Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-17 / 140. szám
1980. június 17. • PETŐFI NÉPE • 3 Lehetőség a minden piacon jól .éi^ékesíthető árualap-termelésre Barangolás Bács-Kiskunban Az V. ötéves tervidőszakra a népgazdaság eredetileg 45 milliárd forint hitel-előirányzattal számolt a minden piacon jól értékesíthető áru termelését elősegítő beruházásokra. Menetközben 54—55 milliárd forintra növekedve, módosult a lehetőség, amelynek túlnyomó részét igénybe is vették a vállalkozók. A kezdeti élénk hitelkeresletet azonban — amely a kedvezményes kamatkondícióval és a lejárattal függött ösz- sze — az érdeklődés lanyhulása váltotta fel. Ez utóbbit viszont az igénybevételi feltételek szigorodása magyarázza. A bank ugyanis megköveteli az exportőrök értékesítési garanciáját, és a tiszta devizahozamnál a termékre fordított energiát is számításba veszi. Szervezetlenség, információhiány ? Bács-Kiskun megyében a már 'befejezett beruházásokhoz felvett, illetve a folyamatban lévőkhöz engedélyezett hitelekkel a lehetőségnek alig 2—3 százalékát vették igénybe az üzemek. Az élelmiszer-gazdaság 6—7 százalékos részarányát nézve is csak részben lehetünk elégedettek. Bár a kedvezőtlen megyei részarányt javítják a megyén kívüli központú vállalatok 'beruházásai, így például az Irodagépipari Vállalat írógépalkatrész-gyártással,1 a SZ'IM golyósorsó-termeléssel, a Kőbányai Könnyűfémmű alupig- ment-előállíitással kapcsolatos befektetése. Az élelmiszer-gazdaság erőteljes fejlődése és számtalan, még ki nem használt lehetősége azonban a hitel-igénybevétel fokozódásával biztat. Két évvél ezelőtt a Magyar Nemzeti Bank ankéton tárgyalt a megye gazdálkodó szerveivel az exportfejlesztés lehetőségeiről. Az idén tovább lépett a pénzintézet: szinte vállalatonként felmérte az adottságokat. Következtetésként pedig megállapította, hogy kevés lehetőséget ismertek fel a.vállalatok, kellő kapcsolatuk nem alakult ki a külkereskedelmi szervekkel. A hitel-igénybevétellel összefüggő ajánlataik legalábbis e terület szervezetlenségére, s az információhiányra utalnak. Az V. ötéves tervidőszakban évről évre növekvő — 1976—1977- ben 419 millió, 1978-ban 282 millió, tavaly pedig 505 millió forint — értékű beruházást helyeztek üzembe a vállalatok, szövetkezetek. A fejlesztéseket egyre in-' "kább az jellemezte, 'hogy a tervezett költséggel és határidőre valósultak meg. Többletköltség tavaly a Bajai Lakberendező, a La- josmizsei Kefe-Seprű, a Kalocsai Asztalosipari Szövetkezet beruházásánál, valamint a baromfi- feldolgozó vállalat húslisztüze- ménél fordult elő. Tervszerűen növekvő export A beruházások csaknem 80 százaléka a mezőgazdaságban valósult meg. Az ágazatra a fentebb említettnél is nagyobb tervszerűség a jellemző. A beruházások kezdési, illetve befejezési határideje csak néhány esetben szenvedett egy- vagy kéthónapos késedelmet. Ebben a fegyelmezett lebonyolításon kívül az is szerepet játszott, hogy a 'beruházások többsége gépesítés, illetve rövid idő alatt megvalósítható építés volt. 1978-iban a mezőgazdasági termelési rendszerek gépbeszerzése tette ki a beruházások felét. A múlt év végéig a befektetők 58,2 millió dollár többlet exportbevétellel számoltak, ami. 5,5 millió dollár híján teljesült A legjelentősebb — az előirányzatot 130—240 százalékkal meghaladó — dollárbevételt a MEZŐGÉP Vállalat, a Lajosmdzsei Kefe-Seprű és a Bajai Lakberendező Szövetkezét beruházásai eredményezték, A számított többletértékesítés felét sem érte el . viszont az UNIVEREXPO, a Kalocsai Asztalosipari Szövetkezet és a Bácska 'Bútoripari Vállalat. Erőteljesen emelkedett az előző évhez képest a mezőgazdaság exportja. A megnövekedett feladatának csaknem százszázalékosan eleget tett az ágazat. Juliból és napraforgóból kétszer annyit, kukoricából és sertésből pedig másfélszer annyit exportáltak a termelő üzemek, mint amennyire kötelezettséget vállaltak. Kedvező megtérülés 'Devizaértékben az állami gazdaságok eddig 19 százalékkal túlteljesítették exporttervüket. A termelőszövetkezetek ugyanakkor az előirányzottnál 15 százalékkal kevesebb értékű terményt értékesítettek. Terméskiesés miatt nem tudták teljesíteni a szerződésben vállalt többletértékesítést búzából és cukorrépából, a baromfi- és fűszerpaprika-exportjuk pedig értékesítési gondok miatt maradt el a tervezettől. Az állami gazdaságok egyik legsikeresebb beruházása a Szikrai Állami Gazdaság 'gyümölcsléüzeme, amely nemcsak az ígért behozatalmegtakarítást teszi lehetővé, hanem a tervezett, gyümölcslémennyiség kétszeresét exportálja. Említést érdemel, hogy az állami gazdaságok exportjának csaknem egynegyedét a napraforgó-vetőmag tette ki. Egyes népgazdasági áganként csakúgy, mint például a mezőgazdaságon belül az állami és szövetkezeti szektorban eltérő a beruházott összegekhez képesti többlet-dollárbevétel. Viszonylag legkisebb befektetések árán a legnagyobb dollárbevételt a tsz-be- ruházások eredményezték. A folyamatban lévő, és a tavaly indított beruházások döntően -az élelmiszeripar fejlesztését célozzák, A Kalocsai Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat és a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat rekonstrukciója mellett megkezdődött a Bajai Hűtőipari Vállalat ezervagonos kapacitásbővítő 'beruházása is. Megjegyzendő, hogy a Kiskunhalasi Baromfi- feldolgozó Vállalat rekonstrukciója az eredeti előirányzatnak csaknem a kétszeresébe kerül, ami eleve kazárja a gazdaságos megtérülés lehetőségét. Folyamatban lévő ipari beruházás a Bácska Bútoripari Vállalaté is, amely rusztikus bútorok gyártására szakosodott. Jó kilátások az élelmiszer-gazdaságban Az állami gazdaságokban megvalósuló beruházások között a ■ legjellemzőbbek a vörösbor-vonal fejlesztése,' a gyümölcsléüzem létesítése, az almafeldolgozás teljes vertikumának kialakítása, s a sertéstelepek battériás rekonstrukciója. A növénytermesztésnek a korábbi éveknél kisebb mértékű gépesítése is segíti a gazdaságok árualap-növelő tevékenységét. A termelőszövetkezetek beruházásai között a rémi Dózsa két testvérszövetkezettel összefogásban épülő takarmánykeverő üzeme a pecsenyebárány-export növelését célozza. A kiskunmaisai Jonathán Tsz, szintén társulásban, Zöldségszárítót épít. A tervezett 290 tonna szárítmányból 30 tonna tőkés piacra, kerül. A bank felmérései szerint az iparban még sok kihasználatlan lehetőséggel lehet számolni. Az élelmiszeriparban például jó kilátásokkal biztat a zöldségszárít- mányok, gyümölcsaszalványok előállítása, ennek hitel segítségével történő fejlesztése. Mint ahogyan a nyers export mellett újabb lehetőségek kínálkoznak a rostos és szűrt gyünhölcslevek, valamint a kandírozott gyümölcsfélék exportjára is. . >Jók a megye adottságai például mintegy 2000 hektáros halastófelület létrehozására. A növényevő halak közel-keleti exportja mellett, a közép-európai piac is kedvező lehetőséggel biztat a ragadozó halfélék értékesítésére. Harcsa- és csukatenyészetekben jól hasznosítható a vágóhídi hulladék; ilyen tenyészetek kialakítása igen gazdaságos beruházásnak ígérkezik. Megítélésünk szerint á népgazdasági egyensúlyt javító lehetőségek felkutatása, a termelők megfelelő tájékoztatása főleg a külkereskedelem részéről . nem mondható kellően aktívnak. Az ezzel 'kapcsolatos publikációk elégtelenségén kíván segíteni a bank azzal, hogy rendszeresen tájékoztatja' ügyfeleit a behozatal- kiváltás. és az exportfejlesztés lehetőségeiről. Segítséget nyújt a gazdaságossági számításokhoz csakúgy, mint a beruházási programok • készítéséhez. Szendrey Sándor az MNB megyei, igazgatója A MA TUDOMÁNYA A HOLNAP TERMÉSÉÉRT A mezőgazdaság fejlesztésének feltétele a termőföld védelme Magyarország természeti adottságai alkalmasak a mezőgazdasági termelés jelentős növelésére az ezredfordulóig — állapította meg egy csaknem 400 szakértőből álló munkaközösség, amely öt országos főhatóság megbízásából Láng István akadémikusnak, az MTA főtitkárhelyettesének vezetésével részletes felmérést készített az ország természeti adottságairól. A vizsgálat során az országot 35 természeti tájkörzetre osztották s a várható hozamokat 12 szántóföldi, 7 zöldségnövényre, a szőlőre, és a fontosabb gyümölcsfajokra külön-külön szakértői csoportok prognosztizálták az eddig elért terméseredmények alapján. Hasonló felmérés készül a rétekről, a legelőkről, az erdőkről is. A szakemberek leszögezték; a mező- gazdasági termelésre felhasználható terület nem növelhető, ezért célszerű a leggazdaságosabb föld- használatra törekedni. Ennek fontos része, a termőföld védelme, a termékenység megóvása, illetve fokozása, valamint az ésszerű használat. A jelenleginél lényegesen hatékonyabb földhasználat lehetőségeit teremti meg például a meliorációs talajjavító eljárások megfontolt alkalmazása és a vízrendezés. A tanulmány készítői rámutattak arra is, hogy az ország vízkészletével való helyes gazdálkodás nélkül nem érhető el a természeti adottságok fokozott hasznosítása. A mezőgazdasági művelés alatt álló terület 80—85 százalékán távlatilag is csak a természetes csapadékra lehet számítani, ezért szükséges a lehulló csapadék megtartása, megőrzése, tárolása. Nélkülözhetetlen a felszín alatti vízkészletek felhasználására korszerű módszerek kidolgozása, bevezetése is. A szántóföldi és a zöldségnövényekkel. kapcsolatos prognózisok szerint megfelelő vetésszerkezettel a gabonafélékből az ezredforduló táján a jelenleginél lényegesen tölpb termelhető . meg, amelyet lucernából, napraforgóból, 'tákarmányborsóból és szójából az utóbbi években termelt meny- nyiség átlagának többszörösét is elérhetjük. Burgonyából és cukorrépából is kielégítő lesz a hazai fogyasztás. Az ökológiai adottságok optimális kihasználását alapul véve, a szántóföldi növényekből mintegy 15—20 százalékkal lehet fokozni a termelést. A zöldségtermesztés számára a hazai éghajlati viszonyok nem mindenhol kedvezőek. Általában egy-egy területen azokat a fajtákat termesztik, amelyek megfelelnek az adott terület sajátosságainak, a szélsőséges időjárás; a szárazság, a tavaszi és a kora őszi fagyok azonban nagymértékben befolyásolják a termelés eredményességét, s ennek megfelelően mintegy 25—30 százalékos termelésingadozásra lehet számítani. Több zöldségfélénél a lehulló csapadék a legritkább esetben elegendő; termesztésük ezért csak öntözéssel biztosítható. A termelés- és termésbiztonság fokozására a bizottság javasolta, hogy a jelenlegi, harmincszázaléknyi öntözött zöldségtermesztő földterületet a kétszeresére *, kívánatos növelni 200d-re. A felmérés összeállítói nagy figyelmet fordítottak a gyümölcs-. termesztés prognózisára. Itt is szükséges a termesztés korszerűsítése. Az ezredfordulóra, a várható igények kielégítésére mintegy 95—110 ezer hektár gyümölcsös telepítése szükséges. Fontos feladat a gyümölcstermesztésre szakosodó gazdaságok kijelölése, s az. új telepítések mellett figyelmet kell fordítani 'a meglevő ültetvények rekonstrukciójára is. (MTI) • Kisközség a kecskeméti járásban. 1949 óta önálló. Lakosainak száma 1127, területe 8997 hektár. BÚTOROK NAG YKANIZSÁRÓL Vendéglői árak • Nagykanizsán, a Kanizsa Bútorgyárban az idén 1,2 milliárd forint értékű bútor gyártását tervezik, mintegy negyvenféle szekrénysort, kárpitozott fekvő- és ülőgarnitúrát, komplett lakószobát ké-. szítenek. A teljes termelés mintegy tizenkét százaléka kerül külföldre. Képünkön: a szekrénygyártó sor. (MTI-fotó) Négy új olajkút Sikeres szénhidrogén-kutatási' akció eredményeként újabb lelőhelyen kezdődött meg az olaj- termelés a Duna—Tisza közén. A Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalát szanki üzemei területén a tervezettnél fél hónappal korábban, hétfőn négy olajkutat nyitottak meg, s kezdték meg az időközben kidolgozott program alapján a lelőhely tervszerű mű-. velését, az olajvagyon kitermelését. Gyorsított ütemben dolgoznak a zálai olajmunkások a zsanai földgázmező termelőberendezéseinek építésén, szerelésén is, hogy a mezőt mielőbb termelésbe állítsák. A számítások szerint október közepén már termelnek a zsanai földgázkutak. (MTI) Nyári Kertbarát Magazin Megjelent a Kertbarát Magazin nyári száma. A Kertészet és Szőlészet különkiadványa időszerű tennivalókra hívja fel a kertész- kedök figyelmét. Cikket közöl az őszi hajtatásról, a kínai kelről, egy újszerű szamócaültetési módszerről, megtanít a gyümölcsfák ápolására, hasznos szerszámokat ajánl a kerti munkákhoz. Olvashatunk benne az olasz Alpokban létesített mediterrán kertről, továbbá a nálunk is termő nyári gyümölcsökről. Hármas ikrek Hármas ikreknek adott életet vasárnap gste a salgótarjáni Mad- zsar József Kórházban Tőre Gyu- láné huszonkét éves karancsbe- rényi lakos. A kétezer-hétszáz grammos Pált, a kétezer-ötszázötven grammos Jánost, és a kétezer-kétszáz grammos Zoltánt dr. Szabó Sándor osztályvezető főorvos a terhesség 38. hetében műtéttel segítette a világra. Az újszülöttek és édesanyjuk jól érzik magukat. (MTI) A tavalyi júliusi áremelés után döbbenten, néztük a vendéglői étlapokat; már az egyszerű menü is megfizethetetlennek tűnt. Az azóta eltelt tíz hónapban sűrűn változott az étlap, módosult a választék, és sok helyütt mérséklődtek az árak. Ma akad tisztességes, szerény kisvendéglő, ahol 20—30 forintért meg lehet ebédelni, míg másutt úgyszólván ugyanilyen ebédet 100—150 forintért szolgálnak fel. iBár az ármozgásokhoz lassan hozzászokunk, olyan fokú áringadozások, mint a vendéglátásban, sehol sem voltak, s nincsenek ma sem. Mert az éttermi árak napijainkban is mozognak, részben a kereslethez igyekeznek alkalmazkodni, részben szezononként változnak. Riasztó étlapok Mi az oka ennek a sok ingadozásnak? Tavaly júliusban köztudottan emelkedtek az élelmiszerárak, s ez már önmagában is magával hozta volna az éttermi árak növekedését. Csakhogy a vendéglátás irányítói úgy gondolkodtok: hamarosan drágább lesz az energia, növekszik a vállalatok sokféle költsége, ne legyen hát kétszeri áremelés, júliusban emeljék meg. a haszon kulcsokat is, amely majd fedezetet nyújt a későbbi — idei januári — költség- növekedésekre. Ugyanakkor a II. osztályú éttermektől megvonták az állami támogatást, amelyet addig az ételiforgalom után kaptak. * Mindennek következtében egyszeriben 80—120 százalékkal megdrágult szinte mindén étel. Bár az idegenforgalmi főszezon derekán jártunk, az éttermek elnéptelenedtek, jobb esetben elvesztették vendégkörük egy részét. Ez senkinek nem kedvezett,' legkevésbé a felszolgálóknak, akiknek mind a jutalékuk, mind a borravalójuk alaposan megcsappant. A vendéglátó vállalatok úgy igyekeztek segíteni magukon — és a kosztjukra éhes vendégeken —, ahogy tudtak: megjelentek az olcsóbb főzelékek, a zónaételek, a tojásból, gombából, csirkéből készült fogások. Ám a vendégek már az éttermek környékére sem merészkedtek: elriasztották őket a július végi étlapok. Mostanában a vendéglátás megpróbált még jobban alkalmazkodni az igényekhez, megtalálni azt a határt, ahol még a vállalat is jól jár, és a vendég sem marad távol. És lassan-Iassan kezd visz- sza térni az éttermekbe a törzs- közönség. Haszonkulcs és ártámogatás \ ' Végül is milyen árakon étkezhetünk ma? A munkahelyeken, az oktatási és a gyermekintézményekben tavaly sem emelkedtek az alapanyagokénál nagyobb mér-« tékben az árak. Az ilyen előfizetéses étkezés ugyanis szociálpolitikai támogatást élvez. Más a helyzet az úgynevezett kereskedelmi vendéglátásban, ahol a vállalatoknak el kell tartaniuk önmagukait. A Ifi. és IV. osztályú melegkonyhás helyek ugyan ma is kapnak ártámogatást az étel- forgalmuk után, de ez nem hoz többet, mint amennyit az italfor- galom után be kell fizetniük az államkasszába. Mindenesetre, ezekben még viszonylag olcsón lehet étkezni. Sokan kérdezik: mi az oka annak, hogy sok helyütt igen magasak az árak a tömegellátást szolgáló önkiszolgáló éttermekben is? Néhol' az ilyen éttermeket is II. osztályba sorolták, így megesik, hogy az önkiszolgálóban drágább az ebéd, mint a III. osztályú kisvendéglőben, ahol pincér szolgál ki. A II., az I. osztályú és az osztályon felüli éttermekben ma lényegében szabadon állapíthatják meg az árakat. Élve ezzel a lehetőséggel, alacsonyabb haszon- kulccsal számolnak például a lakótelepi éttermekben, mint a 'belvárosiakban. Az előbbiek ugyanis eleve kevésbé látogatottak, mint az utóbbiak; a vállalatok alkalmazkodnak a kereslethez. Legalábbis: igyekeznek alkalmazkodni. Mert a nyersanyagot, a rezsit meg kell fizettetniük a vendéggel, sőt, még a nyereségre is szert kell tenniük, hacsak nem akarják lehúzni a redőnyt." * ■ Az L osztályú és az osztályon felüli éttermek kihasználják az idegenforgalmi szezont: nyáron magasabb haszonkulcsokat, árakat alkalmaznak. így azután igen nagy különbségek alakulnak ki: mondjuk, egy rántott szelet a III—IV. osztályú helyeken lehet akár 20—25 forint, a szálloda éttermében kérhetnek ugyanazért 60—80 forintot is. Olcsón étkezni Hol ehet, mit ehet végül is az átlagos jövedelmű ember? Mindenekelőtt részt vehet az előfizetéses étkezésben. A helyi tanácsok kereskedelmi osztályai kijelölték azokat a vendéglátó- helyeket, amelyek kötelesek elő-1 fizetéses menüt kiszolgálni, s azt kivételesen alacsony haszonkulcs- csal kalkulálni. , * Ettől függetlenül, tartanak az éttermek úgynevezett napi menüt, amit az étlapon is szerepeltetnek. A járatlanabb vendégek úgy vélik, itt az adagok kisebbek, ezért alacsonyabbak az árak. Holott. másról van szó. Az úgynevezett napi menüt a II. osztályú éttermek 15, a Ili. osztályúak 10 százalékkal alacsonyabb haszon- kulccsal kalkulálják, mint az étlapon szereplő fogásokat. A vendéglátók tehát keoeskedni kezdtek: ahol lehet, ott megfizettetik a magas árakat, ahol viszont a . lanyha forgalom megköveteli, ott különféle engedményeket tesznek. Ehhez kényszerül most a vendég is alkalmazkodni: fellelni, megtalálni azokat a konyhákat, ahol jól főznek, s ahol ■ ilyen vagy olyan okból elfogadható áron lehet étkezni. Persze, he feledjük, az árak az adagok nagyságától is függnek, és nem mindenütt azonos mennyiségű húsból készítenek egy adag pörköltet vagy sültet. Mit tehetünk? Leleményesnek kell lennünk. Bár a tisztességes vendéglősi magatartáshoz talán az is hozzátartozna, hogy az ételek ára mellett az egy adagra -jutó 'hús súlyát is feltüntessék. Egyébként akad már ilyen étlap is. És ha a vendéglátóipar szá- mára ez a nyár sem hoz fellendülést, akkor talán rákényszerül arra, hogy a magas érért legalább magas színvonalú Szolgáltatást nyújtson. G. Zs.
