Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-28 / 123. szám

2 • PETŐFI NÉPÉ • 1980. május 28. A jemeni államfő Moszkvában Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége és a szovjet kormány meghívására kedden hi­vatalos baráti látogatásra Moszk­vába érkezett Ali Nasszer Mo­hammed, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának fő­titkára, a JNDK Legfelsőbb Népi Tanácsa Elnökségének elnöke, miniszterelnök. .Ali Nasszer Mohammedet a Vnukovói repülőtéren államfőnek kijáró tiszteletadással fogadták. Megérkezésénél jelen volt Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­Bár napjainkban a magas szin­tű láto^atások nem tartoznak a ritkaságok közé — ellenkezőleg, az utóbbi évtizedben jelentősé­gük rendkívül megnőtt —, egy távol-keleti utazás most mégis fölkelthette a közvélemény figyel­mét. Két évezred gyakorlatában példa nélkül álló, hbgy Kína és Japán között hasonló találkozóra sor került volna. Hua Kuo-feng pártelnök, kormányfő kedd óta Tokió vendége. Hivatalosan Obi­ra miniszterelnök fél évvel ez­előtti Pekingben tett látogatását viszonozza, valójában ózonban többről van szó. Közismert, hogy a kínai veze­tők — legalábbis Mao idejében — szinte alig hagyták. el az or­szágot. Peking politikai irányvál­tásával párhuzamosan azonban az ő naptárukban is egyre gyako­ribb a külföldi utazásokról szóló bejegyzés. Teng Hsziao-ping kí­nai miniszterelnök-helyettes egyébként 1978 októberében tár­gyalt Tokióban. Aligha kétséges, hogy Hua és Ohira tervezett két megbeszélésén Kína már jól is­mert álláspontjáról esik a leg­több szó. Peking régóta azon mes­terkedik, hogy a Szovjetunióval szemben nemzetközi egységfron­tot hozzon létre, \s ebben bizonyos japán körök támogatására is szá­mít. Nemrég éppen ezzel a törek­véssel kapcsolatban juttatta kife­jezésre azt az óhaját, hogy Japán erősítse védelmi képességét, s titkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának ' tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa el­nöke, Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió külügyminiszte­re, Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagja, a központi bizottság titká­ra és más hivatalos személyisé­gek. Megjelentek a Moszkvában akkreditált diplomáciai képvise­letek vezetői, a szovjet főváros dolgozóinak képviselői. (MTI) különösen északi határvonalán — vagyis a Szovjetunióval szemben —i vonultasson föl az eddiginél jelentősebb erőket. Más kérdés, hogy Tokióban ez a kínai követelés óhatatlanul ag­godalmat keltett. Bár Japán min­denben kész teljesíteni az USA- val való szövetségből adódó köte­lezettségeit, a Szovjetunióval mé­gis csak a jószomszédi viszony fenntartására helyezi a fő hang­súlyt. Kína érdekei azonban ezzel ellentétesek, s meglehet, a két miniszterelnök (tárgyalásain sem sikerül az álláspontokat közelíte­ni egymáshoz. Abban sem egyezik Peking és Tokió véleménye, hogy feltétle­nül szükség van-e a kínai fegy­veres erők korszerűsítésének föl­gyorsult ütemére. A közelmúltban végrehajtott kínai rakétakísérle­tek Tokióban vegyes érzelmeket keltettek. Az akár Nyugat-Euró- pát, akár az Egyesült Államok nyugati térségét veszélyeztető ra- kéták Japán biztonságát —líkár­osak a Szovjetunióét — érzéke­nyen érintik. A japán—kínai párbeszéd meg­különböztetett figyelmet kelt vi­lágszerte. Peking elsősorban gaz­dasági és politikai téren szeretné szorosabbra fűzni kapcsolatait Tokióval. Japánnak viszont mind­két területen ,túl nagy (kockázatot kellene magára vállalnia, ha a megnövekedett kínai étvágyat ki­elégíteni igyekeznek. Gy. D. Távirat a Vajdaságból Dusán Alimpic elvtárs, a Vaj­dasági Kommunisták Szövetsége Tartományi Bizottságának elnö­ke táviratban köszönte meg dr. Horváth István elvtársnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága első titkárának részvétnyilvání­tását, -amelyet Joszip Broz Tito elvtárs elhunytakor küldött. A távirat kifejezi a jugoszláv dol­gozók mély gyászát, fájdalmát, és azon elhatározását, hogy Bács- Kiskun megye és a Vajdasági Autonóm Tartomány közötti kap­csolatok a jövőben is állandóan fejlődni, és szélesedni fognak az élet minden területén, országaink, pártjaink, baráti és jószomszédi együttműködése szellemében, né­peink, nemzetiségeink javára, a szocializmus és a világbéke ér­dekében. DÉL-KOREA A hadsereg leverte a felkelést A dél-koreai hadsereg alakula­tai kedden hajnalban háromórás küzdelem után visszafoglalták a felkelőktől Kvangzsu városát. A felkelők — akik a tartomá­nyi kormány épületében bariká- dozták el magúkat — heves el­lenállást tanúsítottak a helikop­terek és harckocsik támogatásával támadó ejtőernyősökkel és gyalo­gosokkal szemben. Hírügynökségi jelentések szerint a harcokban két felkelő meghalt, négy katona megsebesült, több mint kétszáz személyt őrizetbe vettek. Hétfőn megadásra szólították fel az ellenállókat, majd a tár­gyalások megszakadása után, meg­indultak a város szíve felé. A végső összecsapás kedden hajnal­ban volt. Mint emlékezetes, a kvangzsui felkelés azután robbant ki, hogy az egész országra kiterjesztették a rendkívüli állapotot, betiltottak minden politikai tevékenységet, s a haladó közéleti személyiségek, politikusok százait vették őrizet­be. (MTI) I NAPI KOMMENTÁR Kétezer év után ti A NOB listája’ a moszkvai olimpia résztvevőiről A Nemzetközi 'Olimpiai Bizott­ság kedden délután nyilvánosság­ra hozott listájából kitűnik, hogy a XXII. moszkvai nyári olimpiai játékokra 85 ország fogadta el a meghívást, 29-en csatlakoztak az amerikaiak által kezdeményezett bojkotthoz, 28 ország nem adott választ, 4 — Tajvan, Irán, Mo- zambik és Kvatar — csak akkor jelentkezhet, ha nemzeti olimpiai bizottságuk egyezteti alapszabá­lyát' a NOB-bal. Ez tehát a vég­leges összesítés a NOB 146 tag­országáról. Részletezve: Akik jelentkeztek (85): Afga­nisztán, Algéria, Andorra, An­gola, Ausztrália, Ausztria, Bel­gium, Benin, Burma, Botswana, Brazília, Bulgária, Camerun, Cip­rus, Columbia, Kongó (Brazzavil­le), Costa Rica, Kuba, Dánia, Do­minika, Ecuador, Spanyolország, Etiópia, Finnország, Franciaor­szág, Gabon, Nagy-Britannia, Gö­rögország, Guatemala, Guinea, Guyana, Felső-Volta, Magyaror­szág, India, Irak, Írország, Izland, Olaszország, Jamaica, Jordánia, Kuvait, Laosz, Lesotho, Libanon, Líbia, Luxemburg, Madagaszkár, Mali, Málta, Mauritius, Mexikó, Mongólia, Nepal, Nicarauga, Ni­ger, "Nigéria, Űj-Zéland, Uganda, Panama, Hollandia, Peru, Len­gyelország, Puerto-Rico, Portu­gália, NDK, Koreai NDK, Romá­nia, San-Marino, Szenegál, Seychelle Köztársaság, Siera Leo­ne, Sri Lanka, Svédország, Svájc, Suriname, Szíria, Tanzánia, Cseh­szlovákia, Trinidad-Tobagó, Szov­jetunió, Venezuela, Vietnam, Ju­goszlávia, Zambia, Zimbabwe. Nemet mondtak g (29): Albánia, NSZK, Szaúd-Arábia, Argentína, Bahrein, Bermuda,. Kajman-szi- getek, Kanada, Kína, Egyesült Államok, Gambia, Tahiti, Hondu­ras, Hongkong, Indonézia, Izrael, Japán, Kenya, Lichtenstein, Ma­laysia, Malawi, Mauritánia, Pa­kisztán, Paraguay, Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld, Tunézia, Tö­rökország, Uruguay. Nem adtak választ (28): Anti­gua, Holland Antillák, Bahama, Barbados, Belize, Közép-Afrika, Elefántcsontpart, Fidzsi-szigetek, Ghana, Libéria, Marokkó, Pápua Új-Guinea, Salvador, Szomália, Szudán, Swaziföld, Csád, Togo, Virginia-szigetek, Zaire, Bolívia, Chile, Dél-Korea, Egyiptom, Hai­ti, Monaco, Norvégia, Banglades. S akiknek eg?3Ztetni kell alap­szabályaikat (s Tajvan, Irán, Mozambik és K«atar (MTI) Nézze meg a AMFORA-ÖVÉRT Virágedény-bemutatót kecskeméti, kiskunfélegyházi, kiskunhalasi bajai és kalocsai üveg-, porcelánszakiizleteiben üveg, kerámia, porcelán virágedények nagy választékából válogathat! Az afgán külügyminiszter nyilatkozata Sah Muhammed Doszt, az Afga­nisztáni Demokratikus Köztársa­ság külügyminisztere kabuli sajtó- értekezletén kijelentette: az afgán kormány tiltakozik az imperialista és más reakciós erők cselszövései ellen, amelyeknek eredményeként Afganisztánt megfosztották annak lehetőségétől, hogy részt vegyen az iszlám konferencia Islamabad- ban tartott külügyminiszteri érte­kezletén. Ezért az Islamabadban, az afgán kormány távollétében el­fogadott döntések és határozatok semmiképpen sem kötelezőek az Afganisztáni Demokratikus Köz­társaságra nézve, és nincs semmi­féle jogi erejük országunkkal szemben — szögezte le az afgán külügyminiszter. Kijelentette: országunk határo­zottan tiltakozik a reakciós erők és egyes iszlám országok vezető köreinek ama kísérletei ellen, hogy az úgynevezett afgán kérdés napirendre tűzésével beavatkozza­nak hazánk belügyeibe. Afganisz­tán kormánya és népe kategori­kusan visszautasítja a konferencia ezzel összefüggő határozatában foglalt koholmányokat. A külügyminiszter emlékeztetett az afgán kormány május 14-én közzé tett rendezési javaslataira, majd kijelentette: az afgán kor­mány határozottan visszautasítja a konferenciának azt a határozatát, hogy az ENSZ, tagy egy más szer­vezet égisze alatt nemzetközi kon­ferenciát rendezzenek az úgyneve­zett afgán kérdés valamiféle átfo­gó rendezése érdekében. (MTI) Az első nap a világűrben Másfél hónap a Szaljuton Bokor Pál, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Másfél hónapja: április 9-én indult el a Földről Leonyid Po­pov parancsnokkal és Valerij Rjumin fedélzeti mérnökkel a Szojuz—35 jelzésű szovjet űrál­lomás. A szombati „kis jubileum” előtt Alekszej Jeliszejev, a földi repülésirányító szolgálat vezetője őszinte ' elismerését fejezte ki az űrpárosnak az eddig nyújtott ki­váló teljesítményért. — A Szaljut—6 űrállomás új személyzete küldetésének első szakaszában azt a feladatot kap­ta, hogy teremtse meg az űrha­jósok .további tartózkodásának feltételeit, s eközben folytassa a korábban megkezdett kísérlétso- rozatokat. Rjumin és Popov mindkét feladatot maradéktalanul teljesítette — jelentette ki Jeli­szejev a sajtó képviselőinek. Jeliszejev utalt rá, hogy a Szal­jut—6 (amely máris az űrkutatás eddigi történetének leghosszabb élettartamú kozmikus berende­zéseként, szerepel a köztudatban, hiszen több mint két és fél esz­tendeje kering a Föld körül), még korántsem fejezte be külde­tését. Éppen élettartamának to­vábbi növelése céljából hajtották végre a Progressz—9 teherűrha­jó segítségével azokat a pályamó­dosításokat, amelyek által az űr­állomás a korábbinál magasabb, tehát biztonságosabb pályára ke­rült. Az új pálya megválasztása­kor arra is ügyeltek, hogy bizto­sítsák a Földdel való kapcsolat- tartás optimális lehetőségeit. Ismeretes, hogy Popov és Rju­min az elmúlt hetekben nagyará­nyú javítási és hibamegelőző munkálatokat végzett a fedélze­ten. Ezek legfőbb tanulsága Jeli­szejev szerint az volt, hogy ezen az űrállomástípuson magának a „karosszériának”' a kivételével az összes felszerelések, műszerek, ké­szülékek és berendezési tárgyak cserélhetők. A másik fontos ta­pasztalat, hogy kint a világűrben maga a fémtest is alig szenve­dett károsodást. Az átrakodás és a szerelőmun­kálatok elvégzése a két űrhajós napi munkaidejének átlagosan csupán egynegyedét vette igénybe. Ennek a tevékenységnek az ered­ménye a repülésvezető szerint mégis igen tetemes: Popov és Rju­min jóvoltából jelenleg a Szaljut —6 valamennyi berendezése és rendszere hibátlanul működik. Impozáns az új szovjet expedí­ció által hat hét alatt elvégzett tu­dományos munka mérlege is. Sok időt és figyelmet szenteltek egye­bek között a világóceánnak. A „Jelena—F” jelzésű műszer kijavítása után folytatták a gam­masugárzások regisztrálását. Ezenkívül folyamatosan készíte­nek újabb öntvényeket és kristá­lyokat. A fedélzeten elültetett borsó, hagyma és búza hajtásokat ad ugyan, de azok eddig ismeretlen ok miatt nem fejlődnek ki telje­sen. Ezért most azt vizsgálják: ho­gyan viselkednek odafent a Föld­ről már érett állapotban felszállí­tott növények. Az orvosok elége­dettek: többszöri alapos vizsgálat bizonyítja, hogy a két űrhajós makkegészséges. Munkájuk kivételes hatékonysá­gát Jeliszejev azzal magyarázza, hogy a 41 esztendős Rjumin (aki már harmadszor tartózkodik az űrben, összesen csaknem három­negyed évet töltött ott, s jelenleg a világűrbeli tartózkodás világre­kordere), az elmúlt év tavaszán egyszer már dolgozott a Szaljut—6 fedélzetén. Kitűnően ismeri tehát az összes berendezéseket, s rend­kívül gyorsan alkalmazkodott a súlytalansághoz. Mivel a Szojuz —35 parancsnokát, az „újonc” Leonyid Popovot is ellátta jó ta­nácsokkal, ez az űrpáros már a harmadik napon elérte a munka- képességnek azt a fokát, amelyre a korábbi expedícióknál általában csak egy hónap után lehetett szá­mítani. Rjumin sikereinek másik ma­gyarázata az, hogy a fedélzeti Hazánk és az Magyarország szerény keretek között, de lényegében 1945-től részt vett az űrkutatási munkála­tokban. Ezek kezdetben az első magyar rádiólokátorok kifejlesz­téséhez és Hold-radarkísérletek- hez kapcsolódtak, de mihelyt meg­jelentek az első szputnyikok, részt vettünk azok optikai és fotografi- kus eszközökkel való megfigye­lésében. A hatvanas évek közepétől, amikor megindult a szocialista országok Interkozmosz-program- ja, magyar tudósok rendszeresen dolgoznak a kozmikus fizika és meteorológia, az űrtávközlés és az orvos-biológia, 1975 óta pedig _az erőforrás-kutatás területén is. A földi műszeres vizsgálatokat és a laboratóriumi kutatásokat foko­zatosan kiegészítették űr-elekt­ronikai és olyan egyéb műsze­rek, berendezések, eszközök fej­lesztésével és gyártásával, ame­lyek az Interkozmosz-műholda- kon és magaslégköri kutatóraké­tákon kerültek felhasználásra. 1974-.ben az Interkozmosz—12 mű­hold fedélzetén sikeresen repült az első magyar gyártmányú kozmi­kus elektronikus műszer, 1977— 78-ban üzembe helyezték Talián- dörögd mellett az első magyar űr- távközlési földi állomást. 1978-ban megkezdődött az első magyar űr­hajósjelölt felkészítése. Az Interkozmosz-programban jelenleg tíz szocialista ország vesz részt: Bulgária, . Csehszlovákia, Kuba, LengyelorstágV" Magyaittr- szág, Mongólia, az NDK, Romá­nia, a Szovjetunió és Vietnam. Ami a kozmikus fizikát illeti, jelentős a magyar közreműködés a felső légkör és a magnetoszféra kutatásában, a bolygóközi tér és a naptevékenység vizsgálatában. Magyar kutatók részt vettek az 1970—72-es évek nagy mágneses viharai alatt tapasztalt kozmikus sugárzási jelenségek tanulmányo­zásában, a világűrből származó szilárd anyagok, egyebek között' Hold-talajminták elemzésében, bekapcsolódtak a mikrohneteorit- vizs gálatokba Az űrmeteorológia-kutatások- ban való magyar részvételt alap­vetően meghatározták az ország szükségletei és adottságai. Ma­gyarországon több mint egy évti­zede veszik a meteorológiai mű­holdak felhőképeit, folyamatosan vizsgálják a légkör sugárzásház­tartását. A Ferihegyi repülőtéren mérnök lent a Földön is buzgó rá­dióamatőr. így fordulhatott elő az elmúlt napokban, hogy amikor je­lentést tett az egyik bonyolult mé­rőműszer meghibásodásáról, s a Földön országos hírű specialisták dugták össze a fejüket, hogy mit kellene csinálni — a Szaljut—6 újra rádiókapcsolatba lépett a Földdel, s Rjumin közölte: elhárí­totta a hibát. A Progressz—9 szállítóűrhaj ót, amely elvégezte küldetését — mint jeleztük — május 20-án leválasz­tották az űrkomplexumról, s így az űrállomás egyik bejárata ismét szabaddá vált. Jeliszejev már idé­zett sajtónyilatkozatában közölte: „Magabiztosan kijelenthetjük, hogy az űrállomás kész a soron következő komplex feladatok el­végzésére”. (MTI) űrkutatás a felhőképek hozzáférhetők a nemzetközi járatok személyzete számára. Amióta 1971-ben létrejött az Interszputnyik nemzetközi táv­közlési szervezet, Magyarország részt vesz ennek munkájában, hasznosítja az együttműködés eredményeit. Az 1977. november 7-i moszkvai díszszemle helyszíni közvetítését már szovjet távközié-, si műhold és magyar űrtávközlé­si földi állomás közreműködése biztosította. De a magyar kutatók folyamatosan mérik és elemzik a műholdas összeköttetéseket za­varó tényezőket is. Magyar orvosok és biológusok lényegében 1967 óta • munkálkod­nak az Interkozmosz-program orvos-biológiai közös tennivalói­ban. Magyar szakemberek foglal­koznak ilyen űrélettani problé­mákkal is, hogy miképpen reagál a vér és általában a szervezet a légtér gázösszetételére, az álta­lános légnyomás és a parciális óxigénnyomás változásaira, be­kapcsolódtak a súlytalanság hatá­sainak kutatásaiba is, különös te­kintettel például az egyensúlyi szervre. Az Interkozmosz-programban való magyar részvétel talán leg­fiatalabb területe a Föld erőfor­rásainak kutatása légi és űresz­közökkel. A közreműködés kiter­jed mind a technikai fejlesztésre, mind a kapott feladatok feldol­gozására és értékélésére, Érdekes­ség, hogy a Duna vízgyÖjtŐ’&ríí- Ietének hóviszonyairól készített űrfelvételek segítségével ma már elég jól meghatározható a folyam várható vízállása és vízhozama. Megkezdődött az űrfelvételek al­kalmazása a magyar föld geoló­giai szerkezetének jobb megisme­résében, a törésvonalak azonosí­tásában, a talaj minőség meghatá­rozásában. Napirendre került Ma­gyarország egyes területeinek komplex felmérése légi és kozmi­kus eszközökkel. A központi fizikai kutató inté­zet mikrometeorit-csapdái, detek­torai, ionoszféra-mérő műszerei, a Budapesti Műszaki Egyetem te- lemetrikus részegységei, az Or­szágos Sugárbiológiai és Sugár­egészségügyi Kutatóintézet, a Debreceni Orvostudományi Egye­tem űrbiológiai kutatóeszközei és eljárásai méltán váltották ki az Interkozmosz nemzetközi tudós- . gárdájának elismerését. (MTI) Mit lát az űrhajós? Föld körüli pályán kering az el­ső magyar űrhajós. Vajon milyen élményt nyújt számára bolygónk megpillantása a magasból? A ko­rábbi űrhajósok elbeszélései, s nem utolsósorban Alekszej Leonov űrpilóta festményei alapján már kialakulhatott bizonyos képünk a kozmonauták szeme elé táruló pá­ratlan látványról. , Jurij Gagarin így számolt be él­ményeiről: „A látóhatár képe fö­lülről nagyon sajátságos és nagyon szép. Az átmenet a Föld fényes felszínétől a vaksötét, de csilla­gokkal pompázó égig, rendkívül színes. A Föld kékes színű, és et­től a halványkéktől a mélyfeke­téig igen lenyűgöző és árnyalt az átmenet. Nem lehet szavakkal ér­zékeltetni !” Abból a magasságból, ahol az embert szállító űrhajók keringe­nek, hatalmas területek láthatók be egyidejűleg. Jól felismerhetők a széles folyóvölgyek, a hegységek és a hegységeken belüli törésvo­nalak (épp ezért lehetséges fontos geológiai adatokat is kapni a vi­lágűrből végzett megfigyelések ré­vén). Az erdőségek óriási, széles tábláknak mutatkoznak, s a világ­részek peremvidéke oly élesen raj­zolódik ki (feltéve, hogy nincs az űrhajó alatt felhőzet), mint ahogy a térképről ismerjük. Kedvező Nap-állás mellett az űrhajóból igen nagy, mintegy 50—60 méter mélységig lehet belátni a tenger szintje alá és pontosan lerajzolha­tok, vagy akár le is fényképezhe­tek a vízs^int alatti zátonyok és szíriek. Ebből következik, hogy az űrhajókból yégzett észlelések ada­tait még a tengeri és óceáni hajó­zásban is hasznosítani lehet. Különleges látványt nyújtanak felülről nézve az esetleges erdő-, vagy préri-, illetve bozóttüzek. Az űrhajósok pontosan meg tudják határozni, hol vannak az egyes tűzfészkek, és ezáltal a tűzoltóság­nak nyújthatnak igen hathatós se­gítséget A tűzhányók kitörési fel­hője is jól nyomon követhető a magasból. Volt már arra is példa, hogy a világűrből végzett megfi­gyelés segítségével fedeztek fel egy, korábban ismeretlen vulkánt, amely magas hegységek közé éke­lődik és a felszínen haladva úgy­szólván lehetetlen megközelíteni. A felhőzet olyan képet nyújt fe­lülről, mintha az űrhajó igen nagy magasságban egy hó- és jégsiva­tag fölött haladna. Ezen a „jég­mezőn” helyenként „jéghegyek” is láthatók, vagyis a környezetből ki­emelkedő, feltornyosuló felhők. Ahol pedig egy trópusi ciklon (hurrikán, tájfun) van kialakuló­ban, ott a felhőzet jellegzetes, spi­rális alakot ölt. A középpont föld­rajzi helyzete igen nagy pontos­sággal bemérhető az űrhajóból, s ha az adatokat rádión továbbít­ják, a meteorológusok hasznos se­gítséget kapnak a kozmonautáktól. A földfelszín megfigyelése ré­vén az űrhajósok azt nem tudják megállapítani, milyen sebességgel haladnak. Számukra igen lassú­nak tűnik a mozgás, az alattuk le­vő táj egyenletes sebességgel, de egyáltalán nem gyors ütemben vo­nul el a Föld felé tekintő ablak előtt, jóllehet, az űrhajó másod­percenként mintegy 8 kilométeres sebességgel száguld és másfél óra alatt megkerüli a Földet. A pálya­síknak az Egyenlítőhöz .mért haj­lásszögétől függően jut el az űr­hajó a magasabb földrajzi széles­ségek fölé. Ha például a kérdéses szög mondjuk 65 fok, akkor £szak felé Leningrádon túlra, csaknem a Botteni-öböl északi partjáig jut­nak el, dél felé pedig már megkö­zelítik az Antarktisz partjait is! Ha az űrhajósok a Földdel el­lentétes irányba néznek, az égbol­tot sokkal feketébbnek látják, mint mi itt, a légóceán alján. Sok­kal több csillagot figyelhetnek meg szabad szemmel, mint a Föld fel­színéről. A telihold egyenesen va­kító fényességű, a Napra pedig csak ~ védőszemüveg használata mellett nézhetnek. A Tejút sávja rendkívül élesen látható és az ab­ban levő egyes csillagok jól elkü­lönülnek egymástól. A távoli csil­lagrendszerek közül sokat nagy­szerűen megfigyelhetnek a koz­mikus térségből, mindenféle kü­lönlegesebb teleszkóp használata nélkül is. Mindez annak köszönhe­tő, hogy abban a magasságban, ahol ők keringenek, a légkör már nagyon ritka és úgyszólván töké­letesen szennyezetlen. Ezért az űr­hajó belsejéből lényegesen több lehetőség nyílik bizonyos csillagá­szati észlelésekre, mintha a Föld­ről folytatnák ezeket. Egy közepes nagyságú teleszkóp jobb képet nyújt az égitestekről, mint a Föl­dön levő óriástávcsövek. dr. Hédervári Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom