Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-27 / 149. szám

1980. június VI. 9 PETŐFI NÉPE • 3 A riporter Kínja Ismerik ugye azt a szubjektív- tudományos tételt, amely szerint: Ki-ki, maga mesterségét folytas­sa! Ha másképp történik, abból csak baj lehet. Élő példának itt vagyok én, az újságíró. Azt mondja nekem kedves fe­leségem az első szovjet—magyar űrpáros szolnoki látogatásának reggelén, Tisza-parti lakásunk tárt ablakában. — Megreggelizel, és mégy a piacra. Felírtam, miket hozzál. Szavainak értelme lassan jutott el hozzám, mert minden ideg- szálammal arra koncentráltam már, hogy „Mit mondok majd először is — kedveset, szépet ne- ki”-k, mármint a .földönjáró űr­hajósoknak ... Mert többrendbe­li tapogotózásra készültem... Nos ezért fuldokoltam szinte nejem kegyetlenségétől, mikor ráeszmél­tem, mit akar. — Van szíved újságírót kofák közé zavarni, midőn őt hivatása kozmikus szenzációk közelébe szó­lítja?! Mintha borsót hánytam volna falra. Vérfagyasztó cinizmussal vágott vissza. — Na csak ne legyél olyan buz- gómócsing. Különbn is, tízig ví­gan elintézheted a beszerzést. — Órájára pillantott. Még nyolc sincs.., Nagyon jól tudod, hogy ma van a küldöttértekezletünk. Neked kell helytállnod. Másképp megnézhetjük, mit eszünk estére meg vasárnap. Ó — az a rohadt piac! Jó dara­big vitatkoztunk még, de ő nem engedett a negyvennyolcból. Most kell menni, mert délre mindent szétkapkodnak. Legalább is a ja­vát. A végén ilyen érvvel terrori­zált. — Pedig be szívhez szólóan szok­tál cikkezgetiii a nők második műszakjának megkönnyítéséről. Telibe talált. Tudja az édes, hogy ezen az oldalamon legsebez­hetőbb vagyok... Mentem hát. Bánatosan kóvályogtam a kofaso­ron. Minduntalan az órámra pis­logtam : „Azóta az űrhajósok.. Alig vettem észre, hogy megtelt a rám bízott három szatyor. A ne­gyedik . hálóval ekként felmálhá- zotjfan álltam sort, miután odaér- keztemkor még nem volt döglött csirke. Háromnegyed tízkor jutot­tam hozzá. Fogcsikorgatva — chm, ehm — lőttem ki a glédából. Irány a tanácsháza. A girbe-gör- be mellékutcán úgy loholtam ajhfigy; tsü «hálóval, hogy;,többen.) utánam fordulták. Azt hihették, loptam a,,cuccot,,.s bizonyára ül­dözőimet akarom lerázni... Fél­ájul tan, zihálva omlottam bele a városháza előtti teret megszállt tömegbe. □ □ □ Farkas Bertalanék érkezéséből — sajnos — már egy fikarcnyit se láttam. Ekkor javában hallgat­hatták a tósztokat az emeleti dísz­teremben. Próbáltam körülnézni, de mivel az utóbbi, időben há­lámnál magasabbra nőttek az em­berek, hiába ágaskodtam. Azt ér­tem el a pipiskedésekkel,' hogy hol erre, hol arra billentettek ki a karomat lehúzó súlyos pakkok. Vagdastak is a fejemhez. — Vigyázhatna egy kicsit, még összekeni a ruhámat! — Vagy űrhajósnézőbe jön, vagy a piacra! — Tekingettek becsmérlően a zöldhagyma lenge­dező szárára, a dundi rózsaszín - újkrumplira, a földieper meg a pucér pipi jelenlétét sejtető pi­ros átütésekre az átázott papíron. t Az élet nagy pillanatai. Föllélegeztem, mire sikerült fel- íurakodnam a „Munkásököl — vasököl”-t szimbolizáló szobor talapzatára. Onnét valóban szi- nes panoráma tárult elém. Ennek részleteit mindenki el tudja kép­zelni ... Szemünk a tanácsháza emeleti ablakain, melyeken ke­resztül csillárok fürtje világolt ki. Az erkélyes televíziós kamera — kezelőjével. Közelében a Tisza Szálló alkalmazottja téblábolt cse­resznyepiros zakóban. Füligmo- sollyal integetett, ha ismerősöket szúrt ki az alant zsenyegők ten­geréből. Oda-odasúgott a tévés­nek; hadd lássa a város, milyen jól „összejött a televízióval”. Mondatok a lenti zsibongásból. Azóta, bekaptak,pár kupicg konyakot. r- Hogy- bírják ■ még, yégig az országon!? — Most megtudják mi a ma­gyarok istene. Kitapasztalják, hogy a kormányférfiak élete se fenékig tejfel, mikor egyik protokollese- ményről a másikra mennek. Sok­szor nincs megállásuk. — Kubászovnak meg se koty- tyant eddig, edzett, nyugodt. Far­kas Bercin jobban meglátszik a fáradtság. — Sokan örülnek most, hogy igazoltan nem kell dolgozniuk. — Vegye már le a nyakából azt a gyereket! Mi is látni szeret­nénk ... Nem elég, hogy lépcsőn áll? — Mit idegeskedik. Mit lát még? — Mónika postamunkában csi­náltatott ruhát erre az alkalom­ra.-r- Azt hiszi, pont rá kíváncsi Berci meg Valerij. —■ Ügyes keze lehet Bercinek, figyeltem, szép hosszúak az ujjai. — Én az olyan tömzsi fiúkkal is jól vagyok, mint Magyari Bé­la. .. Űrtudomány, hősiesség tömeg­lecsapódásai? A személyes közel­ség egyszerűsít ilyen hétköznapi­vá nagy tetteket? □ □ □ Csitt! Valami lesz. Eltűnt a pincér az erkélyről, a kameraman ugrásra kész... A tanácsháza má­sik kapuját is kinyitották. — Odanézzetek! .Ezernyi szempár szegeződik az erkélyre, önkéntelen forró taps­vihar, éljenzés, szívmeleg lárma köszönti a balkonra kilépő űipá- rost, s kísérőiket. Ok is visszain­tegetnek a feléjük lengetett ka­rok erdejére., Rázenget-bongat, harsogtat a katonazenekar. A kar­mester legényeinek háttal vezény- nyel, s megittasulva mosolyog a magasba. Pálcája önfeledten pat­tog... — Nini, Kubászov is veri a tak­tust tenyerével a kőpárkányon! — Czinege elvtárs ott bazsalyog a válluk mögül... Szélen meg Magyari Béla... Na — visszamen­nek. Eltelik hét—nyolc perc, mire a kapukból fontoskodó protokoll- emberek spriccelnek szét. Nem­sokára feltűnnek az ünnepeltek. Felzúg a taps, az éljen, akkora az örömzajongás, hogy saját sza­vát se hallaná az ember. — Ó — hogy van még ereje integetni Bercinek! Addig gyönyörködhetünk ben­nük, amíg fürge riporterek hada be nem keríti őket. Azután csak a sapkák szintmagasságából kö­vetkeztetünk, melyikük hol lehet. Hopplá, az meg a mi fotóriporte­rünk, Tóth Sanyi! Élelmes, akár egy szabadúszó. Fényképezőgépe a magasban, feje felszegve, lök­nék odébb, de nem hagyja. Ha­jol, megnyúlik — szinte hallom (Tóth Sándor felvételei) ahogy kattintgat... „Uvöltenék” a kollégának, de csak. egy rekedt „Saa.. .”-ig jutok el. Emelném a karom, hogy jelezzem, én is itt vagyok, mindjárt odamegyek, de... Igáim a betonhoz ragasz­tanak ... Pedig hogy szeretnék most odavágtatni! Hogy a sok-sok tudományos tájékoztatás után né­hány intimebb kérdésre is választ kérjek a kozmonautáktól. □ □ □ Bolondos kedvemben egyszer felvetettem nejemnek: odállnék imigyen. :— Beszéljünk mint férfi a fér­fival: nem hiányoztak odafönt a nők, jobban mondva feleségek? Engem bizony roppant vágyakozá­sok epesztettek katonakoromban, ha csak három napra is bérit szo­rultunk a kaszárnyában. Pedig még csupán egy szem krumplivirág fe­hérlett a parolimon. Mégis — majd megvesztem bizonyos kis­lány után. Feleségem szikár racionalitással letorkollt. — Jaj de okos vagy... Pont az asszonyok hiányoztak szegények­nek. Mit képzelsz, azért a lebegés elviselésének is van határa... Na jó, elvetettem az ötletet. De afelől igazán joggal érdeklődhet­tem volna, mikorra várható a nyugdíjas korúak űrutaztatása ? Generációm egyre időszerűbb problémája ez, s ha késik a megoldás, újabb nemzedéki fe­szültségeknek teremtettünk táp­talajt ... ... Mondom, háziasszony mi- voltomban se azt, se ezt nem kér­dezhettem meg az oriontalistáktól. Ráadásul nőm csúnyán léhordott, annyi silány portékáért dobtam ki drága pénzt... Ezért hangoztatom váltig: Ki-ki maga mesterségét folytassa! Tóth István Két év múlva életbe lép a korszerűsített egyetemi-főiskolai rendszer 1982-től, illetve 1983-tól életbe lép a korszerűsített egyetemi, fő­iskolai felvételi rendszer; erről oktatási miniszteri rendelet jelent meg a Magyar Közlöny idei 40. számában. Az Oktatási Minisztériumban ezzel kapcsolatban az MTI mun­katársának elmondották, hogy a rendelkezés szoros összhangban van a középiskolai érettségi vizs­gák és a középiskolai oktatás kor­szerűsítésével. A felvételi rendszer korszerűsí­tésének az a célja, hogy segítse elő a felsőoktatási intézményekbe pályázók általános műveltségének emelkedését. Ennek érdekében a jövőben a középiskolai eredmé­nyeket nemcsak a két felvételi vizsgatárgyból, hanem a középis­kolai képzést átfogóbban repre­zentáló tantárgycsoportból hatá­rozzák meg. Továbbra is megma­rad a középiskolai eredményekért és a felvételi vizsga eredményéért számított pontok 50—50 száza­lékos aránya. A korszerűsített felvételi rend­szert először a szakmunkásképzési célú szakközépiskolákban 1982- ben, a középfokú képzési célú szakközépiskolákban és a gimná­ziumokban pedig 1983-ban veze­tik be. Ezt követően tehát a felső- oktatási intézményekbe pályázók­nak — függetlenül attól, hogy mi­lyen típusú középiskolában érett­ségiztek — a magyar nyelv, és irodalom, a matematika és a tör­ténelem tantárgyakból a középis­kola III. és IV. osztályában elért érdemjegye is beszámít a felvételi eredménybe. Ezenkívül beszámít­ják a felvételinél a gimnázium­ban érettségizetteknél az idegen nyelv, a fizika és egy fakultatív módon tanult tárgy III. és IV. osztályos év végi érdemjegyét is. A szakközépiskolákban érettségi­zőknél második tantárgycsoport­ban a szakközépiskolai képzés szakarányának megfelelő alapve­tő szakmai tantárgyak és a szak­mai gyakorlatok érdemjegyeit ve­szik számításba. A hozott pontok számát tehát összesen hat tárgy két-két év végi érdemjegyeinek összege határozza meg, ez legfel­jebb 60 pont lehet. A felvételi vizsgák eredményét az új rend szerint a két felvételi tárgyból írásbeli és szóbeli vizs­gánként 0—15 ponttal értékelik, így a pályázók a felvételin is maximálisan 60 pontot szerezhet­nek, s a középiskolából „hozott” 60 ponttal együtt összesen 120 pontot gyűjthetnek össze. Az esti és a levelező tagozatok­ra pályázók pontszámát a felvé­teli vizsga érdemjegye határozza meg. Aki az érettségit követő harma­dik és negyedik évben pályázik egyetemre, vagy főiskolára, a neki kedvezőbb — vagy a nappali, vagy az esti, levelező — pontszá­mítást ttérheti. Az érettségit kö­vető ötödik évtől csak a felvételi eredményét veszik figyelembe a pályázóknál. Újdonság az is, hogy a szakkö­zépiskolában érettségizők szak­irányú továbbtanulás esetén a két felvételi vizsgatárgy közül az egyiket — mind az írásbeli, mind a szóbeli felvételi vizsgán — meg­határozott középiskolai szakmai tantárggyal helyettesíthetik. A közös írásbeli érettségi-fel­vételi vizsgatárgyak a matemati­kán, a fizikán és a biológián kí­vül a jövőben a kémiára is kiter­jednek. Az Oktatási Minisztériumban felhívták a figyelmet arra, hogy az egyetemekre, a főiskolákra pá­lyázók az idén, az ezekben a na­pokban megkezdődött felvételi­ken, és még jövőre is az eddigi gyakorlat szerint méretnek meg. (MTI) A GYANTACSAPOLÓ 9 Megkezdődött a fenyőfák csa­polása Somogy megye erdeiben. A Zalaegerszegi Erdőkémiai Vállalat dolgozója a Nagybajom környéki ^erdőben április elején kezdte el a fák kérgének hasítását, és a csere­pek felrakását Az idény október közpélg tart. Ez idő alatt három­ezer fenyőfát csapol meg. Egy-egy fából mintegy másfél kiló gyanta nyerhető. (MTI-fotó) HÁROM ÉS TÖBB GYERMEK UTÁN Július elsejétől felemelik a családi pótlék összegét A Minisztertanács szerdai ülé­sén hozott rendelet a három és több gyermek, valaipint a fogya­tékos gyermek után járó családi pótlék emeléséről. Emellett hatá­roztak a tanácsi szociális és ne­velési segélykeretek növeléséről és a mozgássérültek benzinkölt- ség-hozzájárulásának bevezetésé­ről. A gyermekekként! családi pót­lék összege a következők szerint növekszik: — a három — és négy­gyermekes családoknál, valamint a kétgyermekes, egyedülálló szü­lőnél havi 150 forinttal; — Az ötgyermekes családoknál havi 120 forinttal; — A hat- és több gyermekes családoknál havi 100 forinttal. Az emelést figyelembe véve a családi pótlék havonkénti össze­ge így alakul: — Két gyermek után egyedülállóiknak — Három gyermek után — Négy gyermek után — öt gyermek után — Hat gyermek után Gyermekenként összesen 660,— FT 660,— Ft 660,— Ft (130,— Ft 610,— Ft 1320,— Ft 1980,— Ft 2640,— Ft 3150,— Ft 3660,— Ft Minden további gyermek után ezen felül gyermekenként 810 fo­rinttal növekszik az összeg. Egyedülálló szülő, aki eddig is jogosult volt, egy gyerek után 490 forint családi pótlékot kap. Két gyermek után gyermekenként 490 forint a családi pótlék, ösz- szesen tehát 980 forint. Ezek az összegek most nem változnak. Látható, hogy a harmadik gyer­mek születése a családi pótlékot 1000 forinttal növeli. A három- és négy gyermekes családok fokozott támogatása népesedéspolitikai megfontolásból és a megfelelő családnagyság szempontjából is indokolt. A tartósan beteg, súlyosan fo­gyatékos állandó felügyeletre szo­ruló gyermekek családi pótlékát havi 300 forinttal, a jelenlegi 510 forintról 810 forintra emelte a kormányrendelet. Ismeretes, hogy ezekben a családokban általában valamelyik szülő kénytelen ott­hon maradni a gyermek ápolásá­ra. iAz ilyen családok nagy része többszörösen hátrányos helyzetű. Meg kell jegyezni, hogy a fogya­tékosság fokát és az állandó fel­ügyelet szükségességét az orvosok­nak igazolniuk kell Az igazolá­sok rendjéről az Egészségügyi Mi­nisztérium júliusban külön intéz­kedik. A fölemelt családi pótlékot a július hónapra járó munkabérrel együtt augusztus első napjaiban folyósítják. A nyugdíjasoknak já­ró családi pótlékot július végén legkésőbb augusztus 10-ig fizetik ki. A Minisztertanács határozott arról is, hogy a fővárosi és a me­gyei tanácsok rendelkezésére álló szociális és nevelési segélykeretek összegét fölemeljék. Űj fajta szociális támogatásról, a mozgássérültek benzinköltség-hoz- zájárulásának bevezetéséről is dön­tött a Minisztertanács, szerdai ülé­sén. A mozgássérültek jelentős ré­sze csekély jövedelmű, rehabalitá- ciójukkal kapcsolatos, munkába já­rásukhoz nélkülözhetetlen a gép­jármű. Ugyanakkor a benzinár emelkedése különösen nagy ter­het jelent a számukra. A Trabant Hycomat gépkocsival rendelkező mozgássérültek havonta 30 liter, a Velorex típusú háromkerekű járművet üzemben tartók pedig 20 liter normálbenzin értékének megfeleld utalványt kapnak. Az utalványokat az érvényes forgal­mi engedély és az egészségügyi igazolás alapján a fővárosi kerüle­ti és a városi tanácsok, valamint városi kerületi és járási hivatalok szakigazgatási szervei adják ki. Az ezzel kapcsolatos konkrét ren­delkezések júliusban jelennek meg. Külön nem szükséges jelent­kezni; az érdekelteket a hatósá­gok időben értesítik. A fogyatékos gyermekek csalá­di pótlékának jelentősebb emelé­se, valamint a mozgássérültek benzinköltségeihez való hozzájá­rulás megfelel társadalompolitikai céljainknak és jól illeszkedik a rokkantak nemzetközi éve: 1981. hazai előkészületeihez. A családi pótlék fölemelését sza­bályozó minisztertanácsi rendelet, valamint a folyósításáról szóló SZOT-szabályzat napokon belül megjelenik a Magyar Közlönyben. (MTI) SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Különszám a játékokról A kialakult hagyományoknak megfelelően, külön számot adott ki a Pesti Műsor a szegedi ünnepi hetekről. Mivel Kecskemétről és a megyéből több tízezren látogat­nak el júliusban és augusztus ele­jén a Tisza-parti városba, célsze­rűnek láttuk a különszám alap­ján a programok részletesebb be­mutatását. A fő figyelmet az idén is a sza­badtéri játékokra irányítják a rendezők. Július 19-én Páskándi Géza drámájával a Kálmán ki­rállyal nyílik az óriási szabadtéri színház. A művet a Tiszatáj 1977. évi áprilisi és májusi száma kö­zölte, ily módon is kötődik a vá­roshoz. Ugyancsak a kialakult szokásokkal harmonizálva, más­nap, június 20-án vasárnap lát­ványos operát láthatnak, hallhat­nak a nézők. Verdi Falstaff-jának akkordjai csendülnek fel, Bizet Carmenjéé augusztus elsején. A Pi­ros karaván augusztus nyolcadikén kerül színre. A Magyar Állami Népiegyüttes augusztus 15-én lép fel. A Pesti Műsor megszólaltató ja a fontosabb közreműködőket. Ruszt József például így nyilat­kozott különleges feladatáról: „Ilyen nagy méretű szabadtéri feladatom még nem volt... Ret­tenetesen izgat, hogy az úgyneve­zet .nagykompozicióm’, amilyet színházban elég gyakran alkal­maztam, mit jelent ilyen tér­ben. A nagy kompozíció, és egy ember kontrasztjának szituatív ereje eddig is foglalkoztatott. Cjabb kérdés: hogyan lehet ezt kinagyítani, hogyan sikerül meg­tölteni a teret... Balázsovits Lajos (Kálmán ki­rály) „Ki akarom próbálni önma­gamat, ehhez , pedig Kálmán ki­rály, Ruszt József és Szeged nagy­szerű lehetőség.” Trokán Péter (Álmos): „Szerintem ez a magva a játéknak: a hatalom birtokosá­nak és a személyes érzelmeknek ez az antagonisztikus ellentéte”. Sára Bernadett (Buzilla), a király első felesége. „A szegedi játékok nemcsak a közönségnek ünnepiek, hanem a színésznek is." Szakács Eszter (Eufémia, a második fele­ség) „Eleven, vérbő teremtés, ne­vetésre és boldogságra született.” A Falstaff rendezője szerint: „A Falstaff is alkalmas szabadtéri látvány megvalósítására. Ez töb­bek között azt jelenti, hogy a kö­zönség nemcsak szép képeket, ha­nem mozgalmas, dinamikus játé­kot lát.’l Jól ismeri Szinetár Miklós a szegedi szabadtéri lehetőségeit, de Bizet Carmenjét még sehol sem rendezte. Örül a feladatnak. „A Carmen itteni előadását éppen az indokolja, hogy az opera bővel­kedik nagy tömegjelenetekben.” Vámos László viszont jól ismeri Szakcsi Lakatos Béla—Csemer Géza Piros karaván című játékát, ö rendezte a kőszínházi ősbemu­tatót. „Üj momentuma a Piros karaván szegedi újjászületésének a Bihari Táncegyüttes bemutat­kozása. Anyanyelvi szinten beszé­lik a cigány folklórt, nemcsak tán­colni, hanem énekelni is fognak. Nyilván többeket a nagyszerű hangversenyek vonzanak Szeged­re. A Kolozsvári Ruha István irá­nyításával működő kamarazene- kar, a Bartók-kisopera egyaránt élményt ígér. A sok-sok kiállítás közül a szegedi nyári tárlatot és a 16. szegedi fotószalont emeljük ki. A sportrendezvények közül felte­hetően ' a nemzetközi motorcsó­nakverseny — július 19-én és 20-án — és egy hónapra rá a nemzetközi vízilabdatorna vonzza a legtöbb nézőt. A Festi Műsor bemutatja a ha­zai és külföldi vendégszereplőket. Karolosz Trikolidisz — elmondta — nagy gonddal készül a Falstaff vezénylésére. Szeretné a Herbert von Karajantól és Leonard P.erosteintől tanultakat hasznosí­tani, mindkettőjükkel évekig dol­gozott. A Carmen ben Ilosfalvy Róbert és a Szovjetunióból érke­ző Ivan Ponomarenko bizonyítja világhírét Ilosfalvy Róbert (Don Jósé) „Alig hiszem, hogy bárki nálam jobban örül a szegedi ven­dégszereplésnek”. Ivan Ponoma­renko (Escamillo) a kijevi opera­ház baritonistája. Sok országban turnézott sikerrel. A Pesti Műsor különszáma szer­kesztő bizottságának könnyű dol­ga volt gazdag, érdekes progra­mot híres művészeket kellett nép­szerűsíteniük. Dehát a jó bor­nak is kell cégér, ezért forgat­tuk örömmel a hasznos kiad­ványt. H. N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom