Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-17 / 140. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1980. Június 17. A magyar-szovjet űrpáros Budapesten 9 Kádár János és Farkas Bertalan a Parlamentben rendezett (Folytatás az 1. oldalról.) az első magyar űrhajóst. Tiszte­lettel köszöntőm Alekszej ' Jeli- szejev elvtársat, a Szovjetunió két­szeres Hősét, a szovjet küldöttség tagjait, valamennyi kedves ven­dégünket, találkozónk minden résztvevőjét. Kedves elvtársak! A magyar nép kezdettől fogva figyelemmel kísérte az emberiség első lépéseit a világűrbe, és nagy érdeklődéssel, izgalommal,, a si­ker óhajával követte minden űr­hajós útját. A szocializmust építő és a felszabadító Szovjetunió iránt igaz barátságot érző népünk örült annak és büszke volt rá, hogy az első szputnyikot és az első embert, a felejthetetlen emlékű Jurij Ga- garint a szovjet nép, a szovjet tu­domány bocsátotta fel a világűr­be. A Szovjetunió önzetlenségének, a szocialista országok testvéri együttműködésének új és nagy­szerű példájaként üdvözöltük az Interkozmosz-programot, amely­nek kerétben a kisebb szocialista országok — közöttük hazánk — szakemberei, majd űrhajósai is- bekapcsolódhattak a tudomány legújabb, élenjáró ágazatába,' az űrkutatásba. Mégis, bizonyára megérti min­denki, hogy milyen felfokozott ér­deklődéssel fogadta minden ma­gyar ember a Szojuz—36 űrhajó felbocsátásának hírét, amikor közismertté vált, hogy annak fe­délzetén a kiváló, tapasztalt szov­jet parancsnokkal együtt népünk fia, az első magyar ember is be­hatol a világűrbe. S nem kis je­lentőségű népünk számára az sem, hogy ezen az űrhajón magyar tu-, dósok, technikusok, munkások ál­tal előállított műszerek és más ter­mékek is ott voltak, és ezeket eredményesen használták. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy egész Magyarország figyelte a Szojuz—36 startját, az űrállo­máshoz kapcsolódás mozzanatait, az űrben végzett inunkát és a visszatérést. Aki ezeket a napokat, órákat — s valljuk be — a sok­szor szívszorongató perceket ve­lünk együtt átélte, vagy legalább­is el tudja képzelni, az meg tud­ja érteni azt is, milyen örömet érzünk, érez egész • népünk ma, amikor az önként vállalt és pél­dásan végrehajtott nagy feladat sikeres teljesítése után itt, szocia­lista hazánk fővárosában, Buda­pesten üdvözölhetjük hőseinket, Valerij Kubászov és Farkas Ber­talan űrhajós elvtársakat. Kedves elvtársak! Barátaim! A magyar nép mély megelége­déssel, büszkén, hazafias és in­ternacionalista érzésekkel köszön­ti ma az első közös szovjet—ma­gyar űrutazás megvalósítóit, és hálával gondol mindazokra, akik ezt a világraszóló teljesítményt le­hetővé tették. Forró üdvözletün­ket, testvéri jókívánságainkat küldjük mindenekelőtt a nagy szovjet népnek, a Szovjetunió 'kommunistáinak, vezetőinek, nagy barátunknak, Leonyid Iljics Brezs- nyev elvtársnak. Elismerésünket fejezzük ki, és köszönetét mon­dunk a legfejlettebb űrtechnikát megteremtő szovjet tudósoknak, technikusoknak, munkásoknak, az Interkozmosz-program minden közreműködőjének. Üdvözletünket küldjük és kö­szönetét mondunk az űrhajósok nagy családjának, a mi űrhajósa­inkat kiképző elvtársaknak. Kü­lön köszönetét mondunk Jeliszé- jev elvtársnak és az űrrepülést közvetlenül irányító munkatársai­nak. Minden jót, további sikere­ket kívánunk Leonyid Popov és Valerij Rjumin elvtársaknak, akik a Szál jut—6 űrállomás fedél­zetén fogadták űrhajósunkat. Kö­szöntőm a feladatra példásan fel­készült Magyari Béla kiképzett űrhajós elvtársat, és szovjet tár­sát. Vlagyimir Dzsanilbekov elv­társat, akik a maguk részéről mindent megtettek a Szojuz—36 űrhajó sikeres útjának érdekében. Élve az alkalommal, gratulálok Malisev és Akszjonov űrhajós elvtársaknak, akik azóta a Szo­juz—T-2 űrhajóval eredményes kísérletet hajtottak végre. Aá első magyar űrhajós nagy­szerű tette szimbólum is,.amely­ben kifejeződik az a nagy törté­nelmi változás, ami hazánkban a felszabadulás óta eltelt 35 év alatt végbement. Hiszen felszabadulá­sunk nélkül, a társadalmi rend gyökeres átalakítása nélkül, a szo­cialista építőmunka hatalmas eredményei nélkül még álmodni sem lehetett volna arról, hogy a huszadik század utolsó {negyedé­ben magyar űrhajós köszöntse honfitársait a világűrből. Csak szocialista rendszerünk, népünk alkotó munkája, szellemi és anya­gi gyarapodása tette lehetővé, hogy minden elismerést megér­demlő tudósai, mérnökei, techni­kusai, munkásai révén, s immár űrhajósaival is bekapcsolódhatott a világűr békés célú, az egész emberiség érdekeit szolgáló fel­tárásának és meghódításának nagy munkájába. Kedves Kubászov és Farkas elvtárs! Önök nagyszerű helytállásuk­kal méltán érdemelték ki a Szov­jetunió és a Magyar Népköztár­saság megbecsülését, a szovjet és a magyar nép tiszteletét, a világ közvéleményének elismerését. Farkas Bertalan elvtárs, ön di­csőséget szerzett a Magyar Nép­köztársaságnak. Kitartó szorgal­ma, tudása, fegyelme, bátorsága ösztönző példa lehet ifjúságunk számára. Ön valóban rászolgált a bizalomra és arra a tiszteletre, elismerésre és szeretetre, amely személyét és nevét ma övezi. Szo­cialista társadalmi rendszerünk lehetővé teszi, hogy az ember sza­badon kifejleszthesse egyéniségét, tudását, képességeit, de ehhez a szűkebb környezet, mások segít­sége is kell. Ezért, amikór önt köszöntjük, tisztelettel köszöntjük szüleit, tanítóit, a magyar nép­hadsereg tisztjeit, oktatóit, kom­munistáit, akik kiváló repülővé nevelték; feleségét, aki támasza önnek — mindnyájan joggal büsz­kék lehetnek az ön nagy teljesít­ményére. kitühtetési ünnepségen. Kedves elvtársak ! Barátaim! A magyar nép azokban a na­pokban is, amikor figyelemmel kö­vette a szovjet—magyar űrpáros égi útját, odaadóan és eredménnyel végezte mindennapi munkáját, és június 8-án megválasztotta az or­szággyűlés, a 'tanácsok új tagjait. Ezen a választáson népünk impo­náló módon kifejezte egységét, rendszerünk, a szocializmus, a béke melletti elkötelezettségét, bi­zodalmát, hogy feladatainkat megoldjuk, s haladunk előre tör­ténelmi utunkon, a fejlett szocia­lizmus építésének útján. A szovjet űrkutatásnak, az In- terkozmosz-programnak, az első szovjet—magyar páros űrutazásá­nak sikere is nagy bizakodással tölt el bennünket, hogy célunkat elérjük: a kozmosz is, a Föld is a békés alkotó munka színtere ma­rad az egész emberiség javára és boldogulására — mondotta Ká­dár János, aki ezután meleg szavakkal gratulált az űrhajósok­nak a magas kitüntetéshez, az elő­léptetéshez, jó egészséget, további sikereket kívánt mindannyiójuk- nak, majd a megbonthatatlan magyar—szovjet barátság, a szo­cialista országok együttműködése, a szocializmus és a béke éltetésé­vel zárta pohárköszöntőjét. A központi Bizottság első titká­rának pohárköszöntőjére előbb Valerij , Kubászov majd Farkas Bertalan válaszolt.' A pohárköszöntők elhangzása után az űrhajósok átnyújtották Kádár Jánosnak a Felszabadulási Emlékmű űrben járt kicsinyített mását.' (MTI) AFRIKA Bénító ölelésben AFRIKA ÁSVÁNYKINCSEI* ' ' rt Aid szegény, az talán Afrikában a legszegényebb. S aki ezen a kontinensen gazdagnak számít, az korántsem olyan gazdag, mint mondjuk a Közel- Keleten. Gyakran hallani, hogy a fejlődő és a fej­lett országok közt gazdasági szakadék tátong. Ez így '.gaz. A „harmadik világ” egésze mindössze ki­lenc százalékát adja Földünk ipari termelésének, 's ennek is csak kilencede származik Afrikából... Szomorú de tény, hogy a kontinens gazdasága nem sokat változott a két évtizeddel ezelőtti események, a politikai függetlenség elnyerése óta. A földrész ma is a világgazdaság perifériájának számít, s.a centrummal — a fejlett tőkésállamokkal — fenn­tartott kapcsolatait továbbra is a kiegyensúlyozat­lanság, nemegyszer a kiszolgáltatottság, de minden­képpen az egyenlőtlen feltételek jellemzik. Az afri- kai országok, számára így különleges fontosságú, hogy sikerül-e a kontinens gazdaságát kiszabadítani a gyarmati múlt bénító ölelésétől, s ha igen, mi­képp?' uuM-ui rt jLr ft £ JjíauritAniaI \ &?: y*Nookckott MALI Y NIGER ! Vr+És-— A/CSAO ugara»--­-------1---­-----U na ATLANTI-ÓCEÁN :"\A ZAIRE-i-INDIAI' :eán­I—-.a, a.jí m —(«•M3» . .^.TANZÁNIA 1 gwuiH-&AAf V, 5?» ANGOLA A ■ - .-vA>WL B Feketeszén ACink É Kőolaj A 0n fi Földgáz A ölöm Ä Uránium * A Bauxit A Króm A Arany A Mangán A-Foszfát ▲ Vas A Grafit A Wolfram A Azbeszt A Réz A Gyémánt JMMMA f —\ «“ . MADABIBi AfHAA T anácskozássorozat Erre a kérdésre keresték a vá­laszt tavasszal a kontinens vezetői a nigériai fővárosban tartott gaz­dasági csúcsértekezletükön. Az Af­rikai Egységszervezet alapítása, 1963 óta ez volt az első, legmaga­sabb szintű gazdasági tanácskozás, s ilyen' értelemben úttörő' jellegű­nek minősíthető. Másrészt a. lagosi csúcs szervesen illeszkedett egy korábban megindult folyamatba. Az utóbbi hónapokban az afrikai regionális tömörülések újraéledé­sépek, illetve új regionális szerve­zetek formálódásának lehettünk tanúi. Erőfeszítések történtek pél­dául a Kenya, Uganda és Tanzánia részvételével megalakított Kelet- afrikai- Gazdasági Közösség feltá­masztására. Vagy példaként említ­hető, hogy nemrégiben a volt por­tugál gyarmatok vezetői tanács­koztak az egymás közötti gazdasá­gi kapcsok szilárdításáról. Semmi­képp sem maradhat ki a sorból a lusakai konferencia, amelyre a la­gosi értekezlet előtt került sor. A zambiai fővárosban kilenc fekete­afrikai ország vezetői tanácskoz­tak, hogy a Zimbabwe függetlenné válása után kialakult új helyzet­ben a. fajüldöző Dél-afrikai Köz­társaságtól való gazdasági elkülö­nülés távlatait és a regionális együttműködés lehetőségeit fel­tárják. A lagosi megbeszélésekre árnyé­kot vetett, hogy a részvevők csu- pán az alapkérdésben értettek egyet: abban, hogy változtatni kell Afrikának a világgazdaság mai rendszerében elfoglalt helyén, la­zítani kell a függőségen. Közel sincs ilyen összhang abban, hogy a kontinentális erőfeszítések terhei­ből ki mennyit viseljen. Gazdagok és szegények Mert Afrikán belül is kialakuló­ban van a gazdagok és a szegé­nyek csoportja. A természeti kin­csek ugyanis egyenlőtlenül oszla­nak meg a kontinensen. A Közép­és Déi-Afrikában húzódó nyers­anyag-övezet -országai gazdagok aranyban, rézben, krómban, ritka fémekben, míg máshol alig van­nak nyersanyagok. Nigéria, a kon­tinens fő olajtermelője — ez az alapja az ország gazdaságának! —, számottevő Algéria olajkincse is, másutt azonban, ahol olajat talál­tak (így: Csádban, Beninben, Ke­nyában, Gabonban, Zambiában, a Malgas Köztársaságban) a fő gond az, hogy nincs hazai tőke és -tech­nika a kiaknázáshoz. Megint a nagy olajmonopóliumok jutnak tehát kitermelési és profitlehető­séghez, s a haszon töredék része kerül csak az afrikai gazdaságok vérkeringésébe. Ahol pedig sem nyersanyag, sem olaj nincsen, a helyzet szinte reménytelen: a sza­kadék még a többi afrikai ország­hoz képest is tovább mélyül, nem is szólva a fejlett Nyugattól elvá­lasztó, fényévekben mérhető gaz­dasági távolságról...- Lagosban csupán az alapelveket sikerült kidolgozni, s a perspektí­vát fölvázolni, de Afrika mai hely­zetében ez is óriási eredmény. A távlatokat az ezredfordulóig raj­zolták Meg. A konkrét cél: az Af­rikai Gazdasági Közösség létreho­zása 2000-re. Az afrikai „Közös Piac” két, tíz-tízéves szakaszban jönne létre — alapvetően két úton. Az egyik a meglevő regionális cso­portok erősítése; a másik a lusa­kai típusú, új regionális csoporto­sulások életre hívása. Megmaradt kérdőjelek Hogy mindez mire lesz alkal­mas? Edém Kodjo, az Afrikai Egy­ségszervezet főtitkára első számú gazdasági feladatnak azt nevezte, hogy a kontinens váljék önellátó­vá élelmiszerekből. Ha az Afriká­ba)} még ma is gyakorta pusztító szárazságokra, sáskajárásra, éhín­ségekre gondolunk, azonnal érthe­tő ez a célkitűzés. A további célok közt szerepel az együttműködés fejlesztése a mezőgazdaságban, a közlekedésben és szállításban, a hírközlésben, s az energiaellátás terén. Tervbe v.ették új energia- források fölhasználását is, Így szó van arról, hogy — az afrikai urán­ra — közös atomerőműveket épí­tenek, s kutatásokat kezdenek a napenergia ipari alkalmazására. Messzire tekintő, nagy léptékű­tervek ezek. Ha Afrika képes len­ne a mainál nagyobb mértékben támaszkodni a saját erőforrásaira, akkor a jövőben kedvezőbb felté­telek mellett vehetne részt a világ- gazdaság vérkeringésében is.. Nap­jainkban azonban az afrikai poli­tikai stabilitás hiánya, s a nem­zetközi monopóltőke tevékenysége egyaránt akadályozza a'gazdasági integráció előrehaladását. Az Afri­kai Egységszervezeten belül az apartheid elitélésében teljes az egység, arra azonban kevés esély van, hogy például az afrikai olaj­termelők kedvezményes áron ad­ják el a fekete aranyat a konti­nens országainak. így a lagosi csúcs után is, sajnos, még sokáig igaz lesz a mondás: aki szegény, az Afrikában a legszegényebb. ' K. G. BABRAK KARMAL NYILATKOZATA Az afgán kormány az egység erősítésére törekszik KABUL Babrak Karmai, az Afganisztán ni Egységes Népi' Demokratikus' Párt Központi Bizottságának fő­titkára, a forradalmi tanács el­nöke, az Afgán Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke több tartomány lakosságának képvise­lőivel találkozott. A Bakhtar afgán hírügynökség jelentése szerint a találkozón az ország jelenlegi és jövőbeni hely­zetének legfontosabb kérdéseit vi­tatták meg. Babrak Karmai kijelentette: az afgán népnek egységesen kell fel­lépnie annak érdekében, hogy vé­get vessenek a kizsákmányolók erőszakának, felszámolják az el­nyomást, a szegénységet, az éh­séget. Karmai elítélte az -imperia­lizmusnak és a reakciónak Afga­nisztán ellen szőtt összeesküvé­seit, s nyomatékosan hangsúlyoz­ta, hogy -meg kell védeni az or­szág függetlenségét és szabadsá­gát. „Afganisztán — mondta Kar­mai — -mindig szabad, független muzulmán állam volt, és az i's marad. Az iszlám elveit olyan mértékben valósítjuk meg, mint még soha.” Ezzel kapcsolatban felszólította a lakosságot, hogy el- mélyülten ismerkedjen meg „az Afgán Demokratikus Köztársaság alapelveivel” (alkotmányával), ahol szabatosan meghatározták az állam és a vallás viszonyát. Karmai felhívta a- vallási ve­zetőket, hogy -magyarázzák meg a lakosságnak a kormány állás­pontját az iszlámmal kapcsolat-1 ban, s leplezzék le a dolgozó nép ellenségeinek azckat a hazug rá­galmait, amelyekkel a vallást sa­ját önző céljaik elérésére akarják felhasználni. A tartományok képviselői vá­laszbeszédeikben kifejezték azt az elhatározásukat, hogy -mindent megtesznek a nép egységének erő­sítése és az afgán vezetés által kitűzött célok megvalósítása ér­dekében. • A Bakhtar hírügynökség nyil­vánosságra hozta az afganisztáni rendkívüli forradalmi törvény­szék közleményét. -A közlemény szerint az afgán nép ellen, az áp­rilisi forradalom vívmányai ellen elkövetett bűntettekért, afgán ál­lampolgárok tömeges- meggyilko­lásáért halálra ítéltek és kivégez­tek három volt minisztert. A -ki­végzettek, Zaref tájékoztatási és kulturális, Sahraj határ- és tör­zsi, valamint Almjar tervezési miniszter 1979 decemberének vé­géig tagjai voltak a jelenlegit megellő Amin-kormánynak. (MTI)” AZ ISZLÁM VONALÁT KÖVETVE Khomeini tisztogatást követel az iráni közéletben Khomeini ajatollah kijelentette, hogy nagyarányú tisztogatást tart szükségesnek a teheráni rádiónál és televíziónál. 'Az iráni vezető vasárnap otthonában fogadta a rádió és a televízió vezetőit, s felhívta figyelmüket arra, hogy „feltétlenül meg kell szabadulniuk azoktól az alkalmazottaktól, akik nem követik az iszlám vonalát”. Khomeini egyúttal utalt arra is, hogy a rádión és televízión kí­vül számos más intézménynél is tisztogatásra van szükség. Hír- - ügynökségek emlékeztetnek rá, hogy az iráni vezető pénteken rendeletileg intézkedett egy hét­tagú testület létrehozásáról, amely az egyetemeken és más oktatási intézményekben megvalósítandó kulturális forradalom szervezésé­re és ellenőrzésére hivatott. Kho­meini pénteki rendelete kimond­ja, hogy a diákok érdekében át kell szervezni a korábban elhajló, gyarmatosító oktatási ' rendszer által irányított tanintézeteket. Vallási körök szerint a rendelet értelemszerűen magában foglalja -a feltehetőlég nyugati befolyás alatt álló pedagógusok eltávolítá­sát az egyetemekről és egyéb is­kolákból. Az AFP 'francia hírszolgálati iroda elemzése szerint Iránban a véleménynyilvánítás szabadsága kapcsán fontos politikai vita bon­takozott ki azóta, hogy a múlt csütörtökön véres összetűzés volt a — francia hírügynökség által „haladó mohamedánoknak” és „vallási szélsőségeseknek” minő­sített — modzsa'hedinek és a hez- bollahik között. Az összecsapás megosztotta az iráni politikai erő­ket: az Iszlám Köztársasági Párt (IKP) körül tömörülő vallási cso­portokkal szemben szövetségre léptek a Baniszadr elnököt pár­toló erők és a Modzsahedin Khalk tagjai. Mindkét csoport az iszlám védelmére hivatkozik. A modzsahedinek erőteljesen sérelmezik, -hogy a 'hatóságok nem­lépnek fel kellő szigorral azokkal szemben, akik csütörtökön rátá­madtak politikai gyűlésükre, , s megölték a gyűlés egyik résztve­vőjét! „Az iszlám szellemével ösz- szeegyeztethetetlen ez az erőszak” — 'hangoztatja -a Modzsahedin Khalk, s a jelek szerint ezen az állásponton van Ahmad Khomei­ni, az ajatollah fia is. 0 tárta fel azt,1 hogy apját „megdöbbentette az incidens”. Az Iszlám Köztársasági Párt lapjának vasárnapi vezércikke szerint viszont a Modzsahedin Khalk felelős az összetűzésért, s a modzsahedinek azért szervez­nek milíciákaj, hogy „magukhoz ragadják a. hatalmat és segítsék az Egyesült Államokat a köztár­saság megdöntésében”. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Veszélyben az olasz kormánykoalíció Kényes helyzetbe került az olasz kereszténydemokrata—szocialista —republikánus kormánykoalíció a Cossiga-ügy miatt. A miniszterel­nök magatartását és politikáját bíráló erők lényegében lemondásra szólították fel Cossigát és kormányát. Bíráló hangok a kormánykoalí­cióban részt vevő Szocialista Párt részéről is elhangzanak. Berlinguer, az OKP főtitkára is változást sürgetett az ország élén. A L’Unitá-nak adott nyilatkozatában kijelentette? a mostani kormánnyal talán meg­öregedhetnénk, de sohasem látnánk, őt kormányozni. A kommunis­ták kötelessége — mondotta —, hogy ellenzékben maradjanak, és „semmi esetre se vállaljanak közösséget a kormány döntéseivel és tetteivel”. A baloldali egység lehetőségéről szólva Berlinguer első íz­ben pendítette meg annak a valószínűségét, sőt fontosságát, hogy a feltételek-megérésekor közös programot írjanak alá a szocialistákkal. Vas- és műszaki áruk vásárlását megelőzően kéréssé fel a KERESKEDELMI VKUAIAT 41. sz. boltját, Kecskemét, Halasi út 12. sz. (Telefon: 13-968/93. sz. mellék) Ajánlatunk:. — gázkonvektor RGA 4/441 típus 4000 cca, — kéziszerszámok, — elektromos fúrógépek, — állványos és kézi csiszológépek, — garázsszekrények, . — bronzrudak és perselyek, . — metamid rudak, —villanyszerelési anyagok, — fénycsőarmatúrák, — vízszereléshez csapok, csaptelepek, csőkapcsoló idomok, — por és halonnal oltó tűzoltókészülékek. Nyitvatartási idő: g hétfőtől péntekig fél 8—16 óráig. | I

Next

/
Oldalképek
Tartalom