Petőfi Népe, 1980. május (35. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-29 / 124. szám
1980. május 29. 0 PETŐFI NÉPE • S Kiskunfélegyházától Bajkonurig — Kit vinne még magával, ha az űrhajó három személyes lenne? — tette fel a kérdést Farkas Bertalannak, hazánk első űrhajósának az MTI tudósítója a start előtti sajtótájékoztatón. — A felkészülésben részt vett társamat, Magyari Bélát — hangzott a válasz, mellyel Valerij Kubászov is egyetértett. I Magyari Béla. aki Farkas Bertalannal együtt érkezett Csillagvárosba 1978 márciusában, hazánk másik űrhajóspilótája, habár most még nem volt alkalma, hogy a kiképzés során szerzett tudását bizonyítsa. Kiskunfélegyházán született, 1949. augusztus 8-án. Édesanyja a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár belsőellenőre., édesapja, idősebb Magyari Béla, a Petőfi Sándor középiskolai fiúkollégium nyugdíjas hivatalsegédje. Egy testvére van, Magyari Mária, aki Budapesten a posta belföldi távközlési üzemének telefonközpont-kezelője. Ennyit talán a családról, de többet arról, hogyan jutott «1 a világhírnévhez Magyari Béla. Az állta'lános iskola nyolc osztályát Kiskunfélegyházán, a Petőfi Sándor Általános Iskolában végezte el, majd' a Móra Ferenc Gimnáziumban tanult tovább. Mint akkoriban, s most is szokás, a gimnázium tanulói egy osztályfőnöki óra keretében ellátogattak az MHSZ kiskunfélegyházi repülőterére, s ott a 15 éves fiú beleszeretett a repülésbe. Később, 1967. szeptember 7-én lapunkban egyik kollegám megjelent írásában Magyari Béla így vallott erről az időről: „Hogyan lett repülő? — kérdezte az újságíró. — Eredetileg mérnök akartam lenni, de aztán elsős koromban kihoztak bennünket ide (az MHSZ repülőteréről. van szó) a gimnáziumból. Megtetszett, attól kezdve kijártam.” — S a cikk végén ez áll: „Körülnézek, ahogy közrefogtak ott bennünket kíváncsian a többiek. Mosolyok. Ők is büszkék Magyari Bélára, aki innen indult el. velük együtt tanult repülni, s lám. vadászrepülő flesz belőle... ki tudja.. talán még űrhajós is." Lám. a kollégám jósnak bizonyult. Magyari Béla számára azonban még addig sok minden hátra volt. Kijárt nyáron az MHSZ repülőterére, s télen már ott találták a repülőklub elméleti oktatásán. Szorgalmas, szerény hallgatónak bizonyult, s 1964. május 24-én már megérett arra. hogy az iskolagéppel, a Góbéval felrepüljön. A szoktató repülésen az akkori repülőtér-parancsnok, Kiss Imre vezette a gépet, s Magyari Béla jó tanulónak bizonyult. Nem sokkal később már Eper- jessy János oktatóval több mint hetvenszer szálltak fel. Az oktató szinte minden leszállás után elégedetten veregette meg a fiú vállát, mert pontosan, jól hajtotta végre a feladatokat. Minden repülő életében a legszebb, a legemlékezetesebb nap, amikor először egyedül veheti birtokba a levegőóceánt. Ez a nap is eljött. 1964. augusztus 22-én Magyari Béla egyedül emelkedett magasba a Góbéval. Ettől kezdve elválaszthatatlan volt a vitorlázó repülőgépektől, minden szabad idejét a repülőtéren töl- 4) mokány kiskun fiút osztottak be melléjük. Magyari Bélának hívják, Kiskunfélegyházán lakik. Jó barátja a három Abonyinak. — Szívesen jött? — Álom volt, ami beteljesült — mondta Magyari Béla. — Gyerekkori álom ? — Van, aki matróz akar lenni, vagy mozdonyvezető, vagy sofőr. Én tizenöt éves korom óta repülök. Vitorlázóval kezdtem, ősszel még lesz egy nehéz próba — mondja. — Repülés? — Orvosi vizsgálat. A repülők csak ettől tartanak. Nagyon szigorúak a feltételek. Csak tökéletesen egészséges ember mehet szuperszonikus pilótának.” Már ebből az újságcikkből is sejtheti az olvasó, hogy Magyari Béla nem minden ok nélkül jelentkezett a motoros repülő-előképzésre. hiszen tovább akart lépni, szuperszonikus pilóta szeretett volna lenni. Folytassuk az Esti Hírlap cikkének idézését, amelyben akkor már így vallott a repülésről: ,.— Mi a szép a repülésben? _ — Kosztolányitól olvastam. csak_a levegőben adatik meg a halandónak, hogy három dimenzióban mozoghat. — A család nem ellenkezett? — Csak a mama. Apám bólintott: menj, fiam. Mindig repülőnek vágyott az öreg, de csak a lépcsőket mászhatta a gimnáziumban.” Újságíró kollégám úgyszintén jó jósnak bizonyult, de ne fussunk előre. Magyari Béla, bár motoros repülőgéppel repült, nem hanyagolta el a vitorlázást sem. Az MHSZ kiskunfélegyházi repülőklubjánál tovább nyergelte a Góbét, a Pilist, gyakorolt. A következő esztendő nagy erőpróba volt. Sok mindent kellett megoldania. Készült az érettségire, amelyet sikeresen tett le, de nem pihent. Szolnokon az MHSZ re- pülőklobjánál motoros géppel készült a jövő feladataira. míg Kiskunfélegyházán a vitorlázó • A kezdet. Magyari Béla a Pilis vitorlázó mellett. • Magyari Béla felesége, akivel a kiskanfélegyháii repülőtéren ismerkedett meg. 0 Magyari Béla főhadnagy, a Magyar Néphadsereg szuperszonikus pilótája. 0 Ez a felvétel 1978. augusztus 20-án készült, a kiskunfélegyházi MHSZ repülőterén. Balról jobbra: Szekér József repülőtér-parancsnok, Magyari Béla százados, Magyari Mária és Magyari Gréti. Horváth Gergely hangármester és Magyari Béláné. 0 Miklóssy Sándor, az MHSZ kiskunfélegyházi repülőklub titkára tanácsokat ad a felszállásra induló Magyari Bélának. repülőgépekkel lovagolta meg a szelek áramlását. Ezen a nyáron — ezt Miklóssy Sándortól, az MHSZ kiskunfélegyházi repülőklubjának titkára-. tói hallottuk — balatoni beutalót kapott. A klubtitkár úgy mellékesen megjegyezte, ne menjen el. mert biztos meg tudja szerezni az ezüstkoszorüt. Magyari Béla egy percig sem gondolkodott. Eldobta a beutalót, s augusztus 19- én egyfolytában öt órát repült, s a következő napon algyői céltáv- repüléssel megszerezte az' ezüst- koszorút. Négy nap múlva ugyanezt a bravúrt Cinke típusú géppel megismételte. Ez a nemzetközi D-vizsga az egyik legnehezebb feladatok egyike. Elkövetkezett az ősz. Magyari Béla gyermekkori álma beteljesedett, a kecskeméti Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézetben kimondták a boldogító igent. Felvételt nyert a Kilián György Re- pülö-Hajózó Főiskolára. Nem lett kevesebb a dolga, sőt, több. Újabb állandó tanulás, gyakorlás, majd a tisztiiskola elvégzése után szolgálat az egyik repülőtéren... A tisztiiskolás Magyari Béla parancsnokai kedvence volt, amit méltán sommáz egy másik visz- szaemlékezés. Volt parancsnokával, Lakatos Vilmos alezredessel, az MHSZ repülési osztályának vezetőjével találkozott abban az időben vitorlázóoktatója. Amikor megtudta, hogy Kiskunfélegyházára való, rögtön rákérdezett: „Egy növendékem odavaló. Magyari Bélának hívják. ^Kitűnt a katonai repülésben — majd ma- gyarázóan hozzátette —, azért szeretem a volt vitorlázórepülőket, mert bírják á kritikát, nem akarnak mindent ^megmagyarázni, fegyelmezettek, otthon vannak a levegőben, s jobban értékelik az időjárási helyzetet.” Magyari Béla százados, űrhajós- pilóta nem kivételes képességekkel megáldott ember, csupán szorgalmas, célratörő, a repülést szerető férfi. A repülők közül választott feleséget is magának (Tegyük hozzá rögtön, húga, Magyari Mária szintén repült vitorlázógéppel, ő volt az első jogositványos női vitorlázópilóta Kiskunfélegyházán.) A kiskunfélegyházi repülőtéren ismerkedett meg feleségével, a kecskeméti Hajayos Mártával, aki szintén a családban szívta magába a repülés szeretetét. Édesapja az MHSZ kecskeméti modellező klub titkára volt. Hajagos Márta 1966-ban kezdett repülni, s ő lett az első motoros vontatású vitorlázórepülőnő. Itt ismerte meg férjét, Magyari Bélát. A repülőtéren pillantották meg egymást először. Marta éppen kikászálódott a vitorlázógép kabinjából, lecsatolta az ejtőernyőt. Béla pedig egy másik gépbe ült be. de fájó szívvel a Földön maradt Repülőtiszti főiskolás volt már, nem repülhetett vitorlázógépen. Irigykedve, vágyakozva nézte a csinos, fiatal lányt Ez 1969-ben történt s 1975-ben Márta már Magyari Béla főhadnagy vadászrepülő felesége és munkatársa. Ö is az alakulatnál dolgozik, ahol a férje szolgálatot teljesít Az asszony megértő. Tudja, a fiatal harcire- pülőgép-vezetőnek sok tapasztalatot kell szereznie. Fiatal házasok, lassan szépülő otthonukban gyakran tervezgetnek. milyen legyen a jövő? Akkor még nem sejtik, hogy a voll vitorlázórepülőből űrhajósjelölt lesz. Megszületik a kislányuk. Gréti, a papa kedvence. Élik megszokott életüket amis kor az alakulat parancsnoka közli a hírt önként lehet jelentkezni űrhajósnak. Magyari Béla aa elsők között volt Rövid, de küzdelmes életút amely tele volt tanulással, lemondással. szorgalommal, s lám, ez vezetett el a világhírnévhez. Véletlen volt-e Magyari Béla életútja Kiskunfélegyházától Bajkonurig. A válasz nagyon egyértelmű: nein! Az akaraterő, az MHSZ nyújtotta lehetőség sikeresen találkozott össze Magyari Béla százados esetében. A legalsó lépcsőfoknál kezdte, s egyre feljebb lépett birtokba vette a motoros repülőgépet a szuperszonikus vadászgépet, s talán nemsokára az űrhajót is. A legmagasabb képesítésig jutott el, amit egy pilóta elképzelhet magának: űrhajósjelölt lett. Gémei Gábor lőtte. Oktatója, a repülőklub titkára így emlékszik vissza a fiatal vitorlázórepülőre: „Fegyelmezett viselkedésével, jó repülőkészségével már akkor 'kitűnt a többiek közül. Az első magassági repülését 1970 méteren együtt repültük, 1964. július 19-én. Nyugodt, megbízható, a feladatokat pontosan végrehajtó' pilóta volt." A szorgalom, a tanulás meghozta a gyümölcsét. Nemcsak a repülésben tűnt ki, hanem a tanulásban is. Osztályfőnöke így emlékszik reá: „Jó matematikus volt a gimnáziumban. Ilyen fejjel egyetemre kell menni." Magyari Béla mégsem az egyetemet választotta, hanem a repülést. Rendíthetetlenül ott volt, nemcsak a repülési napokon, de az oktatásokon, s ha kellett, a társadalmi munkán is. 1965. július 18-án szerezte meg a C-vizs- gát, s ebben az évben már nemcsak a Góbén, de a Pilis és a Cinke típusú vitorlázógépeken is repült. A fiatal fiú bár nagyon szerette a vitorlázórepülést, mégis többre vágyott, motoros géppel szeretett volna a levegőbe emelkedni, megvalósítani régi álmát, vadászrepülő lenni. Erre azonban egy évet még várni kellett. A gimnáziumi tanulmányok, a vitorlázó repülőgéppel való gyakorlás és a motoros repülésre való felkészülés között osztotta meg idejét. S ez a nap is elérkezett. 1966-ban felvették az MHSZ békéscsabai motorosrepü- lő-előképzésére. Érdemes idézni egy, az Esti Hírlapban 1966. júliusában megjelent cikket, amelynek a címe: „E fiúból szuperszonikus lesz." ... Negyedikként egy 0 Ejtöernyősugrásra készül Magyari Béla főhadnagy. 0 A Csillagvárosban készült ez a felvétel Magyari Béláról és lányáról, a kis Grétiról.
