Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-24 / 120. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1980. május 24. események sorokban WASHINGTON Az Egyesült Államok .Teherán katonai zsarolása érdekében és az Irán elleni agressziós lépések elő­készítéseként, tovább növeli kato­nai jelenlétét a Perzsa-öböl térsé­gében — állapítja meg a TASZSZ washingtoni tudósítója az AP-hír- ügynökség közléseire hivatkozva. A Pentagon arra vonatkozó terve­ket dolgoz ki, miként dobhatnak át további egységeket a Földközi­tengeren cirkáló amerikai 6. flot­tától és a Csendes-óceánon tartóz­kodó 7. flottától az Arab-tengerre, ahol már eddig is jelentős ameri­kai haditengerészeti erődet vontak össze. BONN Okita Szaburo japán és Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter pénteken nemzet­közi kérdésekről tárgyalt .Bonn­ban a rendszeres japán—nyugat­német külügyi tanácskozások ke­retében. Ez alkalommal az iráni és afganisztáni helyzet, valamint a nyugati vezető ipari államok ve­lencei csúcsértekezletének előké­szítése állt az eszmecsere közép­pontjában. Nyugatnémet részről elégedetten vették tudomásul, hogy Tokió is csatlakozott az Irán­nal szembeni kereskedelmi-gazda­sági embargóhoz, amelyről a bon­ni kabinet szerdán hozott végleges döntést PORTLAND Legalább tíz évre van szükség ahhoz, hogy a Szent Ilona-vulkán környékén helyreálljon a termé­szet rendje — állapította meg Carter elnök, aki csütörtökön hely­színi szemlét tartott a katasztrófa sújtotta terület fölött. A 123 éves nyugalmi állapot után vasárnap ismét működésbe lépett vulkán pusztításának mérlege: 10 halott, 70 eltűnt személy és az á szinte felbecsülhetetlen értékű kár, amit a környező természet elszenvedett. NEW YORK Kurt Waldheim, az ENSZ főtit­kára ismét felszólította az izraeli kormányt; hogy vonja vissza a há­rom ciszjordániai tisztségviselő ki­toloncolására vonatkozó döntését. A Begin miniszterelnökhöz inté­zett üzenetében a főtitkár hivat­kozott a Biztonsági Tanács május 20-i határozatára, amely elítélte Izrael törvénytelen eljárását. A görög GÖRÖGORSZÁGBAN május el­ső felében nagyszabású politikai és személyi változások történtek — látszólag „forgatókönyv szerint". Valójában azonban a felszín mö­gött súlyos politikai feszültségek rejlenek, és nyitott kérdések egész sora vár megoldásra. Az események középpontjában Karamanlisz köztársasági elnökké történő választása áll. A politikus, aki már hat esztendeje miniszter- elnök volt, annak idején, a katonai junta 1974-ben bekövetkezett bu­kása után Franciaországból, ön­kéntes száműzetésből tért haza. Az első választáson aratott győzelme után (pártja, az Űj Demokrácia je­lenleg is abszolút többséggel ren­delkezik) olyan alkotmányt sza­vaztatott meg, amely a köztársa­sági elnöknek messzemenő hatal­mat biztosít. Karamanlisz most el­érkezettnek látta az időt. arra, hogy e lehetőséget kihasználva fel­cserélje a miniszterelnöki széket a köztársasági elnök posztjával — megőrizve természetesen széles kö­rű politikai befolyását. A nagy politikai rutinnal ren­delkező államférfi voltaképpen he­lyesen ismerte fel, hogy számára ez a pillanat valóban a legmegfe­lelőbb a kormányfői bársonyszék elhagyására. Görögországban szá­mos megoldatlan bel- és külpoliti­kai probléma halmozódott fel. Mindenekelőtt válságos a gazdasá­gi helyzet: idén az infláció várha­tóan eléri a 20 százalékot, miköz­ben a termelés gyakorlatilag stag­nál. 1981. január 1-én, amikor Gö­rögország a Közös Piac tizedik tel­jes jogú tagja lesz, a gondok még szaporodhatnak is. A görög mező­gazdasági export előtt ugyanis a jelenlegi helyzetben még nem nyílnak meg a kapuk és nem ér­vényesül a szabad munkaerő- áramlás sem, tehát a munkanélkü­liséget az egyébként is stagnáló nyugat-európai gazdaság nem tud­ja felszívni. Ugyanakkor a görög iparnak (az átmeneti korszak bi­zonyos védelmi intézkedései elle­nére is) fokozódó konkurrenciávál kell számolnia. MEGOLDATLAN a Ciprussal és az Égei-tengeri olajjal kapcso­Eredménytelen tárgyalások Dél-Koreában Választási nagygyűlés Orosházán • Felkelők Kvangzsu tartomány székhelyének utcáin. (MTI-fotó) A felkelt lakosság és a katona­ság több napig tartó véres össze­csapásai után viszonylagos nyu­galom uralkodik Kvangzsu dél­koreai tartományi székhelyen. Az elmúlt négy nap alatt lezajlott harcoknak 133 halálos áldozata van. A mintegy 800 ezer lakosú nagyvárost immár harmadik nap­ja teljes egészében tüntető tömeg tartja megszállva .a diákság ve­zetésével. A Szöultól délre fekvő város körül rendőrök és katonák állomásoznak. A hatóságok és a felkelők vezetői között csütörtö­kön kezdődött tárgyalások eddig még nem hoztak eredményt. A tüntetők fő követelései: a kor­mány azonnal szüntesse meg a rendkívüli állapotot, vezessenek be demokratikus reformokat, és bocsássák szabadon Kim De Dzsung ellenzéki vezetőt. A diákvezetők a tárgyalások eddigi eredménytelensége elle­nére felszólították a lakosságot, hogy szolgáltassa be az elmúlt napokban zsákmányolt fegyvere­ket. ' I Azt a körülményt, hogy az Egyesült Államok mindinkább aggódik a dél-kóreai kormányért, Hodding Carter legújabb nyilat­kozata is érzékelteti. Az ameri­kai külügyminisztérium szóvivője sürgette a dél-koreai kormányt, hogy tegyen meg mindent a „bé­kés rendezés” érdekében. Ugyan­akkor fenyegetőzve hozzátette: „Az amerikai kormány, Dél-Ko- rea iránti kötelezettségének meg­felelően, határozottan válaszol minden esetleges külső kísérletre, amellyel ki akarják használni a Koreai Köztársaságban kialakult helyzetet.” Mint ismeretes, jelenleg 39 ezer amerikai katona tartózkodik Dél-Koreában. (MTI) Francia sztrájknap Baracs Dénes, az MTI tudósító­ja jelenti: Űj sztrájknap kezdődött Fran­ciaországban: a CGT, CFDT, va­lamint a legnagyobb orvosszak- Szervezet szólított fel munkabe­szüntetésre tiltakozásul az új or­vosi tarifarendszer ellen, amely az eddigi egységes ellátást meg­bontva, kettős szintet vezet be az orvosi szolgáltatásokban. A kormány az egészségügyi el­látás költségeinek gyors növeke­dését megfékezendő, mind az or­vosi receptek teljes összegét, mind pedig az orvosi díjakat felső ha­tárhoz kötötte. Azok az orvosok, akik nem fogadják el ezt a rend­szert, kilépnek a társadalombizto­sítási hálózatból (eddig az orvo­sok 97 százaléka annak keretében . rendelt), és magasabb tarifát ! szabhatnak meg, viszont a beteg ) csak a korábbi térítést kapja visz- sza. A betegek számára pedig kettős ellátás jön létre: egyik a társadalombiztosítási rendszert elfogadó és tarifáit ahhoz alkal­mazó, a másik az annál magasabb honoráriumot követelő orvosoké. Így megszűnik az az elv, amely eddig a fejlett francia társada­lombiztosítási rendszert vezérelte. A CGT, a CFDT és a FEN or­szágszerte munkabeszüntetésekre szólított fel az eddigi egészség- védelmi vívmányod védelmében. Már pénteken reggel több he­lyen áramszünetre került sor a villamosművek dolgozóinak mun­kabeszüntetése következtében. Csütörtökön másfajta sztrájk színhelye volt Párizs:, a CGT fel­hívására a művészek — előadó- művészek és színészek, filmesek — széles rétegei hagyták abba egy napra a munkát, hogy szak- rqau,kQrülméoyeikc.^avitását;,vj a franeiá'ktü tárai védelmé ti követel- jéfe * :színészekre menete ?a »(Vipe­rától vonult keresztül a belváro­son, fúvószenekarral és tarka maszkokkal, mindenütt nagy ér­deklődést keltve. (MTI) Afgán nyilatkozat Az ENSZ-közgyűlés és a Bizton­sági Tanács elé hivatalos doku­mentumként terjesztik az ENSZ- székhelyén az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság kormá­nyának május 14—i nyilatkozatát. A nyilatkozat azokat a téziseket tartalmazza, amelyekre az Afga­nisztáni Demokratikus Köztársa­ság kormányának véleménye sze­rint a politikai rendezés program­ját lehetne alapozni. A nyilatkozat ismételten meg­erősíti, hogy az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság külpoliti­kája a békés egymás mellett élés, az aktív és pozitív el nem kötele­zettség elvein alapul. Hangsúlyoz­za, hogy-a kormány teljes eltökélt­séggel a kialakult helyzet politikai rendezésére törekszik, hogy ily -módon biztosítsa az Afganisztán- a|f^5Síy", ,£á3j|nft&ények * ”tel jfe^'is'* gäranfpii0n^egszüHtétését, ”"áz ország belűgyélBe való-beavat- kozások beszüntetését, a térségben kialakult feszültség felszámolását, valamint az ellentétek békés esz­közökkel, tárgyalásos úton történő kiküszöbölését. forgatókönyv # Konsztantin Karamanlisz. • Georgiosz Rallisz. Titkos dokumentumok Nagy mennyiségű titkos SA- VAK-dokumentumra bukkantak a közelmúltban Teherán közelében, egy pincében — közölték csütörtö­kön iráni tisztségviselők. A volt sah titkosrendőrségének iratait — több ezer dossziéról van szó — három teherautóval szállítják Te­heránba. Az‘iráni fővárosban biz­tosra veszik, hogy a dokumentu­mok átvizsgálása után leleplezhe­tik majd »a még bújkáló volt SA- VAK-ügynököket, s a régi rend­szer más híveit. Szintén az iráni forradalopi kez­deti szakaszára derít fényt Kho­meini ajatollah most elhangzott, s a teheráni rádióban idézett beszé­de, amely szerint amerikai megbí­zottak Párizsban többször megkör­nyékezték, s megpróbálták lebe­szélni hazatérési szándékáról. Khomeinivel kapcsolatos az a hír, hogy légvédelmi ütegeket ál­lítottak fel az ajatollah új reziden­ciájánál és több középületnél. Nagy érdeklődéssel kísért vá­lasztási nagygyűlést rendeztek pénteken az orosházi Petőfi Sán­dor Művelődési Házban. A Him­nusz elhangzása után Szikszai Fe­renc, a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának titkára kö­szöntötte a résztvevőket, majd Púja Frigyes . külügyminiszter, Békés megye 8. sz. választókerü­letének országgyűlési képviselő- jelöltje emelkedett szólásra. Bevezetőben a felszabadulás óta eltelt időszak építő munká­jának országos, Békés megyei és orosházi eredményeiről szólott, majd arról, beszélt, hogy szocia­lista építőmunkánk csak békés körülmények között lehet zavar­talan. A feszült nemzetközi hely­zet — hangsúlyozta — nem kedvez a szocializmus építésének. Ezért a szocialista országok — közöt­tük hazánk is — mindent meg­tettek és megtesznek azért, hogy a békés egymás mellett élés kö­vetelményeinek megfelelő nem­zetközi viszonyok alakuljanak ki. A számok ezután a nemzetkö­zi helyzet utóbbi egy-két évben tapasztalható kiéleződésének okai­val, következményeivel, a Magyar Népköztársaság ezzel kapcsolatos állásfoglalásával foglalkozott. En­nek során hangsúlyozta: a mi vé­leményünk szerint a nemzetközi helyzet kiéleződésének az az alap­vető oka, hogy az Egyesült Ál­lamok mértékadó vezető körei le­tértek á nemzetközi-enyhülés vo-' nőiéről, és szövetségeseikkel együtt a fegyverkezési verseny fokozását, a szocialista közösség, a Varsói Szerződéssel szembeni katonai fölény megszerzését tűz­ték ki célul. Erre természetesen nincs lehe­tőség. A szocializmus, a haladás erői most mór legalább is egyen- löek az imperialista, a tőkés or­szágok erőivel. Ez volt az alap­ja a hetvenes évek elején kezdő­dött enyhülésnek is, s mivel az erőviszonyok további, a szocia­lizmus és a haladás javára tör­ténő változását a jövőben sem tudja semmiféle imperialista eről­ködés megakadályozni, mi opti­misták vagyunk: valljuk, hogy a helyzet kiéleződését előbb-utóbb feltétlenül az enyhülés újabb lendületének kell követnie. E célt szolgáló külpolitikai tö­rekvéseink fő irányvonala meg­egyezik a Szovjetunió és a többi szocialista ország külpolitikai te­vékenységének fő irányvonalával. Mindenekelőtt a szocialista kö­zösség egységének erősítésére, a Szovjetunióval, a szocialista or­szágokkal való együttműködés bővítésére törekszünk, de fontos vonása külpolitikánknak a fel­szabadító mozgalmak támogatá­sa, s a kapcsolatok további kiszé­lesítése a már felszabadult fejlő­dő országokkal. Púja Frigyes’ beszéde után Ba­logh László, a békési Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke, Bé­kés megye 15. sz. választókerüle­tének országgyűlési képviselője­löltje többek között arról be­szélt, hogy a mezőgazdaság szo­cialista átalakítását végrehajtó parasztgenerációt egy képzet­tebb, fiatalabb nemzedék váltot­ta, váltja fel, egyrészről őrzi a tradíciókat, másrészről bátran, eredményesen alkalmazza az újat. Németh Ferenc esztergályos a Békés megye 9. sz. választókerü­letének képviselőjelöltje a város munkásságának, parasztságának életéről szólott, majd a város fej­lődését méltatta. (MTI) NAPI KOMMENTÁR Nem jó üzlet Kis hír a hét vége jelentései között: „Az amerikai képviselő­ház a jövő évi költségvetésben 338:62 szavazat aránnyal zöld utat adott az MX-jelű interkonti­nentális rakétarendszer kifejlesz­téséhez.” További jelentések azt is említik, hogy Washingtonban MX-rakéták „gazdaságosságáról”, vita kerekedett az 53,1 milliárdos Különös vita volt ez. Nem azt .^irtatták .egyes.-honatyáké hogy á chadügyre'"már ’ évi 160j■ ntültárd ^^pHárjicieJpii’áoyziá'iikocnaáaio.'.mi- képp akar megbirkózni az USA gazdasági gondjaival, hanem egé­szen másképp számoltak. Azt próbálták felbecsülni, hogy mek­kora az „önköltsége” az egy főre eső halálnak. Olyasmi ke­rült szóba, hogy egy egy em­ber elpusztítása az első világ­háborúban mintegy 10 ezer dol­lárba, a másodikban tizenötezer­be került. Ehhez képest — vélik az MX-rakéta nem jó üzlet, mert csillagászati ára nincs arányban gyilkoló kapacitásával. Minden darab MX-rakétához ugyanis ■ húsz-huszonkét, atom­biztos, föld alatti silót építenek, közöttük 15—30 kilométeres föld alatti, villanyvonattal felszerelt alagúttal, s a jelenlegi tervek szerint az USA most kétszáz, a nyolcvanas évek első felében két­szeri!) ilyen MX-rakéta had­rendbe állításával számol. Így hát az egy várható halottra jutó „önköltség” valóban elképesztően magas. A hír felidézi, hogy a Penta­gon-stratégák „élesben” tervez­nek és cselekednek. Ugyanez de­rül ki a NATO-hadügyminiszte- rek minapi értekezletén elfoga­dott tervekből. A többi között úgy döntöttek, hogy a NATO- haderő jélentős létszámemelése mellett „válságapparátust” építe­nek ki, az NSZK-ban 90 ezer, Angliában és a Benelux-államok­1 ban 30—30 ezer új komputer-lo­gisztikai munkahellyel. E célra 1984-ig viszont nem lesz elég az eddig előirányzott 4,5 milliárd dollár. A költségvetést további 2,5 milliárddal akarják növelni... A Pentagon és a NATO számí­tásaira az emberiség szintén szá­mítással válaszol. Elsősorban úgy számol, hogy mindent meg kell tennie a fegyverzet csökkenté­séért,^ szörnyű kockázattal járó ‘téfvek' ellen. A ’szöéialísta ‘ orszá­gokban- ez teljésen eg^ertel- műen világos. És Nyugaton? Kissinger volt amerikai kül­ügyminiszter a közelmúltban Brüsszelben ironikusán kijelen­tette: „Európai barátaink több­sége úgy képzeli el az atomhá­borút, hogy Amerika és, a Szov­jetunió magasan a nyugat-euró­paiak feje felett lövöldözi majd egymásra rakétáit”. Ehhez az idé­zethez teszi hozzá Carl Friedrich von Weizsäcker, a -világhírű fi­zikus és filozófus: „A nyugat­európai szövetségesek hűségével kapcsolatos amerikai kételyek kétségtelenül hozzájárulnak az Rmerikai rakétatervekhez”, s ki­egészíti ezt azzal, hogy „az, ame­rikaiak eltávolítják interkonti­nentális rakétáikat a lakott tele­pülések közeléből, ami a sűrűn lakott Európában megoldhatat­lan”. Weizsäcker a „szövetségi partnerek számára a biztos ha­lál kockázatával járó” tervektől menekülésre csak egy utat lát: a stabil, világméretű erőegyensúlyt. Ennek — írja — „két önként adódó kritériuma: a fegyverke­zési verseny, s az öngyilkos koc­kázat kizárása”. , Világos beszéd ez, amelyből — úgy tűnik — egész kontinensünk megértheti: a tengeren túli és a tengeren inneni amerikai rakéta­program Európa számára sem jó üzlet. (firon) latos görög—török viszály, s emiatt rendezetlen Görögország és a NA­TO kapcsolata. (Görögországban, továbbra is vannak NATO-tá- maszpontok, de az ország formáli­san nem tagja az integrált atlanti katonai szervezetnek.) Mindez a kormánypárt vonzere­jének csökkenésével fenyeget, az­zal, hogy a feszültségek esetleg je­lentős hatalmi eltolódást eredmé­nyeznek a második legnagyobb párt, a szociáldemokrata jellegű és — ellenzékben legalábbis — éle­sen NATO-ellenes PASOK, a Pán- hellén Szocialista Mozgalom javá­ra. Ezért volt Karamanlisz köztár­sasági elnökké választása rendkí­vül ügyes politikai húzás. Az al­kotmány ugyanis módot ad arra, hogy az Észak-atlanti Szövetség ér­dekeit szolgáló operatív döntéseket hozzon, ha a parlamentben esetleg, túlsúlyba kerül a NATO-kapcso- latok felülvizsgálását követelő áramlat. Nemzetközi értelemben voltaképpen ez Karamanlisz ál­lamfővé emelésének igazi jelentő­sége. KÖZBEN — éppen az Andreas Papandreu vezette PASOK fokozó­dó népszerűsége nyomán — a kor­mánypárton belül is politikai po­zícióharc folyik. Ez a küzdelem csak látszólag fejeződött be azzal, hogy Rallisz volt hadügyminisztert a kormánypárt új vezetőjévé — s egyben miniszterelnökké — vá­lasztották. Legnagyobb vetélytár- sa a hadügyminiszteri tisztséget betöltő Averoff volt, akinek kiter­jedt kapcsolatai vannak a hadse­reg vezetésével, s akit szoros szá­lak fűznek a kormánypárt szélső- jobboldalához, valamint a görög kormányzó elit soraiban még min­dig erős királypárti elemekhez. Pillanatnyilag tehát Rallisz szá­mít a viszonylag liberálisabb, a parlamentáris köztársasági kurzus továbbfolytatását inkább biztosító politikusnak. Hangsúlyozni kell azonban, hogy Rallisz pozíciója és általában a kormánypárt belhar- cainak alakulása messzemenően az új köztársasági elnök, Karaman­lisz döntéseitől függ. Különösen, hogy a kormánypárton belül mű­ködik egy. rendkívül erőteljes cso- Rort, amelyet az új görög elnök fi­vére vezet. Karamanlisz ily mó­don nemcsak a jelentős végrehaj­tó hatalmat biztosító elnöki posz­tot nyerte el, hanem megtartotta közvetett hatalmát a kormánypárt felett is. <-i -e) BÁCS MEGYÉBEN A VII1ERT villamossági szakbolt (KECSKEMÉT, KORONA U. 2. A MŰVELŐDÉSI HÁZ MÖGÖTT) ' bőséges készletből kínál megvételre: — belső téri és iskolai termek megvilágítására, továbbá por- és páramentes fénycsőarmatúrákat, — külső téri HGL és Nátriumg. világítótesteket, — szerelt alumínium szekrényeket, tartozékokat, — világítási és ipari áramú szellőzőket, — akkutöltőket, hegesztőket, nagy készülékeket, — zománchuzalokat és villanymotorokat. A szakmához tartozó elfekvő készleteket (új állapotban) megvásároljuk. 660

Next

/
Oldalképek
Tartalom