Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-11 / 135. szám
4 • PETŐFI NÉPÉ • 1980. június 11. GAZDASÁGONKÉNT TÖBB MILLIÓ FORINT TAKARÍTHATÓ MEG Szemestermény a fóliagödörben Továbbfejlesztették a csávolyi módszert • Az ily módon tartósított tengerinek nagyobb a tápérteke. A csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezetben hét éve alkalmazzák a 25—30 százalékos nedvesség tartalmú kukorica fóliával bélelt gödrökbe történő tárolását. A kombájnoktól beérkező termést a szállító jármű közvetlenül a 2 méter mély. trapéz keresztmetszetű gödörbe billenti. Egy-egy ilyen „raktárba" 300—400 tonna tengeri kerül. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a termés ily módon, károsodás nélkül tárolható. Az újítás alapgondolatát az adta, hogy bármilyen nagy nedvességtartalmú szemes kukorica eredeti állapotában évekig eltartható akkor, ha elzárjuk a levegőtől, illetve nem jut oxigénhez. Tehát az ecet-, vajsavas erjedés és penészedés nem tud kifejlődni. Az a kevés oxigén, amely a beöm- iésztés és a lezárás után marad, éppen elegendő a konzerváláshoz szükséges tejsavképződéshez. Csávolyon jelenleg is 2300 tonna kukoricát tárolnak ilyen módon. Jelentős megtakarítást érnek el ezzel az eljárással. Nem kell raktárakat építeni több millió forintos költséggel és nincs szükség különösebb kezelésre, mert forgatás nélkül a gödörben jól konzerválódik a termény. Mivel nem kell szárítani a termést, számottevő az energiamegtakarítás is. Szükségtelenné válnak az eddig ismeri eljárásoknál használt vegyszerek, a gödröket nem kell zsizsikteleníteni. A csávolyiak a gödörfóliás tárolási módszert kiterjesztették a búzára, árpára és legújabban a préselt takarmányokra. Kísérleteznek a napraforgó hasonló módon való tartósításával is. — A nedvesen tartósított kukorica nagy előnye — hangoz-, tatja dr. Babies Antal, a termelőszövetkezet elnöke —, hogy. táplálóanyag-tartalma, tehát biológiai értéke is nagyobb. Ebből következően csökkenthető az abrakfelhasználás. -Arra azonban ügyelni .kell, hogy — bár étrendi hatása kedvező — 'az etetési eljárásokat szigorúan tartsák be. A hízósertéseknél és a kocáknál az .abrakkeverék 50. a szarvasmarháknál — á borjú és az intenzív tejtermelő tehénállomány kivételével— 60—70, a juhoknál 50— 60 százalékát képezheti a nedvesen tartósított kukorica. Mindent összevetve, a népgazdasági szempontból fontos energiamegtakarításon kívül ez a tárolási módszer az állatok olcsóbb . takarmányozását is eredményezheti. Országos számítások szerint — amelyet a takarmányozási és állattenyésztési felügyelőség készített — az állattenyésztési ágazatokban felhasználható, mintegy másfél millió tonnára tehető nedvesen tartósított kukorica, évente 75 ezer tonna gázolaj megtakarítását eredményezi. A felügyelőség számításai sze- í'int a sertéságazatban — amely a legnagyobb abrakfogyasztó —, különösen nagy jelentősége van az ily módon tartósított kukorica felhasználásának. A kísérletek azt bizonyítják, hogy a nedves kukorica etetésével nő az átlagos súlygyarapodás, közel azonos mennyiségű takarmányozásnál. A csávolyi Egyesülés Termelő- szövetkezet által kezdeményezett tartósítási eljárást .ma már mindjobban alkalmazzák nemcsak a megyében, hanem az egész országban. Nemrég a BKR és a KITE termelési rendszerek tag- gazdaságainak szakemberei látogattak el a közös gazdaságba tapasztalatcserére. Elégedetten nyilatkoztak a látottakról. Egy-egy gazdaságban több millió forintot lehet megtakarítani évente a csávolyiak kezdeményezésének közkinccsé tételével. Különösen figyelemre méltó, hogy most már nemcsak kukoricánál, hanem más terményeknél is bevált a módszer. K. S. Bemutatjuk a százhalombattai óriást Esztendőkkel ezelőtt valahol a rákosi pályaudvar közelében egy gyár udvarán öreg kéményt bontottak a kémény- építők. Riport készült a magasba kiálló, bátor mesterekről, félelemről, biztonságról, a város égrerajzolódó felkiáltójeleiről, a pesti kéményerdőkről. Melyik a legmagasabb? „A százhalombattai”. Még csak alapozták akkor a Dunamentén, de a mesterek már magukénak tartották, dicsekedtek vele. „Európa legmagasabb kéménye. Kétszáz méter magas. Ha feljön velünk ide, erre az öreg kéményre, innen is láthatja. Minden pesti kéményről látni lehet”. A mesterek már akkor is látták. „Arra, a Duna felé nézzen, az ott, az a magas!” Még az első gyűrűjénél, az első ötven méter magasságban gyulladtak akkor még ki esténként jelző lámpásai, de már ha délre, a Duna felé néztek, látták azt az óriást, amely nemcsak Európa egyik legnagyobb kéménye, de a világon is a harmadik. Nem rekordmagassága miatt jelkép ez a szürke vasbeton óriás ... Mint monumentális mérföldkő áll és dolgozik Budapest déli kapujában. A Dunamenti Hőerőmű óriási kéménye. Erőmű, amely az energiát szállítja az akkor épülő, ma húszéves ipari óriásnak, a hazai kőolajfeldolgozás bázisának, a Dunai Kőolajipari Vállalatnak. Egy kis történelem A Gazdasági Bizottság 1960-ban jóváhagyta; Százhalombattán, az iparilag érintetlen mezőgazdasági területeken a korszerű, évenként hárommillió tonna szovjet kőolaj feldolgozására alkalmas finomító építését. A hatvanas években már egyértelművé' vált: a kőolajtermék felhasználása olyan ütemben növekszik, amelynek biztosítására új termelőkapacitásokat kell teremteni. Ezért 1968-ban egy újabb döntés született; a DKV II. fejlesztési program megvalósítására. Ez 5 és fél millió tonna évi kapacitásbővítést írt elő. Már nemcsak bővítésről volt szó; minőségjavításról is. Az ország gépkocsiállományának korszerűsödése, a korrózió és levegőszennyeződés csökkentése, magasabb oktánszámú benzint, alucsony kéntartalmú gázolaj gyártását kívánta. Százhalombatta az ország energiaelltásának a szíve lett. Az összefüggő vertikum 1970- ben benzint, gázolajat, kenőolajat, petrolkémiai anyagokat állít elő. Közben a növekvő energia^ és, vegyi alapanyagigény oly gyorsan nőtt, hogy „menet közben" át kellett dolgozni a terveket. A földolgozás mennyisége most már kilencmillió tonna. Ebből hét a Barátság kőolajvezetékből, kettő a hazai olajmezőkről érkezik. Ez a fejlesztés 1976-ban befejeződött, most már a fejlesztés harmadik ütemén dolgoznak. A következő ötéves terv: a negyedik lépcső lesz. Fáklya az égen Húszegynéhány évvel ezelőtt- a kéményoriás mutatta messziről: Pest kapujában erőd épült. A százhalombattai óriás az ■ országúton haladva messziről látszik: a sötétedésben ezernyi izzólámpa fénye jelzi, és a soha ki nem alvó magas fáklya lobogása. Már a vasúti menetrendekben is szerepel a „MÁV Dunai Finomító Vasútállomás” neve. Űj állomás, a száz évnél idősebb Budapest—Pusztaszabolcs vonalon, Százhalombatta és Ercsi között. A DKV termékeinek az országba, a nagyvilágba induló, nagy vasúti pályaudvarát. 1964-ben kezdték építeni. Előbb három vágányt fektettek le, a második rekonstrukció befejeztével már 19 vágány szolgálja az egyre bővülő forgalmat, s ehhez kell még számítanunk a DKV vasútüzemének (külön vasútüzeme van!) a 46 kilométer hosszú iparvágányhálózatát. Ez a Duna menti vasútállomás majd minden esztendőben elnyerte az „Élenjáró szolgálati hely” címet. A nehéz különleges gondot igénylő munkáért, az egyre nagyobb forgalom pontos, gyors lebonyolításáért. Naponta 550—600 a kocsiforgalma, az induló'és érkező —, ahogy a vasutasok mondják —, .„lajtos kocsik” száma. Pontos, szép kifejezés: „lajtos kocsi”, olyan mint a hajdani régi lajt, csak éppen 70— 75 tonna olajat, kénesárut szállítanak bennük. Fekete arany és fehéráru A nyersanyag, a „fekete arany” először a szovjet gyártmányú, nagy atmoszférikus és vákuumlepárló . berendezésekbe kerül. A könnyebb anyagok felszállnak, a nehezek leülepednek. Elválik az olajban, levő könnyű gáz, majd a nehezebb etilén, s folyamatosan a propán-bután, a könnyű benzin, a nehéz benzin: az olajosok nyelvén: a „fekete áru”, a különböző olajak, s végül a bitumen. Egy finomító gazdaságosságát, hasznát legjobban úgy lehet mér• Propán-bután, vagy gömbtartályok, háttérben a DKV III. ni. hogy a kőolajból menpyi értékesebb alkotóelemet: „fehérárut" lehet kinyerni. Ma már a DKV mintegy 55 százalékban ad ilyen értékesebb, vegyi terméket és az a cél, hogy elérjék a 63—65 százalékot. A mostani „fekete áruból”, a nehéz olajakból, a bitumenből az új üzemek segítségével értékesebb termékeket gyártanak, s kevesebb fűtőanyagot. A battai hőerőmű például a finomítóból közvetlenül kapja a kazánok táplálására a pakurát. Most az évi fűtőolajtermelés 1,3 millió tonna körül van. A jövőben ebből 1 millió tonna „fehér árut” szeretnénk feldolgozni. Ünnepségsorozat színhelye volt nemrégiben a battai ipari óriás: a szovjet—magyar műszaki tudományos együttműködés 30. évfordulóján a „Barátság Kőolajvezeték- és Testvériség Gázvezeték kiállítást”, és ünnepi előadássorozatot rendezték meg. Tudományos nézetek, vélemények, eredmények cserélődtek a viták során. Magyar és szovjet szakemberek tanácskoztak. Hogy a holnap, holnapután, az ezredfordulóig a fővonalakban kidolgozott terveket együttesen, zavartalanul hajtsák végre. K. Gy. Vasúti jegykiadás, avagy: mit mond a szabályzat? Kínos helyzetbe került május 16-án, pénteken este egy tisza- kécskei olvasónk. Sorsa úgy hozta, hogy a 21 óra 39 perckor induló — és Szolnokig közlekedő — személyvonattal kellett utaznia. Amikor megjelent a több ezres lélekszámú nagyközség vasútállomásán, még örült is, hiszen a hétvége ellenére nyomát sem találta a tumultusnak, sőt kiderült, egyedül toporog a jegykiadás, ablaka előtt, amely nem akant kinyitni. Kopogtatásra sem. Pár perces várakozás után a személyforgalmi irodába tért be, ám látta, az is üres. Aztán megpillantotta, a közeli vágányok mellett sétálgató forgalmi szolgálattevőt, akit megkért, adjon részére jegyet. Azt már itt nem kaphat — jelentette ki fölényesen, megfellebbezhetetlenül a vasutas, s hivatkozott a szigorú szabályra, miszerint ez a szolgáltatás megszűnik 5 perccel a vonat indulása előtt. A panaszos bizonygatta ugyan, hogy legalább 6—7 perccel előbb ott állt a pénztári kis- ablaknál, de ezek az érvek egyáltalán nem érdekelték a forgalmistát. Közben befutott a szerelvény, melyre természetesen felszállt az utas, vállalván a ráfizetés terhét. A cselekményéért méltán Jkijáró pénzbírság, a pótdíj helyett azonban szerencséjére mindössze 1 forint 1Ü fillérrel kellett többet fizetnie. A kalauz ugyanis megértette a számára is elképesztőnek tűnő történteket, s azt a megoldást választatta, hogy az előző állomásról — ott. Kerekdombon ugyanis nincs jegykiadás .— szóló bilétát állított ki. Mint megtudtam, Kécskén nem első volt ez az eset. Bekövetkezését valóban lehetővé teszi valamiféle rendelkezés? — kérdezi mások nevében is. A vasúti személyszállítás díjtételével kapcsolatos szabályzat valóban leszögezi: „Az utas legkésőbb 5 perccel a vonat indulása előtt követelheti a menetjegye kiadását”, csakhogy nyomban ott a következő sor is, mely így hangzik: „Ha a helyi viszonyok »lehetővé teszik, a jegypénztár a menetjegyet a vonat indulása előtt 5 percen belül is kiszolgáltatja. „Nem ér a fülem mögé a szemüveg szára” Április 18-i lapszámunk egyik cikkében hosszasan foglalkoztunk azzal, hogy az illetékesek — az optikai ipar és az OFOTÉRT szakemberei — mily megkülönböztetett figyelmet fordítanak a tetszetős viseletű, a jó benyomást keltő, ám az egészségügyi és 'nemkülönben a divat követelményeinek is maradéktalanul megfelelő szemüvegkeretek gyártására, s az ezzel kapcsolatos jövőbeni tervekre. Megírtuk, a fejlesztők és a kivitelezők jó együttműködésének örvendetes következménye, hogy jelenleg általában bőségés és választékos a kínálat, mely kielégíti a keresletet. Szóltunk arról is, hogy a következő hónapokban, években, egyik legfontosabb feladat lesz olyan anyagból készíteni a szemüvegkeretet.a hozzá tar- totó szárral,' hogy1 azt az” optikus könnyén, gyorsán'1 tudjá’ formálni a fej anatómiai adottságai szerint. iE cikkünk igen széles körű visszhangra talált megyénkben is, ahol sokan használnak szemüveget. Többen — közöttük .a bajai Tóthné, a kiskSrösi V. L. és a kiskunhalasi Létay Gábor — személyesen mondták el tapasztalataikat, például azt, hogy a szemüvegkeretek méreteinek skálája túlságosan behatárolt, emiatt nem könnyű rátalálni a . fejformának legmegfelelőbb keretekre. A Szánkon lakó idős Szakács József írásban juttatta el szerkesztőségünkhöz észrevételét, mely közérdeklődésre tarthat számot. Mint a levélből kiderül, olajbányászként ‘ került rokkantsági nyugállományba, szemoperáció után, orvosi rendelésre szerezte be a szükséges szemüveget. Ö is megannyi kis- ,és nagyméretű keretet vett kézbe, míg meglelte a neki valót. De mindez még nem jelentett számára végleges megoldást, így ír erről: „A szemüveg szára nagyon rövid, alig ér a fülem mögé. Ha nem vigyázok a függőleges testtartásra, bármelyik pillanatban leeshet. Es a kalapot, a sapkát is csak óvatosan lehet a fejemre tenni, hiszen egy elvétett mozdulat, s már- bánja is a korántsem olcsó pápaszemem. Es nemcsak jómagam vagyok emiatt tele panasszal. Az a véleményem, a szemüvegkeretgyártók is megérdemelnének egy szemüvegét! hogy végre meglássák, sók a baj a keretek körül." Ez ügyben egyébként érdeklődtem a budapesti látszerészeknél is, ám semmivel nem biztattak. Valaha, amikor még kevesebbet tudtunk, beszéltünk a korszerűségről, kapható volt olyan praktikus szemüvegkeret, melynek a szárát lehetett változtatni. Mért nem gyártanak manapság is ilyenféle termékeket? E sorainkat és a kérdést abban a reményben adjuk közre, az illetékesek megvizsgálják a keretre vonatkozó panaszokat, s azokat a lehetőség szerint orvosolják is. Minderről szívesen beszámolnánk mielőbb eme hasábokon! KÉRDEZZEN — FELELÜNK Milyen támogatást kaphat a szarvasmarha-tenyésztő ? A bajai Horváth Sándor régóta foglalkozik háztáji gazdaságában állattenyésztéssel. Jelenleg is két tehenet és borjút gondoz. Ebbéli tevékenysége nem kevés anyagi ráfordítással jár, s minthogy a jövedelemforrása szűkös, tart attól, a későbbiekben már nem tudja megfelelően fedezni az állattartás esetlegesen növekvő kiadásait. Többször hallott már az ösztönzőleg ható támogatásról, nem tudja azonban, utólag igényelhető-e ez a pénz, illetve, a szarvas- marha eladásakor kötelezö-e visszafizetnie az összeget. Mint ismeretes, a lakosság tej- és tejtermékekkel történő jobb ellátása, valamint a marhahús, iránti hazai és külföldi kereslet zökkenőmentesebb kielégítése céljából államunk nemcsak a mezőgazdasági nagyüzemek szarvasmarha-ágazata termelésének fejlesztését segíti, de sokat tesz az ilyen állatokat tartó kistermelők ösztönzése, támogatása érdekében is. Ez utóbbi jelentős pénzbeli juttatást jelent, melyet a helyi tanácsoknál kapható formanyomtatvány kitöltése révén kell kérni a megyei takarmányozási és állattenyésztési felügyelőségtől. E gazdasági szerv 1977 óta megközelítőleg 300 millió forintot folyósított ilyen címen a sok száz egyéni állattenyésztőnek. Fontos tudni, e támogatást akkor kaphatja meg a kistermelő, ha igazolja az állata legalább egyéves időtartamú saját tartását, annak tbc-mentességét, s azt, hogy utoljára, legfeljebb 13 hónapon belül termékenyítette meg a köztenyésztésre kijelölt bika. Egy tehén után 2500,, minden további tehén után pedig 5Ö00 forint a kiutalható évi összeg, melyet visz- szamenőleg is lehet igényelni. Másik lehetőség, amikor a tulajdonos a leellett előhasi üsző négyéves tartására vállalkozik, ilyenkor ugyanis előre kérheti az évenkénti 5 ezer, összesen tehát 20 ezer forintot. Az előző esetben akkor sem fizetendő vissza a pénz, ha az állat később értékesítésre kerül. Az utóbbi támogatás arányos részét visszaadni tartozik a termelő, ha a tehéntartás önhibájából hiúsul meg, s az állományt egy éven belül nem pótolja. Összeállította: Velkel Árpád Helyreigazítás A június 4-én megjelent Sajtóposta rovatunk, ügyfélbosszantás? című cikkében tévesen közöltük a kecskeméti Szabó József címét, olvasónk ugyanis nem a Munkácsy, hanem a Muskotály utcában lakik.
