Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-29 / 124. szám
4 9 PETŐFI NÉPE • 1980 május 29. TUDOMÁNY TECHNIKA Nagy teljesítményű optikai üveg Az optikai precíziós készülék- gyártáshoz, a tudomány és a technika bármely területe számára előállított optikai készülékekhez kiváló, a legkülönbözőbb tulajdonságokkal rendelkező optikai üvegek szükségesek. A jénai optikai üvegek közül különleges jelentőségűek a színtelen optikai üvegek. A nagy teljesítményű optika fejlődésével párhuzamosan mind nagyobb követelményeket támasztanak az optikai üvegekkel szemben. Ezek a követelmények főleg az optikai homogenitásra és a hullámoptikai kritériumokra vonatkoznak. Az optikai homogenitáson a törésmutató térbeli állandósága értendő az üvegben. A törésmutató-eltérések feszültségekből,' szerkezeti vastagságkülönbségekből, és kémiai homogenitás hiányából erednek. A törésmutató ezeken kívül külső feltételek — nyomás és hőmérséklet — hatására is megváltozhat. Az ún. athermális optika azt tűzte ki céljául, hogy függetlenítse magát ezektől a külső feltételektől. A nagy teljesítményű objektí- vek minőségének javítására sokoldalú kutatási és fejlesztési programot dolgoztak ki és már sok éves tapasztalattal rendelkeznek. A fotolitográfiai speciál objektívak teljesítményképessége — mint pl. az MKF—6 multispekt- rálkamera — a jénai optikai üvegek minőségének meggyőző bizonyítéka. Lábnyomok a tufában Ritka ősmaradvány-lelőhelyet fedeztek fel Tanzánia északi részén, a Laetoli-vidéken. 3,6—3,75 millió éves vulkáni tufában madarak, emlősök, ez utóbbiak között emberfélék lábnyomait találták meg. A Laetoli terület 35 kilométerre délnyugatra fekszik a nevezetes Olduvai szakadék- völgytől, ahonnan már sok hasonló csontmaradványt gyűjtöttek, amikor a finomszemcsés tufaré- | tegek felszínén bemélyedéseket figyeltek meg. Ezek fosszilis lábnyomoknak bizonyultak, amelyeket a folyóvíz-erózió és a mállás tárt fel. Azonosításukra egy tanzániai nyomolvasót alkalmaztak, aki a mai állatok lábnyomait ismerve, azok mintegy húsz fajba tartozó kihalt rokonát, ősét határozta meg. A rétegfelszínen strucc- és gyöngytyúknyomok vannak, de strucctojáshéjakat is találtak. Az emlősöket többek között ma már kihalt nyúlfélék, ormányosok, zsiráf- és orrszarvúfélék, antilopok, gazellák, hiénák, macskaragadozók, főemlősök képviselik. A legtöbb állatnak csontmaradványai is előfordulnak a vidéken. Az elszórt lábnyomok mellett két ősi ösvény is felismerhető, azokhoz hasonló, amelyeket a mai állatok taposnak, amikor az ivóhelyeikhez járnlak. A lábnyomos tufaréteg rövid idő (1—2 hónap) alatt rakódott lé. Egy száraz időszak vége felé kitört a területtől 20 kilométerre nyugatra fekvő Sadiman vulkán, s a szünetelő, majd újra kezdődő kitörések alatt, amelyek folytatódtak az esős évszakban is, mintegy 15 cm vastag hamut szórt ki a környező akácligetes síkságra. A vulkáni hamu felső rétegeiben a nátriumkarbonát-tartalmú anyagok kioldódtak az esőzések hatására, majd kiszáradva a kőzet összecementálódott, s kemény anyaggá vált, s kiválóan megőrizte a nyomokat, még az első záporok esőcseppjeinek miniatűr lyukacskái is megmaradtak benne. A tufában két előemberegyed lábnyomai is fennmaradtak. Ezek a lények1 talán a mai ember ősei, de mindenképpen közeli rokonai voltak. A nyomokból világosan kiolvasható, hogy már felegyenesedve, két lábon jártak. Agytérfogatuk azonban még kicsiny volt, nem érték el a szerszámkészítéshez szükséges értelem szintjét. A BERUHÁZÁS SIKERES, MÉGIS HÁTRÁNYBAN VANNAK Exportnövelés a Bácska Bútoripari Vállalatnál # A nagy termelékenységű furnér élragasztógéppel Mayer Istvánná és Hajdú Lajosné, a Jelky szocialista brigád tagjai dolgoznak. (Szabó Ferenc felvételei.) A villámtréfák kedvelt megoldásával is kezdhették volna a tájékoztatást a bajai Bácska Bútoripari Vállalat vezetői, amikor á napokban arról érdeklődtem náluk: hogyan állnak a tervezett tőkésexport-növeléssel? Mert volt egy jó és egy rossz hírük. A termelés felfuttatásához szükséges beruházást határidőre és a költségkereten belül befejezik, s ezt csak kevés vállalat mondhatja el magáról. Ennek ellenére a tőkés partner felé vállalt idei kötelezettségüknek nem tudnak eleget tenni, ami viszont kellemetlen. Irány: a magasabb igények A bajai vállalat kollektívája először 1977-ben próbálkozott tőkés exporttermékek előállításával. Régi, elavult eszközökkel vágtak neki a rusztikus bútor készítésének, de a magas igények kielégítésére való törekvést siker koronázta. Egy évvel később, 1978 augusztusában hitelkérelmet adtak be, hogy korszerű feltételeket teremthessenek a tőkés export növeléséhez. Ügy tervezték, hogy a megvásárolandó gépek, berendezések üzembehelyezését már a következő év, 1979 első felében megkezdik. Azonban 'a kezdeményezés útjai rögösek, erről kellett meggyőződniük a vállalat vezétőinek. Mert az exportárualapok bővítését segítő központi hitelkeretből való részesedésre benyújtott pályázatot két hónap múltán visszakapták, azzal, hogy dolgozzák át a jövő évben, azaz 1979-ben életbe lépő rendelkezéseknek megfelelően. így a hitelt csak 1979 februárjában engedélyezték az illetékesek. Ám ekkor újabb akadályba ütköztek. A Minisztertanács határozata alapján a tőkés gépeket vásárló vállalatoknak a hitel megnyitásához az importár húsz százalékát letétbe kell helyezni, hogy áremelkedés esetén rendelkezésre álljon a megfelelő fedezet. S ennek a feltételnek csak nehezen tudott eleget tenni a Bácska. Fölmentést kellett kérnie a hitelszerződésben szereplő saját alap letétele alól, ugyanis egyéb pénzeszközzel nem rendelkezett. Az Állami Fejlesztési Bank eleget tett a kérésnek, így az ARTEX Külkereskedelmi Vállalattól kapott 1,5 millió forintos támogatással együtt volt a szükséges 6 millió 130 ezer forint. Lassúság és gyorsaság A hitelengedélyezés végére 1979 júliusában tettek pontot, amikorra már azt remélte a vállalat, hogy a korszerű gépek egy részével termelni fognak. Mert a tőkés import gépek gyors beszerzésében segített volna a nyugati üzletfél, mint ahogyan később, az év végén segített is, miután a fedezeti igazolásokat októberben és november elején megkapta a Bácska. Gyorsított ütemben az év végéig valamennyi tőkés gépet behozták. Jól számítottak a vállalat vezetői, amikor kérték az 1980-ra kapott devizakeretük előrehozását. 1979-re. Nemcsak azért, mert így szinte egyszerre beérkeztek a gépeik, hanem azért is. mert így el tudták kerülni a nyolcvanas áremelkedést. Tizenöt százalékos többletkiadástól mentesültek. s ígv a nehezen előteremtett 6 millió 130 ezer forint letét megmaradt. Kettős kötelezettség Mint Barkóczi István igazgató- helyettes és Fehér János főkönyvelő elmondták, a beruházást 1979 eleje és 1980 vége közt vállalták lebonyolítani. A határidőt betartják, s a költségkeretet sem lépik túl. Azonban a gépek Uzembehe- lyezésével késedelmet szenvedtek az eredeti elképzelésükhöz képest. A hitelszerződés szerint a jövő esztendőben, amikor felfut a termelés — megjegyzendő, hogy hazai megrendelőknek is dolgozik a Bácska — 50. millió forint értékű tőkés exportot köteles produkálni. Ezt a Magyar Nemzeti Bank felé Vállalták, s ezzel nem is lenne baj. Viszont van a Bácskának egy kooperációs szerződése is, a Planet Möbel NSZK-beli céggel és az ARTEX Külkereskedelmi Vállalattal. Ennek értelmében már az idén 60 millió forint értékű rusztikus terméket szállítanak az ezek értékesítését .garantáló tőkés cégnek. Jövőre pedig már eléri a 100 millió forintot a kivitel értéke. így állapodtak meg. A tőkés fél eleget tett eddig a megállapodásnak, segített a gépedet rövid idő alatt beszerezni, a kedvező garanci aíkitételeket elérni. A gyártandó u.mékekhez mintát ad, s a menet közbeni termékváltáshoz piackutatást végez. Sajnos, a Bácska az ismertetett okok miatt aligha tud eleget tenni idei kötelezettségének. Jelenleg 36 millió forint értékű háló- garnitúra és írószekrény előállítására látnak lehetőséget a vezetők. (Tavaly még csak 10,5 millió forintos tőkés exportjuk volt, tehát a növekedés üteme így is eléggé gyors lesz.) Attól eltekintve, hogy ilyen nehéz helyzetbe került partnerével szentben, azt mondhatjuk, hogy jó úton jár a Bácska. Remélhető, hogy az 57,9 millió forintos beruházással jól felkészült a vállalt feladatra. Ebben segíti a bajai városi pártbizottság is, amelynek véleménye alapján a szakmunkásképző intézet egy ideig — az eddigi minden második év helyett — évente „ad” szakmunkástanulókat a bútoripari vállalatnak. Ez azért lényeges, mert a termelésnövelésnek a kitűnő gépeken kívül föltétele a szakmunkáéra gyarapítása is. A. T. S. Jóval túl a hanghatáron A szuperszonikus repüléssel kapcsolatban sokat emlegetett Mach-szám — M-mel jelölik — a hang terjedési sebessége és a repülőgép haladási sebessége közötti arányt jelzi. Ernst Mach osztrák fizikus az elsők közt állapította meg a hang terjedési sebességét és tárta fel, hogy annak elérésekor a levegő áramlási tulajdonságai jelentősen megváltoznak. Ez a sebesség normális körülmények között a tengerszinten 1240 km óra. A hőmérséklet. változásával és a magasság növekedésével — azaz a levegő ritkulásával — arányosan csökken. A hangsebesség körüli sebességi tartományokban a repülőgép légellenállása ugrásszerűen fokozódik, leküzdéséhez hatalmas energia kell. M 2,35-nél nagyobb sebesség esetén a repülőgép felületén súrlódó levegőtől a borítás lemezei 150 Celsius-foknái jobban felhevülnek, ami az anyagukat alkotó alumínium szilárdságának számottevő csökkenésével jár. Az M 2,35 tehát egyfajta „bűvös határ”, ameddig a repülőépítés hagyományos anyagai még megfelelnek. A különleges harcigépek azért persze M 3—3,5 sebességgel is repülnek, ilyenkor előállításuknál jelentős mennyiségű rozsda- mentes acélt és elég sok titánt használnak fel. A szuper- és hi- perszonikus gépek jellegzetessége, hogy ún. gótikus deltaszárnyúak, azaz nincs farkuk, felülnézetben karcsú egyenlőszárú háromszögre emlékeztetnek. Ma már egyre gyakoribbak a változtatható szárnyhelyzetű (variasZárnyú) gépek, amelyek lassúbb repülésnél kiterjesztett, nagyobb sebességnél behúzott szárnnyal (deltaszárny- nyal) repülnek. A félig hátrahajtott szárnnyá) való repülés a leggazdaságosabb, azonos mennyiségű üzemanyaggal így teheti meg a legnagyobb távolságot a repülőgép. Bács-Kiskun megyei fiatalok a Paksi Atomerőmű építkezésein • A francia repülőipar egyik újdonságát, a „Mirage 2000" típusú vadászgépét láthatjuk, amelyet 1982-ben állítanak a légierő szolgálatába. A gép M 2,2 sebességgel szeli a levegőtengert, ami 18 000 méter magasságban való repülést feltételezve kb. 2100 km/óra sebességet jelent. (MTI Külföldi Képszolgálat - KS) Közeledve az erőmű felé, már kilométerekről látni az égbenyúló. hatalmas betonfalakat, s a közöttük billegő toronydarukat. Mint tanyák mellett a gémesku- tak, csak az egész legalább százszoros nagyításban ötlik fel az emberben az első pillantásra, s hogy mennyire sántít ez a hasonlat, akkor derül ki, amikor közelebbről is szemrevételezhetjük az építkezést. Felbődülő munkagépek, terhüket cipelő gépjárművek, építőanyag-halmok és szorgoskodó emberek sokasága mindenütt. Szóval nem egy régies és idillikus tanyasi kép, hanem éppen ellenkezőleg, a jövőt idéző csodák egy darabja bámultatja .itt magát az idelátogatóval. A hatalmas vasbeton falak között csak porszemnek tűnik az ember, aki emelte. És megilletőd- ve egy kicsit, akaratlanul is azt motyogja: „mi mindenre vagyunk képesek!”' Pedig ez még egynegyede sincs az egésznek. Ugyanis az atomerőmű négy, egyenként 440 megawattos reakiorblokból áil majd, s a most épülő monstrum „csupán” az első a négy. közül, amelynek üzembe helyezése ez év végére várható. Éjjel, nappal, szinte megállás nélkül folyik a munka itt, népgazdaságunk V. ötéves tervének legnagyobb beruházásán. A kivitelezés rendkívüli erőfeszítéseket követel, az építkezésekben részt vevő vállalatoktól, s az erőműnél dolgozó, mintegy tízezer munkástól. A megvalósítás elképzelhetetlen széles körű társadalmi összefogás nélkül, hiszen hazai viszonytat- ; ban egyedülálló méretű energia- bázis kiépítéséről van szó. Ezért a KISZ IX. kongresszusa határozatot hozott, miszerint az ifjúsági szövetség „annyi és olyan képzettségű fiatal szakembert küld oda, amerfnyire és amilyenre szükség lesz, hogy a létesítmény határidőre és kiváló minőségben elkészüljön.” így 1977 végén KISZ-megbízólevéllel érkezett a Paksi Atomerőmű építkezésére a Lékai János nevet viselő ifjú szakemberekből álló épilóbrigád. amelynek Jétszáma ma már jócskán meghaladja a kétszáz főt. Közöttük szép számmal dolgoznak Bács-Kiskun megyei fiatalok is. □ □ □ Az egyik építésvezetőség harmadik emeletén találom Pécs i János huszonöt éves ács-állványozót. Egy másik fiatal szakmunkással az ablakokat üvegezik. — Itt mindent meg kell csinálni, nemcsak ami a szakmába vág — magyarázza. — Olykor még betont is rakodunk, kubiko- lunk, ha ezt kívánja a szükség. Persze nem ez az általános, de nem szabad lebecsülni semmiféle munkát, hiszen segíteni jöttünk ... — Mióta dolgozol Pakson? — Ez év januárjától, amióta leszereltem. Kecskeméten, a Kossuth Tsz-nél van az állandó munkahelyem. Ha letelik az egyéves szerződésem, oda megyek vissza. Bár lehet, hogy még egy évre meghosszabítom. A KlSZ-építő- brigádban dolgozó fiatalok valamennyien szerződéssel vannak itt és egy, kettő, esetleg három évet töltenek az atomerőmű építkezésén, azután visszamennek eredeti munkahelyükre, eredeti munkakörükbe. — Mennyi volt a fizetésed a Kossuth Tsz-nél? — Négyezer körül. Itt megkeresem havonta a hat és fél, hétezer forintot. Szóval anyagilag sem jár rosszul Pakson az ember, bár nem a magasabb fizetés volt az alapvető ok, hogy .idejöttem. Nagyon sok fiatal dolgozik ezen az építkezésen, jó programok vannak, mozgalmas az élet.... És én szeretem az ilyen életet. Nem mondom, meg kell fogni, a munka véget, keményen, de meg is fizetik. Napi tíz órát dolgozunk, és tíz napig egyfolytában. Azután négy nap szabad. — Hogyan telik egy napod? — Bent lakunk a városban, ingyenes munkásszálláson, ami összkomfortos lakótelepi lakásokból lett kialakítva. 'Reggel busszal hoznak ki bennünket ide az építkezésre. Délután hatig tart a munka, ha nem vállal túlórát az ember. Az esték nagyon gyorsan telnek, hiszen rengeteg a szórakozási lehetőség. Kapunk ingyenes színház- és hangversenybérleteket, van a munkásszállókon könyvtár, olvasóterem, tv- szoba... KISZ-en belül, ,nálunk igen sok a kulturális és sport- rendezvény, discók, bálák, vetélkedők, filmvetítések ... Kinek mihez van kedve. Most szervezünk például egy kirándulást a Duna-kanyarba. Három napra kétszáz forint csupán a részvételi díj. És ahol ennyi fiatal összegyűlik, mint itt, nem lehet hiány a ‘ vidámság, nem lehet unatkozni ... — Családod van? — Nőtlen vagyok. A szüleim Kecelen élnek. Haza szoktam látogatni, ha letelik a tíz nap, és négy napig szabad vagyok. Otthon nem bánják, hogy távol dolgozom, hiszen tudják, hogy jól keresek, és jól érzem itt magam ... □ □ □ Az atomerőmű építésének gazdasági, szervezeti rendszerébe illeszkedve, KISZ-építésvezetőség működik. A KISZ-esek „rezidenciáján” újabb kilenc Bács-Kiskun megyei fiatallal találkozom, akik most érkeztek azzal a szándékkal, hogy megbeszéljék a munkába állás feltételeit, s majd aláírják az egy évre szóló szerződést. I, — Hogyan toborozzátok a fiatalokat? — kérdezem- Csák Attilától, a KISZ Központi Bizottságának munkatársától, aki immár ötödik éve szervezi az építőbrigád fiatal szakmunkásainak utánpótlását, s az ő hatáskörébe tartozik a brigád politikai irányítása is. — Felhívások alapján, amelyekről értesül az ország szinte valamennyi fiatal munkásokból álló KISZ-alapszervezete. Azután a párt-, a szakszervezeti és a gazdasági vezetőkkel történt előzetes egyeztetések alapján, a munkahelyi KISZ-szervezetek jelölik ki a jelentkezők közül a feladatok ellátására alkalmas fiatalokat. A jelentkezőkkel személyesen elbeszélgetünk, ahogy most. az újonnan érkezett kilenc Bács-Kiskun megyei fiatallal is. Ilyenkor lehetőség nyílik a munkafeltételek részletesebb megbeszélésére. a felmerülő kérdések, személyes problémák tisztázására. Ezeket az előzetes látogatásokat a megyei KISZ-6izottságok szervezik, hogy a fiatalok a szerződés aláírása előtt megismerkedhessenek az erőmű építkezésén folyó konkrét munkákkal, az itteni életkörülményekkel, s magával a várossal. Ebben az évben elsősorban festő, ács-állványozó, villanyszerelő, kőműves, hegesztő és szakszervezeti lakatos szakmunkásokra van szükség. — Hogyan vagytok megelégedve az itt dolgozó Bács megyei fiatalokkal? — Jól felkészült szakemberek valamennyien, ez kétségtelen. Eddig még nem volt semmiféle panasz a munkájukat, vagy a munkafegyelmüket illetően. Reméljük, ugyanezt elmondhatjuk az újonnan érkezőkről is, a jövőben ... A megyénkben kilenc fiatal szakmunkás, egy külön helyiségben vár a KISZ-vezetőkkel való elbeszélgetésre, amely mindegyikükkel külön-külön történik. — Honnan szereztetek tudomást arról, hogy lehet jelentkezni Paksra? — KISZ-titkárunktól — mondják többen is. — És miért döntöttetek úgy, hogy eljöttök? — Többnyire a pénz miatt — leleli Muntyán Gábor, huszonhét éves ács-állványozó. — A Kecskeméti Konzervgyárban, ahol dolgozom, három és fél ezer a fizetésem. Itt csaknem a dupláját megkeresem majd, ahogy a tájékoztatóban mondták. Nős vagyok, s az idén megszületik a második gyermekem. Kell a pénz. — De itt több és nehezebb a munka is. Nem számít? — Ahhoz még fiatal vagyok, hogy féljek tőle. Igaz, csak tizna- ponként láthatom majd a családomat, no de mások is élnek így. hiszen rengeteg az ingázó az országban. Különben is csak egy évre szól a szerződés, és nem kötelező meghosszabbítani. Ha nem találom meg a számításomat, egy év múlva hazamegyek. — Szerintem szakmailag sokat fejlődhet itt az ember — mondja Végi János, fiatal solti villany- szerelő. — Én dolgoztam otthon, a tévéadó építésénél is, és sokat tanultam. Az ilyen nagyobb beruházásoknál általában nagyobbak a szakmai feladatok, vagyis nemcsak kisebb javítások, meg karbantartások vannak, mint például a vállalatomnál, ahol jelenleg dolgozom. Persze nem mellékes a kereset sem ... □ □ □ A Duna_ partján épülő hatalmas létesítmény mellett kiépült az évek folyamán egy új, modern szocialista település, Paks, amely az elmúlt évben városi rangra emelkedett. Az új lakótelepek, munkásszállók közelében működik az ugyancsak új Munkásmű- velcdési Központ, amelynek előcsarnokában egy állandó kiállítás mutatja be az épülő atomerőmű elvi működését, szerkezeti kialakítását, építészeti feladatainak újdonságát, nehézségeit. Mi tagadás, még így, makettként is lenyűgözőnek tűnik a létesítmény. No és az ember, aki megvalósítja... Koloh Elek
