Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-26 / 148. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1980. június 24-i üléséről A tisztségviselők leteszik az esküt. (Folytatás a 3. oldalon) A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1980'. június 24-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osz­tályvezetői, a megyei pártbizottságok -első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titká­rai, a Minisztertanács tagjai, a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfo­gadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bi­zottság titkárának előterjesztésében az idősze­rű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság tit­kárának előterjesztésében az 1980. évi nép- gazdasági terv végrehajtásának eddigi ta­pasztalataival foglalkozó beszámolót; — Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság tit­kárának előterjesztésében az országgyűlési és tanácsi választásokról készített jelentést. A Központi Bizottság a nemzet­közi helyzetet áttekintve megálla­pította, hogy a katonai erőegyen­súly megbontására irányúié ag­resszív imperialista törekvések változatlanul veszélyeztetik a vi­lág békéjét. A hidegháborús fe­nyegetésekkel. szemben fokozzák aktivitásukat az emberiség béké­jének megvédésében, a népek kö­zötti jó viszony fenntartásában ér­dekelt társadalmi és politikai erők. A nemzetközi helyzetet ösz- szességében tehát az jellemzi, hogy egyidejűleg vannak jelen az enyhülés és a feszültség elemei. ® A világ békéjének megőrzé- ’ sében meghatározó szerepe van á szocialista országok közös­ségének, amely az elmúlt időszak­ban is kitartóan törekedett a fe­szültség mérséklésére, az enyhülés eredményeinek megvédésére. A Központi Bizottság tájékozta­tást hallgatott meg a Varsói Szer­ződés Politikai Tanácskozó Testü­letének 1980. május 14—15-i var­sói^ üléséről. Megállapította, hogy a Varsói Szerződés Szervezete im­már negyedszázada megbízhatóan védelmezi a szocialista vívmányo­kat, Európa és a világ békéjét. A jubileumi ülés állásfoglalásai mél­tó folytatását jelentik á szervezet két és fél évtizedes aktív békepo­litikájának A politikai tanácsko­zó testület újabb nagy horderejű, konkrét és reális javaslatokat tett a nemzetközi élet legfontosabb problémáinak megoldására, a fegyverkezési verseny megfékező5- sere,. a katonai feszültség csök­kentésére, a tömegpusztító fegy­verek korlátozására, a leszerelési tárgyalások eredményességének előmozdítására. • A Varsói Szerződés •tagállamai­nak javaslatai a szocialista és a tőkés államok közötti bizalom erősítésére, a két- és többoldalú kapcsolatok fejlesztésére, a vitás kérdések politikai rendezésére irá­nyulnak. A békés egymás mellett élés politikájának folytatását, az enyhülés eredményeinek megszi­lárdítását segítené elő, ha a Var­sói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének javaslatát elfogadva az államok legmagasabb szintű vezetői találkoznának és megvizs­gálnák a nemzetközi feszültség felszámolásának, a konfliktusok megakadályozásának lehetőségét. A Magyar Szocialista - Munkás­párt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság kormánya teljes mértékben egyetért a Var­sói Szerződés Politikai Tanácsko­zó Testületének nyilatkozatával és felhívásával. Pártunk és kormá­nyunk a maga részéről mindent megtesz e dokumentumokban fog­lalt javaslatok és kezdeményezé­sek megvalósításáért. @ A párt és a kormány tevé­kenysége az elmúlt időszak­ban is jól szolgálta nemzeti érde­keinket, a szocialista országok közös külpolitikai céljait, a népek közötti megértés, a nemzeti füg­getlenség, a béke és a társadalmi haladás ügyét Az élet minden területén erő­södnek és mélyülnek kapcsola­taink a Szovjetunióval, a testvéri szocialista országokkal. A két- és többoldalú párt- és állami talál­kozók jó alkalmat adtak a szo­cialista építőmunka során szerzett tapasztalatok kölcsönös megisme­résére, az együttműködés fejlesz­tésére. A Központi Bizottság nagyra értékeli a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 1980. június 17— 19-i XXXIV. ülésszakának mun­káját, amelyen a gazdasági együtt­működés hosszabb távú fejleszté­sének kérdéseiben fogadtak el ajánlásokat. Megállapította, hogy szükséges az 1981—198p. évekre szóló tervek egyeztetésének mi­előbbi befejezése. A jövőben is mindent meg keli tenni annak ér­dekében, hogy tovább bővüljön és erősödjék a KGST-országok gaz­dasági együttműködése. © Egész népünket örömmel és büszkeséggel töltötte el, hogy a szocialista országok közös űrku­tatási programjának keretében sor került az első szovjet—magyar űrrepülésre. Ez is jól példázza a szocialista országok tudományos­műszaki fejlettségének magas színvonalát, az együttműködésből származó hatalmas előnyöket és lehetőségeket, a Szovjetunió ön­zetlenségét, hogy közkinccsé teszi a világűr békés meghódításában elért eredményeket A Központi Bizottság pártunk, népünk elismerését fejezi ki Va- lerij Kubászov és Farkas Berta­lan űrhajósoknak kimagasló helyt­állásukért. Köszönetét tolmácsol­ja mindazoknak a tudósoknak, szakembereknek, akik munkájuk­kal lehetővé tették az első ma­gyar űrihajós útját, a közös vál­lalkozás sikerét.' „ ® A Központi Bizottság meg­erősítette hazánk szolidari­tását azzal a küzdelemmel, ame­lyet az ázsiai, afrikai és latin- amerikai országok népei folytat­nak a politikai függetlenségért, a gázdasági önállóságért, a társa­dalmi felemelkedésért. A Ma­gyar Népköztársaság és a fejlődő országok közötti sokrétű kapcso­latok bővülése az elmúlt időszak­ban is hozzájárult e küzdelem si­kereihez. A Központi Bizottság, elítéli azokat az imperialista törekvése­ket, amelyek a katonai fenyege­tés, a belügyekbé való beavatko­zás, a politikai és a gazdasági nyomás eszközeivel akadályoz­zák, hogy a népek maguk dönt­senek társadalmi fejlődésük út­(Folytatás a 2. oldalon.) Lázár György fogadta a zambiai miniszterelnököt Nem értek, egyet azzal a kollégával, aki szerint hiába írja meg a sajtó az előzetes fi­gyelmeztetéseket — például olyan tömegmunkák kezdetén, mint az aratás, mert a legtöbb olvasó úgy gondolja magában: „Na igen, mindez igaz lehet, de ... Velem biztosan nem fog megtörténni a baj”. Azaz — ilyenkor sokan egy­szerűen nem hiszik el, hogy ők is megjárhatják, ha — te­szem azt —•?fáradtan ülnek a kombájnra; ha felforrósodott testtel ugranak a folyó, a tá­roló, a csatorna hideg vizébe „meghütőzni"; ha üzemelés közben javítják gépüket, mert ugye „minek leállni arra a pár percre”; ha nem szerelik fel a védőrácsot, mert hát „azzal is csak az idő telik"; ha va­salt szerszámaikkal a vállukon baktatnak a pusztán, miközben villámlik. csattog körülöttük; ha... És folytathatnánk a helyzetek, esetek felsorolását, amelyek veszélyességét főként másokra nézve hiszik, is­merik el az emberek. Természetesen és szerencsére nem mindenki, csak számosán, vagy akkor se tévedünk, ha azt mondjuk — sokan. Azok mindenképpen, akik végül is az úgynevezett fekete krónikák szerencsétlen szereplőikként „alakítják” a baleseti statisz­tikákat. ök azok a magabizto­sak, ügyességükben vakon bí­zók, akik jóllehet „ötösre" meg­tanulták, s a vizsgán vissza is felelték a munkavédelmi óvó- rendszabályokat. azok fegyel­mezett betartására nem töre­kedtek. Akik az effajta — „engem ugyan em .kap el a gépszíj, ha a kerekek közé nyúlok" — „biztos, hogy én nem fulladok bele” — szemléletnek a meg­szállottjai, a másokkal is meg­esett tragédiákat többnyire a .„buta véletlen” rovására írják. Mert hányán utaznak —‘ tud­va, hogy szabályellenes — a magasra púpozott csöveskuko- rica-szállítmány tetején, és mégsem csúsznak le róla. Az, hogy X—Y—Z a gépkocsi ke­reke alatt lelte halálát, csak < véletlen volt, mert váratlan bukkanó következett a dűlő- útón,- s nem érkezett megka­paszkodni. Holott éppen az volt a vé­letlen, amikor megúszta kéz- roncsolás nélkül, aki az üze­melő berendezésben kapará­szott, vagy aki „enyhe rosz-' szulléttel” átvészelte, midőn permetezéskor nem tette fel szájára a „kényeVmetlen" szű­rős légzésvédőt... Igen, az múlott a véletlenen, hogy nem fizettek rá könnyelműségükre. De az azonos típusú balese­tek makacs ismétlődése évről évre, nyárról nyárra is tanú­sítja, hogy nem „ostoba vélet­lenek" következményei. Hogy a tragédiák éberséggel, elővi­gyázatossággal elkerülhetők lettek volna. Az óvatosság konkrét kifejezői az óvórend- ' szabályok, amelyek akkor óvják meg gondtól, bajtól, szerencsétlenségtől az embert, ha be is tartják őket. A gép, az egyre bonyolul­tabb technikai eszközök, a vegyszerek önmagukban olya­nok — amilyenek. Egyikük sem „viseltetik” ellenséges ér­zülettel "az emberrel szemben, sőt — erre képes sem volna. Üzemel, működik, hat — az ember céltudatos utasítására. A baleset akkor következik be, amikor erről a céltudatosság­ról feledkezik meg az ember. és használatuk közben úgy vi­selkedik, mulaszt el célszerű mozdulatokat, mintha a motor­tól, a növényvédő szertől, a szállítmánytól várna el „ész­szerű” viselkedést. Tehát, hogy a fogaskerék vigyáz ífá, míg menet közben odanyúl — és így tovább. Ez így életveszélyes bizalom. Nomármost. Mivel az em­berek olyan nehezen tanulnak saját kárukon — és a máso­kén, vajon elfogadhatjuk-e a bevezetőnkben említett néze­tet? Csakugyan nem érdemes megírni ezeket az előzetes fi­gyelmeztetéseket? — Ebbe az utcába nem mehetünk bele. Még akkor sem, ha sokan nem hiszik el, nem veszik maguk­ra, hogy ha nem vigyáznak, nem tartják magukra kötele­zőnek a munkavédelmi óvó­rendszabályokat — póruljár­hatnak. Hogy baleseti krónikák nél- kül’ nemigen múlik el egy nyár se, még nem jogosít fel senkit arra, hogy az előzetes figyelmeztetésekről lemondjon. Ha azt mondjuk is, hogy so­ka n nem hiszik el, mi történik velük meggondolatlanságuk miatt, ez még egyáltalán nem zárja ki ennek az ellenkezőjét. Tehát, hogy jóval többen van­nak, akik az éves refrén szerint ismétlődő figyelmeztetéseket meg is szívlelik, s a tanácsok­hoz tartják magukat. Meg aztán... Céloztunk már rá, hogy a gépek, mechanizmu­sok, kemikáliák érzéketlen esz­közök, tárgyak, anyagok. Ha bajt okoznak, nem „saját aka­ratukból” teszik; hiszen ilyen­jük sincs. Nekik hát hasztalan írnánk a figyelmeztetéseket. Az írásokra csak az ember tud reagálni. Azzal is, hogy hajlik a jó szóra. Elöbb-utóbb megér­ti,' rá kell jönnie, hogy saját természetén kell finomítania, ha előbbre akar jutni a bal­esetek elkerülésében is. Az óvatosság, fegyelmezett­ség nem gyávaság. T. L AZ MSZMP B\CS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxv. évi. 148. szám Ára: 1,20 Ft 1980. június 26. csütörtök Szerdán rövid látogatásra ha­zánkba érkezett Daniel M. Lisu- lo, a Zambiai Köztársaság minisz­terelnöke és kísérete. Lázár György, a Minisztertanács elnöke hivatalában fogadta a zambiai mi­niszterelnököt. Megbeszélést foly­tatott vele a 'magyar—zambiai kapcsolatokról és más időszerű kérdésekről. (MTI) A megyei tanács alakuló ülése Megválasztották a tisztségviselőket, jóváhagyták a településfejlesztési verseny értékelését • A népfront neveben Farkas József megyei titkár tesz javas­latot. mi hátrányokból, s a VI. ötéves terv előkészítéséhez érkezve to­vábbra is bizakodóak lehetünk. A népgazdaság helyzetét figyelembe véve, az országos követelmények­nek is megfelelve, a megye, sajá­tosságaira tekintve, igyekszünk formálni terveinket, s elmondhat­juk, az előrehaladás kulcsa ke­zünkben van. Szólt a fejlődés irá­nyát meghatározó ipari, mező- gazdasági feladatokról, a lakos­ság ellátásában megoldásra váró tennivalókról, gazdasági tarta­lékokról és szellemi erőforrások­ról, melyek a most megalakult tanács további munkájának 'is alapját képezik. Dr. Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára, üdvözölte ezután a tanácsülést, tolmácsolta az Elnöki Tanács üdvözletét. Mint mon­dotta, a választás volt a munka könnyebbik része, nehezebb lesz beváltani mindazokat, melyeket ez időszakban politikánkkal ösz- szefüggésben körvonalaztunk. Ar­ra fiívta fel a jelenlévők figyel­mét,' hogy a dolgozó nép ügyét szolgálva, soha ne feledkezzenek el arról, hogy a . nép az egyes em­berekből tevődik össze, s nekünk az egyes embereket kell szolgál­nunk, áihhoz, hogy a népet szol­gálhassuk. A tanácsi testület ugyanakkor csak* együttesén kép­visel olyan erőt, amely a munkát jó Irányban előbbre viheti. Nagy szükség van arra, hogy a régebbi tanácstagok segítséget adjanak az újonnan választott társaiknak. Bács-Kiskun megye számos te­kintetben országosán is kezdemé­A tanácsválasztásokat követően a megye közsé­geiben, városaiban is mindenütt megalakultak, és az új vezetőszervek, tisztségviselők megvá­lasztása után munkához láttak a helyi tanácsok. A megye legfelsőbb ta­nácsi testületé, a Bács- Kiskun megyei Tanács tegnap tartotta meg ala­kuló ülését. Kecskeméten, a Tudo­mány és Techhika Házá­nak kongresszusi termé­ben összegyűlt megyei tanácstagokat dr. Dobos 1 László korelpök, a Haza­fias Népfrönt megyei bi­zottságának elnöke kö­szöntötte. Üdvözölte a megye országgyűlési kép­viselőit, az országos szer­vek kiküldötteit, a párt- q pr és társadalmi szervek megyei vfezetőit. Az ala­kuló megyei tanácsülésen jelen volt dr. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Horváth István, a megyei pártbizottság első titká­ra, Buda Gábor, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának elnök- helyettese, dr. Kovács Imre mi­niszterhelyettes, a KNEB tagja. A megyei tanács napirendjére 'tűzte az. előírt szervezeti kér­dések, a tisztségviselők és ta­nácsi bizottságok megválasztá­sa mellett a népi ellenőrzési bi­zottságok, valamint a népi ül­nökök megválasztását, az 1979. évi településfejlesztési verseny ér­tékelését és döntést személyi ' ügyekben. A szervezeti kérdésekhez tar­tozóan a tanács soraiból ügyren­di bizottságot alakított, amely dr. Posváncz László elnökletével meg­vizsgálta a tanácstagok mandátu­mát és erről jelentést tett a tes­tületnek. Ezt követően Farkás József me­gyei népfronttitkár, a Hazafias Népfront megyei bizottságának ja­vaslatát ismertette a megyei ta­nácselnök személyére. A javasla­tot elfogadva a megyei tanács el­nökének dr. Gajdócsi Istvánt vá­lasztotta meg. íMegválasztotta általános elnök- helyettessé Tohai Lászlót, elnök- helyettesekké dr. Matos Lászlót és dr. Major Imrét. A végrehajtó bizottság titkára dr. Árvay Árpád. A megyei tanács a végrehajtó bizottság tagjává választotta to­vábbá a következőket: dr. Gátay Ferenc, Geri István, Horváth An­tal, Koráik Andrásné, Lóczi Edit, Dobos László köszönti a tanácsülés résztvevőit. dr. Mező Mihály, ' Miklós János, Szakolczai Pál, Szendrey Sándor, Terbe Dezső. A választás után a tanács tiszt­ségviselőinek eskütétele követ­kezett, majd dr. Gajdócsi István, az ülés élnöki tisztét átvéve rö­vid beszédében köszönte meg a testület bizalmát, amely a továb­bi együttes felelősségteljes mun­ka záloga. A megyei tanács újonnan meg­választott elnöke szólt a testület szerepéről, mindennapos tenniva­lóiról és a fejlesztési munka fő irányáról. Hangsúlyozta: a-taná­csok népképviseleti, önkormány­zati és államigazgatási szerepét kell .erősíteni elsősorban. Szük­ség van a helyi és az országos ér­dek összekapcsolására, összhang­jának megteremtésére. Ezzel ösz- szefüggésben elmondhatjuk, egy­re többen vannak már a választók között, akik népben, nemzetben, országban tudnak gondolkodni, s ennek érdekében cselekedni . is. A továbbiakban az államigazga­tásban dolgozók felelősségét hang­súlyozva, arra hívta fel a figyel­met, hogy az állampolgárok ügye­inek intézése közhangulatot for­mál, tehát fontos politikai kérdés. Legyünk pontosak, gyorsak, és megbízhatóak az ügyintézésben — mondott Gajdócsi István. — a bizottságok és testületek legyenek gazdái területüknek. Szólott a befejezéshez közeledő V. ötéves terv eredményeiről, amelyről el­mondható, hogy kiemelkedő si­kereket hozott a megye számára, sokat „dolgoztunk le” a történel­Ismét jó minőségű a dusnoki zöldborsó 4. oldal Brávók 5. oldal Sport 7. oldal A mi otthonunk 7. oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom