja. Éveken keresztül alelnöke volt a Fizikusok Világszervezetének, a Nemzetközi Fizikai Uniónak. Több ‘mint tíz évig aktív szerepet töltött be a Dubnái Egyesített Atomkutató Intézet tudományos tanácsában. Hosszú ideiíT dolgozott az MSZMP Budapesti Bizottsága Végrehajtó Bizottságában, 1975- től az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja. Tudományos mun­kásságát 1962-ben ismerték el, Kossuth-díjjal, 1975-ben pedig megkapta a Magyar Tudományos Akadémia aranyérmét. Kétszer tüntették ki a Munka Érdemrend arany fokozatával, a szovjet—ma­gyar műszaki-tudományos együtt­működésben végzett tevékenysé­géért megkapta a Kurcsatov-em- lékérmet és a szovjet Munka Vö­rös Zászló Érdemrendet. (MTI) Áz amerikai politika aggodalmai a velencei csúcs előtt NAPI KOMMENTÁR Király a Rajna partján Heltai András, az MTI tudósí-' tója írja: Carter elnök ismét, a Nyugatot állítólag fenyegető Veszélyre hi­vatkozva próbálja majd erősíteni a maga és az Egyesült Államok tekintélyét a velencei csúcstalál­kozón. Az amerikai elnök egyik vezető munkatársa a konferencia küszöbén árról beszélt a sajtónak, hogy a tőkés államoknak az öt­venes évek közepe óta nem vol­tak oly nagy „biztonsági gondjai”, mint most, ezért Washington szé­les körű vitát sürget, s az évtized végéig’ érvényes taktikai és stra­tégiai tervekben egyetértést vár fő szövetségeseitől. A kormány­férfi szerint a szövetség „általá­ban” jónak mondható, de bizo­nyos részletekben eltér az Egye­sült Államoknak és partnereinek véleménye. Más . mértékadó washingtoni források (és a sajtó) egészen má» hangot üt meg, mint a hivatalos körök. Általános vélemény, hogy a vezető tőkés országok együtt­működése mélyponton van, és Carter elnök már azt is ered­ménynek könyvelheti majd el, ha Velence után nem csökken to­vább amúgy is erősen megtépá­zott tekintélye. A szövetségesek minden fontos kérdésben: Afga­nisztán, a Közel-Kelet, Irán ügyé­ben Washingtontól többé-kevés- bé eltérő álláspontra helyezked­nek. A Carter-kormány tekinté­lye rég tovatűnt, és a nyugati ha­talmak tudják: a novemberi, vá­lasztások előtt a Fehér Ház kül­politikailag mindenképpen bénult. A fenti felismerések fényében viszont parter vezető tanácsadói ellentámadásra határozhatták el magukat. Kijelentéseik szerint az Timerikai fél az eredetileg gazda­sági csúcstalálkozón ismét elő­terjeszti majd valamennyi, fontos­nak tartott külpolitikai igényét: tegyenek , a partnerek hatéko­nyabb gazdasági intézkedéseket a Szovjetunió, Irán ellen, s ne za-- várják Washington közel-keleti játszmáját. Az elnök több kétol­dalú találkozót is kezdeményezett, így Schmidt nyugatnémet kancel­lárral is. Az idézett washingtoni politi­kus, egyidőben Washington és Bonn fijabb vitájának kirobba­násával, sietett kijelenteni: „Igen hasznos lesz”, ha Schmidt előze­tesen megvitatja majd Carterrel: miről készül tárgyalni Leonyid Brezsnyevvel. Nyilvánvaló, hogy amerikai részről mind idegeseb­ben figyelik a nyugat-európai ön­állósulási törekvéseket, és azt, ho­gyan csökken a lelkesedés a NATO államaiban a Washington kezdeményezte új fegyverkezési tervek iránt. Az amerikai külpolitika egyik tervezője kitűnőnek minősítette az égyüttműködést Cossiga mi­niszterelnök és Carter között. Az amerikai elnök a június 21-i ve­lencei csúcstalálkozó előtt Rómá- . ban és a Vatikánban tesz hivata­los látogatást. Carter Velence után Belgrádba utazik. A fehér házi illetékes közderültséget kel-, tett azzal a kijelentésével, hogy Tito elnök halála után Carter lesz az első vezető nyugati poli­tikus a jugoszláv fővárosban. Vi­lágszerte Washington súlyos dip­lomáciai tévedésének tekintették, hogy az elnök volt az egyetlen vezető politikus, aki nem. vett részt Tito temetésén'. A hivatalos washingtoni állás­pont szerint a spanyol, illetve a portugál polgári rendszer meg­szilárdulása indokolja, hogy Car­ter, Európából hazatérőben, rövid látogatást tegyen Madridban, il­letve Lisszabonban. * — Mind az Egyesült Államok, mind az NSZK igyekezett megcá­folni azokat a híreket, hogy Car­ter amerikai elnök a múlt hét végén Helmut Schmidthez inté­zett levelében a fegyverkezéssel és leszereléssel kapcsolatos NA- TO-álláspont betartására figyel­meztette volna az NSZK kormány­főjét annak moszkvai útja előtt. Carter egyik legközelebbi kül­politikai tanácsadója, aki nem volt hajlandó magát megnevezni, a DPA nyugatnémet hírügynök­ség értesülése szerint hétfőn Wa­shingtonban azt a benyomást, igyekezett kelteni, hogy nincs semmiféle nézeteltérés Schmidt és Carter között a moszkvai út kapcsán. Maga Carter elnök úgy nyilat­kozott, hogy „nem neheztel” Schmidt döntése miatt, s a Fehér Ház szóvivője^ cáfolta, hogy | a Schmidthez küldött Carter-level a NATO-politika betartására fi­gyelmeztette volna a nyugatné­met kormányfőt. STRASBOURG A Kínai Országos Népi Gyűlés küldöttsége hétfőn tárgyalásokat kezdett Strasbourgban az Európai Parlament képviselőivel és veze­tőivel: Ez az első kínai küldöttség az Európai Parlamentben; A dele­gáció vezetője, Teng Jing-esao, felszólalt az Éurópai Parlament­ben, és kínai—nyugat-európai ösz- szefogást sürgetett a Szovjetunió ellen. KOPPENHÁGA Huang Hua kínai külügyminisz­ter hétfőn négyórás megbeszélést folytatott Koppenhágában Kjeid Olsen dán külügyminiszterrel. Az eszmecserén nemzetközi kérdé­sekről, valamint Kína és a Közös Piac kapcsolatáról volt szó. Ked­den Huang Huát fogadja Anker Jörgerísen miniszterelnök. Huang Hua svédországi és norvégiai lá­togatásáról érkezett Dániába, majd onnan csütörtökön az NSZK-ba utazik tovább. JOHANNESBURG Johannesburg színes bőrűek lak­ta külvárosában és más dél-afri­kai városokban mintegy 35 sebe-, süléssel zárult a hétfői emléknap. Az ország 19 milliós fekete és szí­nes bőrű többsége általában csen­des gyásszal ülte meg az 1976. jú­nius 16-i vérengzés évfordulóját, amikor Johannesburg egyik fekete külvárosában, Sowetóban 600 em­ber esett a sorozatos rendőrtáma­dások áldozatául. A dél-afrikai kormány az évforduló előtt általá­nos gyülekezési tilalmat rendelt el és a vérontás elkerülésére a fe­keték vezetői is önmérsékletre szólították. Bonn a huszadik századi epületei 1 között az ezeregyéj külsőségei ele­venedtek meg: négynapos hiva­talos látogatásra a Német Szö­vetségi Köztársaságba érkezett Khaled, Szaúd-Arábia királya. Ám senki előtt nem titok, hogy csak a külsőségek romantikusak. Kezdjük a kétoldalú kapcsola­tokkal. Nem oly régen még Irán volt az NSZK legnagyobb olajszállító­ja. Mindenki tudott például a sah monstre-részvényvásárlásáról a Krupp- és a Mercedes-műveknél. Ez az idő, az ismert okokból, a múlté. Tavaly Szaúd-Arábia lé­pett elő az ország legnagyobb olajszállítójává. Olaja az egész szükséglet csaknem tizenhét szá­zalékát fedezi. Sok minden következik ebből. A kétoldalú . kereskedelem elérte az évi ötjmilliárd dollárt, ami már nyugatnémet viszonylatban is ko­moly nagyságrend, ráadásul úgy, hogy a mérleg inkább bonni ol­dalon mutat többletet. Magyarul: Rijadban Bonn ideális partnerre lelt, mért ott a nyugatnémet áruk számára szinte korlátlan á felvevőpiac, Óriási dolog ez, mert így az NSZK gond nélkül — sa­ját árujával — tudja kifizetni’ a szaújdi olajat. A mai energiahely­zetben ez bizony nem csekélység. Szaúd-arab oldalról hasonló az egymásrautaltság érzése. Nyoma­ton az olaj kereslet némileg visz- szaesett, s ilyen körülmények kö­zölt’ Ri.jadnak fontos a megbizha- tó NSZK-piac. Rövid idő alatt kétszer látták vendégül Szaúd- Arábiában á nyugatnémet pénz­ügyminisztert, aki második útja alkalmával 1,7 milliárd dolláros szaúd-aráb kölcsönt (!) vett fel. Ennyit a gazdaságról. De leg­alább ilyen fontosak — a két or­szág határán messze 'túlsugárzó — politikai I vonatkozások. Ríjad a tinecsetzendülés után konszoli­dálta belső viszonyait, de a fe­szültség nem szűnt meg. Mivel az USA népszerűtlen Szaúd-Arábiá­ban, az NSZK-nak több lehetősé­ge van a politikai, esetleg rendő­ri-katonai segítségnyújtásra. Bonn — a Nyugat több hatal­mához hasonlóan — hálás Rijad- nak, ,mert az olajárak terén tü­relmes és potenciális partnert lát Szaúd-Ará’biában egy nyugati fo- gantátású közel-keleti „rendezés” ügyében. Különösen jelentőssé te­szi ez Khaled bonni látogatását olyan időpontban, amikor 1. A ve­lencei csúcs után ismét kitűnt, hogy Camp David — ahogy a Süd­deutsche Zeitung fogalmaz — „csak Carter kampánycéljaira jó” és 2. Amikor Husszein jordániai király egyhónapos késéssel és fa­nyalogva érkezik Washingtonba. Nem nehéz megjósolni, hogy a Rajna partján tárgyaló arab ki­rállyal könhyebb dolga lesz Sűhmidtnek, mint a Potomac part­ján tárgyaló uralkodóval Carter- nak. H. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom