Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-26 / 148. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1980. június 24-i üléséről A tisztségviselők leteszik az esküt. (Folytatás a 3. oldalon) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1980'. június 24-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok -első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1980. évi nép- gazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalataival foglalkozó beszámolót; — Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az országgyűlési és tanácsi választásokról készített jelentést. A Központi Bizottság a nemzetközi helyzetet áttekintve megállapította, hogy a katonai erőegyensúly megbontására irányúié agresszív imperialista törekvések változatlanul veszélyeztetik a világ békéjét. A hidegháborús fenyegetésekkel. szemben fokozzák aktivitásukat az emberiség békéjének megvédésében, a népek közötti jó viszony fenntartásában érdekelt társadalmi és politikai erők. A nemzetközi helyzetet ösz- szességében tehát az jellemzi, hogy egyidejűleg vannak jelen az enyhülés és a feszültség elemei. ® A világ békéjének megőrzé- ’ sében meghatározó szerepe van á szocialista országok közösségének, amely az elmúlt időszakban is kitartóan törekedett a feszültség mérséklésére, az enyhülés eredményeinek megvédésére. A Központi Bizottság tájékoztatást hallgatott meg a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1980. május 14—15-i varsói^ üléséről. Megállapította, hogy a Varsói Szerződés Szervezete immár negyedszázada megbízhatóan védelmezi a szocialista vívmányokat, Európa és a világ békéjét. A jubileumi ülés állásfoglalásai méltó folytatását jelentik á szervezet két és fél évtizedes aktív békepolitikájának A politikai tanácskozó testület újabb nagy horderejű, konkrét és reális javaslatokat tett a nemzetközi élet legfontosabb problémáinak megoldására, a fegyverkezési verseny megfékező5- sere,. a katonai feszültség csökkentésére, a tömegpusztító fegyverek korlátozására, a leszerelési tárgyalások eredményességének előmozdítására. • A Varsói Szerződés •tagállamainak javaslatai a szocialista és a tőkés államok közötti bizalom erősítésére, a két- és többoldalú kapcsolatok fejlesztésére, a vitás kérdések politikai rendezésére irányulnak. A békés egymás mellett élés politikájának folytatását, az enyhülés eredményeinek megszilárdítását segítené elő, ha a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének javaslatát elfogadva az államok legmagasabb szintű vezetői találkoznának és megvizsgálnák a nemzetközi feszültség felszámolásának, a konfliktusok megakadályozásának lehetőségét. A Magyar Szocialista - Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya teljes mértékben egyetért a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének nyilatkozatával és felhívásával. Pártunk és kormányunk a maga részéről mindent megtesz e dokumentumokban foglalt javaslatok és kezdeményezések megvalósításáért. @ A párt és a kormány tevékenysége az elmúlt időszakban is jól szolgálta nemzeti érdekeinket, a szocialista országok közös külpolitikai céljait, a népek közötti megértés, a nemzeti függetlenség, a béke és a társadalmi haladás ügyét Az élet minden területén erősödnek és mélyülnek kapcsolataink a Szovjetunióval, a testvéri szocialista országokkal. A két- és többoldalú párt- és állami találkozók jó alkalmat adtak a szocialista építőmunka során szerzett tapasztalatok kölcsönös megismerésére, az együttműködés fejlesztésére. A Központi Bizottság nagyra értékeli a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 1980. június 17— 19-i XXXIV. ülésszakának munkáját, amelyen a gazdasági együttműködés hosszabb távú fejlesztésének kérdéseiben fogadtak el ajánlásokat. Megállapította, hogy szükséges az 1981—198p. évekre szóló tervek egyeztetésének mielőbbi befejezése. A jövőben is mindent meg keli tenni annak érdekében, hogy tovább bővüljön és erősödjék a KGST-országok gazdasági együttműködése. © Egész népünket örömmel és büszkeséggel töltötte el, hogy a szocialista országok közös űrkutatási programjának keretében sor került az első szovjet—magyar űrrepülésre. Ez is jól példázza a szocialista országok tudományosműszaki fejlettségének magas színvonalát, az együttműködésből származó hatalmas előnyöket és lehetőségeket, a Szovjetunió önzetlenségét, hogy közkinccsé teszi a világűr békés meghódításában elért eredményeket A Központi Bizottság pártunk, népünk elismerését fejezi ki Va- lerij Kubászov és Farkas Bertalan űrhajósoknak kimagasló helytállásukért. Köszönetét tolmácsolja mindazoknak a tudósoknak, szakembereknek, akik munkájukkal lehetővé tették az első magyar űrihajós útját, a közös vállalkozás sikerét.' „ ® A Központi Bizottság megerősítette hazánk szolidaritását azzal a küzdelemmel, amelyet az ázsiai, afrikai és latin- amerikai országok népei folytatnak a politikai függetlenségért, a gázdasági önállóságért, a társadalmi felemelkedésért. A Magyar Népköztársaság és a fejlődő országok közötti sokrétű kapcsolatok bővülése az elmúlt időszakban is hozzájárult e küzdelem sikereihez. A Központi Bizottság, elítéli azokat az imperialista törekvéseket, amelyek a katonai fenyegetés, a belügyekbé való beavatkozás, a politikai és a gazdasági nyomás eszközeivel akadályozzák, hogy a népek maguk döntsenek társadalmi fejlődésük út(Folytatás a 2. oldalon.) Lázár György fogadta a zambiai miniszterelnököt Nem értek, egyet azzal a kollégával, aki szerint hiába írja meg a sajtó az előzetes figyelmeztetéseket — például olyan tömegmunkák kezdetén, mint az aratás, mert a legtöbb olvasó úgy gondolja magában: „Na igen, mindez igaz lehet, de ... Velem biztosan nem fog megtörténni a baj”. Azaz — ilyenkor sokan egyszerűen nem hiszik el, hogy ők is megjárhatják, ha — teszem azt —•?fáradtan ülnek a kombájnra; ha felforrósodott testtel ugranak a folyó, a tároló, a csatorna hideg vizébe „meghütőzni"; ha üzemelés közben javítják gépüket, mert ugye „minek leállni arra a pár percre”; ha nem szerelik fel a védőrácsot, mert hát „azzal is csak az idő telik"; ha vasalt szerszámaikkal a vállukon baktatnak a pusztán, miközben villámlik. csattog körülöttük; ha... És folytathatnánk a helyzetek, esetek felsorolását, amelyek veszélyességét főként másokra nézve hiszik, ismerik el az emberek. Természetesen és szerencsére nem mindenki, csak számosán, vagy akkor se tévedünk, ha azt mondjuk — sokan. Azok mindenképpen, akik végül is az úgynevezett fekete krónikák szerencsétlen szereplőikként „alakítják” a baleseti statisztikákat. ök azok a magabiztosak, ügyességükben vakon bízók, akik jóllehet „ötösre" megtanulták, s a vizsgán vissza is felelték a munkavédelmi óvó- rendszabályokat. azok fegyelmezett betartására nem törekedtek. Akik az effajta — „engem ugyan em .kap el a gépszíj, ha a kerekek közé nyúlok" — „biztos, hogy én nem fulladok bele” — szemléletnek a megszállottjai, a másokkal is megesett tragédiákat többnyire a .„buta véletlen” rovására írják. Mert hányán utaznak —‘ tudva, hogy szabályellenes — a magasra púpozott csöveskuko- rica-szállítmány tetején, és mégsem csúsznak le róla. Az, hogy X—Y—Z a gépkocsi kereke alatt lelte halálát, csak < véletlen volt, mert váratlan bukkanó következett a dűlő- útón,- s nem érkezett megkapaszkodni. Holott éppen az volt a véletlen, amikor megúszta kéz- roncsolás nélkül, aki az üzemelő berendezésben kaparászott, vagy aki „enyhe rosz-' szulléttel” átvészelte, midőn permetezéskor nem tette fel szájára a „kényeVmetlen" szűrős légzésvédőt... Igen, az múlott a véletlenen, hogy nem fizettek rá könnyelműségükre. De az azonos típusú balesetek makacs ismétlődése évről évre, nyárról nyárra is tanúsítja, hogy nem „ostoba véletlenek" következményei. Hogy a tragédiák éberséggel, elővigyázatossággal elkerülhetők lettek volna. Az óvatosság konkrét kifejezői az óvórend- ' szabályok, amelyek akkor óvják meg gondtól, bajtól, szerencsétlenségtől az embert, ha be is tartják őket. A gép, az egyre bonyolultabb technikai eszközök, a vegyszerek önmagukban olyanok — amilyenek. Egyikük sem „viseltetik” ellenséges érzülettel "az emberrel szemben, sőt — erre képes sem volna. Üzemel, működik, hat — az ember céltudatos utasítására. A baleset akkor következik be, amikor erről a céltudatosságról feledkezik meg az ember. és használatuk közben úgy viselkedik, mulaszt el célszerű mozdulatokat, mintha a motortól, a növényvédő szertől, a szállítmánytól várna el „észszerű” viselkedést. Tehát, hogy a fogaskerék vigyáz ífá, míg menet közben odanyúl — és így tovább. Ez így életveszélyes bizalom. Nomármost. Mivel az emberek olyan nehezen tanulnak saját kárukon — és a másokén, vajon elfogadhatjuk-e a bevezetőnkben említett nézetet? Csakugyan nem érdemes megírni ezeket az előzetes figyelmeztetéseket? — Ebbe az utcába nem mehetünk bele. Még akkor sem, ha sokan nem hiszik el, nem veszik magukra, hogy ha nem vigyáznak, nem tartják magukra kötelezőnek a munkavédelmi óvórendszabályokat — póruljárhatnak. Hogy baleseti krónikák nél- kül’ nemigen múlik el egy nyár se, még nem jogosít fel senkit arra, hogy az előzetes figyelmeztetésekről lemondjon. Ha azt mondjuk is, hogy soka n nem hiszik el, mi történik velük meggondolatlanságuk miatt, ez még egyáltalán nem zárja ki ennek az ellenkezőjét. Tehát, hogy jóval többen vannak, akik az éves refrén szerint ismétlődő figyelmeztetéseket meg is szívlelik, s a tanácsokhoz tartják magukat. Meg aztán... Céloztunk már rá, hogy a gépek, mechanizmusok, kemikáliák érzéketlen eszközök, tárgyak, anyagok. Ha bajt okoznak, nem „saját akaratukból” teszik; hiszen ilyenjük sincs. Nekik hát hasztalan írnánk a figyelmeztetéseket. Az írásokra csak az ember tud reagálni. Azzal is, hogy hajlik a jó szóra. Elöbb-utóbb megérti,' rá kell jönnie, hogy saját természetén kell finomítania, ha előbbre akar jutni a balesetek elkerülésében is. Az óvatosság, fegyelmezettség nem gyávaság. T. L AZ MSZMP B\CS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxv. évi. 148. szám Ára: 1,20 Ft 1980. június 26. csütörtök Szerdán rövid látogatásra hazánkba érkezett Daniel M. Lisu- lo, a Zambiai Köztársaság miniszterelnöke és kísérete. Lázár György, a Minisztertanács elnöke hivatalában fogadta a zambiai miniszterelnököt. Megbeszélést folytatott vele a 'magyar—zambiai kapcsolatokról és más időszerű kérdésekről. (MTI) A megyei tanács alakuló ülése Megválasztották a tisztségviselőket, jóváhagyták a településfejlesztési verseny értékelését • A népfront neveben Farkas József megyei titkár tesz javaslatot. mi hátrányokból, s a VI. ötéves terv előkészítéséhez érkezve továbbra is bizakodóak lehetünk. A népgazdaság helyzetét figyelembe véve, az országos követelményeknek is megfelelve, a megye, sajátosságaira tekintve, igyekszünk formálni terveinket, s elmondhatjuk, az előrehaladás kulcsa kezünkben van. Szólt a fejlődés irányát meghatározó ipari, mező- gazdasági feladatokról, a lakosság ellátásában megoldásra váró tennivalókról, gazdasági tartalékokról és szellemi erőforrásokról, melyek a most megalakult tanács további munkájának 'is alapját képezik. Dr. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, üdvözölte ezután a tanácsülést, tolmácsolta az Elnöki Tanács üdvözletét. Mint mondotta, a választás volt a munka könnyebbik része, nehezebb lesz beváltani mindazokat, melyeket ez időszakban politikánkkal ösz- szefüggésben körvonalaztunk. Arra fiívta fel a jelenlévők figyelmét,' hogy a dolgozó nép ügyét szolgálva, soha ne feledkezzenek el arról, hogy a . nép az egyes emberekből tevődik össze, s nekünk az egyes embereket kell szolgálnunk, áihhoz, hogy a népet szolgálhassuk. A tanácsi testület ugyanakkor csak* együttesén képvisel olyan erőt, amely a munkát jó Irányban előbbre viheti. Nagy szükség van arra, hogy a régebbi tanácstagok segítséget adjanak az újonnan választott társaiknak. Bács-Kiskun megye számos tekintetben országosán is kezdeméA tanácsválasztásokat követően a megye községeiben, városaiban is mindenütt megalakultak, és az új vezetőszervek, tisztségviselők megválasztása után munkához láttak a helyi tanácsok. A megye legfelsőbb tanácsi testületé, a Bács- Kiskun megyei Tanács tegnap tartotta meg alakuló ülését. Kecskeméten, a Tudomány és Techhika Házának kongresszusi termében összegyűlt megyei tanácstagokat dr. Dobos 1 László korelpök, a Hazafias Népfrönt megyei bizottságának elnöke köszöntötte. Üdvözölte a megye országgyűlési képviselőit, az országos szervek kiküldötteit, a párt- q pr és társadalmi szervek megyei vfezetőit. Az alakuló megyei tanácsülésen jelen volt dr. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára, Buda Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnök- helyettese, dr. Kovács Imre miniszterhelyettes, a KNEB tagja. A megyei tanács napirendjére 'tűzte az. előírt szervezeti kérdések, a tisztségviselők és tanácsi bizottságok megválasztása mellett a népi ellenőrzési bizottságok, valamint a népi ülnökök megválasztását, az 1979. évi településfejlesztési verseny értékelését és döntést személyi ' ügyekben. A szervezeti kérdésekhez tartozóan a tanács soraiból ügyrendi bizottságot alakított, amely dr. Posváncz László elnökletével megvizsgálta a tanácstagok mandátumát és erről jelentést tett a testületnek. Ezt követően Farkás József megyei népfronttitkár, a Hazafias Népfront megyei bizottságának javaslatát ismertette a megyei tanácselnök személyére. A javaslatot elfogadva a megyei tanács elnökének dr. Gajdócsi Istvánt választotta meg. íMegválasztotta általános elnök- helyettessé Tohai Lászlót, elnök- helyettesekké dr. Matos Lászlót és dr. Major Imrét. A végrehajtó bizottság titkára dr. Árvay Árpád. A megyei tanács a végrehajtó bizottság tagjává választotta továbbá a következőket: dr. Gátay Ferenc, Geri István, Horváth Antal, Koráik Andrásné, Lóczi Edit, Dobos László köszönti a tanácsülés résztvevőit. dr. Mező Mihály, ' Miklós János, Szakolczai Pál, Szendrey Sándor, Terbe Dezső. A választás után a tanács tisztségviselőinek eskütétele következett, majd dr. Gajdócsi István, az ülés élnöki tisztét átvéve rövid beszédében köszönte meg a testület bizalmát, amely a további együttes felelősségteljes munka záloga. A megyei tanács újonnan megválasztott elnöke szólt a testület szerepéről, mindennapos tennivalóiról és a fejlesztési munka fő irányáról. Hangsúlyozta: a-tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szerepét kell .erősíteni elsősorban. Szükség van a helyi és az országos érdek összekapcsolására, összhangjának megteremtésére. Ezzel ösz- szefüggésben elmondhatjuk, egyre többen vannak már a választók között, akik népben, nemzetben, országban tudnak gondolkodni, s ennek érdekében cselekedni . is. A továbbiakban az államigazgatásban dolgozók felelősségét hangsúlyozva, arra hívta fel a figyelmet, hogy az állampolgárok ügyeinek intézése közhangulatot formál, tehát fontos politikai kérdés. Legyünk pontosak, gyorsak, és megbízhatóak az ügyintézésben — mondott Gajdócsi István. — a bizottságok és testületek legyenek gazdái területüknek. Szólott a befejezéshez közeledő V. ötéves terv eredményeiről, amelyről elmondható, hogy kiemelkedő sikereket hozott a megye számára, sokat „dolgoztunk le” a történelIsmét jó minőségű a dusnoki zöldborsó 4. oldal Brávók 5. oldal Sport 7. oldal A mi otthonunk 7. oldal
