Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-30 / 125. szám

IDŐJÁRÁS Várható ldSJáráf ma éltig: változó- an felhfis Idő. Szórványoi elő, zápor, zivatar. Időnként megélénkülő, he­lyenként megerőződ6 déli, délnyugati izéi. Legalacionyabb éjszakai hőmérséklet: 9, II, legmagasabb nappali hőmérséklet általában 29, 29 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete Siófoknál csütörtökön 17 fok volt. (MTI) _________________,____________________________________________ VILÁ G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKPN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 125. szám Ára: 1,20 Ft 1980. május 30. péntek Ülést tartott a Minisztertanács Választási nagygyűlés An s Választási nagygyűlést rendezett csütör­tökön a Magyar Hajó- és Darugyárban a Hazafias Népfront budapesti és XIII. kerü­leti bizottsága. Az esemény helyszínét, az 1-es hajóműhelyt megtöltötték a gyár dolgo­zói, a kerület, s Budapest többi városrésze munkáskollektíváinak, lakosságának képvi­selői. A résztvevők hosszantartó tapssal köszön­tötték Kádár Jánost,) az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát, amikor az el­nökség többi tagjával együtt elfoglalta he­lyét az emelvényen. Az elnökségben ott volt: Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Ta­nács elpöke, Bostai Károlyné, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának titkára; a kerület több párt-, állami- és tömegszerve­zeti vezetője, a városrész választókerületei­nek országgyűlési képviselő- és tanácstag­jelöltjei, a Magyar Hajó- és Darugyár, vala­mint a fővárosi üzemek, vállalatok számos kiváló dolgozója. # A választási nagygyűlés elnöksége. A kormány Tájékoztatási Hiva­tala közli: a Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. Az Országos Tervhivatal elnö­ke beszámolt arról, hogy befejez­ték a Bolgár Népköztársasággal, a Csehszlovák Szocialista Köztár­sasággal és a Mongol Népköztár­sasággal az 1981—1985-ös idő­szakra szóló népgazdasági tervek egyeztetésére vonatkozó tárgya­lásokat, és aláírták a tervkoordi­nációs jegyzőkönyveket. A kor­mány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács meghallgatta és tudomásul vette az Országos Tervhivatal elnökének jelentését a VI. ötéves népgazdasági terv előkészítésének helyzetéről és meghatározta a tervezőmunka to­vábbi feladatait. A kormány tudomásul vette a folyamatban levő és az előkészí­tés alatt álló jelentősebb beruhá­Félidőhöz érkezett csütörtökön a szovjet—magyar közös űrexpedí­ció, s az űrkomplexum kibővített személyzetének mind a négy tagja egy minden eddiginél hosszabb és eseménydysabb munkanap után tért nyugovóra. Az űrnégyes magyar idő szerint reggel 8-kor „talpon volt", s a dél­előtt folyamán újabb tudományos kísérletek egész sorozatát végez­ték el. Folytatták a „Doza”-kísér- leteket, amelyek keretében az űr­komplexum különböző pontjain, összesen tizenhat helyen mérik a kozmikus sugárzásokat A „Pille” és „Integral” elnevezésű műszerek egy részét, amelyek az eredmé­nyeket rögzítik, Farkasék maguk­kal hozzák a Földre és az infor­mációk végső elemzésében a ma­gyar intézetek, is részt vesznek majd. Az így készülő tanulmánytól az űrrepülések sugárbiztonságának további növekedését várják a szakemberek. Ugyancsak az űrrepülések ve­szélytelenebbé tételével kapcsola­tos a csütörtökön elvégzett „Inter­feron—2” kísérlet. Ennek lényege, hogy kiderítsék, milyen hatást gyakorolnak a kozmikus viszo­nyok a Magyarországon gyártott Interferon-készítményekre. A visz- szatérés után ezek a gyógyszerek ugyancsak visszakerülnek Magyar- országra és állatokon próbálják ki őket. Ha az eredmény pozitív lesz, tehát a készítmények hatásában nem mutatkoznak változások, ez zások felülvizsgálatáról szóló je­lentést. Felhívta az érdekelt mi­nisztériumokat és országos hatás­körű szerveket, hogy a felülvizs­gálat tapasztalatait az irányítási gyakorlatban, valamint a tervja­vaslatok kidolgozásánál vegyék figyelembe. A Minisztertanács — a mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter előterjesztése alapján — rendeletet fogadott el az új nö­vény- és állatfajták állami minő­sítéséről. Az új szabályozás célja az eddigi eljárások egyszerűsíté­se, a nemesitől tevékenység jogi szabályozásának korszerűsítése. A rendelet egyebek között kimond­ja, hogy a köztermesztésben, il­letve a köztenyésztésben csak olyan hazai vagy külföldi növény- és állatfajtát szabad felhasználni és terjeszteni, amely állami mi­nősítésben részesült A rendelet 1981. január 1-én lép hatályba. (MTI) annyit jelent, hogy a továbbiak­ban ezek a hatóanyagok is beke­rülhetnek az űrhajósok házi gyógy­szertárába. A „Krisztáit’ olvasztókemencé­ben szerdán végezték az első kí­sérletet egy már régóta folyó szov­jet program folytatásaként. Csü­törtökön — ezúttal már a vákuum­körülményeket is biztosító „Szplav” olvasztókemencében — újabb kísérletet kezdtek meg, amelynek van egy speciális ma­gyar vonatkozása. Először végez­nek ugyanis matematikai modell alapján kimondottan tudományos célzatú technológiai kísérletet. A siker — a „Bealuca—1” kísérlet sikere — azt jelentené, hogy az eddigiektől eltérően a súlytalan­ság körülményei között előállított új anyagok összetétele a jövőben kiszámítható lenne. Az alumí­nium-réz ötvözet alapanyagait csütörtökön este magyar idő sze­rint 5 órakor helyezték el az ol­vasztókemencében, s a kész ötvö­zetet pénteken délelőtt emelik ki a „Szplav”-ból. Ezt megelőzően azonban az űrnégyes „interkozmosz-ebédet” redezett a munka- és pihenőhelyi­ségben : a hagyományos orosz borscs után sertéspörkölt és más magyaros ínyencfalatok szerepel­tek az étlapon, a személyzet szovjet tagjainak különös megelé­gedésére. A Himnusz elhangzása után Hegedűs D. Géza Jászai Mari-dí­jas színművész Váci Mihály: „Ezt! Itt! Most!” című .költemé­nyét adta elő. Ezután Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, a Hazafias Népfront buda­pesti bizottságának elnöke meg­nyitójában bejelentette: a június 8-i választások előkészítő szaka­sza a csütörtökön megtartott nagygyűléssel lezárult. Az állam­polgárok milliói gyakorolták nagy felelősséggel demokratikus jogai­kat, tettek .tanúbizonyságot a közélet iránti érdeklődésükről, Kedves elvtársak! Kedves elv- társnők! * Megköszönve a szíves fogadta­tást, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, valamint a magam nevében szívből kö­szöntőm a nagygyűlés minden résztvevőjét, a Magyar Hajó- és Darugyár, Angyalföld és Buda­pest dolgozóit, a választásra ké­szülő egész népünket. Kedves elvtársak! Most, rövid idő alatt nagyon fontos belpoliti­kai események mennek végbe ha­zánkban. Az időbeli sorrendet kö­vetve, elsőként kell szólnom tár­sadalmunk vezető erejének, a Ma­gyar Szocialista Munkáspártnak XII. kongresszusáról, amely föl­mérte a megtett utat, elemezte a helyzetet és feladatához híven ki­jelölte számunkra a tennivalókat. Ezután méltóképpen megemlé­keztünk hazánk felszabadulásá­nak 35. évfordulójáról, arról a napról, amikor a dicső szovjet hadsereg a fasizmussal vívott harc menetében teljesen felszabadítot­ta Magyarországot. Nyomban ezután megkezdődött az idei év harmadik nagy, politi­kai jelentőségű eseménye, az or­szággyűlési és tanácsválasztások kampánya. A választásoknak meg­határozott rendeltetésük van. Né­pünk újjáválasztja legfőbb tör­vényhozó testületünket, az ország­gyűlést, a helyi hatalmi népkép­viseleti szerveket, a tanácsokat. Az országgyűlés alakuló ülé­sén újjá kell választani az or­szággyűlés tisztikarát, az Elnöki Tanácsot és kormányunkat is. Ezek nagyon fontos politikai események népünk életében. Hi­szen központi szerveink törvény szabta kötelessége az ország ügyeinek irányítása, a tanácsoké a központi elhatározások végre­hajtása és a gondos törődés a he­lyi érdekekkel, az adott terület lakosságának mindennapi életé­vel. Meggyőződésem, hogy a válasz­tás napján öntudatos honfitársa­ink a Hazafias Népfront felhívá­sát követve méltóképpen veszik ki részüket a fontos eseményből, megválasztják az országgyűlés és a tanácsok tagjait. A választásokon, minden or­szágban — a társadalmi bérén­fejtették ki véleményüket közös dolgainkról. Ezt követően Bozsik József, a XIII. kerületi tanács elnöke, Bol- la Lászlóba Magyar Hajó- és Da­rugyár hajóépítő hegesztője, Osz- lánszki Bertalanná, a Karikás Frigyes úti általános iskola peda­gógusa és Sátori Gyula, a Medi­cor Művek fejlesztő mérnöke szó­lalt fel, majd Kádár János, a XIII. kerület képviselőjelöltje emelkedett szólásra. dezkedéstől függetlenül — a poli­tikai és társadalmi rendről is szavaznak az emberek. Ez így lesz nálunk is. A képviselőknek és a tanácstagoknak adott megbí­zatás mellett ez a választás egy­szersmind szavazás politikai in-, tézményeinkre és rendszerünkre is. A jelölteket mélyen demokrati­kus eljárás során választották ki. A választási rendszerekről, külön­bözőségükről természetesen van­nak viták. Mi keveset beszélünk arról, hogy nálunk a demokrácia a szó régi, eredeti értelmében ér­tendő, mert a demokrácia a ré­gi görögök nyelvén azt jelenti, hogy népuralom. Nálunk néphata­lom van, és ennek jegyében vá­lasztotta jelöltjeit a nép. A je­lölést a Hazafias Népfront ajánlá­sára a jelölő gyűlések résztvevői végezték. A gyűléseken több mint kétmiUió-kétszázezer ember, az összes választóknak nagy százalé­ka vett részt, több mint 200 ezer ember fejtette ki véleményét, majd döntött arról, kiket jelöl a képviseld- és tanácstagi válasz­tásokra. Többes jelölés aránylag nem sok a képviselőjelöltek között Többször fordult elő a tanácstag­jelölteknél. Ez, úgy látszik, a mi, talán még nem helyes közfelfo­gásunk miatt alakult így. Akit a többi jelölt közül nem választot­tak meg, azt úgy tekintik, mint­ha bukott ember volna. Pedig sze­rintem tiszteletre méltó minden ember, akárhányadiknak vették fel a nevét a jelöltlistára, akit a gyűlés felelős tisztségre méltónak tart. De aránylag azért sem sok a többes jelölés, mert az előké­szítés keretében, a jelölő gyűlése­ken minden bizonnyal gondosan és alaposan mérlegelték a részt­vevők, hogy kit tiszteljenek meg a szavazatai kkkal. Mi a társadalmi rendünk lé­nyege? Azt hiszem az, amivel számunkra az új világ kezdődött: a munkásosztály, a nép hatalma. A választásokon ezt is megerősít­jük: kiállunk a szocialista társa­dalmi rend mellett Elvtársak! A mi pártunk, a Magyar Népköztársaság felelős vezető testületéi megnyilatkozá­saikban mindig tartózkodnak at­tól, hogy fennálló intézményein­ket, így politikai viszonyainkat is abszolút tökéletesnek, mintakép­nek állítsák be. Politikai, tár­sadalmi intézményeinkre sem mondjuk, hogy már befutották a fejlődés teljes pályáját. Tud­juk, hogy tovább kell javítanunk ezeket a szocialista demokrácia je­gyében. Ugyanígy tekintünk or­szágunk gazdasági alapjaira, kul­turális intézményeire, amelyek nagyon sokat jelentenek számunk­ra, s amelyeket szüntelenül tovább kell fejlesztenünk. De, amikor mi munkánk gyen­geségéről, intézményeink még ja­vítandó oldaláról és vonásairól be­szélünk, akkor — és szerintem ez a dolog politikai lényege — saját rendszerünkről és saját intézmé­nyeinkről beszélünk. Bízom benne, hogy a június 8-i választás napján népünk a szavazatával a maga rendszerét erősíti tovább, (taps.) A szocializmus és a kapitalizmus szóvivői között mindig vannak vi­ták a rendszerekről. Melyik a jobb? Vajon ki tudja igazán ösz- szehasonlítani őket? Azt hiszem, a most élő magyarok közül —, hogy finoman fejezzem ki magamat — a középkorúak és az idősebbek tudnak különbséget tenni a két rendszer között, mert 1 ők már éltek a kapitalista társa­dalmi rendszerben is. Különbséget tudnak, és fognak is tenni — gon­dolom — még június 8-án is. (taps.) Nagy örömmel hallgattam, amit Bozsik elvtárs és a többi felszóla­ló előttem mondott. Az egyikük, Oszlánszkiné elvtársnő arról szólt, hogy harminc éve ismeri Angyal­földet Most nem tudom, örüljek vagy sajnáljam, de én hosszabb ideje ismerem Angyalföldet, mert nyolcéves koromban lettem Hun­gária körúti lakos — a mai Róbert Károly körutat is úgy hívták ak­kor —, s bizony ennek már 60 éve. Emlékszem, hogy ifjú koromban, felnőtt emberként sokszor, s a kö­zelmúlt években is megfordultam Angyalföldön. Amikor először jár­tam itt, habár kisgyerek voltam, de már sokat láttam. Akkor más­fajta Angyalfölddel találkoztam. A gyerekek mezítláb jártak, éhesek, rongyosak voltak. A felnőtt embe­rek egy részének, munkaképes, családos, dolgozni akaVó emberek­nek nem volt munkájuk. Itt állt a Váci úton a Schlick—Nicholson- gyár is, amely előtt sok esetlen, nyomorult ember ácsorgott munka nélkül. A cigarettavégeket lesték a járda szélén, hogy rágyújthassanak. Akkor, ha az utcán ment valaki, pontosan meg lehetett mondani, mi a foglalkozása, a társadalmi állása, és milyen az anyagi hely­zete. A munkásembert messziről fel lehetett ismerni. A tisztviselőt is: bár a legtöbb otthon nélkülö­zött, de a társadalmi norma miatt neki muszáj volt gallért és nyak­kendőt felvenni, ha az utcára ment. A vagyonos embert nem ismerték fel, mert az nem szokott mutat­kozni azon a tájon, (derültség) Amikor azt mondjuk, hogy ná­lunk szocialista társadalmi rend van, akkor kijelenthetjük: a kapi­talista múltat végképp, örökre el­temettük. (taps.) A régi világ el­múlt. Ma az öltözék alapján nem lehet megmondani, kinek mi a foglalkozása. Még kevésbé a gyer­mekekről, hogy mi a szüleik fog­lalkozása. Ez is a mi rendszerünk egyik vívmánya. A munkáshatalom, a néphatalom a mi társadalmi rendszerünk, s ha időnként kritikus szemmel te­kintünk intézményeire, akkor azt is meg kell érteni, hogy a felsza­badult népnek, a munkásosztály­nak nem volt tapasztalata a kor­mányzásban, a gazdasági munka irányításában, mert azelőtt másők irányítottak. A tandíjat meg kellett fizetni. De a munkásosztály meg­tanulta, hogyan kell az országot vezetni, a gazdasági munkát irá­nyítani, a kultúrát építeni, hogyan kell a pedagógiával, áz egészség­üggyel és sok egyébbel foglalkoz­ni. Akkoriban a régi világnak a ha­talomból kicsöppent emberei kár­örvendve nézték a munkásosztályt, s azt mondták: „Ezek nem érte­nek semmihez, hogyan fogják az országot vezetni”. S bár akkor még romokban hevert az ország, de népünk megmutatta, hogy tud él­ni a hatalommal, s megteremtet­te a szocialista rendszert. .Elvtársak! A politika legfőbb tényezőjét, a hatalmat illetően pártunknak és a Hazafias Nép­frontnak van választási program­ja. Ha a felhívásban ezt így ta­lán nem is írtuk ki, de progra­munk az, hogy tovább erősítjük a munkásosztály, a nép hatalmát, szocialista rendszerünket. A vá­lasztóktól azt kérjük: ezt a ha­talmat támasszák alá ismét, or­szág-világ előtt látható módon szavazataikkal június 8-án! (taps). A megválasztandó országgyű­lés, mint legfőbb törvényhozó szervünk, 'határoz alkotmányos rendünkről, alkotja törvényein­ket, megszabja, hogy a magyar állampolgárok milyen törvényes keretek között éljenek. A taná­csoktól is sok tekintetben függ az emberek mindennapi élete. Az a sok, látszólag apró kis ügy, amit a tanácsokban intéznek, jórészt meghatározza az emberek közér­zetét, hangulatát, talán még a rendszerhez való viszonyát is. Mert néha még a rossz vízcsapért is a rendszert szidják, (derültség). Nekünk elkötelezett képviselő­ket kell választanunk, olyanokat, akik a Hazafias Népfront prog­ramját megvalósítva híven szol­gálják népünket, a szocializmust. Az elkötelezett emberek is többfélék: vannak közöttük párt­tagok és pártonkívüliek; vannak munkások, szövetkezeti parasztok, mtezőgazdasági, és közlekedési dol­gozók, pedagógusok, egészségügyi és más alkalmazottak. Művészek, tudósok, irodalmárok. Es a szo­cializmusnak vannak támogatói a legkülönbözőbb hitfelekezetek egyházi férfiai között is. De min­denkinek másfajta kötelmei van­nak. Állami—társadalmi testüle- teinkben kellő számban vannak párttagok és pártonkívüliek is. A képviselő- és tanácstagjelöltek nagy többsége pártonkívüli, mint ahogy a lakosság többsége is az. A mi rendszerünkben mindenki hű lehet saját világnézetéhez, él­het bármilyen hivatásnak. De aki képviselői és tanácstagi minőség­ben a szocializmust építő magyar nép szolgálatára vállalkozik, an­nak elkötelezettnek kell lennie. Nagyjából ismerem a jelölteket, s mondhatom, elkötelezettek, biza­lommal lehet rájuk szavazni.. Most nem magam méllett agitálok, de saját választókörzetemben ezt mégis el kell mondanom, (derült­ség, taps.) A választás — számadás. Termé­szetes, hogy a párt, a Hazafias Népfront és azoknak minden kép­viselője számadással is tartozik a népnek. Teljes számadásra itt nem vál­lalkozom, de ez non is szükséges. 35 évvel ezelőtt szabadultunk fel, de amíg az elemi dolgokat a he­lyükre igazítottuk és végül is el­dőlt, hogy kinek a javára kell az országot újjáépíteni, erre ráment egypár esztendő. De azután hozzá- kezdtünk a szocialista társadalom építéséhez, s ha harminc évet né­zünk, akkor a pártnak a Hazafias Népfrontnak van mit mondania megváltozott életünkről. A munkásosztály hatalmát meg- védtük és tovább szilárdítottuk. Befejeztük szocialista társadalmi rendünk alapjainak lerakását, és továbbfejlesztettük a szo­cialista társadalmi rendet. Ha­zánk a felszabadulás előtt elma­radott, félfeudális, agrárjellegű or­szág volt. 35 év alatt modern ipar­ral és mezőgazdasággal, megfelelő közlekedéssel és egyéb termelő berendezésekkel ellátott közepesen fejlett ipari országgá vált. Meg­van.a reményünk és a lehetősé­günk, hogy Magyarországot cél­tudatosan, egy irányba és megfe­lelően dolgozva, belátható időn belül az iparilag fejlett országok sorába emeljük. Ez a mi számadá­sunk. (Folytatás a 2. oldalon.) (Folytatás a 2. oldalon.) (TelefotA — TASZSZ — MTI — KS) A hangulat kitűnő az űrállomáson Kádár János beszéde 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom